Az orosz-ukrán háború 224. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-huszonnegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán vezérkar: az orosz erők súlyos veszteségeket szenvedtek el Herszon megyében

Az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek el a dél-ukrajnai Herszon megyében, mintegy 150 sebesült katonát szállítottak át a Dnyeper (Dnyipro) folyón – számolt be szerda esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

„A 150 sebesült katonát Veszele faluba szállították, amely a kahovkai vízerőmű közelében fekszik” – írta a vezérkar. A jelentés szerint az orosz erők mintegy ötven sérült haditechnikai eszközt is áthelyeztek oda.
Ezenkívül a kijevi katonai vezetés értesülései szerint a luhanszki régió megszállt részében a sebesültek nagy száma és a helyi egészségügyi intézmények túlterheltsége miatt az oroszok katonai kórházként szereltek fel és használnak egy iskolát, amelyben csaknem kétszáz sebesült katonájukat ápolják.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról adott hírt, hogy a légierő két csapást mért orosz légvédelmi rakétarendszerek bevetési pontjaira Herszon megyében, Kahovka közelében.
A jelentés szerint szerdára virradóan a déli védelmi erők rakéta- és tüzérségi egységei több mint 190 tűzfeladatot hajtottak végre orosz állások, valamint élőerő- és felszerelés-koncentrációk ellen. A csapásokban 11 orosz katona halt meg, megsemmisült egy 120-as kaliberű aknavető a herszoni régióban lévő Beriszlav térségében, valamint egy Orlan-10 típusú drón Mikolajiv megyében. Déltájban az ukrán légelhárító tüzérek lelőttek egy másik Orlan-10-est is, amely a tenger felől Ocsakiv felé tartott.
A Hromadszke hírportál beszámolója szerint a nemrég orosz megszállás alól felszabadított Donyeck megyei Liman városban több mint ötven sírt találtak civil holttestekkel. Nem azonosítottak mindenkit, akit eltemettek, több síron szám van az elhunyt neve helyett. A hírportál hozzátette, hogy számos halott orosz katona holttestét hagyták hátra temetetlenül a városban. Az utcákon heverő tetemekről és a sírokról fotókat is közzétett a hírportál.
Közben Jana Cernochová cseh védelmi miniszter bejelentette, hogy újabb katonai segélyt hagyott jóvá Ukrajnának – számolt be a Jveropejszka Pravda hírportál a cseh Novinky hírportálra hivatkozva. A tárcavezető tájékoztatása szerint az új segélycsomagban nehézfegyverek is szerepelnek, de Csehország biztonsági okokból nem közöl részleteket. Megjegyezte, hogy a katonai felszerelés exportja Ukrajnába 2022-ben meghaladta az 1,9 milliárd eurót, Prága Kijevnek nyújtott támogatása pedig összesen 4,2 milliárd eurót tett ki.
A Jevropejszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Csehországban szeptemberben lakossági kezdeményezéssel gyűjtést indítottak arra, hogy az ukrán fegyveres erőknek megvásároljanak egy modernizált T-72-es harckocsit, amelyet most már hamarosan el is szállítanak Ukrajnába.

Von der Leyen: súlyos szakaszába lépett az energiaválság, az EU-nak meg kell fontolnia a gázárak ideiglenes korlátozását

Az energiaválság súlyos szakaszába lépett, az EU-nak meg kell fontolni a gázárak ideiglenes korlátozását, továbbá a villamosenergia-termeléshez felhasznált gáz árplafonjának bevezetését – írta Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke az uniós tagállamok vezetőinek szerdán küldött levelében.

A bizottság vezetője hangsúlyozta: csak közös európai válaszlépésekkel lehet csökkenteni a családok és a lakosság energiaköltségeit. Mint mondta, Oroszország Ukrajnával szembeni agresszív háborúja energiabizonytalansághoz vezetett, soha nem tapasztalt szintre emelkedtek az energiaárak. Bár az uniós beavatkozások következtében a gázárak csökkentek valamelyest, továbbra is nagyon magasak, és súlyos terhet rónak az emberekre és a gazdaságra – tette hozzá.
Von der Leyen levelében felvázolta az EU energiaválságra adandó válaszait. A bizottság elnöke a megbízható beszállítókkal, az Egyesült Államokkal és Norvégiával való tárgyalások fokozását sürgette az importált gázért fizetett ár mérséklése érdekében. Hozzátette: a közös uniós gázbeszerzéssel el kell kerülni, hogy a tagállamok túllicitálják egymást a világpiacokon, és ezzel felhajtsák az energiárakat.
Von der Leyen azt javasolta továbbá, hogy a tagállamok az unióval közösen dolgozzanak ki beavatkozási lehetőséget a földgázpiaci árak korlátozására. Az elnök szerint a földgáz nagykereskedelmi árát az EU teljes területén a hollandiai földgáztőzsde (TTF) határozta meg eddig, de az EU megkezdte egy kiegészítő uniós árindex kidolgozását, amely jobban tükrözné az európai energiaügyi valóságot, és ármérséklő hatású piacot biztosítana.
„Egy ilyen kiegészítő referenciaindex bevezetéséig fontolóra kell vennünk a TTF-hez kapcsolódó árkorlátozást oly módon, hogy az továbbra is biztosítsa Európa és valamennyi tagállam gázellátását” – hangsúlyozta.
Von der Leyen arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU-nak meg kell fontolnia a villamosenergia-termelésre használt gázárplafon bevezetését is. Hozzátette: egy ilyen felső határt úgy kell kialakítani, hogy az ne növelje a teljes gázfogyasztást.
A bizottság elnöke úgy véli továbbá, hogy az EU-nak többet kell beruháznia a kontinens energiafüggetlenségébe és a zöld energiára való átállásba.

Orosz kormányfő-helyettes: Moszkva kész gázt szállítani az épen maradt vezetéken

Oroszország készen áll a gázszállításra a Északi Áramlat-2 vezeték sértetlenül maradt szálán – közölte Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes szerdán a Rosszíja 24 hírtévével.

„Sajnos diverzió miatt az egyik vezetékszál megsérült, vizsgálatra van szükség, amelynek megfelelően további döntéseket kell hozni ennek a szálnak a sorsáról. Ami a második vezetékszálat illeti, az készen áll, megépült. Ha az európai kollégák meghoznák a szükséges jogi döntéseket a tanúsítással és a korlátozások feloldásával kapcsolatban, akkor úgy gondolom, hogy Oroszország rövid időn belül biztosítani tudná a megfelelő szállítást a vezetéknek ezen a szálán” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Megjegyezte, hogy sem az Északi Áramlat projekt üzemeltetője, sem pedig az orosz szervezetek – a Gazprom és a Rosztyehnadzor – nem kaptak engedélyt arra, hogy kivizsgálják a csővezetékeken történt incidenseket. Novak hangsúlyozta, hogy egy objektív vizsgálathoz szükség van az orosz szakemberek részvételére.
A Kommerszant című gazdasági lap szerint Németország, Dánia és Svédország közös vizsgálócsoportot kíván felállítani az Északi Áramlat vezetékein történt rendkívüli események kivizsgálására. A Kreml szerint Moszkvának részt kell vennie a helyszíni szemlében és magában a vizsgálatban is.
Az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 vezetékrendszer három szálán szeptember 26-án jelentősen csökkent a nyomás. A NATO szabotázscselekménynek, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig terrorcselekménynek minősítette a történteket. A Kreml szerint mindkét vezeték helyreállítható.
Novak ésszerűnek nevezte az Európai Unió országainak azt a döntését, hogy nem vezetnek be árplafont az orosz gázra.

Konasenkov: a harkivi és a donyecki régióban mértek jelentős csapásokat az ukrán erőkre

Az orosz erők a harkivi és a donyecki régióban mértek jelentős csapásokat az ukrán erőkre az elmúlt egy napban – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

A Harkiv megyei Kupjanszk irányában, Sipovate, Sevcsenko és Petrivka térségében az ukrán fegyveres erők 92. gépesített dandárjára mért rakétacsapásokban mintegy száz katona esett el, és 13 haditechnikai eszköz semmisült meg. Ugyanebben a régióban a Persotravneve és az Orljansze közelében zajló harci cselekményekben az ukrán 14. gépesített dandár 15 embert veszített, és 40 embere megsebesült. Hét páncélozott harcjármű és öt, nagykaliberű géppuskákkal felszerelt kisteherautó megsemmisült – mondta Konasenkov.
A tábornok szerint a harkivi régióban lévő Druzseljubivka és a donyecki régióban lévő Ridkodub területén az ukrán 93. dandárra mért hatalmas csapás több mint 90 ukrán katonát ölt meg, és hét páncélozott járművet tett üzemképtelenné. A donyecki régióbeli Jampilivka és Torszke területén az orosz tüzérség két ukrán diverzáns- és felderítő csoport 21 tagját likvidálta.
A luhanszki régióban lévő Liszicsanszk irányában az az ukrán 54. gépesített, a 80. ejtőernyős roham- és 10. hegyi rohamdandár állásai ellen végrehajtott csapás Bilohorivka, Szporne és Jakovlivka térségében mintegy 70 katonát ölt meg, megsemmisítve egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet és hat nagykaliberű géppuskával felszerelt kisteherautót. A Zaporizzsja megyei Rovnopiljánál végrehajtott rakétacsapás következtében az ukrán 102. területvédelmi dandár mintegy harminc katonája vesztette életét, és hét járműve vált használhatatlanná.
A déli fronton – ahol a Meduza ellenzéki portál által ismertetett ukrán hadijelentés szerint az ukrán erők kéthónapi küzdelem után visszafoglalták Davidiv Bridet, valamint hét másik községet. Konasenkov szerint Andrijivka-Krivij Rih irányában az orosz hadsereg tartja állásait, visszaverve a túlerőben lévő ukrán erők támadásait. A tábornok azt mondta, hogy a harci műveletek során a Herszon megyei Nova Kamjanka közelében az éjszaka folyamán mintegy harminc ukrán katonát, két harckocsit és négy gyalogsági harcjárművet semmisítettek meg. Közölte, hogy az orosz légierő csapásaiban az ukrán 35. tengerészgyalogos dandár Davidiv Bridnél és a 128. hegyi rohamdandár Dudcsaninál több mint 120 katonát, két harckocsit és nyolc páncélozott harcjárművet veszített.
Állítása szerint az ukrán hadseregnek az elmúlt nap folyamán Mikolajiv- Krivij Rih irányában több mint 230 katonája esett el, valamint négy harckocsija, 18 páncélozott harcjárműve, két Gvozgyika önjáró tarackja, két aknavetője és 20 járműve semmisült meg.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok tíz ukrán vezetésipontot támadtak, megsemmisítve egyebek között hat lőszer-, valamint rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt. Konasenkov közölte, hogy egy Iszkander műveleti-taktikai rakéta precíziós pontosságú csapása a Mikolajiv megyei Vozneszenszk katonai repülőterén lerombolt egy hangárt, amelyben Bayraktar TB-2 drónokat tároltak. Ugyanebben a régióban megsemmisült egy amerikai gyártmányú, AN/TPQ-36 típusú légvédelmi radarállomás is.
Az orosz légierő lelőtt egy ukrán MiG-29-est, a légvédelem pedig hat drónt, 15 HIMARS- és egy Vilha-lövedéket, valamint két HARM radarelhárító rakétát.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 313 repülőgépet, 157 helikoptert, 2151 drónt, 379 légvédelmi rakétarendszert, 5376 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 861 rakétasorozatvetőt, 3449 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 6277 katonai járművet veszítettek.
Vitalij Kiszeljov luhanszki rendőrezredes szerdán azt írta Telegram-csatornáján, hogy a Kijev megyei Bila Cerkva városban dróncsapást mértek az ukrán 72. független gépesített dandár laktanyájára. Áldozatokról nem számolt be, csak annyit közölt, hogy az objektum kigyulladt.
Az Oroszországhoz csatolt Donyecki Népköztársaság építésügyi minisztériuma közölte, hogy befejeződött a mariupoli repülőtér aknamentesítése.

Putyin elrendelte a zaporizzsjai atomerőmű orosz tulajdonba vételét

Elrendelte a zaporizzsjai erőmű orosz szövetségi tulajdonba vételét szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök.

„Elrendelem, hogy az Oroszországi Föderáció kormánya gondoskodjon a Zaporizzsjai Atomerőmű nukleáris létesítményei és a működéséhez szükséges egyéb vagyonelemek szövetségi tulajdonba vételéről” – hangzott az elnöki utasítás.
Oleg Romanyenko, a létesítmény új üzemeltető cégének vezetője, az oroszországi balakovói atomerőmű korábbi főmérnöke közölte, hogy a zaporizzsjai erőmű valamennyi alkalmazottját átveszik, eddigi fizetésüket és szociális juttatásaikat megtarthatják. Romanyenko szerint fel fogják mérni a létesítmény állapotát, és helyreállítják a sérült infrastruktúrát.
Moszkva azzal vádolta meg a zaporizzsjai atomerőmű ukrán állampolgárságú, leváltott vezérigazgatóját, Igor Murasovot, hogy „együttműködött” az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU). Ezt ő nem tagadta. A Rosszija 24 hírtelevízió kedden felvételeket mutatott be arról, hogy Murasovovot kitoloncolták az ukrán ellenőrzés alatt álló területre.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve elmondta, hogy az ukrán tüzérség az elmúlt nap folyamán több mint 43 lövedéket lőtt ki Enerhodar város északi külterületére és az atomerőművel szomszédos területre Marhanec településről. A tábornok szerint a tüzet elfojtották, a sugárzási szint normális.
A helyi hatóságok szerint megrongálódott az enerhodari hőerőmű csőrendszere.

EU-csúcs – Kiemelt téma lesz az ukrajnai háború hatása Európára

Az ukrajnai háború hatása Európa biztonságára és gazdaságára, valamint az európai együttműködés megerősítésének lehetőségei lesznek a fő témái a kontinens állam- és kormányfői csütörtöki és pénteki tárgyalásainak Prágában – közölte szerdán a cseh kormányhivatal.

A kétnapos európai csúcstalálkozó első napján, csütörtökön kerül sor az Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte Európai Politikai Közösség első ülésére, amelyen több mint negyven állam-, illetve kormányfő vesz részt. A második napon, pénteken informális csúcstalálkozót tartanak az Európai Unió 27 tagországának vezetői.
A csúcstalálkozót azért tartják Prágában, mert ebben a fél évben Csehország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét.
Az uniós országok vezetői mellett Prágába várják Liz Truss brit kormányfőt, RecepTayyip Erdogan török elnököt, a nyugat-balkáni államok és több posztszovjet – kaukázusi, illetve közép-ázsiai – országok vezetőit is.
Az Európai Politikai Közösség ülését Petr Fiala cseh miniszterelnök nyitja meg, majd négy, Európai Unión kívüli ország vezetői, köztük Liz Truss brit miniszterelnök mondanak beszédet.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő videóüzenetet küld a prágai csúcstalálkozó résztvevőinek.
A politikusok csütörtökön kerekasztal-beszélgetések keretében két témakört vitatnak meg: az elsőn a béke és a biztonság kérdése, míg a másikon a gazdaság, különösen az energia és a klímaproblémák lesznek napirenden.
Prágai diplomáciai értesülések szerint a csúcstalálkozó lehetőséget ad azoknak az államoknak, amelyek nyílt konfliktusban állnak egymással, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek. Az Európai Politikai Közösség ülésén azonban semmiféle közös dokumentumot nem fogadnak el. A politikusok valószínűleg megállapodnak a következő ülés helyszínében. Egyelőre Chisinaut, Moldova fővárosát javasolták.
Közös nyilatkozat nélkül zárul a pénteki EU-csúcstalálkozó is. Bár Charles Michel, az Európai Tanács elnöke összeállított egy nyilatkozattervezetet, azt végül cseh javaslatra nem fogadják el. A csehek ezzel is szeretnék hangsúlyozni, hogy egy kötetlenebb csúcstalálkozóról van szó – mutatott rá a cseh CTK hírügynökség a prágai külügyminisztériumra hivatkozva.
Prágai politikai megfigyelők azzal számolnak, hogy az EU-csúcstalálkozó legfőbb témáit az ukrajnai háború, az Ukrajnának nyújtandó további európai katonai és gazdasági segítség, valamint az energiaválság megoldásának lehetőségei fogják képezni. A tagállamok egyetértenek abban, hogy brüsszeli és állami beavatkozásokra van szükség, a felkínált receptek azonban eltérnek egymástól – mutatott rá a cseh sajtó.
A kétnapos prágai európai csúcstalálkozóra több mint 1200 újságíró akkreditáltatta magát a világ minden tájáról. A tárgyalások helyszínéül szolgáló prágai várat, a Hradzsint szerdán már lezárták a látogatók elől. A politikusok biztonságát a cseh rendőrség, a hadsereg és a biztonsági szolgálatok több mint 500 embere biztosítja.

Kreml: az amerikai sorozatvetők Krím elleni bevetésének emlegetése megerősíti Washington részességét a konfliktusban

Az, hogy a Pentagon a Krím ellen amerikai rakétavetőkkel végrehajtandó támadás lehetőségéről beszél, megerősíti az Egyesült Államok szerepvállalását Oroszország és Ukrajna konfliktusában – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

Joe Biden amerikai elnök kedden bejelentette, hogy 625 millió dollár értékű új amerikai katonai segélycsomagot biztosít Ukrajnának, amely négy HIMARS rakétasorozatvető komplexumot, 32 tüzérségi löveget és 200 páncélozott járművet tartalmaz. Laura Cooper, az amerikai védelmi minisztérium Oroszországért, Ukrajnáért és Eurázsiáért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy az Ukrajnának szállított HIMARS rendszerek GMLRS irányított rakétái képesek elérni a harctéren lévő célok túlnyomó többségét és az Ukrajnától Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krímet is.
„(Az ilyen kijelentések) közvetlenül és közvetve is megerősítik az Egyesült Államok közvetlen részvételét ebben a konfliktusban, ami rendkívül veszélyes helyzetet teremt” – mondta Peszkov, arra a kérdésre válaszolva, hogy a Kreml miként értékeli a Pentagon részéről elhangzott kijelentést a Krím elleni csapások lehetőségéről.
A szóvivő fogadkozott, hogy Oroszország vissza fog foglalni „olyan területeket” a Donyec-medencében, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében, amelyeket az ukrán hadsereg az elmúlt hetek sikeres offenzívájával vett ellenőrzése alá. Megismételte, hogy a határokkal kapcsolatban konzultációt folytatnak majd a helyi lakossággal.
Elvetette azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök arra készül, hogy szerdán a nemzethez fordul és bejelenti a „különleges hadművelet” átminősítését. Hozzátette: nem született döntés arról, hogy az invázió hivatalos státusát „terrorellenes műveletre” változtassák.
Az Északi Áramlat csővezetékek megrongálásával kapcsolatban aggasztónak nevezte azokat a dán és svéd kijelentéseket, amelyek szerint Oroszországot kizárják a történtek vizsgálatából.
„Úgy gondoljuk, hogy Oroszországnak mindenképpen részt kell vennie a sérült terület és a történtek kivizsgálásában” – mondta Peszkov.

Luhanszki kormányzó: megkezdődött a régió felszabadítása

Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencében lévő Luhanszk megye kormányzója megerősítette szerdán, hogy az ukrán csapatok „több települést is felszabadítottak az orosz megszállás alól” a régióban.

„Immár hivatalosan is megkezdődött a luhanszki régió megszállásának megszüntetése. Több település már felszabadult az orosz hadsereg megszállása alól, az ukrán erők ott már ukrán zászlókat tűznek ki” – írta a kormányzó a Telegram üzenetküldő portálon.
A washingtoni hadtudományi intézet (ISW – Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – azt írták, hogy az ukrán csapatok jelentős sikereket értek el a déli Herszon megyében, miközben folytatják az előrenyomulást keleten, a harkivi és a luhanszki régiókban. Az ISW szerint az ukrán ellentámadás akadályozza Oroszország azon kísérleteit, hogy további lőszereket, tartalékokat, mozgósított embereket és védelmi felszereléseket helyezzenek előbbre.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegramon reagált arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a herszoni, zaporizzsjai, donyecki és luhanszki megszállt területek Oroszországhoz csatolásáról szóló törvényeket. „Egy terrorista ország erőszakos döntései nem érik meg azt a papírt, amelyen aláírták. Egy kollektív őrültek háza él tovább egy kitalált világban” – fogalmazott Jermak. Szavai szerint „az orosz őrületre a legjobb gyógyír az ukrán fegyveres erők, a nagy pontosságú fegyverek és az offenzíva”. „Térjünk vissza a valóságba, visszaszerezzük mindazt, ami a mienk” – zárta üzenetét az elnöki iroda vezetője.
Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó arról adott hírt, hogy szerdán az oroszok Iszkander rakétákkal mértek csapást Zaporizzsjára és környékére. A támadásban Hujlajpole településen életét vesztette a helyi kistérségi tanács alelnöke és egy helyi vállalat vezetője.
Az ukrán vezérkar szerdai jelentésében közölte, hogy Oroszország vesztesége az Ukrajna elleni háborúban elérte a 61 000 katonát. Előző nap az ukrán hadsereg kétszáz orosz katonát, négy helikoptert, négy drónt és 11 harckocsit semmisített meg.

Az EP árplafon bevezetését szorgalmazza a vezetékes földgáz esetében

Az Európai Parlament javaslatot vár az Európai Bizottságtól a vezetéken keresztül, elsősorban Oroszországból importált földgáz megfelelő árplafonjára, valamint a közös uniós gázbeszerzési szabályok frissítését szorgalmazza az importgáz árának leszorítása céljából – közölte az uniós parlament szerdán.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők leszögezték: a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azokat a fogyasztókat, akik nem tudják kifizetni a növekvő energiaszámláikat, ne kapcsolják le az energiaszolgáltatásról, a számláikat és az albérletet kifizetni nem tudó, rászoruló háztartások kilakoltatását is el kell kerülni.
A fogyasztókat jobban óvni kell a rögzített árú szerződések felfüggesztésével vagy visszavonásával szemben, és meg kell akadályozni, hogy aránytalanul magas összeget fizessenek a gázért és a villamos energiáért – írták. Hozzátették: a tagállamok esetében a megosztó, egyoldalú fellépések helyett példa nélküli szolidaritásra és közös válaszra van szükség.
Az elfogadott dokumentum rögzíti továbbá, hogy az ukrajnai orosz háború miatt megemelkedett energiaárak miatt váratlan nyereségből hasznot húzó energiaipari vállalatoknak hozzá kell járulniuk a válság negatív hatásainak enyhítéséhez. Az EP üdvözölte azt a tanácsi megállapodást, amely ideiglenes vészhelyzeti plafont állapít meg azon vállalatok bevételeire, amelyek úgynevezett inframarginális, azaz alacsonyabb költségű technológiákat alkalmaznak a villamos energia előállítására.
Az EP felkérte az Európai Bizottságot, mérje fel, mekkora lehet a megfelelő nyereségráta, és tegyen további lépéseket az energiaválságon túlzottan nagy nyereséget szerző vállalatok váratlan profitjának megadóztatására.
Az Európai Parlament állásfoglalásában végezetül megismételte felszólítását az orosz olaj-, szén-, nukleáris üzemanyag- és gázimport azonnali és teljes embargójára, valamint az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek teljes leállítására.

Zeman: katonai választ kellene adni, ha Oroszország atomfegyvereket vetne be Ukrajnában

Atomfegyverek ukrajnai bevetését érintő orosz fenyegetések következtében nem zárható ki egy nukleáris konfliktus kirobbanása sem – vélekedett Milos Zeman cseh államfő szerdán Prágában.

Milos Zeman, miután fogadta Tamím bin Hamad ász-Száni sejket, katari emírt, újságírók előtt kijelentette: egy ilyen esetben a diplomáciai válasz mellett katonai választ is kellene adni Oroszországnak, nem csak az európai államok részéről.
„Még a válasz előtt teljesen világos figyelmeztetést kellene küldeni, hogy amennyiben az Oroszországi Föderáció atomfegyvereket fog használni Ukrajna területén, a válasz nemcsak diplomáciai, hanem katonai is lesz, annak minden következményével” – mondta Zeman a sajtótájékoztatón.
Vlagyimir Putyin orosz államfő szeptember végén a részleges mozgósítás bejelentésekor beszélt atomfegyverek esetleges bevetéséről Ukrajnában. Putyin „nukleáris zsarolással” vádolta a Nyugatot, és kijelentette, hogy Moszkva erre határozott válasz adna.
A katari emír hivatalos látogatásra érkezett Prágába. Tárgyalásai vezető cseh politikusokkal elsősorban a cseh-katari gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok megerősítésnek lehetőségeire irányulnak. Az emírség beruházásokat tervez Csehországban, míg Prága kőolajat és földgázt szeretne behozni az arab országból.

Cseh nagykövet: megállapodás született a nyolcadik szankciós csomagról

Az uniós tagállamok nagykövetei politikai megállapodásra jutottak az állandó képviselők bizottságában (Coreper) az Oroszországgal szembeni nyolcadik szankciós csomagról – közölte Edita Hrda, az Európai Unió Tanácsnak soros elnökségét betöltő Csehország uniós nagykövete szerdán.

Edita Hrda Twitter-üzenetében közölte, a nyolcadik szankciós csomag jóváhagyása az Európai Unió határozott válasza arra, hogy Oroszország bejelentette Ukrajna négy régiójának, a donyecki és a luhanszki „népköztársaság”, valamint Herszon és Zaporizzsja megye jogellenes annektálását.
Az Európai Bizottság szeptember végén tett javaslatot az Oroszországgal szembeni nyolcadik szankciócsomagra. A korlátozó intézkedések között az EU megtiltaná a repülőgépgyártáshoz használható termékek, bizonyos elektronikus eszközök, valamint egyes vegyi anyagok kivitelét Oroszországba, számos orosz termék importját, szolgáltatások nyújtását orosz vállalatok és hatóságok számára, valamint megtiltja az uniós állampolgárok számára, hogy orosz állami vállalatok vezető testületében szerepet vállaljanak. Szorgalmazza továbbá annak a jogalapnak a megállapítását is, amely alapján meghatároznák az orosz kőolaj árának felső határát.
Amennyiben a tagállamoknak nincs ellenvetésük, az intézkedés közzétételét követően azonnal érvénybe léphet – tette hozzá Edita Hrda cseh nagykövet.

Putyin aláírta a négy ukrajnai régió annektálásáról rendelkező törvényeket

Aláírta a négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatolásáról és az Oroszországi Föderáció új jogalanyainak megalakulásáról szóló szövetségi alkotmányos törvényeket szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A dokumentumokat a jogi információk internetes portálján tették közzé. A négy terület, vagyis a szakadár Luhanszki és Donyecki Népköztársaság, valamint a megszállt Zaporizzsja és Herszon megye Oroszországhoz csatolásáról szóló alkotmányos törvényeket, valamint a régiók „annektálásáról” szóló szerződéseket az orosz parlament alsóháza hétfőn, a felsőháza pedig kedden szavazta meg egyhangúlag.
A csatlakozási népszavazásokat, valamint a területek annektálását a külföldi államok közül csak Észak-Korea tekinti legitimnek. Az orosz hadsereg a területek egyike felett sem gyakorol teljes ellenőrzést.
Az új törvényi keretekben az Oroszországi Föderáció új jogalanyainak a 2026. január 1-jéig tartó átmeneti időszakban kell megoldaniuk az orosz gazdasági, pénzügyi, hitel- és jogrendszerbe, valamint a hatóságok rendszerébe való integráció kérdéseit, beleértve azokat is, amelyek a katonai szolgálatra vonatkoznak.
Az orosz törvények az érintett régiókban az Oroszországhoz való csatlakozásuk napjától, vagyis a „csatlakozási” szerződések szeptember 30-i aláírásától léptek hatályba. Herszon és Zaporizzsja megye jogszabályai nem alkalmazandók, ha ellentétesek az orosz alkotmánnyal.
A négy entitásban Ukrajna és más országok állampolgárait, valamint a hontalan személyeket orosz állampolgároknak ismerik el, kivéve azokat, akik egy hónapon belül kinyilvánítják, hogy meg kívánják tartani a jelenlegi állampolgárságukat, vagy hontalanok akarnak maradni. A régiók külföldön tartózkodó állampolgárainak Jevgenyij Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes szerint egy hónapjuk van arra, hogy állampolgárságot váltsanak, ugyanúgy, ahogy ez a Krím 2014-es elcsatolása idején történt.
Oroszország a szerződés értelmében az érintett régiókban minden népcsoport számára garantálja az anyanyelv megőrzésének jogát, valamint a nyelvtanulás és nyelvtudás-fejlesztés feltételeinek megteremtését.
Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) kedden kiadott felmérése szerint a válaszadók háromnegyede (75 százaléka) pozitívan viszonyult a négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatolásához, minden második válaszadó (52 százalék) ezt teljes bizonyossággal állította. A megkérdezettek 12 százaléka semleges, 11 százaléka pedig negatív hozzáállást tanúsított.
Ugyanakkor a válaszadók túlnyomó többsége (83 százalék) úgy véli, hogy Oroszországnak még akkor is meg kell védenie lakosai érdekeit, ha ez megnehezítené a más országokkal fenntartott kapcsolatait.

Brit katonai hírszerzés: az ukrán tüzérség az orosz hadsereg kulcsfontosságú utánpótlási útvonalát is eléri

Az ukrán támadó hadműveletek az északkeleti és a déli frontokon is eredményesen folytatódnak, és az ukrán tüzérség már az orosz hadsereg egyik kulcsfontosságú utánpótlási útvonalát is eléri – áll a brit katonai hírszerzés szerdán ismertetett friss helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint Ukrajna északkeleten, a harkivi térségben, az Oszkil folyótól keletre jelentős területek felett szilárdította meg ellenőrzését. Az ukrán alakulatok a folyótól húsz kilométerig terjedő mélységig, az orosz védelmi övezetben nyomultak előre a Szvatove városban lévő utánpótlási csomópont felé.
Ennek alapján nagyon valószínű, hogy Ukrajna tüzérségi eszközeinek nagy részével most már csapást tud mérni a Szvatove és Kreminna közötti útszakaszra, még nagyobb terhet róva ezzel a keleti fronton tevékenykedő orosz egységek utánpótlási kapacitásaira – áll a brit katonai hírszerzés szerdai helyzetelemzésében.
London szerint az orosz vezetést nagy valószínűséggel aggasztja az a lehetőség, hogy a művelet élvonalában haladó ukrán egységek közelednek a Luhanszk megye határához. A brit katonai hírszerzés felidézi, hogy ezt a térséget Oroszország formálisan annektálta.

Szijjártó: az EU újabb szankciós intézkedései nem sértik Magyarország érdekeit

Magyarország kivételeket kapott az Európai Unió mindazon újabb szankciós intézkedései alól, amelyek sértették volna a magyar érdekeket és veszélyeztették volna hazánk energiaellátásának biztonságát – jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy előző nap késő estig vitáztak a tagállamok képviselői Brüsszelben az Oroszországgal szembeni nyolcadik szankciós csomag részleteiről.
„Hetek óta kőkemény vitákat vívtunk Brüsszelben, keményen küzdöttünk annak érdekében, hogy Magyarország kivételeket kapjon az olyan intézkedések alól, amelyek károkat okoztak volna a magyar embereknek vagy veszélybe sodorták volna Magyarország energiaellátásnak biztonságát” – húzta alá.
Kiemelte: sikerült elérni, hogy az olajársapka-mechanizmus alól kivételt kapjon a csővezetés szállítási mód, illetve vészhelyzetben, ennek ellehetetlenülése esetén az ezt kiváltó tengeri szállítás is.
„Ez azt jelenti, hogy Magyarország kőolajellátásának biztonságát nem veszélyeztetik már azok az intézkedések, amelyeket Brüsszelben elfogadtak” – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter közölte, eredményesen küzdöttek azért is, hogy mentességet kapjanak a nukleáris energiához kapcsolódó tevékenységek. Így nemcsak a már meglévő atomerőművek működéséhez, hanem kifejezetten az új reaktorok építéséhez szükséges szolgáltatásokat és termékeket is a kivételek közé sorolták.
„Ez azért volt fontos, mert a paksi atomerőmű két új blokkjának építése a hosszú távú magyar energiaellátás-biztonság egyik legfontosabb sarokköve és biztosítéka, a most működő atomerőmű pedig a magyar villamosenergia-előállítás 50 százalékáért és a magyar villamosenergia-fogyasztás 34 százalékáért felel” – mutatott rá.
Fontosnak nevezte, hogy egyetlen olyan intézményt sem vettek fel a szankciós listára, amely érintett lenne a nukleáris energiához kapcsolódó együttműködésben, kutatás-fejlesztésben.
A miniszter leszögezte, hogy a korábban elfogadott büntetőintézkedések több kárt okoztak Európának, mint Oroszországnak, ezért a kormány ezúttal is azt az álláspontot képviselte, hogy nem hajlandó olyan szankciók megszavazására, amelyek kárt okoznának a magyar embereknek.
Elmondta, ennek köszönhetően sikerült elérni, hogy Magyarország kivételeket kapjon mindazon intézkedések alól, amelyek sértették volna az ország érdekeit, kárt okoztak volna a magyar embereknek vagy nehéz helyzetbe hozták volna az ország energiaellátásának biztonságát.

Von der Leyen: az EU kész tárgyalni a gázárak felső határának megszabásáról

Mivel korlátozni kell a gáz elektromos áramra gyakorolt inflációs hatását, az Európai Bizottság kész megvitatni a villamosenergia-termelésre használt gáz árának felső határának megszabását – közölte Ursula von der Leyen, az uniós testület elnöke Strasbourgban szerdán.

Ursula von der Leyen az Európai Parlament plenáris ülésének az ukrajnai háború helyzetéről és hatásairól folytatott vitáján kijelentette: a gázárak felső határát megfelelően kell kialakítani az ellátás biztonsága érdekében. Emellett dolgozni kell a gázárak csökkentése, valamint a volatilitás és az orosz ármanipuláció hatásának korlátozása érdekében is.
Az EU fokozni fogja gázbeszerzésről szóló tárgyalásait olyan megbízható energiaszáltó partnerekkel, mint Norvégia, az importált gázért fizetett ár mérséklésére – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

ORFK: mintegy 10 ezren érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 5208-an léptek be kedden Magyarországra, a román-magyar szakaszon belépők közül pedig 4362-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 197 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Vonattal 31 ember, köztük 17 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Az ukrán nemzetet tüntették ki a varsói biztonságpolitikai fórumon

Az ukrán nemzetnek ítélték oda idén a Szabadság Lovagja díjat a Warsaw Security Forum nemzetközi varsói konferencián, a kitüntetést Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége vette át kedden.

A kedd esti ünnepségen mondott köszöntőbeszédben Ingrida Simonyte litván kormányfő hangsúlyozta: minden nemzet erejét a szabadságért és hazájukért harcolni akaró emberek adják. „Ma biztosan megmondhatom, hogy Ukrajna legyőzhetetlen” – jelentette ki.
Olena Zelenszka is tiszteletét fejezte ki az ukrán nemzet iránt, Lengyelországnak pedig köszönetet mondott azért, hogy lakosai „naponta szellemileg fegyverzik fel” Ukrajnát.
A varsói biztonságpolitikai konferenciát 2014 óta szervezik, a Szabadság Lovagja díját a szabadság, az igazságosság és a demokrácia fejlesztésében szerzett érdemekért adják át évente. Tavaly a kitüntetést Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki politikusnak ítélték oda.
A kedden kezdődött, kétnapos varsói biztonsági fórum első napján mások mellett Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, Ben Wallace brit védelmi miniszter, Annalena Baerbock német külügyminiszter is részt vett.

Oroszországban bekérették a kazah nagykövetet, amiért az asztanai ukrán nagykövetet nem utasították ki

Oroszországban bekérették Jermek Koserbajev kazah nagykövetet, amiért az asztanai ukrán nagykövetet, Petro Brublevszkijt az erre vonatkozó bejelentések ellenére sem utasították ki – ismertette kedden Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, akit a Ria Novosztyi hírügynökség idézett.

Korábban a közösségi médiában olyan felvétel jelent meg, amelyen az ukrán diplomata arról beszélt, hogy a kijevi vezetés arra törekszik, hogy minél több oroszt öljön meg. Nem sokkal később a kazah külügyi tárca közölte, hogy Brublevszkijt bekérették a minisztériumba, ahol tiltakoztak a kijelentései ellen. A helyi sajtóban szeptember elején olyan hírek jelentek meg, miszerint a hatóságok követelésére elhagyta Kazahsztánt.
Zaharova szerint Moszkva fel van háborodva, miután nem teljesültek Asztana azon ígéretei, hogy Brublevszkij rövid határidőn belül elhagyja Kazahsztánt és soha többé nem térhet oda vissza.
„Ez a személy ismételten megjelent Kazahsztán fővárosában és nyilvánvalóan nem azzal a céllal, hogy összeszedje a holmiját és elvigye a családját. Nem is burkoltan diplomáciai fogadásokon vesz részt a nagykövetség vezetőjének minőségében. Tekintettel erre a helyzetre október 4-én bekérették Jermek Koserbajevet, a Kazah Köztársaság nagykövetét az orosz külügyminisztériumba, ahol közölték vele a helyzet tarthatatlanságát” – tájékoztatott Zaharova.
Oroszország arra számít, hogy Kazahsztán – nemcsak a szövetségesi viszony szellemében, de a nemzetiségek elleni uszítást hét évig terjedő börtönnel büntető saját törvényei értelmében – nem hagyja magát megvezettetni a kijevi vezetés által, és lépéseket tesz Brublevszkij végleges kiutasítására – tette hozzá.
Mindemellett Ajbek Szmadijarov kazah külügyi szóvivő korábban arról beszélt, hogy Asztana nem követelte az ukrán nagykövet kiutasítását, Brublevszkij mindössze szabadságra ment.

Irán kész nagyobb szerepet vállalni az energiapiacon

Irán kész nagyobb szerepet vállalni az energiapiacon, több országgal is tárgyal a gázexport lehetőségéről – mondta Ali Bakeri Káni iráni külügyminiszter-helyettes kedden Budapesten.

Ali Bakeri Káni – aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezett a magyar fővárosba – elmondta: jóllehet az Iszlám Köztársaság egyelőre nem szállít olajat nyugati országoknak, ennek lehetőségéről több európai országgal egyeztet. Kiemelte, hogy bár Iránnak jelenleg nincs kapacitása cseppfolyósított gáz (LNG) exportálására, kész gázt szállítani átalakító terminálokhoz.
Irán rendelkezik a világ második legnagyobb földgázkészletével.
A miniszterhelyettes beszélt Irán közel-keleti szerepéről, kiemelve, hogy Teherán elsődleges célja a régió stabilitásának megteremtése, és ez az egyik oka annak, hogy kérte felvételét a BRICS-országcsoportba és a Sanghaji Együttműködési Szervezetbe.
Hangsúlyozta: jóllehet Irán biztonságos ország, a térségben több válsággóc van, például Szíria és Jemen, valamint kiemelte Izraelt, amely szerinte szándékosan igyekszik aláásni a régió országainak stabilitását.
Bakeri Káni sajnálatát fejezte ki „az Európai Unió és Irán közötti kapcsolatok meggyengülése miatt”, és úgy vélte, az Európai Unió az európai érdekek helyett az amerikai érdekeket helyezi előtérbe. Mindazonáltal kiemelte: Teherán továbbra is nyitott e kapcsolatok mélyítésére.
Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy míg az európai államok továbbra sem vásárolnak iráni kőolajat, addig az utóbbi években Kína lett az iráni olaj legnagyobb felvásárlója.
Az ukrajnai háború kapcsán a külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: Teherán mindig is a háború ellen volt, és a vitás kérdések politikai útra terelését sürgette. Kijelentette: az Európai Unió Moszkva elleni szankcióit elsősorban az európai országokban élők sínylik meg.
Az immár harmadik hete tartó iráni tüntetésekről a politikus elmondta: Teherán álláspontja továbbra is az, hogy a megmozdulásokat külföldről szítják, a társadalmi elégedetlenséget pedig több, az Iszlám Köztársaság területén aktív „terroristacsoport” igyekszik kihasználni, elsősorban az ország északnyugati és délkeleti határterületein.
Kérdésre válaszolva Bakeri Káni kijelentette: a rendőség esetleges túlkapásait a tüntetéseken a hatóságok kivizsgálják, és kiemelte, hogy az utóbbi napokban a megmozdulások alábbhagytak, „a helyzet javult”. Megerősítette ugyanakkor: a hatóságok több európai ország állampolgárát őrizetbe vették azzal a gyanúval, hogy zavargást szítottak.
A tüntetések egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halála miatt törtek ki. Aminit, aki nem megfelelően hordta az iszlám által a nőknek előírt fejkendőt, az erkölcsrendészet őrizetbe vette, majd a fogságban kómába esett, és életét vesztette. A hatóságok szerint halálának oka szívelégtelenség volt. Szemtanúk szerint viszont a nőt durván megverték.
A fiatal nő ügyén túlmutatóan számos demonstráló már az iráni vezetés ellen tüntet.
Az iráni atomalku felélesztését célzó, tavaly elkezdődött bécsi egyeztetésekkel kapcsolatban Bakeri Káni elmondta: még mindig akadnak „nyitott kérdések”. Az iráni és az amerikai fél európai koordinátorokon keresztül megtette egymásnak az ajánlatait – emlékeztetett, ám részletekre nem tért ki.
Irán 2015-ben állapodott meg az ENSZ öt állandó tagállamával és Németországgal. A közös átfogó akcióterv (Joint Comprehensive Plan of Action, JCPOA) nevű megállapodás értelmében Irán atomprogramjának korlátozását vállalta, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az ország ellen bevezetett szankciók többségét. 2018-ban viszont Donald Trump akkori amerikai elnök egyoldalúan kiléptette országát a megállapodásból, és visszaállította az Iránnal szembeni büntetőintézkedéseket. Válaszul Irán is fokozatosan elállt bizonyos vállalt kötelezettségei teljesítésétől.
A szankciók kapcsán Baker Káni – aki egyúttal a Bécsben tárgyaló iráni küldöttséget vezette korábban – hangsúlyozta: a büntetőintézkedések nyilvánvalóan kudarcot vallottak.

Menczer: Magyarország gázellátása biztosított

Magyarország gázellátása biztosított és az lesz a téli hónapok alatt is – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában.

Menczer Tamás kifejtette: azért vagyunk biztonságban, mert van hosszútávú gázbeszerzési megállapodásunk Oroszországgal, továbbá van már megállapodás plusz mennyiségről is, déli irányból vezetéken megérkezik a gáz Magyarországra, valamint a gáztározókban az éves fogyasztás 46 százalékát tárolják.
Ez 93 téli napra elegendő gázmennyiség – mutatott rá a politikus, majd úgy fogalmazott: „nálunk nem lesz probléma a tél során, nem lesz gond a lakossági szektorban a fűtéssel és az ipari szektorban sem”.Menczer Tamás felidézte, a gáztározók megvásárlásakor is felelőtlen volt és a magyar érdekek ellen beszélt a baloldal, és most is így van az Oroszország elleni szankciók kapcsán.
A magyar érdekeknek az felelne meg, ha a már meglévő energiaszankciókat eltörölnék, és nem beszélnének továbbiakról. Ha ez így lenne, akkor az energiaár és az infláció „rögtön meg tudna feleződni” – mondta.
Annak kapcsán, hogy Magyarország és Üzbegisztán átfogó nukleáris együttműködési programot indít, Menczer Tamás arról beszélt, hogy a nukleáris energia – a paksi atomerőmű és Paks 2 megépítése – rendkívül fontos szuverenitási kérdés.
Paks nélkül nincs magyar energiabiztonság, nincs rezsicsökkentés – tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte: az energiabiztonság miatt semmilyen olyan szankciós intézkedést nem támogatnak, amely veszélyeztetné Paks 2 megépítését.

Zelenszkij jogilag semmisnek nyilvánította Putyin rendeleteit az ukrán területek „függetlenségéről”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jogilag semmisnek nyilvánította kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök azon rendeleteit, amelyek a Krím, a szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaságok”, valamint a herszoni és a zaporizzsjai megszállt területek Ukrajnától való függetlenségéről szólnak, és még néhányat.

Zelenszkij rendelete szerint következésképpen a Putyin rendeleteinek végrehajtása során hozott és hozandó határozatok is semmisnek minősülnek. Az Ukrajna függetlenségének kikiáltásáról szóló 1991. augusztus 24-i okmány szerint az ország területe a nemzetközileg elismert államhatáron belül egységes és sérthetetlen, szuverenitása pedig teljes területére kiterjed – olvasható a dokumentumban.
A rendelet megerősíti Ukrajna elidegeníthetetlen szuverén jogát ahhoz, hogy a nemzetközileg elismert államhatár keretein belül helyreállítsa és megőrizze területi épségét, szuverenitását, a nemzetbiztonságot az egyének jogainak védelme érdekében. A döntés a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek és normáinak, valamint Ukrajna hatályos nemzetközi szerződéseinek betartásával született – szögezte le az elnök.
Az ukrán erők eközben folytatják az ellentámadást az ország keleti részében lévő Harkiv megyében, ahol az izjumi járásban újabb településeket szabadítottak fel a hétfőn visszavett Borova falu mellett – közölte a borovai önkormányzat a Facebookon. Eszerint Buhuszlavka és Borivszka Andrijivka kistelepülések szabadultak fel az orosz megszállás alól. A borovai falutanács több fotót és videofelvételt is közzétett arról, hogyan tűzik ki az ukrán zászlókat a lakott területeken, és hogyan fogadják a helyi lakosok az ukrán katonákat. Borova felszabadítását kedden az ukrán nemzeti gárda is megerősítette egy videofelvétellel, amelyet hivatalos Facebook-oldalukon tettek közzé.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegramon közölte, hogy a felszabadított Liman városban kedden hivatalosan is felvonták az ukrán zászlót.
Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az orosz megszálló erők a régióbeli Vaszilivka településénél „államhatárt” kezdtek húzni, és „mindenféle, általuk kitalált átkelési szabályokat” próbálnak alkalmazni. Az egyik ilyen szabály, hogy nem engedik át ukrán ellenőrzésű területre a katonakorú férfiakat – mondta a kormányzó.
Az Ukrajinszka Pravda magyarázatul hozzátette, hogy Vaszilivka az egyetlen település, amelyen keresztül elmenekülhetnek Zaporizzsja és Herszon megye, a donyecki és a luhanszki régiók orosz megszállás alatti részeiből az ottlakók. A településen lévő orosz ellenőrzőpontnál hosszú sorban állnak a járművek, amelyekkel az emberekkel át akarnak jutni az ukrán ellenőrzésű oldalra – számolt be a hírportál.

Ukrán légiparancsnokság megsemmisítését jelentette be az orosz katonai szóvivő

Dnyipro délnyugati külvárosában az orosz légierő nagypontosságú csapása megsemmisítette az ukrán keleti légiparancsnokság törzsét – közölte kedden Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok szerint Harkiv megyében Dvurecsenna, Petropavlivka és Kupjanszk térségében az ukrán fegyveres erők 14. és 92. gépesített dandárja rakétacsapásokban száz katonát veszített, köztük külföldi „zsoldosokat”, valamint 16 haditechnikai eszközt. A donyecki régióban, Liman irányában, Torszke településnél az ukrán 66. gépesített dandár egységeire és két „nacionalista alakulatra” mért hatalmas csapás – összehangolt légi és tüzérségi támadás – több mint 120 embert ölt meg és 14 páncélozott járművet tett üzemképtelenné. A luhanszki régióban, Liszicsanszk irányában, Hrihorivkánál az ukrán 54. gépesített dandárt érő rakétacsapás mintegy 90 katonát, három harckocsit és hat páncélozott járművet semmisített meg.
Zaporizzsja város közelében rakétacsapások érték az ukrán fegyveres erők 65. gépesített dandárjának lőszerraktárát, valamint a Motor Szics üzem repülőgép-javító műhelyeit. A támadás több mint 15 tonna lőszert, köztük az amerikai HIMARS sorozatvetőkhöz való lövedékeket, valamint két Mi-24-es harci helikoptert semmisítettek meg.
Délen, Krivij Rih és Andrijivka irányában – miközben az ukrán hadsereg több Herszon megyei település visszafoglalásáról számolt be – a tábornok szerint az orosz légierő csapásokat mért az ukrán 24. gépesített, a 17. páncélos és 128. hegyi rohamdandárra Bila Krinicja, Arhangelszke, Lubimivka és Zolota Balka községeknél, és ezekkel kilenc harckocsit, 12 gyalogsági harcjárművet, 20 járművet és mintegy 250 katonát semmisítettek meg.
Kirill Sztremouszov, Herszon megye Moszkva-barát közigazgatásának második embere a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy a ukrán erőket a régió északi részén megállították, és egy részük „tűzzsákba” került a Dnyeper-parti Dudcsani községnél.
Az orosz harcászati légierő gépei, a rakéta- és tüzérségi csapatok öt vezetésipontot, 157 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint 43 tüzérségi egységet támadtak a hadijelentés szerint, megsemmisítve egyebek között öt lőszer-, rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, egy Buk-M1-es légvédelmi rakétarendszert és egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer radarját.
Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös és egy Szu-24-es repülőgépet, nyolc drónt, két Tocska-U ballisztikus rakétát, valamint kilenc HIMARS- és Vilha-lövedéket.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 312 repülőgépet, 157 helikoptert, 2145 drónt, 379 légvédelmi rakétarendszert, 5336 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 860 rakétasorozatvetőt, 3445 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 6226 speciális katonai járművet semmisítettek meg.
A RIA Novosztyi jelentése szerint a Herszon városhoz közeli antonivkai Dnyeper-hidat három HIMARS-találat érte, másik három rakétát sikerült lelőni. A hírügynökség orosz rendvédelmi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Herszon megyei Oleskinél lelőttek két ukrán diverzánst. A tűzharc helyszínén találtak két házilag előállított robbanószerkezetet.
A helyi hatóságok szerint a Donyecki Népköztársaságot este hatig több mint nyolcvan ukrán tüzérségi belövés érte. Enerhodarban, ahol a zaporizzsjai atomerőmű van, az ukrán erők a hőerőművet vették tűz alá.
Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke kedden vizsgálatot rendelt el a zaporizzsjai atomerőmű vezérigazgatója, Igor Murasov és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közötti együttműködés ügyében. Korábban a Rosszija 24 hírtelevízió felvételt mutatott be arról, hogy Murasov elismerte a Kijevvel való együttműködését. A tévé képes beszámolója szerint az erőmű vezetőjét, aki a helyi hatóságok szerint zsarolás hatására működött együtt az SZBU-val, ukrán ellenőrzés alatt álló területre toloncolták ki.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine