Az orosz-ukrán háború 239. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-harminckilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Politico: Zelenszkij nagyszabású katasztrófa lehetőségére figyelmeztetett Dél-Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „nagyszabású katasztrófa” lehetőségére figyelmeztetett Dél-Ukrajnában, valamint légelhárító és más fegyvereket kért a Brüsszelben zajló EU-csúcson résztvevő uniós tagállamok vezetőitől – közölte a Politico című brüsszeli hírportál csütörtökön.

A beszámoló szerint Volodimir Zelenszkij a kétnapos csúcstalálkozó első munkanapján, videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében közölte, Ukrajnának olyan információi vannak, amelyek szerint a dél-ukrajnai, orosz megszállás alatt álló Herszonban, Oroszország szándékosan megrongálta a kahovkai vízerőmű gátját.
Szavai szerint egy szándékosan előidézett gátszakadás okozta árvíz több mint 80 települést, köztük Herszon kikötővárost és több százezer ember sodorhat el.
„Információink szerint Oroszország már mindent előkészített ennek a terrortámadásnak a végrehajtásához” – idézte az ukrán elnököt a brüsszeli hírportál.
Zelenszkij felszólalásában nemzetközi megfigyelői misszió küldését kérte a kahovkai vízerőműbe a tragédia elkerülés érdekében, és azt mondta: Oroszország szándékosan teremt terepet egy nagyszabású katasztrófához Ukrajna déli részén.
A beszámoló szerint Zelenszkij a zárt ajtók mögött zajló megbeszélésen az EU-tagállamok vezetőihez intézett beszédében légvédelmi rendszereket kért.
„Ha megfelelő eszközökkel rendelkezünk az égbolt megbízható védelméhez, azaz elegendő számú és minőségű légvédelmi és rakétavédelmi rendszer áll rendelkezésünkre, akkor tudjuk biztosítani a rendes gazdasági és társadalmi életet Ukrajnában” – fogalmazott az ukrán vezető.
Zelenszkij beszédében arra is figyelmeztette az Európai Uniót és tagállamait, hogy a tél közeledtével „új migrációs hullám” indulhat Európa felé, amelyet „Oroszország szándékosan gerjeszt”. Szavai szerint hamarosan ukránok millióinak indulhatnak el az energialétesítmények elleni támadások miatt – írta a brüsszeli hírportál.

Zelenszkij: az orosz erők aláaknázták a kahovkai vízierőművet, és terrortámadásra készülnek

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz erők aláaknázták a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő kahovkai vízierőművet és hamis zászlós műveletben terrorcselekményre készülnek.

Ezt az államfő csütörtökön az EU állam- illetve kormányfői tömörítő Európai Tanács brüsszeli ülésén videoösszeköttetés útján mondott beszédében mondta az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint.
„Oroszország szándékosan megteremti a terepet egy nagyszabású katasztrófához Dél-Ukrajnában. Információink vannak arról, hogy orosz terroristák aláaknázták a kahovkai vízierőmű gátját és blokkjait. Ez az egyik legnagyobb energetikai létesítmény. Ennek a vízierőműnek a gátja körülbelül 18 millió köbméter vizet tart vissza. Ha az orosz terroristák felrobbantják ezt a gátat, akkor több mint nyolcvan település, köztük Herszon kerül az árvíz zónájába. Több százezer embert érinthet” – figyelmezetett Zelenszkij. Hozzátette, hogy ezen felül Dél-Ukrajna jelentős részének vízellátása állhat le. A terrortámadás következtében hűtővíz nélkül maradhat a zaporizzsjai atomerőmű. Teljesen leállhat a Krím vízellátására kiépített csatorna működése is – hangsúlyozta. „Általánosságban elmondható, hogy ennek az egyetlen orosz terrortámadásnak pusztító környezeti, humanitárius következményei olyan mértékűek lehetnek, hogy azt történelmi katasztrófának fogják nevezni” – jelentette ki.
Zelenszkij szerint Oroszország már mindent előkészített a terrortámadás végrehajtásához. „Az ukrán munkásokat kidobták a kahovkai vizierőműből, ott csak orosz állampolgárok vannak. Teljesen ők irányítják az állomást” – mondta. Sürgette, hogy küldjenek nemzetközi megfigyelő missziót a kahovkai erőműbe, küldjék vissza az ukrán személyzetet, és biztosítsák a generátorok és a gát azonnali és szakszerű aknamentesítését.
„Oroszország ezt azért teszi, hogy újabb műveletet szervezzen hamis zászló alatt, terrortámadást hajtson végre, amiért Ukrajnát teszi majd felelőssé” – mutatott rá Zelenszkij.

Az APEC támogatja Ukrajnát és a háború okozta élelmiszer- és energiaválság leküzdését

Az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Dél-Korea és Új-Zéland csütörtökön bejelentette: továbbra is támogatják Ukrajnát az orosz katonai megszállással szembeni küzdelmében, és megkettőzik az ukrajnai háború okozta élelmiszerhiány, energiaválság és inflációs sokk elleni erőfeszítéseiket.

Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezete a tagországok pénzügyminisztereinek kétnapos bangkoki találkozóját követően kiadott közös nyilatkozatában követelte, hogy Oroszország feltétel nélkül vonja ki valamennyi katonáját Ukrajna területéről.
„Megerősítjük erőfeszítéseinket az élelmiszerválság leküzdésére a nemzetközi szervezetekkel és fejlesztési partnereinkkel együttműködésben. Ehhez kapcsolódóan támogatjuk az érintett nemzetgazdaságokat és megvédjük a kiszolgáltatott társadalmakat az élelmiszerárak növekedése okozta sokkhatásoktól, és támogatjuk az élelmiszerekre és műtrágyára vonatkozó exportkorlátozások feloldását” – fogalmaztak az APEC tagországok pénzügyminiszterei.”Aggodalmunknak adunk hangot az energiahordozók piacain tapasztalható szélsőséges ingadozások miatt, támogatjuk a térségbeli energiaforrásokhoz való hatékonyabb hozzáférést, és a térség energiabiztonsága előmozdításának szükségességét” – zárult az APEC közös nyilatkozata.

Zelenszkij: a Krími hidat nem az ukrán titkosszolgálatok megrendelésére robbantották fel

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön egy tévéinterjúban kijelentette, hogy a Kercsi-szoros fölött átívelő, Oroszországot a Krím félszigettel összekötő hidat nem az ukrán titkosszolgálatok megrendelésére robbantották fel.

„Ezt határozottan nem mi rendeltük meg, amennyire én tudom” – jelentette ki Zelenszkij az CTV NEWS kanadai televíziónak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett csütörtökön.
A hídon október 8-án történt robbanás, amiért Moszkva az ukrán szakszolgálatokat tette felelőssé – emlékeztetett a hírportál.
Az elnök felvetette, hogy a hídon történt robbanás mögött az orosz hadsereg és a biztonsági szolgálatok közötti belső rivalizálás állhat. „Sok hatalmi vertikum létezik. Ez egy nagy rendszer” fogalmazott Zelenszkij. Szavai szerint a Szovjetunióban a KGB volt az egyedüli állambiztonsági szerv. Ez viszont most több ágból áll, és folyamatos küzdelem zajlik közöttük a vezető szerepért.
A robbantás napján Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója már felvetette, hogy a történtek az orosz hadsereg és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közti hatalmi harcra utalnak. Rámutatott arra, hogy a felrobbant teherautó Oroszország felől érkezett a hídra.

Ukrán vezérkar: nő a veszélye egy Fehéroroszország felőli újabb offenzívának

Az ukrán vezérkar úgy véli, hogy egyre nagyobb a veszélye egy második orosz offenzívának Fehéroroszország területéről Ukrajna ellen, a támadás iránya azonban a fehérorosz-ukrán határ nyugat részére módosulhat – mondta Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján.

„Növekszik annak a veszélye, hogy az orosz fegyveres erők újraindítják az offenzívát az északi fronton. Ezúttal a partnerországokból Ukrajnába szállított fegyverek és katonai felszerelések fő logisztikai artériáinak elvágása érdekében az offenzíva irányát a fehérorosz-ukrán határ nyugati részére változtathatják” – fejtette ki a katonai vezető.
Hromov szavai szerint előkészületek látszanak orosz légi erők és más egységek Fehéroroszországba telepítésére. Ezenkívül Fehéroroszország területén titkos mozgósítás is zajlik. Fehéroroszország továbbra is biztosítja a területét orosz ballisztikus rakéták és drónok kilövéséhez – tette hozzá.
Kijelentette, hogy a fehérorosz repülőtereken MiG-31-es repülőgépek tartózkodnak, amelyek Kinzsal típusú rakétákkal felszerelhetők.
A vezérkar képviselője elmondta, Ukrajna folyamatosan figyelemmel kíséri a fehéroroszországi helyzetet, és intézkedéseket tesz a határok északi irányú megbízható lefedésére.

Az EU további emberekre és egy szervezetre vetett ki szankciókat

Az Európai Unió az iráni drónok bevetése miatt az ukrajnai háborúban további három embert és egy szervezet vett fel az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára – közölte az uniós tanács csütörtökön.

Az Ukrajna elleni háborúban használt pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztésében és szállításában betöltött szerepük miatt három iráni férfi, az iráni fegyveres erők vezérőrnagya, ezredese és dandártábornoka, valamint az iráni Shahed Aviation Industries Kutatóközpont került jegyzékbe.
Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére. A szankciók hatálya jelenleg 196 emberrel és 49 szervezettel szemben vannak érvényben.
Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Európai Unió először 2014. március 17-én vezetett be korlátozó intézkedéseket. Az unió ezeken túl további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, többek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán kizárólag e két területre vonatkozóan.
Az említett szankciós jegyzéket az unió azért fogadta el, mert egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én megszállta a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.
Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték.

Folytatódnak a harcok Herszon megyében

A dél-ukrajnai Herszon megyében tovább folytatódnak a harcok, az orosz erők ismét lőtték Beriszlav térségét, a táamdásoknak halálos áldozatai és sebesültjei is vannak a polgári lakosság körében – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a régiók kormányzóinak közléseiből készített csütörtöki összefoglalójában.

Az áldozatok számát nem hozták nyilvánosságra. A jelentés szerint komoly károk keletkeztek a polgári infrastruktúrában.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság szerint az orosz erők védekezésbe mentek át és próbálják tartani a megszállt vonalakat. Továbbra is tüzérségi és légi eszközökkel támadják az ukrán állásokat a déli frontvonal mentén, és csapásokat mérnek a már felszabadított településekre. Az orosz megszállás alól nemrég felszabadult Petropavlivka és Trofonyivka falvakat Grad és Uragan típusú rakéta-sorozatvetőkkel lőtték. Davigyiv Bridre az orosz légierő három csapást mért.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a régióban az ukrán erők eddig 544 települést szabadítottak fel, orosz megszállás alatt még 32 maradt, ami kevesebb, mit a megye lakott területének két százaléka.
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy az orosz erők elkezdték kivinni a zsákmányolt vagyontárgyakat Enerhodar városból, ahol a zaporizzsjai atomerőmű dolgozói laknak.
A közlemény szerint „pánikszerűen menekülnek” az orosz megszállók a városból az ukrán erők herszoni és zaporizzsjai régiókban elért harci sikereinek hírére. Helyi lakosok rögzítették, ahogy kifosztanak egy helyi szállodát – írta az Enerhoatom. A jelentés szerint az orosz megszállók „mindent elhordtak onnan, és buszokba és teherautókba pakolták a tévéket, hűtőszekrényeket, bútorokat, vízforralókat és egyéb háztartási eszközöket”.
Az ukrán vezérkar hétfői jelentésében figyelmeztetett: nagy a valószínűsége annak, hogy orosz csapatok tüzet nyitnak a herszoni régió polgári lakosságára. Rámutattak arra, hogy előző nap üzeneteket küldtek szét Nova Kahovka lakosainak, azzal a felhívással, hogy evakuáljanak a településről, mert – mint állították -, az ukrán csapatok támadásra készülnek.
A vezérkar jelentésében kitért arra, hogy az elmúlt napon 370 orosz katona halt meg, az agresszió kezdete óta pedig velük együtt 66 650. Az ukrán katonák előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 25 drónt és egy helikoptert.
Az Ukrajinszka Pravda a Szabadság Rádió fehérorosz szerkesztőségére hivatkozva, arról számolt be, hogy műholdfelvételeken egyre több orosz katonát és haditechnikai eszközt látnak felhalmozódni az ukrán államhatárhoz közeli, fehéroroszországi Hosztomelnél lévő katonai repülőtéren. A híradás szerint másfél hete érkezett nagyobb csoport orosz katona és hadifelszerelés a repülőtérre.
Herman Haluscsenko energetikai miniszter egy tévéműsorban elmondta, hogy október 10. óta Oroszország mintegy háromszáz csapást mért ukrán energetikai objektumokra rakétákkal, tüzérséggel és drónokkal. Közölte, hogy a kormány fel van készülve a legrosszabb forgatókönyvre is, és folyamatosan tájékoztatni fogják a lakosságot a korlátozásokkal kapcsolatos teendőkről, például, arról, mikor töltsék fel a mobiltelefonjaikat.
A miniszter ismét hangsúlyozta az áramtakarékosság rendkívüli fontosságát. Szavai szerint a tömeges támadások első napjaiban az ukránok 10 százalékkal tudták csökkenteni a fogyasztást. Ugyanakkor Haluscsenko szerint jó lenne ezt legalább 20 százalékra növelni.

Stoltenberg: a NATO válaszol, ha nyomás nehezedne Svédországra és Finnországra

Az észak-atlanti katonai szövetség válaszolni fog, ha Svédországra vagy Finnországra nyomás nehezedne Oroszország vagy más ország részéről már azt megelőzően is, hogy a két ország teljes jogú NATO-taggá válna – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben csütörtökön.

„Elképzelhetetlen, hogy ne lépjünk fel, ne nyújtsunk támogatást Svédországnak és Finnországnak, ha bármiféle nyomás alá kerülnének” – fogalmazott Jens Stoltenberg a svéd miniszterelnökkel, Ulf Kristerssonnal közösen tartott sajtótájékoztatóján.
A NATO-főtitkár arra emlékeztetett, hogy a szövetségesek biztonsági garanciát adtak mindkét országnak, és eszerint megvédik őket, ha bármilyen agresszióval néznének szembe. Lehetőségük van aktiválni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét alapító washingtoni szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkelyét – hangsúlyozta a főtitkár. Hozzátette: a balti térségben már megerősítették jelenlétüket, amit az orosz-ukrajnai háború mellett az Északi Áramlat gázvezetékek elleni feltételezett szabotázsakció is indokol.
A norvég politikus kijelentette, Svédország és Finnország csatlakozása „megerősíti a szövetség jelenlétét a távoli Északon”, ami – szavai szerint – elmélyíti az északi és a balti védelmi együttműködést.
Kérdésre válaszolva Stoltenberg azt mondta: minden jelentés arra utal, hogy Irán szállítja Oroszországnak az Ukrajna elleni támadásokhoz használt drónokat. Ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy az ilyen ténykedés az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak „egyértelmű megsértését” jelenti.
„Arra kérünk minden országot, beleértve Iránt is, hogy ne támogassák Oroszország háborúját Ukrajna ellen” – fogalmazott a főtitkár, majd hozzátette: az ukrajnai háború egyértelműen sérti a nemzetközi jogot. Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy hibát követett el azzal, hogy megtámadta Ukrajnát. Oroszország nem fog győzni Ukrajnában – tette hozzá Stoltenberg.
Ulf Kristersson hangsúlyozta, országa megerősítette elkötelezettségét a NATO-csatlakozás mellett, és új jogszabályokat készít elő a tagsági követelmények teljesítése érdekében. Kiemelte továbbá, hogy országa még elkötelezettebben kapcsolódik be a NATO terrorellenes tevékenységébe.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül eleget tegyünk a tagsági kötelezettségeknek. Ezek között a terrorizmus elleni küzdelem alapvető fontosságú” – hangsúlyozta a svéd kormányfő.

Scholz: Németország nem támogatja az importált gáz árának EU-s korlátozását

Németország nem támogatja az importált földgáz árának európai uniós szintű hatósági korlátozását – jelentette ki Olaf Scholz kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kancellár az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács délután kezdődő tanácskozására kidolgozott német álláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy a földgáz árának piaci mechanizmusoktól független, politikai korlátozása kockázatos, azzal a veszéllyel jár, hogy a szállítók inkább máshol adják el földgázt, ahol több pénzt kapnak érte, és az EU így végül pórul jár, nem tudja fedezni szükségletét.
Kifejtette, hogy egyoldalú lépések helyett együttműködésre van szükség a világ más nagy fogyasztóival, köztük Japánnal és Dél-Koreával, hogy együtt meggátolják az árfelhajtó hatású versengést a földgázzal.
Tárgyalni kell a földgázkitermelőkkel is arról, hogy hol húzódhat a mindenkinek egyaránt megfelelő árszint. Az olyan nagy földgáztermelő országok, mint az Egyesült Államok, Kanada és Norvégia „mind kiállnak Ukrajna mellett, velünk együtt, és érdekeltek abban, hogy az energia ne váljon megfizethetetlenné Európában” – mondta a német kancellár.

Scholz: Putyin a felperzselt föld taktikájával sem győz

A felperzselt föld taktikájával sem győzi le Ukrajnát Vlagyimir Putyin orosz elnök – jelentette ki Olaf Scholz csütörtökön.

A kancellár az európai uniós tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács délután kezdődő találkozójára kidolgozott német álláspontot a szövetségi parlamentben (Bundestag) ismertető beszédében kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin hiába támad polgári célpontokat Ukrajnában, „bomba- és rakétaterrorja” csak tovább erősíti az ukránok és partnereik elszántságát.
A polgári célpontokra záporozó rakéták és önmegsemmisítő drónok Vlagyimir Putyin „kétségbeesésének jelei”, éppen úgy, mint a hazájában elrendelt mozgósítás. Az orosz elnök az ilyen akciókkal a „megfélemlítésünkre és megosztásunkra” törekszik, és „a gyengeségünkre spekulál, de téved, mert nem vagyunk gyengék” – jelentette ki Olaf Scholz.
Németország továbbra is kiáll Ukrajna mellett, amíg csak szükséges, és fegyverek, pénz és humanitárius segítség mellett ötezer ukrán katona kiképzését is vállalja – közölte, hozzátéve, hogy Németországban építik ki az uniós kiképző misszió egyik központját.
Ukrajna pénzügyi támogatásáról elmondta: „jó hír”, hogy az orosz támadás ellen védekező ország nemzetközi partnereinek támogatása révén az év végéig biztosított az ukrán államháztartás finanszírozása.
Aláhúzta: Vlagyimir Putyin az energetika területén is „elszámította magát”, úgy gondolta, hogy „a gázcsap elzárásával zsarolhat minket”, de az utóbbi hónapok erőfeszítései révén már „nyugodtan kijelenthető”, hogy Németország minden bizonnyal jól átvészeli a telet. Hozzátette, hogy a földgáztárolók töltöttsége már jóval a november 1-jei határidő előtt elérte a 95 százalékot, ami „nagy teljesítmény”.
Ugyanakkor az ellátásbiztonság uniós szintű megteremtését szolgáló erőfeszítéseket körültekintően kell folytatni, és nem lenne szabad hatóságilag korlátozni az importált földgáz árát – emelte ki Olaf Scholz.
Kifejtette, hogy a piaci mechanizmusoktól független, politikai jellegű árkorlátozás kockázatos, azzal a veszéllyel jár, hogy a szállítók inkább máshol adják el földgázt, ahol több pénzt kapnak érte, és az EU így végül pórul jár, mert nem tudja fedezni szükségletét.
Egyoldalú lépések helyett együttműködésre van szükség a világ más nagy fogyasztóival, köztük Japánnal és Dél-Koreával, hogy együtt meggátolják az árfelhajtó hatású versengést a földgázért – szögezte le.
Tárgyalni kell a földgázkitermelőkkel is arról, hogy hol húzódhat a mindenkinek egyaránt megfelelő árszint. Az olyan nagy földgáztermelő országok, mint az Egyesült Államok, Kanada és Norvégia „mind kiállnak Ukrajna mellett, velünk együtt, és érdekeltek abban, hogy az energia ne váljon megfizethetetlenné Európában” – mondta a német kancellár.

Feltöltött telefonokkal várják az áramkimaradást az ukránok

Az ukrán nemzeti energiavállalat arra szólította fel a polgárokat, hogy csütörtök reggel 7 óráig „töltsenek fel mindent”, mert az orosz rakétacsapások miatt áramkimaradások várhatók. Egyszerre akár négyórás kiesések is lehetnek, amik az egész országot érintik – közölte az Ukrenergo hálózatüzemeltető. A cég arra is felkérte az ukránokat, hogy töltsenek meg edényeket vízzel, és biztosítsanak „meleg zoknit, takarót és ölelést a családnak és a barátoknak”.

„Ellenőrzött, kiszámított fogyasztási korlátozásokat alkalmazunk, amit meg kell tennünk, hogy a rendszer kiegyensúlyozottan működjön” – áll a közösségi médiában közzétett közleményben. A hatóságok arra szólították fel az ukránokat, hogy csökkentsék az esti áramfogyasztásukat.

Az Ukrenergo szerint az elmúlt tíz napban több támadás érte az ukrán erőműveket, mint a február 24-i orosz invázió óta összesen.

Több mint egy tucat kamikaze drónt lőttek le Mikolajiv felett

A The Kyiv Independent Twitteren tudatta, hogy Ukrajna déli légiparancsnoksága 14 kamikaze drónt semmisített meg Mikolajiv régió felett. Mikolajiv az oroszok által elfoglalt Herszon megyével szomszédos.

Az oroszok visszavonulásra készülnek?

Oroszország valószínűleg komolyan fontolgatja a visszavonulást délen, de ez kihívás lenne – állítja a brit védelmi minisztérium. A minisztérium napi hírszerzési jelentést osztott meg az ukrajnai helyzetről, kitérve a déli Herszon régióban zajló zavargásokra.

A védelmi minisztérium szerint rendkívül szokatlan, hogy Oroszország bármilyen negatív hírt kiemel az általa különleges műveletnek nevezett ukrajnai eseményekről.

A közlemény szerint: ez valószínűleg arra utal, hogy az orosz hatóságok komolyan fontolgatják erőik nagyobb mértékű kivonását a Dnyipro folyótól nyugatra fekvő területről. Bármely orosz kivonulási művelet egyik fő kihívása lenne a csapatok és felszerelésük rendezett kivonása az ezer méter széles folyón keresztül.

A jelentés szerint mivel az összes híd súlyosan megrongálódott, Oroszország nagy valószínűséggel arra az ideiglenes uszályhídra támaszkodna, amelyet az elmúlt napokban fejezett be Herszon közelében, valamint katonai pontonkomp-egységekre, amelyek továbbra is működnek több helyen – szemlézi az Index.

Kulcsfontosságú létesítményeket ért támadás Dnyipropetrovszkban

Súlyosan megrongálódott egy ipari vállalkozás és egy energetikai létesítmény is Dnyiprovpetrovszkban, ahol ennek ellenére minden egyes szolgáltatás zavartalanul működik – közölte Valentin Reznicsenko, a dnyipropetrovszki regionális közigazgatás elnöke.

A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a tisztviselő nem részletezte, pontosan milyen károk érték az épületeket.

Az Európai Unió szankciókat vetne ki Iránra az oroszoknak exportált drónok miatt

Az elmúlt néhány napban Oroszország többször is megtámadta Ukrajnát azokkal a kamikazedrónokkal, amelyeket Irántól kapott. Az Európai Unió most egy új szankciós csomag elfogadását fontolgatja, amellyel a fegyveres segítségnyújtást büntetné.

Ukrajna állítása szerint az orosz haderő napok óta olyan kamikazedrónokkal támadja az országot, amelyeket Moszkva Irántól kapott. Teherán tagadja a vádat. A német kormány minden erejét bevetve azért lobbizik Brüsszelben, hogy az Európai Unió gyorsan reagáljon az iráni fegyveres segítségnyújtásra – írja a Spiegel.

A lap értesülése szerint Berlin 11 másik uniós országgal együtt egy Brüsszelnek küldött körlevélben sürgette a szankciós csomag elfogadását. A körlevél aláírói között van Franciaország és Hollandia is. Összesen nyolc iráni személy és intézmény ellen irányulnának a szankciós intézkedések, akik felelősek a drónok gyártásáért és szállításáért.

A szankciók jellege ugyan még nem nyilvános, de feltehetően a schengeni térségbe való beutazási tilalmat és az iráni drónprogramban részt vevő vállalatokra vonatkozó pénzügyi szankciókat tartalmazza – írja az Index.

Putyin kétségbeesetten taktikázik, egyetlen eszköze a brutalitás

Vlagyimir Putyin orosz elnök „kétségbeesett taktikához” folyamodott azáltal, hogy hadiállapotot vezetett be négy ukrajnai területen – nyilatkozta az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője a CNN szerint.

Vedant Patel úgy fogalmazott: a lépés nem lepte meg őket, mert ezeken a területeken nem Oroszországot támogatják, és „az ukrán nép elutasítja Oroszország törvénytelen invázióját és azt, hogy erőszakkal vettek el ukrán területeket”.

Mindegy, hogy a Kreml mit csinál vagy mond, és mindegy, hogy milyen rendeleteket léptetnek életbe papíron. A Krím, Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja mind Ukrajna szuverén területének számítanak – fogalmazott a szóvivő az Index szerint.

ORFK: több mint kilencezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 5207-en léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4279-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 191 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 40-en – köztük 19 gyermek – érkeztek Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Áramkorlátozást vezetnek be Ukrajnában

CSÜTÖRTÖKTŐL EGÉSZ UKRAJNÁBAN ÁRAMSZOLGÁLTATÁSI KORLÁTOZÁSOKAT VEZETNEK BE. Reggel 7 és este 23 óra között minimálisra kell csökkenteni az áramfogyasztást… ha ez nem történik meg, akkor átmeneti áramszünetekre kell készülni – mondta Kirilo Timosenko, Zelenszkij elnök hivatalának helyettes vezetője.

Az oroszok Dél-Ukrajnában blokkolják az internetet és a mobilkommunikációt

Az orosz hadsereg a mobilkommunikáció és az internet blokkolásával próbálja titokban tartani felszerelése, berendezése és személyzete mozgását a herszoni régióban.

Az oroszok a mobiltelefon- és internetszolgáltatók munkáját is akadályozzák Dél-Ukrajnában, erről megerősítő hírek érkeztek Tavrijszk és Novaja Kahovka területéről is – írja a Korrespondent.

Az orosz katonák továbbra is pusztítják az ukrán kulturális örökséget az ideiglenesen megszállt területeken: kifosztják a múzeumokat, és tankönyveket, unikális irodalmi alkotásokat égetnek el.

„A rendelkezésre álló információk szerint az Oroszországi Föderációban jelentős problémák vannak az Ukrajna területén háborús cselekményekben részt vevő katonáknak történő pénzbeli kifizetésekkel” – olvasható az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának közleményében. Azt is hozzáteszik, hogy az áldozatok hozzátartozói nem kapják meg az ígért kártérítést.

Hadiállapotot vezet be Vlagyimir Putyin az annektált területeken

Egyhangú támogatásáról biztosította szerdán az orosz szövetségi parlament felsőháza Vlagyimir Putyin elnök rendeletét, amellyel hadiállapotot vezet be azon a négy ukrajnai területen, amelyet Oroszország szeptember végén egyoldalúan a területéhez csatolt.
Viktor Bondarev, az orosz parlementi felsőház védelmi bizottságának elnöke időszerűnek nevezte a döntést és mint fogalmazott, „felgyorsítja majd a különleges katonai művelet céljainak teljesítését”.

Az intézkedés értelmében az orosz katonai erőket és a Moszkva által kinevezett adminisztratív vezetést még szélesebb jogkörökkel ruházzák fel a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni régióban. A velük határos orosz régiókban közepes, a többi oroszországi területen pedig alapvető készültségi szintet rendelnek el. Kivételt képez a központi szövetségi körzet és a déli szövetségi körzet, ott fokozott készültségi szint lesz érvényben.

Putyin azt is elrendelte, hogy a kormány hozzon létre különleges koordinációs tanácsot, amely az oroszországi régiókkal együttműködve fokozná Moszkva háborús erőfeszítéseit Ukrajnában. Valamint rendeletet adott ki arról, hogy korlátozzák a ki- és belépést az Ukrajnával szomszédos nyolc oroszországi területen. Ezek Krasznodar, Belgorod, Brjanszk, Voronyezs, Kurszk és Rosztov, valamint a Krím és Szevasztopol, amelyeket Oroszország 2014-ben vett el Ukrajnától.

A hadiállapotról szóló rendeletben nincs benne konkrétan, hogy ez milyen intézkedéseket jelent, az elnök három napot adott az ottani rendfenntartó erőknek arra, hogy javaslatokat tegyenek ezekre. Ettől függetlenül a rendelet már csütörtök nulla órától érvényes helyi idő szerint.

Putyin azt is elrendelte, hogy a négy régióban hozzanak létre területvédelmi erőket.

Az állami tévé közvetítette, amint az államfő a biztonsági tanács ülésén beszél a rendeletekről. Azt mondta: ezek a területek már azelőtt bevezették a hadiállapotot, hogy csatlakoztak az Oroszországi Föderációhoz, de az intézkedéseket hivatalossá kell tenni az orosz jogrendben is. Putyin azzal indokolta a rendeleteket, hogy Kijev nem hajlandó tárgyalni Moszkvával, és hogy az ukrán erők továbbra is bombázzák ezeknek a régióknak a lakosságát.

„Az (ukrán) neonácik nyíltan terrorista módszereket alkalmaznak, szabotőröket küldenek a területünkre” – mondta. Kijelentette, hogy a frontvonalban harcolóknak érezniük kell az egész és egységes orosz nép támogatását.

Az orosz törvények szerint a hadiállapot a biztonsági intézkedések megerősítését, utazási és gyülekezési korlátozást, kijárási tilalmat, a stratégiai jelentőségű cégek elköltöztetését, a lakosság egy helyre terelését, erősebb cenzúrát, a távközlési hálózatok erősebb katonai ellenőrzését, a rendfenntartó erők szélesebb jogkörét jelentheti.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte a RIA-Novosztyi hírügynökség szerint, hogy a rendeletek nem jelentik Oroszország határainak lezárását.

A Wagner-csoport védelmi vonalat épít Luhanszk térségében

A Wagner orosz magánhadsereg védelmi vonalat kíván építeni a kelet-ukrajnai Luhanszk megye orosz ellenőrzés alatt álló térségében – derült ki a csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin szerdai bejelentéséből.
A tájékoztatás szerint – amelyet Prigozsin vállalatának belső közösségi felületén tett közzé – a csoport „többlépcsős védelmi vonal” kialakításába kezdett. Részleteket azonban Prigozsin nem árult el, így egyelőre nem tudni, hogy milyen hosszú lesz, és hol helyezkedik majd el a „Wagner-vonal”, valamint azt sem, hogy meddig tartanak a munkálatok.

Mindazonáltal Prigozsin kiemelte: a vonal „egyébként nem létfontosságú”, szerinte ugyanis a Wagner-csoport alakulatai a frontvonalon „önmagukban is áthatolhatatlan falat képeznek”.

Prigozsin szeptember végén ismerte el hivatalosan is, hogy ő alapította 2014-ben az orosz biztonsági magáncéget.

Vlagyimir Putyin orosz elnök október 5-én írta alá négy ukrajnai régió – köztük a szakadár „Luhanszki Népköztársaság” – Oroszországhoz csatolásáról szóló törvényeket, miután az érintett térségekben „népszavazásokat” tartottak. A voksolást valamint a területek annektálását a külföldi államok közül csak Észak-Korea tekinti legálisnak. Az orosz hadsereg a területek egyike felett sem gyakorol teljes ellenőrzést.

Danyilov bűntettnek nevezte a hadiállapot bevezetését a megszállt ukrán területeken

Bűntettnek nevezte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bevezette a hadiállapotot szerdán az Oroszország által megszállt ukrán területeken.

„Putyin hadiállapota Ukrajna elcsatolt régióiban az ukrán lakosság tömeges deportálásra való felkészítése Oroszországba a megszállt területek etnikai összetételének megváltoztatása érdekében. Bűncselekmény, amelyet az ENSZ-nek el kell ítélnie, és amelyet Oroszország már elkövetett a Krím-félszigeten, és büntetlen maradt” – írta a politikus a Twitteren.
Az ukrán külügyminisztérium hivatalos honlapján kiadott közleményében úgy vélekedett: Putyin azért vezette be a hadiállapotot az orosz megszállás alatt álló ukrán területeken, hogy elfojtsa a helyi lakosság ellenállását. „Putyin rendelete jogilag semmis. Nincsenek jogi következményei sem Ukrajnára, sem állampolgáraira, sem a nemzetközi közösségre nézve. Egy ilyen lépés ugyanakkor újabb példája azoknak a bűntetteknek, amelyeket az orosz vezetés az ukrán állam és az ukránok ellen követ el” – emelte ki a külügyi tárca.
Az orosz erők eltalálták a nyugati országrészben lévő Ivano-Frankivszk megyében lévő burstini hőerőművet – közölte Szvitlana Oniscsuk, a megyei tanács elnöke. Szavai szerint a tüzet eloltották, senki sem sérült meg. Szerhij Borzov, Vinnicja megye kormányzója nyilvánosságra hozta, hogy a középnyugati országrészben lévő régióban is találtak el az orosz erők energetikai objektumot, de részletekbe nem bocsátkozott. Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője egy tévéműsorban megerősítette, hogy egy létesítményt találat ért Vinnicja megyében, hozzátette ugyanakkor, hogy a támadásban senki sem sérült meg.
A középső országrész légierejének parancsnoksága arról számolt be, hogy a légvédelem 12 ellenséges légi célpontot lőtt le Ukrajna középső és északi részén az oroszok szerdai támadása során.
Az orosz megszálló hatóságok a Donyeck megyei Mariupolban lebontották a sztálini időkben előidézett 1932-1933-as ukrajnai nagy éhínség, a holodomor áldozatainak emlékművét teherautódaru segítségével – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a RIA Novosztyi orosz hírportálra hivatkozva. A megszállók azt mondták, hogy a gránitot építőanyagként hasznosítják majd.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine