Elszálló energiaárak és infláció: a háború és az uniós szankciók egyszerre okozzák a bajt a szakértők szerint

Egekbe emelik az inflációt az elszálló energiaárak Európában. Szakértők kiszámolták: az energiaárak megduplázódása akár 5 százalékkal is növeli a pénzromlást, a három-négyszeres drágulás pedig 20 százalékos inflációt is eredményezhet.

A háború és az uniós szankciók egyidejűleg okozzák a bajt, ráadásul úgy tűnik: az Oroszország elleni intézkedések eddig főleg Európának okoztak nehézséget – hangzott el az M1 Híradójában.

Megfelelő a nyomás, vagyis folyamatosan érkezik az orosz földgáz a Török Áramlaton keresztül többek között a vecsési elosztóállomásra, ahonnan például Budapestet is ellátják energiával. Az Európába irányuló gázvezetékek közül mára ez az egyetlen, ahol még korlátozások nélkül érkezik a nyersanyag. De ez is veszélybe kerülhet, ha Brüsszelben elfogadják a gázársapkát, ami egyelőre lekerült a napirendről, több tagállam, így Magyarország nem szavazata miatt.

Ugyanakkor az Európai Unió szankciói továbbra is érvényben maradnak – ezt az Európai Bizottság elnöke jelentette ki az unió helyzetéről szóló évértékelő beszédében. A szakemberek véleménye megoszlik, hogy az intézkedések kinek fájnak jobban, az EU-nak vagy Oroszországnak.

A Klímapolitikai Intézet igazgatója az M1-en elmondta, Brüsszelben arra számítottak, hogy ezek az intézkedések megállítják az orosz támadást, de nem ez történt. Ráadásul a gáz exportjából az elmúlt fél évben óriási bevételre tett szert a Kreml, amiből tovább tudja finanszírozni a háborút.

„158 milliárd euró költségben tudtak exportálni az oroszok. Egyes számítások szerint körülbelül százmilliárd euró volt a háborúnak az eddigi költsége, és ennek a felét, ennek a 158 milliárd eurónak a felét Európa fizette ki eddig a megemelkedett energiaárak miatt. Tehát egy nagyon kétarcú hozzáállás tapasztalható az európai országok részéről, szeretnék nagyon büntetni Oroszországot, mindeközben az energiaköltségeknek a felét ők fizetik be az orosz költségvetésbe” – fogalmazott Litkei Máté.

Litkei Máté szerint ez a jövőben sem változik, hiszen rövid távon nem lehet leválni az orosz gázról.

Szakértők szerint a háború és az emiatt elszabaduló gáz- és áramárak és főként az elhibázott szankciók miatt ma szerte Európában régen látott magasságokba emelkedett az infláció.

Magyarországon az energiaárak 100 százalékos növekedése azonnal 3–5 százalékkal emeli az inflációt. A három-négyszeresére dráguló energia pedig már 15–20 százalékos inflációt jelentene. Vagyis: ha megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön a felére esnének vissza, és az infláció is megfeleződne.

Az elhibázott szankciós politikára utal, hogy a többségi állami tulajdonban lévő orosz Rosznyefty, a világ egyik legnagyobb olaj- és gázkitermelő vállalata 13 százalékkal növelte termelését az első fél évben.

Ez azt jelenti, hogy a társaság adózás előtti eredménye meghaladta a 7 milliárd dollárt.

Jelenleg a gáz ára a brüsszeli tervekhez hasonlóan kiszámíthatatlanul változik. A közelmúltban még a 340 eurót is meghaladta megawattóránként, aztán a hét elején jelentősen, 180 euróra csökkent, mára viszont újra 250 euróra emelkedett a gáz ára megawattóránként.

Ugyanakkor jó hír, hogy a kőolajnál nincsenek ilyen nagy kilengések, sőt az elmúlt három hónapban 120–130-ról 90–95 dollárra süllyedt az árfolyama.

A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint az árcsökkenés azzal van összefüggésben, egyre több ország gazdasága kerül recesszióba, emiatt folyamatosan csökken a világgazdaságban a kőolaj iránti igény. Ez természetesen kihat majd az itthoni üzemanyagárakra is.

forrás hirado.hu, borítókép illusztráció