Az orosz-ukrán háború 220. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-huszadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.
Oroszország kitiltja az európai közúti fuvarozókat
Oroszország megtiltja a belépést az ország területére az Európai Unió tagállamaiban regisztrált közúti fuvarozóknak – jelentették be szombaton Moszkvában.
A tilalom október 10-én lép életbe, és hatálya egyelőre december 31-ig szól. A rendelkezés az uniós országokon kívül Nagy-Britanniában, Norvégiában és Ukrajnában bejegyzett fuvarozó vállalatok járműveire is vonatkozik. Az orosz intézkedés válaszlépés arra, hogy az EU április 8-án, az Ukrajna ellen indított orosz támadás miatt elfogadott, ötödik szankciócsomagjában megtiltotta minden orosz és fehérorosz közúti fuvarozási vállalkozás számára, hogy árut szállítson az unión belül.
Az orosz erők a teljes bekerítés veszélye miatt hagyták el Limant
Az orosz csapatok kivonultak az ukrán erők szorításába került Limanból a donyecki régióban – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium. A tárca szóvivőjének közleménye szerint az orosz erők a teljes bekerítés veszélye miatt elhagyták a várost, és most “előnyösebb frontvonalakra” csoportosítják át őket. Szerhij Cservatij, az ukrán hadsereg szóvivője előzőleg arról számolt be, hogy az ukrán erők bekerítették a stratégiai helyen fekvő várost, és a körbevett övezetben rekedt több ezer orosz katona is.
Orosz fogságba került a zaporizzsjai atomerőmű vezérigazgatója az Energoatom közlése szerint
Orosz járőrök őrizetbe vették az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai ukrán atomerőmű vezérigazgatóját, Ihor Murasovot – jelentette be szombaton az ukrán állami atomenergiaipari vállalat, az Energoatom vezetője, Petro Kotyin.
Murasov péntek délután autóval Enerhodarba tartott az atomerőműből, de a járőrök feltartóztatták és bekötött szemmel magukkal vitték – írta Kotyin a Telegram közösségi oldalon. További sorsáról egyelőre nincs információ. Kotyin jelezte, hogy az ügyről értesítette Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatóját. Azt is kérte tőle, hogy tegyen meg mindent Murasov kiszabadítása érdekében. Leszögezte, hogy Murasov viseli a fő felelősséget az erőmű nukleáris biztonságát illetően, és őrizetbe vétele veszélyezteti a létesítmény biztonságát.
A NAÜ szóvivője a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy kapcsolatba léptek az orosz hatóságokkal az ügyben, felvilágosítást kérve a történtekről. Orosz részről egyelőre nem fűztek kommentárt a közlésekhez.
Újabb civil konvojt ért rakétacsapás Ukrajnában
Legkevesebb húsz ember meghalt, amikor orosz csapatok lőttek egy civil konvojt Ukrajna északkeleti részén, Harkiv régióban – közölte a BBC egy helyi vezető tisztségviselő jelentésére hivatkozva. Később az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) arról adott tájékoztatást, hogy az áldozatok között tíz gyermek volt.
Az Európai Tanács elnöke szerint az EU-nak is mozgósítania kell
Putyin elnök döntött arról, hogy az elfoglalt ukrajnai régiókat illegálisan annektálja Oroszországhoz. Ez egy veszélyes és felelőtlen eszkaláció, melynek következtében feszültebbé vált a nyugati világ nukleáris fenyegetettsége – kezdte Charles Michel a Twitterre feltöltött videóüzenetét.
A tanács elnöke nyomatékosította: az Európai Unió határozottan visszautasítja Oroszország annexióját és sohasem fogja elismerni az Ukrajnáról elszakított területeket Oroszország részeként, ahogyan a Krím esetében is történt 2014-ben.
Washington újabb büntetőintézkedésekkel reagál az orosz annektálási kísérletre
Az Egyesült Államok újabb, Oroszország számára költséges büntetőintézkedésekről döntött, válaszul Oroszország kísérletére, hogy Ukrajna több régióját is annektálja – közölte az amerikai külügyminiszter pénteken.
Antony Blinken közleménye szerint Oroszország lépései megsértik a nemzetközi jogot és az ENSZ alapokmányát. Az Egyesült Államok határozottan visszautasítja Oroszország kísérletét Ukrajna nemzetközileg elismert határainak megváltoztatására, beleértve a „hamis népszavazást” Ukrajna Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régióiban – olvasható a dokumentumban.
A közlemény szerint válaszlépésként az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint partnerei határozott és súlyos intézkedésekkel sújtanak újabb orosz kormányzati tisztségviselőket és családtagjaikat, valamint orosz és fehérorosz katonai tisztségviselőket, védelmi beszerzési hálózatokat, ideértve azokat a nemzetközi beszállító vállalatokat is, amelyek támogatják Oroszország hadiiparát.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a világ legfejletteb iparú országait tömörítő G7 csoport többi tagjával együtt figyelmeztetnek minden személyt, intézményt és országot, hogy felelősségre vonják azokat, akik politikai vagy gazdasági támogatást nyújtanak Oroszországnak abbéli kísérletében, hogy megváltoztassa Ukrajna területi státuszát.
Ehhez kapcsolódóan az Egyesült Államok pénzügy- és kereskedelmi minisztériumai útmutatót adnak ki a szigorított szankciókhoz és exportkorlátozásokhoz, melyek az Oroszország határain belüli és kívüli személyekre, valamint olyan egyéb entitásokra érvényesek, amelyek támogatták a hamis orosz népszavazást, az annektálást és ukrán területek megszállását – áll a közleményben.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma vízumkorlátozást léptet életbe 910 személyre, ideértve orosz és fehérorosz katonai tisztségviselőket, valamint Oroszországhoz kötődő külső szereplőket, amiért megsértették Ukrajna szuverenitását, területi integritását és politikai függetlenségét.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának vagyonfelügyeleti osztálya ezenfelül gazdasági büntetőintézkedésekről döntött az orosz kormány, kormányzati szervezetek és a törvényhozás több száz tagja, illetve részben családtagjaik ellen. A külügyminisztérium az intézkedéshez csatlakozva vagyonbefagyasztásról hozott döntést az orosz nemzetbiztonsági tanács több tagjának családjára vonatkozóan – számolt be az amerikai kormányzat újabb döntéseiről Blinken a közleményben.
ORFK: több mint 14 ezren érkeztek Magyarországra a háború elől
Magyarország területére 2022. szeptember 30-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7534 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6505 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 214 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. szeptember 30-án 33 ember, köztük 15 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
Jó reggelt kívánunk!
Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!
Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine