Lázár János: egy tudatosan, polgári jó ízléssel és európai minőségben megépített Magyarországon könnyebb lakosból polgárrá válni

A jogászok és a humán értelmiség kora után elérkezett az építők és a mérnökök ideje, most ők kapnak óriási lehetőséget Magyarország megváltoztatására, egy új ország felépítésére – mondta az építési és beruházási miniszter egy nagyszabású keddi konferencián, ahol az új beruházási kerettörvény részleteit és célkitűzéseit ismertette. Kiderült, hamarosan elkészül a kiemelt állami beruházások 2035-ig szóló listája.

Elkészült az új beruházási kerettörvény – jelentette be kedden Lázár János az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) konferenciáján. Az építési és beruházási miniszter kitért rá, október 12-én tárgyalhatja a jogszabálytervezetet a kormány, még októberben az Országgyűlés elé kerül, s már január 1-jétől hatályba is léphet. Elmondása szerint a törvény megalkotásakor 26 szervezettel egyeztettek az elmúlt hetek és hónapok során, és közel 900 javaslatot építettek be a dokumentumba.

Úgy fogalmazott, az új beruházási kerettörvény a jelenlegi háborús válságidőszakban részben orvosság a bajra, részben kivezető út abból a gödörből, amelybe Magyarország építése került: „új viszonyokat, új játékszabályokat, de legfőképpen is új lehetőségeket teremt a szakma képviselői számára”. Egyértelművé tette, a legfontosabb cél, hogy teljesen új fejezetet nyisson a kormány a magyar országépítésben. El szeretnének jutni oda, hogy az épített környezet változása az ország és a társadalom minden részében érezhető változást idéz elő, pozitívan hat a magyarok életminőségére, és teljesíti a rendszerváltozás 32 évvel ezelőtti ígéretét, vagyis hogy Magyarország végre tényleg utolérje nyugati szomszédait.

A miniszter meglátása szerint a jogászok és a humán értelmiség kora után elérkezett az építők ideje. „Most szándékaink szerint a mérnökök és az építők kapnak óriási lehetőséget Magyarország megváltoztatására, egy új ország felépítésére” – szögezte le. Hozzátette, a beruházási kerettörvény mögött éppen ezért az a filozófiai jellegű megfontolás húzódik, hogy helyreállítsák az építők, a mérnökök közmegbecsülését azáltal, hogy nagyobb befolyást biztosítanak nekik az ország meghatározó beruházásainak ügyében. „Ezáltal ugyanis nagyobb mértékben és a legprogresszívebb gazdasági hagyományainkhoz méltóan tudnak majd hozzájárulni Magyarország építéséhez, Magyarország nyugatos fejlődésének elősegítéséhez” – vázolta.

Arról is beszélt, hogy ha a háború után egyszer helyreáll a világ rendje, az már messze egy másik rend lesz, mint a korábbi. Magyarországot ugyanakkor az elmúlt hónapok eseményei csak megerősítették abban, hogy a mögöttünk hagyott 12 év stratégiai alapvetéséből nem engedni kell, hanem még következetesebben kell ragaszkodnunk a nemzeti szuverenitáshoz, a nemzeti függetlenséghez, annak belakásához. A cél a nemzeti önellátó képesség növelése, s hogy Magyarország a saját erejéből, belső erőforrásait mozgósítva is képes legyen gazdasági növekedésre. A saját erőből való növekedéshez pedig még áramvonalasabb, még tudatosabb és még koordináltabb gazdaságfejlesztésre van szükség Lázár János szerint. Bizonyos kiválasztott stratégiai iparágakra kell koncentrálni, ilyen a hadiipar, az elektromos autóipar és a kötöttpályás infrastruktúra, a mezőgazdaság és a nemzeti élelmiszeripar fejlesztése vagy az atomenergia-kapacitások bővítése. Ezen szektorokban az államnak erősíteni kell a megrendelő, szabályozó és piacvédő szerepét – húzta alá.

Mint mondta, az államnak erősíteni kell a stratégiai iparágakban a beruházások mértékét. Építésre minden stratégiailag kiemelkedő projektben szükség van, ezért itt is új játékszabályokat kell szabni, ezeket az új szabályokat hivatott ismertetni az új kerettörvény – erősítette meg.

A most elkészült szabályozás jó a magyar építőiparnak, a magyar gazdaságnak, a nemzetgazdaság gyarapítása révén pedig a polgári Magyarország jövőképének és programjának. „A magyar építőipari vállalkozások már középtávon is nyertesei lesznek az új törvénynek, mert ez az új kerettörvény hatékonyan segít nagyobb piacot teremteni számukra, erősebb állami piacvédelmet adni, kiszámíthatóbb nyereségességet biztosítani nekik, és tisztább, azaz könnyebben átlátható és egyszerűbben belakható kereteket teremteni a működésükhöz” – hangoztatta.

Mint fogalmazott, az új kerettörvény „patrióta szabályozásnak” minősül, hiszen védi a hazai szereplőket a tőkeerős külföldi versenytársaktól. A kerettörvény célja, hogy a magyarok munkájából a magyarok haszna legyen: azaz idehaza magyarok, magyar tudás alapján, magyar alapanyagból építsenek a magyar gazdaság érdekeit szolgáló létesítményeket és Magyarországnak teljes infrastruktúrát, s megszülessenek a magyar építőipari multik – hangsúlyozta. Hozzátette, ezek a szabályok az Európai Unió szabályainak tiszteletben tartása mellett lehetőséget adnak arra, hogy Magyarország Kelet-Közép-Európa építőipari nagyhatalmává válhasson.

Lázár János szólt arról is, hogy a szakma szereplőinek bevonásával létrejön az Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsa, a jövőben itt fognak eldőlni a „szakmai játékszabályok”. Azt is elmondta, hogy a kormány a jövőben egy sokkal kiszámíthatóbb, megfontoltabb és végiggondoltabb döntési folyamatban fogja össze a tervezett beruházásait. Ennek keretében 2023. március 31-ig minden érintett tárcavezetőnek szakpolitikai ágazati koncepciót kell leadnia. 2023. szeptember 30-ig az Építési és Beruházási Minisztérium bevonásával ágazati beruházási tervet dolgoznak ki, immáron pontos számításokkal, hatástanulmányokkal, költségelemzésekkel. Összeállítások készülnek tehát, hogy az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, illetve a kultúra területén 2035-ig milyen fejlesztésekre van szükség, mi az ágazati koncepció, milyen konkrét projektek várhatók. 2023. december 31-ig véglegesítik az állami beruházások listáját. „2023. december 31-ig áll össze az állami beruházások listája, amely nyilvános, mindenki számára hozzáférhető és áttekinthető. Ez összegzi majd, hogy 2035-ig a magyar állam melyik területen mit kíván megvalósítani. Áttekinthetővé válik, hogy mi a megrendelő elképzelése a magyar építőiparral kapcsolatban, világos, átlátható és nyomon követhető lesz, hogy 2035-ig Magyarországon melyik területen milyen fejlesztési elképzelésekre helyezzük a hangsúlyt” – mondta erről. Az állami beruházások listáját évente fölülvizsgálják, de ahhoz, hogy valami felkerüljön rá, nagyon komoly társadalompolitikai és egyéb hatástanulmányok kellenek – emelte ki.

Az új szabályoknak megfelelően meg fog változni a költségvetési törvény rendje is, minden, amit a magyar költségvetés legalább 50 százalékban finanszíroz, ezentúl az Építési és Beruházási Minisztérium költségvetésbe kerül. Vagyis kormányülés dönt a szakpolitikai projektekről, de a technikai, tárgyi megvalósítás, a projektek létrehozása a Lázár János vezette tárca költségvetési és jogi felelőssége lesz a jövőben.

A beruházási kerettörvény kapcsán külön beszélt a tervezésről, a kivitelező kiválasztásáról és a szerződés megkötéséről. Elárulta, a kormány úgy döntött, hogy bevezeti a kötelező tervpályázat rendszerét. Ezzel azt kívánják elérni, hogy az egész beruházási folyamatra komplett terv álljon rendelkezésre, mielőtt közbeszerzési eljárásra bocsátják. Magyarországon a jövőben állami beruházás az üzemeltető bevonása, az üzemeltető észrevételeinek figyelembevétele nélkül nem indulhat – tette hozzá. Ami a kivitelező kiválasztását illeti, 50 százalékban az ár lesz a döntő, 50 százalékban pedig társadalmi, fenntarthatósági, környezeti, helyi, üzemelési, amortizációs, szakképzési és egyéb szempontokat is figyelembe vesz majd az állam. A szerződések kapcsán pedig egyszerű, világos, átlátható szerződésmintákat fognak alkalmazni.

„Az európaiság, a nyugatiasság az úttal, a vasúttal, az épülettel, az utca- és városképpel, az épületek műszaki és esztétikai minőségével kezdődik. Ez teszi lehetővé, hogy az ember otthon érezze magát a hazájában. Nagyon fontos a részletek összehangoltsága, megszervezése, rendszerbe szervezése. Egy tudatosan, mondjuk úgy: mérnökösebben, polgári jó ízléssel és európai minőségben megépített Magyarországon könnyebb lakosból polgárrá válni, és a hétköznapi életminőség terén is felzárkózni a Nyugathoz” – mutatott rá, milyen szerepet szán a kormányzat az új beruházási törvénynek. Lázár János reményei szerint ha az állam gyakorlata érdemben változik, a magánszektor gyakorlata is ehhez fog majd igazodni.