Az orosz-ukrán háború 237. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-harminchetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán rendőrség: gyerekek holttestét találták meg egy Donyeck megyei tömegsírban

Az ukrán erők által felszabadított Donyeck megyei Limanban öt gyermek holttestét exhumálták a hatóságok, közülük négyre egy tömegsírban bukkantak – hozta nyilvánosságra hétfőn az ukrán országos rendőrség.

A ötödiket, egy kisfiút édesanyja temette el házuk udvarán. A vizsgálat megállapította, hogy mind az öt gyermek repeszek okozta sérülésektől halt meg.
A fővárosban, Kijevben kiemeltek még egy holttestet a hétfői dróntámadás következtében beomlott lakóház romjai alól, így ötre emelkedett a támadás halálos áldozatainak száma.
Kedden az orosz erők tűz alá vették a donyecki származású Rinat Ahmetovnak, Ukrajna leggazdagabb emberének a tulajdonában lévő DTEK energetikai vállalat két, közelebbről meg nem nevezett objektumát. A vállalat sajtószolgálata szerint heten sérültek meg az ágyúzás következtében, a vállalat egy alkalmazottja kórházba szállítás közben meghalt. Az objektumokban súlyos károk keletkeztek. Amíg tartanak az ágyúzások, csak a legszükségesebb alkalmazottak vannak a létesítményekben, mindenki más óvóhelyen van.
Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője arról adott hírt a Telegramon, hogy az északkeleti Szumi megyében az orosz erők az államhatárhoz közeli Junakivkát és térségét lőtték, az eddigi információk alapján két civil meghalt, egy megsebesült.
Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napon 530 orosz katona halt meg Ukrajnában, az ukrán erők 23 orosz tüzérségi rendszert semmisítettek meg. Az összesítés szerint a háború kezdete óta eddig már mintegy 65 850 orosz katona halt meg, az ukrán hadsereg megsemmisített egyebek mellett 2548 harckocsit, 5219 páncélozott járművet, 1622 tüzérségi rendszert és 1276 drónt, utóbbiból az előző napon 35-öt.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban közölte, hogy kedd reggel az ukrán erők lelőttek egy Szu-25-ös orosz csatarepülőgépet a dél-ukrajnai Herszon megyében. Ezen felül az éjjel hét iráni gyártmányú kamikezedrónt és négy Kalibr típusú rakétát is lelőttek.

Az ukrán parlament Oroszország által megszállt területnek minősítette a csecsen köztársaságot

Az ukrán parlament kedden elfogadott határozatában Oroszország által ideiglenesen megszállt területnek minősítette az Icskeriai Csecsen Köztársaságot, és elítélte a csecsen nép ellen végrehatott népirtást – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A határozatot 287 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Eszerint Ukrajna nem ismeri el a terület Oroszország általi megszállását, és az ezen a területen fennálló rezsimet megszállónak tekinti – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál, a határozat tartalmát ismertetve. Ukrajna emellett felszólítja az ENSZ tagállamait és a nemzetközi szervezeteket, hogy vizsgálják ki az Icskeriai Csecsen Köztársaságban elkövetett orosz bűntetteket, állítsák bíróság elé a felelősöket, és ismerjék el az országot Oroszország által megszállt területnek.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy 1994-1996-ban volt az első csecsenföldi háború, amely Icskeria győzelmével és függetlenségének elismerésével ért véget. Az orosz csapatok a háború alatt civilek százezreit ölték meg, az Oroszországi Föderáció csecsen adatok szerint mintegy 80 ezer katonát veszített, de hivatalosan Moszkva 5 és fél ezer katona elvesztését ismeri el. Ukrajnai önkéntesek is harcoltak a csecsenek oldalán.
A békeszerződés ellenére az orosz különleges szolgálatok megölték a csecsen köztársaság első elnökét, Dzsohar Dudajevet. 1999-ben Oroszország „a polgári lakosság védelme” ürügyén második háborút indított Csecsenföldön, és megszállta az országot.
Oroszország végül Csecsen Köztársaságként ismerte el Icskeriát az Oroszországi Föderáció részeként, és Ahmat Kadirovot tette meg ottani vezetőnek. Kadirov meggyilkolása után fia, Ramzan vette át a helyét.

Csehország gáztárolóinak feltöltöttsége 92 százalékos

Csehország gáztárolóinak feltöltöttsége már elérte a 92 százalékot, az állami gáztartalékok létrehozása sikeresen halad – közölte Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter kedden a Twitter közösségi hálózaton megjelent bejegyzésében.

A korábbi éveknél enyhébb időjárás következtében is a múlt héten egyharmaddal alacsonyabb volt a gázfogyasztás, mint egy éve. Az utóbbi három évvel összevetve a fogyasztáscsökkenés több mint 25 százalékos. Tavaly Csehországban a gázfogyasztás meghaladta a 9 milliárd köbmétert.
A gáztartályokban jelenleg 3,2 milliárd köbméter van, míg egy éve 2,8 milliárd volt. Sikeresen folyik a cseppfolyósított gáz szállítása a hollandiai Eemshaven kikötőből, ahol a cseh állam 3 milliárd köbméternyi gázt kötött le a maga számára.
Jozef Síkela azt írja, hogy hétfőn Prágában Robert Habeck német szakminiszterrel és alkancellárral arról is tárgyaltak, hogyan tudná a két ország kisegíteni egymást gázzal szükséghelyzetben. A cseh miniszter szerint a felek már közel vannak a megegyezéshez. Csehország a német LNG-terminálok kihasználása iránt is érdeklődik.
A cseh kormány október elején rendeletben állapította meg a háztartások számára a maximális villany- és gázárakat. Erre a célra a kormány 130 milliárd koronát különített el. A nagy ipari cégek megsegítésére november 1-től 30 milliárd korona van elkülönítve – mutatott rá a cseh szakminiszter.

Orosz nagykövet: Németország átlépte a vörös vonalat

Szergej Nyehajev, Németország orosz nagykövete a fegyverszállítások miatt bírálta a német kormányt. Elítélte Berlint, mert szerinte azokat a fegyvereket, amelyeket Ukrajna rendelkezésére bocsát, nemcsak orosz katonák ellen, hanem civilek ellen is bevetik.

Nyehajev úgy látja: a fegyverszállítások „a lehető legrosszabbul érintik” a két ország közötti kapcsolatokat, sőt csak súlyosbítják a konfliktust.

Ez egy olyan vörös vonal, amelyet nem lett volna szabad átlépnie Németországnak, tekintettel arra, milyen bűnöket követtek el népünk ellen a nácik a II. világháborúban – nyilatkozta az orosz nagykövet a TASZSZ hírügynökségnek.

Szergej Nyehajev hozzátette: reménykedik abban, hogy végül felülkerekedik a józan ész, de egyben borúlátó is, mert tapasztalatai szerint „még több fegyverszállításról érkeznek hírek”.

Kijevi polgármester: kritikus létesítményeket ért csapás, elfogyhat a víz

Két nagy fontosságú létesítmény is súlyos károkat szenvedett kedden Kijevben – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester. Azt írta: mindkét létesítmény a reggeli orosz rakétacsapásban károsult, és ennek következtében a víz- és áramszolgáltatás részben leállt a város nyugati partján.

Vitalij Klicsko azt kérte, hogy a háztartásokban takarékoskodjanak az árammal, és minden olyan nagy teljesítményű eszközt kapcsoljanak le vagy ne kapcsoljanak be, amelyet csak nélkülözni tudnak (légkondi, mikrohullámú sütő stb.). Ezen túl azt is kérte, hogy a vízzel is takarékoskodjanak a lakosok, és akinek már nincs ivóvize a lakásban (vagy azt látja, hogy csökken a víznyomás), az mielőbb halmozzon fel tartalékokat a közeli boltokból.

A városi szolgáltatók mindent megtesznek azért, hogy mielőbb stabilizálják a helyzetet és helyreállítsák a létfontosságú szolgáltatásokat – tette hozzá a polgármester.

Zelenszkij: egy hét alatt megsemmisült az ukrán villamos erőművek harmada

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz erők egy hét alatt lerombolták az ország villamos erőműveinek 30 százalékát – számolt be a német Focus Online.

Brit katonai szakértők szerint a rakétákkal és kamikaze drónokkal végrehajtott orosz támadások nagy valószínűséggel az ukrán elektromos- és gázhálózatot célozzák. Oroszország október 10-e óta jelentősen fokozta a nagy hatótávolságú rakétacsapásokat és a dróntámadásokat Ukrajna különböző részein lévő célpontok ellen

„Ezeknek az akcióknak valószínűleg az a legfőbb célja, hogy komoly károkat okozzanak Ukrajna energiahálózatában” – áll a védelmi minisztérium által kiadott hírszerzési jelentében.

Brit szakértők szerint az orosz erőknek a nyár végén elszenvedett harctéri kudarcai óta Moszkva „nagyobb hajlandóságot mutat” arra, hogy a katonai célpontok mellett a polgári infrastruktúrát is megtámadja Ukrajnában.

Brit hírszerzés: Moszkva az ukrán energiahálózat megsemmisítésére törekszik

Brit katonai szakértők szerint az Ukrajnában rakétákkal és kamikaze drónokkal végrehajtott orosz támadások célja az ország energetikai infrastruktúrájának tönkretétele.

Oroszország több mint egy hete, október 10-e óta nagy hatótávolságú rakétákkal és berepülő drónokkal mért csapásokat Ukrajna különböző részein lévő célpontokra – idézi a brit titkosszolgálatok legfrisseb jelentését a német N-Tv hírportálja.

„Ezeknek az akcióknak valószínűleg az a legfőbb célja, hogy komoly károkat okozzanak Ukrajna energiahálózatában” – áll a védelmi minisztérium által kiadott hírszerzési jelentében.

Brit szakértők szerint az orosz erőknek a nyár végén elszenvedett harctéri kudarcai óta Moszkva „nagyobb hajlandóságot mutat” arra, hogy a katonai célpontok mellett a polgári infrastruktúrát is megtámadja Ukrajnában.

Rakétatámadás térte Zsitomir városát

Az orosz csapatok október 18-án reggel rakétatámadást indítottak az ukrán fővárostól, Kijevtől nyugatra fekvő Zsitomir városa ellen – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint.

Timosenko elmondta: Eddig két találatot kapott egy helyi energiaellátó létesítmény. A mentőszolgálatok végzik a munkájukat.

Továbbra is támadás alatt áll a kijevi áram- és gázinfrastruktúra

Az orosz csapatok új támadást indítottak a kijevi energiainfrastruktúra ellen – számolt be az Ukranszkaja Pravda. Beszámolójuk szerint 9 óra körül Kijev lakói robbanást hallottak kelet felől, néhány helyen kialudt a fény. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője azt mondta, eddig három találat érte a város bal partján lévő energiaellátó létesítményeket.

Igor Sapozhko, a Kijevtől keletre fekvő Brovaj polgármestere is robbanásokról számolt be és közölte, hogy a légvédelem működésbe lépett.

Harkivban öt percen belül két robbanás történt, az emberek a metróállomáson kerestek menedéket

Kedd reggel az orosz hadsereg ismét rakétákat lőtt Harkivra – számolt be az Ukrajinszka Pravda Igor Terehov harkivi polgármester közlésére hivatkozva.

„Harkiv tűz alatt áll. Öt percen belül két robbanássorozat történt a városban” –írta a polgármester, majd hozzátette: az eddigi információk szerint a város egyik ipari parkja áll támadás alatt.

A harkivi metró helyi idő szerint 8:33-kor arról számolt be, hogy a támadások miatt a közlekedés átmenetileg szünetel. A polgárok az állomásokat menedékként használhatják.

Légi riadóra ébredtek kedd reggel Ukrajna városainak lakói

Ukrajna-szerte légi riadóval kezdődött a keddi nap – számolt be az N-Tv német hírtelevízió kijevi tudósítója, Denisz Trubeckoj a Twitter-oldalán kedden reggel.

Az ukrán-német újságíró szerint a közép-ukrajnai Dnyipro és Krivij Rih városokban, valamint a Kijevtől nyugatra fekvő Zsitomir körzetben is felordítottak a szirénák.

Az orosz légierő célpontjai – a hétfői támadásokhoz hasonlóan – ismét az energetikai infrastruktúra létesítményei, írják az n-tv honlapján.

Megfigyelők szerint az oroszok célja a támadásokkal az, hogy megszűnjön az áramellátás Ukrajna nagyobb városaiban, és így megtörjék az ukránok ellenállását.

ORFK: mintegy kilencezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 5001-en léptek be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3931-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 104 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 93-an – köztük 35 gyermek – érkeztek Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Zelenszkij több légvédelmi fegyvert kér a dróntámadások után

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „több és jobb légvédelmi fegyvert” kér a nemzetközi közösségtől.

„Egész nap törmelékeket takarítottak el ott, ahol az orosz terroristák minden (figyelmeztetés) ellenére lecsaptak” – mondta Zelenszkij hétfő esti videóbeszédben.

„Amikor a légvédelemről beszélünk, valódi emberi életek megvédéséről van szó. Ez nem csak Ukrajna érdeke. Minél kisebbek Oroszország terrorista-képességei, annál gyorsabban ér véget a háború” – fogalmazott az ukrán elnök.

Az orosz erők hétfőn öt dróntámadást hajtottak végre Kijevben. Támadást hajtottak végre az ország északkeleti részén lévő Szumi megyében, Romni város környékén lévő létfontosságú infrastrukturális objektumok ellen is.

Kijev: Iránt cinkossá teszi a háborús bűnökben, hogy fegyvereket ad Oroszországnak

Iránt az Ukrajnában elkövetett agresszió és háborús bűncselekmények cinkosává teszi az, hogy Oroszországot fegyverekkel látja el – jelentett ki az ukrán külügyminisztérium hétfő esti közleményében.

A tárca emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hét alatt Oroszország több mint száz csapást mért iráni kamikaze drónokkal lakóépületekre, erőművekre, szennyvíztisztító telepekre, hidakra és játszóterekre számos ukrán városban. Emiatt több tucat ember, köztük gyerekek haltak meg, illetve szenvedtek sérüléseket, Ukrajna energetikai infrastruktúrájának egyharmada pedig megrongálódott, és károk keletkeztek két kijevi diplomáciai intézmény épületében is. A minisztérium a közleményében arra nem tért ki, mely országok diplomáciai épületéről van szó.
„Az ukrajnai hódító háború megvívásához és az ukrán állampolgárok megöléséhez szükséges fegyverek biztosítása Iránt cinkossá teszi Oroszország Ukrajna elleni agressziójának, háborús bűneinek és terrorcselekményeinek bűntettében” – szögezte le a tárca.
Kijev felszólította Teheránt, hogy haladéktalanul állítson le minden fegyverszállítást Oroszországnak, ellenkező esetben az ország és vezetése viseli a felelősséget „egyebek mellett az Oroszország Ukrajnában elkövetett háborús bűntettei miatti nemzetközi perekben is”.

Mindhárom németországi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják

Mind a három, még működő németországi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítják 2023 tavaszáig – döntött hétfőn Olaf Scholz kancellár.

A szociáldemokrata politikus a két koalíciós partnere, a Zöldek és a liberálisok (FDP) közötti vitát lezárva közölte, hogy a három erőmű üzemidejét legfeljebb bő három hónappal, 2023. április 15-ig hosszabbítják meg, és az illetékes minisztériumoknak haladéktalanul el kell készíteniük az ehhez szükséges jogszabályokat.
Olaf Scholz erről levélben tájékoztatta Robert Habeck alkancellárt, gazdasági minisztert, a Zöldek politikusát, Christian Lindner pénzügyiminisztert, az FDP elnökét és Steffi Lemke környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi és nukleáris biztonsági ügyekért felelős minisztert, a Zöldek politikusát.
A kiszivárogtatott hivatalos levélben a kormányzati munka rendjéről szóló szabályzat első paragrafusára hivatkozott, miszerint a kancellárt illeti meg a politikai irányvonal meghatározásának joga (Richtlinienkompetenz), és a miniszterek kötelesek végrehajtani minden döntést, amelyet a kormányfő ezen jogával élve hoz.
Olaf Scholz így hatalmi szóval zárta le az atomerőművek üzemidejének meghosszabbításáról a Zöldek és az FDP között hetek óta folytatott vitát, amelyben a partnerei a közvetítésével sem tudtak megállapodásra jutni.
A Zöldek a hétvégén tartott kongresszusukon még külön határozatot is elfogadtak arról, hogy csak két erőmű üzemidejét lehet meghosszabbítani, a harmadikat pedig az eredeti terveknek megfelelően az év végén le kell állítani, és nem szabad újabb fűtőelemet vásárolni. A nukleáris energia használatát a kezdetektől, az 1980-as évek elejétől elutasító Zöldekkel szemben a liberálisok azt sürgették, hogy mindhárom erőművet tartsák üzemben egészen 2024 végéig, és működtetésükhöz rendeljenek újabb fűtőelemeket.
A koalíciót megosztó vita az energiaárak meredek emelkedésével és Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben alakult ki.
A háború előtt még az volt a menetrend, hogy Németország 2022. december 31-én lezárja az úgynevezett energiapolitikai fordulat első nagy szakaszát, vagyis az utolsó három erőmű – a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland – leállításával végleg felhagy a nukleáris energia használatával.
Ezt a tervet az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében többször módosították, a legutóbbi, szeptember végén kidolgozott elképzelés arról szólt, hogy a Neckarwestheim 2 és az Isar 2 erőművet 2023 tavaszáig üzemben tartják.
Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis fokozatosan, bő tíz év alatt – 2022 végéig – leállítják mind a 17 atomerőművet, és az így kieső termelést hosszabb távon a megújuló forrásokra épülő energiatermelés kiterjesztésével pótolják. Az FDP akkor a CDU/CSU jobbközép pártszövetség kisebbik koalíciós partnereként kormányon volt, és képviselői megszavazták az energiapolitikai fordulatról szóló törvényt a szövetségi parlamentben (Bundestag).

Több mint száz ukrán nő szabadult ki orosz fogságból fogolycserével

Újabb fogolycserét hajtott végre az ukrán és az orosz oldal, ezúttal 108 ukrán nő szabadult ki orosz fogságból – jelentette be hétfőn Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

„Ez az első, hogy kizárólag nőket hoztunk ki. A fogságban anyák és lányok voltak, akiket rokonaik várnak haza” – emelte ki Jermak.
Közlése szerint a kiszabadított nők közül 37-en a mariupoli Azovsztal üzemben estek fogságba, 11 közöttük tiszti rangot visel. „Harmincöten az ukrán fegyveres erőknél, 32-en a haditengerészetnél, 12-en területvédelmi egységeknél, nyolcan a nemzeti gárdánál – közülük ketten az Azov ezrednél -, öten a védelmi minisztérium alá tartozó Állami Különleges Közlekedési Szolgálatnál és négyen a határőrségnél teljesítettek szolgálatot, további 12 nő pedig civil” – sorolta Jermak. Hangsúlyozta, hogy a kiszabadítottak között vannak, akiket a Donyec-medencei önkényesen kikiáltott szakadár „népköztársaságokban” börtönöztek be jogtalanul és még az Ukrajna elleni februári orosz invázió előtt fogták el őket.
Jermak elárulta, hogy a fogolycsere meglehetősen feszült légkörben zajlott.
A kiszabadítottak valamennyien orvosi vizsgálatokon, majd rehabilitációs kezeléseken fognak átesni – tette hozzá az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine