Lázár János: el kell dönteni, hogy a fővárosi agglomeráció vagy a vidék közlekedésfejlesztése legyen-e a prioritás

Nemcsak Budapesten és környékén vannak fontos és jó kötött pályás közlekedési beruházási ötletek, hanem a megyei jogú városok elővárosi vasúti vonalai is érdemesek a fejlesztésre. Persze minden annak a függvénye, hogy Brüsszel ideadja-e a magyarokat megillető, hazánknak járó forrásokat – mondta az Országgyűlésben az építési és beruházási miniszter.

A momentumos Szabó Szabolcs kérdésére beszélt Lázár János hétfőn az Országgyűlés ülésén Magyarország közlekedésfejlesztési stratégiájáról. Az ellenzék politikus arról faggatta az építési és beruházási minisztert, hogy a háborús gazdasági válsághelyzet, a takarékossági intézkedések miatt mennyivel tolódik el a csepeli és a ráckevei hév felújítása.

Lázár János válaszában hangsúlyozta: három hév-vonal (Csepel, Ráckeve, Szentendre) teljes felújítását és kibővítését és meghosszabbítását tervezik meg, ezeket a projekteket kiviteli tervig és hatósági engedélyezésig elviszi a kormány. Azonban – folytatta – jelen pillanatban a projektek finanszírozási oldala nem áll rendelkezésre, nincs annyi pénz a költségvetésben, és nincs olyan megállapodás az Európai Bizottsággal, ami biztosítaná erre a forrásokat.

A tárcavezető kiemelte: az Orbán-kormány a háborús gazdasági nehézségek és a Brüsszellel folytatott viták ellenére sem adja fel stratégiai célkitűzését, a közlekedési infrastruktúra javítását. A következő tíz évben számos közlekedési beruházást szeretnének megvalósítani, ezek között pedig kiemelt szerep jut a kötöttpályás fejlesztéseknek. Lázár szerint a következő fél évben dőlhet el, hogy az Európai Bizottság mely kötöttpályás programot támogatja, s melyeket nem.

Lázár János arra is felhívta a figyelmet, ha sikerülne megegyezni Brüsszellel, akkor várhatóan 1300-1400 milliárd forint áll majd rendelkezésre Magyarországon a kötöttpályás beruházásokra.

„Ekkor majd kinyílik egy intellektuális vita arról, hogy Magyarországon csak a központi régióban fejlesszünk-e kötött pályát, vagy vidéken is vannak kiváló projektek – lásd a Szeged és Hódmezővásárhely közötti tram-train beruházást –, például a megyei jogú városok agglomerációjára vonatkozó elővárosi vonalak is érdemesek-e az uniós fejlesztési forrásokra. Ha a három fővárosi hév-vonalat valósítjuk meg a kapcsolódó budapesti közlekedési felújításokkal, az a következő nyolc-tíz évben el is viszi a keret jelentős részét. Tisztázni kell tehát, hogy ha a fejlesztési források jelentős részét Budapestre koncentráljuk, akkor mi marad a vidéki fejlesztésekre, milyen forrásokból tudjuk a vidéki polgártársaink közúti vagy vasúti közlekedésének feltételeit biztosítani. Szakmai fórumokon és az Országgyűlésben is meg fogjuk beszélni, hogy a fővárosi agglomeráció vagy a vidék fejlesztése legyen-e a prioritás”

– árulta el a Parlamentben az építési és beruházási miniszter. Szabó Szabolcs momentumos budapesti politikus nem fogadta el a választ.

Fotó: Facebook/Lázár János