Sipos Gazda: fogyasszunk minél több egészséges, vegyszermaradék-mentes csemegeszőlőt, hogy mosolygós legyen életünk!

A csemegeszőlő jótékony hatásairól, a termőföldünk aranyáról osztott meg értékes gondolatokat a vásárhelyi növényorvos.

„Aki szőlőt ültet, nagy urat vesz magának” – mondta Jókai Mór, aki pedig tudta, miről beszél, hiszen maga is gazdálkodott. Nagy írónk ebben a mondatában a csemegeszőlő jelentős kézimunka-igényére utalt. Míg ugyanis a borszőlőt tömegével szüreteljük és dolgozzuk fel, a csemegeszőlővel nem tehetjük meg ugyanezt. Utóbbi gyümölcs, aminek szépnek, kívánatosnak kell lennie, a fürtökben nem lehet sérült, beteg bogyó, csak egyforma, hamvas, üde kinézetű szőlőszemek. Ez pedig azt jelenti, hogy a tőkéket és a rajtuk lévő fürtöket is gondosan kell ápolni teljes élettartamuk alatt, amíg el nem érkezik a szüret – sok-sok kézi munkával – kezdi friss írását a honlapján Sipos József hódmezővásárhelyi növényorvos.

A szakember a csemegeszőlő jótékony hatásairól, a termőföldünk aranyáról fejti ki gondolatait. „Szeretitek a roppanós, édes szőlőszemeket? Itt a szüret ideje” – üzeni mindenkinek, hozzátéve: fogyasszunk minél több egészséges, vegyszermaradék-mentes csemegeszőlőt, hogy mosolygós legyen életünk!

A szőlő régi társunk

A szőlő (Vitis, neve a latin „élet” szóból származik) nagyon régen van velünk, megkövesült magjai azt tanúsítják, hogy ősi fajai már évmilliókkal ezelőtt megtalálhatók voltak az északi földtekén. A szőlő nemzetségnek azóta nagyon sok faja és alfaja alakult ki. Nálunk is komoly hagyománya van: honfoglaló őseink (bor)szőlőültetvényeket találtak a Dunántúlon. A szőlő a mérsékelt égövön ennek ellenére nem érzi a legjobban magát. A csemegeszőlő szinte mindenhol megterem ugyan nálunk, de ott hoz bőséges termést, ahol napsütötte, védett termőterület áll a rendelkezésére, és tápanyagot is bőven talál. A tőkék által kivont tápanyagot érett szarvasmarhatrágyával, szerves anyaggal, valamint nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákkal kell pótolni.

A csemegeszőlő-fajták hosszú hajtásokkal nőnek, ezért tőkéiket 1,2-1,5 m tőtávolságra és magas formájú művelésmódokra érdemes kialakítani. Termesztéséhez az ún. „tendone”, a lugas és az ernyőművelés ajánlott. Ez stabil támberendezést igényel, hiszen ez lesz a tőkék teherhordozója.

A szőlőt oltványról vagy saját gyökerű dugványról szaporítjuk. A szaporítóanyagot mindkét esetben az ültetést megelőző évben kell megrendelni vagy előállítani, azaz begyűjteni az egészséges tőkékről lombhullás után, még a téli fagyok beállta előtt. A szaporításra alkalmas és érett vesszőket a tavaszi oltásig vagy gyökereztetésig fagymentes és nedves helyen kell tárolni.

A szőlő kártevői és a védekezés

A szőlő esetében oda kell figyelni a növényvédelemre is. Támadják az atkák, tripszek, szőlőmolyok, szőlőilonca, cserebogarak, szőlőgyökértetű, kendermagbogár, szivarsodró eszelények, kabócák, darazsak, méhek, stb. A mikroszervezetek közül a viroidok, a vírusok, a baktériumok és a kórokozó gombák (szőlőperonoszpóra, szőlőlisztharmat, szürkerothadás, feketerothadás, orbánc, stb.) kedvelik.

A megoldás, hogy a növény ellenálló, jó egészségi állapotban legyen. Az év folyamán, ha indokolt, alkalmazzunk okszerűen növényvédő szereket: a direkt termő szőlőfajták többnyire rezisztensek a gombás betegségekkel szemben. Mivel fogyasztásra szánt gyümölcsről beszélünk, a növényvédő szerek alkalmazásánál ügyelni kell arra, hogy az utolsó permetezés és a szüret között meglegyen az élelmezésügyi várakozási idő.

A szőlőt a tőkén is hagyhatjuk egy ideig, főként azoknál a késői érésű fajtáknál, amelyek bogyói nem hajlamosak a rothadásra. A leszüretelt szőlő hűtőben 8-10 napig tárolható. A késői érésű szőlőfajták fürtjei akár a jövő év márciusáig is frissen maradnak, ha száraz, fagymentes helyiségben a fürtöket raffiára kötözve felaggatjuk őket. A helyiséget érdemes két-három hetente kénrudak elégetésével fertőtleníteni.

A szőlő kedvező élettani hatása

A csemegeszőlő az egyik legértékesebb gyümölcsünk. A bogyó 80 százaléka víz, energia- és szénhidráttartalma kiemelkedő. A szőlőtermés magas A-, B1- és B2-, C-, K-vitamin- továbbá kálium-, szelén-, biotin-, vas- és folsavtartalma elősegíti a vérképzést és a szellemi és fizikai erőnlét fenntartását. Jó vízhajtó és méregtelenítő. Nagy mennyiségű foszfort, káliumot, vasat, magnéziumot, rezet és cinket tartalmaz, gazdag szerves savakban (borkősav, almasav, citromsav, borostyánkősav) és rostokban (pektin, cellulóz).

A szőlő fitovegyületeknek (másodlagos növényi anyagok) is remek tárháza. Elsősorban a vörös és bíbor színű fajtákban megtalálhatók többek között az antioxidáns hatású flavonoidok, a szívre és az érrendszerre kedvező hatást gyakorló, és egyben az allergiás tüneteket is csökkentő procianidin és a fertőzések és a rákos megbetegedések ellen is védő rezveratrol.

A szőlő a szépségápolásban is használatos, mert lassítja a bőr öregedését. A magjából préselt szőlőmagolaj kedvező zsírsavösszetételének köszönhetően már kis mennyiségben fogyasztva jótékonyan hat az ideg- és az érrendszerre.

Fogyasszunk minél több egészséges, vegyszermaradék-mentes csemegeszőlőt, hogy mosolygós legyen életünk!

Forrás: Siposgazda.hu, illusztráció: Pixabay.com