quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 22. kedd
  -  Csilla, Noémi
0-24

Századvég: az Egyesült Államok és Kína nyer, mindenki más veszít a brüsszeli szankciókkal

2022. szeptember 30.

A magyarok döntő többsége szerint az Egyesült Államok és Kína az egyértelmű nyertesei, az összes többi szereplő – élén az Európai Unióval és Magyarországgal – pedig vesztese a brüsszeli szankciós politikának és a szankciók gazdasági hatásainak. A megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy egyik fél sem jöhet ki győztesen az ukrajnai háborúból – ismertette szeptemberi kutatásának eredményeit a Századvég Alapítvány pénteken az MTI-vel.

 A felmérés az orosz-ukrán konfliktus várható kimenetelével, valamint a háború és a szankciós politika hatásaival kapcsolatos lakossági attitűdöket térképezte fel ezer ember megkérdezésével – ismertették.

A Századvég szerint az elmúlt fél év harctéri eseményei, illetve Brüsszel „szankciófókuszú” politikája és az erre adott orosz válaszlépések tükrében kijelenthető, hogy az orosz-ukrán háborúban érintett felek egyre távolabb kerülnek a megegyezéstől, a konfliktus békés rendezésétől.

A közvélemény-kutatás eredményei szerint a válaszadók nagyobb arányban számítanak Oroszország (28 százalék), mint Ukrajna (10 százalék) győzelmére a kialakult fegyveres konfliktusban, a megkérdezettek 56 százaléka viszont úgy véli, hogy egyik fél sem jöhet ki győztesen a háborúból.

A többi között ezzel magyarázható, hogy a magyarok jelentős többsége a konfliktus további eszkalálódásához vezető büntetőintézkedések bevezetése és fenntartása helyett a béketárgyalások mielőbbi megkezdésében, illetve kompromisszum elérésében látja a megoldást – olvasható az írásos összegzésben.

A Századvég kifejtette: az orosz-ukrán háború gazdasági következményei, illetve Brüsszel szankciós stratégiája nyomán Európa energiaválsággal és háborús inflációval küzd, ugyanakkor egyes – nem európai – országok bizonyos tekintetben haszonélvezőivé váltak a háborúnak. A brüsszeli szankciók révén Kína és India olcsóbban vásárolhat az orosz energiahordozókból, míg az Egyesült Államok új energia-exportpiacot nyer, valamint vonzó célpont lehet azon európai vállalkozások számára, amelyek a termelésüket és beruházásaikat, a biztosabb energiaellátás érdekében el akarják költöztetni Európából – részletezték.

Mindez – folytatták – a lakossági véleményekben is tükröződik: a magyarok döntő többsége úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok (71 százalék) és Kína (68 százalék) inkább nyertese, mintsem vesztese a szóban forgó fegyveres konfliktus gazdasági következményeinek és a szankcióknak. A válaszadók több mint négyötöde az Európai Uniót (81 százalék) és Magyarországot (87 százalék) inkább az orosz-ukrán konfliktus és a szankciós politika kárvallottjának tartja – tették hozzá.

A közleményben érdekességnek nevezték, hogy a megkérdezettek ennél érezhetően kisebb arányban tekintik Oroszországot a szankciók vesztesének (52 százalék), holott a brüsszeli büntetőintézkedések ellene irányultak. Az is megállapítható, hogy a magyarok 84 százaléka Ukrajnát szintén inkább az említett gazdasági következmények és szankciók vesztesének tartja.

„Ez azzal magyarázható, hogy Brüsszel szankciós lépéseinek az elsődleges célja az orosz katonai törekvések megfékezése, a béke kikényszerítése volt, a bevezetett és tervezett intézkedések azonban ezekkel ellentétes hatást váltottak ki, vagyis a fegyveres konfliktus elhúzódásához vezettek” – írta a Századvég. Hozzátették: a brüsszeli büntetőintézkedések kudarcát, a kompromisszum lehetőségétől való távolodást látva a magyar közvélemény Ukrajnát is a szóban forgó fejlemények vesztesének látja.

borítókép illusztráció