Az orosz-ukrán háború 228. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-huszonnyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Putyin: ukrán szakszolgálatok által elkövetett terrortámadás volt a Krími hídon elkövetett robbantás

Az orosz hatóságok nem kételkednek benne, hogy a Krími hídon végrehajtott robbantás terrortámadás volt a polgári infrastruktúra egy kritikus fontosságú létesítménye ellen, amelyet az ukrán szakszolgálatok követtek el – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután vasárnap fogadta Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnökének jelentését.

„Amint az előbb jelentette, nincs kétség. Ez egy terrorcselekmény, amelynek célja az Oroszországi Föderáció kritikus fontosságú polgári infrastruktúrájának megsemmisítése volt. A kitervelői, az elkövetői és a megrendelői az ukrán különleges szolgálatok voltak” – mondta az orosz államfő a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint.
Az SZK vezetője szerint az ukrán szakszolgálatoknak orosz és külföldi állampolgárok segítettek a támadás előkészítésében.
Az Oroszországot a félszigettel összekötő Krími hídon szombat reggel robbant fel egy kamion. Az incidensben, amelynek következtében két közúti hídlábköz megsemmisült, három ember életét vesztette.
Basztrikin elmondta Putyinnak, hogy a vizsgálatba a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium szakértőit is bevonták. Közölte, hogy a felrobbantott kamion útvonala Bulgáriából, Georgián, Örményországon, Észak-Oszétián, és a Krasznodari területen át vezetett el a hídig. Az FSZB bevonásával azonosították a jármű mozgásának szervezőit.
„Ez egy terrorcselekemény. A nyomozás kezdeti szakaszából származó összes adatból ma az az egyértelmű következtetés vonható le, hogy ez egy terrorcselekmény, amelyet az ukrán különleges szolgálatok készítettek elő, és a terrorcselekmény célja az volt, hogy elpusztítsák a polgári infrastruktúra egy nagyméretű létesítményét, amely nagyon fontos az Oroszországi Föderáció, különösen a Krím számára” – mondta a SZK elnöke.

Két sávon jár az autóforgalom a Krími hídon

Két sávon jár már a járműforgalom a robbanás által megrongált Krími hídon – közölte Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes vasárnap délutáni Telegram-bejegyzésben.

Az első sávot, amely nem sérült meg a robbanásban, szombat délután nyitották meg újra a forgalom előtt.
„A Krími hídnak már két sávján indult meg a forgalom. Ezt megelőzően a híd váltott üzemmódban működött. Az útszakaszon kiépítették a világítást, új jelzéseket helyeztek el, helyreállították a biztonsági korlátot” – írta Husznullin.
A gépjárműforgalom szombat délután egy sávban, váltott üzemmódban indult meg. A hídra egyszerre csak ötven járművet engednek fel, biztonsági ellenőrzés után. A tehergépjárműveket szombat óta kompon szállítják. A menetrend szerinti vonatközlekedés már helyreállt.
Az orosz közlekedési minisztérium szerint vasárnap délutántól két komphajó jár a Kercsi-szoros két partja között.
A Krími hídon szombat reggel, kelet-európai idő szerint 6 óra 07 perckor egy teherautó robbant fel, az orosz hatóságok szerint két közúti hídlábköz megsemmisült, egy üzemanyagot szállító vasúti szerelvény pedig kigyulladt. Vlagyimir Putyin orosz elnök arra utasította az orosz Szövetségi Biztosági Szolgálatot (FSZB), hogy erősítse meg az orosz szárazföldről az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigetre vezető gáz- és elektromos vezeték, valamint a híd védelmét.

Luhanszki kormányzó: hét települést szabadítottak fel az ukrán erők a régióban

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó megnevezte vasárnap azt a hét települést, amelyeket az elmúlt napokban szabadítottak fel az ukrán erők az orosz megszállás alól.

„Most mind a hét település teljes mértékben Ukrajna ellenőrzése alatt áll. Ezek: Novoljubivka, Nevszke, Hrekivka, Novojehorivka, Nagyija, Andrijivka és Sztelmahivka” – írta a kormnyzó a Telegram üzenetüldő alkalmazáson. A felsorolt falvak mindegyike a szvatovei járásban van. Hozzáfűzte, hogy az interneten már megjelent információk ellenére nem jeletették be azonnal a települések felszabadításást, mert több helyen még folyamatban voltak a „helyzetet stabilizáló intézkedések”.
Dmitro Orlov, a zaporizzsjai atomerőműnek otthont adó, orosz megszállás alá került Enerhodar polgármestere vasárnap arról tájékoztatott, hogy a városban harmadik napja nincs se áramszolgáltatás, se ivóvízellátás. Hozzátette, hogy az orosz megszállók nem engedik be a városba a humanitárius segélyszállítmányokat, még az ivóvizet sem.
A Zaporizzsja megyei rendőrség közölte, hogy 13-ra nőtt a vasárnap hajnali orosz rakétatámadás halálos áldozatainak száma, a kórházba szállított sérülteké pedig hatvanra. Az elhunytak és a sérültek között is vannak gyerekek – fűzte hozzá a rendőrség, de erről számokat nem hozott nyilvánosságra.

Minden ukrán támadási kísérletet sikerült visszaverni az orosz katonai szóvivő szerint

Minden frontszakaszon visszaverték az orosz erők az összes támadási kísérletet az elmúlt nap folyamán, az ukrán hadsereg a déli frontszakaszon az elszenvedett veszteségek miatt már nem is próbálkozott komolyabban az előrenyomulással – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

Konasenkov szerint a Harkiv megyei Kupjanszk felől az ukrán 14. és 92. gépesített dandár külföldi „zsoldosokkal” megerősített két zászlóalja sikertelenül próbálta meg áttörni az orosz védelmet a Kiszlivka és a luhanszki régióban lévő Kuzemivka irányába, ami több mint félszáz ukrán katona életébe, egy harckocsiba és kilenc páncélozott harcjárműbe került. A harkivi régióban a 92-esek tartalékosai emellett Zahorujkivkánál, tüzérségi és légicsapások következtében minegy 60 katonát, két harckocsit és három páncélozott járművet veszítettek.
A luhanszki régióban, ahol a tábornok szerint több irányból is sikerült az orosz erőknek támadást visszaverniük, 120 ukrán katona, három harckocsi, hét páncélozott harcjármű és 11 jármű volt a veszteség. Emellett ugyanebben a régióban, három településen négy ukrán szabotázs- és felderítő csoportot fedeztek fel, ezek 17 fegyveresét, két nagykaliberű gépfegyverrel felszerelt kisteherautóját pedig megsemmisítették.
Az orosz erők a beszámoló értelmében minden ukrán támadást visszavertek, amely Zaporizzsja irányából a donyecki régió települése felé irányult, megölve mintegy száz katonát és működésképtelenné téve két harckocsit, öt páncélozott harcjárművet és hat gépjárművet. Az orosz légierő nagypontosságú csapásokat mért az ukrán „idegenlégióra” Hortica szigetén és az ukrán Barsz belügyi különleges rendeltetésű brigádjára Zaporizzsja város közelében.
A szóvivő azt mondta, hogy Mikolajiv-Krivij Rih felől az ukrán erők nem hajtottak végre nagyszabású támadó akciót a jelentős ember- és eszközveszteségeik miatt. Az általa felhozott adatok szerint az ukrán 60. lövészdandár 96. és 98. zászlóalja, valamint a 128. hegyi rohamdandár lajstrom szerinti személyi állományának 30 százalékát meghaladó pótolhatatlan veszteségeket szenvedett el. Ugyanebben az irányban az orosz beszámoló szerint az ukrán erők csapatösszevonási kísérlet közben több mint 80 katonát, két harckocsit, 22 páncélozott harcjárművet és hét gyalogsági harcjárművet veszítettek. Megsemmisült emellett egy lengyel gyártmányú Krab önjáró tüzérségi löveg, két amerikai M777-es ágyú is.
A Herszon megyei Andrijivszk irányában az orosz erők visszaverték két ukrán gépesített lövészszázad támadását Bilohirka és Davidiv Brid felől, megsemmisítve mintegy 90 katonát, egy harckocsi, 12 páncélozott harcjárművet és három járművet.
Az orosz légierő precíziós csapása a Mikolajiv megyei Berezsnehovate közelében megsemmisítette az ukrán 61. lövészdandárjának lőszerraktárát, amelyben több mint kétszáz, az amerikai HIMARS és az Uragan sorozatvetőkhöz való rakéta volt.
Mikolajev-Krivij Rih irányában az ukrán fegyveres erők a nap folyamán összesen több mint 200 ukrán katonát, három harckocsit, 41 páncélozott harcjárművet, három löveget és hét járművet veszítettek Konasenkov szerint.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint rakéta- és tüzérségi erők három ukrán vezetésipontot, 47 tüzérségi egységet, valamint 163 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadott, megsemmisítve egyebek között négy lőszer-, valamint rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, továbbá két amerikai gyártmányú AN/TPQ-37 légvédelmi radart a donyecki régióban.
Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-24-es repülőgépet és egy ukrán Mi-24-es harci helikoptert,a légvédelem pedig hat drónt, köztük egy Bayraktar-TB2-est, továbbá négy HIMARS-, valamint öt Uragan- és Vilha-lövedéket.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 317 repülőgépet, 159 helikoptert, 2182 drónt, 379 légvédelmi rakétarendszert, 5570 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 866 rakétasorozatvetőt, 3460 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 6431 speciális katonai járművet veszítettek.
Az orosz ellenőrzés alá került területek hatóságai több helyről jelentettek ukrán tüzérségi támadást. Az ukrán csapások miatt, amelyek Donyeck több negyedét is érték, Enerhodarban és környékén megszakadt a víz-, az áram-, és a telefonszolgáltatás.

Zelenszkij: megbűnhődnek a Zaporizzsja elleni orosz támadás felelősei

Volodimir Zelenszkij elnök biztos abban, hogy a vasárnap Zaporizzsja ellen végrehajtott „terrortámadásért” felelős oroszok megkapják a büntetésüket.

„Ismét Zaporizzsja. Ismét könyörtelen támadás civilek ellen. Lakóépületek ellen az éjszaka közepén. Már 12 halottról tudunk, 49 sérült van kórházban, köztük hat gyermek. Abszolút aljas és gonosz tett” – írta az államfő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A támadást végrehajtó orosz erőket „emberteleneknek és terroristáknak” nevezte. „Mindenképpen felelni fognak a törvény és a nép előtt mindenki, aki ezt a parancsot adta, és aki végrehajtotta” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Az ukrán légierő jelentése szerint a vasárnapra virradóan az orosz hadsereg 16 rakétát lőtt ki a délkelet ukrajnai megyeszékhelyre. A megye megszállt területéről, Melitopol és Bergyanszk térségéből indították a támadást. H-22 és H-59-es típusú robotrepülőgépeket, valamint Sz-300-as légvédelmi rakétákat lőttek ki a városra.
A Zaporizzsját ért támadásban legalább 12 helyi lakos vesztette életét, a városi tanács 17 halálos áldozatról számolt be. Olekszandr Sztaruh megyei kormányzó 12 ember halálát erősítette meg a Telegramon, hozzátéve, hogy a romok alatt még lehetnek emberek, ezért a mentést végzők folytatják a kutatásokat.
A kormányzó tájékoztatása szerint a legtöbb rakéta többszintes lakóházakat talált el Zaporizzsja egyik kerületében. Részben megsemmisült egy kilencemeletes épület. Öt lakóház dőlt romba. Károk keletkeztek az infrastruktúrában és húsz személyautóban.
Zaporizzsját több napja folyamatosan támadják rakétatákkal az orosz erők. Csütörtök éjjel a város központjában lévő többemeletes lakóházakba csapódtak be lövedékek, akkor is legalább 12 civil halt meg.

Ukrán ombudsman: orosz erők repülőgépről belelőttek egy civil konvojba Herszon megyében, halottak

Most vált ismertté az ukrán hatóságok számára, hogy még péntek reggel a dél-ukrajnai Herszon megyében egy orosz repülőgépről tüzet nyitottak menekülő civilek egy járműkonvojára, és a támadás következtében legalább öten meghaltak – hozta nyilvánosságra vasárnap Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az ombudsman szavai szerint az emberek járműveikkel sorban álltak a Dnyeper (Dnyipro) folyón lévő egyik pontonhídnál, hogy átkeljelek a balpartra.
Andrij Kovanij, a Herszon megyei rendőrség sajtóreference a Szuszpilne televízió műsorában elmondta, hogy szemtanúk beszámolója szerint az emberek hallották egy repülőgép hangját a levegőben, és látták, ahogy megfordulva lövedékeket lő ki. Egy azonosítatlan lövedék, valószínűleg egy rakéta közvetlenül eltalált egy mikrobuszt, amelyben legalább öt ember meghalt és öt megsérült. Hozzátette, hogy az elhunytak és sebesültek számát még pontosítják.
Lubinec Telegram-üzenetében tájékoztatott arról is, hogy szombaton húsz civil vesztette életét és 68-an sérültek meg Ukrajna különböző régióiban orosz támadások következtében. A legtöbb áldozat – 12 halott és 50 sérült – a délkeleti országrészben lévő Zaporizzsja megyében volt.
Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentésében azt írta, hogy az orosz megszállók a Herszon megyei Nova Kahovkából átviszik hozzátartozóikat az Oroszország által még 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigetre. Pénteken egy 12 mikrobuszból álló konvoj indult el Szevasztopolba – írták. Hozzátették, hogy hasonló helyzet figyelhető meg a luhanszki régióban, ahol az orosz erőkkel együttműködőket megkezdték Sztarobilszkből Luhanszkba evakuálni.

Panelházba csapódott egy rakéta éjszaka Zaporizzsjában

Ukrán hírek szerint az orosz hadsereg legalább tíz rakétát indított a város irányába.

Többen meghaltak (egyes források szerint legkevesebb tizenketten, mások szerint tizenheten), miután az éjjel rakéta csapódott egy lakóházba Zaporizzsjában. Anatolij Kurtev, a városi tanács titkára vasárnap hajnalban írta meg, hogy több épület és a környező utak is megsérültek a támadás során. Az ukrán hírek szerint az orosz hadsereg legalább tíz rakétát indított a város irányába.

Összesen öt lakóházat ért találat, köztük egy panelsort, aminek középső részén hat emelet dőlt össze.

Úgy tudni, összesen negyven épületben keletkezett kár. A város nagyjából száz kilométerre van az oroszok által ellenőrzött zaporizzsjai atomerőműtől.

A Krími hídrobbantás jelentős hatást gyakorolhat az orosz haderőre

A krími Kercsi hídon történt szombati robbanás okozta károk „jelentős” hatással lehetnek az Ukrajna déli részén állomásozó már „egyébként is feszült” orosz erők „képességeire” – áll a brit hírszerzés legfrissebb posztjában.

A védelmi minisztérium szerint a robbanás „valószínűleg szorosan kapcsolódik Vlagyimir Putyin elnökhöz”, többek között azért, mert néhány órával a 70. születésnapja után történt.

A híd vasúti átjárója kulcsszerepet játszott abban, hogy a nehéz katonai járművek a déli frontra kerültek – írja a minisztérium.

A vasúti átjáróban keletkezett kár mértékét egyelőre nehéz megmondani, de a működőképességében bekövetkező bármilyen komolyabb fennakadás „nagy valószínűséggel” jelentősen befolyásolná az Ukrajna déli részén harcoló orosz erőket.

Közel 12 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Továbbra is rendkívül sokan hagyják el Ukrajnát nap mint nap.
Magyarország területére 2022. október 8-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5980 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5832 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 251 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. október 8-án 70 ember, köztük 23 gyermek érkezett Budapestre vonattal – jelentette az Országos Rendőr-főkapitányság.

További tüzérségi támadások érték Nyikopol térségét

További tüzérségi támadások érték szombaton a Dnyipropetrovszk megyei Nyikopol térségét is. Valentin Reznyicsenko, a régió kormányzója közölte, hogy a támadásban legalább egy ember életét vesztette, egy másik pedig megsebesült, továbbá épületek, földgázvezetékek és elektromos hálózatok is megsérültek.

Nyikopol a Dnyeper partján fekszik, szemben az Oroszország által annektált dél-ukrajnai területekkel, s hetek óta támadják.

Üzent a csecsen vezér a katonáknak

Kadirov csecsenföldi vezető igazi harcosnak nevezte Szergej Szurovikint, Oroszország ukrajnai csapatainak új parancsnokát – írja a lenta.ru.

Kadirov a Telegram csatornáján méltatta Szergej Szurovikin kinevezését a „különleges katonai műveletben” résztvevő orosz csapatok parancsnoki posztjára. Kadirov elmondta, hogy személyesen is ismeri őt, és Szurovikint tapasztalt parancsnoknak és igazi harcosnak nevezte.

Új magas rangú parancsnokot neveztek ki ukrajnai haderejük élére az oroszok

Szergej Szurovikint nevezték ki az oroszok az ukrajnai haderejük élére. Szurovikin korábban Oroszország szíriai hadműveleteinek parancsnoka volt. A brit védelmi minisztérium szerint az új parancsnok még az orosz hadsereg mércéjével is egy köztudottan brutális tábornoknak számít.

Szurovikin egy ideje már alacsonyabb szinten, de bevonták a harcokba: június végétől az orosz hadsereg donbaszi offenzívájában komoly szerepet játszó, Déli Hadseregcsoport élére nevezték ki.

A német védelmi miniszter szerint Oroszország egyre durvább és gátlástalanabb

Christine Lambrecht német védelmi miniszter szerint a NATO-nak többet kellene tennie a közös biztonságért, hogy megvédhesse magát Oroszországgal és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben.

Christine Lambrecht szombaton a Litvániában állomásozó német csapatokat látogatta meg a ruklai támaszponton, előtte pedig a litván védelmi miniszterrel, Arvydas Anusauskasszal tárgyalt Vilniusban. Lambrecht katonákkal, műveleti parancsnokokkal és Ingrida Simonyte litván miniszterelnökkel is találkozott. „Támogatjuk szövetségeseinket” – állapította meg a német politikus.

Hallottuk, hogyan fenyegette meg Oroszország Litvániát, amely alkalmazta az európai szankciókat Kalinyingráddal közös határán. Ez nem az első fenyegetés volt. Komolyan kell vennünk őket, és felkészültnek kell lennünk – figyelmeztetett Lambrecht.

Kalinyingrád egy orosz exklávé, amely Litvánia és Lengyelország között fekszik a Balti-tenger partvidékén.

Christine Lambrecht hozzátette: Oroszország „egyre durvább és gátlástalanabb” az ukrajnai háborúban, és szerinte a nukleáris fenyegetések azt mutatják, hogy az orosz hatóságoknak nincsenek lelkiismereti aggályaik – írja az Index.

Az ukránok azt híresztelik, hogy katonai puccs van Moszkvában

Az ukrán hírszerzés, valamint Anton Herascsenko belügyminiszteri tanácsadó is azt híresztelte szombat délután, hogy katonákat vesznek őrizetbe Moszkvában.

Elkezdték őrizetbe venni a katonákat Moszkvában. A város központjában megbénult a forgalom. Az Orosz Elit Őrség egységei, a Dzerzsinszkij hadosztály behatolt a városba – ezt írta Herascsenko a Twitteren az ukrán hírszerzésre hivatkozva.

A híresztelés terjedni kezdett a közösségi médiában, és sokan mindezt úgy értelmezték, hogy egy katonai puccsról lehet szól. Azonban többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy valójában semmit nem tapasztaltak szombaton az orosz fővárosban abból, ami az ukránok bejegyzéseiben áll.

Volt, aki azt is szóvá tette, hogy ha valóban puccs lenne Moszkvában, akkor arról először vélhetően a (megfogyatkozott, de még működő) független orosz sajtó számolna be, nem az ukránok – így az Index.

Putyin bekeményített, elrendelte a Krími híd fokozott védelmét

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a Krími híd fokozott védelmét a hídrobbantás után – közölte az Interfax orosz hírügynökség szombaton.

Putyin egyúttal a Krím félszigetet árammal és gázzal ellátó létesítmények védelmét is szigorította. Az elnök rendeletében azt írta: a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) lesz a felelős az óvintézkedések megerősítéséért.

Szombat hajnalban beomlott az Ukrajnában harcoló orosz csapatok utánpótlásának fontos útvonala, a Krími híd egyik szakasza. Az orosz hatóságok szerint legalább hárman vesztették életüket az incidensben. Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint egy teherautó robbant fel az átkelőn, egy helyi illetékes Ukrajnát vádolta meg. Az ukrán elnök tanácsadója orosz belharcot gyanít a robbantás mögött.

Orosz értesülések szerint a robbanás miatt részlegesen beomlott a Krími híd két közúti hídlábköze, és kigyulladt egy vasúti szerelvény hét üzemanyagtartálya. A terrorizmusellenes bizottság szerint a híd hajózható része feletti ív nem sérült meg.

Újraindult az autóforgalom a Krími hídon

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség arról számolt be, hogy újra közlekedhetnek a járművek a robbanások és a tűz következtében részben megsemmisült, Krímre vezető hídon. A teherautók komppal kelhetnek át a Kercsi-szoroson.

Azt is közölték, hogy a rendőrök egyszerre csak tíz autó továbbhaladását engedélyezik annak érdekében, hogy hatékony ellenőrzést lehessen végezni.

Korábban a krími megszálló hatóságok vezetője, Szergej Akszjonov kijelentette, hogy a Krími híd forgalmát csak teljes körű ellenőrzési eljárással szabad az autók és buszok rendelkezésére bocsátani.

Ukrán környezetvédelmi miniszter: az atomerőművek bombázása globális jellegű következményekhez vezethet

Ruszlan Sztrilec ukrán környezetvédelmi miniszter az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy múlt hónapban ugyan leállították a tűzkeresztbe került, orosz megszállás alatt lévő zaporizzsjai atomerőművet, ám egy, a létesítményt érő baleset akár tízszer több káros sugárzás bocsátásához vezethet, mint amilyet a 36 évvel ezelőtti csernobili katasztrófa okozott. A miniszter szerint az atomerőművek bombázása „globális jellegű következményekhez vezethet”.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!