Az orosz-ukrán háború 225. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-huszonötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kormányzó: az ukrán erők felszabadítottak egy települést Luhanszk megyében

Az ukrán erők felszabadították Hrekivka falut az orosz megszállás alól a Donyec-medencei Luhanszk megyében – közölte Szerhij Hajdaj, a régió kormányzója csütörtökön a Facebookon.

„Hrekivka felszabadult. A heves harcok folytatódnak a luhanszki régió más településeiért” – írta bejegyzésében a kormányzó. Szavai szerint az oroszok Harkiv megyéből és a Donyeck megyei Liman városból a luhanszki régió területére menekültek, így – mint fogalmazott – nehezebb lesz onnan kiűzni őket.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy szerda éjjel egy tévécsatornának nyilatkozva Hajdaj közölte: az ukrán erők már hat települést vettek vissza az orosz megszállás alól, ugyanakkor a települések nevét nem árulta el.
Az ukrán vezérkar csütörtök esti helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy az orosz erők Donyeck megyében visszavonulás közben felrobbantottak egy gátat, aminek következtében a víz elöntötte Rajhorodok települést. A vezérkar arról is beszámolt, hogy a Luhanszk megye orosz megszállás alatti részében lévő Kagyijivkában az oroszok megsemmisítik az archívumokat és egyéb iratokat, különösen azokat, amelyek a megszállást dokumentálják, Szvatove településen pedig aláaknázták a főbb infrastrukturális létesítményeket, épületeket és területeket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoösszeköttetés útján felszólalt az ausztráliai Sydney-ben lévő Lowy Intézetben. Az Ukrajinszka Pavda beszámolója szerint a beszélgetés közben Zelenszkij kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem marad életben, ha atomfegyvert vet be az ukrajnai háborúban. „(Putyin) tisztában van azzal, hogy atomfegyver bevetése után már nem tudja úgymond megmenteni az életét, én ebben biztos vagyok” – fogalmazott az ukrán elnök. Kérdésesnek nevezte, hogy Putyin kellőképpen az irányítása alatt tartja-e az orosz hadműveleteket ahhoz, hogy taktikai nukleáris csapást indíthasson. Zelenszkij szerint „az oroszoknak nehéz mindent ellenőrizniük, ami az országukban történik, mint ahogy nem irányítanak mindent abból sem, ami a csatatéren zajlik”. Hangsúlyozta, hogy szerinte a világ „soha nem bocsátja meg sem Putyinnak, sem Oroszországnak” azt, ha atomfegyvert vet be.
Zelenszkij megbeszélést folytatott Kijevben Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőjével. Az elnök hivatalos honlapján megjelent közlemény szerint Zelenszkij kiemelte a NAÜ-misszió jelentésének fontosságát, amelyet a küldöttség a zaporizzsjai atomerőműben tett látogatása után készített. Köszönetet mondott Grossinak, amiért segített az orosz hadsereg által elrabolt Ihor Murasovnak, az atomerőmű vezérigazgatójának kiszabadításában.
Az államfő hangsúlyozta, hogy a NAÜ-nek el kell ítélnie Putyinnak azt a döntését, amellyel a zaporizzsjai atomerőművet Oroszország tulajdonának nyilvánította. Szerinte Ukrajna és Európa nukleáris biztonságának garantálására az egyetlen lehetőség az atomerőmű területének teljes demilitarizálása. Zelenszkij megjegyezte, hogy mintegy ötszáz orosz katona tartózkodik még mindig az erőmű területén.
Az elnök hangsúlyozta a zaporizzsjai atomerőmű újraindításának fontosságát is, ami lehetővé tenné, hogy ne csak az ukrajnai, hanem az európai fogyasztókat is el tudja látni árammal.
Rafael Grossi a maga részéről hangsúlyozta, hogy az orosz elnöknek a zaporizzsjai atomerőmű orosz tulajdonba helyezéséről hozott döntése sérti a nemzetközi jogot. A NAÜ szerint ez változatlanul ukrán létesítmény. Az erőművel kapcsolatos minden kérdésben a NAÜ kizárólag Ukrajnával veszi fel a kapcsolatot – mondta.

Zajceve elfoglalásáról tett bejelentést az orosz katonai szóvivő

Az orosz erők elfoglalták a donyecki régióban lévő Zajceve települést, Herszonban pedig visszaverték az ukrán erők áttörési kísérleteit – közölte Igor Konasenov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

A Meduza ellenzéki hírportál összefoglalója szerint az ukrán erők az egész fronton támadnak, és Bahmut iránya az egyetlen – itt található Zajceve község is – ahol az orosz erők megőrizték a kezdeményezést. Az RBK gazdasági lap szerint az orosz védelmi tárca legutóbb szeptember 7-én tett bejelentést lakott település elfoglalásáról, a Bahmuttól (Artemivszktől) délkeletre fekvő Kodema esetében.
Konasenkov szerint a Harkiv megyei Kupjanszk irányából három ukrán taktikai zászlóalj-csoport sikertelenül támadást kísérelt meg Persotravneve, Kiszlivka és Beresztove felé, ami több mint 120 katona, öt harckocsi, 12 páncélozott harcjármű és 14 jármű elvesztésével járt. Ugyanebben a régióban az orosz tüzérség Petrovszke közelében megsemmisített két, összesen 25 tagú ukrán diverzáns- és felderítő csoportot és két nagykaliberű gépfegyverekkel felszerelt kisteherautót.
A tábornok közölte, hogy Zajceve orosz bevételénél az ukrán 58. gépesített lövész- és a 128. hegyi rohamdandár több mint 120 katonát veszített, Novij Komarnál pedig légicsapások megölték az 56. gépesített lövészdandár mintegy hatvan katonáját, elpusztítva két tankot és öt gépjárművet is. Mint mondta, az ukrán erők a donyecki régióban lévő Limannál nem hajtottak végre aktív harci cselekményt. Gyenyisz Pusilin, a régió vezetője Rosszija 24 hírtelevíziónak azt mondta, hogy a térségben az ukrán erők által visszafoglalt Limannál a legnehezebb a helyzet, de mindenütt „tovább stabilizálódik”.
A katonai szóvivő azt mondta, hogy délen, Andrijivka és Krivij Rih felől négy ukrán taktikai zászlóalj-csoport eredménytelenül próbálkozott áttöréssel Dudcsany, Szuhanove, Szadok és Bruskinszke irányába, de mindenhonnan visszaszorították őket az orosz védelmi vonalból, aminek következtében több mint száz ukrán katona esett el, hat harckocsi, nyolc páncélozott harcjármű és kilenc jármű pedig üzemképtelenné vált. Az orosz légierő precíziós rakétákkal három pontonhidat semmisített meg a Mikolajiv megyei Velike Artakovénál és a Herszon megyei Novohrihorivkánál és Bila Hrinicánál. E két régió három településénél légi- és tüzérségi csapások megölték az ukrán 35. tengerészgyalogos, a 46. légimozgékonysági és a 60. lövészdandár több mint 280 katonáját, és megsemmisítettek kilenc haditechnikai eszközt.
Vlagyimir Rogov, a Mi Együtt Oroszországgal mozgalom elnöke a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán különleges műveleti egységek mintegy 100-110 katonája a zaporizzsjai atomerőmű bevételére készül, féléves nagy-britanniai kiképzés után. Az ukrán erők erre több kísérletet tettek már, egyebek között szeptember 1-jén, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség missziója látogatásának napján.
Rogov azt mondta, hogy az ukrán hadsereg nagyobb erőket vont össze Zaporizzsja megyében, mint bármikor a háború kezdete óta.
Az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a Moszkvában kiadott hadijelentés szerint nyolc vezetésipontot, 63 tüzérségi egységet és 173 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, megsemmisítve egyebek között négy lőszer-, rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt és két Grad-üteget.
Az orosz légierő az elmúlt nap folyamán lelőtt egy ukrán MiG-29-est és egy Szu-24-est, az orosz légvédelem pedig kilenc ukrán drónt és három Vilha-lövedéket.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 315 repülőgépet, 157 helikoptert, 2160 drónt, 379 légvédelmi rakétarendszert, 5412 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 862 rakétasorozatvetőt, 3452 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 6316 katonai járművet veszítettek.
A helyi hatóságok több orosz ellenőrzés alá került településről, köztük Donyeckból és Herszonból jelentettek ukrán tüzérségi támadást.

Plenkovic: Szerbia az orosz kivételével bármilyen kőolajat szállítathat Horvátországon keresztül

Szerbia az orosz kivételével bármilyen kőolajat szállítathat magának Horvátországon keresztül, és ha európai perspektívára vágyik, akkor nem ülhet egyszerre két lovon – mondta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök horvát újságíróknak csütörtökön Prágában, az Európai Politikai Közösség első találkozója előtt.

„Már többször elmondtam, hogy Szerbia ilyen körülmények között nem ülhet meg két lovat egy fenékkel, nem lehet az az ország, amely európai perspektíváról beszél, nagy előrelépésre számít, de mindeközben nem tart tiszteletben egyetlen, Oroszország elleni szankciót sem” – mondta a horvát kormányfő.
Szerb politikai vezetők az elmúlt napokban azzal vádolták Horvátországot, hogy azért lobbizik: Szerbia ne kapjon mentességet a Janaf horvát kőolajvezetéken keresztül történő további orosz olajimportra.
Az EU-tagállamok egyhangúlag megállapodtak az Oroszország elleni nyolcadik szankciós csomagról, amelyben egyebek között meghatározzák az orosz kőolaj maximális árát – írta a Hina horvát hírügynökség. Hozzátették: az Európai Bizottság javasolta, hogy a nyugat-balkáni országok kapjanak ez alól felmentést, de olyan megállapodás született, hogy erre nincs szükség, mert szükségleteiket más forrásból is ki tudják elégíteni.
„Hagyjuk figyelmen kívül a korlátozást, hogy a Putyinnal kötött alku miatt Szerbiának továbbra is legyen olcsó orosz kőolaja, amely a horvát kikötőbe érkezik, és a Janaf szállítja Szerbiába?” – tette fel a kérdést Plenkovic, utalva Oroszország ukrajnai háborújára. – „Mik leszünk mi itt, valami hasznos hülyék?” – kérdezte a horvát kormányfő.

Túl erősen emelkedik a gázfogyasztás Németországban a hálózati felügyelet szerint

Az ellátásbiztonságot fenyegető ütemben emelkedik a földgázfogyasztás Németországban a közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) szerint.

Klaus Müller, a hatóság vezetője egy csütörtökön ismertetett nyilatkozatában kiemelte, hogy „nagyon súlyossá válhat a helyzet, ha nem csökkentjük jelentősen a gázfogyasztást”.
Hozzátette, hogy az utóbbi hetek adatai alapján a fogyasztás „túlságosan meredeken emelkedik”, holott legalább 20 százalékos csökkenés kell ahhoz, hogy legyen elég gáz télen.
A felügyelet mérései szerint szeptember végén, a 39. naptári héten a lakossági és a kisebb kereskedelmi fogyasztók összesített fogyasztása 618 gigawattóra volt, csaknem tíz százalékkal meghaladva a 2018-2021 közötti időszak átlagát. Az ipar fogyasztása 1370 gigawattóra volt, ami csupán 2 százalékos csökkenés az utóbbi évekhez képest.
A németországi gázfogyasztás nagyjából 40 százalékát a háztartások és a kisebb kereskedelmi fogyasztók teszik ki, 60 százalékát pedig a nagy ipari fogyasztók.
Az ellátási helyzet azért kritikus, mert csaknem teljesen kiesett az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország, amely az Ukrajna ellen indított háborúja óta fokozatosan visszafogta a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.
Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint júniusig 26 százalékra csökkent ez az arány, és Norvégia vette át a legnagyobb szállító szerepét 27 százalékos aránnyal. A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között négy tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az elsőt – Wilhelmshavenben – a télen tervezik üzembe állítani.

Humenyuk: Herszon megyében több mint négyszáz négyzetkilométert szabadítottak fel az ukrán erők

Október eleje óta az ukrán fegyveres erők a déli Herszon megyében több mint 400 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel az orosz megszállás alól – jelentette ki Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának főnöke pedig sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán erők az elmúlt öt nap alatt 29 települést szabadítottak fel Herszon megyében.
Humenyuk tagadhatatlannak nevezte az október elejei ukrán katonai sikereket a déli országrészben. Szavai szerint ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a déli irányú helyzet továbbra is nehéz és rendkívül dinamikusan változó. Az ukrán védelmi erők folyamatosan törnek előre, és több helyen már húsz kilométer mélyen hatoltak be a frontvonal mögé – mondta. Az orosz erők azonban megtorlásként erőteljesen ágyúzzák a térség településeit.
Humenyuk kitért arra, hogy a szeptember 21-étől kezdődően mozgósított oroszok már megjelentek a déli fronton. „Igen, már vannak jelei az újonnan mozgósítottak megjelenésének, de nem tűnnek friss erőnek. Nem túl felkészültek, inkább ágyútöltelékül szolgálnak” – fogalmazott.
A brit hírszerzés ugyancsak azt jelentette, hogy az ukrán erők délen már mintegy húsz kilométerrel „tolták odébb” a frontvonalat, az orosz hadsereg pedig emiatt nagy valószínűséggel irányít oda újonnan mozgósítottakat.
Az ukrán légierő parancsoksága azt jelentette, hogy a dél-ukrajnai légvédelem kilenc Sahed-136 típusú iráni kamikazedrónt semmisített meg, amelyekkel Oroszország szerda éjjel támadta Ukrajnát. A vezérkar jelentése szerint egy nap alatt az ukrán erők az orosz hadsereg 15 drónját, három rakéta-sorozatvetőjét és 14 harckocsiját semmisítették meg, és megöltek mintegy 330 katonát. Az eddig összesítés alapján hozzávetőleg 61 330 orosz katona halt meg Ukrajnában. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője közölte, hogy augusztus óta először Fehéroroszország területéről indítottak az oroszok rakétákat Ukrajna, azon belül is a nyugati országrészben lévő Hmelnickij megye felé. A támadásban senki sem sérült meg.
A washingtoni hadtudományi intézet (ISW – Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – azt írták, hogy a harkiv megyei ukrán ellentámadás erőben még nem érte el a tetőpontját, és most a luhanszki régió felé halad.
A luhanszki régió nyugati részének domborzata alkalmas gyors manőverek végrehajtására, amilyeneket az ukrán erők szeptember elején már hatékonyan alkalmaztak a harkivi régió keleti részén. Az ISW szerint szabadon hozzáférhető forrásokban egyelőre nem utalnak arra, hogy az orosz hadsereg jelentősen megerősítette volna magát a luhanszki régió nyugati részén. Ukrajna északi és déli ellentámadásai valószínűleg arra kényszerítik a Kremlt, hogy az egyik hadműveleti terület védelmét helyezze előtérbe a másik rovására – vélekednek. Az ISW elemzői szerint ez potenciálisan növeli Ukrajna sikerének valószínűségét mindkét területen.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy tévéműsorban kijelentette, hogy szeptember 21-óta Oroszországból kétszer annyi ember menekült el külföldre, mint ahányat sikerült mozgósítani.
Az ukrán nemzeti gárdához tartozó Azov ezred négy parancsnoka sajtótájékoztatót tartott, amelyen azt állították, hogy az orosz katonai hírszerzés a mariupoli Azovsztal üzemben fogságba esett katonáikat megpróbálta – sikertelenül – beszervezni, mondván, hogy harcoljanak az orosz erőkkel az „Egyesült Államok és a Nyugat” ellen.
Kijevbe érkezett Samantha Power, az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségének (USAID) vezetője, és bejelentette, hogy a USAID 55 millió dollárral segít Ukrajnának felkészülni a télre.

Kreml: hamis hír lehet, hogy 700 ezren elhagyták Oroszországot

Hamis hír lehet az orosznyelvű Forbes magazinnak az a közlése, hogy a részleges mozgósítás kezdete óta 700 ezren hagyták el Oroszországot – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak nyilatkozva.

A szóvivő azt mondta, hogy nem rendelkezik pontos adatokkal az elvándorlásról, de a valódiak szerinte „távol állnak” a magazinban közöltektől. Peszkov úgy vélekedett, hogy a 700 ezres szám „hírlapi kacsának tűnik”.
A Forbes.ru honlapján kedd óta látható az a jelentés, miszerint a részleges mozgósítás szeptember 21-i elrendelése óta 700 ezer orosz állampolgár hagyta el az országot.
Peszkov megismételte Moszkva álláspontját, miszerint az Északi Áramlat gázvezetékeken történt incidensek objektív kivizsgálása lehetetlen Oroszország részvéte nélkül.
Pozitív jelzésnek minősítette a The New York Times amerikai napilapnak azt a hírszerzési forrásokra hivatkozó közlését, hogy Darja Dugina orosz újságíró augusztus 20-án történt meggyilkolásához köze lehet az ukrán vezetésnek. Emlékeztetett arra, hogy az orosz biztonsági szolgálatok rögtön a terrorcselekményt követően bebizonyították, hogy az ukrán állam részese a merényletnek.
Kifejezte abbéli reményét, hogy az amerikai közlés nem arra irányuló kísérlet, hogy Washington elhárítsa magától a felelősséget a Kijev által ezután elkövetendő terrorcselekmények miatt.
A valódi helyzet leírásának nevezte, hogy Elon Musk milliárdos üzletember Twitter-bejegyzésében azt írta: Ukrajna egyes keleti régióban oroszok élnek többségben, és Oroszországhoz vonzódnak. Úgy vélekedett, hogy aki képes a tények elemzésére, az erre a következtetésre jut.
Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának ukrán származású elnöke csütörtökön közölte, hogy az orosz törvényhozás tárgyalásra tett javaslatot az ukrán parlamenti képviselőknek, amire azonban nem kapott választ. Hangot adott azon véleményének, miszerint Ukrajna „önállóan, a gazdái nélkül nem tud semmilyen döntést meghozni”.
Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén elfogultnak minősítette az ENSZ Titkárság elítélő álláspontját a négy elcsatolt ukrajnai régióban megtartott népszavazásról. Megjegyezte: António Guterres ENSZ-főtitkárnak nincs felhatalmazása önálló álláspont képviseletére, különösen nem területi kérdésekben.
Zaharova egyebek között azt hangoztatta: Ukrajna „zavarba hozta” az Egyesült Államokat azzal, hogy gyorsított eljárásban kérte felvételét a NATO-ba. Úgy vélekedett, hogy a legtöbb NATO-tagország, köztük az Egyesült Államok és Németország vezetői tudják, mi az, ami már nem elfogadható, és azt is, hogy annak milyen súlyos következményei lehetnek.

Az EP növelné az Ukrajnának juttatott katonai segítséget

Az Európai Parlament az Ukrajnának juttatott katonai segítség növelésére, és további szigorú szankciók elfogadására szólította fel az uniós tagállamokat és a többi országot – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 504 szavazattal, 26 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők a kelet-ukrajnai Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja megye jogellenes elcsatolását és az azt igazolni hivatott népszavazások eredményét semmisnek minősítették.
A katonai támogatás növelésével kapcsolatban a képviselők arra kérték a bizonytalankodó tagállamokat, hogy vegyék ki méltányos részüket a katonai segítségnyújtásból, hiszen az – véleményük szerint – a háború lerövidítését szolgálja. Kijelentették: felelőtlenek az atomfegyverek bevetésére vonatkozó közelmúltbeli orosz fenyegetések, és arra szólították fel a tagállamokat és a nemzetközi partnereket, hogy dolgozzanak ki gyors és határozott válaszlépést arra az esetre, ha Oroszország nukleáris csapást mérne Ukrajnára.
„Oroszország minden arra irányuló kísérlete, hogy a megszállt területek elleni támadásokat Oroszország elleni támadásként, ezáltal nukleáris válaszreakció indokaként állítsa be, jogellenes és alaptalan” – fogalmaztak. A fenyegetés nem fogja visszatartani az Európai Uniót attól, hogy további segítséget nyújtson Ukrajnának az önvédelemhez – szögezték le. A képviselők elítélték az orosz katonai mozgósítást és azt, hogy Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek lakosait arra kényszerítik, hogy Oroszország fegyveres vagy kisegítő erőiben szolgáljanak.
Az Északi Áramlat csővezetékkel kapcsolatban megjegyezték: a sérülések bizonyítják, hogy mennyire veszélyes politika az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség növelése. Az állásfoglalás felszólította a tagállamokat, hogy kezeljék elsődleges feladatként a létfontosságú európai infrastruktúra védelmét, növeljék annak külső támadásokkal szembeni védettségét, és továbbra is támogassák a kelet-európai és nyugat-balkáni partnerek ellenálló képességét.
Végezetül nemzetközi törvényszék létrehozását kérték az Ukrajna elleni háborúban elkövetett bűntettekkel kapcsolatban. A képviselők a bíróságon Vlagyimir Putyin orosz elnök és az ukrajnai háború kiterveléséért, elindításáért és végrehajtásáért felelősök és katonai tisztviselők és megbízottjaik ellen büntetőeljárást indítanának.

Az EU elfogadta az Oroszországgal szembeni legújabb szankciócsomagot

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács csütörtökön új szankciócsomagot fogadott el Oroszországgal szemben, válaszul a kelet-ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye illegális annektálására – közölte a brüsszeli testület.

A tanácsi sajtóközlemény szerint az új csomag lefekteti az olajár felső határának unión belüli bevezetéséhez szükséges jogi keret alapját is. Az tengeren szállított orosz nyersolaj behozatalára vonatkozó uniós tilalom teljes mértékben megmarad, az árplafon bevezetése után az intézkedés lehetővé teszi az orosz olaj exportját az unión kívüli országoknak is. Ennek feltétele, hogy az exportált olaj ára az előre meghatározott felső határ alatt marad.
„Ez hozzá fog járulni Oroszország bevételeinek további csökkentéséhez, miközben a folyamatos ellátás révén stabilan tartja a globális energiapiacokat. Segíteni fog továbbá az infláció kezelésében és az energiaköltségek stabilizálásban” – áll a tanácsi sajtóközleményben.
Ami a kereskedelmet illeti, az EU meghosszabbítja az Oroszországból származó acéltermékekre vonatkozó behozatali tilalmat. További importkorlátozások vonatkoznak a cellulózra és a papírra, a cigarettára, a műanyagokra és a kozmetikumokra, valamint az ékszeriparban használt elemekre, például drágakövekre és nemesfémekre, amelyek összességében jelentős bevételt jelentenek Oroszországnak.
Az EU továbbá szankcionálni fogja oroszok által megszállt, ukrán területeken tartott illegális népszavazások megszervezésében szerepet játszó személyeket és szervezeteket. A vonatkozó jogi aktusokat a testület hivatalos közlönyében teszik közzé.

Borrell: a prágai csúcstalálkozó jelzés Oroszországnak

Európa a prágai találkozóval jelzést kíván küldeni Oroszországnak – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Prágában, ahol délután megkezdődik az Európai Politikai Közösség első találkozója, pénteken pedig az Európai Unió 27 tagállamának állam- és kormányfői tartanak informális tanácskozást.

Josep Borrell szerint a cél Moszkva további elszigetelése Ukrajna megtámadása miatt, amihez az EU szerdán bejelentett, nyolcadik szankciós csomagja is hozzájárul. Nyilvánvaló, hogy a korlátozások hatása nem egyik napról a másikra fog megmutatkozni – jegyezte meg az uniós diplomácia irányítója.
„(Vlagyimír) Putyin a szankciók miatt holnap nem fogja leállítani a háborút” – mondta Borrell újságíróknaka a prágai várban. Úgy vélte: Moszkvát érzékenyen fogja érinteni a szankciók hatása a civil és katonai technológiák gyártására. Az új szankciós csomag – fejtette ki a politikus – egyebek között meghatározza az orosz kőolaj maximális árát, megtiltja bizonyos stratégiai technológiák kivitelét Oroszországba, illetve az olyan orosz termékek, mint az acél, a fa vagy a dohányáru behozatalát Európába.
„Ez nem azt jelenti, hogy Oroszországot örökre el akarjuk szigetelni, de a mai Oroszországot nem fogadjuk be közösségünkbe. Azért vagyunk itt (Prágában), hogy jelzést küldjünk Oroszországnak” – szögezte le az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
A prágai Hradzsinban csütörtökön délután kezdődik az Emmanuel Macron francia elnök által kezdeményezett Európai Politikai Közösség első tanácskozása. Az EU 27 tagállamán kívül további 17 ország, köztük Nagy-Britannia, Törökország és Ukrajna képviselői kaptak meghívást a találkozóra, amelyet pénteken az EU-tagállamok kötetlen csúcstalálkozója fog követni.

A Fehér Ház oroszbarátsággal vádolja az OPEC+ kitermeléscsökkentésről szóló döntését és vészhelyzeti olajkészleteket szabadít fel

Az Egyesült Államok újabb 10 millió hordó kőolajat szabadít fel stratégiai tartalékaiból novemberben, hogy mérsékelje az üzemanyag-árak várható emelkedését, miután a kőolaj-kitermelő országok kibővített tanácsa, az OPEC+ a napi kitermelés 2 millió dolláros csökkentéséről döntött szintén novembertől.

A Szaúd-Arábia vezette országcsoport lépése nyomán a Fehér Ház közleményében csalódottságának adott hangot, rövidlátó döntésnek nevezte a kitermelés csökkentését. Karinne Jean-Pierre szóvivő újságírók előtt szerdán úgy fogalmazott, hogy az OPEC+ egyértelműen Oroszország mellé állt a szerdai bejelentéssel. A szóvivő azt is hozzátette, hogy ez az eset is emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államoknak miért fontos csökkentenie függését a külföldi energiaforrásoktól, és a tiszta energia felé fordulnia.
Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere határozottan visszautasította a politikai motivációra vonatkozó utalást. Abdulaziz bin-Szalman azt mondta, hogy a csoport a stabil energiapiacok őreként működik.
Az Egyesült Államok Olaj- és Gázipari Szövetsége közösségi médiában megjelent közleménye szerint a Fehér Háznak egyetlen lehetősége maradt, ami felől soha nem lett volna szabad elfordulnia, mégpedig a hazai, amerikai forrásokra alapozott olaj- és gázipar.
Martin Durbin az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája energiapiaci intézetének elnöke sürgette az adminisztrációt, hogy a hosszú távú energiabiztonság érdekében fokozza az olaj- és gázkitermelést. Az üzleti vezető egy interjúban arra utalt, hogy az Egyesült Államok a világ legnagyobb kitermelője lehetne.

ORFK: több mint 9 ezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 4786-an léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar szakaszon belépők közül pedig 4586-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 162 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 10-en – köztük 5 gyermek – érkeztek Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Orosz biztonsági tisztségviselő: súlyos következményei lehetnek Európában a vezeték elleni támadásnak

Az Északi Áramlat gázvezetékek ellen elkövetett szabotázs olyan nemzetközi terrorcselekmény, amelynek súlyos következményei lehetnek az Európai Unió lakosságára nézve – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára egy szerdai, a Krím biztonságáról Szevasztopolban megtartott szakértekezleten.

Patrusev szerint a csővezetékeken történtek kedvezményezettje, mindenekelőtt gazdasági értelemben, az Egyesült Államok. Emlékeztetett rá, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által beszervezett szabotőrök 1983-ban felrobbantottak egy nicaraguai olajvezetéket.
A tisztségviselő, aki 1999 és 2008 között a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója volt, azt állította, hogy az „angolszászok”, akik szerinte az „instabilitás fő forrásai a világban”, a saját érdekükben, felhalmozott gazdasági problémáik megoldása céljából katonai konfrontációt akarnak kiváltani Oroszország és Európa között. Mint mondta, ennek hatására a tőke, a termelés és a szakemberállomány átvándorolna a tengerentúlra. Megfogalmazása szerint az „angolszászok” közvetlen irányítása alatt Ukrajnában „újjáéledt a neonáci rezsim”, amelyet eszközként használnak fel az Oroszország elleni harcra.
Azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és „szatellitáik” nemcsak elnyújtani akarják Oroszország Ukrajna elleni, Moszkvában „különleges hadműveletnek” nevezett háborúját, de a harci cselekményeket orosz területre akarják átterelni. Állítása szerint minden orosz-ukrán tárgyalási kísérlet „a kijevi rezsim amerikai pártfogóinak utasítására hiúsult meg”.
Az orosz biztonsági tanács titkára az mondta, hogy Ukrajnában nemcsak az ország hadserege, hanem a lényegében a NATO harcol Oroszország ellen, „amelynek tagjai nehézfegyverekkel, lőszerrel, hírszerzéssel és katonai szakemberek kiképzésével látják el a kijevi rezsimet”. A NATO fekete-tengeri tevékenységét fenyegetésnek minősítette az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigetre nézve.
Patrusev, aki szerint megnőtt a krími közlekedési létesítmények fenyegetettsége és a dróncsapások valószínűsége, valamint a fegyverrel és robbanóanyaggal elkövetett bűncselekmények száma, sürgette az infrastruktúra fokozott védelmét. Közölte, hogy a Krímben 12 „terrorista irányultságú” bűncselekményt akadályoztak meg a szakszolgálatok.
Arról is szólt, hogy a szélsőséges bűncselekmények száma idén megháromszorozódott a Krímben. Elmondta, hogy az orosz belügyminisztérium és az FSZB intézkedéseket hozott annak megakadályozására, hogy a fiatalok szélsőséges szervezetekhez, radikális ifjúsági mozgalmakhoz csatlakozzanak, valamint a neonáci ideológia híveinek tevékenysége ellen. Közölte, hogy az félszigeten az etnikumok közötti kapcsolatok harmonizálására irányuló állami programot és önkormányzati programokat összhangba hozzák a szélsőségek elleni küzdelem 2025-ig elfogadott országos stratégiájával. Elmondta, hogy Szevasztopolban működésbe lépett az etnikumközi és vallásközi kapcsolatok állapotát megfigyelő, a konfliktushelyzetek korai előrejelzésére szolgáló rendszer.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine