Az orosz-ukrán háború 231. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-harmincegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Terrorcselekmény megakadályozásáról számolt be az FSZB

Megakadályozták az orosz szakszolgálatok, hogy egy férfi terrortámadást hajtson végre egy közigazgatási épület ellen a Szverdlovszk megyei Nyizsnyij Tagilban – közölte szerdán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) sajtószolgálata.

Az FSZB őrizetbe vett egy 49 éves helyi lakost, aki 2014-ben települt át Ukrajnából Oroszországba. A gyanúsított ellen, akinek otthonában robbanó- és gyújtószerkezet előállítására alkalmas anyagokat foglaltak le, terrorcselekmény előkészítése és robbanóanyagok jogellenes előállításának kísérlete címén indult büntetőeljárás.
Az FSZB szerdán Moszkva megyéből és Brajnszkból ukrán terrortámadási kísérlet megakadályozását jelentette.

Putyin: Oroszország kész növelni a gázszállítást Európába

Oroszország kész növelni a gázszállítást Európába – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Moszkvában az Orosz Energiahét 2022 rendezvény plenáris ülésén.

Putyin szerint a megrongált Északi Áramlat vezetékek gáztranzitja áthelyezhető lenne a Fekete-tenger térségébe. Mint mondta, Törökországban jelentős gázcsomópontot lehetne létrehozni, ha ebben Európa is érdekelt lenne. Kifejezte Oroszország készségét a gázszállításra az Északi Áramlat-2 vezeték megmaradt kapacitásain keresztül.
„Az Északi Áramlatokon elveszett tranzitmennyiséget át tudnánk irányítani a Fekete-tenger térségébe is, ily módon az üzemanyagunk, a földgázunk fő szállítási útvonalaivá azokat tennénk meg, amelyek Törökországon keresztül vezetnek, egy jelentős gázközpontot létrehozva Törökországban Európa számára, ha partnereink érdekeltek ebben” – mondta Putyin.
Az elnök szerint ez a döntés gazdasági szempontból is célszerű, ráadásul ezen az útvonalon sokkal magasabb a biztonság szintje. A Kreml korábban közölte, hogy Putyin csütörtökön Asztanában találkozik Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Szerda délután bejelentették, hogy az orosz elnök a kazah fővárosban találkozik Tamím bin Hamád ász-Száni katari emírrel is.
Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy Moszkva készen áll az Északi Áramlat gázvezeték megmaradt szakaszán újraindítani az Európába irányuló szállításokat.
„A labda az Európai Unió térfelén van, ahogy mondani szokás. Ha úgy akarják, csak nyissák meg a csapot, ennyi az egész. Senkit semmiben nem korlátozunk, készek vagyunk további mennyiségeket szállítani az őszi-téli időszakban” – mondta.
Putyin szerint Oroszország mindig teljesíti szállítási kötelezettségeit, ez különbözteti meg a Nyugattól. Példaként említette, hogy az Európába cseppfolyósított földgázt szállító amerikai tartályhajók félúton más irányba fordultak, mert Ázsiában magasabb árat ajánlottak.
Mint mondta, a sérült gázvezetékeket meg lehet javítani, de ennek csak a további üzemeltetés esetén és biztonságos körülmények között lenne értelme. Úgy vélekedett azonban, hogy a világgazdaság, valamint az üzemanyag- és energiakomplexum éles válságot él át, amelyet többek között az egyes piaci szereplők „nyíltan felforgató akciói” okoznak, amelyek néha egyszerűen tönkreteszik a versenytársak infrastruktúráját.
Az Északi Áramlatokon történt incidenseket „nemzetközi terrorcselekménynek” nevezte, amelynek célja egy egész kontinens energiabiztonságának aláásása. Putyin szerint bebizonyosodott, hogy a végső haszonélvezők a megrendelők, „azok, akik hasznot húznak az instabilitásból és a konfliktusokból”. Leszögezte, hogy Oroszország – az energetikai infrastruktúra ellen elkövetett támadások ellenére – nem szándékozik feladni pozícióit, és biztosítani fogja a piac stabilitását. Közölte, hogy tovább növelik a gyorsan növekvő piacokra irányuló energiaexportot, hamarosan belekezdenek a Szibéria Ereje-2 vezeték mongóliai szakaszának építésébe, összekapcsolják az orosz gázszállító rendszer ázsiai és európai szegmensét, és továbbfejlesztik a cseppfolyós földgáz- (LNG-) terminálprojekteket.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a fórumon nem tudta megmondani, hogy mikor lehet majd helyreállítani az Északi Áramlat vezetékeit. Alekszej Miller, a Gazprom állami gázipari vállalat vezérigazgatója nem zárta ki, hogy az Északi Áramlat-2 második csővezetéke is megsérült, noha ott nem észleltek szivárgást. Putyinhoz hasonlóan ő is kifogásolta, hogy a Gazpromnak nem engedélyezik a robbanások helyszínének vizsgálatát.
A Török Áramlat mellett Moszkva a Kék Áramlaton keresztül is szállít üzemanyagot Törökországba. Mindkét vezeték a Fekete-tenger fenekén halad. A Kék Áramlat, amely 2021-ben 15,98 milliárd köbmétert szállított, kizárólag a török piac ellátására szolgál. A Török Áramlat két vezetéke közül az egyik, amely 15,75 milliárd köbmétert szállít a 31,5 milliárd köbméteres kapacitásból, a török fogyasztók, a másik pedig európai országok, köztük Magyarország ellátására szolgál.
Az első Északi Áramlat-vezetékpáron keresztül augusztus vége óta szünetel az Európába irányuló gázszállítás, a Gazprom szerint amiatt, mert a Siemens nem tett eleget a gázt szivattyúzó, meghibásodott turbinák karbantartására vonatkozó kötelezettségének. Az újonnan megépített, de soha be nem üzemelt Északi Áramlat 2-n szeptember végén robbanások történtek. Svédország közölte, hogy Oroszországot nem vonja be a részben vagy egészben orosz tulajdonban lévő csővezetékeken történt incidensek kivizsgálásába, ami Moszkva szerint kizárja az okok objektív megállapítását.

Cseh miniszter: az EU-ban egyetértés van a közös földgázvásárlásokról

Az Európai Unió tagállamainak szakminiszterei között általános egyetértés van abban, hogy már 2023 nyara előtt el kell kezdeni a közös földgázvásárlásokat, meg kell erősíteni a kölcsönös szolidaritást és az energiatakarékosságot – jelentette ki Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter szerdán Prágában az EU-tagállamok energiaügyekért felelős minisztereinek kétnapos informális ülése utáni sajtótájékoztatón.

A miniszterek egyetértettek abban is, hogy meg kell akadályozni a magas gázárak hatását a villanyáramra – tette hozzá Síkela. Úgy vélte: az Európai Bizottságnak a prágai tárgyalások után már világos elképzelése van arról, milyen intézkedéseket várnak tőle a tagállamok. A brüsszeli testületnek a jövő héten kell előterjesztenie konkrét javaslatait.
Jozef Síkela elmondta: minden tagállamnak saját elképzelései vannak a szükséges intézkedésekről, eltérőek a feltételek és az érdekek is. „Az azonban mindenki előtt világos, hogy enyhíteni kell a jelenlegi energiaválságot” – szögezte le. Egyetértés van abban is – fejtette ki -, hogy szükséges az árképzési indexet is módosítani, hogy ellenállóbb legyen a piaci spekulációk ellen.
Az energiaügyekért felelős uniós miniszterek informális tanácskozását azért tartják Prágában, mert ebben a félévben Csehország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét.
A cseh miniszter kifejezte reményét, hogy az Európai Bizottság figyelembe fogja venni a prágai tanácskozáson elért eredményeket.

Amerikai védelmi miniszter: az orosz támadások csak megerősítik a szövetségesek elszántságát

Oroszország Ukrajnára mért rakétacsapásai Vlagyimir Putyin orosz elnök háborújának rosszindulatát és kegyetlenségét mutatják, de még inkább megerősítik a nemzetközi közösséget abban, hogy támogassa Ukrajna katonai erőfeszítéseit önmaga megvédésére – jelentette ki Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerdán Brüsszelben, a NATO-tagországok védelmi miniszteri találkozójának keretében szervezett Ukrajnai Védelmi Kapcsolattartó Csoport tanácskozását megnyitó beszédében.

Mint mondta, az ukrán városok elleni orosz támadások ártatlan civileket öltek és sebesítettek meg, végrehajtásukhoz katonai cél nem fűződött. Véleménye szerint Putyin választotta ezt az „imperialista” háborút, Ukrajna pedig úgy döntött, hogy megvédi magát, „amit eddig nagyszerűen meg is tett”.
Austin rendkívülinek nevezte, hogy az ukrán erők „képesek voltak megváltoztatni a háborús dinamikát”.
„Ezek a győzelmek Ukrajna bátor katonáinak köszönhetők. De az Ukrajnai Védelmi Kapcsolattartó Csoport biztonsági segítségnyújtása, kiképzése és erőfeszítései létfontosságú szerepet játszottak ebben – jelentette ki.
Az Ukrajnai Védelmi Kapcsolattartó Csoport (Ukraine Defense Contact Group) találkozóján 50 ország miniszterei és védelmi vezetői vettek részt. A csoportot nyugati szövetséges katonai vezetőkkel egyetértésben, áprilisban hozta létre az Egyesült Államok, azzal a céllal, hogy segítsék Ukrajna védelmi szükségleteinek kielégítését.
Az amerikai védelmi miniszter hosszú távú katonai segítséget ígért Ukrajnának az orosz légicsapásokat követően. „Az ukrán honvédők támogatása iránti eltökéltségünk minden időszakra érvényes, nem csak az összecsapások kimenetelétől függ. Folytatjuk Ukrajna védelmi képességeinek bővítését, a jelenlegi sürgető szükségletek kielégítése végett, és hosszú távon is” – jelentette ki Lloyd Austin.

Európa Tanács: több támogatást kell nyújtani az orosz és fehérorosz emberijog-védőknek

Az Európa Tanács tagállamainak több támogatást kell nyújtaniuk az orosz és fehérorosz emberijog-védőknek, különösen a jelenlegihez hasonló háborús válság idején – jelentette ki Dunja Mijatovic, a 46 tagot számláló, strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa szerdán.

Dunja Mijatovic közleményében hangsúlyozta, a tagállamoknak nyíltan el kell ítélniük az orosz és fehérorosz emberijog-védőkkel szemben elkövetett jogsértéseket, különösen most, amikor egyre gyakoribb zaklatásokkal és büntetőeljárással kell szembenézniük az ukrajnai háborúval szembeni ellenállásuk miatt.
Kiemelte: mivel az emberijog-védőket jogszerű munkájuk megtorlásaként szankcionálják vagy börtönözik be, azonnali szabadon bocsátásukra és a visszaélésszerű eljárásokért felelősök elszámoltatására van szükség. Kijelentette: politikai és pénzügyi támogatást kell nyújtani mindazoknak, akik Oroszországban és Fehéroroszországban maradtak, és hajlandók és képesek helyben végezni civil társadalmi és emberi jogi munkájukat. Segíteni kell az emberi jogok azon védelmezőinek és civil társadalmi aktivistáknak, akik Oroszországon vagy Fehéroroszországon kívül kívánnak telepedni – jelentette ki.
Mijatovic fontosnak nevezte, hogy különféle jogi csatornák álljanak az oroszországi és fehérorosz civil társadalom tagjai rendelkezésére, sajátos helyzetükhöz igazodva annak érdekében, hogy ők és családjaik biztonságosan átköltözhessenek az Európa Tanács valamely tagországába. A fogadó országoknak meg kell könnyíteniük az emberijog-védők és civil társadalmi aktivisták munkáját, biztosítva számukra a szociális juttatásokat. Ez döntő lépést jelent annak szavatolására, hogy biztonságos környezetben folytathassák tevékenységüket – jelentette ki.
Mijatovic végezetül hangsúlyozta, az emberi jogok védelmezőinek, az önkénteseknek és a független újságíróknak fontos szerep jut az Ukrajnában zajló háborúban. Hozzájárulnak a háborúval kapcsolatos hiteles információk terjesztéséhez és az igazság megismeréséhez saját szabadságuk, biztonságuk és akár életük kockáztatásával is. Az emberi jogok védelmezőivel való együttműködés, támogatásuk fenntartása döntő fontosságú egy békés Európa számára, ahol az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság mindenki számára valósággá válik – tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Putyin: Oroszország kész növelni a gázszállítást Európába

Oroszország kész növelni a gázszállítást Európába – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Moszkvában az Orosz Energiahét 2022 rendezvény plenáris ülésén.

Putyin szerint a megrongált Északi Áramlat vezetékek gáztranzitja áthelyezhető lenne a Fekete-tenger térségébe. Mint mondta, Törökországban jelentős gázcsomópontot lehetne létrehozni, ha ebben Európa is érdekelt lenne.
Kifejezte Oroszország készségét a gázszállításra az Északi Áramlat-2 vezeték megmaradt kapacitásain keresztül.

Ukrajnába küldött energetikai eszköztámogatást a Mol

Elindult a Mol-csoport százhalombattai Dunai Finomítójától az az eszköztámogatási szállítmány, amelyet a vállalat az ukrán energetikai szektor megsegítésére állított össze; most 135 ezer eurónak megfelelő eszköztámogatást küldtek a háború sújtotta országba – közölte az olajipari vállalat az MTI-vel szerdán.

A tájékoztatás szerint Mol egy nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozva eddig 290 ezer euró értékű eszközt ajánlott fel. Az eszközök a kőolaj- és földgázkitermelés folytonosságát, az ukrán energia-infrastruktúra működőképességét, ezáltal Ukrajna ellátásbiztonságát is segítik.
A mostani szállítmányban, amelyet jórészt a vállalat kutatás-termelés üzletága gyűjtött össze, helyet kaptak többek között rendszerüzemeltetéshez és javításhoz szükséges eszközök, csővezetékek, terepmunkához vasanyagok és nyomásmérők, valamint villamoshálózat építéséhez és javításához szükséges elemek is – közölték.
A Mol-csoport támogatása egy nemzetközi iparági összefogás része, amelyet az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága (DG ENER), az Európai Bizottság Vészhelyzeti Válasz Koordinációs Központja (ERCC) és az Energiaközösség Titkársága (ECS) hívott életre, együttműködésben az ukrán energiaminisztériummal. A Nemzetközi Olaj- és Gáztermelők Szövetsége (IOGP) már ez év márciusában, közvetlenül a háború kitörése után, az elsők között csatlakozott az együttműködéshez. A kezdeményezés célja, hogy enyhítse a háború miatt keletkezett károkat és támogassa az ukrán energetikai hálózat zavartalan és biztonságos működését. A programban részt vevők az ukrán energiaügyi minisztériumtól rendszeres és pontos tájékoztatást kaphatnak a hálózat fenntartásához éppen szükséges eszközökről.

Kormányzó: az orosz erők csapást mértek az energetikai infrastruktúrára Dnyipropetrovszk megyében

Az orosz erők szerdán csapást mértek energetikai létesítményekre az ország keleti részében lévő Dnyipropetrovszk megye kamjanszkei járásában, a támadás következtében nagy kiterjedésű tűz ütött ki – közölte Valentin Reznyicsenko, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő szavai szerint a tűzoltók most is oltják a tüzet. Ezután az energetikai mérnökök megpróbálják helyreállítani a sérült berendezéseket.
Az orosz erők egész éjjel lőtték Grad rakéta-sorozatvetőkkel és más nehézfegyverekkel a régióban lévő Nyikopol várost és környékét – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál a megyei kormányzói hivatal korábbi közlése alapján. Nyikopolban hárman sérültek meg, köztük egy 6 éves kislány, valamennyien kórházban vannak, az állapotuk súlyos. A városban több mint harminc lakóház, köztük többszintesek rongálódtak meg, károk keletkeztek két óvoda, egy iskola, két vállalkozás épületében és egy üzlethelyiségben. Az ágyúzás több gázvezetéket és elektromos vezetéket rongált meg.
Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencei Luhanszk megye kormányzója arról adott hírt, hogy az ukrán erők folytatják a régió településeinek felszabadítását. „Az ukrán fegyveres erők kismértékű előrehaladást értek el a régióban. Az orosz megszálló csapatok rohamosan próbálnak többszintű védelmi vonalat kiépíteni maguknak, aláaknázzák a front első szakaszát a teljes vonalon, és ez nemcsak a hidakat és az utakat, hanem adminisztratív épületeket is érint” – írta közleményében. Hajdaj emlékeztetett arra, hogy mostanáig hét település szabadult fel az orosz megszállás alól, az ukrán fegyveres erők azóta is haladtak előre, de részleteket még nem hozhatnak nyilvánosságra.
Az ukrán légierő sajtószolgálata arról számolt be, hogy Ukrajna déli részén a légvédelmi rakétaegységek reggel mindössze 18 perc alatt legalább négy orosz harci helikoptert – feltehetően Ka-52-eseket – semmisítettek meg.

Ukrán terrorcselekmények megakadályozásáról számolt be a moszkvai és a brjanszki régióból az FSZB

Oroszországi légi és szárazföldi tömegközlekedés elleni ukrán terrortámadási kísérlet megakadályozásáról számolt be szerdán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Moszkva megyében az FSZB szerint őrizetbe vettek egy ötvenéves ukrán állampolgárt, akit azzal vádolnak, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából terrortámadás elkövetésére készült. A férfi két Igla típusú hordozható légvédelmi rakétarendszert csempészett be az Észtországon keresztül Oroszországba. A fegyvereket elrejtette.
A szolgálat szerint a gyanúsított megbánta tettét és együttműködik a nyomozásban. Szervezett csoport általi illegális fegyverbeszerzés és -tárolás címén indult büntetőeljárás ellene.
Brjanszkban őrizetbe vettek egy másik ukrán állampolgárt, akinek a bérelt lakásán egy rögtönzött, három kilogramm TNT-vel egyenértékű robbanószerkezetet foglaltak le, valamint az ukrán különleges szolgálatokkal való kapcsolattartásra szolgáló kommunikációs eszközöket. A gyanú szerint a férfi terrorcselekményre készült város egyik közlekedési terminálján. Ellene terrorcselekmény előkészítése, valamint robbanóanyagok és robbanóeszközök szervezett csoportban történt illegális megszerzése, tárolása, szállítása és szállítása címén büntetőeljárás indult.
A gyanúsított az FSZB szerint Kijevből Észtországon keresztül érkezett Brjanszkba és arra készült, hogy egy szállítási és logisztikai vállalat egyik raktárában nagyerejű pokolgépet helyezzen el.
Elemzők az orosz médiában arra hívták fel a figyelmet, hogy a Darja Dugina orosz újságírónő augusztus 20-i , Moszkva megyei meggyilkolásával meggyanúsított, ukrán állampolgárságú Natalja Vovk Észtországba távozott a robbantás után, a szintén ukrán Bohdan Ciganenko, akit merényletben való bűnrészességgel gyanúsítanak, pedig onnan érkezett Oroszországba.

Stoltenberg: Ukrajnának több légvédelmi rendszerre van szüksége

Ukrajnának sürgősen még több légvédelmi rendszerre van szüksége területének és lakosságának védelméhez – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve szerdán.

Jens Stoltenberg üdvözölte és rendkívül fontosnak nevezte, hogy egyes NATO-tagországok légvédelmi rendszereket biztosítanak Ukrajna számára, és azt mondta: az elmúlt napok légitámadásai bizonyítják, hogy a megtámadott országnak nemcsak több, hanem a legkülönbözőbb típusú légvédelmi eszközökre van szüksége.
Kijelentette: Moszkva nukleáris fenyegetése veszélyes és felelőtlen. Közölte továbbá, a NATO világossá tette, hogy ilyen fegyverek használatának komoly következményei lesznek Oroszországra nézve. A katonai szövetség határozott üzenetet küldött Moszkvának: a NATO megvédi szövetségeit minden fenyegetéssel szemben – húzta alá.
Oroszország tudja, hogy egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad elkezdeni sem – közölte, majd megerősítette: a NATO továbbra is figyelemmel kíséri Oroszország nukleáris kapacitását, változást azonban nem lát az orosz nukleáris védelmi berendezkedés terén.
Szavai szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek fel kell hagynia az orosz agresszió támogatásával, és tartózkodnia kell attól, hogy területet biztosít Oroszországnak az Ukrajna elleni támadásokhoz.
Közölte továbbá, a tagországok védelmi miniszterei arra összpontosítanak majd, hogy a szövetség miként fokozza és tartsa fenn Ukrajnának nyújtott támogatását, illetve erősítse tovább a tagországok védelmét. A NATO továbbá a korábbinál nagyobb figyelmet fog fordítani a létfontosságú infrastruktúra védelmére – tette hozzá a NATO-főtitkár.

ISW: több mint egy hétig szervezhették a Kijev elleni rakétatámadást

Az Institute for the Study of War (ISW) nevű kutatóközpont azt írta, hogy az oroszok már október 2-a óta tervezhették a Kijev elleni rakétatámadást.

Közlések szerint az ukrán hírszerzés jutott hozzá olyan információkhoz, amelyek arra engednek következtetni, hogy már október második napján felmerült a támadás ötlete. Szerintük ennek alapján az feltételezhető, hogy az újonnan kinevezett ukrajnai főparancsnok, Szergej Szurovikin még nem sok szerepet vállalt az akció végrehajtásában.

Az ISW szerint a támadásra és a főparancsnok kinevezésére építve az orosz hadvezetés igyekszik egy PR-kampányt folytatni, és helyrehozni az utóbbi hetekben megtépázott renoméját. Mindkét lépéssel elsősorban a szélsőségesen háborúpárti orosz hangadókat igyekeznek kielégíteni – tették hozzá az Index szerint.

Stoltenberg: Ukrajnának több légvédelmi rendszerre van szüksége

Ukrajnának sürgősen még több légvédelmi rendszerre van szüksége területének és lakosságának védelméhez – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve szerdán.

Jens Stoltenberg üdvözölte és rendkívül fontosnak nevezte, hogy egyes NATO-tagországok légvédelmi rendszereket biztosítanak Ukrajnának, és azt mondta: az elmúlt napok légitámadásai bizonyítják, hogy a megtámadott országnak nemcsak több, hanem a legkülönbözőbb típusú légvédelmi eszközökre van szüksége.

Robbanások és légiriadók voltak szerda reggel több ukrán városban

Az orosz ellenőrzés alatt álló dél-ukrajnai Herszon városából öt, a szintén megszállt Melitopolból pedig legalább egy robbanást jelentettek a helyi hatóságok szerda reggel az orosz média beszámolói szerint.

Az MTI a RIA Novosztyi alapján azt írta, hogy Melitopol központi piacán lépett működésbe a robbanószerkezet, de áldozatok nincsenek. A herszoni robbantásokról még nincsenek részletesebb hírek.

Mindeközben az ukrán sajtó arról számolt be, hogy szerda reggel a Herszoni területtel szomszédos MIkolajivi területen is robbanások voltak.

AZ UKRÁN HADSEREG SZERINT OTT ÖSSZESEN 9 KAMIKAZEDRÓNT LŐTTEK LE.

Az ukrán sajtó közölte azt is, hogy helyi idő szerint reggel fél 7-től 8 különböző ukrajnai területen légiriadót rendeltek el – írja az Index.

Ferenc pápa ismét békét sürgetett Ukrajnában és az egész világon

A rakétatámadások sújtotta ukrajnai városok lakóihoz intézte szerdán szavait Ferenc pápa, aki az erőszak leállítására és békés együttélésre szólított fel a Szent Péter téren tartott általános audiencián.

Ferenc pápa az általános meghallgatáson mondott beszéde legvégén kijelentette, hogy szívén viseli az ukrán nép sorsát, mindenekelőtt azokét, akiket a hétfői orosz bombázások érintettek.
„Magamban hordozom fájdalmukat” – mondta a katolikus egyházfő, aki Szűz Mária közbenjárását kérte az Úrhoz intézett ima meghallgatásában. Hangoztatta, hogy az Úr mindig meghallgatja az őt megszólító szegények hangját.
Ferenc pápa változást sürgetett azok szívében, akik „a háború szálait tartják kézben, annak érdekében, hogy leálljon az erőszak forgószele és újra lehessen építeni a békés együttélést igazságosságban”.
A szokás szerint a Szent Péter téren tartott szabadtéri audiencia a Brazília védőszentjeként ismert Madonna Aparecida ünnepnapjára esett: a téren többnyire Portugáliából érkező családok voltak. Ferenc pápa azt kérte a zarándokoktól, hogy a Szűz Máriához intézett ima a békéért is szóljon.
A pápa azt mondta, hogy a világot háborúk kínozzák.
Szent XXIII. János pápa oltalmát kérte azok számára, akik a háborútól szenvednek.
Az egyházfő – a háború kirobbanása után egy hónappal – március 23-án Szűz Mária oltalmába ajánlotta Ukrajnát és Oroszországot.
Legutolsó vasárnapi beszédében a megszokott teológiai tanítás helyett békefelhívást intézett a konfliktus minél előbbi leállítása érdekében.
A béke kiáltása címmel október 23. és 25. között a Szent Egyed közösség szervezésében nemzetközi béketalálkozót tartanak Rómában. Többek között felszólal Emmanuel Macron francia elnök is, valamint a világvallások vezető képviselői. Kedden a keresztény egyházak és közösségek képviselői Ferenc pápa vezetésével a Colosseumban tartanak közös békeimát, és intéznek felhívást a békéért.

ORFK: több mint 9 ezren érkeztek Ukrajnából

Magyarország területére 2022. október 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5189 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3879 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 164 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. október 11-én 115 ember, köztük 31 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Újabb légicsapás érte Zaporizzsját

Az orosz erők október 11-én éjszaka ismét célba vették Zaporizzsja városát, közölte a megye kormányzója, Olekszandr Sztaruk. Az áldozatokról és a károkról egyelőre nem érkezett információ.

20-ra nőtt az áldozatok száma

20-ra emelkedett az október 10-i orosz rakétatámadások halottainak száma, 108 ember sebesült meg – közölte Olekszandr Horunzsij, az ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat szóvivője. Több mint 200 épület sérült meg, köztük 45 ház, 30 lakóház és kritikus infrastruktúra. A támadások 15 régióban az áramellátást is megrongálták.

Joe Biden szerint Putyin nem vet be atomfegyvert

Joe Biden amerikai elnök azt mondta, nem hiszi, hogy Vlagyimir Putyin taktikai atomfegyvert használna az Ukrajnával vívott háborúban.Az orosz nukleáris doktrína lehetővé teszi az úgynevezett taktikai nukleáris fegyver – egy korlátozott nukleáris robbanás – használatát egy hagyományos konfliktusban, hogy az ellenség meghátráljon.

Exkluzív, előre felvett interjút adott a Fehér Házban a CNN televíziónak Joe Biden amerikai elnök. A beszélgetés magyar idő szerint szerda hajnalban került adásba.

Az amerikai elnök nem tart attól, hogy az orosz atomfegyvert vetnek be az ukrajnai háborúban. Bár öt napja arról beszélt, hogy Moszkva miatt nukleáris armageddon fenyeget, most tovább tompította a szavait (miután néhány nappal az armageddonozása után a Fehér Ház már közölte, nem látja jelét, hogy az oroszok nukleáris fegyvereket készülnének bevetni). Biden most azt mondta: a szavai Putyinnak szóltak, mert bár nem hiszem, hogy bevetné az atomfegyvert, „úgy gondolom, hogy felelőtlenség tőle, hogy erről beszél”.

Az orosz elnököt racionális szereplőnek nevezte, aki jelentősen elszámította magát Ukrajna lerohanásakor. „Azt hitte, tárt karokkal fogják fogadni Kijevben, amit, és hogy neki kell Oroszország azon vezetőjének lennie, aki egyesíti az összes orosz ajkú embert (…( azt hiszem, teljesen elszámította magát. Ha meghallgatják azt a beszédet, amit azután mondott, amikor ez a döntés megszületett, amikor az egész elképzeléséről beszélt… egyszerűen azt gondolom, hogy ez irracionális” – mondta.

Biden beszélt arról is, hogy „nem áll szándékában” találkozni Putyinnal a G20-ak vezetőinek jövő hónapban esedékes találkozóján. Ugyanakkor „nem utasítaná el” a beszélgetést a női kosárlabdázó Brittney Grinerről, a WNBA sztárjáról, akit február óta Oroszországban tartanak fogva, és akit kilenc év börtönre ítéltek kábítószer birtoklása miatt.

„Ha például odajönne hozzám a G20-ak találkozóján, és azt mondaná, hogy beszélni akarok Griner szabadon bocsátásáról, találkoznék vele” – mondta Biden. De gyorsan hozzátette: „Nem vagyok hajlandó, és senki más sem hajlandó tárgyalni Oroszországgal arról, hogy Ukrajnában maradjanak, hogy megtartsák Ukrajna bármely részét, és így tovább” – ismertette állításait a Telex.

Zelenszkij: gyors és hatékony a helyreállítás

A helyreállítási munkák meglehetősen gyorsan és hatékonyan zajlanak az egész országban. Ha nem lettek volna a keddi csapások, máris helyreállítottuk volna azt az energiaellátást, a vízellátást és a kommunikációt, amit hétfőn megrongáltak a terroristák – mondta éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint „ahol pusztulás volt, ott mindenhol megújul az infrastruktúra. Ahol veszteségek voltak, ott már van vagy lesz építkezés. Ahol az ellenség reményei voltak, ott az orosz államiság romjai lesznek.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sikeresnek értékelte a kezdeményezést, amivel a 17 és 22 óra közti áram csúcsfogyasztást igyekeznek mérsékelni Ukrajna-szerte. Az emberek lelkiismeretességének köszönhetően országban átlagosan az energia tizedét sikerült megtakarítani, ami lehetővé tette a elektromos rendszer stabilabb működését.

Az elnök további önmérsékletre kérte az embereket, hogy a csúcsidőszaki rendszerterhelést negyedével sikerüljön csökkenteni, ezért továbbra is azt kérik, hogy a sok áramot igénylő háztartási készülékek működtetését lehetőleg halasszák a nap más óráira.

Tovább nőtt az ukrajnai rakétatámadások áldozatainak száma

A legfrissebb információk szerint már 19 halottja és 105 sebesültje van azoknak a rakétatámadásoknak, amelyeket hétfő reggel hajtott végre Oroszország Ukrajnában.

Kijev mellett más területeket is csapások értek, többek között energetikai létesítményeket rongáltak meg az oroszok. A támadás a Euronews szerint a legintenzívebb légicsapás-sorozat volt a háború első napjai óta.

Medvegyev: ha Kijev megkapja a legújabb amerikai rakétákat, kitörhet a világháború

Dmitrij Medvegyev, Oroszország Biztonsági Tanácsának helyettes vezetője szerint az amerikai MLRS rakétarendszer Kijevbe szállítása felgyorsítja az orosz–ukrán konfliktus világháborúvá válását.

A leggyorsabb módja annak, hogy az ukrajnai konfliktust egy világháború visszafordíthatatlan következményévé fokozzák, ha a kijevi vezetést nagy hatótávolságú MLRS-szel látják el – írta Telegram-csatornáján a helyettes vezető. Medvegyev azt tanácsolta a NATO vezetésének és az Egyesült Államok intézményeinek, hogy gondolkodjanak józanul, és mérjék fel a kockázatokat.

G7: Addig fogjuk Ukrajnát támogatni, míg az szükséges

A világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő G7-ek elkötelezettek addig támogatni Ukrajnát, amíg az szükséges – derült ki az országcsoport vezetőinek keddi nyilatkozatából.

„Folytatni fogjuk a pénzügyi, humanitárius, katonai, diplomáciai és jogi támogatást, sziklaszilárdan kiállva Ukrajna mellett, ameddig csak szükséges” – olvasható a G7-ek videomegbeszélését követően közzétett közös állásfoglalásban.

„Ismételten arról biztosítottuk Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy tántoríthatatlanok és sziklaszilárdak vagyunk elkötelezettségünkben, hogy megadjunk Ukrajnának minden szükséges segítséget, hogy megőrizhesse szuverenitását és területi épségét” – hangsúlyozták a résztvevők.

„Egy életképes, háborút követő rendezést szem előtt tartva, készek vagyunk megállapodásokat kötni az érdekelt országokkal, intézményekkel és Ukrajnával a fenntartható biztonságról és egyéb elkötelezettségekről. Segítséget nyújtunk Ukrajnának abban, hogy megvédhesse magát, biztosítva ezzel szabad és demokratikus jövőjét, elejét véve mindenfajta jövőbeli orosz agressziónak” – áll a nyilatkozatban.

Az országcsoport vezetői egyben elítélték az ukrán polgári infrastruktúra és civil lakosság elleni rakétacsapásokat. Hangsúlyozták, hogy a polgári lakosság elleni támadások háborús bűncselekménynek nyilvánulnak. A G7 ezen felül egyhangúlag elítélte és elutasította Ukrajna négy régiója: Zaporizzsja és Herszon megye, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság, valamint a még 2014-ben annektált Krím-félsziget elcsatolását.

Mindemellett további szankciókat helyeztek kilátásba Oroszország ellen. A résztvevők felszólították a fehérorosz vezetést: hagyjon fel az orosz hadműveletben játszott közreműködésével, vagyis, hogy területét az orosz csapatok rendelkezésére bocsátja és támogatást is nyújt számukra. A G7-ek értékelése szerint fehérorosz-orosz közös katonai egység létrehozása újabb példája Minszk és Moszkva összejátszásának.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint Zelenszkij elnök a G7-ek videómegbeszélésén történt felszólalásában javaslatot tett egy nemzetközi megfigyelő misszió telepítésére a fehérorosz-ukrán határon, ezzel csökkentve az esetleges provokációk esélyét, illetve azt, hogy Fehéroroszország közvetlenül is belépjen a konfliktusba Oroszország oldalán.

Putyin: Moszkva intézkedéseinek célja az energiapiacok stabilitásának megteremtése

Oroszország döntései a globális energiapiacok stabilitásának megteremtését célozzák – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő, amikor kedden fogadta Mohammed bin Zajed Al Nahjant, az Egyesült Arab Emírségek elnökét. Putyin szerint Oroszország döntései nem arra irányulnak, hogy „bárkinek is problémát okozzanak”.

Mint mondta, Oroszország annak érdekében cselekszik, hogy a világpiaci beszállítók „nyugodtak és magabiztosak” legyenek.

Azt is kifejtette, hogy hazája és az emírségek közötti fél évszázados, folyamatosan fejlődő kapcsolat fontos tényező a közel-keleti térség és a világ stabilitásának fenntartásában. Méltatta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom növekedése tavaly 65, idén pedig 17 százalékos volt. Az OPEC+ együttműködés részvevői – köztük Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek – szeptember elején abban állapodtak meg, hogy visszatérnek az olajkitermelés augusztusi paramétereihez. Októberben úgy döntöttek, hogy napi 100 ezer hordóval csökkentik a kitermelést, kiváltva az Egyesült Államok bírálatát.

Ütemezett áramszüneteket vezetnek be Kijevben

A DTEK energetikai vállalat bejelentése szerint a villamosenergia-hálózat „kiegyensúlyozása” érdekében négyórás, egybefüggő ármaszüneteket kell bevezetnie – naponta akár többször – az országos átviteli rendszerirányító, az Ukrenergo iránymutatásai alapján – idézi a vállalat közleményét a TASZSZ orosz hírügynökség.

A vállalat ígérete szerint naponta közzéteszi az áramszünetek tervezett menetrendjét. A váltakozó áramkimaradások az ipari és a háztartási fogyasztókat egyaránt érinteni fogják.

Újabb rakétátmadás érte a Dnyeper- (Dnyipro-) régiót

Az energetikai létesítményeket célzó orosz csapások súlyos pusztítást okoztak a közép-ukrajnai Dnyipro régióban – közölte Valentin Reznyicsenko regionális kormányzó a Telegram-csatornáján.

Az oroszok rakétákat lőttek ki az energetikai infrastruktúrára Pavlohrad és Kamiany körzetekben – írta a kormányzó, hozzátéve, hogy sok falu áram nélkül maradt.

Ukrán katonák térhettek haza egy újabb fogolycsere keretében

Egy újabb fogolycsere keretében 32 ukrán katona térhetett haza, valamint az orosz fél átadta Ukrajnának a harcokban elesett, izraeli állampolgárságú Dmitro Fialka holttestét – hozta nyilvánosságra kedden Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.

Jermak szavai szerint a fogságból kiszabadult katonák között vannak tisztek is. Valamennyien olyan helyeken teljesítettek szolgálatot, ahol heves harcok dúltak. Közülük többeket eltűntként tartottak nyilván.
Az izraeli állampolgárságú katonáról elmondta, hogy az elmúlt két évben Ukrajnában élt, gyermek-futballedzőként dolgozott a lvivi Dinamo klubnál. Ukrajnáért harcolt, önkéntesként ment a frontra – tette hozzá Jermak.
Az ukrán vezérkar kedd esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán katonák a nap folyamán hat ellenséges támadást vertek vissza, csapást mértek egy orosz parancsnoki állásra, 11 élőerő-, fegyver- és haditechnikai koncentrációs területre, valamint eltaláltak négy orosz lőszerraktárt.
A Jevropejszka Pravda hírportál a Der Spiegel című német hírmagazinra hivatkozva arról számolt be, hogy Németország átadta Ukrajnának az első IRIS-T légvédelmi rakétarendszert. Az átadás kedden, az ukrán-lengyel határon történt.
Christine Lambrecht német védelmi miniszter hétfőn – miután Oroszország tömeges rakétacsapást hajtott végre ukrán nagyvárosok ellen – bejelentette, hogy országa készen áll, hogy napokon belül átadjon Ukrajnának egy korszerű IRIS-T SLM légvédelmi rakétarendszert, és további három légvédelmi rendszert készül átadni a jövő évben Ukrajnának.
Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat adatai szerint az Ukrajnát ért hétfői rakétatámadások következtében 19 civil vesztette életét, és 105-en sérültek meg – emlékeztetett az ukrán hírportál.

Zeman: a visegrádi csoport bebizonyította müködőképességét

A visegrádi csoport már bebizonyította működőképességét, többek között az illegális bevándorlás elleni küzdelemben is, legalább olyan fontos, ha nem fontosabb együttműködés, mint a Benelux-országoké, de jó lenne még Szlovéniával kibővíteni – jelentette ki Milos Zeman cseh elnök a V4-ek pozsonyi államfői találkozója után tartott közös sajtóértekezleten.

A cseh államfő hangsúlyozta annak a közös állásfoglalásnak a jelentőségét is, amelyben a V4-ek elnökei egy nukleáris konfliktus elkerülésének fontosságára figyelmeztettek. „El kell kerülnünk azt, hogy mi legyünk az utolsó államfők a harmadik világháború előtt!” – figyelmeztetett Zeman.
Az Európát sújtó energiaválságról szólva Zeman úgy vélekedett: ebben nem lebecsülendő az ukrajnai háború hatása, de a válság alapvető oka a zöld megállapodás (green deal). Az energiaválsághoz nagyban hozzájárul a megújuló energiaforrások bizonytalansága és az, hogy emiatt hagyományos energiaforrásokkal kell kiegészíteni őket, illetve hogy a villanyáram fogyasztói árában rendkívüli mértékben jelennek meg az emissziós engedélyek miatti kiadások.
Rámutatott: a zöld megállapodás miatt 2035-ig be kell tiltani a benzin- és dízelüzemű autókat, és már ma korlátozni kell a szén- és atomerőműveket, aminek klasszikus példája Németország. „Tisztelettel tekintek a környezetvédelemre és a klímaváltozásra, de úgy gondolom, hogy elsődlegesen a földgolyón élő embereket kell óvnunk” – jelentette ki Milos Zeman.
Zuzana Caputová szlovák államfő egy olyan, rendkívüli helyzetben megrendezett fontos találkozónak minősítette a V4-es csúcsot, amelyen az egyes kérdésekben meglévő nézetkülönbségek ellenére is sikerült konstruktív párbeszédet folytatni. Kiemelte: fontos, hogy egyetértés volt az ukrajnai háború ügyében, abban, hogy békére van szükség, és abban is, hogy mindenki elítélte az ukrajnai civil célpontokat sújtó orosz rakétatámadásokat, melyeket Caputová a nemzetközi jog megsértésének minősített. Hangsúlyozta: „igazságos békére” van szükség, mert egy „igazságtalan béke” csak egy ideiglenes tűzszünetté válhat. „A békéhez elégséges lenne, hogy az orosz katonák elhagyják Ukrajna területét” – mondta.
Zuzana Caputová tiszteletben tartja azt a magyar álláspontot, hogy Magyarország nem küld fegyvereket Ukrajnának.
A szlovák államfő szólt az energiaválság kérdéséről is. Az energiaárak növekedése kapcsán összeurópai megoldást sürgetett, és hangsúlyozta, hogy csökkenteni kellene a szankcióknak a lakosságra gyakorolt anyagi terheit.
Andrzej Duda lengyel államfő hatalmasnak nevezte az ukrajnai háború kockázatait. Kijelentette: a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés realitássá vált. Nyilvánvalóvá kell tenni – mondta -, hogy nukleáris fegyverek bevetésével Oroszország minden határt átlépne, és teljes elszigetelődés várna rá. Szavai szerint nem engedhető meg, hogy az orosz agresszió továbbterjedjen a V4-es országok irányába. Háborús bűncselekménynek minősítette az Ukrajna elleni hétfői rakétatámadásokat, és elmondta: a háború Lengyelországban több millió menekült formájában jelent meg, akik közül kétmillió az országban maradt. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: az ukrajnai menekültek támogatására nem kaptak semmiféle segítséget az Európai Bizottságtól.
Az Ukrajnának nyújtott támogatással kapcsolatban úgy vélekedett: mindenki úgy és annyit segít Ukrajnának, ahogyan és amennyit tud, és amennyire azt megfelelőnek látja. Lengyelország a maga részéről eddig is segítette és továbbra is segíteni fogja Ukrajnát „egészen a győzelemig.” Újságírói kérdésre válaszolva úgy vélte: olyan békét kell elérni, amely Oroszországot visszavonulásra kényszeríti a megszállt ukrán területekről.

Kreml: az amerikai légvédelmi rendszerek nem változtatnak a végeredményen

Az amerikai légvédelmi rendszerek Ukrajnába szállítása csak hosszabbá és fájdalmasabbá teszi a konfliktust az ukrán fél számára, de nem változtatja meg az orosz célokat és végeredményt sem – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Mint mondta, Oroszország figyelemmel fogja kísérni az Ukrajnába irányuló további nyugati fegyverszállításokat, amelyek azt jelzik, hogy a konfrontáció folytatódni fog. Peszkov szerint az Egyesült Államok de facto „alaposan benne van” már a konfliktusban, amelyet el kíván nyújtani.
Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot, amely miközben elítéli Oroszországot, „nem törődik a „kijevi rezsimnek” azokkal a bűntetteivel, amelyeket az már Oroszországhoz tartozó területek lakossága ellen követnek el.
Peszkov azt mondta, hogy a Kremlnek nem foglalt állást azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy zárják le a határt a katonai nyilvántartásban szereplő állampolgárok előtt, mint ahogy azzal kapcsolatban sem, hogy minősítsék külföldi ügynöknek mindazokat, akik a részleges mozgósítás meghirdetése után elhagyták az Oroszországot. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Moszkva „negatívan” viszonyul ahhoz, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) körözést adott prominens orosz személyiségek ellen.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese keddi Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy „a kijevi őrültek” nagy hatótávolságú sorozatvetőkkel való ellátása „a leggyorsabb módja az ukrajnai konfliktus egy világháború visszafordíthatatlan következményeihez való eszkalálódásának”.
„A washingtoni megyei pártbizottság idős vezetőinek és a feltörekvő NATO-soknak legalább időnként be kellene kapcsolniuk az ellágyult agyukat” – írta Medvegyev.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szavai, melyek szerint a szövetség vereségét jelentené Oroszország győzelme, annak egyenes megerősítését jelentik, hogy a blokk részt vesz a konfliktusban.
„Ahogy mondani szokás: ez nem a nagy észből, hanem a tiszta szívből jött. A becsületes norvég fickó végre beismerte ezt” – fogalmazott a volt orosz elnök.

Novák Katalin: a cél a mielőbbi béke

A visegrádi négyeknek van közös mondanivalója Európa és a világ számára. „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyengeség.” – minderről Novák Katalin, köztársasági elnök beszélt a visegrádi államfők pozsonyi csúcstalálkozóját követő keddi sajtótájékoztatóján.
A mielőbbi igazságos béke a cél, s hogy Európa a béke szigete maradhasson – hangsúlyozta Novák Katalin államfő.
Elmondta, hogy a megbeszélés témája volt az ukrajnai háború, a menekültek megsegítése, az energiahelyzet, az energiafüggetlenség megteremtése, az Északi Áramlat gázvezetékek elleni közelmúltbeli támadások, az atomenergia létjogosultsága és a tömeges illegális migráció is.
Novák Katalin kiemelte, hogy a négy visegrádi országnak van közös mondanivalója Európa és a világ számára, a négy országot összeköti a közös történelem és a közös múlt.
A magyar államfő elmondta: a tanácskozás résztvevői elítélik Ukrajna, azaz egy szuverén független ország fegyveres megtámadását, a putyini agressziót, a civilek elleni támadásokat.
A humanitárius segítségnyújtásról elmondta: büszke a magyar emberekre, hogy gondolkodás nélkül, a háború első napjától fogva segítettek, többek között menedéket, szállást nyújtottak az Ukrajnából menekülteknek.
Emlékeztetett: még csak 20 év telt el az utolsó válság, a délszláv háború óta, tehát a mai embereknek van emlékük egy, a közvetlen szomszédságukban zajló háborúról – fogalmazott.
Szólt a Lengyelország kezdeményezésére kiadott nyilatkozatról, amelyhez csatlakozva tizenegy államfő ítélte el ukrán városok tömeges orosz bombázását, amelyet a nemzetközi jog értelmében háborús bűncselekménynek tekintenek.
Novák Katalin az energiaválságról, az energiaárak emelkedéséről és az energiafüggőségről szólva elfogadhatatlannak nevezte az Északi Áramlat gázvezetékek elleni közelmúltbeli támadásokat, amelyeknek mielőbbi hatékony és minden körülményre kiterjedő kivizsgálását követelik a visegrádi négyek a további hasonló jellegű merényletek elkerülése érdekében.
A tömeges illegális migrációról szólva hangsúlyozta, hogy ez a V4 országokat is kiemelten érinti, s hogy Magyarországon az idei évben csaknem 200 ezer illegális bevándorlót kellett megállítani a határoknál. Hozzátette: az illegális bevándorlás miatti fenyegetés és nyomás miatt szükség van erős, közös válaszok adására.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine