Orbán Viktor: Idén és jövőre is folytatódni fog a háború

Az orosz-ukrán háború elhúzódására számít Orbán Viktor miniszterelnök, aki hétfőn a parlamentben úgy értékelt: a világgazdaságot összeesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti. A miniszterelnök hozzátette, hogy Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek, miközben Amerikában a gázár és a villamos energia ára töredéke az európai áraknak. Orbán Viktor ismertette: a magyar kormány Európában elsőként megkérdezi az embereket a szankciókról.

Orbán Viktor elmondta: Beszédében beszámol azokról a döntésekről, melyek a tavaszi és őszi ülésszak között születtek. Európát az elmúlt hónapokban súlyos, sokkszerű változások érték az energiaárak drasztikus növekedése miatt.

„A világgazdaságot visszaesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti”

– mondta a kormányfő.

Ami a közelünkben zajlik, mindannyiunkra hatással van. A szomszédunkban zajló háborúnak lassan az egész világ elszenvedőjévé válik. Az orosz-ukrán háború egy lokális háború lenne, de a nyugati gazdasági szankciók globális gazdasági háborúvá változtatták.

Az első kérdés, hogy meddig tart ez a háború. Tavasszal sokan hitték, hogy egy néhány hetes háborúról lesz szó, ma azonban mindenki számára világos, hogy elhúzódó háborúra kell számítanunk.

Az Egyesült Államok és Európa fegyverrel és pénzzel segíti Ukrajnát, Oroszország tartalékai pedig végtelenek mind emberben, mind fegyverben. Arra kell tehát számítanunk, hogy ez a háború nemcsak az idei évben fog tartani, de még jövőre is.

Magyarország álláspontja eltér a többségi nyugati állásponttól.

„A Nyugat ma a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán áll”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat követel.

Ebben a globális gazdasági háborúban minden országnak megvannak a saját érdekei. Nekünk a biztonság, a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb, ezért hoztunk létre honvédelmi alapot. Költenünk kell a biztonságunkra, a határaink védelmére, a honvédelemre és a nemzetbiztonságra.

Dezinformációs háború is zajlik, ettől meg kell védeni az országot. A háború aggasztja az embereket, de elsősorban a gazdasági helyzet az, ami érinti a családokat. Negyven éve nem látott infláció száguld a fejlett országokban. Az eurózóna országainak egy részében már a 20 százalékot is meghaladta.

Közép-Európa országait mindez az átlagot meghaladó mértékben érinti. Mindenhol nő a költségvetési hiány és az államadósság mértéke. Az áremelkedés nálunk is évtizedek óta nem látott mértéket ért el. Nem ez az első eset.

Az Antall-kormány idején 35 százalékos inflációval, a Horn-kormány idején 28 százalék fölötti inflációval jött a gazdasági válság.

2008-ban világszerte és hazánkban is pénzügyi válság okozott fejfájás. Azt a bankrendszer, a devizahitelezés és az eladósodás idézte elő. Akkor nálunk egy „cselekvőképességét vesztett, széteső kormány volt hatalmon”. Két évvel ezelőtt is átéltünk egy gazdasági visszaesést a járvány miatt.

Most a gazdasági bajok oka az orosz-ukrán háborúra adott válasz, vagyis a háborús szankciók és az azok miatt sokszorosára emelkedő energiaárak. Ezek növekedése mindenhol növeli az inflációt.

Az energiaárak drasztikus növekedését a szankciók okozták, amiért a politika, a brüsszeli szankciós politika okozta.

Április előtt az volt az európai álláspont, hogy a szankcióknak észszerűnek kell lenniük, azaz nem szabad olyan szektorokat érinteni, mint az energia. Szankciót mindig olyan gazdasági ágazatokra érdemes kivetni, amiben erősebbek vagyunk, mint akit szankcionálni akarunk. Energiaügyekben Európa törpe, míg Oroszország óriás.

„Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra”

– fogalmazott.

Áprilisban még joggal gondoltuk azt, hogy tervezhetően alakul a gazdasági helyzet a háború ellenére is, azonban a nyáron Brüsszelben elfogadták az olajat érintő szankciókat, ráadásul napirendre vették a földgáz szankcionálását is. A földgáz ára emiatt megsokszorozódott. Mivel Európában a gáz és áram árát összekötötték, ezért a villamosenergia drágult.

Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villanyért szankciós felárat fizetnek.

„Ha megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön a felére esnének vissza és az infláció is legalább megfeleződne”

– jelentette ki Orbán Viktor. A szankciók megszüntetése esetén az európai gazdaság újra erőre kaphatna és elkerülhetné a fenyegető recessziót.

A brüsszeli bürokraták nem ezt ígérték, hanem azt, hogy Oroszországnak jobban fognak fájni a szankciók. Erre azt kell látnunk, hogy az oroszok profitja nagyobb, míg az európaiak szenvednek.

„A szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem esett térdre. Ez a fegyver visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte saját magát”

– fogalmazott.

A brüsszeli bürokraták azt is ígérték, hogy a szankciók elhozzák a háború végét, ez azonban látszik, hogy nem sikerült. Egész Európa választ vár Brüsszeltől, hogy meddig akarjuk ezt csinálni. Európa ebbe a helyzetbe belegebed, egyre több a dühös ember és a brüsszeli bürokratáknak meg kell érteni, hogy nem lehetek nemzetgazdaságokkal és emberek millióinak megélhetésével hazardírozni.

Nem csoda tehát, ha a feldühödött és magukat becsapva érző emberek sorra váltják le a szankciókat váltó kormányokat.

„Dicsőség Olaszországnak! Avanati ragazzi!” – utalt az olaszországi választási eredményekre, ahol a jobboldal győzött.

Magyarország a gazdasági szankciókat mindig fenntartásokkal kezelte és ezt az álláspontot egyedül is nyíltan képviseltük. Érveinket figyelmen kívül hagyták és mindenkire ráerőltették a szankciókat.

„Brüsszelben az a divat, hogy mindenkinél okosabbak és ott mindent jobban tudnak. Ha kifogynak az érvekből, vagy a tények nem őket igazolják, akkor az európai értékek megsértésével vádolják azt, aki ellenszegül”

– mondta a kormányfő. Ráadásul a demokráciát helyezik első helyre az európai értékek között, csakhogy a szankciókról az embereket nem kérdezte meg senki, holott az árát ők fizetik meg.

Orbán Viktor rögzítette:

Európában elsőként Magyarországon megkérdezzük az embereket a szankciókról, ahogy tettük ezt a migránsválság, a világjárvány és a genderügyek kérdésében.

Az emberek elmondhatják a véleményüket. A szankciók minden magyar család életét érintik és érinteni fogják. Amíg élnek a szankciók, addig Magyarország legfontosabb feladata a biztonságos energiaellátás biztosítása. Védenünk kell a magyar családokat és a munkahelyeket a szankciós energiaárakkal szemben. A kormány képes biztosítani Magyarország energiaellátását. Van elegendő földgáz, van olaj és van áram is.

A gáztározóink az éves fogyasztás 41 százalékát lefedeztük. Kőolajellátásunkat is megoldottuk, kivételek vagyunk az olajembargó alól. Ezt a cseheknek és szlovákoknak is kiharcoltuk, kár, hogy a brüsszeli csaták során sehol nem láttuk őket és köszönetet sem mondtak. „Sebaj, szívesen!” Saját villamosenergia-termelésünk van, saját fogyasztásunk 60 százalékát képesek vagyunk előállítani – ismertette a kormányfő.

Azonban földgáz tekintetében 85 százalékos importra szorulunk, ezért annak árát nem tudjuk befolyásolni. A felhasználást csökkentenünk kell állami szinten és a vállalkozásoknak is.
Magyarország energiafelhasználásának 35 százaléka jelenleg földgázon alapszik. Ezt 2023 végére 31 százalékra, 2025-re pedig 30 százalék alá fogjuk mérsékelni, Fokoztuk a hazai földgázkitermelést, újraindítjuk a mátrai erőművet és meghosszabbítottuk a paksi atomerőmű üzemidejét, továbbá Paks 2-t is megkezdjük megépíteni.

A kormányfő arra kéri a baloldalt, hogy támogassa ezeket az intézkedéseket.

A kormány továbbra is védi a családokat

Idén 127 milliárd forint maradt a családoknál adókedvezmény és –visszatérítés formájában. Kifizettük a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíj-kiegészítést és nyugdíjprémium is jön. Marad a 25 év alattiak szja-mentessége is. Meghosszabbítottuk a benzinár- és élelmiszerárstopot és a kamatstopot is jövő év közepéig meghosszabbítják – emelte ki Orbán Viktor.

A magyar kormány adja a legnagyobb segítséget az energiaárak tekintetében is az átlagfogyasztásig, amivel minden család átlagosan 181 ezer forintot spórol havonta.

A családok védelméhez szükséges pénz előteremtése az extraprofitadó kivetésével zajlott. A földgáz kiváltása érdekében kedvezményes tüzifa és barnaszén-programmal segítik az embereket.
A kormány hatféle támogatással segíti az embereket:

• Rezsicsökkentett ár
• Tűzifaprogram
• Barnaszénprogram
• Benzinárstop
• Élelmiszerárstop
• Kamatstop

A kormány elsődleges célja a családok segítése, de a vállalkozások védelme is rendkívül fontos. Orbán Viktor rögzítette: Egy több mint 200 milliárdos programmal segítik az energiaintenzív vállalkozásokat, várható gyármentőprogram és szükség esetén munkahelyvédelmi akcióterv is.

A szankciós energiaárak miatt a kormány frissítette közép- és hosszú távú energiastratégiáját is. Azzal számol, hogy továbbra is kőolajimportra szorulunk, a villamosenergia hálózat pedig nagy átalakuláson fog keresztülmenni. A következő 10 év legnagyobb fejlesztése ez.

Ezek nélkül a magyar energiarendszert nem lehet korszerűsíteni és a gazdasági versenyképesség sem garantálható. Brüsszel megígérte, hogy rendelkezésre bocsátja a szükséges összegeket, de ha ezt nem teszik meg, akkor megszerezzük a forrásokat máshonnan – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor hozzátette: a magyar energiarendszer teljes megújításának programja azért marad napirenden, mert a következő két válságkezeléssel teli évben sem adjuk fel stratégiai célkitűzéseinket.

A családtámogatások ennek alapján tovább szélesednek és a következő költségvetésben új intézkedések is lesznek.A munkaalapú társadalomra fel kell építeni a kutatás-fejlesztésen alapuló gazdaságot, ezt szolgálja a felsőoktatás átalakítása is.

Orbán Viktor rögzítette: a Brüsszellel fennálló vitáink ellenére is, Magyarország továbbra is az unió részeként képzeli el jövőjét. Az Európai Unió csak akkor lesz erős és életképes, ha minden színét megtartja. Büszke nemzet vagyunk, aki tudatában van annak, hogy mindig többet adott a világnak, mint amennyit kapott tőle.

A szankciók okozta gazdasági válságra Magyarország jobb állapotban fordul rá, mint a 2008-as pénzügyi válságra – hangsúlyozta a miniszterelnök.

„Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor” – jelentette ki a kormányfő. A szankciók nekünk is károkat okoznak, de megvan a lehetőség arra, hogy erősebben jöjjünk ki a válságból, mint előtte voltunk. „A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt!” – zárta beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.

forrás hirado.hu