Makó aranya a termálvíz! A Galamb iskolában nem lesz gond a rezsivel

Az intézmény már évekkel ezelőtt fejlesztésekbe kezdett. Az egyik az volt, hogy hasznosították Makó aranyát: a termálvizet.

Makó egyik legértékesebb kincse a termálvíz, ez most a nehéz időszakokban is különösen jól látszik. Azon intézmények ugyanis, melyek rá vannak kapcsolva valamelyik ilyen kútra, hatalmas összegeket tudnak spórolni a rezsin. Az Alföldi ASZC Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola igazgatója, Horváth Zoltán nagyon jó érzékkel nyúlt a fejlesztési forrásokhoz. Olyan felújításokat tudtak megcsinálni, aminek köszönhetően talán az egyetlen intézmény lettek Makón, ahol most nem kell válságkezelő intézkedéseket alkalmazni. Legalábbis nem a gáz-, víz- vagy az áramszámla miatt.

Horváth Zoltán a kezdeti fejlesztésekről elmondta:

2007-ben vettem át az iskola vezetését, és igen rossz állapotban voltak az épületei. Kazános fűtés volt, ráadásul nem is az épületben volt a kazánház, hanem az egykori kollégiumban. A szigeteletlen csöveken jött át a meleg víz. Az épületben beázott a tető, a falak mállottak, potyogott a vakolat. 2013-ban volt egy lehetőségünk – amikor az agrárminisztérium átvette az intézményt -, hogy beadjunk egy pályázatot, amit sajnos felfüggesztettek. 2013-ban megvolt ehhez az önerőnk, abból a tetőt fel tudtuk újítani. 2016-ban, amikor újraindult, Lázár János országgyűlési képviselő hathatós közbenjárásával, illetve a minisztérium segítségével összesen 350 millió forintos pályázati keretből tudtuk elkezdeni a felújítást.

Az igazgató kifejtette, nagyon fontos volt, hogy energiatakarékos felújítás legyen, ezért a nyílászárókat cserélték, a szigetelést korszerűsítették, napelemrendszert építettek. A Hagymatikum fürdő másodlagos termálvizét vezették át csövekkel, kialakítottak egy kis hőközpontot, abból elágazik a volt kollégium felé is egy vezeték. Nemcsak az iskola termálfűtésének lehetőségét oldották meg, hanem a volt kollégiumét is. A másik irányba egy elágazást hoztak létre, hogy a volt rendőrség, akár később a gimnázium, sportcsarnok, szolgáltatóház termálfűtése is megoldható legyen. Ezt a város finanszírozta. Akkor a Galamb-iskolában egy nagy hőközpontot alakítottak ki.

Külön érdekesség, hogy olyan rendszer épült, ami az iskola honlapjáról is nyomon követhető. Sőt, a fűtőnek már nem kell az épületben sem lennie ahhoz, hogy beállítsa mondjuk a hőfokot. Ezen látszik, mennyit termel a napelem, mennyit használnak termál- és hideg vízből, és áramot ehhez.

Horváth Zoltán így olyan fejlesztéseket tudott megvalósítani, aminek sokan örülnének most, amikor az egekbe szöktek a rezsiszámlák. Erről szólva elmondta:

A felújításhoz 80 millió forintot adott a Miniszterelnökség, 50 milliót Makó városa és 220 milliót az EGT alap. A minisztérium ígérete szerint az energiamegtakarításból származó pénzünk nálunk maradhatott. Ezáltal az első évben, 2018-ban, 25 millió forinttal kevesebbet fizettünk ki energiaköltségre, és ebből a tankert energetikai fejlesztését valósítottuk meg. Ott kutat fúrtunk, víztisztítóval, a szomszédban található cégtől vezettük át a másodlagos termálvizet, és a fóliaházak, épületrészek is erre lettek rácsatlakoztatva. Majd napelemrendszert is telepítettünk, és a teljes elektromos hálózat is megújult.

Következő lépés a műhelyek szigetelése lenne majd, amikor rendeződik a gazdasági helyzet. Azonban már ezekkel a fejlesztésekkel is szinte teljesen ingyenes a tankert fenntartása. A főépület tavaly 2021-es lezárt energetikai évben durván 3,6 millió forintos rezsit termelt. Vagyis az áram, víz, energia egész évre ennyibe került, ami azért sem mindegy, mert egy a 4200 négyzetméteres alapterületű épületről van szó.

Előtte óriási volt a rezsiköltség. A fejlesztés előtt akadt olyan év, hogy 25 milliót fizettek csak a gázszámlára, kazán karbantartására, az elektromos áram számlája 6-7 millió volt, és 4 fűtőt kellett alkalmazni. Őket átcsoportosították más területekre. Nagy veszteség volt az elektromos hálózatban is, a beázási károkról nem beszélve. A Bay Zoltán Biotechnológiai Társasággal kialakítottak egy labort, tőlük is kaptak segítséget ahhoz, hogy hogyan tudják az energiatudatos magatartást elsajátítani, oktatni, illetve a pályázat zöld felelőse segített.

Az áramfogyasztást illetően sem mindegy, mennyit költöttek. 2021-ben 11,745 kilowattnyi áramot fogyasztott a 4200 négyzetméteres épület. Úgy, hogy az iskolában ipari tevékenység, gépészet van, hegesztés folyik, számítógéptermek üzemelnek. Egy családi ház fogyasztásának ez 2,5-szerese nagyjából.

Mezőgazdasági iskoláról beszélünk, és a száraz nyár is ráébresztett sokakat arra, hogy lépni kell valamit, a klímaváltozás előtt állunk. A mezőgazdasági termelést is át kell alakítani, és ennek egy óriási része az energiatudatos élet is. Most pedig, amikor azt kérték minden intézménytől, vizsgálja meg, hogyan tud spórolni a rezsiköltségeken, a Galamb-iskola nehezen tudna olyan dolgot mondani, ami jelentős eredmény lenne. Ugyanis egy-egy épületrész lezárása is maximum 5-6000 forintnyi spórolást jelentene a kiépített rendszernek köszönhetően. A tankert 0 forintos rezsijét pedig nem lehet felülmúlni.

Makón tehát adott az az alap, természeti kincs, amiből eddig a turisztikai fejlesztések kiindultak: a termálvíz. A kérdés az, hogy hogyan tudja a város hasznosítani minél több intézmény fűtési rendszerében, és az ahhoz szükséges átalakítások, munkálatok mennyibe kerülnek, milyen távon térülnek meg. Ha azonban sikerül jól kihasználni ezt, Makó az egyik győztese lehet a következő évek energiaharcának.