Az orosz-ukrán háború 210. napja – FRISSÜL

Immár kétszáztizedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Putyin: a szuverenitás meggyengülése halálos veszély Oroszország számára

A szuverenitás meggyengülése halálos fenyegetést jelent Oroszországra nézve – jelentette ki Vlagyimir Putyin Velikij Novgorodban, az orosz államiság megszületésének 1160. évfordulója alkalmából tartott szerdai megemlékezésen.

„Az 1160 év alatt biztosan megtanultuk, hogy Oroszország számára halálosan veszélyes, ha akár csak átmenetileg is meggyengíti szuverenitását, ha feladja nemzeti érdekeit. Ilyen időszakokban Oroszországnak a puszta léte is veszélybe került; senki ne számítson többé tőlünk ilyen hibára. Nem engedünk a zsarolásnak és a megfélemlítésnek” – hangoztatta.
Az elnöki beszéd szerint Oroszország a századok során sok nemzetiséghez és sok valláshoz tartozó emberek közös és szülőhazájaként épült fel. Mint mondta, az orosz történelemben az ellenséges inváziók, a széttagoltság és a belviszályok tragédiája ellenére a sötét időszakokat mindig az újjászületés szakaszai követték.
Az államfő kijelentette, hogy senki sem rombolhatja le az olyan orosz értékeket, mint az igazsághoz és az igazságossághoz való hűség, az együttérzés és a közjóra való törekvés.
„Senki sem képes betiltani vagy eltörölni egyedülálló civilizációnkat és gazdag kultúránkat” – mondta.
Putyin szerint „a sokszínű orosz civilizációhoz tartozni boldogság”, de egyben felelősség és kötelesség is.
„A civilizációnk különleges, a saját útját járja, és ebben egy cseppnyi önhittség és felsőbbrendűségi érzés sincs. Ez a civilizáció a miénk, ez a legfontosabb számunkra” – hangsúlyozta az államfő.
„És a hazánkért, a szülőföldünkért, amelyből csak egy van nekünk, a szabadságunkért, függetlenségünkért és szuverenitásunkért, a kultúránkért és hagyományainkért harcolni fogunk, megvédjük őket őseink és utódaink nevében, Oroszország, valamint az ország nagy történelme és nagy jövője érdekében” – mondta az államfő azon a napon, amelyen részleges mozgósítást rendelt el a hét hónapja tartó ukrajnai háborúban.
Kirill páriárka szerdán, a moszkvai Fogantatás kolostorában megtartott liturgiát követően azt hangoztatta, hogy az orosz ortodox egyház egysége a béke garanciája Ukrajnában és a történelmi Rusz minden területén. Kifejezte meggyőződését, hogy a kanonikus ukrán ortodox egyház papjai és hívei tovább imádkoznak a felekezeti viszályok végéért és a népek testvéri érzéseinek erősödéséért.
Az egyházfő szerint külső erők megpróbálják „átformálni” az ukrán népet, és „ellenségessé tenni Oroszországgal szemben”. Mint mondta, ilyen körülmények között fontos, hogy a hívők ne engedjenek a gyűlöletnek magával a néppel szemben.

Rutte: Putyin pánikol, mert azt látja, hogy Ukrajna kezd sikeresen fellépni az orosz agresszió ellen

Vlagyimir Putyin orosz elnök pánikba esett, mert azt látja, hogy Ukrajna nyugati segítséggel kezd sikeresen fellépni az orosz agresszió ellen – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök szerdán Hágában a parlament ülésén.

Rutte véleménye szerint nem növekszik az Oroszország felől érkező veszély, mert Moszkvának sem érdeke, hogy „érdekes eszközökhöz nyúljon”. A holland kormányfő azt mondta, most hidegvérre van szükség, azonban éberségre hívta fel a figyelmet.
„Tény, hogy az oroszok egy Magyarország méretű területet foglaltak el Ukrajnában. Ennek biztosan nincs vége. Óvatosnak kell maradnunk, és továbbra is támogatnunk kell Kijevet” – hívta fel a figyelmet.
Az NlTimes hírportál tudósítása szerint Ruttét hidegen hagyták a nukleáris erő esetleges bevetésére utaló orosz kijelentések. Véleménye szerint „ez csak egyfajta retorika, amilyet egyre gyakrabban hallani”. Azt is hozzátette, úgy véli, „az oroszoknak inkább pihenniük kellene egy keveset”.
Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök szerdán hasonlóan reagált, mint a holland miniszterelnök, és nyugalomra szólított fel.
„Úgy gondolom, hogy nyugalomra van szükség. Nem szabad olajat öntenünk a tűzre. Nem szabad indulatból reagálni” – jelentette ki a belga közmédiának nyilatkozva. De Croo szerint a Nyugatot nem lehet megfélemlíteni, „a nukleáris fenyegetés nem újdonság, ezt már Moszkva korábban is bevetette”.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Belgium a konfliktus kezdete óta összesen 55 millió euró értékben küldött fegyvereket Ukrajnának. „Egyértelműnek kell lennünk a hozzáállásunkban, és továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát”- hangsúlyozta.

Zelenszkij: nincs újdonság Putyin mozgósításról szóló bejelentésében

Nem tartalmaz újdonságot Vlagyimir Putyin szerdai bejelentése a részleges mozgósításról, az orosz elnök az utóbbi hetekben már végrehajtotta a műveletet, amely csupán azt jelzi, hogy problémákba ütközik az Ukrajna ellen harcoló alakulatok összeállítása – mondta Volodimir Zelenszkij, az orosz támadás ellen védekező ország államfője a Bild című német lapnak.

Az ukrán elnök röviddel Vlagyimir Putyin részleges mozgósításról szóló televíziós beszéde után kijevi hivatalában a Bildnek adott interjújában elmondta, hogy a felvétel nem tartozik a „kedvenc videói” közé, és nem is talál benne új információt.
Mint mondta, az ukrán hírszerző szolgálatok és Ukrajna szövetségesei már megállapították, hogy Oroszországban részleges mozgósítást hajtanak végre.
Moszkva kadétokat – katonai iskolában tanuló diákokat – vet be Ukrajnában, „srácokat, akik nem tudtak harcolni”, és el is esnek. Ezek a fiatal emberek még a képzésüket sem tudták befejezni, „hozzánk jönnek és meghalnak” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Hozzátette: Vlagyimir Putyinnak „gondjai vannak” a támadáshoz szükséges alakulatok, a tisztek és egyéb katonai személyzet kiállításával, és „látja, hogy egységei egyszerűen megfutamodnak”.
Az orosz elnöknek milliós sereg kell, mert látja, hogy az Ukrajnába vezényelt katonák „nagy része” elmenekül – fogalmazott, kiemelve: Vlagyimir Putyin „vérbe akarja fojtani Ukrajnát, de a saját katonáinak vérébe is”.
Aláhúzta, hogy nem tervezi az orosz megszállás alatt lévő területek visszafoglalásának leállítását. Éppen ellenkezőleg, „a terveknek megfelelően, lépésről lépésre haladunk előre” – mondta az ukrán elnök, hozzátéve: biztos abban, hogy az ukrán erők az ország teljes területét felszabadítják.
Az orosz megszállás alatt lévő területek Oroszországhoz csatolásáról tervezett úgynevezett népszavazásokról azt mondta, hogy ezek „látszat-népszavazások”, amelyeket a nemzetközi közösség tagjainak 90 százaléka nem ismer majd el.
Vlagyimir Putyin televíziós beszédéről azt is elmondta: nem számít arra, hogy az orosz elnök atomfegyvert vet be az Ukrajna elleni háborúban, de nem is tudja kizárni ezt a lehetőséget.
Mint mondta, nem hinné, hogy „a világ megengedné neki, hogy használja ezeket a fegyvereket”, de mivel „nem lehet belelátni ennek az embernek a fejébe”, vannak „kockázatok”.
Az azonban biztos, hogy nem lehet engedni az ilyen fenyegetésnek, hiszen „Putyin holnap azt mondhatja, hogy Ukrajna mellett Lengyelország egy részét is akarjuk, különben atomfegyvereket fogunk bevetni”. Ezért „nem köthetünk ilyen kompromisszumokat” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij a Bild hírportálján bemutatott videóinterjúban.

Zelenszkij felszólította a világ vezetőit, hogy háborús helyzetben mondjanak le a semlegességről

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán arra szólította fel a világ vezető politikusait, hogy a háborús helyzetre tekintettel mondjanak le a semlegesség álláspontjáról, az Egyesült Államokat pedig arra, hogy ösztönözze a többi demokratikus országot, segítsenek többet, adjanak még több fegyvert Ukrajnának.

Erről az ukrán államfő a The Clinton Global Initiative elnevezésű találkozón beszélt, amelyen videoösszeköttetés útján vett részt. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a találkozó keretében Zelenszkij különmegbeszélést folytatott Bill Clinton volt amerikai elnökkel is.
Zelenszkij kijelentette, hogy az Egyesült Államok az egész civilizált világ számára a demokrácia mutatója, amelyhez más országok is igazodnak. Szerinte ezért fontos, hogy továbbra is vezető szerepet töltsön be Ukrajna támogatásában és az Oroszországra gyakorolt nyomásban.
Az ukrán elnök felszólította a világ vezetőit, hogy hagyjanak fel a semlegességgel az Ukrajna elleni háborúban, mert – mint mondta – az agresszor elleni harcban nem lehet félreállni és nem kifejezni egyértelműen álláspontunkat. „Nem lehet egyensúlyozni a jó és a rossz, a fény és a sötétség között. Választani kell egy oldalt. Minden szubjektum, minden állam nyitott és szabad. Ezért képesek választani egy oldalt, de nem maradhatnak középen” – jelentette ki Zelenszkij. Felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a szabad világ őrizze meg egységét az Oroszországgal szembeni szankciók kérdésében. Az ukrán elnök szerint a legfontosabb szankció, amelyet Oroszországgal szemben alkalmazni kell, az, hogy ismerjék el a terrorizmust támogató államként.
A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – rámutattak arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azért akarja annektálni az orosz erők által megszállt ukrajnai területeket , hogy elrettentse az ukrán hadsereget az ellentámadástól, és azt „Oroszország elleni támadásnak” nyilvánítsa.
Az ukrán nemzeti gárda a Telegram üzenetküldő alkalmazáson figyelmeztette a Putyin által meghirdetett részleges mozgósításban érintett oroszokat, hogy Ukrajnában fogság vagy halál vár rájuk. Ugyanakkor biztosítottak afelől, hogy az ukrán katonák emberségesen bánnak a fogságba esett orosz katonákkal. „Az oroszok számára az a jó és helyes döntés, hogy megadják magukat, mielőtt meghalnak vagy megsebesülnek, és ne áldozzák fel magukat parancsnokaik jogellenes utasításaira. Ez különösen igaz azokra az oroszokra, akik a részleges mozgósítással kerülnek a háborúba” – írta a nemzeti gárda.
Az ukrán vezérkar szerda reggeli helyzetjelentésében arról írt, hogy a luhanszki és a donyecki régió megszállt területein az oroszok őrizetbe veszik és gyűjtőpontokra küldik a katonai korú férfiakat. „A megszálló erők egységei állományuk veszteségeinek pótlására Donyeck és Luhanszk megyék ideiglenesen megszállt területein folytatódik a helyi lakosok kényszermozgósítása. A megszállók összevont különítményei őrizetbe veszik és gyűjtőpontokra viszik a katonakorú férfiakat, hogy onnan az ukrán védelmi erőkkel vívott csatákban veszteségeket szenvedett egységekhez irányítsák őket” – írta a vezérkar. A harctéri jelentés szerint az ukrán hadsereg az elmúlt napban kilenc településen verte vissza a támadásokat, és negyven orosz katonai célpontban okozott kárt.
A kijevi katonai vezetés legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig több mint 55 ezer orosz katona halt meg Ukrajnában.
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat arról számolt be, hogy az orosz erők szerdára virradó éjjel ismét tüzet nyitottak a zaporizzsjai atomerőműre, megrongálva a hatos energiablokk kommunikációs berendezését. A támadás következtében az erőmű blokktranszformátora és segédtranszformátorai lekapcsoltak. Az áramkimaradás miatt a biztonsági rendszerek két dízelgenerátorának vészindítása történt az üzemanyaghűtő szivattyúk működésének biztosítására – írta a Telegramon az Enerhoatom.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó közölte, hogy az elmúlt napban hat civil vesztette életét a régióban az orosz erők támadásai miatt.
A Harkiv megyei rendőrség közlése szerint folytatódik az izjumi erdőben talált tömegsír feltárása. Eddig 263 halott, köztük két gyermek holttestét exhumálták. A hatóságok szerint az erdős területen mintegy 450 megkínzott és megölt civilt temettek el, és találtak egy másik tömegsírt is, amelyben ukrán katonákat földeltek el.

Uniós szóvivő: Vlagyimir Putyin lépései a kétségbeesését mutatják

Vlagyimir Putyin orosz elnök lépései, a részleges mozgósítás, valamint a megszállt ukrán területek annektálására irányuló népszavazási kezdeményezések mind azt mutatják, hogy kétségbeesett az orosz katonai kudarcok miatt – jelentette ki Peter Stano európai uniós külügyi szóvivő az Európai Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján.

Stano szerint azok a lépések, amelyeket az orosz államfő szerdán jelentett be, újabb bizonyítékai annak, hogy Putyint nem a béke érdekli, hanem az, hogy tovább fokozza a háborút.
A szóvivő arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz elnök „nagyon veszélyes nukleáris hazárdjátékot játszik”, ezért a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia rá, hogy „hagyjon fel felelőtlen viselkedésével”. „Elfogadhatatlan hogy Putyin a nukleáris fegyvereket használja terrorarzenálja részeként” – hangsúlyozta Stano.
Elmondta, hogy az uniós tagállamok koordinációs megbeszélést tartottak az EU válaszlépéseivel kapcsolatban, de nem árult el részleteket az esetleges intézkedésekkel kapcsolatban.
Megerősítette, hogy a megszállt ukrajnai területek jogilag továbbra is Ukrajna részei maradnak, „bármilyen eredményt is hoznak az illegális, látszatnépszavazásra irányuló orosz tervek”, az EU azt soha nem fogja elismerni.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke, aki éppen az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán vesz rész New Yorkban, Twitter-üzenetében azt írta: „A Kreml mozgósít, miközben az országok az ENSZ-közgyűlésben az együttműködésért, biztonságért és jólétért dolgoznak”.
Hozzátette: „ebben a háborúban egy agresszor van, Oroszország, és egy áldozat, Ukrajna. Az EU továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát.”

Zeman: az orosz mozgósításra Ukrajna nagyobb támogatása lenne a megfelelő válasz

Az orosz mozgósításra Ukrajna nagyobb támogatása lenne a megfelelő válasz – reagált Milos Zeman cseh államfő Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai bejelentésére arról, hogy Oroszország részleges mozgósítást rendelt el ukrajnai hadműveletével kapcsolatban.

„Az orosz mozgósítás valószínűleg az utóbbi időben elért ukrán katonai sikerek következménye. Erre a megfelelő válasz az lenne, ha megnövelnénk az Ukrajnának szánt segítséget, és nemcsak katonai téren” – vélte a cseh államfő, akinek nyilatkozatát Jirí Ovcácek szóvivő hozta nyilvánosságra a Twitteren.
Milos Zeman korábban nagyon oroszbarát politikát képviselt, de az Ukrajna elleni orosz háború februári kezdete után a véleményét radikálisan megváltoztatta.
Petr Fiala cseh miniszterelnök úgy látja, hogy Oroszország a mozgósítással „az ukrajnai háború további fokozására törekszik”. A kormányfő szerint a döntés újabb bizonyítéka annak, hogy a háborút Oroszország robbantotta ki, és őt kell agresszornak tekinteni.
Az uniós országok egyetértenek abban, hogy szükség van Ukrajna további támogatására, mégpedig humanitárius, katonai és pénzügyi téren egyaránt – szögezte le nyilatkozatában a cseh kormányfő.

Milanovic: Putyin bejelentése rendkívül veszélyes helyzetet idéz elő

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai bejelentése rendkívül veszélyes helyzetet idéz elő – közölte Zoran Milanovic horvát államfő.

A horvát elnök a sajtónak nyilatkozva kijelentette: Ukrajnának meg kell nyernie a háborút, Oroszországnak annyira meg kell gyengülnie, hogy a jövőben semmi hasonlót ne követhessen el. „Láthatjuk, mennyire kitartó” – mondta.
„Az egyik oldalon állunk mi, a Nyugat, amely Oroszország ellen ukrán földön harcol. És ott van Oroszország, amely megtámadta Ukrajnát, és amely nem veszítheti el ezt a háborút saját érdekei miatt. Ez a legveszélyesebb ebben a történetben” – fogalmazott Milanovic.
„Lojálisak vagyunk a NATO-hoz, de Ukrajna nem tagja a szövetségnek. Kötelezettségeink ebben a vonatkozásban nagyon csekélyek” – húzta alá.
Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint tart-e attól, hogy Oroszország atomfegyvert vet be, azt mondta: bár Putyin időnként fenyegetőzik ezzel, ő jelenleg nem ebben látja a fő problémát.
„Oroszországnak gazdaságilag össze kellett volna roppannia az elmúlt hónapokban, de ennek éppen az ellenkezője történt” – mondta Milanovic, utalva az uniós szankciókra, amelyek szerinte nem érték el hatásukat.

A pápa az ukránok szenvedéséről beszélt audienciáján

Ferenc pápa szerdai általános audienciáján nemes népnek, mártíroknak nevezte az ukránokat, akik kínzásnak, kegyetlenkedéseknek és borzalmaknak vannak kitéve hazájukban.

A katolikus egyházfő elmondta: kedden beszélt Konrad Krajewski bíborossal, aki látta a tömegsírokat Izjum közelében. A pápai főalamizsnás jelenleg Ukrajnában tartózkodik, ahová humanitárius segítséget szállított. Vatikáni információk szerint Krajewskire és kíséretére múlt héten rálőttek segélyosztás közben.
Ferenc pápa megjegyezte: Krajewski megosztotta vele az ukránok fájdalmát, és az ellenük elkövetett borzalmakat.
Ukrán tisztségviselők elmondták, hogy több száz halottat találtak az orosz megszállás alól felszabadított, Harkiv megyei Izjum közelében. Több holttesten kínzás jelei voltak láthatóak, és sokakra hátrakötött kézzel találtak rá. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a helyszín az oroszok által elkövetett háborús bűncselekmények újabb bizonyítéka. Moszkva következetesen tagadja, hogy katonái háborús bűncselekményeket követtek volna el az ukrajnai háborúban, és hazugságnak nevezte a vádakat.
Ferenc pápa egyúttal elismerően nyilatkozott Kazahsztánról, amelyet nemrég keresett fel a világ vallási vezetőinek kongresszusa alkalmából. Kiemelte: az ország nagyon kedvező döntéseket hozott, például nemet mondott a nukleáris fegyverekre egy olyan időszakban, amikor az ukrajnai háború miatt néhányan az atomfegyverek bevetését mérlegelik.

Morawiecki: a NATO-nak Ukrajna további támogatásával kell válaszolnia az orosz mozgósításra

A Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett részleges mozgósítás további mobilizációra kell, hogy sarkallja a szabad világot, a NATO-nak Ukrajna pénzügyi támogatásával és fegyverszállításokkal kell válaszolnia rá – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán.

Morawiecki a délkelet-lengyelországi Nowa Deba település melletti gyakorlótéren nyilatkozott, ahol megtekintette a Niedzwiedz-22 fedőnevű lengyel-brit-amerikai hadgyakorlatot.
Oroszország folytatni fogja romboló tevékenységét, megpróbálja elérni Ukrajna elpusztítását, területei egy részének elfoglalását – értékelte a lengyel miniszterelnök.
Rámutatott: az orosz fél az utóbbi időben több fájdalmas vereséget is elszenvedett, ezért újabb tervbe kezdett, a világ szeme láttára meg akarja változtatni a határokat, el akarja foglalni és annektálni az (ukrán) területek egy részét.
Morawiecki szerint ebbe nem lehet beleegyezni. „Békében akarunk élni egy, az egész világhoz békésen viszonyuló Oroszországgal” – hangsúlyozta. Hozzátette: „Amikor azonban Oroszország megmutatja brutális erejét, nekünk is meg kell mutatnunk védekező erőnket”. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában.
Felszólította a nyugat-európai politikai vezetőket, hogy további pénzügyi támogatással és fegyverszállításokkal segítsék Ukrajnát. „Lehetetlen, hogy a hősies ukrán ellenállás (…) most brutális és barbár orosz ellenakcióba ütközzék” – fogalmazott. Mint mondta, folytatni kell Ukrajna támogatását, mert ott vannak ma a „szabadság barikádjai”. Megígérte, hogy ő személyesen is készül mozgósítani és segítséget szervezni Nyugat-Európában.
Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes a PAP hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte, hogy az orosz elnök a konfliktus további eszkalálására fog törekedni és arra, hogy Ukrajna minél nagyobb veszteségeket szenvedjen. Oroszország azonban belső problémákkal küzd, Putyin lépéseinek hatékonysága rendkívül korlátozott lesz – mondta.
Arra reagálva, hogy Putyin nukleáris fenyegetéssel vádolta meg a Nyugatot, és arra figyelmeztetett, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, a lengyel diplomata leszögezte: Moszkva valódi cselekvési lehetőségei olyanok, mint amilyeneket „már közel hét hónapja megfigyelhetünk Ukrajnában”. Hozzátette: Oroszországnak nagyon rossz szándékai vannak egész Európa felé, de eddig képtelen volt megvalósítani őket.

Sojgu: Ukrajna vesztesége halottakban több mint tízszerese Oroszországénak

Ukrajnának több mint 61 ezer, Oroszországnak kevesebb mint hatezer katonája esett el eddig az ukrajnai háborúban – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter szerdán a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.

Sojgu szerint a konfliktus kezdetén mintegy 201-202 ezer főt számláló ukrán fegyveres erők több mint 100 ezer embert, 61 207 halottat és 49 368 sebesültet vesztettek. Az elesett orosz katonák számát 5937-ben adta meg, ami jóval alulmúlja a nyugati katonai szakértők által becsült adatokat. Azt is mondta, hogy az orosz sebesültek 90 százaléka a gyógykezelés után visszatért a szolgálatba.
A tárcavezető közölte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt részleges mozgósítás 300 ezer embert érint, az ország mobilizációs tartaléka pedig 25 millió ember.
„Maga az érintkezési vonal – nevezhetjük frontvonalnak is – több mint ezer kilométer hosszú. Természetesen ami ezen a vonalon és mögötte van, azt biztosítani kell, ezeket a területeket ellenőrizni kell. És természetesen erről szól ez a munka, mármint a részleges mozgósítás” – fogalmazott a hadseregtábornok.
Sojgu szerint Oroszország nemcsak Ukrajnával és az ukrán hadsereggel, hanem „a kollektív Nyugattal” áll hadban. A miniszter azt mondta, hogy a részleges mozgósítás a tartalékosokat érinti, vagyis azokat, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, katonai szakmai képzettséggel és harci tapasztalattal rendelkeznek. Közölte: „Semmilyen körülmények között” nem lesz szó az egyetemisták mozgósításáról, és megígérte, hogy a sorkatonai szolgálatot teljesítőket nem vezénylik műveleti övezetbe.
A részleges katonai szolgálat elrendelését szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök az országa polgáraihoz intézett televíziós üzenetben közölte. Az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” elindításának február 24-i bejelentése után ez volt az első ilyen beszéde.
Indoklásában az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a részleges mozgósításra az Oroszország szuverenitásának és területi integritásának védelme, a nép és „a felszabadított területeken élő emberek biztonságának garantálása érdekében van szükség”. Arról is beszélt egyebek között, hogy a frontvonal több mint ezer kilométeres, és hogy nyugati fegyverekkel „terrorista csapásokat” hajtanak végre határ menti orosz területek ellen.
„A NATO valós időben, modern rendszerek, repülőgépek, hajók, műholdak, stratégiai drónok segítségével felderítést végez Oroszország egész déli részén” – mondta, és egyben nukleáris zsarolással is megvádolta a szövetséget.
„Nemcsak a zaporizzsjai atomerőmű nyugati ösztönzésű, nukleáris katasztrófával fenyegető lövetéséről van szó, hanem a NATO vezető államai egyes magas rangú képviselőinek nyilatkozatairól is, amelyek a tömegpusztító, köztük nukleáris fegyverek Oroszország elleni alkalmazásának lehetőségéről és megengedhetőségéről szólnak” – mondta Putyin, anélkül, hogy megnevezte volna, hogy kinek a nyilatkozatát kifogásolta.
„Azoknak, akik nukláris fegyverekkel próbálnak bennünket zsarolni, tudniuk kell, hogy a széljárás az ő irányukba is fordulhat” – figyelmeztetett.
Putyin kilátásba helyezte, hogy Oroszország minden rendelkezésére álló eszközt bevethet, ha területi integritása veszélybe kerül. Azt állította, hogy a „kollektív Nyugat” célja Oroszország meggyengítése és elpusztítása, és emlékeztetett arra, hogy Moszkva mindig megállította azokat, akik világuralomra törekedtek.

Szijjártó: a 25. órában vagyunk, meg kell kezdeni az ukrajnai béketárgyalásokat

Már nem is a 24., hanem a 25. órában vagyunk, ezért mielőbb véget kell vetni az ukrajnai háborúnak, amihez az érintett feleknek az ENSZ közgyűlési hetét kihasználva végre komoly párbeszédet kellene kezdeniük – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.

A tárcavezető az M1-nek adott interjújában a részleges orosz mozgósítás hírére reagálva hangsúlyozta, hogy minden olyan hír rossz hír, amely a konfliktust eszkalálja, ezzel párhuzamosan pedig minden olyan fejlemény jó hír, amely közelebb visz a békéhez.
Rámutatott, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarország rögtön súlyosan szembesül a háború negatív hatásaival, ezért hazánk különösen érdekelt a minél előbbi rendezésben, hogy meg lehessen előzni a még nagyobb bajt.
„A mai napon is szeretnénk felhívni mindenki figyelmét arra, hogy minél előbb arra van szükség, hogy véget érjen a háború (.) Ki kell használni az ENSZ közgyűlési hetét, az ENSZ-t, amelyet azért hoztak létre, hogy a világon a legnehezebb kérdéseket is meg lehessen beszélni egymással” – szögezte le.
„Mi Ukrajna szomszédságában nem tudunk mást mondani, mint hogy békét akarunk, és arra kérjük a világpolitika erős szereplőit, hogy végre beszéljenek egymással, állapodjanak meg egymással, végre legyen tűzszünet és végre kezdődjenek olyan megbeszélések, amelyek elhozhatják a békét és véget tudnak vetni emberek tíz- és százezreinek, millióinak teljesen értelmetlen szenvedésének” – tette hozzá.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy az elmúlt hónapokban egyedül Törökország közvetítési kísérlete volt sikeres, amellyel a gabonaexport újraindításának köszönhetően valamelyest enyhült a világélelmezési válság.
Erre a sikerre alapozva a török kormánynak talán lenne esélye valamiféle mediációra a szembenálló felek között – húzta alá, hozzátéve, hogy Kelet és Nyugat konfliktusa mindig rossz hír Közép-Európának.
A miniszter sűrű napirendjéről beszámolva elmondta, hogy bár az ukrajnai háború van a középpontban New Yorkban, nem szabad elfelejteni, hogy a világ számos más kíhívással is szembesül, ilyenek például a nemzeti kisebbségek rovására elkövetett jogsértések.
Tájékoztatása szerint kollégáival folytatott kétoldalú tárgyalásai mellett ezért részt vesz a Kisebbségi Jogok Nyilatkozatáról szóló magas szintű ülésen is.
Kijelentette, hogy ez a téma különösen fontos Magyarország számára, miután magyarok milliói élnek az ország határain kívül. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyarok, éljenek a világ bármely pontján, meg tudják őrizni magyarságukat, nyelvüket, jogaikat – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a világszervezetnek fel kell lépnie ezen jogok csorbulásakor.
„A nemzeti közösségek jogainak tekintetében nem szabad kompromisszumokat kötni” – fogalmazott.

Már hatszor riasztották orosz gépek miatt a magyar Gripeneket a Baltikumban

Már hatszor riasztották azonosítatlan orosz gépek miatt a NATO Baltic Air Policing (BAP) missziójának keretében a balti országok légterét felügyelő magyar Gripeneket az elmúlt két hónapban – közölte a magyar gépeknek otthont adó, a litvániai Siauliában található légibázison tartott tájékoztatóján a BAC magyar parancsnoka.

Ványik Attila elmondta, a misszió kezdete óta a magyar vadászgépek az éles riasztások mellett 36 gyakorló riasztást, illetve egyéb kiképzési feladatokat is teljesítettek.
A BAP, amelyeknek keretében 2004 óta négyhavi váltásokban, rotációban védik a balti államok légterét a NATO tagállamai, most először magyar vezetéssel látja el feladatát – tette hozzá az alezredes.
Emlékeztetett arra, hogy a mostani a BAP hatvanadik váltása, és a Magyar Légierő 2015 és 2019 után most harmadik alkalommal teljesít szolgálatot a Baltikumban.
A magyar kontingens négy Gripen vadászgéppel és 77 katonával, úgynevezett Quick Reaction Alert feladatot lát el a cseh légierő támogatásával. Ez azt jelenti, hogy azonosítatlan repülőgép észlelése esetén a vadászgéppárnak 15 percen belül a levegőbe kell emelkednie harckész állapotban.
Ványik Attila közlése szerint az eddigi riasztásokat minden alkalommal olyan orosz gép, vadászgépek, katonai szállítógépek és felderítőgépek váltották ki, amelyek azonosítatlanul repültek a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben. Ez azt jelenti, hogy nem rendelkeztek sem repülési tervvel, nem vették fel a légtérellenőrzést végzőkkel a rádiókapcsolatot, illetve kikapcsolt fedélzeti helyzetjelzővel közlekedtek.
Ilyen esetekben szükséges a repülőgépek fizikai azonosítása, amit a vadászgépek végeznek el – ismertette a parancsnok.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka a bázison megtartott sajtóbejárás alkalmával azt hangsúlyozta, hogy a orosz-ukrán háború kirobbanása óta érezhetően fokozódott a feszültség a térségben, tehát a magyar katonáknak ilyen körülmények között kell helytállniuk.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország és a Magyar Honvédség nemcsak beszél arról, hogy fontos a NATO-tagállamok együttműködése, hanem aktívan részt vesz a kollektív védelem és elrettentés végrehajtásában. Nemcsak Litvániában, de Koszovóban, a KFOR kötelékében is, ahol egy magyar tábornok vezeti a műveletet – idézte fel.
Közlése szerint a magyar katonák a misszió teljesítése során óriási elismertéget vívtak ki maguk számára, és olyan nemzetközi tapasztalatot szerezhetnek, amit más körülmények között nem lehetne pótolni.
Amit a levegőben végrehajtanak a magyar katonák, arról csak szuperlatívuszokban lehet szólni. Ugyanakkor segítenek a balti államok szárazföldi műveleteinek légi támogatásában is, társadalmi elismertséget is szerezve – mondta az altábornagy.
Kilián Nándor, a Magyar Légierő parancsoka az MTI-nek elmondta, hogy míg 2014-ig, vagyis a Krím-félsziget Oroszország általi elfoglalásáig csupán egy támaszponton működött a BAP, azóta már három támaszpont, a siauliai mellett még egy litvániai, illetve egy észtországi bázison állomásoznak a balti légtér felügyeletét végző NATO-vadászgépek.
Az orosz gépek sokszor a Szentpétervár-Kalinyingrád útvonalon repülnek azonosítatlanul a nemzetközi légteret jelentő keskeny balti-tengeri folyosón – magyarázta a vezérőrnagy.
A magyar légierő küldöttséget szállító Airbus A 319-es repülőgépét a litván légtérbe érve két JAS 39 Gripen vadászrepülőgép kísérte, illetve egy gyakorló riasztást is bemutattak a program keretében.

Román kormányfő: Putyin a béke világnapján rendelt el részleges mozgósítást

Az orosz elnök szerdai televíziós bejelentésére reagálva Nicolae Ciuca román miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Vlagyimir Putyin a béke világnapján rendelt el részleges mozgósítást.

„Ma van a béke világnapja, de ahelyett, hogy méltó módon ünnepelnénk, aggodalommal kellett tudomásul vennünk az orosz elnök nyilatkozatát a részleges mozgósításról, és az úgynevezett népszavazásokról, amelyeket Donbászban, Herszonban és Zaporizzsjában rendeznek” – mondta a román miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Rámutatott: Románia megőrzi kiegyensúlyozott álláspontját, továbbra is higgadtan, NATO-partnereivel és EU-szövetségeseivel együtt elemzi a helyzet alakulását. Ciuca kifejezte reményét, hogy a konfliktus nem fog eszkalálódni.
Az ENSZ Közgyűlése 1981-ben döntött a béke világnapjának bevezetéséről, amelyet 2002 óta szeptember 21-én tartanak. Erre a napra az ENSZ az egész világra erőszakmentességet és általános tűzszünetet hirdet. A világnapról a hatvan nemzet gyermekei által adományozott pénzérmékből öntött japán ENSZ-békeharang közelében, az ENSZ-főtitkár beszédével és a békeharang megkondításával emlékeznek meg.
Bukarestben szerdán a külföldi békemissziókban elesett román katonák árvái ültetnek egy tölgyet az Ismeretlen Katona emlékművét magában foglaló, I. Károly román királyról elnevezett parkban.

Csaknem negyvenezren vándoroltak be Izraelbe az ukrajnai háborúban érintett országokból

Idén eddig csaknem negyvenezren vándoroltak be Izraelbe az ukrajnai háborúban érintett országokból, Ukrajnából, Oroszországból és Fehéroroszországból – jelentette a The Times of Israel című angol nyelv hírportál szerdán.

Az év eleje óta 38 202 új bevándorló érkezett Ukrajnából, Oroszországból és Fehéroroszországból az Izraelbe, és vált izraeli állampolgárrá. Ez 148 százalékkal magasabb a tavalyi év hasonló időszakában összesen bevándoroltak számánál – közölte Pnina Tamano-Sata bevándorlási és befogadási miniszter a lappal.
Mellettük 1011 potenciális, de az állampolgárságot még el nem nyert bevándorló is Izraelben tartózkodik a február végi orosz invázió által érintett három országból, valamint csaknem 38 500 olyan ukrán menekült is belépett az országba, akik a zsidó befogadási szabályok szerint nem jogosultak izraeli állampolgárságra. Közülük mindössze 13 700-an maradt Izraelben.
Idén januártól szeptemberig összesen 50 500-an lettek izraelivé az egy zsidó nagyszülőt megkövetelő „visszatérési törvény” alapján, miközben az elmúlt évtizedben összesen mintegy 323 ezer új bevándorlóval gyarapodott az ország lakossága. Az idén letelepedők hat százaléka jött az Egyesült Államokból, és két százaléka etióp bevándorló.
2022-ben Oroszország adta az új bevándorlók felét, 23 789 orosz állampolgár kért izraeli letelepedést. Ukrajnából 13 097-en, Fehéroroszországból pedig 1316-an lettek eddig idén izraeliek.
Oroszországban a miniszter szavai szerint zsidók tízezrei várakoznak Izraelbe vándorlásukat biztosító engedélyekre, de nem mondott pontos számot a jelentkezőkről.
Tamano-Sata a lapnak elmondta, hogy minisztériuma és a bevándorlási ügyekben eljáró partnere, a Zsidó Ügynökség (Szochnut) folyamatosan dolgozik Oroszországban a zsidók Izraelbe költözésén, noha Moszkva megpróbálja bezárni az ottani ügynökséget.
„A Zsidó Ügynökség módosított szabályokkal, a helyi utasításoknak megfelelően jár el. Jogilag fogják megoldani a nehézségeket”- nyilatkozta a miniszter. A Szochnut esetleges bezárásáról döntő moszkvai bíróság hétfőn ismét, ezúttal október közepére halasztotta a tárgyalást a szervezet oroszországi sorsáról.

Sojgu: Ukrajna vesztesége halottakban több mint tízszerese Oroszországénak

Ukrajnának több mint 61 ezer, Oroszországnak kevesebb mint hatezer katonája esett el eddig az ukrajnai háborúban – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter szerdán a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.

Sojgu szerint a konfliktus kezdetén mintegy 201-202 ezer főt számláló ukrán fegyveres erők több mint 100 ezer embert, 61 207 halottat és 49 368 sebesültet vesztettek. Az elesett orosz katonák számát 5937-ben adta meg.
Sojgu közölte, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt részleges mozgósítás 300 ezer embert érint, az ország mobilizációs tartaléka pedig 25 millió ember.

Német alkancellár: a részleges mozgósítás újabb rossz lépés egy jogellenes háborúban

A részleges katonai mozgósítás Oroszországban újabb rossz lépés az Ukrajna elleni törvénysértő háborúban – jelentette ki a német alkancellár szerdán Berlinben.

Robert Habeck egy más ügyben tartott tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök döntése „újabb rossz és téves lépés”, amely tovább súlyosbítja a nemzetközi jog előírásait sértő támadó háborút.
A kormány megtárgyalja, hogy milyen választ adjon Moszkva lépésére, „az azonban egyértelmű, hogy továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajnát ebben a nehéz helyzetben” – mondta az alkancellár.
A gazdasági tárcát vezető politikus az Uniper energetikai vállalat államosításáról tartott tájékoztatóján tért ki a részleges oroszországi katonai mozgósításra. Rámutatott, hogy az ügy szorosan összefügg az Ukrajna elleni orosz háborúval.
Elmondta, hogy megállapodtak a többségi tulajdonossal, a Fortum finn állami energetikai céggel az Uniper átvételéről. Kiemelte: a kormány az összes többi nagy földgázimportőr esetében is végrehajtja az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az ágazat szereplői megőrizzék piaci stabilitásukat.
Az Uniper azért került nehéz pénzügyi helyzetbe, mert Oroszország visszafogta németországi földgázszállításait, noha a földgázkereskedelmet nem érintik az EU-s szankciók, vagyis az Oroszországot az Ukrajna elleni háború miatt büntető európai uniós intézkedések.
A szállítások egyoldalú visszafogása miatt az Uniper arra kényszerül, hogy a Moszkva által nem betartott szerződésekben rögzítettnél jóval magasabb áron, a piacon szerezze be az ügyfelei – köztük számos németországi közműszolgáltató – ellátásához szükséges földgázt.

Putyin részleges mozgósítást rendelt el

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Oroszországban részleges mozgósítást rendelt el, amely a védelmi tárca szerint mintegy 300 ezer embert érint.

Putyin ezt egy nappal azután jelentette be televíziós beszédben, hogy négy orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai régió a szeptember 23. és 27. közötti időszakra népszavazás megtartását kezdeményezte az Oroszországhoz történő csatlakozásról. Az orosz elnök közölte, hogy Oroszország el fogja fogadni a régiók lakosságának döntését, és biztosítani fogja a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságban, valamint a teljes vagy részleges megszállás alá került Herszon és Zaporizzsja megyében a referendum lebonyolításának biztonságos feltételeit.
A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos hadkötelezettség csak a tartalékosokra vonatkozik, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek. A bevonulás alóli felmentés az életkor, az egészségi állapot és a szabadságvesztésről szóló bírósági ítélet miatt lehetséges.
A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.
Putyin kijelentette, hogy a hadiipari komplexum vezetői közvetlenül felelősek a fegyverek és hadfelszerelések gyártásának, valamint kapacitásuknak növeléséért. Azt hangoztatta, hogy a részleges mozgósítás teljes mértékben megfelel az országot fenyegető veszélyeknek. Mint mondta, az intézkedésre Oroszország szuverenitásának és területi integritásának védelme, a nép és „a felszabadított területeken élő emberek biztonságának garantálása érdekében van szükség”.
„Nincs erkölcsi jogunk arra, hogy szeretteinket szétmarcangolásra engedjük át a hóhérnak, és nem tehetjük meg, hogy ne halljuk meg törekvésüket, hogy maguk határozzák meg a jövőjüket” – fogalmazott Putyin.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, és „ez nem blöff”. Azt állította, hogy a Nyugat szét akarja rombolni Oroszországot és nem engedte, hogy Ukrajna diplomáciai úton rendezze vele a konfliktust, pedig az áprilisi isztambuli tárgyalások alatt készséget mutatott a megegyezésre.
Korábban a Kreml és kormánypárti tisztségviselők többször hangoztatták, hogy Oroszország nem készül mozgósításra. Az orosz tőzsdeindex a bejelentés hatására 9,45 százalékponttal csaknem 2000 pontra esett, miután hétfőn az ukrajnai régiókban megtartandó népszavazásra is negatívan reagált.

ORFK: mintegy 10 ezren érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 5449-en léptek be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5008-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 169 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Vonattal szerdán 40 ember, köztük 20 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Már pénteken megkezdődnének a népszavazások

A megbízott orosz hatóságok Ukrajna négy megszállt területén – Donyeckben, Luhanszkban, Herszonban és Zaporizzsjában – kedden bejelentették, hogy szeptember 23. és 27. között népszavazást kívánnak tartani az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról, ami még jobban kiélezheti a háborút.

Kijev kijelentette, hogy a „hamis” népszavazások értelmetlenek, és közölte, hogy erői továbbra is visszafoglalják a területeket, függetlenül attól, hogy Moszkva vagy meghatalmazottai mit jelentenek be.

A Fehér Ház is elutasította Oroszország népszavazási terveit, hozzátéve, hogy Moszkva csapatokat toborozhat ezeken a területeken, miután jelentős veszteségeket szenvedett a csatatéren. Jake Sullivan, Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a tervezett népszavazásokat a szuverenitás és a területi integritás elveinek megsértésének nevezte – összegez az Origo.

Olaf Scholz: Putyin csak akkor adja fel, ha belátja, hogy nem nyerhet

Olaf Scholz német kancellár az ENSZ Közgyűlésén azt mondta, hogy Oroszország elnöke csak akkor adja fel birodalmi ambícióit, ha belátja, hogy nem tudja megnyerni a háborút. „Ezért nem fogadunk el semmilyen békét, amelyet Oroszország diktál, és ezért kell Ukrajnának képesnek lenni arra, hogy kivédje Oroszország támadását” – mondta Olaf Sholz, aki szerint az imperializmus visszatérése nemcsak Európának, hanem a globális, szabályokon alapuló békerendnek is katasztrófát jelentene.

Azt mondta, meg kell reformálni az ENSZ Biztonsági Tanácsát, és az ENSZ-nek fel kell lépnie azokkal szemben, akik egy olyan világot részesítenek előnyben, ahol az „erősek uralják a gyengéket”.

Zelenszkij szerint Ukrajna átvette a kezdeményezést

Az aktuális harci állapotokról szólva az ukrán elnök azt mondta az éjszakai videóüzenetében, hogy a fronton kialakult helyzet egyértelműen jelzi, hogy Ukrajna átvette a kezdeményezést. „Védőink nagyon körültekintően és nagyon bátran teljesítik a parancsnokaik által kitűzött feladatokat” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

Folytatjuk a stabilizációs intézkedéseket az orosz megszállás alól felszabadult területeken – mondta az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint mindenhol rögíztik az orosz atrocitások tényeit – felkutatják a megszállók kínzókamráit, a meggyilkoltak elrejtett holttestét, a megszállókkal együttműködő kollaboránsokat.

„Hálás vagyok minden rendvédelmi tisztnek, aki részt vesz a megszállók bűneivel kapcsolatos igazság megállapításában. Hálás vagyok mindenkinek, aki segít nekik. Ez egy kolosszális munka, amelyre az igazságosság érdekében van szükség, hogy mindenkit megbüntessenek, aki ukránok elleni bűncselekményeket követett el” – mondta az elnök.

Megdöbbentő fordulat: elhalasztották Putyin várva várt beszédét

Korábban több orosz lap is arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin és hadügyminisztere Szergej Sojgu kedd este bejelentést tehetnek nem sokkal azt követően, hogy az orosz alsóház új törvényt fogadott el az általános mozgósítással kapcsolatban.

A Meduza arról értesült, hogy az elnök nem fog élőben beszédet tartani, azonban szerdán kora reggel felvételről vetítik le a lakosság számára az üzenetét. A Forbes hasonló információkat kapott az orosz elnök hivatalában dolgozó forrásuktól. A hírt nem sokkal később a Lenta is megerősítette a lap hivatalos Telegram-csatornáján.

Jöhet az általános mozgósítás Oroszországban is

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója kedden ismertette, úgy tudják, az oroszoknál nemsokára jön az általános mozgósítás, hogy növelhessék az Ukrajnában harcoló csapatok létszámát. „A Kreml hamarosan bejelentheti az általános mozgósítást” – közölte a főtanácsadó az amerikai titkosszolgálat információira hivatkozva.

Oroszországnak megközelítőleg kétmillió tartalékos katonája van, akiknek a parancs kézhezvétele után haladéktalanul jelentkezniük kell szolgálatra.

Fehéroroszországban mozgósítást jelentettek be

Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök kedden elrendelte a biztonsági erők mozgósítását és a törvények szigorítását, hogy „rendet és fegyelmet teremtsen az országban” – írja az MTI.

Az államfő az intézkedést a fehérorosz nemzetbiztonsági tanács titkárával, Aljakszandr Volfoviccsal tartott megbeszélését követően jelentette be, egyebek között azt állítva, hogy az ellenzék hatalomátvételre készül. Hozzátette, hogy Ukrajnában alakulatokat képeznek ki nemcsak a hatalomátvételre, de arra is, hogy az országot a NATO-blokkhoz csatolják. „Ismét azzal próbálkoznak, hogy egy új Ukrajnát hozzanak létre itt, Belaruszban. Ezt nem szabad megengedni” – mondta az államfő.

Lukasenka már korábban is beszélt arról, hogy Ukrajnában külföldre szökött belorusz harcosokat képeznek ki fegyveres felkelés kirobbantására a saját hazájukban.

Oroszország február végén átfogó hadműveletet indított Ukrajna ellen, részben szövetségese, Belarusz területéről. A nemzetközi közösség számos büntetőintézkedést hozott Moszkva ellen, ezek egy része Belaruszra is kiterjed.

Ukrán vezérkar: Szíriából irányítanak át orosz ejtőernyősöket Ukrajnába

Az ukrán katonai vezérkar kedd esti helyzetjelentésében azt írta, hogy Oroszország kivonja Szíriából a 217. ejtőernyős ezred egységeit, és Ukrajnába irányítja át.

Az ukrán értesülés szerint az orosz katonai-politikai vezetés az ukrajnai hadműveletekhez szükséges mozgósítás sikertelensége miatt döntött így.
A kijevi katonai vezetés arról is beszámolt, hogy értesülései szerint a déli Herszon megyéből orosz katonák holttesteit vitték át két teherautón Donyeck megyébe, miközben a kelet-ukrajnai régióban lévő Horlivka város egészségügyi intézményei megteltek súlyosan sebesült orosz katonákkal.
A vezérkar jelentése szerint az orosz erők kedden hét rakéta- és húsz légicsapást mértek, valamint több mit 15 alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkből ukrán katonai és civil célpontokra. Megpróbálták megsemmisíteni Harkiv megyében a pecsenyihi víztározó gátját, de nem jártak sikerrel. Az orosz támadások következtében károk keletkeztek több mint húsz településen, köztük a Donyeck megyei Szlovjanszkban, Sziverszkben, Szoledarban, Bahmutban, Vuhledarban, a Dnyipropetrovszk megyei Nyikopolban és a Mikolajiv megyei Ocsakivban.
Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy az orosz erők tüzet nyitottak Hrisivka falura a régióban. A támadás következtében két ember meghalt, kilencen megsebesültek, köztük négy gyerek.
Az ukrán légierő arról számolt be, hogy lelőttek egy orosz Szu-25-ös csatarepülőgépet Herszon megyében és egy iráni Sahed-136-os kamikaze drónt a mikolajivi régió fölött.
Kedden az ukrán parlament első olvasatban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös államhatár mentén húzódó határsávot két kilométerre növeli. A törvényhozás jóváhagyta azt az előterjesztést is, amely lehetővé teszi, hogy visszavonuljanak a katonai szolgálatból azok, akiknek legalább három 18 évesnél fiatalabb gyermekük van.

Borrell: jogellenes a népszavazás a szakadár területeken

Az Európai Unió elítéli és jogellenesnek tartja a luhanszki, a donyecki és a herszoni régióban az Oroszországhoz való csatlakozásról tervezett népszavazás megtartását, mely sérti Ukrajna függetlenségét, önállóságát, területi egységét és a nemzetközi jogot – foglalt állást Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő kedden.

Josep Borrell közleményében aláhúzta, az ilyen intézkedések eredményei semmisek lesznek, és azokat az EU és tagállamai nem ismerik el.
Az érintett területeken a hét folyamán megkezdeni tervezett népszavazás Oroszország kísérlete arra, hogy legitimálja jogtalan katonai ellenőrzését, célja Ukrajna határainak erőszakos megváltoztatása az ENSZ alapokmányának, valamint Ukrajna függetlenségének, önállóságának és területi egységének egyértelmű megsértésével – emelte ki.
„A voksoláson leadott jogellenes szavazatok semmilyen körülmények között sem tekinthetők úgy, hogy az állandó orosz katonai fenyegetettség és megfélemlítés alatt élő emberek szabadon kifejezték akaratukat” – fogalmazott a főképviselő.
Oroszországot, annak vezetését, valamint mindazokat, akik részt vesznek a kihirdetett népszavazások lebonyolításában, valamint a nemzetközi jog megsértésében Ukrajna területén, felelősségre fogják vonni, és a népszavazási tervek Oroszországgal szembeni további korlátozó intézkedések megfontolását teszik szükségessé – jelentette ki Borrell.
Az Európai Unió továbbra is megingathatatlanul támogatja Ukrajnát, és arra szólítja fel Oroszországot, hogy haladéktalanul, teljes mértékben és feltétel nélkül vonja ki teljes katonai erejét és felszerelését a megtámadott ország területéről – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Szeptember 23. és 27. között népszavazást tartanak a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságban, valamint Herszon megyében az Oroszországhoz való csatlakozásról, erről tájékoztatott kedden a két délkelet-ukrajnai szakadár és az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai régió kormányzata.

Megkönnyítik az orosz állampolgárság megszerzését a fegyveres erőknél szolgáló külföldieknek

Egyszerűsített eljárás keretében kaphatnak majd orosz állampolgárságot azok a külföldiek, akik legalább egy évre leszerződnek orosz katonai szolgálatra, amihez előzetes tartózkodási engedély sem szükséges.

Az erről rendelkező jogszabály-módosításokat kedden fogadta el második és harmadik, végleges olvasatban az orosz parlament alsóháza. Korábban a külföldieknek a honosításhoz legalább három évig kellett az orosz hadseregben szolgálniuk. Az új szabályok értelmében a katonák, tengerészek, őrmesterek és altisztek első szerződésének időtartama ötről egy évre csökken.
A törvénymódosítások megszavazását követően Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a honlapján közölte, hogy a főváros segít az orosz védelmi minisztériumnak a külföldi állampolgárok sorozásának megszervezésében. Bejelentette, hogy az ehhez szükséges infrastruktúrát a Moszkva vonzáskörzetében lévő Szaharovóban működő migrációs központba telepítik.
Az amerikai finanszírozású Szabadság Rádió orosz nyelvű híroldala szerint a moszkvai üzbég nagykövetség figyelmeztette állampolgárait, hogy önkéntes zászlóalj létrehozása vagy a külföldi harci műveletekben való részvétel az ország törvényei szerint bűncselekménynek számít. Az ok a forrás szerint egy tévériport lehetett, amely arról számolt be, hogy Oroszországban üzbég zászlóaljat állítanak fel az Ukrajna elleni háborúban való bevetéshez.
Az alsóház a mozgósítással és hadiállapottal kapcsolatos módosításokat is elfogadott kedden a büntető törvénykönyvben, második és harmadik olvasatban. Ezek az egyhangúlag megszavazott új rendelkezések egyebek között szigorúbb büntetést írnak elő az önkéntes megadás és az egység jogosulatlan elhagyása esetén a mozgósítás és a hadiállapot idején.
Az önkéntes megadás háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel járhat majd, ha nem merül fel a hazaárulás gyanúja. A bűncselekményt első alkalommal elkövető katona mentesülhet a büntetőjogi felelősségre vonás alól, ha intézkedéseket tett a szabadulása érdekében, visszatért az egységéhez vagy a szolgálati helyére, és a fogságban töltött idő alatt nem követett el más bűncselekményt, vagy ha cselekedetét súlyos körülmények közrejátszása kényszerítette ki.
A katonai egység jogosulatlan elhagyása mozgósítás vagy hadiállapot idején – időtartamtól függően – akár tíz évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, ami a duplája a jelenleg kiszabható büntetésnek. A fosztogatásért akár 15 év is kiszabható lesz, súlyosbító körülménynek minősül majd, ha a bűncselekményt mozgósítás, hadiállapot alatt, háborús időkben követik el.
A szabályos parancs megtagadása hadiállapot idején, háborús időszakban, fegyveres konfliktus idején, illetve a katonai vagy harci műveletekben való részvétel megtagadása kettőtől három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető. A katonai kiképzésre behívott tartalékosoknak a szerződéses és a sorkatonákkal azonos büntetőjogi felelősségre vonás jár majd a bevonulás elmulasztásáért vagy dezertálásért.
Olga Kovitidi krími szenátor, a törvénytervezet egyik kezdeményezője a Rosszija 24 televízióban kijelentette, hogy a büntető törvénykönyv módosításai nem jelentik egyben a mozgósítás kihirdetését is Oroszországban. Ezt egyébként több orosz politikus, köztük Gennagyij Zjuganov, a kommunisták vezetője és Mihail Seremet, a kormányzó Egységes Oroszország képviselője is sürgette, miután az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a csapatokat a Harkiv megyei Izjumból és Balaklijából a Donyecki Népköztársaságba „csoportosították át”. A Kreml többször is közölte, hogy mozgósításra nincs szükség.
Az RBK gazdasági lap összefoglalója szerint Oroszországban a mozgósítási kiképzésről és a mozgósításról, illetve a hadiállapotról szóló törvény szabályozza a mobilizálást, amely elrendelhető hadiállapot bevezetése előtt és a hadiállapot bevezetésekor, lehet általános vagy részleges. Alanyai a sorkatonai szolgálatra kötelezett tartalékos állampolgárok, akik nem jogosultak halasztásra.
A hadiállapot bevezetését indokolhatja idegen állam Oroszország területére való behatolása, az ország bármely részének megszállása; Oroszország területének külföldi fegyveres erők általi bombázása; az orosz kikötők vagy partok blokádja; külföldi fegyveres erők támadása az orosz fegyveres erők ellen, függetlenül helyszíntől; idegen állam fellépése, amely megengedi hogy területét egy másik állam Oroszország elleni agresszióra használja fel; fegyveres bandák, csoportok, irreguláris erők és zsoldosok Oroszországba küldése egy idegen állam által, agresszió céljából.

Zaporizzsjai ukrán támadás visszaveréséről számolt be egy Moszkva-barát tisztségviselő

Ukrán támadást vertek vissza az orosz erők a Zaporizzsja megyei Orihive településnél – közölte Vlagyimir Rogov, a Moszkva-barát regionális katonai és polgári közigazgatás főtanácsának tagja kedden.

Rogov a megkísérelt offenzívát a pénteken kezdődő, ötnapos népszavazással hozta összefüggésbe, amelyen Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került, az Azovi-tenger felőli részén az Oroszországhoz való csatlakozásról fognak voksolni. A tisztségviselő állítása szerint az ukrán veszteség „legkevesebb többtucatnyi” volt. Bejegyzése szerint az ukrán tüzérség ismét lőtte Enerhodart.
Korábban Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Herszon megyében az ukrán 59. gépesített lövészdandár mintegy száz katonát és hét páncélozott járművet veszített koncentrált támadások következtében, Mikolajivban pedig precíziós légicsapások megsemmisítették annak a gyárnak műhelyeit, ahol ennek az egységnek a haditechnikai eszközeit javították. A tábornok szerint mintegy 120 katona elesett, három harckocsi és 12 jármű pedig üzemképtelenné vált az ukrán 81. légimozgékonysági és 66. gépesített dandárt Harkiv megyében, a 93. gépesített dandárt pedig a donyecki régióban ért támadásokban. Több mint 70 katona és több mint 15 haditechnikai eszköz akkor semmisült meg, amikor nagy pontosságú levegő-föld csapások érték a 35. tengerészgyalogos és a 114. területvédelmi dandár ideiglenes állomáshelyét Mikolajiv megyében.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint tüzérségi és rakétaerők az elmúlt nap folyamán hat vezetésipontot, 49 tüzérségi egységet 142 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve egyebek között öt rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-24-es repülőgépet, a légvédelem pedig 12 drónt, két amerikai HARM radarelhárító rakétát és 27 HIMARS- és Vilha-lövedéket.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 295 repülőgépet, 155 helikoptert, 2007 drónt, 375 légvédelmi rakétarendszert, 5038 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 839 rakétasorozatvetőt, 3403 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5719 katonai járművet semmisítettek meg.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fél az elmúlt nap folyamán öt tüzérségi támadást intézett a zaporizzsjai atomerő szomszédságában található hőerőmű alállomás ellen, összesen 24 lövedéket kilőve, az egyik műszaki épületben kárt okozva. A támadást a tárca szerint az orosz tüzérség visszaverte, az erőműben a sugárzási helyzet normális.
Gyenisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője, a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy Artemivszk (Bahmut) irányában a szakadár és az orosz „szövetséges erők” védekezésből támadásba lendültek. Elmondása szerint az ukrán fegyveres erők Liman térségében több helyen is sikertelenül próbálkoztak aktív műveletekkel.
Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője Telegram-bejegyzésben közölte, hogy az Ahmat különleges alakulat egy nap alatt az ukrán fegyveres erők mintegy kétszáz katonáját ölte meg a Donyec-medencében. Kadirov egyik parancsnoka egy videóban arról tett jelentést, hogy a csecsen alegység a második luhanszki hadtesttel és a Wagner katonai magáncéggel együtt hajtott végre műveleteket „jó eredménnyel” Beresztove és Szpirne térségében.
Kirill Sztremouszov, Herszon megye Moszkva-barát katonai és polgári közigazgatásának helyettes vezetője, azt mondta, hogy az ukrán csapatok minden előrenyomulási kísérlete meghiúsult, és a régió 95 százaléka a „szövetséges erők” teljes ellenőrzése alatt áll.
Hét civil lakos, köztük három gyerek vesztette életét kedden az ukrán fegyveres erők Krasznorecsenszke falu elleni tüzérségi támadása következtében. Erről a szakadár Luhanszki Népköztársaság hatóságai számoltak be, mint ahogy arról is, hogy hajnalban három HIMARS-rakétát lőttek ki Szvatove községre.
Alekszandr Kofman, a Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarájának elnöke a Sputnik rádiónak nyilatkozva kedden azt mondta, a Donyecket hétfőn ért ukrán csapás adta meg az utolsó lökést az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazás kiírásának. A szakadár köztársaság fővárosában 13 civil, köztük két gyerek vesztette életét egy buszmegállóban, 155 milliméteres, NATO-szabványú ágyúval végrehajtott „szándékos” ukrán belövéstől. Kofman szerint az ő vérük volt az utolsó átlépett „vörös vonal”.
A népszavazást szeptember 23. és 27. között tartják meg a szakadár Luhanszki és a Donyecki népköztársaságban, valamint a megszállás alá került Herszon megyében és Zaporizzsja megye oroszok ellenőrizte területein.
A Harkivi megye oroszok által kinevezett közigazgatásának sajtószolgálata közölte, hogy az ukrán fegyveres erők az Oroszországgal „kollaboráló” emberek azonosításán dolgoznak Kupjanszkban, akiket aztán „ismeretlen helyre” szállítanak.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine