Az orosz-ukrán háború 218. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-tizennyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Orosz hadihajók tűntek fel a megrongálódott Északi Áramlatnál

Attól még, hogy orosz hajók tűntek fel az Északi Áramlat környékén, ez nem bizonyíték arra nézve, hogy az oroszok rongálták meg a vezetéket – közölte egy CNN-nek nyilatkozó katonai tisztviselő.

A megsérült Északi Áramlat gázvezeték környékén az orosz haditengerészet hajói tűntek fel – állították különböző európai tisztviselők a CNN szerint. A vezetéken azóta felfedezték a negyedik törést is. Bár a német szövetségi kormány különböző szakértői és a svéd hatóságok egyetértettek abban, hogy a gázvezetéket egy célzott támadás rongálta meg, ezt egyelőre még senki sem tudta bizonyítani.

Ugyanezt hangsúlyozta egy dán katonai tisztviselő is, aki szerint az orosz hajók rutinszerűen járnak arrafelé – írja a CNN. A Balti-tengeren már egy ideje fokozott az orosz jelenlét, amivel más országok éberségét és elővigyázatosságát tesztelhetik – tette hozzá a tisztviselő.

Az ügyben hamarosan kezdetét veszi egy hivatalos vizsgálat, erre azonban még várni kell, mert a csövekben lévő nyomás miatt jelenleg szinte lehetetlen megközelíteni a területet – írja az Index.

Jövő hétre orvosolhatják az Északi Áramlat 1 gázszivárgását

A Reuters értesülései szerint a vezeték üzemeltetője arról tájékoztatott, hogy az Északi Áramlat 1 gázvezetéken valószínűleg jövő hétre megszűnik a gázszivárgás.

Az üzemeltető szóvivője szerint a kár felméréséig nem érdemes jóslatokba bocsátkozni. Hozzátették, hogy csak akkor tudnának ilyen felmérést végezni, ha eljutnának a területre.

A szakértők szerint a kár felmérése komoly nehézségeket okoz, hiszen a gáz továbbra is szivárog a repedésből.

A kárfelmérés a helyszínen elvégezhető, amint sikerül megközelíteni a területet. Jelenleg tiltott övezet – mondta el a cég szóvivője.

Moszkvában pénteken aláírják a megállapodást négy ukrán terület Oroszországhoz csatolásáról

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben rendezett ünnepség keretében aláírja a megállapodást négy délkelet-ukrajnai terület Oroszországhoz csatlakozásáról – jelentette be csütörtökön az elnök szóvivője. Dmitrij Peszkov elmondta, hogy az ünnepséget helyi idő szerint 15 órakor (magyar idő szerint 14 órakor) tartják.

A dokumentumokat mind a négy kelet-ukrajnai terület vezetőjével aláírják, ahol népszavazást tartottak, és a lakosok kérelmezték a csatlakozást az orosz hatóságoktól – mondta Peszkov. A referendumokat Nyugaton illegitimnek minősítették.

Ukrajna négy, orosz erők által ellenőrzött régiójában az oroszok által támogatott tisztviselők azt mondták, hogy a népszavazásokon a lakosság elsöprő többsége az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavazott. Ezt Ukrajna és a Nyugat csalásnak minősítette.

Az orosz erők Dnyipropetrovszk megyét és Kramatorszkot lőtték, sok áldozat

Oroszország tiltott kazettás lövedékeket lőtt ki csütörtök reggel a dnyipropetrovszki régióban lévő Krivij Rih környékének ipari infrastruktúrájára, aminek következtében legalább 19 ember megsebesült, az éjjel pedig a megyeszékhelyre, Dnyipróra mért rakétacsapást, aminek négy halálos áldozata lett, köztük két gyermek – közölte Valentin Reznyicsenko, a megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő szavai szerint Uragan típusú rakéta-sorozatvetővel mértek csapást a Krivihj Rihtől délre fekvő zelenodolszki kistérségben lévő ipari övezetre. „Az emberek éppen dolgozni mentek, amikor az oroszok rájuk küldték a rakétáikat” – fogalmazott Reznyicsenko. A kormányzó ezt megelőzően arról adott hírt arról, hogy csütörtökre virradó éjjel az orosz csapatok rakétacsapást mértek Dnyipro városára, a támadásban az eddigi adatok szerint négyen vesztették életüket és öten megsérültek. Lakóövezeteket ért találat a megyeszékhelyen. A sérültek között van egy 12 éves kislány, akit a mentést végzők egy ház romjai alól húztak ki. A szakemberek még túlélők után kutatnak a romok alatt.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegramon közölte, hogy délelőtt a stratégiai jelentőségű Kramatorszk várost ágyúzták az orosz erők, a támadásban 11 helyi lakos sérült meg. Károk keletkeztek egy egykori bentlakásos iskola épületében, többszintes épületekben, az útburkolatban és az egyik városi kórházban.
Kirilenko hangsúlyozta, hogy Kramatorszk nem közvetlenül a frontvonalon fekszik, mégis sorozatosan van kitéve támadásoknak. Ez pedig azt bizonyítja, hogy veszélyes civileknek a térségben maradniuk, ezért a város lakóit mielőbbi menekülésre szólította fel.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában úgy vélte, fennáll a kockázata annak, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket vet be Ukrajna ellen.
„Mindig megvan a kockázata. Mivel az országunknak van egy nukleáris potenciállal rendelkező szomszédja, mindig fennáll annak a lehetősége, hogy megőrül. Mennyi ez százalékban? Nem tudom megmondani. Vannak hordozóik? Igen, vannak. Az viszont kérdéses, hogy milyen minőségűek és állapotúak” – fejtegette a miniszter.
Felvetette, hogy Oroszország nukleáris fegyvereinek már rég lejárhatott a szavatossága. Visszaemlékezett arra, hogy egy ízben Leonyid Kucsma volt ukrán elnök – akinek hivatali idejében, 1994-ben Ukrajna lemondott atomfegyvereiről és Oroszországnak adta át őket – közölte, hogy ezeket a fegyvereket 1997-ben úgyis meg kellett volna semmisíteni, mert lejár a szavatosságuk.
A tárcavezető kijelentette, hogy az Oroszország által használt iráni gyártású drónok „problémáját Ukrajna már megoldja”, és az ukrán légierő megtanulta, hogyan kell őket zavarni. „Azokhoz a partnereinkhez fordultunk, akik félnek fegyvert adni nekünk, de jó szakértelemmel rendelkeznek. Azt mondtam nekik, hogy átadjuk ezeknek a drónoknak az alkatrészeit, tanulmányozzák őket, és adjanak nekünk olyan eszközöket, amelyek képesek megzavarni a működésüket. Számos ország, amelyik nem akart fegyvert adni, érdeklődött a javaslat iránt” – tette hozzá a miniszter.
Az ukrán vezérkar csütörtök reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy szerdán Oroszország mintegy 430 katonát, 6 drónt, 13 harckocsit, 20 páncélozott harcjárművet veszített a háborúban. A legfrissebb összesítés szerint eddig hozzávetőleg 58 580 orosz katona halt meg Ukrajnában.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg az ország déli részében tíz olyan területre mért csapást, ahol az orosz élőerő és haditechnika összpontosult.
A brit hírszerzés legfrissebb jelentésében közölte, hogy adatai szerint az oroszországi mozgósítás bejelentése miatt egy hét alatt vélhetően többen menekültek el az országból, mint ahány katonával Oroszország a támadást elindította Ukrajna ellen. Ugyanakkor megjegyezték, hogy ez csupán becslés, pontos számok nem ismertek. „Az elmenekültek között ismereteink szerint a leggazdagabb és legműveltebb emberek vannak túlsúlyban” – emelték ki, hozzátéve, hogy ez hosszú távon jelentőssé teszi a munkaerő csökkenését és az agyelszívás felgyorsulását, ami kedvezőtlen hatással lesz az orosz gazdaságra.

Oroszország fokozza az iráni drónok használatát

Oroszország a jelentések szerint fokozza az Irántól vásárolt kamikaze drónok használatát Dél-Ukrajnában, többek között Odessza déli kikötője és a közeli Mikolajiv város ellen. Becslések szerint a Kreml több száz fegyvert vethetett be már eddig is Krím félszigeten és a déli megszállt területeken. A kamikaze drónok több órán át képesek a levegőben maradni és a potenciális célpontok körözni, úgy tervezték ezeket az eszközöket, hogy ellenséges csapatokba, harci jármúvekbe vagy épületekbe repüljenek, és becsapódáskor felrobbanjanak – írja a Guardian.

Óriásplakátok a Vörös téren

A Vörös téren óriási képernyőket és óriásplakátokat állítottak fel, amelyeken az áll, hogy „Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja, Herszon – Oroszország!” Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, Moszkva pénteken hivatalosan is az országhoz csatolja a négy, Oroszország által megszállt ukrajnai régiót.

ORFK: mintegy 11 ezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 6632-en léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar szakaszon belépők közül 4824-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 149 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Szijjártó: a globális biztonság forog kockán

Jelenleg nem túlzás azt állítani, hogy az ukrajnai háború miatt a globális biztonságunk forog kockán – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottság 3. miniszteri szintű ülésén Bangkokban.

Szijjártó Péter a beszédét rögzítő, a Facebookon csütörtökön megosztott videóban hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború folyamatosan eszkalálódik, miközben a világnak más kihívásokkal is szembe kell néznie.
A háború kockázatot jelent fizikailag, az energia- és az élelmiszerellátás szempontjából, valamint pénzügyileg is – tette hozzá.
Éppen ezért szerintem ki kell jelenti, hogy a dolgok rossz irányba tartanak, és azzal szembesülünk, hogy a több évtizednyi erőfeszítéseink veszélybe kerülhetnek – fogalmazott Szijjártó Péter.
A tárcavezető rámutatott: azt az országot képviseli, amelyik Ukrajna közvetlen szomszédja, vagyis a magyarok a háború közvetlen közelében élnek, így a háború hatásait is első kézből tapasztalják.
Hozzátette, ugyanakkor a háború hatásai nem ismernek határokat, ezért az ázsiai és a csendes-óceáni térség is megszenvedi a háború következményeit.
A miniszter kijelentette, a megoldás a béke lenne, ezért Magyarország folyamatosan az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások előmozdításán dolgozik.
Ha eljönne a béke, akkor kontrollálni tudnánk az inflációt, az irracionálisan emelkedő energiaárakat és vissza tudnánk állítani az élelmiszerellátás biztonságát is globális szinten – emelte ki Szijjártó Péter.
Közölte, hogy Magyarország minden olyan döntést támogat, amely közelebb hozza a békét, de nem fogja támogatni azokat, amelyek meghosszabbítják a háborút.
Szólt arról is, hogy az ázsiai régióval való kapcsolat további erősítése a kölcsönös tisztelet alapjaira helyezve elengedhetetlen. Európa és Ázsia kooperációja hozzásegítene minket ahhoz, hogy a háborús helyzet negatív hatásait enyhíteni tudjuk – értékelt.
Megjegyezte, hogy ha nem tudják helyreállítani a kereskedelmi folyamatokat, az ellátási láncot Európa és Ázsia között, akkor nem lehet elkerülni az európai recessziót.
Éppen ezért szeretnénk felszólítani az ENSZ-t arra, hogy az európai és az ázsiai szállítási útvonalak zökkenőmentességét biztosítsa és helyezze vissza a szabadkereskedelem alapjaira a két kontinens kapcsolatait – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 8 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine