Az orosz-ukrán háború 216. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-tizenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A teljeshez közeli támogatottságot kapott az Oroszországhoz csatlakozás a megszállt területeken

Az Oroszországhoz való csatlakozás csaknem teljes támogatottságát mutatták azok az előzetes részeredmények, amelyeket a Moszkva-barát hatóságok kedd este adtak ki az orosz ellenőrzés alá került négy ukrajnai régióban megtartott „népszavazásról”.

A régiók azon lakosainak, akik jelenleg Oroszországban élnek, mintegy 97-98 százaléka voksolt a csatlakozás mellett, közölték az orosz hírügynökségek a szavazatok 100 százalékának összesítése alapján. A szakadár Donyecki Népköztársaság „állampolgárainak” a 98,69, a Luhanszki Népköztársaságének a 97,93, Herszon megyéének a 96,75 százaléka, Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került része lakónak pedig a 97,81 százaléka szavazott a leendő orosz annektálásra az oroszországi szavazókörzetekben.
Az ukrajnai régiókban az előzetes végeredményt a TASZSZ hírügynökség szerint várhatóan szerda reggelre összesítik, a hivatalos eredményeket pedig öt napon belül fogják nyilvánosságra hozni. A szavazatszámlálás a Donyecki Népköztársaságban közép-európai idő szerint 19 órai, a többi három régióban 15 órai urnazárás után kezdődött el.
Kedd este a Donyecki Népköztársaságban a szavazatok 31,74 százalékos feldolgozottsága mellett 93,95, a Luhanszki Népköztársaságban pedig 82,8 százalékos feldolgozottság mellett 98,53 százalék volt az Oroszországhoz csatlakozás támogatottsága. Zaporizzsja megyében ez az arány 90 százalékos feldolgozottság mellett 92,74, Herszon megyében pedig 76 százaléknyi számlálást követően 86 százalékos volt.
Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke bejelentette, hogy a kamara jövő keddre tűzi napirendre az ukrajnai régiók csatlakozásának kérdését.
A donyecki régió hatóságai közölték, hogy a referendumon 28 ország több mint 130 megfigyelője vett részt. Az ENSZ értésre adta, hogy nem tervezi hitelesítő misszió küldését a Donyec-medencébe. Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.
A négy ukrajnai régióban négynapi mozgóurnás szavazás után, amelynek szükségességét a szervezők a biztonsági helyzettel indokolták, kedden a szavazóhelyiségekben adhatták le voksaikat a jogosultak.

Ukrán elnöki tanácsadó: Oroszország okozta a szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken

Oroszország által kitervelt terrortámadásnak és az Európai Unió elleni agressziónak nevezte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken mutatkozó szivárgást Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kedden a Twitteren.

A tisztségviselő szerint Oroszország ezzel pánikot akart kelteni Európában a tél beállta előtt. Hozzátette, hogy a legjobb válasz az, ha az EU még több harckocsit ad Ukrajnának, beleértve német gyártmányúakat is.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára kijelentette, hogy Ukrajna kész tárgyalni Oroszországgal „a kártalanításokról és jóvátételekről”. „Ukrajna soha nem volt ellene az Oroszországi Föderációval folytatott tárgyalásoknak (…) a kártalanításokról és jóvátételekről. Minél tovább halogatja a kremli rezsim ezeket a tárgyalásokat, annál rosszabbak lesznek a feltételek és annál nagyobb az összeg” – írta a Twitteren.
Danyilov az ukrán sajtó szerint arra reagált, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője keddi sajtótájékoztatóján ismét kijelentette, hogy Moszkva kész folytatni a tárgyalásokat Kijevvel a háború befejezéséről.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólított minden olyan országot, amely magát közvetítőként ajánlotta fel Kijev és Moszkva között, hogy „hagyják abba ezt a játékot”, és egyértelműen álljanak ki Ukrajna mellett. Ezt a kijevi diplomácia vezetője azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyet francia kollégájával, Catherine Colonna külügyminiszterrel közösen tartottak kedden az ukrán fővárosban. „Oroszország nem akar tárgyalásokat. Hagyják abba ezt a játékot, tegyék azt, amire most a legnagyobb szükség van: támogassák Ukrajnát ebben a harcban. A tárgyalások ideje, sajnos, nem jött el, kizárólag az Oroszországi Föderáció álláspontja miatt” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy Moszkva döntéseivel „következetesen a béke és a konfliktus diplomáciai megoldása iránti vágy hiányát mutatja”.
Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán csapatok tíz – javarészt Donyeck megyei – településnél verték vissza az orosz erők ostromműveleteit. A nap folyamán az orosz erők két rakéta- és hat légicsapást hajtottak végre, továbbá több mint húsz támadást rakéta-sorozatvetőkkel katonai és polgári célpontok ellen.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője online sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán erők lelőttek egy orosz Szu-25-ös harci repülőgépet az ország déli részében.
Olha Kravcsenko, az Azov ezredet támogató szolgálat foglyokkal és családtagjaikkal foglalkozó részlegének vezetője az ukrán Szuszpilne televízió műsorában elmondta, hogy tudomásuk szerint az Azovnak még mintegy 800 katonája van orosz fogságban, köztük több mint negyven nő, akik között állapotosok is vannak. Hozzátette, hogy az egy hete fogolycserével kiszabadított foglyok „90 százalékán a kóros alultápláltság és a pszichológiai kimerültség extrém foka volt látható”. „Repesz okozta és lőtt sebeik súlyosan elhanyagolt állapotban vannak, mert sem az Azovsztal üzemben, sem a fogságban nem volt megfelelő a kezelésük” – mondta, hozzátéve, hogy többeknek repeszszilánkok maradtak a testében, amit meg kell műteni. Kijelentette: az orosz fél nem engedi, hogy az ENSZ és a Vöröskereszt küldöttségei felkeressék az ukrán foglyokat.

Deszantosok és Bayraktar-irányítóközpont megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Több mint kétszáz ukrán kommandós és légideszantos katona, valamint Bayraktar drónok egy földi irányítóközpontjának megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint Zaporizzsja városban az orosz légierő precíziós csapásai megölték az ukrán nemzeti gárda 9., Gepard különleges műveleti ezredének mintegy száz harcosát, valamint több mint 50 külföldi „zsoldost”, Mikolajivban pedig az 59. gépesített lövészdandár mintegy félszáz katonáját és üzemképtelenné tettek öt haditechnikai eszközt. Az ukrán 81. légimozgékonysági dandár több mint 150 katonáját veszítette el tűzcsapás következtében a donyecki régióban, Konsztantinivka közelében.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint rakéta- és tüzércsapatok a beszámoló értelmében megsemmisítették a Bayraktar drónok egy földi irányítóközpontját a Dnyipropetrovszk megyei Lozovatkánál, valamint csapást mértek hat vezetésipontra, 62 tüzérségi egységre, 184 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra. Elpusztult egyebek között három ukrán lőszer-, rakéta- és tüzérségi fegyverraktár. Az orosz légierő lelőtt két ukrán MiG-29-est a Herszon megyében, a légvédelem pedig hét drónt, egy Tocska-U ballisztikus rakétát, valamint 17 HIMARS-lövedéket.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 304 repülőgépet, 155 helikoptert, 2094 drónt, 377 légvédelmi rakétarendszert, 5118 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 847 rakétasorozatvetőt, 3423 tábori löveget és aknavetőt, valamint 5909 katonai járművet semmisítettek meg.
A szakadár és orosz megszállás alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden közölte, hogy a Kremlnek nincsenek adatai arról, hogy hány férfi hagyta el az országot, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán részleges mozgósítást rendelt el és az erre vonatkozó kérdések megválaszolását a határőrség hatáskörébe utalta. Peszkov a Rigában szerkesztett Novaja Gazeta. Jevropa című hírportálnak az értesülésére reagált, amely szerint a behívó elől menekülők száma meghaladhatja a 260 ezret.
Az orosz védelmi tárca kedden közölte, hogy nem kérte Kazahsztántól és Georgiától az oda menekült oroszok visszatoloncolását, és nincs is szándékában ezt tenni. Hétfőn Peszkov azt mondta, hogy nem született döntés a határok lezárásáról, Konasenkov pedig kijelentette, a védelmi minisztérium nem szándékozik korlátozni a polgárok mozgását a részleges mozgósítás idején.
Észak-Osztétia kormánya ezzel kapcsolatban kedden azt közölte, hogy az orosz-georgiai határon sorozóirodát nyitott, ahol a mozgósított állampolgároknak kézbesítik a behívó parancsot.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese kedden a Telegram-csatornáján válaszolt Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónak arra a figyelmeztetésére, hogy Egyesült Államok határozott választ ad, ha Oroszország atomfegyvert vet be Ukrajna ellen, ami „katasztrofális következményekkel” járna Moszkva számára.
Az írta, emlékeztetnie kell azokat, akik csak magukat hallják, hogy „Oroszországnak joga van szükség esetén atomfegyvereket használnia”. Emlékeztetett rá, hogy Moszkva csak egy nukleáris fegyverekkel végrehajtott támadásra válaszolva folyamodhat ehhez az eszközhöz, valamint akkor, ha az orosz állam létezése veszélybe kerül. Úgy vélekedett, hogy a Nyugat nem avatkozna be, ha Oroszország atomfegyvert vetne be az Ukrajna ellen, mert többre tartja a saját biztonságát.
A volt orosz elnök közölte: Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy ellenséges szomszédai, például a „náci Ukrajna”, amelyet szerinte ma közvetlenül NATO-országok kormányoznak, atomfegyvereket fejlesszenek ki.
Peszkov Medvegyev állásfoglalását a sajtónak kommentálva azt mondta, hogy a nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettesének szavai az orosz doktrina dokumentumain alapulnak.

Kormányzó: Harkiv megyének csupán a hat százaléka maradt orosz kézen

Harkiv megye területének már csupán hat százaléka maradt orosz megszállás alatt – jelentette ki Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója egy keddi tévéműsorban, egyúttal megerősítette, hogy az ukrán hadsereg visszafoglalta Kupjanszk-Vuzlovij települést az Oszkil folyó balpartján.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók közléseiből készített összeállításában kiemelte, hogy a luhanszki régióban az ukrán katonák hét településnél verték vissza az orosz csapatok rohamát, eközben azonban az orosz erők továbbra is támadásokat hajtottak végre az ország déli és keleti részén lévő települések ellen.
Donyeck megyében hétfő este Kramatorszkra és Szlovjanszkra mértek csapást az oroszok, négy helyi lakos sérült meg. Hétfőn három civil vesztette életét és 13-an sebesültek meg a régióban az orosz támadások következtében.
Harkiv megyében több települést masszívan ágyúztak az orosz erők, a Pervomajszke elleni támadás halálos áldozatainak száma nyolcra nőtt, életét vesztette egy 15 éves gyerek is. A kupjanszki járásban öt sérültet szállítottak kórházba.
A déli Herszon megyében a helyzet továbbra is rendkívül feszült, heves harcok folynak. Az orosz erők több települést ágyúztak. A viszokopilljai kistérségben többen megsérültek, számuk azonban nem ismert. Az ukrán déli műveleti parancsokság jelentése szerint az ukrán légierő kilenc csapást hajtott végre, a rakéta- és tüzérségi egységek 310 feladatot teljesítettek. Csapást mértek Beriszlav térségében ellenséges fegyverek és felszerelések koncentrációs területére, megerősítették az Antonyivszkij híd tűz alatt tartását, és lehetetlenné tették az átkelőhely használatát a Nova Kahovkánál.
Az éjjel és a reggeli órákban orosz támadás érte az északkeleti Szumi megyét, délen Odessza és Mikolajiv, keleten pedig még Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyét is. Ezekből a régiókból civil áldozatokat nem jelentettek.
Az ukrán vezérkar reggeli jelentése szerint az orosz erők az elmúlt napban három légvédelmi rendszert és mintegy 550 katonát veszítettek. A kijevi katonai vezetés összesítése szerint Ukrajnában eddig hozzávetőleg 57 750 orosz katona halt meg.
Az ukrán légierő arról számolt be a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy a légvédelem megsemmisítette mind a három iráni gyártású kamikaze drónt, amellyel az orosz erők csapást próbáltak mérni Mikolajiv megyére.
Közben Kijevbe látogatott Catherine Colonna francia külügyminiszter, hogy – mint a Twitteren írta – országa támogatásáról biztosítsa Ukrajnát. Tárcája a Twitteren arról tájékoztatott, hogy a napokban Ukrajnába érkeztek a francia csendőrség bűnügyi kutatási intézetének szakértői, akik segítenek a Harkiv megyei Izjumban az orosz csapatok által elkövetett háborús bűntettek kivizsgálásában. Colonna bemutatta a francia szakértőket az ukrán főügyésznek. „Franciaország Ukrajna mellett áll a büntetéselkerülés elleni harcban” – húzta alá a francia külügyminisztérium.
Az ukrán vezérkar jelentésében közölte azt is, hogy Herszon megye orosz megszállás alatti része teljesen le van zárva a ki- és beutazás elől. A jelentés szerint a zaporizzsjai atomerőműben továbbra is feszült a helyzet. Az erőmű alkalmazottai nem akarnak együttműködni az oroszokkal, és el akarják hagyni az orosz megszállás alá került területet. Az ukrán katonai hírszerzés sajtószolgálata közleményében arról írt, hogy a zaporizzsjai atomerőműnek otthont adó Enerhodar városból az oroszok nem engedik kiutazni az ott lakókat.
Közben változások léptek életbe Ukrajnában az államhatár átlépésére vonatkozó szabályokban: ezentúl korlátlan számú alkalommal hagyhatják el az országot a fogyatékkal élőket kísérő katonakorú férfiak – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Vadim Bojcsenko, az orosz megszállás alá került Mariupol polgármestere sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy több mint tízezer mariupoli férfi kaphat behívót az orosz hadseregbe. A mariupoli városi tanács közzétett egy mobiltelefonos képernyőfotót, amelynek tanúsága szerint a mariupoliak sms-ben kapnak orosz nyelvű felszólítást, hogy szeptember 29-én jelentkezzenek a lakhelyük szerinti toborzóirodában.

Szalay-Bobrovniczky: a béke mielőbbi megteremtésében vagyunk érdekeltek

A béke mielőbbi megteremtésében vagyunk érdekeltek, s mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a háború ne fokozódjon s abba ne sodródjanak bele a V4-országok, az Európai Unió és a NATO – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a szlovákiai Selmecbányán, a visegrádi országok védelmi minisztereinek találkozóján kedden.

A V4-országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) minisztereinek találkozóján az ukrajnai háború, a visegrádi négyek jelenlegi és jövőbeni – a védelem és a védelmi ipar területén folytatott – együttműködése, a haderőfejlesztés, illetve a Nyugat-Balkán helyzete került terítékre.
A magyar honvédelmi tárca vezetője a négyoldalú találkozó után, annak témáiról szólva elmondta: az egyik fő téma a szomszédságban dúló háború volt.
„Egyetértettünk abban, hogy mindenekfelett a béke mielőbbi megteremtésében vagyunk érdekeltek, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az eszkaláció és a háborúba való belesodródás veszélyét mind országaink, mind pedig az EU és a NATO elkerülje” – mutatott rá Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A miniszter elmondta: a segítségnyújtással kapcsolatos magyar álláspont ismert, nem változott: Magyarország történetének legnagyobb humanitárius programja keretében áll ukrán barátai segítségére. Kifejtette: eddig közel másfél millió ember érkezett Magyarországra. Hozzátette: Magyarország korábban is tett felajánlásokat sebesültek ellátására, aknamentesítésre, ezeket az ajánlatokat továbbra is fenntartja, s egy katonai elsősegélynyújtásra vonatkozó képzés is bejelentett. „Elítéljük az orosz agressziót, és fenntartjuk Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának fontosságát” – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A magyar tárcavezető a terítékre került témák kapcsán rávilágított: Magyarország a védelempolitika és a védelmi ipar területén is elkötelezett a szoros V4-együttműködés mellett, amelyet a közös értékek és érdekek képviseletének a legjobb fórumának tart. Elmondta: a régióban kiemelt területté vált a haderőfejlesztés, Magyarországon 2017 óta Közép-Európa egyik legnagyobb haderőfejlesztési programja zajlik. „Ennek nyomán a V4-kereteken belül is jó lehetőség kínálkozik arra, hogy egyeztetetten végezzük beszerzéseinket, amelyek hozzásegítenek a közös, közép-európai védelemipar fejlesztéséhez és ezen keresztül régiónk országainak gazdasági növekedéséhez” – mutatott rá Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter a találkozó után annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a visegrádi négyek országai egyetértettek az Ukrajnának nyújtandó további segítségnyújtásban. Ugyancsak fontosnak értékelte a visegrádi országok közötti bilaterális együttműködéseket a védelmi fejlesztések terén, amely – mint mondta – a tervek szerint több tagország közös hadiipari együttműködésévé válhat.

Kreml: a Donyec-medence jogállása alapvetően megváltozik a népszavazások nyomán

Alapvetően megváltozik a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett népszavazás nyomán, ami egyebek mellett a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után – közölte kedden újságírókkal Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

„Természetesen alapvetően megváltozik a helyzet jogi szempontból, a nemzetközi jog szempontjából. Minden ezzel járó következménnyel a védelem és a biztonság szempontjából ezeken a területeken” – mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy a referendum után javul-e a biztonsági helyzet a Donyec-medencében és más „felszabadított” területeken.
A szóvivő nem kívánta kommentálni a Vedomosztyi című lapnak azt az értesülését, hogy a kedden lezáruló, öt napig tartó népszavazás nyomán megalakul a Krími Szövetségi Körzet Oroszországban, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget, a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint a Herszon megye és Zaporizzsja megye megszállt területeinek bevonásával. Az új körzet elnöki megbízottja az újság értesülése szerint Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami űrvállalat volt vezérigazgatója lenne.
A szóvivő azt mondta, hogy az orosz törvényhozás és jogrendszer készen áll az új területek esetleges felvételével kapcsolatos változásokra a népszavazás nyomán.
A négy orosz ellenőrzés alá került ukrajnai régióban négynapi mozgóurnás szavazás után, amelyet a szervezők a biztonsági helyzettel indokoltak, kedden a szavazóhelyiségekben adhatták le voksaikat a helyi lakosok. Az urnazárás közép-európai idő szerint 15 órakor várható. A hivatalos eredményeket öt napon belül fogják nyilvánosságra hozni.
A helyi választási bizottságok szerint kedd reggelre a részvételi arány donyecki régióban elérte a 86,89, a luhanszkiban a 83,61, a zaporizzsjaiban a 66,43, a herszoniban pedig a 63,58 százalékot.

Bocsánatot kért a legnagyobb német ellenzéki párt vezetője az ukrán menekültek megsértése miatt

Bocsánatot kért a legnagyobb német ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke kedden, amiért a szociális ellátórendszer juttatásainak megkaparintását célzó csalással vádolta meg az orosz támadás elől Németországba menekült ukránokat.

Friedrich Merz egy hétfő esti televíziós interjúban – a Bild című lap hírcsatornáján – úgy vélekedett, hogy az ukrán menekültek magatartásának jellemzésére alkalmas a szociális turizmus (Sozialtourismus) kifejezés.
Azt mondta, „most már azt tapasztaljuk, hogy ezek a menekültek szociális turizmust folytatnak”, Németországba jönnek, aztán visszautaznak Ukrajnába, majd ismét Németországba jönnek és megint visszamennek Ukrajnába.
A pártelnök – aki egyben a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának vezetője – a kijelentésére széles körből, saját pártjából is kapott bírálatok hatására kedden bocsánatot kért.
Twitter-oldalán azt írta: sajnálja, hogy a szociálturizmus kifejezést használta, amellyel „pontatlanul” jellemzett egy „egyedi esetekben megfigyelhető problémát”.
Hozzátette, hogy „kizárólag a menekültek regisztrációjának hiányára” igyekezett felhívni a figyelmet.
„Távol áll tőlem, hogy kritizáljam az ukrajnai menekülteket, akiknek sorsa nehéz. Ha szóhasználatomat sértőnek találják, akkor annak rendje s módja szerint bocsánatot kérek” – írta a CDU elnöke.
A szociális turizmus kifejezés a 2010-es évek első felében terjedt el Németországban, az Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamaiból bevándorló munkavállalók szociális juttatásairól szóló közéleti vita révén.
A Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló független bizottsága 2013-ban az év legcsúnyább német szavának választotta. Indoklásuk szerint a szociális turizmus szóösszetétellel „egyes politikusok és médiumok hangulatot keltenek a nemkívánatosnak minősített bevándorlók, különösen a kelet-európaiak ellen”.
A turizmus szó kifordítja a valóságot, azt sugallja, hogy a bevándorlók „kéjutazáson” vesznek részt, a szociális jelző, az összetétel célt jelző tagja pedig azt a benyomást kelti, hogy lusta haszonlesők, akik nem dolgozni akarnak, hanem a német szociális ellátórendszer juttatásaira pályáznak – fejtette ki a bizottság.

Uniós szóvivő: még korai találgatni, mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken

Nagyon korai lenne még azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken – közölte kedden Tim McPhie, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a testület sajtótájékoztatóján.

A szóvivő elmondta: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.
Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette: „a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást”.
Keddi sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek.
A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat-1 vezeték két ponton való szivárgása miatt nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat-2 vezetéken is szivárgást észleltek, ami arra késztette Dániát, hogy eltanácsolja a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből.
A Der Tagesspigel német lap kedden azt írta, a német szövetségi kormány szerint „célzott támadás” okozhatott szivárgást a földgázvezetéken.

Kreml: sürgősen ki kell vizsgálni, mi történt az Északi Áramlat vezetékeivel

A Kremlt rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtószóvivő szerdán újságíróknak.

Peszkov elmondta, hogy kedden mind a Gazprom, mind az Északi Áramlat vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG cég közölte a „rendkívül aggasztó hírt”, hogy a csővezetékben a dán kizárólagos gazdasági övezetben tisztázatlan eredetű meghibásodás keletkezett, ami jelentős nyomáscsökkenést eredményezett.
„Ez egy teljesen példátlan helyzet, amely sürgős kivizsgálást igényel. Fölöttébb aggasztónak tartjuk ezt a hírt” – hangoztatta a szóvivő.
Peszkov nem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet.
„Jelenleg semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni” – mondta.
„Nyilvánvaló, hogy a cső valamilyen módon megrongálódott, és azzal kapcsolatban, hogy mi okozta ezt, mielőtt a vizsgálatok eredményei rendelkezésre állnak, nem zárhatunk ki semmilyen lehetőséget” – tette hozzá.
Peszkov szerint ez az ügy az egész kontinens energiabiztonságával összefügg. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e a történtek miatt kapcsolatfelvétel Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár között, a Kreml szóvivője kijelentette: a német féllel való kapcsolattartás az üzemeltető cég dolga.
A vezetékrendszert üzemeltető Nord Stream AG közölte, hogy az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 négy tengeri csővezetékéből hármat ugyanazon a napon példátlan károsodás ért, és a helyreállítás ütemezését nem lehet megbecsülni. A Nord Stream AG kedden nyomáscsökkenést jelentett az Északi Áramlat-1 mindkét és az Északi Áramlat-2 egyik vezetékszálában.
A Der Tagesspiegel című német napilap kedden saját forrásaira hivatkozva azt írta, hogy célzott szabotázs lehet a csővezetékek nyomáscsökkenésének oka.
A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Egyik vezetékpár sem üzemel. Az Északi Áramlat-1 azért nem, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást az összes turbina meghibásodására és arra hivatkozva, hogy szervizelésüket a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat-2 üzembe helyezési eljárását a német fél állította le, Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva.

Német lap: Berlin szerint „célzott támadás” okozhatott szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken

„Célzott támadás” okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a német szövetségi kormány szakértői szerint – jelentette kedden a Der Tagesspiegel.

A berlini lap a hírportálján biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.
A körülmények – időzítés, érintett vezetékek, a nyomásvesztés mértéke – alapján kizárólag olyan „forgatókönyv” tűnik elképzelhetőnek, amely „célzott támadásról” szól – mondta a Der Tagesspiegelnek egy meg nem nevezett szakértő, aki egy szövetségi hatóság képviseletében vizsgálja az esetet.
Tengermederben fektetett földgázvezetékek ellen „célzott támadást” végrehajtani komoly feladat, a művelethez különleges képességű erők, például haditengerészeti búvárok vagy tengeralattjárók kellenek – magyarázták a lap forrásai, kifejtve, hogy a támadók kilétét illetően két lehetőség tűnik valószínűnek.
Meglehet, hogy a támadásért Ukrajna vagy az orosz támadás ellen védekező ország valamely támogatója felelős. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy úgynevezett hamiszászlós művelet, „önmerénylet” történt, vagyis orosz egységek hajtották végre a támadást azzal a szándékkal, hogy növeljék az EU földgázellátása körüli bizonytalanságot, tovább mélyítve az energiaválságot és ismét felhajtva a földgáz piaci árát, amely az utóbbi napokban csökkent.
Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Nap közben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.
A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van. Az Északi Áramlat-1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat-2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását.

Zelenszkij: Donyeck az elsődleges

Az ukrán elnök felfedte az orosz csapatok visszaszorítására tett kísérleteinek fókuszát. Éjszakai videóbeszédében Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy a keleti donyecki régió katonai helyzete nehéz. „Mindent megteszünk az ellenséges tevékenység visszaszorítása érdekében. Jelenleg ez az első számú célunk, mert továbbra is Donbász az első számú cél a megszállók számára” – mondta.

Az orosz erők a luhanszki régió szinte egészét elfoglalják, és lassan előrenyomulnak a donyecki régióban.

SZU: kínzókamrákra bukkantak Harkiv megyében

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZU) hétfőn arról adott hírt, hogy újabb kínzókamrára bukkantak a Harkiv megyei Lipci faluban.

Közleményük szerint a luhanszki szakadárok úgynevezett népi milíciája orosz katonákkal együtt a helyiségben kínozta meg azokat a helyi lakosokat, akik nem voltak hajlandók együttműködni velük. A fogvatartottakat innen Oroszországba vitték – tette hozzá az SZBU.

A szolgálat fotókat is közzétett a kínzókamráról. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az ukrán hatóságok a mostanit megelőzően már 18 helyet fedeztek fel a harkivi régióban, ahol a megszállók ukrán állampolgárokat kínoztak, és több mint ezer orosz katonát azonosítottak, akik a megszállt területeken követtek el bűncselekményt.

Dróntámadás után keletkezett nagy kiterjedésű tűz Dél-Ukrajnában

Szerhij Bratcsuk, az odesszai katonai adminisztráció szóvivője közölte, hogy az orosz erők drónokkal támadták meg a dél-ukrajnai régiót. Egy drónt megsemmisítettek a légvédelmi erők, kettő viszont eltalált egy katonai infrastrukturális létesítményt, aminek következtében nagy kiterjedésű tűz keletkezett és lőszerek robbantak fel. Hozzátette, hogy megszervezték a civil lakosság kimenekítését a térségből.

20 km-es a sor a grúz határ felé

Mióta Putyin elnök a múlt héten parancsot adott 300 000 tartalékos behívására az ukrajnai hadjárat támogatására, kivándorlási hullám indult meg a 18-65 év közötti orosz férfiak körében. Grúzia felé több mint 20 km-es sorban várják az autósok, hogy elhagyhassák Oroszországot.

Újabb amerikai segély Ukrajnának

Az Egyesült Államok 457,5 millió dollár új polgári biztonsági segélyt nyújt Ukrajnának – jelentette be Antony Blinken külügyminiszter. A segély célja, hogy segítse az ukrán bűnüldöző szerveket és a büntető igazságszolgáltatást – áll a Twitteren. A miniszter szerint a pénzügyi fellendülés „életeket is menthet”.

Technikusok vizsgálják az Északi Áramlat 2 vezetéket

A dán tengerészeti hatóság a Balti-tenger alatt Oroszországból Európába vezető Északi Áramlat 2 gázvezetékben a hajóforgalomra veszélyes gázszivárgást jelentett. Az Északi Áramlat 2 üzemeltetője megerősítette, hogy szivárgást észleltek a dániai Bornholm szigettől délkeletre. Azonnal értesítették Németország, Dánia, Svédország, Finnország és Oroszország illetékes tengerészeti hatóságait – jelentette a dpa hírügynökség. Bár a vezetéket nem használják gázimportra, mégis tele van.

A vezeték már elkészült, amikor Olaf Scholz német kancellár az ukrajnai háború előestéjén felfüggesztette az Északi Áramlat 2 tanúsítványát.

A szivárgás egy nappal az új vezeték, a Baltic Pipe átadása előtt történt, amely norvég gázt szállít Dánián keresztül Lengyelországba. A norvég gáznak fontos szerepe van az orosz gáz kiváltásában.

Tovább nőtt a Harkiv megyei orosz rakétacsapás halálos áldozatainak száma

Az orosz erők rakétacsapást mértek hétfőn, kora délután a Harkiv megyei Pervomajszke településre, a támadás következtében hét helyi lakos vesztette életét, köztük egy 15 éves gyermek – hozta nyilvánosságra az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat megyei részlegének sajtóosztálya.

Korábban Mikola Baksejev, Pervomajszke polgármestere azt közölte, hogy az orosz rakétacsapás következtében egy kiskorú lány vesztette életét. A katasztrófavédelem jelentése szerint a támadás helyi idő szerint fél kettő körül történt. Lakóházakat döntött romba, tűz ütött ki egy nyári konyhában és egy autóban. A kutatási és mentési munkálatok még tartanak.
A nap folyamán a megyében az ukrán erők által nemrég felszabadított Kupjanszkot is lőtték az orosz csapatok. Utóbbi településen kigyulladt egy egyházi iskola épülete és egy 500 négyzetméteres üzlethelyiség. Egy helyi lakos sérült meg.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói megállapították, hogy egy közelmúltban elfogott orosz katona márciusban gépkarabéllyal rálőtt egy polgári személygépkocsira a Kijev megyei Bucsa környékén, megölte a jármű sofőrjét, majd az elhunyt ukrán férfi holttestét katonatársaival együtt a közeli erdőben elföldelte. A gyilkossággal vádolt orosz férfire akár életfogytiglani börtönbüntetést is kiszabhatnak.
Az orosz férfit ukrán katonák vették őrizetbe szeptemberben egy Herszon megyei összecsapás során. „A kihallgatás és egyéb nyomozati cselekmények során az SZBU tisztjei megállapították és bizonyították a fogvatartott részvételét a bűncselekmény elkövetésében, valamint tájékoztatást kaptak az elhunyt ukrán sofőr hollétéről. A holttestet kiásták és igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra bocsátották. Ezenkívül a nyomozás során az SZBU tisztjei további információkat kaptak az orosz egység tagjai által elkövetett számos bűncselekményről, beleértve lakóépületek ágyúzását, rablásokat és gyilkosságokat” – idézett az Ukrajinszka Pravda a biztonsági szolgálat közleményéből. Az SZBU jelentése szerint a gyilkossággal vádolt orosz férfi az orosz 331. ejtőernyős ezred egyik alakulatának szerződéses katonája, aki 2019-ben részt vett szíriai hadműveletekben is.
Az ukrán vezérkar kora esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán katonák a nap folyamán visszaverték az orosz erők mind a nyolc támadó műveletét, és megsemmisítették egyebek mellett három lőszerraktárukat. Utóbbi esetében nem hozták nyilvánosságra, hogy hol történt.

Közel 10 ezren érkeztek Ukrajna felől hazánkba

Magyarország területére 2022. szeptember 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4896 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4322 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 161 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. szeptember 26-án 56 ember, köztük 12 férfi, 29 nő, és 15 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine