Az orosz-ukrán háború 230. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-harmincadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Szerb kormányfőhelyettes: az új kormány fog dönteni az Oroszország elleni szankciókról

A kormányüléseken eddig nem volt vita az Oroszország ellen esetlegesen bevezetendő szankciókról, vélhetően ebben a kérdésben már az új kormány hoz döntést – hangsúlyozta Zorana Mihajlovic szerb miniszterelnök-helyettes az Euronews szerbiai irodájának nyilatkozva.

Az új kormánynak a szerb alkotmány előírásai szerint október 30-ig kell megalakulnia, ha ez addig nem történne meg, előrehozott választásokat kell tartani.
A politikus, aki a nyugat-balkáni ország energiaügyi minisztere is, közölte: egyetért azzal, hogy Szerbiának el kell döntenie, hogy az Európai Unióhoz akar tartozni vagy sem, és ha igen, akkor ehhez mérten tiszteletben kell tartania az európai alapelveket, és össze kell hangolnia a politikáját az unióéval, „harmadik lehetőség nincs”.
Mint mondta: az Oroszország elleni szankciók bevezetésének kérdésében nem nagyon kellene mérlegelni a helyzetet. „Szerintem határozottabban kellene elhatárolódnunk. Sokan dühösek lesznek, amikor ezt mondom, de nekem semmi kétségem nincs Szerbia álláspontját illetően. Ha megnézzük a térképet, Szerbia Európában van. Szerbiának Európában van a helye. Hivatalosan vagy nem hivatalosan, közvetlenül vagy közvetve, de Szerbia kimondta, hogy az európai integráció felé haladunk. Ezzel összefüggésben a politikánkat is össze kell hangolni az unióéval” – részletezte a miniszterelnök-helyettes.
Rámutatott: külön kell választani Vlagyimir Putyint és az orosz népet. „Senki nem állítja azt, hogy felhagyunk Tolsztoj olvasásával, vagy hogy nem lesznek továbbra is barátaink Oroszországban, másrészről viszont az a politika, ami gyakorlatilag hódító háborúhoz vezetett, az olyan, amelyet nem lehet támogatni” – szögezte le.
Zorana Mihajlovic arról is beszélt, hogy a geopolitikai helyzet folyamatosan változik, és már most más, mint 5-10-20 évvel ezelőtt volt, ezért Szerbiának meg kell találnia a helyét ebben az új világban.
A térségbeli országok közül Szerbia az egyetlen, amely nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz egyrészt azért, mert kulturális, történelmi és vallási kapcsolat köti Moszkvához, másrészt pedig azért, mert teljes mértékben az orosz gáztól függ.

Putyin: Moszkva kész a párbeszédre a zaporizzsjai atomerőműről

Oroszország kész a párbeszédre a zaporizzsjai atomerőműről – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden Szentpéterváron fogadta Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatóját.

Az orosz elnök „aggasztónak” nevezte az Ukrajna legnagyobb, az orosz hadsereg által március óta megszállt atomerőművénél kialakult helyzetet. Putyin egyébként október 5-én elrendelte az erőmű létesítményeinek orosz szövetségi tulajdonba vételét. Az erőmű térségében gyakori a tűzharc, amelyért mindkét fél a másikat teszi felelőssé.
Putyin a Grossival folytatott megbeszélés kamerák előtt folytatott részében arról is beszélt, hogy a nukleáris tevékenységet túlzottan átpolitizálták, amit veszélyesnek minősített.
„Számítunk az önök erőfeszítéseire, hogy a retorikát lecsillapítsuk, és tevékenységünknek és együttműködésünknek ezt a területét normalizáljuk, a világ színpadán zajló zavaros és bonyolult folyamatok ellenére” – mondta Putyin a NAÜ főigazgatójának.

Kreml: az amerikai légvédelmi rendszerek nem változtatnak a végeredményen

Az amerikai légvédelmi rendszerek Ukrajnába szállítása csak hosszabbá és fájdalmasabbá teszi a konfliktust az ukrán fél számára, de nem változtatja meg az orosz célokat és a végeredményt sem – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Mint mondta, Oroszország figyelemmel fogja kísérni az Ukrajnába irányuló további nyugati fegyverszállításokat, amelyek azt jelzik, hogy a konfrontáció folytatódni fog. Peszkov szerint az Egyesült Államok de facto „alaposan benne van” már a konfliktusban, amelyet el kíván nyújtani.
Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nyugatot, amely, miközben elítéli Oroszországot, „nem törődik a „kijevi rezsim” bűntetteivel, amelyeket az a már Oroszországhoz tartozó területek lakossága ellen követ el.
Peszkov szerint a Kreml nem foglalt állást azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy zárják le a határt a katonai nyilvántartásban szereplő állampolgárok előtt, mint ahogy azzal kapcsolatban sem, hogy minősítsék külföldi ügynöknek mindazokat, akik a részleges mozgósítás meghirdetése után elhagyták az Oroszországot. Kérdésre válaszolva kijelentette: Moszkva „negatívan” viszonyul ahhoz, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) körözést adott ki prominens orosz személyiségek ellen.

Stoltenberg: a NATO nagyobb figyelmet fog fordítani az infrastruktúra védelmére

A NATO a korábbinál nagyobb figyelmet fog fordítani a létfontosságú infrastruktúra védelmére – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását megelőzően kedden.

Jens Stoltenberg közölte: a szerdán kezdődő védelmi miniszteri tanácskozás résztvevői arra összpontosítanak majd, hogy a szövetség miként fokozza és tartsa fenn Ukrajnának nyújtott támogatását, illetve erősítse tovább a tagországok védelmét.
Kijelentette: a NATO és a tagországok létfontosságú infrastruktúrája elleni bármi fajta támadásra, beleértve a hibrid támadásokat is, a szövetségesek egységes és határozott választ fognak adni. Kifejtette, hogy a miniszterek várhatóan megállapodnak a NATO elrettentő és védelmi képességének erősítését célzó intézkedésekről, köztük a hadianyag és a felszerelés készleteinek növeléséről. A NATO katonai ereje a legalkalmasabb arra, hogy megakadályozza a feszültség fokozódását Oroszországgal – mutatott rá.
Tájékoztatása szerint a tagországok védelmi miniszterei megvitatják majd Oroszország nukleáris retorikáját, valamint „a NATO nukleáris képességének szerepét a béke megőrzésében és az orosz agresszió visszaszorításában”. Jens Stoltenberg hangsúlyozta: Vlagyimir Putyin orosz elnök burkolt nukleáris fenyegetései veszélyesek és felelőtlenek. Moszkva tudja, hogy egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad megvívni sem – húzta alá a NATO-főtitkár.
Megerősítette, hogy a NATO továbbra is figyelemmel kíséri Oroszország nukleáris kapacitását, változást azonban nem lát az orosz nukleáris védelmi berendezkedés terén. A szövetség figyelme nem lankad, felkészült minden fajta fenyegetésre és támadásra, majd hozzátette: jövő héten a NATO megtartja régóta tervezett hadgyakorlatát, amelynek része a nukleáris fenyegetéssel szembeni gyakorlat is.
Az ukrajnai háborút Oroszország indította, Moszkva kezében van a lehetőség arra, hogy véget vessen az ellenségeskedésnek – szögezte le Stoltenberg.
„A NATO nem részese a konfliktusnak, de a mi támogatásunk kulcsszerepet játszik abban, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát és felszabadítani területeit, valamint kitartson Oroszország válogatás nélküli, a civilek és a létfontosságú infrastruktúra elleni támadásaival szemben. Üzenetünk világos: a NATO kiáll Ukrajna mellett, ameddig csak kell” – tette hozzá a a NATO főtitkára.

Bolgár kormányfő: Bulgáriának nincs köze a Krími hídon történtekhez

Nincs Bulgáriába vezető nyom a Krími hídon történt robbanással kapcsolatban – szögezte le kedden Gulub Donev ügyvivő bolgár kormányfő a RIA Novosztyi orosz portál szerint.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Oroszország nem is vádolta Bulgáriát azzal, hogy köze lenne a történtekhez, s mindössze a hídon felrobbant teherautó egyik állomásaként utalt az országra.
„Bulgária közlekedési csomóponton fekszik, számos teherautó és szállítmány halad keresztül területén, várjuk meg a vizsgálat eredményét” – mondta Donev a BNT helyi televízió műsorában. Felszólította a bolgár sajtót, hogy felelősségteljesen kezelje a témát, mert ha felfújják az ügyet, az a nemzetbiztonságot is fenyegetheti. Kiemelte, hogy nincs „bolgár nyom”, ez a kifejezés csak a sajtóban fordul elő.
Az orosz nagykövet esetleges bekéretését firtató újságírói kérdésre válaszolva Donev elmondta, hogy erre nincs szükség, mert Oroszország nem illette semmiféle váddal Bulgáriát.
A 24csasza bolgár hírportál korábban a teherautó szállítólevelére hivatkozva azt írta, hogy nem regisztrálták a jármű érkezését, sem távozását Bulgáriából.
A Krími hídon szombat reggel felrobbant egy teherautó, az orosz hatóságok szerint két közúti hídlábköz megsemmisült, egy üzemanyagot szállító vasúti szerelvény pedig kigyulladt. Időközben a sértetlenül maradt két sávon már megindult a járműforgalom, s a menetrend szerinti vonatközlekedés is helyreállt.
Eddig összesen négy halálos áldozatról tudni. Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap közölte, hogy a polgári infrastruktúra egy kritikus fontosságú létesítménye ellen végrehajtott robbantás terrortámadás volt, amelyet az ukrán titkosszolgálatok követtek el. Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke arról tájékoztatott, hogy a teherautó Bulgáriából indult. Ez az értesülés nagy port vert fel a bolgár sajtóban, a szófiai vezetés pedig utasítást adott a titkosszolgálatoknak az információ ellenőrzésére.

Kanadai védelmi miniszter: kanadai hadmérnökök segítenek Lengyelországnak ukrán katonák kiképzésében

A következő hetekben mintegy negyven kanadai hadmérnök érkezik Lengyelországba, hogy segítse a lengyel utászokat ukrán katonák kiképzésében – jelentette be Anita Anand kanadai védelmi miniszter kedden Varsóban.

A Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszterrel folytatott tárgyalásokat követő sajtókonferencián Anand elmondta: a kiképzés a mérnöki felderítést, a robbanóanyagok és az aknavetők használatát, az aknamentesítést, valamint a Kanada által Ukrajnának adományozott M777-es lövegek kezelésének betanítását érinti.
A kanadai hadmérnökök a rendelkezésre álló legjobb módszerekkel fogják megismertetni az ukrán katonákat, és a lengyel katonákkal együtt fogják fejleszteni az ukrán technológiai képességeket – mondta el. Hozzátette: ezek a kompetenciák kulcsfontosságúak Ukrajna megszállt területeinek visszafoglalásában.
Hangsúlyozta azt is, hogy Kanada soha nem fogja elismerni az Oroszország által a megszállt ukrán területeken tartott illegális népszavazásokat, és háborús bűncselekménynek nevezte az ukrajnai városok hétfő óta zajló orosz bombázását.
Mariusz Blaszczak kiemelte: Lengyelország és Kanada támogatja az Oroszország által megtámadott Ukrajnát. „Nekünk, lengyeleknek fontos, hogy a független Ukrajna legyen a szomszédunk, ne pedig Oroszország” – mondta.
„Mindent megteszünk azért, hogy megakadályozzuk az orosz birodalom újjáépítését célzó kísérleteket, valamint azért is, hogy a háború ne terjedjen át a NATO tagállamaira” – tette hozzá.
Méltatta Kanada elkötelezettségét is a NATO keleti szárnyán. Utalt arra, hogy lengyel és a kanadai katonák együtt szolgálnak Lettországban az oda telepített, kanadai vezetésű ezerfős nemzetközi zászlóaljban.
A két politikus kedden a kiképzési és technikai együttműködésről szóló kétoldalú egyetértési megállapodást írt alá.

Enerhoatom: az oroszok elrabolták a zaporizzsjai atomerőmű vezérigazgató-helyettesét

Orosz terroristák elrabolták hétfőn a zaporizzsjai atomerőmű emberi erőforrásokért felelős vezérigazgató-helyettesét, Valerij Martinyukot, ismeretlen helyen tartják fogva, és valószínűleg kínozzák – közölte kedden az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom vállalat.

„Az oroszok ily módon igyekeznek megszerezni a számukra rendkívül szükséges információkat a zaporizzsjai atomerőmű alkalmazottainak személyi adatairól annak érdekében, hogy az ukrán személyzet mielőbb a Roszatom orosz atomenergetikai konszernhez kerüljön át” – állította közleményében az Enerhoatom. A vállalat szerint „az orosz megszállók a szó szoros értelmében kínzást alkalmaznak a zaporizzsjai nukleáris létesítmény dolgozóival szemben, nem riadnak vissza a kegyetlen zaklatástól”.
A vállalat ezért felhívással fordult a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójához, hogy segítsen kiszabadítani az elrabolt vezérigazgató-helyettest.
Ihor Murasovot, a zaporizzsjai atomerőmű vezérigazgatóját október 1-jén rabolták el oroszok, majd október 3-án elengedték. Murasov a továbbiakban már nem folytatta munkáját a nukleáris létesítményben, hanem – a NAÜ közlése szerint – visszavonult, hogy családja körében legyen. A feladatait Petro Kotyin, az Enerhoatom elnöke vette át – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál. A zaporizzsjai atomerőmű körülbelül hét hónapja orosz megszállás alatt van, de továbbra is ukrán személyzet működteti.

Ukrán-orosz szóváltás történt az ENSZ Közgyűlésének ülésén

Ukrán-orosz szóváltásra történt az ENSZ Közgyűlése hétfői rendkívüli ülésén, amelynek napirendjét az ukrajnai orosz rakétatámadások uralták, és amely elutasította Oroszország javaslatát arról, hogy titkos szavazással döntsön a Moszkvát elítélő határozatról.

A Közgyűlés tanácskozásán Ukrajna ENSZ-nagykövete „terrorista államnak” nevezte Oroszországot, amit szerinte Moszkva hétfőn ismét bizonyított az otthonukban alvó ukrán civilek és iskolába tartó gyerekek ellen intézett rakétatámadásokkal. Az ilyen cselekményektől a lehető legerősebb eszközökkel kell eltántorítani Oroszországot – fogalmazott Szerhij Kiszlicja.
A felszólalók jelentős része elítélte az orosz rakétatámadásokat. Feridun Sinirlioglu török ENSZ-nagykövet „mélységesen nyugtalanítónak és elfogadhatatlannak” nevezte a hétfői orosz bombázásokat.
Oroszország ENSZ-nagykövete egyoldalúnak és átpolitizáltnak nevezte a vitát. „Ilyen cinizmusra, konfrontációra és veszélyes megosztottságra az ENSZ történetében még nem volt példa” – hangsúlyozta Vaszilij Nyebenzja. Az orosz diplomata az ülést megelőzően újságírók előtt Ukrajnát vádolta terrorcselekmények elkövetésével, és rámutatott: előre szóltak, hogy ilyen cselekmények nem maradnak büntetlenül. Aláhúzta, hogy a Krím-félszigetnél lerombolt híd „civil és kritikus infrastruktúra” volt.
Az ENSZ Közgyűlésének hétfői rendkívüli ülését eredetileg azért hívták össze, hogy megvitassák az ukrajnai orosz annexiós szándékról szóló határozati javaslatot, de a vitát végül az orosz rakétatámadások hírei határozták meg.
Az Európai Unió vezetésével megfogalmazott határozati javaslat azt követeli Oroszországtól, hogy azonnal és feltétel nélkül álljon el Ukrajna négy régiójának elcsatolásától, és szintén azonnali, teljes körű és feltétel nélküli orosz csapatkivonást követel Ukrajna területéről.
A hozzászóló több tucatnyi ország többsége a határozat elfogadása mellett érvelt.
A vita szerdán folytatódik, amelyen jelezte hozzászólási szándékát az általában Oroszország mellett felszólaló Szíria és Észak-Korea képviselője is.
A határozati javaslatról szerdán szavazhat az ENSZ Közgyűlése nyílt voksolással, miután a testület hétfőn elutasította Oroszország javaslatát arról, hogy a szokásoktól eltérően titkos legyen a szavazás.
Az ENSZ szóvivője közölte, hogy António Guterres főtitkárt mélységesen megrázták a hétfői rakétatámadás hírei, és még aznap telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.

Sikeresnek minősítette az ukrán katonai és energetikai célokra mért csapást az orosz katonai szóvivő

Az ukrán katonai vezetési pontok és energetikai létesítmények elleni rakétacsapások elérték céljukat, miközben a fronton négy ukrán támadási kísérlet hiúsult meg – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

Konasenkov elmondta, hogy az orosz fegyveres erők a hétfői támadást követően kedden is nagy hatótávolságú légi és tengeri indítású fegyverekkel nagyszabású precíziós csapásokat mértek az ukrán katonai vezetés és energiarendszer létesítményeire. Állítása szerint minden kijelölt célt eltaláltak.
A tábornok beszámolója értelmében az ukrán erők Harkiv megyében sikertelen kísérletet tettek az orosz hadsereg Krahmalne és Sztelmahivka körzetében lévő állásainak elfoglalására, mintegy 40 katonát és négy páncélozott járművet veszítve. Limannál két ukrán taktikai századcsoport ismét megpróbált átkelni a Zserebec folyón, de az orosz tüzérség két pontonhidat lerombolt, több mint 80 katonát megölt, nyolc páncélozott járművet és négy kisteherautót pedig üzemképtelenné tett.
Zaporizzsja megyében három ukrán taktikai csoport támadásait verték vissza az orosz fegyveres erők a szóvivő szerint, megsemmisítve több mint 30 katonát, egy harckocsit és három páncélozott járművet. Herszon régióban a Borozsenszke, Pjatikatki, Bruskinszke, Icsanka és Petrovszke felé irányuló ukrán előrenyomulási kísérlet vallott kudarcot, ami a szóvivő szerint 150 katona, hat harckocsi, nyolc páncélozott jármű és hat jármű elvesztésével járt.
A harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők az elmúlt nap folyamán egyebek között a 66. gépesített dandár parancsnokságára, 46 tüzérségi egységre, valamint két üzemanyag- és hat lőszerraktárra mértek csapást. Az orosz légierő egy ukrán Mi-24-es helikoptert, a légvédelem pedig hét drónt, 15 HIMARS-lövedéket és hat HARM radarelhárító rakétát lőtt le.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 318 repülőgépet, 160 helikoptert, 2195 drónt, 379 légvédelmi rakétarendszert, 5639 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 868 rakéta-sorozatvetőt, 3465 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 6483 katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Több, orosz ellenőrzés alá került település, köztük Donyeck hatóságai jelentettek kedden ukrán tüzérségi támadást.

Az orosz erők ismét ukrán nagyvárosokat támadtak

Az orosz erők kedden ismét több ukrán nagyváros ellen hajtottak végre támadásokat, a délkeleti országrészben lévő Zaporizzsjára 12 darab Sz-300-as rakétát lőttek ki, egy helyi lakos életét vesztette – közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.

A katasztrófavédelem hozzátette, hogy az orosz erők polgári objektumokat vettek célba. Anatolij Kurtyev, a városi tanács titkára szerint Zaporizzsjában egy oktatási intézményben, egy egészségügyi intézményben és lakóépületekben keletkeztek károk a reggeli rakétatámadás következtében.
Ugyancsak támadás érte az ország nyugati részében lévő Lviv és Vinnicja megyeszékhelyű városokat. Makszim Kozickij, Lviv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az előzetes információk szerint három robbanás történt a lvivi régió két energetikai létesítményében. Andrij Szadovij, Lviv polgármestere később nyilvánosságra hozta, hogy a támadás következtében egy ember sérült meg.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál vinnicjai tudósítója arról számolt be, hogy két robbanás hallatszott, valószínűleg a város peremvidékéről. Egyelőre nem tudni, hogy orosz lövedék csapódott-e be, vagy az ukrán légvédelem semmisített meg ellenséges célpontokat.
Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője egy tévéműsorban arról számolt be, hogy folytatódik az ukrán ellentámadás a déli Herszon megyében, az orosz csapatok visszavonulnak, védelmi vonalaikat is „hátrébb viszik”. Cáfolta, hogy lelassult volna az ukrán csapatok előrenyomulása a térségben. Humenyuk szavai szerint a megszállók kiviszik családjukat a herszoni régióból, és az orosz erők egyre kevésbé képesek utánpótlás szállítására a térségbe.
Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében kiemelte, hogy meghaladta a 63 ezret az Ukrajnában meghalt orosz katonák száma.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője arról számolt be, hogy a légierő további 14 orosz rakétát semmisített meg Ukrajna különböző régióiban, azon túl, hogy a reggeli órákban négyet lelőttek.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy tévéműsorban elmondta, hogy az ukrán légvédelem több rakétát is lelőtt kedden Kijev közelében. Hozzátette, hogy ennek köszönhetően egyetlen robbanás sem volt az ukrán fővárosban, így „a nap normálisan indult, minden incidens nélkül”.
A megszállt területek reintegrációjáért felelős minisztérium sajtószolgálata közölte, hogy csere útján újabb 62 elesett ukrán katona holttestét kapták meg az orosz féltől. A közleményben arra nem tértek ki, hogy cserébe hány halott orosz katoná tetemét adtak át.
Az ukrán katonai hírszerzés közölte, hogy értesüléseik szerint Oroszország már 32 iráni gyártású Sahíd-136 típusú kamikaze drónt szállított Fehéroroszországba, és csütörtökig további nyolc érkezése várható.

Terrorszervezetként vette nyilvántartásba a Metát az orosz pénzügyi felügyelet

Felvette a szélsőséges és terrorista szervezetek lajstromába a Meta Platforms amerikai IT-óriásvállalatot kedden az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring).

A moszkvai városi bíróság júniusban elutasította a Meta Platforms fellebbezését az amerikai vállalat szélsőségesnek nyilvánításáról szóló határozat ellen, ami a Facebook és az Instagram oroszországi betiltását eredményezte. Egy orosz fővárosi bíróság március 21-én minősítette szélsőségesnek az anyavállalatot, és tiltotta be a két közösségimédia-szolgáltatót. Az ugyancsak a Meta tulajdonában lévő WhatsApp messengert a verdikt nem érintette.
A TASZSZ hírügynökség szerint az ügyben a főügyészség nyújtott be keresetet, miután a két közösségi médium több országban visszavonta az erőszakra buzdító üzenetekre vonatkozó tilalmát Vlagyimir Putyin orosz elnök és az általa február 24-én Ukrajnába háborúba küldött orosz hadsereg katonái esetében.
A Meta, valamint az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) által már korábban blokkolt Instagram és a Facebook számára márciusban megtiltották, hogy üzleti tevékenységet folytassanak, valamint hogy irodákat működtessenek Oroszországban. Az Instragramot erőszakra való felbujtás, a Facebookot orosz médiumok letiltása címén szankcionálták.
Az orosz főügyészség szerint a Meta közösségi oldalai nagymértékben befolyásolják a közvéleményt, maga a vállalat pedig „alternatív valóságot” hozott létre, amelyben gyűlöletet szított az oroszok ellen. A Roszkomnadzor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború kitörése nyomán az Instagramon már márciusban 4600 olyan bejegyzést tettek közzé, amely hazugságot terjesztett az orosz hadseregről és több mint 1800 olyan felhívást, amely részvételre buzdított nem engedélyezett tüntetéseken.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ragaszkodott a vállalat azonnali betiltásához, mert szerinte tevékenysége Oroszország és fegyveres erői ellen irányult.
A Meta Platforms a tárgyalás elhalasztását, valamint nyelvészeti szakvéleményt elkészíttetését kérte akkor azokról a nyilatkozatokról, amelyek a főügyészség kérelmének indokául szolgáltak, de elutasító választ kapott. A Meta egyik képviselője a bíróságon azt mondta, hogy a vállalat megváltoztatta a politikáját, és elfogadhatatlannak nyilvánítja a ruszofóbiát, valamint a felhívásokat az oroszok elleni erőszakra. Azt hangoztatta, hogy az oroszok jelenléte a közösségi hálózatokon, amelyeket 2 milliárd ember használ világszerte, fontos tényező a globális kommunikációban és az üzleti tevékenységben.
Az ügyészségi kereset indoklása szerint a Meta március 11-én engedélyezte, hogy olyan információkat tegyenek közzé az oldalain, amelyek az orosz hadsereg elleni erőszakra szólítanak fel az ukrajnai háborúval kapcsolatban. A hasonló uszítás a civilek ellen továbbra is tilos.
Az ügyről elsőként beszámoló Reuters azt írta akkor, hogy a katonák gyilkolására vonatkozó felszólítást 12 országban, Azerbajdzsánban, Örményországban, Észtországban, Georgiában, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Szlovákiában és Ukrajnában engedélyezték. A Vlagyimir Putyin orosz és az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök elleni uszítást az oroszországi, lengyelországi és ukrajnai felhasználók számára tették lehetővé.
A Facebook blokkolásának lehetősége már 2017-ben felmerült Oroszországban mert a vállalat nem tartotta be a személyes adatok helyi tárolására vonatkozó törvényt. A bíróság többször is megbírságolta a közösségi hálózatot, amely a bírságokat ki is fizette.
2021-ben a Facebookot 43 millió rubeles (a rubel jelenleg mintegy 6,9 forintot ér) bírsággal sújtották, mert nem távolította el Oroszországban a tiltott tartalmakat. A helyzet az ukrajnai háború és a nyugati szankciók teremtette légkörben tovább éleződött. A Meta közösségi hálózatai megtiltották az orosz felhasználóknak, hogy reklámkampányokat indítsanak, az Instagram leállította a felhasználók oroszországi és ukrajnai követőire vonatkozó információk megjelenítését, és Stories funkcióban elkezdte címkézni az orosz állami média linkjeit tartalmazó történeteket. A Facebook az RT-hez, a Sputnikhoz és más, egyebek között állami tulajdonú állami médiumokhoz korlátozta a hozzáférést.
A Facebook és az Instagram csak VPN segítségével érhető el Oroszországban.

Lavrov: Moszkva kész lenne megvizsgálni egy Putyin-Biden-csúcs lehetőségét

Moszkva kész lesz megfontolni egy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök közötti találkozóra vonatkozó javaslatot a G20-csúcson, ha az Egyesült Államok javaslatot tesz erre – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.

„Ha érkezik egy ilyen ajánlat, akkor megfontoljuk” – mondta a tárcavezető.
Lavrov emlékeztetett rá, hogy Moszkva többször jelezte: soha nem utasítja vissza a találkozókat. Elmondta, hogy az áprilisi, megszakadt isztambuli tárgyalásokat az ukrán fél kezdeményezte.
Biden korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés vagy a G20-csoport csúcstalálkozóján találkozzon Putyinnal. A G20-csúcsot a tervek szerint november 15-16-án az indonéziai Bali szigetén rendezik meg.
Az orosz diplomácia vezetője valótlannak nevezte John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács fehér házi kommunikációs koordinátora állítását, miszerint Washington nyitott a tárgyalásokra.
„Ez hazugság. Nem kaptunk komoly kapcsolatfelvételi ajánlatot” – mondta.
Lavrov sajtójelentésekre reagálva azt mondta, amennyiben Törökország találkozót kíván szervezni a vezető nyugati hatalmak és Oroszország között Ukrajna ügyében, akkor ezt Recep Tayyip Erdogannak Asztanában – ahol több diplomáciai esemény várható a héten -, módja lesz megbeszélni Putyinnal. Kifejezte Moszkva készségét bármilyen javaslat meghallgatására, és utalt rá, hogy ezeket nem célravezető előzetesen a nyilvánosság elé tárni.
A miniszter szerint az amerikaiak de facto régóta részesei a háborúnak, amelyet szerinte „az angolszászok” ellenőrzésük alatt tartanak. Lavrov szerint egyre több az arra utaló adat, hogy az amerikaiak nemcsak az Ukrajnába küldött zsoldosok toborzásában segédkeznek, de hivatásos katonáik vannak jelen a terepen, egyebek között támogatást nyújtva a HIMARS rakétasorozatvetők harci bevetéséhez. Mint mondta, több európai állam katonái is hasonlóképpen tesznek.
Hangot adott álláspontjának, miszerint nyugati államoknak, amelyek Oroszország esetleges atomfegyverhasználatának témájával kapcsolatban spekulációba bocsátkoznak, tisztában kell lenniük a felelősségükkel. Megjegyezte: az orosz fél felszólította őket, hogy ne fújják fel a nukleáris fenyegetés témáját.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország senkit sem fenyeget tömegpusztító fegyver bevetésével, annak dacára, hogy az Egyesült Államok és „a tőle függő államok” ezzel vádolják. Emlékeztetett rá, hogy az atomfegyverek bevetésének feltételeit az orosz állam nukleáris elrettentésről rendelkező dokumentuma egyértelműen meghatározta.
Felidézte, hogy nukleáris fegyver bevetése orosz részről abban az esetben lehetséges, ha „megbízható információk érkeznek az Oroszország vagy a szövetségesei területét támadó ballisztikus rakéták indításáról”, ha Oroszország vagy szövetséges országok területén tömegpusztító fegyvereket vetnek be, ha az ellenség olyan létfontosságú állami vagy katonai létesítményeket támad meg, amelyek hatástalanítása megzavarná a nukleáris erők válaszlépéseit, vagy ha hagyományos fegyverekkel elindított, de az állam létét veszélyeztető agresszió indul Oroszország ellen.

Rakétacsapás miatt Lemberg harmada áram nélkül maradt

Kedden egy létfontosságú objektumot ért orosz rakétacsapás következtében a nyugat-ukrajnai Lemberg egy része áram nélkül maradt – közölte Andrij Szadovij, a város polgármestere.

A Reuters hírügynökség egy helyi szemtanúra hivatkozva arról számolt be, hogy helyi idő szerint délben (09:00 GMT) három robbanás volt hallható a városban.
A polgármester saját Telegram csatornáján számolt be arról, hogy a rakétacsapás következtében Lemberg 30 százaléka áram nélkül maradt, hozzátéve, hogy a város két kerületében a vízellátás is szünetel.
Az orosz rakétatámadások Lemberg térségében is megrongálták az áramellátó hálózatot. Jevhenyij Jenin ukrán belügyminiszter-helyettes szerint kedd reggel még mindig nem volt áram a régió néhány településén.

Folytatódik a terror, 20 rakétát lőttek Krivj Rihre

Az orosz megszállók húsz cirkálórakétát lőttek ki Kryvyi Rihre: tizet a Kaszpi-tengerről, tizet Szaratovból indítottak.

Krivij Rih katonai vezetője, Olekszandr Vilkul azt kérte a helyi lakosoktól, hogy maradjanak a menedékhelyen.

Kamikazedrónokkal támadták a vinnicjai erőművet

Két kamikazedrónnal támadták meg a hőerőművet Vinnicjában – jelentette Szerhij Borzov, a járás adminisztrációs vezetője.

Támadást hajtottak végre a Ladizsinszk hőerőmű ellen. Két Shahed–136 kamikazedrónt indítottak. Minden szolgáltatás működik – írta közösségi oldalán Borzov.

Ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák egész Ukrajnában

Kedd reggel ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák Ukrajna-szerte, több várost is rakétatámadás ért – számolt be a KárpátHír.

Zaporizzsjára kora délelőtt 12 rakétát lőttek az oroszok, melyek közterületeket is eltaláltak: oktatási intézmények mellett egy rendelő is megrongálódott. Továbbá két rakéta egy autókereskedésbe csapódott. A támadások következtében egy ember meghalt.

Lviv, Ternopil, Ivano-Frankivszk, Odessza, Rivne, Krivij Rih és Zsitovir városában, valamint Kijev megyében is robbanások hallatszanak.

Oroszország nem tétlenkedik, kedden újabb csapásokra készülnek

A The Guardian értesülései szerint az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy csapatai kedden folytatják a nagy hatótávolságú légicsapásokat Ukrajna energetikai és katonai infrastruktúrája ellen.

A támadás célja megvalósult, az összes kijelölt létesítményt eltalálták – áll a közleményben.

Bukaresti Kilencek: az ukrán városok bombázása háborús bűncselekmény

Elítélik a Bukaresti Kilencek államfői ukrán városok tömeges orosz bombázását, amelyet a nemzetközi jog értelmében háborús bűncselekménynek tekintenek – derül ki a kilenc államfő közös közleményéből, amelyet a varsói elnöki hivatal tett közzé.

„Emlékeztetünk, hogy a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények soha nem évülnek el” – szögezi le közleményében a bolgár, a cseh, az észt, a magyar, a lett, a litván, a lengyel, a román és a szlovák államfő, akik közös közleményéhez Észak-Macedónia és Montenegró elnöke is csatlakozott.
„Országaink nevében követeljük, hogy Oroszország azonnal hagyja abba polgári célpontok támadását. Nem hagyunk fel az erőfeszítéssel, hogy bíróság elé állítsuk a mai bűncselekmények felelőseit” – hangsúlyozzák az államfők.
A Bukaresti Kilencek tagállamainak elnökei elfogadhatatlannak nevezik, hogy Oroszország képviselői atomfegyverek bevetésével fenyegetőznek. „Ezzel összefüggésben megerősítjük eltökéltségünket, hogy országainkat és szövetségeseinket megvédjük” – zárják közleményüket az államfők.
Hétfő reggel Oroszország az ukrán hadsereg beszámolója szerint 75 rakétát lőtt ki Ukrajna városaira, melyek közül a légvédelemnek mintegy 40-et sikerült megsemmisíteni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapások elsődleges célpontja az ország energiainfrastruktúrája, másodlagos célja pedig emberéletek kioltása volt. A kedd reggeli összesítés szerint a támadásokban 19 ember halt meg.

Orbán: Magyarország békepárti

Magyarország a béketáborhoz tartozik, „az azonnali tűzszünet és az azonnali béketárgyalások híve vagyok” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Berlinben a Cicero közéleti folyóirat és a Berliner Zeitung című napilap rendezvényén, amelyet Vihar Európa fölött címmel rendeztek az ukrajnai háborúról és a nemzetközi energiaválságról.

Elmondta: Magyarország már elvesztette körülbelül 200 állampolgárát, akik besorozott katonaként meghaltak a fronton.
A miniszterelnök nagy bajnak nevezte, hogy a krímivel ellentétben ezúttal nem sikerült elszigetelni a konfliktust. A Krím elleni, 2014-es orosz támadás idején azért tudták elkerülni a súlyos nemzetközi válságot, mert a németek, Angela Merkel akkori kancellárral az élen, azonnal tárgyalást kezdeményeztek – vélekedett.
Hibának mondta Orbán Viktor, hogy miközben ő a háború előtt békemisszión járt Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, a nyugati oldalon senki nem érezte úgy, hogy tárgyalni kell. Pedig a moszkvai látogatás után például a NATO főtitkárának is azonnal jelezte, hogy milyen fenyegetés készül.
A miniszterelnök kijelentette: az ukrajnai konfliktus kapcsán elsősorban a magyar érdekeket nézi, márpedig az ország az ukrajnai háború közvetlen hatósugarában él, emiatt erős fenyegetettségérzése is van. Úgy fogalmazott: miközben Magyarország mindent megtesz a béke érdekében, nem hajlandó úgy segíteni az ukránokat, hogy közben tönkreteszi a magyarokat.
Úgy ítélte meg, hogy a nemzetközi vita túlságosan Putyinra koncentrál. Hozzátette: őt Putyin egyáltalán nem érdekli, „Magyarország és Európa érdekel, az, hogy mi a háború következménye ránk nézve”.
Egyértelművé tette azt is, hogy a magyar kormány azt gondolja a háborúról, amit az EU mond: ez egy agresszió, hiszen Oroszország megsértette a nemzetközi jogot.
A miniszterelnök – akinek elsősorban a szervező sajtóorgánumok vezetői tettek fel kérdéseket – kifejtette azt is: a tűzszünetnek nem Ukrajna és Oroszország között kell létrejönnie, hanem az Egyesült Államok és Oroszország között, a hatalmi realitások alapján az amerikaiakkal kell tárgyalni. Úgy vélte, a háborúnak az erőforrások adják a lényegét, és miközben az oroszoknak szinte korlátlan erőforrásaik vannak energia, katonák és emberi erőforrás terén, Ukrajnának csak azért van elegendő forrása, mert a Nyugat és az Egyesült Államok segíti.
A miniszterelnök kijelentette: Joe Biden amerikai elnök túl messzire ment, amikor a többi között háborús bűnösnek vagy tömeggyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt. A béke reménye ezért szerinte Donald Trump korábbi amerikai elnök.
Hangoztatta azt is, hogy az ukrajnai konfliktusnak az a következménye, hogy „nyilvánvalóvá vált a gyengeségünk”, hiszen több más nagy nemzetközi szereplő, köztük Kína és India nem álltak a nyugati közösség mellé.
Szintén kérdésre válaszolva elmondta Orbán Viktor azt is, hogy Olaf Scholz német kancellárral hétfőn folytatott kétórás megbeszélésen tárgyalópartnerének toleranciát ajánlott azokban a kérdésekben, amelyekben a két ország nem ért egyet, így a migrációt elutasító, a multikulturalizmust ellenző és a tradicionális családkoncepcióhoz ragaszkodó magyar állásponthoz is. Miközben Angela Merkel előző kancellár ezt az ajánlatot következetesen elutasította, Scholz most meghallgatta – szögezte le, hozzátéve: azt reméli, hogy további előrelépést hoz majd a két év múlva tervezett újabb hivatalos berlini látogatása, amikor ráadásul Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.
Úgy vélte, hogy a magyar-német barátság „speciális”, és kiindulópontnak mindenképpen jó a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztéséhez. A gazdasági kapcsolatokat illetően kiemelte a járműipart és a hadiipart, és méltatta, hogy egyre több német kutató is jön Magyarországra.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy migrációs ügyekben, a gender, a család kérdésében és a nemzeti érdekek terén maradt egy választóvonal Európában. Akik ettől keletre vannak, tradicionális családban gondolkodnak, nem akarnak migrációt, ott a nemzeti büszkeség a legfontosabb felhajtóerő. Fontosnak mondta és a visegrádi csoporthoz (V4) tartozó országok feladatának nevezte, hogy ezt az álláspontot meg is védjék.
A történelem folyamán mindig voltak nagyhatalmak, akik meg akarták mondani, hogyan éljünk – hangsúlyozta Orbán Viktor. Most demokratikus körülmények között, de még mindig meg akarják mondani hogy milyen legyen a magyar család, milyen legyen az etnikai összetétel Magyarországon – tette hozzá, kiemelve, hogy politikai pályája elejétől ez ellen harcolt.
Kitért annak negatív hatásaira is, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból: a britek sem fogadták el soha a föderális Európa koncepcióját, de távozásukkal a föderalisták túlsúlyba kerültek. Úgy vélte, ha a britek nem hagyták volna el az EU-t, fennmaradt volna az elmúlt 30 évben tapasztalható dinamizmus.

Orbán: primitív és katasztrofális a szankciós politika

Kivitelezésében primitív, hatásában katasztrofális az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók politikája – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Berlinben egy pódiumbeszélgetésen, amelyet a Cicero című politikai magazin főszerkesztőjével és a Berliner Zeitung című lap kiadóvállalatának tulajdonosával folytatott.

A kormányfő Alexander Marquierrel és Holger Friedrichhel beszélgetve hangsúlyozta, hogy a brüsszeli Európai Bizottság „rendkívül primitív módon kivitelezett rendszert” épített ki az Oroszország elleni szankciókkal.
Brüsszel szankciós politikája „negligálja az európai érdekeket” és „tönkre teszi” a német és a magyar gazdaságot, Moszkvát viszont hozzásegíti ahhoz, hogy fél év alatt megkeressen annyi pénzt az energiahordozók értékesítésével, mint korábban egy év alatt – fejtette ki Orbán Viktor.
Aláhúzta, hogy nem magát az eszközt, a szankciós politikát kifogásolja, hanem a megvalósítást. Mint mondta, szankciót csak „intelligensen” szabad kivetni, és csak az erősebb fél helyzetéből.
Csak egy erősebb szereplő tud kikényszeríteni változást szankciókkal egy másik, gyengébb szereplőtől, Brüsszel politikájával viszont az a helyzet állt elő, hogy „egy törpe szankcióz egy óriást”, és ebbe „a törpe belehal” – hangoztatta, hozzátéve, hogy át kell gondolni ezt a politikát, „újra kell faragni” az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedéseket.
„Ha jól csináltuk volna a szankciókat, az energiaárak nem lennének az égben” – húzta alá a kormányfő, kifejtve: „lehet úgy csinálni szankciókat, hogy az energia oldalán nem tesszük tönkre magunkat, de a bizottság nem volt erre képes”.
Ezért amikor szankciókról van szó, akkor „kénytelen vagyok azt mondani, hogy nekem van egy problémám, és (..) ha nem segítetek megoldani, vétózok”, mert „azt nem lehet, hogy a magyarokat félrerugdossátok a sarokba” – fogalmazott Orbán Viktor.
Arról is szólt, hogy nem tudni, Moszkva újraindítja-e az energiaszállításokat, különösen olyan körülmények között, amikor „bizonyos csoportok terrorista akciókkal felrobbantják a vezetékeket”, aminek következtében akkor sem tudnának szállítani, ha akarnának.
Mint mondta, „nagyon aggódunk, hogy ez történhet az egyetlen megmaradt nagy volumenű vezetékkel”, a Déli Áramlattal is.
Hosszabb távon szemlélve „az európai érdek nem az, hogy felcseréljük az orosz energiafüggőséget az amerikai energiafüggőségre”, amely ugyan „politikailag kényelmesebb, mert az amerikaiak az oroszokkal szemben demokraták”, de „nem jó”, mert Európának vásárlóként az az érdeke, hogy „legyen négy-öt ajánlat az asztalon”, amelyek közül gazdasági vagy politikai megfontolások alapján lehet választani.
„Mi nem gazdát akarunk váltani, hanem függetlenséget akarunk” – jelentette ki Orbán Viktor, aláhúzva: olyan helyzetet kell teremteni, amelyben Európa több alternatíva közül választhat, vagyis vásárolhat energiát például Amerikából, Algériából, Katarból vagy éppen Oroszországból.
Nem az orosz gáz és az orosz olaj a baj, hanem hogy „nincs más, és ezért ki vagyunk szolgáltatva”, így „nem az a kérdés, hogy az oroszok tudnak-e majd szállítani, hanem az, hogy hány helyről tudunk vásárolni, és versenyeztetni” az energiaszállító partnereket – fejtette ki a miniszterelnök.

Brit hírszerzési vezető: az orosz haderő kezd kifogyni a hadianyagokból

Az egyik legmagasabb rangú brit hírszerzési vezető szerint Oroszország elképesztő árat fizet emberéletben és hadfelszerelésben Vlagyimir Putyin elnök hibás döntéseiért, és az Ukrajnában harcoló orosz alakulatok kezdenek kifogyni a hadianyagból és egyéb ellátmányból.

Sir Jeremy Fleming, a brit kormány elektronikus kommunikációfigyelő és felderítő szolgálatának (GCHQ) igazgatója, aki a Royal United Services Institute (RUSI) nevű független londoni védelmi és biztonsági elemzőközpont konferenciáján szólal fel kedd délután, a Downing Street előzetes ismertetése szerint azon az állásponton van, hogy az orosz fegyveres erők kimerültek a harcokban.
Sir Jeremy szerint az orosz fél szempontjából kétségbeejtő helyzetről árulkodik az a tény, hogy Moszkva most már börtönökből toboroz erősítést a hadsereg számára, emellett több tízezer tapasztalatlan sorkatonát mozgósít.
A GCHQ vezetője szerint mindezt az orosz lakosság is kezdi felismerni, az oroszok látják, hogy Putyin milyen súlyos mértékben félreértelmezte a helyzetet.
Menekülnek a sorozás elől, de rá kell jönniük, hogy immár nem utazhatnak sehova, és tudják azt is, hogy a hatóságok drasztikusan korlátozzák hozzáférésüket a korszerű technológiákhoz.
Fleming hozzáteszi, hogy az orosz propagandagépezet állításai ellenére távolról sem magától értetődő Oroszország katonai győzelme Ukrajnában, sőt a harctéren és a kibertérben tanúsított bátor ukrán fellépés hatására most már egyértelműen fordul a hadiszerencse.
A GCHQ igazgatója a Downing Street előzetes tájékoztatása szerint részletesen szól Kínáról is, kifejtve azt a véleményét, hogy a Kínai Kommunista Párt kulcsfontosságú technológiákat – köztük digitális fizetőeszközöket és műholdas rendszereket – használ hazai hatalmának erősítésére és külföldi befolyásának terjesztésére.
Sir Jeremy Fleming szerint a kínai vezetés a globális technológiai környezetet formáló, stratégiai fontosságú technológiák manipulálására használja fel pénzügyi és tudományos erejét.
A GCHQ vezetője hangsúlyozza, hogy a kínai vezetés a külföldi nemzeteket vagy potenciális ellenfélnek, vagy fenyegethető, megvesztegethető, esetleg erővel kényszeríthető potenciális kliensországoknak tekinti.
Mindezek mögött azonban félelem húzódik meg, a kínai vezetés félelme saját polgáraitól, a szólásszabadságtól, a szabadkereskedelemtől, a nyílt technológiai normáktól, általában az egész nyitott demokratikus berendezkedéstől és a szabályokra alapuló nemzetközi rendszertől – vélekedik Sir Jeremy Fleming.
A GCHQ vezetője szerint Kína „kliensgazdaságok és klienskormányok” létrehozására törekszik globális technológiaexportjával, és ezek az országok a „rejtett költségekkel terhelt” kínai technológia megvásárlásával azt kockáztatják, hogy elzálogosítják saját jövőjüket.

ORFK: csaknem 9 ezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 4868-an léptek be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4116-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 91 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy az ukrajnai háború elől hétfőn 273 menekült, köztük 106 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A Készenléti Rendőrség segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is – írták.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Emelkedett az orosz támadások áldozatainak száma

14-re emelkedett a hétfői ukrajnai orosz támadások áldozatainak száma. 97-en megsérültek. Az ukrán nagyvárosokat ért csapások után az érintett területek több mint felében már sikerült helyreállítani az elektromos hálózatokat, de így is tízezrek maradtak ideiglenesen víz és áramellátás nélkül.

Visszafogott áramfogyasztással segítenek a kijeviek

A kormány kérésére október 10-én az esti órákban a kijevi terület lakosai 26,5%-kal csökkentették áramfogyasztásukat egy tipikus őszi naphoz képest, eközben szakemberek a rakétatámadások miatt megrongálódott elektromos hálózatok javításán dolgoztak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ésszerű villamosenergia-használatra kérte az embereket, hogy próbálják átütemezni a nagyobb fogyasztású berendezések, így a mosógépek, vasalók használatát, így csökkentve a 17 és 22 óra közötti időszak csúcsterhelését.

NATO-csúcsot kezdeményez a brit kormányfő

Liz Truss brit miniszterelnök arra kéri a G7 vezetőit, hogy állhatatosan támogassák Ukrajnát, és kérni fogja a NATO-vezetők sürgős találkozóját – közölte a Downing Street.

A kormányfő szerint a mai online G7-találkozó, amelyhez Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is csatlakozik, egy esély arra, hogy megerősítsék az invázió elleni ellenzék egységét.

Zelenszkij: Ukrajnát nem lehet megfélemlíteni

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétfői orosz rakétatámadások után azt mondta: „Ukrajnát nem lehet megfélemlíteni. Ehelyett még jobban összefogtunk. Ukrajnát nem lehet megállítani. Még inkább meg vagyunk győződve arról, hogy a terroristákat semlegesíteni kell.”

Az ukrán elnök szerint a megszállók kétségeesésükben lőnek polgári célpontokat, mert a harctéren nem képesek szembeszállni az ukrán véderőkkel.

Telefonon egyeztetett az ukrán és az amerikai elnök

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Joseph Biden amerikai elnökkel. Tájékoztatta az ukrán polgári infrastruktúra ellen elkövetett rakétacsapások következményeiről.

„A mai polgári célpontok elleni csapások Ukrajna-szerte a csatatéren vesztes orosz hadsereg gyengeségének a jelei. Ez tiszta terror. De nem fogunk engedni az orosz rakétás zsarolásnak” – húzta alá az államfő.

A két vezető megvitatta a légvédelem fontosságát, és megvitatták Ukrajna támogatásának legsürgetőbb intézkedéseit, amelyeket a nemzetközi közösség elfogadhat.

Biden: az Egyesült Államok további légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának

Az Egyesült Államok további fejlett légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának – mondta az amerikai elnök, amikor telefonon beszélt az ukrán államfővel a hétfői orosz rakétatámadásokat követően.

A Fehér Ház közleménye szerint Joe Biden biztosította Volodimir Zelenszkijt a további támogatásról az önvédelemhez. Az amerikai elnök megismételte, hogy elítéli az orosz rakétatámadásokat Ukrajna területén.
Joe Biden nem sokkal a telefonhívás előtt kiadott közleményben közölte, hogy az újabb orosz támadások tovább erősítik az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy mindvégig kiálljon Ukrajna polgárai mellett.
Rámutatott, hogy a támadások civileket öltek és sebesítettek meg, és nem katonai célpontokat pusztítottak el, ami az amerikai elnök szerint jól jelzi Vlagyimir Putyin törvénytelen háborújának végletes kegyetlenségét.
Az ukrán külügyminiszter a CNN hírtelevíziónak adott interjúban hétfőn úgy fogalmazott, hogy bármit is tesz az orosz elnök, Ukrajna folytatja területeinek felszabadítását.
Dmitrij Kuleba közölte, nem tud arról, hogy a legutóbbi orosz rakétatámadások célpontjai között szerepelt volna jelentősebb katonai létesítmény, találat szinte kizárólag az energiahálózatot és lakóházakat ért.
„Nem lehet kétség afelől, hogy a támadás célja a békés lakosság megfélemlítése és az volt, hogy a lehető legnagyobb mértékben nehezítse meg az emberek életét” – fogalmazott, hozzátéve, hogy miután Putyin hadserege nem tudja legyőzni az ukrán haderőt, az orosz elnök bosszúból a civilek megfélemlítéséhez folyamodik.
Arra a kérdésre, hogy a Krímet Oroszországgal összekötő hídon elkövetett robbantásért Ukrajna a felelős-e, a külügyminiszter azt válaszolta, nem tudja, ki robbantotta fel a hidat, de nem zárná ki azt, hogy Oroszországon belüli történésről van szó, hiszen a hidat mindkét oldalon nagyon erősen őrzik.
Dmitrij Kuleba megismételte, hogy a háború Ukrajna létéért folyik, valamint a nemzetközi jog és az arra alapozott világrend is tétje.

Biden: az orosz rakétacsapások még inkább megerősítik Washington elkötelezettségét Ukrajna mellett

Az Egyesült Államok határozottan elítéli a hétfői orosz rakétacsapásokat Ukrajna ellen, ezek a támadások még inkább megerősítik Washington elkötelezettségét Ukrajna polgárai mellett ameddig csak szükséges – közölte az amerikai elnök hétfőn.

Joe Biden közleménye szerint a támadások civileket öltek és sebesítettek meg, valamint nem katonai célpontokat pusztítottak el, ami az amerikai elnök szerint ismét rávilágít arra, mennyire „brutális Vlagyimir Putyin törvénytelen háborúja Ukrajna ellen”.
A Fehér Ház internetes oldalán megjelent közleményben azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok szövetségesei és partnerei oldalán továbbra is megadja az ukrán hadsereg számára a szükséges támogatást, hogy megvédhesse országát és annak szabadságát.
A szövetségesek emellett további terheket rónak Oroszországra agressziója miatt, és elkötelezettek amellett, hogy Putyin orosz elnököt és Oroszországot elszámoltassák az Ukrajnában elkövetett atrocitásokért és háborús bűnökért – olvasható a dokumentumban, amelyben az amerikai elnök egyúttal azt is követelte, hogy Oroszország azonnal állítsa le az agressziót, és vonja ki csapatait Ukrajnából.

Horvátország és Szlovénia is elítélte a hétfői orosz rakétatámadásokat

Horvátország és Szlovénia is elítélte az ukrán városok elleni hétfői orosz rakétatámadásokat.

„Sajnos egy újabb esetről van szó, amikor ártatlan civilek érzik meg a leginkább az indokolatlan orosz agresszió következményeit” – közölte a horvát külügyminisztérium közösségi oldalán. Hangsúlyozták: Horvátország ismételten támogatását és szolidaritását fejezi ki Ukrajna és az ukrán nép felé.
A szlovén külügyi tárca Twitter-bejegyzésében azt írta: „Szlovénia a lehető leghatározottabban elítéli az orosz hadsereg Kijev és más ukrán városok elleni aljas rakétatámadásait. A lakóépületek bombázása és az ártatlan civilek meggyilkolása olyan háborús bűntett, amely nem maradhat büntetlenül” – zárul a közlemény.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine