Szénláz – az európai energiaválság vadásztérré változtatta Afrikát

A afrikai Tanzániában található Mtwara városa tavaly év végéig főként kesudióval kereskedett, azonban kikötője jelenleg szénnel megrakodott hajókkal van tele, mivel az orosz–ukrán háború következtében bevezetett uniós szankciók miatt világszerte versenyfutás kezdődött a tüzelőanyagokért – számolt be a Reuters hírügynökség.
„Az európai szereplők az orosz háború óta bármeddig elmennek, hogy szenet szerezzenek. Nagyon jó árakat kínálnak” – mondta Rizwan Ahmed, az afrikai Bluesky Minings szénbányászati vállalat ügyvezető igazgatója.
Tanzánia hagyományosan csak a szomszédos kelet-afrikai országokba exportált termikus szenet, mivel a szén messzebbre való szállításának lehetősége nem volt adott, ugyanis a tüzelőanyagot az ország délnyugati bányáiból több mint 600 kilométerrel távolabb lévő Mtwara kikötővárosába kellett volna eljuttatni, teherautók segítségével.
Európa energiaválsága az uniós szankciók következtében azonban közbeszólt, és mindezt egy csapásra megváltoztatta.
Az unói által bevezetett szénembargó és az orosz szén bojkottja következtében az áramtermeléshez használt termikus szén ára rekordszintre ugrott, ami ahhoz vezetett, hogy számos európai ország elvesztette a hozzáférést az Oroszországtól származó létfontosságú földgáz- és szénkészletekhez.
Az európai és Európán kívüli vásárlók most azonban a legmagasabb árat is hajlandók kifizetni a gyakran távoli, afrikai bányákból származó szénért, ami többek között Tanzániából, Botswanából vagy akár az afrikai kontinens mellett található Madagaszkárból is érkezhet
– mutatott rá a Reuters.
Lengyelország a szénellátás biztosításához korábban Oroszországból olcsó és jó fűtőértékű szenet importált, azonban az orosz szén behozatalát az Európai Unió szankcióját támogatva Lengyelország áprilistól leállította.
Harc a szénért
„Az európai szereplők az orosz háború óta bármeddig elmennek, hogy szenet szerezzenek. Nagyon jó árakat kínálnak” – mondta Rizwan Ahmed, a Bluesky Minings szénbányászati vállalat ügyvezető igazgatója.
Az amerikai Cargill nyersanyagkereskedő vállalat tapasztalatai szerint az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt az Európába irányuló szénszállítások száma – mutatott rá Jan Dieleman, a Cargill vállalat tengeri szállítási részlegének elnöke, aki szerint a cég a júniusi–augusztusi időszakban 9 millió tonna szenet szállított világszerte, szemben az egy évvel korábbi 7 millió tonnával.
„Európa a többi (szén iránt) érdeklődővel áll versenyben, azonban más helyettesítő tüzelőanyag, mint például a gáz, sokkal többe kerül. Európának szüksége van a szénre, melyet Kolumbiából, Dél-Afrikából és még távolabbi térségekből kell beszereznie, ahonnan a jövőben komoly szállítások fognak érkezni” – tette hozzá Jan Dieleman.
A szénexportőrnek minősülő Ausztrália Newcastle-ben található kikötőjében szeptember 16-án a termikus szén havi ára tonnánként 429 dollárra rúgott, ami alig maradt el a márciusban elért 483,50 dolláros történelmi csúcstól. A hírügynökség kiemelte, hogy tavaly ilyenkor a szén ára csupán 176 dollár/tonna volt.
Menczer Tamás ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az Oroszországra már eddig kivetett szankciók energiahiányt és óriási árrobbanást idéztek elő Európában, miközben nem vittek közelebb a háború végéhez sem.
Dübörög a szénimport
Mtwarában a kikötő egyik tisztviselője szerint tavaly november óta 13 szénnel megrakodott hajó indult útnak, melyek közül a legutóbbi, az MV Miss Simona hajója a múlt héten 34 529 tonnás szállítmányt vitt Franciaországba.
Június vége óta a Shipfix tengeri és áruforgalmi adatplatform elemzése szerint 57 tanzániai szén szállítására irányuló rakományrendelés – azaz a rendelkezésre álló hajókra vonatkozó kérés – jelent meg az azonnali fuvarozási piacon, míg tavaly ugyanebben az időszakban mindössze kettő – emlékeztetett a Reuters.
A Braemar hajózási ügynökség elemzése szerint a globális tengeri termikus szénbehozatal júliusban elérte a 97,8 millió tonnát – az eddigi legmagasabb értéket –, ami több mint 9 százalékkal szárnyalta túl a 2021-es mennyiséget. Augusztusban ez az érték 89 millió tonnára csökkent, mely főként a kulcsfontosságú termelőnek minősülő Ausztrália exportkiesésének köszönhető.
Az intézet kutatásában továbbá azt is megosztotta,hogy az idei év augusztusában az Európai Unió (EU) országai 1,9 millió tonna szenet importáltak Dél-Afrikából, ami az eddigi legmagasabb havi mennyiségnek bizonyult.
A dél-afrikai szén uniós behozatala több mint hétszeresére, 5,8 millió tonnára nőtt az orosz szénre vonatkozó szankciók áprilisi bejelentése óta eltelt 5 hónapban
– hívta fel a figyelmet a Braemar. Összességében az EU-s szénbehozatal augusztusban 44 százalékkal emelkedett meg az előző év azonos időszakához képest.
Tanzánia, Botswana és Madagaszkár a célkeresztben
Tanzánia bányászati bizottsága a Reuters hírügynökségnek közölte, hogy várakozásai szerint az ország szénexportja még az idén megduplázódhat, mintegy 696 773 tonnára, míg ezzel szemben szénkitermelése várhatóan 50 százalékkal fog emelkedni, mintegy 1 364 707 tonnára. A tanzániai kormány továbbá egy vasútvonal építését is fontolgatja, amely a széntermelő Ruvuma régiót kötné össze Mtwara kikötői városával.
Hasonló a helyzet a tengerparttal nem rendelkező Botswanában is, ahol korábban a szén tengeri útvonalon történő szállítása elképzelhetetlen volt, azonban „a jelenlegi árak mellett ez most lehetségessé vált” – nyilatkozta a Minergy szénbányászati vállalat vezérigazgatója, Morné du Plessis.
Rizwan Ahmed, a Bluesky Minings igazgatója kiemelte, az európai kereskedők hajlandók az ázsiai vevők által kínált ár kétszeresét is kifizetni, továbbá hozzátette, hogy cége jelenleg nem exportál Mtwarán keresztül, azonban ez megváltozhat, mivel a vállalat megkereséseket kapott német, lengyel és brit vevőktől is.
Madagaszkár is a szénpiac felé kacsingat, ugyanis a jelenlegi árak az országban szénprojektet fejlesztő egyik vállalat vezérigazgatója, Prince Nyati szerint „erősen segítik a madagaszkári szénbányászatot abban, hogy az ország történetében először szenet exportálhasson”.
Németország az eredeti tervek szerint az év végével leállította volna a még jelenleg működésben lévő három atomerőművét, azonban a háború és a szankciók közbe szóltak.