Vásárhelyi szülő: halas makarónival, paradicsomos káposztával vagy karalábélevessel nem lopja magát a gyerekek szívébe a közétkeztetés

Megkezdődött az új tanév Vásárhelyen, s újra egyre több a panasz a 2022. január 1-jével Márki-Zay Péter polgármester által egy Pest megyei magánvállalkozásnak kiszervezett közétkeztetéssel kapcsolatban. Egy vásárhelyi szülő – hangsúlyozottan politikamentesen – juttatta el hozzánk alábbi levelét, melyben többek között arról ír: az iskoláskorú gyermekek számára az étel sok esetben kevés és ízetlen. Szülőtársaival együtt úgy vélik, a minőség messze elmarad a régi „jó öreg” Hód-Menzáétól. Változást sürget, mert – mint megemlíti – már akadnak olyan nebulók, akik ételhordóban hordják az ételt az iskolába, s a konyhásokat kérik, melegítsék meg nekik. Továbbra is áll a bál a vásárhelyi közétkeztetés körül!
„Tisztelt Szerkesztőség!
Először is szeretném leszögezni, hogy politikai hovatartozásomtól függetlenül írom a levelem! Ez egy segélykiáltás szülők és gyermekek részéről egyaránt!
Párommal mindketten dolgozunk napi 8-10-12 órát, műszaktól függően. Tisztességesen neveljük gyermekeinket, akik még általános iskolába járnak. Amikor csak lehet, főzök este főtt ételt a családnak. Nem panaszkodhatom rájuk, mindig mindent megettek kicsi koruktól kezdve. Levest, főzeléket, húst, zöldséget. Nem finnyásak! Nagyon szerették az iskolai menzát, ha volt rá lehetőség, rendszeresen repetáztak is belőle. Sajnos ma már ez megváltozott. A gyerekek nap mint nap éhesen jönnek haza az iskolából. Pedig be van fizetve nekik a 3X-i étkezés.
Olyannyira nem ízlik nekik az étel, hogy még üres gyomorral sem tudják megenni. Inkább ott hagyják, visszaviszik. Megkóstolják, mert úgy tanulták itthon és a kedves tanító néniktől, hogy mindent meg kell kóstolni! Először azt hittem, csak kamaszodnak, vagy biztos a többi finnyás gyerek hatással van rájuk. Nem akartam elhinni, hogy tényleg ennyire rossz a kaja. Ezért amikor betegek voltak, kihasználtam a lehetőséget és elmentem egy-egy ebédjükért. Ledöbbentem! Igazat mondtak!
Kezdjük a mennyiséggel, az ételhordó alján keresni kellett a levest. Felháborodva mutattam a gyerekeknek. – Nézzétek milyen keveset kaptunk! Aztán rájöttem, hogy ez két főre van! Ugyanis mindkét gyerkőc ebédjét elhoztam. Szépen elosztottam nekik a tányérjukba, majd a kisebbik gyermekem megszólalt. – Anya! Mi még ennyit se szoktunk kapni az iskolában.
Meg se tudtam szólalni! A „hús-” vagy „zöldséglevest” (ha nevezhetjük annak) én is megkóstoltam. Teljesen ízetlen, zöldséget és húst biztosra mondhatom soha nem látott. A második bulgur volt valami kinézhetetlen szósszal. Természetesen hiába volt kevés, maradt belőle nekem is, hogy ezt is meg tudjam kóstolni és sajnos nem azért, mert épp akkor betegeskedtek. Köszönöm szépen! Azaz egy-egy kanál elég is volt nekem!
Rá kellett jönnöm itt valami tényleg nem stimmel a közétkeztetéssel. Jött a nyár, el is felejtettük az egészet. Viszont amióta elkezdődött az iskola újra jött a harc! „Anya! Nem szeretnék menzás lenni!” „Nem eszem meg!” „Légy szíves, írass ki, majd viszek itthonról szendvicset” ” Ma tudod mi volt anya! Halas makaróni, nagyon rossz volt”…
Ma megtartották az idei év első szülői értekezletét. A szülők, akiket egyébként nagyon nyugodt embereknek ismertem meg az évek alatt, felháborodva, szinte kiabálva könyörögtek az osztályfőnöknek, hogy tegyen valamit, segítsen! Még kicsik! A tanulószoba kötelező, azaz kb. 7.30-16.00-ig iskolában vannak. Fejlődő kis szervezetüknek szükségük van a főtt ételre! A legtöbb szülő szendviccsel és egyéb nasival próbálja pótolni a kimaradt étkezést, de vannak már olyan gyerekek is, akik behordják ételhordóba az ételt. Egész nap náluk van (aminél fennáll a veszélye annak is,hogy megromlik), majd a konyhások segítenek nekik megmelegíteni. No, de kérdem én, egy 25-30 fős osztályban mindenki hordja be? Mennyi idő lesz mire megmelegítgetik nekik?
Az se megoldás, hogy este esznek először főtt ételt. Délután tanulószobán üres gyomorral tanulni nem lehet. Ezért választottuk a menzát! Azt a menzát, ami évekig jó volt. Ahol még olyan is volt, hogy az egyik kedvencüket hamburgert kaptak ebédre. Ha már kifizetjük az étkezési díjat, miért nem lehetne olyan ételeket összeválogatni, amit egy 6-14 éves korú gyerek szeret. Tudom mindenkinek más az ízlése, de valószínűleg nem a halas makarónival, a paradicsomos káposztával vagy karalábé levessel fogják a szívükbe lopni magukat. Miért nem lehetne az ételt ízesíteni? Miért nem kapnak több sót, cukrot, zöldséget és húst a szakácsok, amiből főzni tudnának?
Tudom, pár száz forintból összehozni nagyon nehéz! De az új cég vállalta a minőséget! Ez viszont most messze elmarad a régi „jó öreg” Hód-Menzáétól.
Azt is tudjuk emelkedtek az árak, folyamatosan emelkednek. Az érkezési díjak is emelkedtek. Erre se lehet fogni. Szegedi iskolákban miért megoldható, hogy finom ételt kapjanak a gyerekek A és B menüvel (amit előre ki tud választani). Nálunk miért nem megoldható, hogy az az étel finom, ehető legyen? Az önkormányzati dolgozók, a Prizma Kft.-vel leszerződött vezetők miért a finomabbnál finomabb ételeket eszik a főiskolán? Miért nem ugyanazt, mint amit a mi gyermekeink?
Tisztelettel:
Egy kétségbeesett szülő”
Ön is hasonlót tapasztal a vásárhelyi iskolák, intézmények menzáin? Önnek vagy gyermekeinek hogy ízlik az étel? Elégnek találják a mennyiséget? Írja meg nekünk Facebook-oldalunkon vagy a [email protected] e-mail címre!
A fotó illusztráció, archív!