Az orosz-ukrán háború 203. napja – FRISSÜL

Immár kétszázharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az Európai Unió ismét meghosszabbította meg az Oroszország elleni szankciókat

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács szerdán további hat hónappal, egészen 2023. március 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelős személyekkel szemben hozott korlátozó intézkedések időtartamát – olvasható a brüsszeli testület sajtóközleményében.

A szankciók eddig 1206 személyt és 108 szervezetet érintenek.
Válaszul Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójára, az EU vezető orosz politikai képviselők, oligarchák, katonai személyek és Kreml-párti propagandisták ellen vezetett be szankciókat. Emellett az EU példátlan intézkedéseket fogadott el azzal a céllal, hogy jelentősen meggyengítse Oroszország gazdaságát, és korlátozza hadviselési képességét – olvasható a tanácsi közleményben.
A tanács felszólította Oroszországot, hogy azonnal és feltétel nélkül vonja ki hadseregét Ukrajna teljes területéről, tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot. Azt is hangsúlyozta, hogy Oroszországot, Fehéroroszországot valamint háborús bűnökért felelős személyeket a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni tetteikért.
„Az Európai Unió rendíthetetlenül elkötelezett amellett, hogy segítse Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való eredendő jogának gyakorlásában”- húzta alá az uniós testület.

Németország újabb Gepard légvédelmi gépágyúkat adott Ukrajnának

Németország az elmúlt héten további négy Gepard típusú önjáró légvédelmi gépágyút adott Ukrajnának – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda híportál a német kormány által kedden nyilvánosságra hozott adatokra hivatkozva.

A mostaniakkal együtt Németország már 24 darab Gepard gépágyúval látta el Ukrajnát. A jelentés szerint még további hatot jelenleg készítenek elő szállításra. A Gepard önjáró légvédelmi gépágyú 35 milliméteres lövedékekből percenként akár ezret is képes kilőni. Nemrég a rendszer gyártója ukrán katonákat képezett ki Németországban a fegyver használatára.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy júliusban Németország három darab MARS típusú rakéta-sorozatvető rendszert is küldött Ukrajnának. Emellett a nyáron tíz önjáró tarackot és 10 és fél ezer lövedéket adott Kijevnek. Becslések szerint eddig Németország 1,2 milliárd dollár katonai segítséget nyújtott Ukrajnának.
Délután az orosz erők rakétatámadást intéztek a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih ellen – közölte Olkeszandr Vilkul, a város katonai adminisztrációjának vezetője. Felhívta a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken, és ne hozzanak felvételeket nyilvánosságra a közösségi oldalakon. A Telegram-csatornákon megjelent egy fotó, amelyen sűrű füstoszlop látszik egy becsapódási hely fölött.
Az UNIAN hírügynökség a Kahovka hadműveleti csoport jelentésére hivatkozva azt közölte, hogy az orosz erők nagy valószínűséggel repülőgépről H-101-es rakétákkal mértek csapást Krivij Rihre. A város nyugati peremvidékét érte találat. Egyelőre nem tudni, vannak-e áldozatok, az információkat még pontosítják. Olekszandr Sztaruh, a szomszédos Zaporizzsja megye kormányzója arról adott hírt, hogy kora este Zaporizzsja városát is támadás érte, két orosz rakéta csapódott be a megyeszékhely peremvidékén. Az előzetes információk alapján személyi sérülés nem történt – tette hozzá.
Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes a Facebookon pontosította a Harkiv megyében felszabadított területekre vonatkozó adatokat, ahogyan azt kedden ígérte. Közlése szerint az ukrán erők eddig mintegy 388 települést és 8500 négyzetkilométer területet vettek vissza az orosz csapatoktól.
Az ukrán vezérkar kora esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy Donyeck irányában az orosz erők továbbra is próbálnak előrenyomulni a megye közigazgatási határa felé, az ukrán katonák viszont nyolc településnél – Szpirne, Szoledar, Majorszk, Zajceve, Odragyivka, Veszela Dolina, Vogyane és Novomihajlivka térségében – verték vissza az oroszok támadó műveleteit.

Scholz: nem tapasztalható változás Putyin hozzáállásában

Nem tapasztalható változás Vlagyimir Putyinnál az Ukrajna ellen indított háborújának megítélésében – mondta Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben az orosz elnökkel előző nap telefonon folytatott megbeszéléséről.

A kancellár – aki legutóbb május végén beszélt az orosz államfővel – Irakli Garibasvili georgiai kormányfővel tartott tájékoztatóján kérdésre elmondta: a több mint három hónapos megszakítás után folytatott párbeszéd alapján úgy látja, az orosz elnökben „sajnos” nem érlelődött meg az a felismerés, hogy „hiba volt elindítani ezt a háborút”, és nem tűnik úgy, mintha változna a hozzáállása, noha nap mint nap egyre világosabb, hogy a béke felé vezető utat egyedül az orosz csapatok teljes kivonása nyithatja meg.
Arra a kérdésre, hogy Németország hajlandó-e első, és egyedüli országként nyugati – német – gyártmányú harckocsikkal is támogatni Ukrajnát, kijelentette, hogy továbbra is csak a partnerekkel egyeztetve küldenek fegyvereket az orosz támadás ellen védekező ukrán erőknek.
Kiemelte: az utóbbi napok fejleményei azt mutatják, hogy éppen a Németországtól kapott fegyverek járultak hozzá a legnagyobb mértékben ahhoz, hogy „az ukránok igencsak látványos módon képesek az országuk védelmére”.
Hozzátette, hogy Berlin változatlanul az ukrán tüzérségi és a légvédelmi képességek fejlesztésére összpontosít. Példaként említette, hogy a legmodernebb német fejlesztésű fegyverrendszerek között számon tartott IRIS-T légvédelmi rakétarendszerből is szállítanak majd Ukrajnának, holott ilyen rendszerrel a német hadsereg (Bundeswehr) sem rendelkezik még.
A kormány rendszeresen frissített nyilvántartásából is kiviláglik, hogy Németország döntő jelentőségű katonai támogatást nyújt Ukrajnának – jegyezte meg Olaf Scholz, utalva egy nyilvános összeállításra, amely szerint egyedül az utóbbi héten négy Gepard típusú önjáró légvédelmi ágyút szállítottak, amelyek száma így 24-re emelkedett.
Az örmény-azeri határon kiújult harcokkal kapcsolatban a német kancellár és a georgiai miniszterelnök is az erőszak azonnali beszüntetését sürgette. Irakli Garibasvili hangsúlyozta, hogy kormánya mély aggodalommal tekint a Georgia szomszédságában zajló vérontást, amelyet elfogadhatatlannak tart. Olaf Scholz kiemelte, hogy „ez a konfliktus értelmetlen és emberek életébe kerül, békésen kell megoldani”.
Azzal kapcsolatban, hogy Németország és más európai országok is számítanak Azerbajdzsánra az Ukrajna elleni háborúval összefüggésben visszafogott orosz gázszállítások okozta kiesés pótlásában, Olaf Scholz azt mondta, hogy „mindig adódnak valahol gazdasági következményekkel járó nehézségek”, de Németország „tanult a hibájából” és igyekszik több forrásra építeni földgázellátását, mert csak így lehet megerősíteni az ország „energiafüggetlenségét és energiaszuverenitását”.

Kreml: Kijev a biztonsági garanciákról szóló tervezetében nem mond le a NATO-tagságról

A Kijev által előterjesztett, az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szóló szerződéstervezet fenntartja az ország NATO-csatlakozásának szándékából eredő fenyegetést, ezért Moszkva negatívan reagálna az aláírására – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

Az ukrán elnöki hivatal kedden egy biztonsági megállapodástervezetet tett közzé, amely a Kijevnek nyújtandó nemzetközi garanciákat rögzíti. A dokumentum kötelező érvényű megállapodást javasol egyfelől Ukrajna, másfelől az Egyesült Államok, az EU tagállamai és több más ország között. A korábbi javaslatokkal ellentétben nem irányozza elő az ukrán NATO-csatlakozás elutasítását, Ukrajna semleges státuszát vagy Oroszország biztonsági kezesként való szerepvállalását.
A Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy Moszkva negatívan reagálna arra, ha aláírnák az Ukrajna által előterjesztett tervezetet. Mint mondta, az ukrán vezetésnek meg kell szüntetnie az Oroszországot fenyegető biztonsági kockázatokat.
„A jelenlegi status quo, a jelenlegi helyzet mellett aligha adhatna bárki nagyobb biztonsági garanciát adni Ukrajnának, mint az ország vezetése. Csakhogy az ország vezetésének olyan intézkedéseket kellene meghoznia, amelyek megszüntetik az Oroszországi Föderációt fenyegető veszélyt. Kijev tökéletesen tudja, hogy milyen intézkedésekre van szükség” – hangsúlyozta Peszkov.
Rámutatott, hogy a biztonsági garanciákról szóló ukrán tervezet továbbra is magában foglalja az ország NATO-csatlakozásának veszélyét, ami szerinte megerősíti, hogy „sürgős szükség” volt az orosz „különleges hadművelet” elindítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy a dokumentumban nem esik szó Ukrajna semleges státuszáról.
Elmondta, hogy az orosz és az ukrán delegáció által tavasszal parafált megállapodástervezet „tartalmazott bizonyos biztonsági garanciákat is”, de azok teljesen más jellegűek voltak. Hozzátette, hogy az ukrán fél visszavonta a szöveg jóváhagyását és „ez a folyamat már lezárult”.
Peszkov szerint „abszolút semmi köze sincs a valósághoz” a Reuters hírügynökség értesülésének, amely szerint Dmitrij Kozak, az orosz elnöki hivatal helyettes vezetője a háború elején elérte Kijev előzetesen beleegyezését abba, hogy lemondjon a NATO-tagságról, ám a megállapodás lehetőségét Vlagyimir Putyin orosz elnök elvetette.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Szputnyik rádiónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a Kijev által javasolt biztonsági paktum, amely előirányozná Ukrajna folyamatos nyugati anyagi támogatását „rabszolgasorba taszítaná az Európai Uniót”, örökre megakadályozva az integrációt a gazdasági növekedés és a fejlődés helyreállításában. Hozzátette, hogy a tervezet több pontját, különösen azokat, amelyek a fegyverszállításokra vonatkoznak, már „sokkal nagyobb léptékben” amúgy is végrehajtják.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Telegram-bejegyzésében kedden azt írta, hogy az „ukrán nácik” nem fognak semmilyen biztonsági garanciákat kapni, különösen azért nem, mert a projektjük lényegében a harmadik világháború „prológusa”. A politikus szerint a Kijev által javasolt megállapodás „majdnem ugyanazt jelenti, mint az Észak-atlanti Paktum 5. cikkének alkalmazása Ukrajnára”, ami azt jelentené, hogy az ellene indított támadás esetén életbe lépne a szövetség kollektív védelme.
Medvegyev szerint a „különböző kaliberű nyugati főnököknek” meg kell érteniük, hogy hogy ez a „hisztérikus felhívás” közvetlenül összefügg a NATO és Oroszország közötti hibrid háborúval.
„Ha ezek a zavarodottak továbbra is féktelenül pumpálják a veszélyes fegyvereket a kijevi rezsimbe, akkor a katonai hadjárat előbb-utóbb egy másik szintre lép” – figyelmeztetett Medvegyev.
A katonai kampánynak a politikus szerint eltűnnek majd a látható határai, a felek fellépése pedig kiszámíthatatlanná válhat.
„A saját katonai forgatókönyvét fogja követni, új résztvevők bevonásával. Ez mindig is így volt” – írta a volt államfő.

Orosz katonai szóvivő: több száz fős az ukrán emberveszteség

Legkevesebb hatszáz fő lehet az ukrán hadsereg vesztesége az elmúlt nap folyamán az orosz légierő, rakétaerő és tüzérség csapásai nyomán – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentésben.

A tábornok azt mondta, hogy Mikolajiv-Krivij Rih irányában az ukrán 24. és 28. gépesített, a 46. légimozgékonysági és a 60. lövészdandár sikertelen támadási kísérletek során nyolc harckocsit, 13 csapatszállító harcjárművet, 11 egyéb páncélozott járművet és több mint 150 embert veszített. A donyecki régióban nagy pontosságú orosz légicsapások az 53., az 54. és 110. gépesített dandár, a 128. területvédelmi dandár és a 68. lövészdandár mintegy 250 katonájával végeztek, és több mint húsz haditechnikai eszközét tették üzemképtelenné Sziverszk, Verhnekamenszke, Nikolszke, Avdijivka, Novokalinove, Petrovszke, Novoszilka és Vremevka környékén. Zaporizzsja megyében, Novoszilivka, és Dobropillja térségében az orosz légierő precíziós fegyverei a 65. gépesített és a 68. gyalogos-hegyivadász dandár 70 katonáját és öt haditechnikai eszközét semmisítették meg. Harkiv megyében a 14. és a 93. gépesített dandár Dvoricsna, Balaklija és Kupjanszk területén 150 halottat és sebesültet, valamint tíz haditechnikai eszközt veszített.
A harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi egységek a szóvivő szerint a 25. ejtőernyős dandár, a 9. nemzetigárda-ezred, az 56. és a 61. gépesített lövészdandár, a 103. területvédelmi dandár és a Kraken „nacionalista” alakulat állásait támadták három régió hat településénél. Emellett megsemmisítettek négy rakéta-, tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt, valamint egy Uragan sorozatvetőt, egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-64 ütegelhárító radart és egy Sz-300-as föld-levegő rakétarendszer radarját. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert, fedélzetén egy diverzáns és felderítő csapattal, a légvédelem pedig lelőtt négy ukrán drónt, egy Tocska-U ballisztikus rakétát, valamint Vilha és HIMARS sorozatvetők hét, illetve 26 lövedékét.
Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 293 repülőgépet, 155 helikoptert, 1948 drónt, 374 légvédelmi rakétarendszert, 4921 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 835 rakéta-sorozatvetőt, 3386 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5552 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
A donyecki területvédelmi parancsnokság Mikolajivka és Mikolajivka-2 település elfoglalásáról tett szerdán bejelentést. Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője azt mondta, hogy Marjinkánál sikerült megállítani és részben megsemmisíteni egy ukrán diverzáns csoportot. Beszámolója szerint Piszkiben és Pervomajszkében, ahol az ukrán erők az elmúlt nap folyamán áttöréssel próbálkoztak, „stabil” a helyzet, Horlivkánál pedig két támadást vertek vissza a szakadárok. Pusilin közlése szerint Artemivszk (Bahmut) külterületein a szakadár és orosz „szövetséges erők” megvetették a lábukat, és előrenyomulásra készülnek.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” tisztje a Rosszija 24 hírcsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy a Luhanszki Népköztársaság egész területe továbbra is a szakadár erők ellenőrzése alatt áll, de a frontvonal egyes szakaszokon már nagyon közel, mintegy tíz kilométerre húzódik a határtól.
A luhanszki hatóságok szerint az ukrán erők hat HIMARS-rakétát lőttek ki Perevalszk településre, ahol egy tizenéves gyerek életét vesztette, további négy ember megsebesült, egy középiskola pedig romba dőlt.
Vitalij Gancsev, az ukrán erők által visszafoglalt Harkiv megye oroszok által kinevezett katonai és polgári közigazgatásának vezetője a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy a régióból nagyon sokaknak azért nem sikerült elmenekülniük, mert megszakadtak a kommunikáció csatornái. Az állította, hogy az ismét ukrán ellenőrzés alá került településeken fosztogatások kezdődtek, és külföldi „zsoldosok” polgári lakosokat lőnek agyon az utcán, amit a visszavonult orosz erők bűncselekményeiként próbálnak meg beállítani.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója közölte, hogy az ukrán oldalról érkező belövések miatt evakuálják az határhoz közeli Krasznij Hutor település lakosságát. Kedden Selajevo falut érte támadás a régióban, két embert megsebesítve, hétfőn pedig Logacsovka faluban életét vesztette egy ukrán állampolgárságú nő, további négy ember pedig megsérült ukrán támadásban.
Az orosz nemzeti gárda közölte, hogy Herszon és Zaporizzsja megyében több mint 130 embert vett őrizetbe, aki kapcsolatban állt ukrán nacionalista szervezetekkel, az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU) és az ukrán hadsereggel. A gárdisták tíz titkos fegyver- és lőszerraktárat is találtak. A tájékoztatás arra nem tért ki, hogy az akciókat mikor hajtották végre.
Vlagyivosztokban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hazaárulás gyanújával őrizetbe vett egy orosz állampolgárt, aki adatokat szolgáltatott ki Ukrajnának az orosz távol-keleti Tengermellék katonai és létfontosságú polgári infrastruktúrájáról.

Zelenszkij a felszabadított Izjum városba látogatott

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán ellátogatott az orosz megszállás alól felszabadított Harkiv megyei Izjum városba – jelentették ukrán hírportálok.

„Korábban, amikor felnéztünk, mindig a kék eget kerestük. Ma, amikor felnézünk, egyetlen dolgot keresünk: Ukrajna zászlaját. A mi kék-sárgánk már a felszabadított Izjumban lobog. És így lesz ez minden ukrán városban és faluban. Csak egy irányba haladunk: előre és a győzelem felé” – hangoztatta Zelenszkij az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint.
Az ünnepélyes zászlófelvonás kezdetén a megjelentek egyperces csenddel tisztelegtek az elesett ukrán katonák emléke előtt – írta az UNIAN hírügynökség. Az eseményen jelen voltak azoknak az ukrán fegyveres és biztonsági erőknek a képviselői, amelyek részt vettek a város felszabadításában.
Az ukrán vezérkar szerdán beszámolt arról, hogy eddig már csaknem ötezer ukrán katona vett részt kiképzésen Nagy-Britanniában. A közlemény szerint az ukrán katonákat kanadai, holland, új-zélandi, ukrán és brit oktatók képezték. A katonák alapvető ismereteket, készségeket és képességeket szereztek városi területeken történő támadó és védekező műveletek végrehajtása terén egyaránt.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy az orosz erők visszatértek a luhanszki régióbeli Kreminna településre.
„A megszállók visszatértek Kreminnába, leszaggatták az ukrán zászlót, és azt a látszatot igyekeznek kelteni, mintha nagy számban lennének jelen a településen” – írta Hajdaj. Szavai szerint az orosz erők az általuk megszállt területeken kikapcsolják az internetet, hogy akadályozzák az információk áramlását. Tájékoztatott egyben arról is, hogy az ukrán hatóságok a luhanszki régióban központot hoztak létre a megszállt területek felszabadítására. „Felkészítjük a hazatérés struktúráit (a rendvédelmi szerveket, katasztrófavédelmet, a postát, az egészségügyet, egyebeket) arra, hogy gyorsan helyreállítsák az életet a közösségekben” – fejtette ki a kormányzó.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó arról számolt be, hogy az orosz erők támadásai következtében az elmúlt napon a régióbeli Bahmutban öt civil halt meg, és 16-an szenvedtek sérüléseket. „Az éjjel az oroszok a régió minden olyan területét lőtték, ahol a frontvonal húzódik. Tűz alá került Volnovaha térségében Precsisztyivka település, egy helyi lakos megsebesült” – tette hozzá a kormányzó.
Az ukrán vezérkar szerdai helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napon az orosz erők 350 katonát, két repülőgépet és két helikoptert vesztettek. Kijevi összesítés szerint eddig 53 650 ukrán katona halt meg. Az ukrán erők megsemmisítettek emellett 246 orosz repülőgépet, 215 helikoptert, 2180 harckocsit és 1290 tüzérségi rendszert.
Az ukrán infrastrukturális minisztérium arról adott hírt, hogy az ukrán kikötőkből már 3,1 millió tonna gabonát exportáltak az elmúlt másfél hónap alatt, amióta létrejött az úgynevezett „gabonafolyosó”. A tárca közleményében hozzátette, hogy 134 hajó hagyta el az ukrán kikötőket Ázsia, Európa és Afrika országai felé mezőgazdasági termékekkel megrakodva.

Von der Leyen: az uniós szankciók megmaradnak

Az Európai Unió szankciói érvényben maradnak, az EU továbbra is határozottan fel fog lépni Oroszországgal szemben, „ebből nem engedünk” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az unió helyzetét értékelő éves beszédében szerdán.

Ursula von der Leyen az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt mondta, az uniós szankciók következtében az orosz pénzügyi rendszer az életéért küzd, az orosz ipar térdre esett. A Kreml hozta ilyen helyzetbe Oroszországot – húzta alá.
Ukrajna újjáépítéséhez viszont rendkívül sok pénzre lesz szükség. Az EU százmillió euróval fogja támogatni az ukrán oktatás újraindítását. Az EU szolidaritása Ukrajnával megingathatatlan – húzta alá az Európai Bizottság elnöke.

Zaporizzsjában megerősítették az orosz védelmi vonalat az ukrán csapatösszevonás nyomán

Megerősítették az orosz védelmi vonalat Zaporizzsja megyében annak nyomán, hogy ukrán csapatokat vontak össze az ottani frontszakasznál – jelentette ki Vlagyimir Rogov, a régió Moszkva-barát közigazgatási főtanácsának tagja szerdán a RIA Novosztyi hírügynökségnek.

„Hadseregünk készen áll, hogy szembeszálljon az ukrán fegyveresekkel és visszavágjon nekik, ha úgy döntenek, hogy támadásba lendülnek. A védelmi vonalat megerősítették, a tartalékokat megnövelték” – nyilatkozott a tisztségviselő.
Rogov szerint a polgári lakosságot egyelőre nem evakuálják.
Az orosz hadsereg, amely a múlt héten végrehajtott ukrán ellentámadás nyomán elvesztette az ellenőrzést Harkiv megye szinte egésze felett, az általa függetlenként elismert szakadár Luhanszki Népköztársaság, valamint a Donyecki Népköztársaság nagy része mellett megszállva tartja Zaporizzsja megye Azovi-tenger felőli területeit és a Herszon megyét. A megszállt területeken népszavazás megtartására történtek előkészületek, amelyen a helyi lakosság többsége Moszkva elképzelése szerint az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavazna.
A helyi hatóságok több, szakadár és az orosz ellenőrzés alatt álló településről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi támadást. A donyecki régióban lévő Holmivszkij községben a belövések következtében négy polgári lakos életét vesztette, egy pedig megsebesült. Herszonban működésbe lépett az orosz légvédelem.

ORFK: mintegy 12 ezren érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 5960-an léptek be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6333-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 192 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 76-an érkeztek – köztük 31 gyermek – az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Amerikai katonai szakértők újabb orosz visszavonulásról számoltak be

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) elemzői legfrissebb jelentésükben műholdas felvételek alapján arról számoltak be, hogy az orosz erők elhagyták a Herszon városától mindössze tizenöt kilométerre lévő, műveleti szempontból jelentős Kiszelivka települést.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az RBK-Ukrajina hírportálnak nyilatkozva kijelentette, hogy Kijev nem zárja ki a tárgyalásokat Oroszországgal, de csak akkor hajlandó megállapodni Moszkvával, ha Ukrajna területi integritásának teljes helyreállításáról van szó. Szavai szerint a nemzetközi partnerek egyetértenek abban, hogy jelenleg semmi jel nem utal arra, hogy Oroszország készen állna ilyen tárgyalásokra, vagy hogy az ilyen tárgyalások feltételei már adottak lennének. A miniszter nem zárta ki, hogy Ukrajna területének egy részét katonai, egy részét pedig diplomáciai úton fogják visszaszerezni.

Duma-vezető: Kijev nukleáris katasztrófa szélére juttatta a világot

Az ukrán katonai-politikai parancsnokság „agresszív lépései” nukleáris katasztrófához vezethetik a világot – idézi az orosz Állami Duma elnökének, Vjacseszlav Volodin szavait a horvát Index.

Kijev lépései nukleáris katasztrófa szélére sodorták a világot, ezt nem engedhetjük meg – jelentette ki Volodin.

Az őszi ülésszak első plenáris ülésén rámutatott: „Az idő bebizonyította, hogy Vlagyimir Putyin orosz vezető helyesen döntött, amikor különleges műveletet indított Ukrajna demilitarizálására”.

Amerikai és brit segítséggel hajtották végre a kelet-ukrajnai ellentámadást

Az ukrán hadsereget az amerikai és a brit hírszerzés is segítette a kelet-ukrajnai ellentámadásban – írja a The New York Times, amely részletes anyagot közölt a napjainkban zajló keleti és déli hadműveletek hátteréről az Index összefoglalása szerint.

Azt írták: több amerikai tisztviselő is megerősítette, hogy a gyors rajtaütésekre alapuló stratégiát – amelyekre az ellentámadást alapozták – az utóbbi hónapokban dolgozták ki közösen ukrán katonai vezetőkkel.

A New York Times szerint először Volodimir Zelenszkij ukrán közölte a tábornokaival: egy nagyszabású hadművelettel bizonyítani akarja azt, hogy Ukrajna képes visszaszorítani az oroszokat. Az ő parancsára az ukrán hadvezetés kidolgozott egy tervet, amelynek a lényege egy déli ellentámadás volt Herszon térségében, amely egészen Mariupolig meg sem áll.

Az ukrán és amerikai katonai vezetők azonban végül arra a következtetésre jutottak, hogy ezt a gyakorlatban nem tudnák megvalósítani, és óriási veszteségeket szenvednének. Ezt követően újabb egyeztetésekre került sor, többek közt Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, Mark A. Milley amerikai vezérkari főnök és Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének részvételével.

Végül az amerikai hírszerzés értesülései alapján jutottak arra a következtetésre, hogy keleten vannak gyenge pontjai az orosz hadseregnek, és hogy azokat a pontokat csak nehezen tudnák megerősíteni, ha ott indítanának ellentámadást. Végül az ukrán vezetés úgy döntött, hogy két ellentámadást hajtanak végre: egyet Herszonban és egyet a harkivi területen.

A TERV LÉNYEGE AZ VOLT, HOGY MINDKÉT HELYEN MEGPRÓBÁLNAK ÁTTÖRNI, ÉS BÍZNAK ABBAN, HOGY LEGALÁBB AZ EGYIK HELYEN SIKERÜL.

Vagyis a herszoni ellentámadás sem csak egy elterelés volt önmagában (az utóbbi napokban ugyanis ezt is felmerült). Ezt a tervet aztán le is szimulálták, és ukrán, amerikai, valamint brit szakemberek is arra a következtetésre jutottak, hogy működhet, és győzelmet tudnak aratni.

A New York Times az anonimitást kérő amerikai tisztviselőktől azt is megtudta, hogy a támadó hadművelet csak a külföldi (és azon belül amerikai) hadi támogatásnak köszönhetően jöhetett létre, anélkül az offenzívát biztosan nem sikerült volna végrehajtani. A lap szerint az ukránok sikeresnek értékelik a keleti ellentámadást, de úgy vélik, hogy a hosszú távú stratégiai célok eléréséhez szükség lesz arra, hogy délen is előretörjenek, és visszafoglalják a zaporizzsjai erőművet, bekerítsék az orosz erőket Mariupolban, és kiszorítsák Herszonból az orosz hadsereget – így az Index.

Nyugati tisztviselő: tényleg csak visszavonult, nem omlott össze az orosz hadsereg

A Reutersnek egy anonimitást kérő nyugati tisztviselő azt mondta: az orosz hadsereget az ukránok megverték a keleti ellentámadásukban, de valószínűsíthető, hogy az orosz hadsereg tényleg csak „visszavonult”, és nem összeomlott.

A tisztviselő először arról beszélt, hogy pszichológiai és stratégiai szempontból is fontos mozzanat az ukránok sikeres keleti ellentámadása, de azt még korai megmondani, hogy az egész háborút tekintve fordulópont lesz-e ez. Hozzátette azt is: a szakértők között sincs konszenzus még abban, hogy miként értékeljék a történteket.

Még mindig vita tárgyát képezi, hogy miként vonultak el onnan az orosz csapatok. De valószínű, hogy – szigorúan katonai értelemben véve – ez nem egy összeomlás, hanem egy visszavonulás volt, amelyet az orosz vezérkar rendelt el és hagyott jóvá – fogalmazott a tisztviselő, utalva arra, hogy az orosz politikai vezetés a hétvégén, már a sikeres ukrán ellentámadás kezdete után bejelentette a csapatok átcsoportosítását.

Arról, hogy az ukrán hadsereg több tucat települést és körülbelül 3000 négyzetkilométert visszafoglalt az ellentámadásban, ugyanez a tisztviselő azt mondta: „Nyilván drámainak tűnik a változás, egy nagy területről van szó. De azt is figyelembe kell vennünk, hogy az oroszok abból a szempontból jó döntést hoztak, hogy rövidítették és védhetőbbé tették a vonalaikat azzal, hogy feláldozták ezt a területet”. Végül azt is hozzáfűzte: nem számít arra, hogy az oroszok megpróbálnák visszaszerezni az ukránok által most elfoglalt területeket.

Már így is meg vannak osztva az erőik, több fronton is támadják őket, ezért azt gondolom, hogy most erőt fognak gyűjteni. Hogy a jövőben megpróbálnak-e visszatérni a harkivi területre? Nincs kizárva, de az biztos, hogy nem a közeljövőben – mondta a Reutersnak nyilatkozó tisztviselő az Index cikke szerint.

Felrobbant a harkivi erőmű

Rakétatámadás érte a harkivi TEC-5 hőerőművet. A hatalmas erejű robbanásról felvétel is készült – írja a Daily Mail-re hivatkozva az index.hu.

A lap szerint Ukrajna villamos hálózatának csaknem egyharmada leállt.

A harkivi TEC-5 Ukrajna második legnagyobb hőerőműve.

#RussiaIsATerroristState – footage of the moment of the explosion at Ukraine’s largest thermal power plant in #Kharkiv after it was struck by Russian cruise missile(s). pic.twitter.com/VjCnA0VBR1

— Igor Sushko (@igorsushko) September 12, 2022

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine