Az orosz-ukrán háború 219. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-tizenkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Stoltenberg: a megszállt ukrán területek annektálása a legsúlyosabb lépés a feszültség fokozására

Oroszország legutóbbi intézkedései, a megszállt ukrán területek annektálása a konfliktus kezdete óta a legsúlyosabb lépés a feszültség fokozásának irányában – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Az Ukrajnát támadó „Vlagyimir Putyin orosz elnök további több százezer katonát mozgósított, felelőtlen nukleáris kardcsörtetésbe kezdett, és törvénytelenül újabb ukrán területeket annektált. Ez mind együttvéve a háború kezdete óta a legsúlyosabb lépése Oroszországnak, hogy tovább szítsa a feszültséget” – mondta Stoltenberg.
Úgy fogalmazott, „Putyin földrablása” törvénytelen, a második világháború óta nem volt példa ilyen erőszakos elcsatolási kísérletre. Megerősítette, hogy a NATO-szövetségesek soha nem fogják ezeket a területeket Oroszország részeként elismerni. Véleménye szerint Putyin intézkedései nem erőt, hanem gyengeséget mutatnak, és azt jelzik, hogy a háború nem halad a Kreml tervei szerint.
Kiemelte: Putyin elnök felelőssége, hogy minél előbb véget vessen a konfliktusnak.
„Ha Putyin elnök feladja a harcot, béke lesz, ha viszont (Volodimir) Zelenszkij (ukrán) elnök adja fel, akkor Ukrajna megszűnik független, szuverén nemzetként létezni Európában”- hívta fel a figyelmet.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, de támogatja Ukrajnát, ameddig csak szükséges, az önvédelemhez való jogának érvényesítésében.
Arra reagálva, hogy Ukrajna pénteken kérte gyorsított eljárású felvételét a szövetségbe, a főtitkár kijelentette: az európai demokráciáknak joguk van a NATO-tagságra pályázni, és a szervezet tiszteletben tartja ezt a jogot. „Támogatjuk Ukrajnát abban, hogy megválassza a saját útját, és azt, hogy milyen biztonsági megállapodások részese kíván lenni” – jelentette ki.
Elmondta: a NATO arra összpontosít, hogy katonai támogatást nyújtson Ukrajnának, és a tagság továbbra is nyitva áll az ország előtt, ugyanakkor ennek eldöntéséhez egyhangúságra van szükség a szövetség tagállamai között.

A G7 csoport újabb szankciókat helyezett kilátásba a kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolása miatt

Újabb gazdasági büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport pénteken a részleges orosz megszállás alatt álló kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolása miatt, és elítélte Oroszország „felelőtlen nukleáris retorikáját”.

Az országcsoport külügyminisztereinek és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös nyilatkozata szerint a hetek „további gazdasági költségekkel” terhelik Oroszországot, valamint a nemzetközi jog Oroszország általi folytatólagos megsértésében segédkező embereket és szervezeteket.
Mint írták, a G7 csoport továbbra is „rendíthetetlenül támogatja” Ukrajnát, hogy megvédje magát Oroszországgal szemben, és „vitathatatlan jogával” élve visszaszerezze területeit.
A soros elnök Németország külügyminisztériuma által közzétett nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy elítélik „Oroszország felelőtlen nukleáris retorikáját”, amely „nem rettent el és nem tántorít el attól, hogy amíg csak szükséges, támogassuk Ukrajnát”.
„Megerősítjük, hogy Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régió, akárcsak a Krím félsziget, Ukrajna szerves része” – írta a hét miniszter és az uniós főképviselő, akik szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök törekvése ezen területek bekebelezésére „új mélypont” a nemzetközi jog „égbekiáltó semmibevételében”.
Leszögezték, hogy soha nem ismerik el a kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolását, és a lépést megelőző „hamis népszavazásokat”, amelyeket ismertetésük szerint a szavazók fegyveres fenyegetése mellett bonyolítottak le.
Az informális egyeztető fórumként működő G7 csoport az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze.
A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.

Orosz hírügynökség: orosz erősítés érkezik Limanhoz

Az orosz hadseregnek sikerül megállítania az ukrán előrenyomulást a donyecki régióban lévő Limannál, a város környékére erősítés érkezik – közölte a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség péntek délután tudósítóinak helyszíni jelentésére hivatkozva.

A hírügynökség szerint a Limanba szállított utánpótlás szempontjából kulcsfontosságú Torszke község az orosz erők kezén van, az elfoglalására indított támadást a falutól északra megállították.
Vitalij Kiszeljov, a szakadár Luhanszki Népköztársaság belügyminiszter-helyettese ezt megelőzően a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az orosz és szakadár „szövetséges erők” nehéz harcot vívnak „Krasznij Limanban”, ahol az ukrán erőket a légierő és a tüzérség támadja. Azt is közölte, hogy négy harci taktikai csoport vesz részt a város blokádmentesítésére irányuló műveletben.
Gyenisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője, aki Moszkvában a régió nevében aláírta az Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló megállapodást, azt mondta, hogy Limant félkörbe vették az ukrán erők, de a Szvatovébe vezető út az orosz szövetséges erők ellenőrzése alatt áll. Elismerte, hogy a közeli Jampilnál és Drobisevénél is nehéz a helyzet.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentésében nem tett említést az orosz csapatok szorongatott helyzetéről Limanban. Elmondta viszont, hogy az orosz légierő lerombolta az ukrán Grom-2 és Tocska-U taktikai rakéták összeszerelő üzemét Dnyipro közelében. A tábornok szerint orosz rakétacsapás semmisítette meg az ukrán 80. ejtőernyős rohamdandár rakéta- és tüzérségi fegyverraktárát a donyecki régióban, megölve mintegy kétszáz katonát, üzemképtelenné téve 23 haditechnikai eszközt és felrobbantva több mint 30 tonna csöves és rakétatüzérségi lőszert.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok az elmúlt nap folyamán egyebek között megsemmisítettek hat rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt, két tábori üzemanyag-utántöltő pontot, egy mobilcsoportot az elektronikus felderítő központtól és egy HIMARS-szakaszt, utóbbit Mikolajivban.
Az orosz légierő a beszámoló szerint lelőtt egy ukrán MiG-29-es, a légvédelem pedig egy Szu-25-ös gépet, öt drónt, 18 HIMARS-lövedéket és két amerikai HARM radarelhárító rakétát.

Putyin: Oroszországnak négy új régiója van

Oroszországnak négy új régiója van – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek csatlakozási egyezményének aláírási szertartásán.

Putyin beszédében, amelyet az aláírást megelőzően tartott, a harci cselekmények azonnali befejezésére és a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre szólította fel a „kijevi rezsimet”. Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország „nem fogja elárulni a felszabadított területek” lakosságát, mert az ott élő emberek „örökre állampolgáraivá váltak” Oroszországnak.
Az orosz elnök szerint a népszavazáson – amelyet a nemzetközi közösség nem tekint legitimnek – egyértelmű döntést hoztak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében, a népek egyenlőségénék és önrendelkezésének az ENSZ Alapokmányába foglalt joga alapján. Putyin megfogadta, hogy Oroszország az új területeket minden rendelkezésére álló eszközzel meg fogja védelmezni.
Terjedelmes, geopolitikai, történelmi és ideológiai eszmefuttatásokat tartalmazó szónoklatában az orosz elnök egyebek között azt mondta, hogy Moszkva nem törekszik a Szovjetunió helyreállítására. A beszéd az „ököljogon alapuló amerikai diktátum” és a nyugati hegemónia hanyatlásának és az orosz szuverenitás megvédése szükségességének vezérgondolatára épült.
Putyin egyebek között azzal vádolta meg Nyugatot, hogy „hibrid hadviselést” folytat Oroszország, a világ többi része ellen pedig neokolonialista diktátumpolitikát. Érvelése szerint a Nyugat megszegte az Oroszországnak adott ígéreteit, ezért nincs erkölcsi joga demokráciáról beszélni.
Megvádolta az Egyesült Államokat, hogy az orosz energiahordozók kiszorításával az iparától akarja megfosztani Európát és magának megszerezni ezt a piacot, miközben az európai elitek szerinte tudatosan árulják el saját népüket. Putyin azt mondta, hogy „az angolszászok számára kevesek a szankciók, és áttértek a diverziókra” az Északi Áramlat vezetékei elleni robbantások megszervezésével, és „gyakorlatilag hozzáláttak az összeurópai energetikai infrastruktúra megsemmisítéséhez”.
„Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ez kinek hasznos. És akinek ez hasznos, az tette ezt” – hangoztatta Putyin.
Álláspontja szerint a nyugati elitek nem kívánnak konstruktív megoldást találni az általuk még jóval az ukrajnai „különleges hadművelet” megkezdését megelőzően előidézett élelmezési és energiaválságra. Emellett, álláspontja értelmében a Nyugat igyekszik aláásni a szuverén fejlődés központjait.
„Mindazok az államok, amelyek valódi, stratégiai szuverenitással rendelkeznek, vagy annak elérésére törekednek, és képesek kihívást intézni a nyugati hegemóniának, automatikusan az ellenség kategóriájába sorolódnak” – mondta az orosz államfő.
„Pontosan ezek az elvek állnak az Egyesült Államok és a NATO katonai doktrínájának hátterében, amelyek nem kevesebbet követelnek, mint a teljes uralmat” – tette hozzá.
Putyin a társadalom konszolidációjának szükségességéről is beszélt, „a szuverenitás, a szabadság, az alkotás és a méltányosság” alapján, amelyben az érték „az emberség, az irgalom és az együttérzés”. Hangsúlyozta a hagyományos értékek fontosságát.
Beszédét a „Mögöttünk az igazság! Mögöttünk Oroszország!” szavakkal zárta, majd aláírta az Oroszországi Föderáció jogalanyává válásáról szóló szerződést a négy megszállt ukrajnai régió vezetőjével. A donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és herszoni régió nevében a dokumentumot Gyenyisz Pusilin, Leonyid Paszecsnyik, Jevgenyij Balickij és Vlagyimir Szaldo ellenjegyezte.
A Kreml Szent György termét megtöltő politikusok és közéleti szereplők tapssal, és „Oroszország, Oroszország!” ovációval köszöntötték az aktust. Az aláírás alkalmából Moszkva belvárosában szabadtéri koncertet rendeztek.
Az új területek annexiójáról szóló szerződéseket még az alkotmánybíróságnak is jó kell hagynia, majd az orosz parlament mindkét házának ratifikálnia kell, a vonatkozó alkotmánymódosítás elfogadásával együtt, amelyet még az elnök is aláír majd. Az alsóház legközelebb hétfőn, a felsőház pedig kedden ülésezik.

Zelenszkij: az ukrán hadsereg fronton elért sikereit bosszulja meg Oroszország civilek megölésével

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy péntek reggel az orosz erők 16 rakétát lőttek ki Zaporizzsja városra, szerinte az oroszok civilek meggyilkolásával állnak bosszút az ukrán hadsereg harctéren elért sikereiért.

„A terrorista állam civilekre lő Zaporizzsja, Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyékben, Ukrajna régióit rakétavetőkkel és drónokkal támadja. Csak Zaporizzsjában és térségében a betolakodók 16 rakétát lőttek ki egyetlen reggel alatt. Így csak terroristák viselkednek, akiknek nem lehet helyük a civilizált világban. Az ellenség tombol, és megpróbálja megbosszulni legyőzhetetlenségünket és saját kudarcait. Cinikusan öli a békés ukránokat, mert régen elveszített mindent, ami emberi” – hangoztatta Zelenszkij a Telegramon közzétett üzenetében.
A reggeli rakétacsapással tűz alá vettek egy civil humanitárius járműkonvojt Zaporizzsja szélén, az autópiac közelében. Az eddig ismertté vált információk szerint 25 civil vesztette életét és 50-en megsebesültek, köztük több gyermek.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolt arról, hogy több forrás szerint az ukrán csapatok visszafoglalták Donyeck megyében Jampil városát, amely a kulcsfontosságú Liman település mellett fekszik. Denisz Pusilin, a donyecki Moszkva-barát szakadárok vezetője is megerősítette, hogy a szakadár fegyveresek elvesztették ellenőrzésüket Jampil fölött. Pusilin szavai szerint az ukrán hadsereg félig már körbezárta Limant, a Szvatovéból induló út maradt a szakadárok ellenőrzése alatt, de az ukrán erők azt is folyamatosan tűz alatt tartják. „Jampil és Drobiseve már nincs teljes mértékben az ellenőrzésünk alatt” – fogalmazott Pusilin.
Szerhij Cservatij, az ukrán keleti erők szóvivője ukrán televízióknak adott kommentárjában azt mondta, hogy a Limannál tartózkodó orosz csapatok bekerítése már „a befejezés szakaszában van”. „Műveletek zajlanak az orosz csapatok bekerítésének befejezésére Liman környékén, szinte minden logisztikai útvonal az ukrán fegyveres erők tűzellenőrzése alatt áll” – fogalmazott.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Twitteren tájékoztatott arról, hogy telefonon beszélt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel, akivel megvitatta a frontról érkező híreket, a ramsteini együttműködést, valamint Ukrajna védelmi képességei megerősítésének lehetőségeit. Reznyikov kiemelte, hogy hamarosan „jó híreket” jelentenek be, de részletekbe nem bocsátkozott. Az ukrán védelmi miniszter szerint Lloyd Austin megerősítette, hogy az Egyesült Államok sem ismeri el legitimnek a megszállt ukrán területeken az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezett népszavazásokat.
Az ukrán vezérkar pénteki jelentésében azt írta, hogy értesüléseik szerint a Herszon megyei Tokarivka településen az orosz megszállók kilakoltatással és a megszállt területekről való kitoloncolással fenyegetik a helyi lakosokat, ha október 1-jéig nem veszik át az orosz útlevelet. Herszonban a megszállók több kollégium lakóit kilakoltatták az erősítésként érkező orosz katonák lakhatásának biztosítása érdekében. A Donyeck megyében megszállt Mariupolban elbocsátással fenyegetik a tanárokat, ha nem hajlandók ukrán útlevelüket oroszra cserélni.
A vezérkar adatai szerint az elmúlt napban az orosz hadsereg mintegy ötszáz katonát, nyolc drónt, két repülőgépet és egy helikoptert veszített. Az ukrán katonai vezetés összesítése szerint már több mint 59 ezer orosz katona halt meg Ukrajnában.

Elutasította a megszállt ukrajnai területek Oroszországhoz való csatlakozását az Európai Tanács

Az Európai Tanács tagjai pénteken közzétett közös nyilatkozatukban „határozottan elutasították és elítélték” Oroszország azon döntését, hogy az Oroszországi Föderációhoz csatolja a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot, valamint a részben orosz ellenőrzés alá vont Herszon és Zaporizzsja megyéket.

Az európai uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács mindenekelőtt hangsúlyozta: Oroszország a szabályokon alapuló nemzetközi rend szándékos aláaknázásával, Ukrajna függetlenséghez, önállóságához és területi egységhez fűződő alapvető jogainak megsértésével, továbbá az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban rögzített alapelvek megsértésével a globális biztonságot kockáztatja.
„Nem ismerjük el és soha sem fogjuk elismerni az elfoglalt ukrán területeken tartott népszavazások eredményét. Soha nem fogjuk elismerni a területek jogtalan annektálását” – fogalmaztak.
A határozatok semmisek, semmilyen joghatással nem járhatnak. A Krím, Herszon, Zaporizzsija, Donyeck és Luhanszk Ukrajna részét képezik – írták, majd közölték: felszólítanak minden államot és nemzetközi szervezetet, hogy utasítsák el a területek orosz bekebelezését.
Kijelentették: Ukrajna legitim jogát gyakorolja, amikor honvédő háborút folytat az orosz agresszióval szemben azért, hogy visszanyerje teljes ellenőrzését területei felett. Ukrajnának joga van felszabadítani a megszállt területekeit a nemzetközileg elismert határain belül.
„A Kreml nukleáris fenyegetései, a katonai mozgósítás, az, hogy Ukrajna egyes területeit Moszkva Oroszország részeként kezeli, valamint az az állítás, hogy a háború jelenleg orosz területen zajlik, nem ingatja meg Ukrajna támogatása melletti elhatározásunkat” – fogalmaztak, majd hozzátették: megerősítik a korlátozó intézkedések érvényességét, valamint tovább fokozzák az Oroszországra nehezedő nyomást, hogy Moszkva véget vessen a háborúnak.
Az Európai Tanács tagjai végezetül hangsúlyozták, az Európai Unió szilárdan kiáll Ukrajna mellett, és mindaddig erős gazdasági, katonai, társadalmi és pénzügyi támogatást fog nyújtani az országnak, ameddig szüksége van rá.
Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között tartottak népszavazást az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.
A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.

Putyin aláírta a csatlakozási szerződést négy megszállt ukrajnai régió vezetőjével

Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök a csatlakozási szerződést négy megszállt ukrajnai régió vezetőjével pénteken a Kremlben.

A megállapodást a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és herszoni régió nevében az Oroszországi Föderáció jogalanyává válásáról Gyenyisz Pusilin, Leonyind Paszecsnyik, Jevgenyij Balickij és Vlagyimir Szaldo Moszkva-barát vezető írta alá.
A Kreml György termét megtöltő politikusok és közéleti szereplők tapssal, és „Oroszország, Oroszország!” ovációval köszöntötték az aktust.

Putyin: Oroszországnak négy új régiója van

Oroszországnak négy új régiója van – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek csatlakozási egyezményének aláírási szertartásán.

Putyin a harci cselekmények azonnali befejezésére és a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre szólította fel a „kijevi rezsimet”. Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország „nem fogja elárulni a felszabadított területek” lakosságát.
Az orosz elnök szerint a népszavazáson egyértelmű döntést hoztak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében, a népek egyenlőségére és önrendelkezésének joga alapján. Azt mondta, hogy Moszkva nem törekszik a Szovjetunió helyreállítására.

Kreml: az új területeket érő csapásokat agressziónak fogják tekinteni

Oroszország agressziónak fogja tekinteni az „új területeire” mért ukrán katonai csapásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak nyilatkozva.

„Sehogy másként nem is lehet” – mondta a Kreml szóvivője arra a kérdésre válaszolva, hogy az Ukrajnától újonnan elcsatolt területek elleni ukrán támadásokat Oroszország maga ellen irányuló agresszióként fogja-e értelmezni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a tervek szerint pénteken, közép-európai idő szerint 14 órakor írja alá a Kremlben négy ukrajnai régiónak – a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságnak, valamint a teljesen, illetve részben megszállt Herszon és Zaporizzsja megyének – az Oroszországi Föderációba felvételéről szóló szerződéseket a területek Moszkva-barát vezetőivel.
Peszkov azt állította, hogy ez „a folyamat a nemzetközi jog keretei között zajlik, és vannak precedensei is a közelmúlt történetében”. Leszögezte, hogy Oroszország ki fog állni az álláspontja mellett az ukrajnai, orosz ellenőrzésű területeken megtartott népszavazások ügyében.
Közölte, hogy a donyecki és a luhanszki régiót a 2014-es határaik között csatolják Oroszországhoz. Arra kérdésre a későbbiekben ígért választ, hogy Moszkva szerint hol húzandók meg a herszoni és a zaporizzsjai régió határai. Utóbbi megye fővárosa, Zaporizzsja egyébként ukrán ellenőrzés alatt áll.
A szóvivő azt mondta, hogy Oroszországnak Ukrajnával szemben támasztott követelései nem változtak meg, ahogy a háború céljai sem. Mivel az ukrán fél többször is kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, „a hangsúly a különleges hadművelet folytatásán van” – jelentette ki.

Putyin: a Nyugat újabb konfliktusokat tervez kirobbantani a FÁK-országok között

A Nyugat a Független Államok Közösségének (FÁK) tagállamai közötti újabb konfliktusok kirobbantásának forgatókönyvén dolgozik – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a FÁK hírszerző szolgálatainak vezetőivel megtartott csütörtöki videokonferenciáján.

„Tudjuk, hogy Nyugaton olyan forgatókönyveken dolgoznak, amelyek új konfliktusokat szítanak a FÁK térségében. De van belőlük így is elegendő” – hangsúlyozta Putyin.
Az Oroszország és Ukrajna közötti háborút, valamint az egyes FÁK-országok határán történő konfliktusokat az orosz elnök a Szovjetunió összeomlása következményének nevezte. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a destabilizáció veszélye növekszik, a többi között az egész ázsiai-csendes-óceáni térségben is.
Az orosz vezető azzal vádolta meg a FÁK-államok geopolitikai ellenfeleit, hogy készek felszítani a régi konfliktusokat, új válságokat teremtve, és bármely országot „válság epicentrumává tenni, ott színes forradalmat provokálni és vérfürdőt rendezni” annak érdekében, hogy „megakadályozzák egy igazságosabb világrend kialakulását”. Azt állította, hogy a Nyugat ragaszkodik a múlthoz, és megpróbál diktatúrát megvalósítani minden területen, a nemzetközi kapcsolatoktól kezdve a gazdaságon és a kultúrán át a sportig.
„Az egypólusú hegemónia feltartóztathatatlanul omladozik. Ez az objektív valóság, amelyet a Nyugat határozottan elutasít. És láthatjuk mindazt, ami ebből következik” – hangoztatta Putyin.
Hangsúlyozta, hogy a külső biztonság és a belső stabilitás kulcsfontosságú feltétele annak, hogy a térség államai folyamatosan fejlődjenek. A FÁK-tagállamok biztonsági kockázatainak elemzésére és a kölcsönös támogatás megerősítésére szólított fel.

Moszkva függetlennek ismerte el az ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök „döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát”.
Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.
A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.

Orosz védelmi tárca: a mozgósított katonák a megszállt területeket fogják biztosítani

A megszállt ukrajnai területek ellenőrzése és védelme lesz az oroszországi részleges mozgósítás keretében behívott katonák feladata – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint, amelyben a „felszabadított területek” kifejezést használták, megkezdődött a behívott és önkéntes katonák csatlakozása egységeikhez a harci feladatok végrehajtásának helyszíneihez közeli gyakorlótereken, és a szakaszokban, századokban megindult a kiképzés. A minisztérium szerint a mozgósított erők a felkészítést követően a területek ellenőrzése és védelme mellett tartalékként és erősítésként fognak szolgálni.
Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács csütörtöki tanácskozásán elismerte, hogy az általa szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás során hibákat követtek el, és sürgette a haladéktalan elhárításukat. Mint mondta, az emberektől „rengeteg információ” érkezik a sorozás megszervezéséről, az ellátás minőségéről, az életkörülményekről és más kérdésekről.
„Sok kérdés merül fel, ezért minden hibát orvosolnunk kell, és a jövőben el kell kerülnünk ezeket azoknak az állampolgárokat az esetében, akik például halasztásra jogosultak” – hangoztatta.
Példaként említette meg a sokgyermekes apákat, a krónikus betegségben szenvedőket vagy azokat, akik a már túlvannak a sorköteles koron.
„Minden ilyen esetet egyenként kell kivizsgálni. Ha hiba történt, azt ki kell javítani, és azokat, akiket megfelelő indokok nélkül hívtak be, haza kell küldeni” – hangsúlyozta Putyin.
Rámutatott, hogy a mozgósítás elsősorban azokra vonatkozik, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, katonai szakképesítéssel rendelkeznek és van harci tapasztalatuk. Emlékeztetett rá, hogy a mobilizáció minden kritériumát meghatározták.
Az orosz védelmi tárca korábban közölte: olyanokat hívnak be, akikre szükség van a harci feladatok végrehajtásához, beleértve a tartalékos lövészeket, a harckocsizókat, a tüzéreket, a gépkocsivezetőket és a gépész-gépkocsivezetőket.
A részleges mozgósítás elrendelését követően kazah és georgiai adatokat ismertető lapinformációk szerint hadköteles korú orosz férfiak százezres nagyságrendben menekültek külföldre. A Meduza ellenzéki portál által megszólaltatott jogi szakértők álláspontja szerint a határ átlépésére a behívottak mindaddig jogosultak, amik nem kézbesítették nekik az erre vonatkozó parancsot.
Megkapta a belépőt Nyikolaj Valujev volt profi ökölvívó világbajnok, kormánypárti parlamenti képviselő is. Erről ő maga számolt be a közösségi médiában, közölve, hogy a plenáris ülésszak után jelentkezni fog a sorozóirodában. Valujev hangot adott véleményének, hogy a részleges mozgósítás segíti a Donyec-medencében és más területeken állomásozó erőket.
Korábban Vitalij Milonov kormánypárt képviselő közölte, hogy beállt tüzérnek „a Donyec-medence védelmében”, és frakciótársa, Jurij Svitkin, a csecsen háborúk ejtőernyős veteránja is jelezte, hogy részt kíván venni a „különleges hadműveletben”.

Orosz szóvivő: Mikolajivkánál és Kupjanszknál is kemény csapást mért az orosz légierő az ukrán hadállásokra

Az ukrán hadseregnek jelentős károkat okozó csapást mért az orosz légierő csütörtökön a donyecki régióban, Mikolajivkánál és a Harkiv megyei Kupjanszknál található célpontokra – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a napi hadijelentést ismertetve.

Mint mondta, az orosz légierő precíziós csapást mért az idegenlégió „zsoldosainak” Mikolajivka melletti állásaira, megölve mintegy 80 fegyverest.
Kupjansznál a tábornok szerint a 92. ukrán gépesített dandár második zászlóaljának több mint 70 katonája esett el és 14 haditechnikai eszköze semmisült meg.
Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők hat ukrán vezetésipontot, 87 tüzérségi egységet, valamint 198 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve egyebek között egy Sz-300-as légvédelmi rendszer rádiólokátor-állomását és kilenc lőszer-, rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt. Közölte, hogy a Dnyipropetrovszk megyei Pavlohrad közelében az orosz ütegelhárítás megsemmisített egy HIMARS-, a Zaporizzsja megyei Guljajpole mellett egy M777-es, a donyecki régióban lévő Jevhenivkánál pedig egy Gjacint-szakaszt.
Az orosz légierő vadászrepülői lelőttek egy ukrán MiG-29-es és egy Szu-24-es gépet, az orosz légvédelem pedig nyolc drónt, 17 HIMARS- és Viha-lövedéket, valamint egy HARM radarelhárító rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 307 repülőgépet, 155 helikoptert, 2107 drónt, 377 légvédelmi rakétarendszert, 5147 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 855 rakétasorozatvetőt, 3439 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5973 katonai járművet veszítettek.
Az orosz és szakadár ellenőrzés alá került települések hatóságai csütörtökön több településről jelentettek ukrán tüzérségi támadást. A Luhanszki Népköztársaságban közölték, hogy Harkiv megyében az ukrán hadsereg szétlőtt egy menekülteket szállító autókonvojt, aminek következtében mintegy harminc civil, köztük több gyerek életét vesztette. Hét sebesültet, köztük két gyereket Luhanszkban kórházban ápolnak.

ORFK: mintegy 13 ezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 7078-an léptek be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar szakaszon belépők közül 5632-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 293 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Vonattal 189 ember, köztük 51 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 8 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine