A háború fordulóponthoz érkezett – Putyin részleges mozgósítást rendelt el

Kedd este óta tűkön ülve várta a világ Vlagyimir Putyin elnök beszédét, amelyre végül szerda reggel került sor.

Mint az várható volt, az ukrajnai háború egy újabb fordulópontjához érkezett, melynek során az orosz elnök részleges mozgósítást rendelt el. Az ukrán haderők elmúlt héten végrehajtott sikeres ellentámadásai már lebegtették annak a lehetőségét, hogy Oroszország tovább fokozza az ukrajnai offenzíváját, és az orosz sajtóban csak „különleges hadműveletként” emlegetett inváziót általános háborúra fordítja. Ennek gyanúját erősítette a Kreml több keddi rendelkezése is, valamint az a tény, hogy az ukrajnai szakadár régiókban péntektől népszavazást terveznek az Oroszországhoz való csatlakozás lehetőségéről. Szerdai beszédében Vlagyimir Putyin azt is kijelentette, hogy „minden rendelkezésre álló eszközt” bevet, és azok, akik nukleáris zsarolást próbálnak alkalmazni Oroszország ellen, azt ellenük fordítják. „Nem blöffölök” – hangsúlyozta.

Szerdai beszédében Putyin azt is közölte, hogy Oroszország teljes mértékben támogatja a hétvégére Luhanszkban, Donyeckben, Herszonban és Zaporizzsjában meghirdetett népszavazást az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról – számolt be a The Guardian.

Beszédében Putyin azzal vádolta a Nyugatot, hogy 2014-ben háborút indítottak Oroszország ellen Ukrajnában. „Agresszív oroszellenes politikájában a nyugat minden határt átlépett” – mondta, majd azt állította, hogy a Nyugat Oroszország elpusztítását és nukleáris zsarolást tervez. Az orosz elnök figyelmeztetett, hogy nem fog nukleáris zsarolásnak engedni.

Vlagyimir Putyin arról is beszélt, hogy a részleges mozgósítás szeptember 21-én kezdődik és csak a tartalékosokat, közülük is elsősorban a gyakorlattal rendelkezőket vonják be a sorkatonaságba. A Kreml rendeletben rögzítette a részleges mozgósítás tényét az Orosz Föderáció területén.

„Részleges mozgósításról van szó, vagyis csak a jelenleg tartalékos állományban lévő állampolgárokat vonják hadkötelezettség alá, mindenekelőtt pedig azokat, akik a fegyveres erőknél szolgáltak, és rendelkeznek bizonyos katonai szakterülettel és megfelelő tapasztalattal.” – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin szerint a Nyugat el akarja pusztítani Oroszországot, ahogy a Szovjetuniót is megtörték

A TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint

Putyin úgy fogalmazott: A Nyugat célja Oroszország meggyengítése, megosztása és elpusztítása.

Az elnök szerint nyugaton már egyenesen azt mondják, hogy 1991-ben meg tudták törni a Szovjetuniót, most pedig magának Oroszországnak is eljött az ideje, hogy sok, egymással harcoló régióra szakadjon. „Ennek a Nyugatnak az a célja, hogy meggyengítse, megosztja és végső soron elpusztítsa országunkat” – mondta az államfő szerdai televíziós beszédében Vlagyimir Putyin.

A hadművelet célja Donbász felszabadítása

A RIA Novosztyi arról számolt be, hogy Putyin elnök a különleges katonai művelet céljának Donbász teljes felszabadítását nevezte.

Szerinte a kijevi rezsim lemondott a kérdés békés rendezéséről és amikor atomfegyverre vonatkozó igényeket fogalmaztak meg, akkor világossá vált, hogy egy új offenzíva elkerülhetetlen, melynek célpontja a 2014-ben annektált Krím-félsziget lenne.

Putyin szerint ilyen helyzetben az egyedüli megoldás a megelőző különleges hadművelet megindítása volt.

Putyin nem enged

Az orosz elnök kedden tartott parlamenti beszédében arról biztosította a házat, hogy „nem fognak letérni szuverén irányvonalról.”

Kiemelte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként továbbra is az egységes nemzetközi rend előmozdításán dolgoznak, valamint szeretnének hozzájárulni a világot érintő kihívásokra és fenyegetésekre adandó válaszok megtalálásához. Az elnök kijelentette, hogy segíteni kívánják a kiélezett regionális konfliktusok megoldását.

Putyin a demokratikusabb és igazságosabb multipolaritás felé való elmozdulást nevezte a nemzetközi politika fő vektorának. Majd a Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi találkozójára emlékeztetve rámutatott: a szervezet azokat az országokat tömöríti, amelyek meg vannak győződve arról, hogy a modern világnak policentrikusnak kell lennie, és a nemzetközi jog általánosan elismert normáin, az egyenlő, oszthatatlan biztonság elvein, a kölcsönös tiszteletre épülő együttműködésen kell alapulnia, amelyben az ENSZ központi és koordináló szerepet játszik”.

Putyin szerint azonban a többpólusúság irányába történő objektív fejlődés azok ellenállásába ütközik, akik megpróbálják megőrizni hegemón szerepüket a világ ügyeiben, és mindent irányítani akarnak: Latin-Amerikát is, Európát is, Ázsiát is és Afrikát is”.

Az elnök beszédében hangsúlyozta, hogy ez a hegemónia nem tarthat örökké, az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat pedig illegitimnek nevezte. Arra is emlékeztetett, hogy a szankciós politika láthatóa visszafelé sült el és azoknak okoz szenvedést, akik alkalmazzák az orosz féllel szemben.

Eközben Olaf Scholz német kancellár az ENSZ New York-i közgyűlésén felszólalva kijelentette, hogy Putyinnak fel kell ismernie, nem tudja megnyerni a háborút.

„Ezért nem fogadunk el semmilyen békét, amelyet Oroszország diktál, és ezért kell Ukrajnának képesnek lenni arra, hogy kivédje Oroszország támadását” – mondta a kancellár.

A cikk megjegyezte: Németország jelentős segítséget nyújtott Ukrajnának, de bírálták, amiért nem ad többet a modern fegyvereiből.

Forrás: hirado.hu Kép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Pavel Bednyakov)