Az orosz-ukrán háború 215. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-tizenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Putyin: Európának tisztelnie kell Moszkvát és Minszket

Az európai országoknak tisztelettel kell viszonyulniuk Oroszországhoz és Fehéroroszországhoz – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn Szocsiban fogadta fehérorosz hivatali partnerét, Aljakszandr Lukasenkát.

Lukasenka a találkozó nyilvános részén azt hangoztatta, hogy Európa jövője közös Oroszországéval és Fehéroroszországéval.
„Közös Oroszországéval, amelynek mindene megvan, amire csak szükségük van. Nekik meg olyanjuk van, amit mi is megvásárolhatunk tőlük: technológiájuk van, meg egyéb dolgaik. Mi kell még nekik? Csak felelős döntéseket kell hozniuk” – hangsúlyozta a fehérorosz elnök.
„És tisztelettel kell viszonyulniuk hozzánk” – mondta Putyin.
Lukasenka egyebek között hangot adott véleményének, hogy azok az oroszok, akik külföldre távoztak az oroszországi részleges mozgósítás miatt, haza fognak térni. Úgy vélekedett, hogy a 25 millió mobilizálható ember közül csak 30-50 ezer ember utazott el, olyanok akik egyébként sem lennének „a mi embereink”.
„Hadd fussanak! És visszajönnek” – mondta Lukasenka, azt állítva, hogy – a Nyugat által megkérdőjelezett hitelességű és érvénytelennek tartott – 2020-as fehérorosz elnökválasztást követően több ezer olyan ember hagyta el az Fehéroroszországot, aki most „visszakéredzkedik”.
Arról is beszélt, hogy Oroszország és Fehéroroszország új gazdasági partnerekre lelt, miután a Nyugat szankciókat vezetett be ellene. Kifejezte meggyőződését, hogy a nyugati országok végül meg fogják vásárolni az orosz és a fehérorosz műtrágyát.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán 14. gépesített és ejtőernyős rohamdandár a Harkiv megyei Szenykove és Oszkil közelében masszív tűzcsapás következtében több mint 120 halottat és sebesültet, valamint 15 haditechnikai eszközt veszített. A donyecki réióban az orosz légierő precíziós csapásai Szvjatohirszk körzetében az „idegenlégió” és ukrán alakulatok több mint száz harcosát ölték meg, Csasziv Jarnál pedig 10. hegyi rohamdandár előretolt vezetésipontjára parancsnoki értekezlet közben mért rakétacsapás következtében mintegy 25 katona életét vesztette, több mint negyven megsebesült, nyolc haditechnikai eszköz pedig üzemképtelenné vált.
A szóvivő szerint Mikolajiv megyében, Ocsakivnál, az ukrán 406. tüzérdandár ideiglenes telepítési pontjára mért nagypontosságú csapások következtében mintegy félszáz katona esett el, tíz haditechnikai eszköz és több mint kétezer tüzérségi lövedék pedig megsemmisült.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok az elmúlt nap folyamán öt ukrán vezetésipontot, 56 tüzérségi egységet, valamint 163 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve három lőszer- valamint rakéta- és tüzérségi fegyverzeti raktárt. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-24-est, az orosz légvédelem pedig 13 drónt, valamint 19 HIMARS- és Vilha-lövedéket.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 302 repülőgépet, 155 helikoptert, 2087 drónt, 377 légvédelmi rakétarendszert, 5114 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 845 rakétasorozatvetőt, 3417 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5904 speciális katonai járművet veszítettek.
Konasenkov azt mondta, hogy az ukrán tüzérség 25 lövedéket lőtt ki a zaporizzsjai atomerőmű tőszomszédságában lévő Volna üdülőtelepre a Dnyipropetrovszk megyei Nikopol és Marhanec településről. Az orosz tüzérség a tábornok szerint a támadást elfojtotta, sugárzási helyzete normális.
Több szakadár és orosz ellenőrzés alatt lévő településről jeleztek a helyi hatóságok tüzérségi támadást. Ennek ellenére a szakadár Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban, valamint a megszállt Herszon megyében és Zaporizzsja megyének az Azovi-tengerhez közelebb fekvő területein pénteken negyedik napja folytatódott az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazás.
A RaHDIt orosz hackercsoport hétfőn az Ukrán Külső Hírszerző Szolgálat több mint másfél ezer munkatársának adatait osztotta meg az interneten. Az információt a RIA Novosztyi hírügynökségnek az egyik orosz bűnüldöző szervnél megerősítették.
A listán kéttucatnyi országban – egyebek között az Egyesült Államokban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Lengyelországon és Magyarországon – lévő ukrán nagykövetségen fedésben működő hírszerzési emberek adatai szerepelnek, de nyilvánosságra kerültek az ENSZ, az EU és a NATO mellett működő hírszerzők, valamint több mint 40 ukrán hírszerzési egység adatai.
A RaHDIt júniusban az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) 700 alkalmazottjának adatait tette közzé, július elején pedig az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségével kapcsolatban álló személyek adatait. A háború elején a csoport egyszerre mind a 755 ukrán kormányzati weboldalt feltörte.

Tüzet nyitottak egy sorozótisztre Szibériában

Tüzet nyitott egy mozgósított helyi lakos hétfőn az Irkutszk megyei Uszt-Ilimszk város katonai sorozóirodában, súlyosan megsebesítve a járási katonai biztost.

Igor Kobzev, az irkutszki régió kormányzója közölte, hogy Alekszandr Jeliszejev járási katonai biztos rendkívül súlyos állapotban kezelik az intenzív osztályon. Az első jelentések szerint a tiszt életét vesztette.
A támadót – sajtóforrások szerint Ruszlan Zinyin 25 éves helyi munkanélküli lakost – őrizetbe vették. Az orosz nemzeti gárda szerint a gyanúsítottnak nem volt fegyvertartási engedélye és Zinyin nem volt hivatalosan bejegyzett fegyverbirtokos sem. Egy szemtanú szerint mielőtt lőni kezdett, azt mondta: „most menjünk haza mindannyian”.
A gyanúsított anyja sajtóforrások szerint elmondta, hogy a mozgósítási értesítést nem is a fia, hanem az ő legjobb barátja kapta, aki korábban nem volt katona, ami a gyanúsítottat „nagyon feldúlta”. Zinyin előzetesen azt mondta a nagymamájának, akinél lakott, hogy önkéntesként megy a sorozóirodába.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az ügyben büntetőeljárást indított.
A Meduza Lettországban szerkesztett ellenzéki hírportál szerint Oroszországban a részleges mozgósítás szerdai bejelentése nyomán újabb gyújtogatási hullám indult a katonai nyilvántartó és sorozóirodák ellen. Szeptember 21. óta legalább 11 ilyen kísérlet történt, és több közigazgatási épületet is megtámadtak. A sorozóirodák felgyújtásának sorozata az Ukrajna elleni invázió elején kezdődött, de az utóbbi időben megritkultak a támadások. A Meduza szerint hat hónap alatt körülbelül 20 eset történt.
Az elmúlt napokban orosz állami médiában is sorra jelentek nyilatkozatok, amelyek elismerték, a részleges mozgósítás során olyan embereknek is küldtek behívót, akiknek a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Sojgu védelmi miniszter által meghirdetett kritériumok alapján nem kellett volna. Sojgu szerint a szándék 300 ezer szolgálati és lehetőleg harci tapasztalattal rendelkező tartalékos mozgósítása, a mobilizálás a nappali tagozatos egyetemistákat nem érinti. A védelmi tárca megszabta a tartalékos rendfokozatok szerinti mozgósítás korhatárát is.
„Vannak olyan esetek, amikor a rendeletet megsértik, egyes régiókban a kormányzók aktívan dolgoznak a helyzet orvoslásán. Aktív és nagyon szükséges munkát végeznek ezen a téren hazai újságíróink, valamint a társadalmi szervezetek és a civil szervezetek képviselői. És ez nagyon fontos” – mondta hétfőn Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, kifejezve reményét, hogy a hibákat gyorsan kijavítják.
Több regionális vezető és más hivatalos személy is tett az elmúlt napokban ígéretet a mozgósítás meghirdetett kritériumait megsértő behívások visszavonására. A védelmi tárca közleménye szerint egyébként a részleges mozgósítás első napján tízezren jelentkeztek önként katonai szolgálatra.
Putyin szombaton aláírta a mozgósítás, hadiállapot, harci cselekmények vagy fegyveres konfliktus alatt elkövetett bűncselekmények büntetését megszigorító törvénymódosítás-csomagot. Az új szabályok értelmében egyebek között a dezertálásért, a katonai behívó megtagadásáért, az önkéntes megadásért és az ellenségeskedésben való részvétel megtagadásáért akár 10 évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak.
Peszkov hétfőn óvatosságra intett a részleges mozgósítás ügyében lábra kapott hamis híresztelésekkel kapcsolatban és hangsúlyozta, hogy Moszkva nem hozott döntést a határok lezárásáról.

Zelenszkij: két újabb tömegsírt fedeztek fel az ukrán hatóságok Izjumban

Az ukrán hatóságok két újabb tömegsírt fedeztek fel a Harkiv megyében lévő, orosz megszállás alól felszabadított Izjum városban – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CBS amerikai hírtelevíziónak adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Az elnök szavai szerint több száz holttest is lehet az újonnan fellelt sírokban. Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy Izjumban elsőként feltárt tömegsírba – amelyben több mint négyszáz holttestet találtak – egész családokat temettek el, akiket megkínoztak és megöltek. „Felnőttek, férfiak és nők, valamint kisgyerekek golyókkal a fejükben. Testük egyes részei eltűntek” – emelte ki az elnök.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZU) hétfőn arról adott hírt, hogy újabb kínzókamrára bukkantak a Harkiv megyei Lipci faluban. Közleményük szerint a luhanszki szakadárok úgynevezett népi milíciája orosz katonákkal együtt a helyiségben kínozta meg azokat a helyi lakosokat, akik nem voltak hajlandók együttműködni velük. A fogvatartottakat innen Oroszországba vitték – tette hozzá az SZBU. A szolgálat fotókat is közzétett a kínzókamráról. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az ukrán hatóságok a mostanit megelőzően már 18 helyet fedeztek fel a harkivi régióban, ahol a megszállók ukrán állampolgárokat kínoztak, és több mint ezer orosz katonát azonosítottak, akik a megszállt területeken követtek el bűncselekményt.
Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy helyreállították az áramellátást a Harkiv megyében felszabadított Balaklija városban. Hozzátette, hogy hamarosan Izjumot is összekapcsolják a távvezetékekkel. „A villamos energiával együtt lehetőség nyílik az adminisztratív és banki szolgáltatások gyors visszatérésére, hatékonyan tud dolgozni az önkormányzat és minden egyéb, a polgáraink létfenntartásához szükséges intézmény. Az emberek végre kényelmesen élhetnek majd, nem kell tüzet gyújtaniuk ahhoz, hogy főzzenek vagy fűtsenek” – fogalmazott a tisztségviselő.
Mikola Baksejev, a Harkiv megyei Pervomajszke polgármestere közölte, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek a település polgári infrastruktúrájára, a támadásban egy kiskorú lány életét vesztette.
Vitalij Kim, a déli Mikolajiv megye kormányzója arról adott hírt a Telegramon, hogy az orosz erők hétfő reggel és előző este csapást mértek a régió központja, Mikolajiv város peremvidékén lévő ipari övezetre. Közlése szerint senki sem sérült meg.
Szerhij Bratcsuk, az odesszai katonai adminisztráció szóvivője közölte, hogy az orosz erők drónokkal támadták meg a dél-ukrajnai régiót. Egy drónt megsemmisítettek a légvédelmi erők, kettő viszont eltalált egy katonai infrastrukturális létesítményt, aminek következtében nagy kiterjedésű tűz keletkezett és lőszerek robbantak fel. Hozzátette, hogy megszervezték a civil lakosság kimenekítését a térségből.
Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy az oroszok rakétatámadást hajtottak végre Zaporizzsja város és egy falu ellen a régióban. Hozzátette, hogy az előzetes információk szerint senki sem sérült meg.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság közölte, hogy az ukrán erők öt orosz lőszerraktárt és három harckocsit semmisítettek meg Herszon és Mikolajiv megyékben.
Az ukrán vezérkar hétfői helyzetjelentése szerint Oroszország már több mint 57 ezer katonát veszített el az Ukrajna elleni háborúban, becslése szerint az elmúlt napban mintegy ötszázat. Ezen felül az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 260 orosz repülőgépet, 224 helikoptert, 2290 harckocsit, 4857 páncélozott harcjárművet és 1369 tüzérségi fegyvert.

Szijjártó: Magyarország nem támogat semmit, ami közvetve vagy közvetlenül veszélyeztetné a Paksi Atomerőmű építését

Magyarország nem támogat semmit, ami közvetve vagy közvetlenül veszélyeztetné a Paksi Atomerőmű építését – jelentette ki Szijjártó Péter magyar a külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának hétfőn.

A politikus a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Közgyűlésének plenáris ülésén szólalt fel Bécsben. Hangsúlyozta, hogy miközben az Európai Unió a recesszióba tart, nagyon komoly energiaellátási gondokkal küzd, nem létezik energiapiac. Az energiaárak jelenleg az égbe szöknek, miközben a kelet-nyugati ellátási láncok megszakadtak. Ebben a helyzetben megnövekszik a nukleáris energia jelentősége.
Kiemelte, világossá kell tenni, hogy nukleáris energia nélkül nincs biztonságos energiautánpótlás, nincs megfizethető energia Európában. A nukleárisenergia-kapacitások csökkentik a függőséget a teljesen energiafüggő környezetben. Ezért lehet azt mondani, hogy a nukleáris energiakapacitás egyenlő a „szuverenitásunkkal”.
Magyarországnak több mint 40 éves nagyon pozitív tapasztalata van a nukleáris energia felhasználása terén. „Az energia előállításának ez a formája olcsó, fenntartható, ami nélkül elképzelhetetlen lenne elérni vágyott céljainkat” – mondta.
Tudvalevő, hogy az Európai Unió szankciókat léptetett életbe a háború miatt, de a szankciók első csomagja nagyon világosan kimondta, hogy a nukleáris energia nem esik hatálya alá. Sajnálatos módon egyesek az Európai Unióban, túlteljesítve az elvárásokat, különböző akadályokat gördítenek a nukleáris beruházások elé – tette hozzá.
Szijjártó hangoztatta, világossá kell tenni, megfontolunk minden brüsszeli intézkedést, a nemzeti exporthatósági tevékenységet, európai banki műveletet, amelyek gátolják a nukleáris erőművünk építését, amit szuverenitásunk elleni támadásként értékelünk. A biztonságos energiaellátás kérdését a szuverenitás kérdéseként értelmezzük – tette hozzá.
Magyarország azért döntött a nukleáris atomerőmű megépítése mellett, hogy biztosítsa az energiaellátását. A két új reaktor megfelel a legszigorúbb normáknak a biztonság terén. Szijjártó szólt arról, hogy Ausztria Magyarország szomszédja, már csak ezért is figyelni kell a biztonságra. Ez egy nemzetközi projekt, amelyet a Rosszatom vezet, de amerikai, francia és német cégek is részt vesznek benne, ideértve az alvállalkozókat is.
A miniszter hozzátette: a projekt megkapta a végleges építési engedélyt. Magyar várakozások szerint az első betonelemeket jövő ősszel fektetik le. A létesítmény várhatóan 2030-ban lesz üzemképes. A beruházással évente 70 millió tonna szén-dioxid kibocsátást takarít meg az ország.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „jogunk van ezt az erőművet felépíteni, már csak azért is, mert az energiamix összeállítása a nemzeti fennhatóság alá tartozik”. Nincs uniós szankció a nukleáris energiára – emlékeztetett. Ezért is akadályozni az ilyen beruházásokat az uniós szabályok megsértését jelenti. Ismerve az energiaellátás terén megmutatkozó válság fényében Magyarország kérvényt nyújtott be a jelenlegi nukleáris reaktorai élettartamának a meghosszabbítására. Mint mondta: „Reméljük, hogy az EU intézmények tárgyszerűen fogják ezt elbírálni, mindenfajta ideológiai, politikai megközelítés nélkül.
Felidézte, hogy az EU újabb szankciós csomagot készít elő. Ebben a kérdésben Magyarország számára van egy vörös vonal. „Nem fogjuk és soha nem is tettük, hogy támogassunk olyat, ami veszélyeztetné energia utánpótlásunkat, közvetve vagy közvetlen formában”. Ezért nem is támogatja Magyarország a műszaki, építési és informatikus szolgálatások szankcióját. Ennek nincs orosz vagy akár ukrán aspektusa, csak a magyar nemzeti érdek. Ez pedig az, hogy szavatolja az energia biztonságos ellátását Magyarországon. „Mindent megteszünk azért, hogy befejezzük a nukleáris erőművet a lehető leggyorsabban, hogy beépüljön energiamixünkbe és energia hálózatunkba – mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Magyarország támogatja a NAÜ törekvéseit, nevezetesen azt, hogy az energiaforrások egyenlőséget élvezzenek Európában, hogy az atomenergia ne legyen diszkriminálható politikai alapon, és Magyarország szabadon használhassa a nukleáris energiát – jelentette ki végezetül Szijjártó Péter.

Több mint 40 települést ért orosz támadás egy nap alatt

Több mint 40 települést ágyúztak az oroszok az elmúlt 24 órában – közölte egy ukrán tisztviselő hétfőn.

Az Ukrán Fegyveres Erők jelentése szerint Oroszország öt rakétát, tizenkét légitámadást és több mint 83 támadást hajtott végre rakétameghajtású gránátokból.

Ukrajna déli és délkeleti részén összesen több mint 40 település érintett, amire válaszul az ukrán légierő 33 támadást indított, amelyek 25 ellenséges területet értek el – írja a Sky News alapján az Index.

Rakétatámadás érte Mikolajivot

Rakétatámadást indítottak az oroszok a város szélén lévő ipari övezet ellen – erről Alekszandr Szenkevics, Mikolajiv polgármestere számolt be a Telegramon.

A városvezető szerint a támadás hétfőn hajnali 5 óra körül történt.

Az elsődleges információk szerint az épületek ablakai betörtek, ajtók, tetők rongálódtak meg, valamint részben megsemmisült egy raktár is.

Törökország sem ismeri el az ukrajnai „népszavazások” eredményeit

Törökország megerősítette, hogy nem ismeri el az ideiglenesen orosz megszállás alatt álló ukrajnai területeken tartott népszavazások eredményeit − írta meg a Sky News.

Jelenleg négy ukrajnai régióban zajlanak szavazások az Oroszországhoz csatolásról: Donyeckben, Luhanszkban, Herszonban és Zaporizzsjában.

Számos nyugati vezető azonban már kijelentette, hogy bármilyen színlelt népszavazást Ukrajnában illegitimnek tekintenének.

Ibrahim Kalin, a török elnök szóvivője a CNN Türknek nyilatkozva kifejtette, hogy az ország elismeri „az ukrán nép és állam területi integritását”.

Kazahsztán nem fogadja el a kelet-ukrajnai régiók Oroszországhoz csatolását

Kazahsztán nem fogja elismerni a kelet-ukrajnai régiók esetleges Oroszországhoz csatolását az ott rendezett népszavazások nyomán – jelentette be hétfőn a közép-ázsiai ország külügyminisztériuma.

“A referendumok ügyében Kazahsztán tartja magát az államok területi egységének elvéhez” – jelentette ki Ajbek Szmadijarov külügyi szóvivő.

Katonai objektumokba csapódott két az orosz erők által indított kamikaze drón

Két orosz kamikaze drón csapódott katonai objektumokba Odessza közelében. A dróntámadás következtében tűz ütött ki, amely a helyben tárolt lőszerek detonációját okozta – írja a The Guardian.

„A nagy kiterjedésű tűz és a lőszerek robbanása miatt megszervezték a polgári lakosság evkuációját” – közölte az ukrán erők déli parancsnoksága a Telegramon. Hozzátették: „Előreláthatóan nem voltak áldozati a támadásnak”.

Brit hírszerzés: megérkeztek a katonai bázisokra a részleges mozgósítás keretében behívottak

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának legfrissebb tájékoztatása szerint az orosz részleges mozgósítás keretében behívott férfiak első csoportjai megérkeztek a katonai bázisokra.

A minisztérium szerint több mint tízezer behívópapírt adtak ki. Oroszországnak adminisztratív és logisztikai kihívást jelenthet majd a csapatok kiképzése.

ORFK: több mint 11 ezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 6201-en léptek be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5569-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 205 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal vasárnap 75 ember, köztük 24 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Zelenszkij: Putyin nem blöfföl a nukleáris fenyegetéssel

Komolyan veszi Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fenyegetését – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a CBS amerikai hírtelevíziónak adott, vasárnap közzétett interjúban.

“Talán tegnap még blöff volt. Mostanra ez a valóság lehet” – jelentette ki Zelenszkij. Az orosz erők kezére került zaporizzsjai atomerőmű körül zajló harcokra utalva úgy fogalmazott: “Ő (Putyin) az egész világot meg akarja ijeszteni”. “Ezek nukleáris zsarolása első lépései. Nem hiszem, hogy blöffölne” – fűzte hozzá.

Petropavlovszkban már fel is fegyverezték az újonnan besorozott orosz tartalékosokat

Oroszország egyik legkeletibb pontján, a kamcsatkai Petropavlovszkban már fel is fegyverezték az újonnan besorozott tartalékosokat. Hamarosan útnak indulnak: a távolkeletről egyenesen a kelet-ukrajnai frontvonalra viszik őket.

Zeman: Csehországnak be kellene fogadnia a mozgósítás elől menekülő oroszokat

Csehországnak be kellene fogadnia a mozgósítás elől menekülő oroszokat – jelentette ki Milos Zeman cseh államfő vasárnap a CNN Prima News kereskedelmi hírtelevízió vitaműsorában.

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter csütörtökön közölte: azok az oroszok, akik most a mozgósítás elől menekülnek országukból, nem teljesítik a humanitárius vízum kiadásának feltételeit Csehországban. A részleges mozgósítást szerdán rendelte el Vlagyimir Putyin orosz államfő.
Milos Zeman kijelentette, hogy nem ért egyet a külügyminiszter véleményével. „Úgy vélem, hogy ezeknek az embereknek, hasonlóan mint az ukrajnai menekülteknek, vízumot kellene adnunk” – szögezte le az elnök. „Az a személy, aki most Oroszországból menekül, nem jelent biztonsági veszélyt” – hangsúlyozta.
Az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön úgy fogalmazott, hogy a menekülő oroszok vízumainak ügyében az egyes tagállamoknak önállóan kell dönteniük. Az uniós tagállamoknak be kellene engedniük területükre a menedéket kérő oroszokat, majd az egyéni kérelmek alapján kellene döntést hozniuk- jegyezte meg.
Petr Fiala cseh kormányfő a Blesk.cz hírportál vitájában csütörtökön azt mondta, hogy a menekülő oroszok esetleges vízumkérelmét a csehek úgy fogják kezelni, mint minden más vízumkérelmet. Hozzátette: a kormánynak nincsenek olyan információi, amelyek alapján feltételezhető lenne, hogy nagyszámú orosz állampolgár szeretne most vízumot kérni a cseh hatóságoktól.
Csehország az Európai Unió első tagállamaként már február végén leállította a vízumkiadást az orosz állampolgároknak. Az intézkedés, amelyet időközben a fehéroroszokra is kiterjesztettek, továbbra is érvényben van.

Katasztrofális következményekre figyelmeztet Amerika

A nukleáris fegyverek bármilyen bevetése katasztrofális következményekkel járna Oroszország számára – mondta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a CBS Face The Nation című műsorában.

Közvetlenül, és nagyon magas szinten kommunikáltuk a Kremllel, az Egyesült Államok és szövetségesei határozott választ fognak adni, világosan és pontosan megmondtuk, hogy ez mivel jár – mondta Sullivan.

Kiképzés nélkül, azonnal a frontra

Az ukránok szerint kiképzést sem kapnak a frissen behívott orosz katonák, egyenesen a frontra küldik őket.

Zelenszkij: az orosz őslakos népeket is kiirtják

Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti beszédében azt mondta, zajlanak a további fogolycserék, a múlt héten elengedett mariupoli foglyok jól vannak. Az ukrán elnök szerint Oroszország a mozgósítással saját őslakos népeit is ki akarja irtani, a helyzet a Krímben katasztrofális, a legtöbb mozgósító levelet ott kifejezetten a krími tatároknak adják át. Zelenszkij szerint ugyanez történik Oroszország más területein, ez csapás Dagesztán és az egész Kaukázus népeire, Szibéria és más területek őslakosaira.

A harcokról azt mondta, azok több mint kétezer kilométer hosszúságú fronton folynak, a donyecki, a harkovi, herszoni, mikolajivi és zaporizzsjai területeken.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine