Az orosz-ukrán háború 236. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-harminchatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Német miniszter: Putyin rendszere a felelős Európa gazdasági problémáiért

Európa gazdasági problémáiért Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszere a felelős, mert szándékosan korlátozta a gázszállításokat, ami magas inflációt okozott – jelentette ki Robert Habeck német gazdasági miniszter és alkancellár hétfőn Prágában a cseh-német gazdasági fórumon.

„Oroszország ezzel igyekszik gyengíteni az európai közösségek összetartását, és így elpusztítani az itteni demokráciát” – mutatott rá a német miniszter.
Robert Habeck szerint a jelenlegi magas energiaárak okozta inflációnak külső oka van, s ez az orosz gázszállítások korlátozása. Egyetlen európai kormány sem döntött a gázszállítások korlátozásáról, hogy növelje az árakat, mindezt csak az orosz lépések váltották ki – jegyezte meg. „Minden, ami most történik, amit a cégeknek el kell viselniük, s amiért Európában az emberek szenvednek, szándékosan idézték elő” – fogalmazott a német politikus.
„A magas energiaárak és a magas infláció elpusztíthatják az európai gazdasági modellt. A gazdasági modell tönkretételével elpusztul az európai társadalmi modell, a társadalmi stabilitás, s végül a demokrácia is” – fejtette ki Robert Habeck. „Mindez része az összecsapásnak a putyini Oroszországgal” – tette hozzá.
A német miniszter hangsúlyozta: Európának nem szabad meghátrálnia, megoldást kell találnia a problémákra és továbbra is segítséget kell nyújtania az Oroszország által megtámadott Ukrajnának.

Nőtt a Kijevet ért orosz támadás áldozatainak száma

A legfrissebb, még nem végleges adatok szerint hárman haltak meg a Kijevet ért hétfői dróntámadás következtében – közölte az ukrán elnöki iroda.

A hivatal információi szerint 19 embert mentettek ki a város központjában lévő lakóház romjai alól, amelyet eltalált egy önmegsemmisítő drón. Ihor Klimenko országos rendőrfőnök megerősítette a halálos áldozatok számát, hozzátéve, hogy még három embert szállítottak különböző fokú sérülésekkel kórházba.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester nyilvánosságra hozta, hogy az elhunytak között van egy fiatal pár, akik gyereket vártak. A nő hat hónapos terhes volt. A mentési munkálatok még tartanak – tette hozzá beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az orosz erők támadást hajtottak végre az ország északkeleti részén lévő Szumi megyében, Romni környékén lévő létfontosságú infrastrukturális objektumok ellen is – hozta nyilvánosságra Dmitro Zsivickij, a régió kormányzója. Szavai szerint legalább három civil vesztette életét, és kilencen sérültek meg. A romok alatt még vannak emberek – tette hozzá. A kormányzó közölte, hogy a támadás következtében 1625 háztartásban szakadt meg az áramellátás. Kérte a megye lakosait, hogy lehetőleg takarékoskodjanaK az áramfogyasztással.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság közlése szerint Odesszában is infrastrukturális objektumot ért találat. A dél-ukrajnai városban nem sérült meg senki.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy hétfő reggel három megyében támadta meg Oroszország Ukrajna energetikai infrastruktúráját, ennek következtében több száz település maradt áram nélkül.
„Egyebek mellett öt dróntámadást jegyeztek fel Kijevben, ahol energetikai létesítmények és egy lakóépület károsodott. Az agresszor rakétatámadásokat is indított Dnyipropetrovszk és Szumi megyék létfontosságú infrastruktúrája ellen, emiatt települések százai maradtak áram nélkül” – írta a miniszterelnök. Hangsúlyozta: minden szolgálat azon dolgozik, hogy felszámolja a támadás következményeit és helyreállítsa az áramellátást.
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat arról adott hírt, hogy ismét megszűnt a zaporizzsjai atomerőmű áramellátása az orosz erők ágyúzása miatt. A sajtóközlemény szerint az orosz hadsereg hétfői támadása az ukrán ellenőrzés alatti területeken lévő infrastruktúra ellen ahhoz vezetett, hogy megszakadt a nukleáris létesítmény áramellátása az utolsó, eddig még működő villamosvezetéken is. Az Enerhoatom úgy tudja, hogy az orosz megszállás alatt álló atomerőműben beindították a dízelgenerátorokat.
Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közleményében arról tájékoztatott, hogy az energetikai infrastruktúra főként az ország középső és északi részén károsodott. Nem zárta ki, hogy emiatt vészleállási ütemtervet kell bevezetniük.
Dmitro Kuleba külügyminiszter az Európai Unió külügyminisztereihez fordult azzal a felhívással, hogy országaik adjanak Ukrajnának további légvédelmi fegyvereket, lőszereket, Irán ellen pedig vezessenek be szankciókat, amiért drónokat adott el Oroszországnak. Kuleba Twitter-bejegyzésében megjegyezte: valószínűleg ő az első külügyminiszter, aki egy óvóhelyről szól az uniós külügyminiszterekhez, mivel Kijevben akkor éppen légiriadó volt.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren kijelentette, hogy Irán közvetlenül felelős a meggyilkolt ukránok haláláért, és már nem elegendő pusztán szankciókat bevezetni Teherán ellen. „Egy ország, amely elnyomja saját népét, most fegyvereket ad az orosz szörnyetegeknek, hogy tömeggyilkosságokat követhessenek el Európa közepén. Ehhez vezetnek a befejezetlen ügyek és a totalitarizmusnak tett engedmények. Ez az eset, amikor a szankciók határozottan nem elegendőek” – fogalmazott Podoljak.
Az ukrán politikus eggyel korábbi tweetjében pedig arra szólított fel, hogy Oroszországot minden nemzetközi platfomról ki kell szorítani.
„Nem ülhetnek a G20-országcsoport vezetőivel egy asztalnál azok, akik embereket akarnak fagyhalálra kárhoztatni a létfontosságú infrastruktúra elleni támadásokkal, és totális mozgósítás révén holttestekkel borítják be a frontvonalat” – írta Mihajlo Podoljak.
A világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20-csoport következő csúcstalálkozóját novemberben tartják az indonéziai Bali szigetén.

Az EU kiképzőmissziót hozott létre az ukrán hadsereg támogatására

Az Európai Unió katonai kiképzőmissziót hozott létre Ukrajna további támogatása, az ukrán fegyveres erők képességének javítása céljából – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa hétfőn.

A közlemény szerint az EUMAM Ukrajna misszió célja, hogy hozzájáruljon az ukrán fegyveres erők felkészültségének fokozásához a katonai műveletek hatékony végrehajtása érdekében, „lehetővé téve Ukrajna számára, hogy megvédje területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, gyakorolhassa önállóságát, és megvédhesse a polgári lakosságot”.
Közölték: a misszió létrehozásáról Ukrajna kérelmének eleget téve döntött az unió, az ukrán kormány szeptember 30-án kérte a támogatást.
Az EUMAM Ukrajna egyéni, csoportos és különleges képzést nyújt az ukrán fegyveres erők számára, emellett összehangolja a tagállamok kiképzést támogató tevékenységeit. Biztosítani fogja továbbá a tagállamok Ukrajnát kétoldalú formában támogató tevékenységeinek együttműködését, valamint a közös munkát más, hasonló gondolkodású nemzetközi partnerekkel is.
A misszió az uniós tagállamok területén fog működni, műveleti központja Brüsszelben lesz, működését az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EKSZ) biztosítja. A katonai misszió megbízatása kezdetben két évre szól, erre az időszakra szóló költségvetése 106 millió 700 ezer euró – tették hozzá.

Borrell: Oroszország el fogja veszteni a háborút

Oroszország egyre inkább elszigetelődik, erkölcsileg, politikailag és katonailag el fogja veszteni az ukrajnai háborút – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn, az uniós tagországok külügyminisztereinek egynapos tanácskozása előtt.

Josep Borrell a Külügyi Tanács ülésére érkezve újságíróknak fejtette ki véleményét, miszerint a végső győzelem érdekében továbbra is támogatást kell biztosítani Ukrajnának.
A főképviselő fontosnak nevezte az Európai Unió katonai segítségnyújtásának fenntartását Ukrajna számára, valamint azt, hogy megkezdjék a kiképzőmisszió munkáját az ország határain kívül. Az unió elkötelezett amellett, hogy az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűnök felelőseit elszámoltassák – hangsúlyozta.
Arról is tájékoztatott, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter videokapcsolaton keresztül részt vesz a miniszteri tanácskozáson.
Újságírói kérdésre válaszolva az uniós diplomácia vezetője közölte: az Európai Unió konkrét bizonyítékokat keres arra vonatkozóan, hogy Irán bármilyen módon részt vesz-e Oroszország Ukrajna elleni háborújában. Hozzátette: jelenleg nem számít előrelépésre az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris megállapodás újraélesztéséről szóló tárgyalásokon. Közölte továbbá: a külügyminiszterek tanácskozásán szankciók elfogadását tervezik azokkal szemben, akik felelősek a fiatal iráni nő, Mahsza Amini letartóztatás utáni halálát követően kezdődött megmozdulások résztvevőivel szembeni erőszakos fellépésért. Szavai szerint a miniszterek „minden bizonnyal” támogatni fogják a megszorító intézkedések azonnali bevezetését.
Annalena Baerbock német külügyminiszter érkezésekor azt hangsúlyozta, hogy az Iránnal szemben bevezetni tervezett újabb szankciós csomag elsősorban az úgynevezett erkölcsrendőrség illetékeseit venné fel a megszorító intézkedések listájára. Mindazok esetében határozott fellépésre van szükség, akik a helyzet megoldásának kulcsát az emberi jogok figyelembevétele nélkül csak az erőszakos fellépésben látják ártatlan civilek, köztük nőkkel szemmen – tette hozzá.
Wopke Hoekstra holland külügyminiszter az iráni atomalkuval kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy Teherán ellenállása ellenére mindenkinek érdeke a biztonságos álláspontot kialakítása. Az Amini halálát követően kezdődött megmozdulásokkal kapcsolatban pedig azt mondta: országa elítéli az erőszakot, független vizsgálatot szorgalmaz az ügyben, és támogatja az Irán ellen bevezetni tervezett szankciókat. Hozzátette: az EU-nak határozottan, nyilatkozatban kell elítélnie az iráni vezetés cselekedeteit.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter arról tájékoztatott, hogy országa támogatja az ukrán katonák kiképzését végző uniós misszió létrehozását, Ausztria ugyanakkor egyelőre nem tervezi részvételét.

Borrell: Oroszország el fogja veszteni az ukrajnai háborút

Oroszország egyre inkább elszigetelődik, erkölcsileg, politikailag és katonailag el fogja veszteni az ukrajnai háborút – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban, az uniós tagországok külügyminisztereinek egynapos tanácskozása előtt hétfőn.

Josep Borrell a Külügyi Tanács ülésére érkezve újságíróknak fejtette ki véleményét, miszerint a végső győzelem érdekében továbbra is támogatást kell biztosítani Ukrajnának.
A főképviselő fontosnak nevezte az Európai Unió katonai segítségnyújtásának fenntartását Ukrajna számára, valamint azt, hogy megkezdjék a kiképző misszió munkáját az ország határain kívül. Az unió elkötelezett amellett, hogy az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűnök felelőseit elszámoltassák – hangsúlyozta az uniós diplomácia vezetője.

Szijjártó: Magyarország fenntartja a kijevi nagykövetség működését

Fenntartjuk a kijevi nagykövetség működését – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfő reggel, mielőtt repülővel Luxemburgba indult az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozására.

A tárcavezető azt mondta, az ülésen a háború lesz napirenden, hozzátéve, az elmúlt hetek eseményei sajnos nem a béke, hanem az eszkaláció felé mutattak. Több olyan döntés született és több olyan esemény történt, amelyek következtében a háború „a brutalitás, az eszkaláció irányába” alakult – fogalmazott.
„Mi, magyarok, békét akarunk, és arra is hívunk fel mindenkit a nemzetközi politikában, hogy tartózkodjanak az eszkalációt okozó döntésektől és végre a béketörekvésekre kerüljön a hangsúly” – mondta.
Szijjártó Péter szerint erre még várni kell, hétfő reggel is bombatámadások, rakétatalálatok érték Kijev belvárosát.
Ismertette: telefonon egyeztetett Íjgyártó István kijevi magyar nagykövettel, aki beszámolt arról, hogy a reggeli órákban négy becsapódást lehetett hallani. Az elmúlt napokban is érték támadások a várost.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a nagykövet is és a nagykövetség minden munkatársa biztonságban és épségben van, a nagykövetség épületét sem érte találat, munkavégzésre alkalmas. Időnként néhány órára kimarad a mobiltelefon-szolgáltatás, illetve az áramellátás, de a működtetés körülményei még alapvetően fennállnak, ezért közösen döntöttek a nagykövettel a nagykövetség működésének fenntartásáról.
Ha Kijevben magyar ember bajba kerül, akkor segítünk neki – mondta a miniszter, hozzáfűzve: azokat a szükséges technikai eszközöket, amelyek a működéshez szükségesek, már beszerezték. Feltöltötték az élelmiszerkészleteket, mobil ágyakat is beszereztek, ha bajba kerülő embereknek szállást kellene biztosítani.
Szijjártó Péter azt mondta: arra kérte a nagykövetet, ha a körülményekben „drámai változás” történne, azt azonnal jelezze, hogy a döntésüket azonnal módosíthassák a nagykövet és a nagykövetség munkatársainak biztonságáért.

ORFK: több mint 10 ezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 5292-en léptek be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5417-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 211 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal vasárnap 53-an – köztük 19 gyermek – érkeztek Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Orosz csapatok érkeztek Belaruszba

Orosz csapatok és katonai repülőgépek érkeztek Belaruszba, hogy előkészítsék egy új, közös orosz-belarusz haderő megalakítását – közölte vasárnap a belarusz védelmi minisztérium.

Belarusz Ukrajna északi szomszédja és szoros szövetségese Oroszországnak, amelynek területéről Moszkva februárban sikertelen támadást indított az ukrán főváros, Kijev ellen − írta meg a The New York Times.

Hétfőn Alekszandr G. Lukasenko belarusz elnök bejelentette, hogy az orosz csapatok nagy számban térnek vissza országába, ami megismétli az ottani csapatösszevonást, amely megelőzte Oroszország ukrajnai invázióját – emlékeztet az Index.

Egy gyógyszertárat ért támadás Mikolajivban

Három kamikaze drónnal támadták az orosz erők hétfőre virradóra Mikolajiv megyét, ahol ipari infrastrukturális létesítményeket és egy gyógyszergyárat is támadás ért – írja az Ukrajinszka Pravda.

Áldozatokról egyelőre nem érkezett információ, a keletkezett tűz miatt még zajlanak az oltási munkálatok.

Szumi régióban infrastrukturális létesítményeket ért támadás hajnalban

Az észak-keleti Szumi régióban található Romni városát is támadás érte helyi idő szerint reggel 5:30 után – ezt Dmitro Zsivickij regionális kormányzó tudatta a Telegramon.

Bejegyzése szerint kritikus infrastrukturális létesítményeket ért támadás, áldozatok vannak, de számukról jelenleg nincsenek adatok.

Kijevet bombázzák az oroszok, a polgármester mindenkit arra kért, maradjon a menedékhelyen

Robbanásokra riadtak fel hétfő kora hajnalban Kijevben, ahol az ukrán főváros központjának számító Sevcsenko negyedben történtek támadások. Minderről Vitalij Klicsko, a város polgármestere számolt be.

A városvezető az Unian hírügynökség szerint arról számolt be, hogy folyamatosak a fővárosban az orosz légitámadások, ezért mindenkit arra kért, maradjon a menedékhelyeken.

Minden szolgáltatás úton van. Részletek később. A légitámadás folytatódik. Maradjatok menedékhelyeken! – írta Klicsko.

Andrii Yermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője elmondta, hogy a fővárost kamikaze drónokkal támadták.

Az oroszok azt hiszik, hogy ez segíteni fog nekik, de az ilyen akciók olyanok, mint a kín. Több légvédelmi rendszerre van szükségünk, és minél hamarabb. Nincs időnk lassú akciókra. Több fegyver az ég védelmére és az ellenség megsemmisítésére – mondta Yermak az Index szerint.

Kamikaze drónok csapódtak be Kijevben

Hétfő reggel három robbanás rázta meg az ukrán fővárost, az Ukranszkaja Pravda beszámolója szerint orosz kamikaze drónok csapódtak be a városba.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere arról számolt be, hogy a robbanások a város szívében, Sevcsenko kerületben történtek. Több lakóépület megrongálódott és tűz ütött ki egy használaton kívüli épületben.

A tűzoltók és orvosok már a helyszínen vannak, a sérültektől vagy áldozatokról később ígértek információt.

A NATO nukleáris háborúra felkészítő hadgyakorlatba kezd hétfőtől

A NATO hétfőn megkezdi szokásos éves hadgyakorlatát, melynek célja, hogy megvédje egy feltételezett nukleáris támadással szemben a szövetség európai szárnyát – számoltak be külföldi források.

A szövetség közlése szerint a következő két hétben 60 repülőgép vesz részt részt a „Steadfast Noon” (Állhatatos dél) elnevezésű hadgyakorlaton.

Köztük vannak a legmodernebb modern vadászgépek, de felderítő- és tankerrepülőgépek, valamint B-52-es típusú nagy hatótávolságú bombázók is.

A gyakorlat fő helyszínei Belgium, Nagy-Britannia és az Északi-tenger térsége lesznek, és azon a német Bundeswehr egységei is részt vesznek.

A NATO közleményében hangsúlyozzák, hogy a „Steadfast Noon” hadgyakorlat nem reakció az Ukrajna elleni orosz háborúra, és hogy nem fognak éles fegyvereket bevetni.

A német külügyminiszter elárulta, mi az, ami jelenleg prioritásnak számít

Prioritásnak nevezte Ukrajna légvédelmi rendszerének megerősítését Annalena Baerbock német külügyminiszter egy interjúban – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A hét elején láttuk, milyen fontos a légvédelem. Szerencsére a Kijev elleni rakétatámadások felét sikerült hatástalanítani, többek között fegyverkészleteinknek köszönhetően – fogalmazott a Phoenix TV-nek a német diplomácia vezetője, aki szerint további támogatásokra van szüksége Ukrajnának, kiváltképp a légvédelem területén.

Belarusz északról támadhatja meg Ukrajnát

Miután az ukrán csapatok felszabadították Herszont, Belarusz északról csaphat le Ukrajnára – nyilatkozta az Unian hírügynökségnek Oleg Szoszkin politológus és közgazdász, a Társadalomátalakító Intézet igazgatója.

2014-ben azt mondtam, hogy ez egy háború, és 10 évig fog tartani. Kiderült, hogy a háború első szakasza 8 évig tartott. Most elkezdődött a második szakasz. Arra kell számítanunk, hogy ez is 10 évig fog tartani. Belarusznak még be kell szállnia a háborúba. Mert amikor a tét egyre nagyobb lesz, amikor Ukrajna felszabadítja Herszont, Putyin utasítani fogja Lukasenkát, hogy északról kezdje el támadni Ukrajnát – mondta Szoszkin.

Sebastian Kurz: a vereség nem opció Putyin számára

Sebastian Kurz volt osztrák kancellár szerint az Európai Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az ukrajnai konfliktus békés tárgyalások útján rendeződjön.

Álláspontját a Bild am Sonntag című napilapnak vasárnap adott interjújában fejtette ki.

„A vereség nem opció Vlagyimir Putyin orosz elnök számára. A nukleáris fenyegetés fényében az Európai Uniónak ragaszkodnia kell a tárgyalások útjához. Most az a legfontosabb, hogy a vérontást megállítsuk, és békés megoldást találjunk a tárgyalóasztalnál, hogy megakadályozzuk a teljes eszkalációt kontinensünkön” – hangsúlyozta a korább osztrák kormányfő az Index szerint.

Egy elemzés szerint Moszkva folytatja Ukrajna etnikai tisztogatását

Az Ukrajnában zajló háborúról szóló újabb bejegyzésében az Institute for the Study of War (ISW) azt állítja, hogy Oroszország tömeges erőszakos deportálásokat hajt végre az ukrán civilek ellen, ami gyakorlatilag az etnikai tisztogatás egy formája.

Oroszország továbbra is folytatja az ukránok tömeges, erőszakos deportálását, ami valószínűleg egy szándékos etnikai tisztogatási kampánynak felel meg amellett, hogy nyilvánvalóan megsérti a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezményt – olvasható a tudományos intézet tweetjében az Index szerint.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine