Az orosz-ukrán háború 202. napja – FRISSÜL

Immár kétszázkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Scholz Putyinnak: ki kell vonni az orosz csapatokat Ukrajnából

Mielőbb le kell zárni Oroszország Ukrajna elleni háborúját és a tűzszüneten, az orosz csapatok teljes kivonásán, valamint Ukrajna területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásán alapuló diplomáciai megoldást kell találni – közölte Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz államfővel kedden telefonon a német szövetségi kormány szóvivőjének tájékoztatása szerint.

A német kancellár legutóbb május végén beszélt az orosz elnökkel. Steffen Hebestreit kormányszóvivő a több mint három hónapra megszakadt párbeszéd folytatásáról tájékoztató közleményében ismertette, hogy a másfél órás megbeszélésen Olaf Scholz nemcsak tűzszünetre, az orosz csapatok kivonására és Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának tiszteletére szólította fel Vlagyimir Putyint, hanem azt is közölte vele, hogy „nem marad válasz nélkül”, ha Oroszország további ukrán területeket próbál bekebelezni, és Németország „semmilyen körülmények között” nem ismerne el ilyen lépéseket.
A kancellár továbbá sürgette, hogy a nemzetközi humanitárius jog előírásainak megfelelően bánjanak az elfogott ukrán katonákkal, és gondoskodjanak arról, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt elláthassa őket.
Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy gondoskodni kell az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműről biztonságáról, tartózkodni kell az erőmű helyzetét tovább súlyosbító lépésektől és végre kell hajtani a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség helyszíni tapasztalatait összefoglaló jelentésben javasolt intézkedéseket – tette hozzá Steffen Hebestreit.
Mint írta, a megbeszélés témái között volt az Ukrajna elleni orosz háború miatt „különösen feszült” globális élelmezési helyzet is. Ezzel kapcsolatban Olaf Scholz felszólította az orosz elnököt, hogy ne ássa alá, hanem továbbra is teljes mértékben tartsa be az ukrajnai gabonaszállítások újraindításáról azt ENSZ közreműködésével kötött megállapodást.

Maljar: az ukrán erők több mint háromszáz települést szabadítottak fel Harkiv megyében

Az ukrán fegyveres erők az ellentámadás néhány napja alatt több mint 300 települést, azaz 3,8 ezer négyzetkilométert szabadítottak fel Harkiv megyében – közölte Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes egy keddi tévéműsorban.

„Több mint 150 ezren szabadultak fel a megszállás alól, ahol valójában túszok voltak” – emelte ki a tisztségviselő. Szavai szerint az ellentámadás folytatódik addig, amíg az egész régió fel nem szabadul. Maljar nem volt hajlandó részleteket közölni, csak annyit kért, higgyenek abban, hogy „ez a lehető leghamarabb megtörténik”. Később a Facebookon azt írta, hogy a több mint 300 település és 3,8 ezer négyzetkilométerméter „a megerősített adatok, Harkiv megye felszabadított területeinek valós száma ennek csaknem kétszerese”. A miniszterhelyettes azt ígérte, hogy szerdán „naprakész” adatokat ad a harkivi régióról. Az ukrán légierő sajtószolgálata arról számolt be, hogy két óra alatt két orosz repülőgépet – egy Szu-24-es bombázót és egy Su-25-ös harci repülőgépet – valamint egy drónt lőtt le a légvédelem a dél-ukrajnai Herszon megye, illetve a Donyec-medence fölött.
A légierő hírt adott arról is, hogy a harkivi régió felszabadított területén, Balaklija közelében az ukrán hadsereg egy orosz Szu-34-es vadászbombázó maradványaira bukkant.
Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be, hogy információi szerint az oroszok és a velük együttműködők sürgősen elkezdték kimenekíteni családjaikat a Krímből és Dél-Ukrajnából, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tisztjei pedig igyekeznek titokban eladni a félszigeten lévő lakásaikat.
Ukrajna védőinek sikeres fellépése arra kényszeríti az ideiglenesen megszállt Krím és államunk déli részének úgynevezett hatóságait, hogy sürgősen menekítsék családjukat az Oroszországi Föderáció területére. Annak ellenére, hogy a lakosság biztosította a félszigeten való tartózkodásuk biztonságát, a Krím megszálló adminisztrációjának képviselői, az FSZB tisztjei és egyes katonai egységek parancsnokai, beosztottjaik előtt titokban tartva megpróbálják eladni lakásaikat, és sürgősen kivinni rokonaikat az országból” – idézte közleményükből az Ukrajinszka Pravda hírportál. A hírszerzésnél hozzátették: „ugyanakkor a megszállók megtiltották általában a lakások adásvételét, korlátozták a mozgást a krími hídon, és minden lehetséges módon megpróbálják blokkolni a hozzáférést az ukrán ellentámadással kapcsolatos információkhoz”. Kiemelték, hogy minden háborús bűnöst lelepleznek és bíróság elé állítanak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette a Twitteren, hogy Ukrajna további 1,4 milliárd dollárt kap a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) a rendkívüli finanszírozási program keretében.

Orosz katonai szóvivő: egy nap alatt több mint 800 embert vesztett az ukrán hadsereg légicsapásokban

Több mint 800 embert, köztük „zsoldosokat” veszített az ukrán hadsereg az orosz légierőnek az ország több pontján végrehajtott csapásai következtében – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a csapások a donyecki régióban a 95. ejtőernyős rohamdandárt érték Szlovjanszknál és Konsztantinivkánál, a 115. gépesített dandárt Artemivszknél és az 53. gépesített dandárt Kurdjumivkánál, Mikolajiv megyében a 35. tengerészgyalogos dandárt Bereznahuvate közelében, az 57. gépesített lövészdandárt pedig Murahivkánál, Zaporizzsja megyében a 128. hegyi rohamdandárt Balabine közelében, valamint a 14. gépesített dandárt Harkiv közelében.
A szóvivő szerint az orosz harcászati légierő gépei, rakéta- és tüzérségi erők egy nap alatt 12 vezetési pontot, 47 tüzérségi egységet, 152 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint öt rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt támadtak. Az orosz légierő a Mikolajiv megyei Ocsakivnál egy ukrán Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig összesen hat drónt, valamint hét sorozatvető-rakétát lőtt le.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 293 repülőgépet, 154 helikoptert, 1944 drónt, 374 légvédelmi rakétarendszert, 4900 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 834 rakétasorozatvetőt, 3385 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5506 katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” alezredese kedden a Pervij Kanal tévécsatornán hírszerzési forrásokra hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán hadvezetés megkezdte a donyecki régióban lévő Artemivszk (Bahmut) kiürítésének előkészítését, és a nyugatabbra fekvő Csasziv Jarba telepíti át vezetési pontjait.
Marocsko azt is állította, hogy „NATO-egyenruhát” viselő külföldi tisztek érkeztek Kramatorszkba, a Donyec-medencében harcoló ukrán erők főhadiszállására.
„Hírszerző szerveink külföldi tisztek érkezését észlelték. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem kiképzőkről vagy zsoldosokról van szó, hanem pontosan tisztekről, hiszen rendfokozati és karjelzéseik vannak” – mondta, hozzátéve, hogy „ezek az emberek nem bujkálnak” és hogy „minden álarcot ledobtak”.
Beszámolója szerint a rádiólehallgatások angolul és NATO-tagokká vált volt szovjetköztársaságok nyelvén tett üzenetváltásokat rögzítettek.
Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy azoknak az ukrán oldalon harcoló erőknek soraiban, amelyek sikertelen kísérletet tettek Szvjatohirszk visszafoglalására, több a lengyel „zsoldos”, mint az ukrán. Közölte, hogy a köztársaságban korábban foglyul ejtett „zsoldosokat” gyakorlatilag cserben hagyta a hazájuk, senki sem jelentkezett a megsegítésükre.
Pusilin azt állította, hogy éjjel Limannál ukrán diverzáns csoportok tettek sikertelen kísérletet a városba való bejutásra. Kirill Sztremouszov, Herszon megye Moszkva-barát vezetésének helyettes vezetője valótlannak nevezte azt az ukrán állítást, hogy az orosz erők elvesztették az ellenőrzést Kiszelivka község felett.
Herszonban kedden működésbe lépett a légvédelem. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint legkevesebb 15 robbanás hallatszott a helyszínen. A helyi hatóságok szerint több, szakadár és orosz ellenőrzés alá került települést ért ukrán tüzérségi támadás. A szakadár Luhanszki Népköztársaságban lévő Liszicsanszk belvárosában négy HIMARS-rakéta csapódott be, aminek következtében két civil életét vesztette, egy pedig megsebesült. A donyecki régióra a front ukrán oldaláról délután másfél óra alatt 45 lövedéket lőttek ki, miután hétfőn negyvenszer nyitottak rá tüzet. Donyeck városban egy férfi Lepesztok típusú ukrán taposóaknára lépett. A Zaporizzsja megyei Melitopolban megszakadt a internet- és a mobilszolgáltatás.
Herszonban hétfőn robbantásos merényletet követtek el Tatyjana Tomilina, a helyi állami egyetem rektora ellen egy emeletes ház lépcsőházában. Tomilinát keddi bejelentés szerint Oroszországba küldik kezelésre.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hazaárulás címén őrizetbe vette egy repülőgyár műszaki ellenőrét, akit azzal vádolt meg, hogy harci gépek szigorúan titkosnak minősített tervrajzáról mobiltelefonnal készített felvételeket küldött el egy ukrán állampolgárnak, aki egy odesszai repülőgépgyár alkalmazottja. A gyanúsítottat a kedden kiadott tájékoztatás szerint Moszkva megyében fogták el.

Kreml: Putyin és Hszi megvitatja az ukrajnai helyzetet Szamarkandban

Részletesen megvitatja majd az ukrajnai helyzetet Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök a szeptember 15-i szamarkandi találkozójukon – mondta el Jurij Usakov, az orosz államfő külügyi tanácsadója kedden újságíróknak.

A két vezető a Sanghaji Együttműködési Szervezet szeptember 15-16-án Szamarkandban tartandó csúcstalálkozója alkalmából külön is tárgyal egymással. Orosz megfigyelők rámutattak, hogy Hszi a Covid-19 járvány közelmúltbeli kitörését óta első alkalommal utazik külföldre.
„Kína kiegyensúlyozottan közelíti meg az ukrán válságot, világosan kifejezve, hogy megérti azokat az okokat, amelyek Oroszországot különleges hadművelet indítására kényszerítették. És ezt a kérdést természetesen hosszasan meg fogjuk vitatni a közelgő kapcsolatfelvétel során” – fogalmazott Usakov.
A tisztségviselő szerint Putyin és Hszi a kétoldalú napirenden felül várhatóan megvitatják majd a főbb regionális és nemzetközi témákat, és „pozitív értékelést adnak a kétoldalú stratégiai partnerség példátlanul magas szintű és bizalomteljes jellegéről”. Mint mondta, a tárgyaláson fontos hangsúlyt kap a kereskedelem és a gazdasági együttműködés.
„A jelenlegi nehéz helyzetben, az illegitim nyugati szankciók körülményei között ez az együttműködés stabilitást mutat, fokozatosan fejlődik és lendületet vesz” – fogalmazott a tanácsadó.
Usakov bejelentette, hogy Oroszország növelni fogja az Indiába irányuló olaj-, gáz- és műtrágyaszállításokat.

Kreml: Harkiv megye lakosai ellen megtorlást alkalmaz az ukrán hadsereg

Megtorló akciókat hajtanak végre civilek ellen Harkiv megye visszafoglalt területein az ukrán fegyveres erők, ami felháborító – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

„Ami Harkiv megye lakosait illeti, a beérkező információk szerint ott most valóban sok olyan megtorló intézkedés történik, ami nem illeszkedik semmilyen keretbe. Embereket kínoznak, embereket gyaláznak meg. Ez természetesen felháborító. A különleges hadművelet folytatódik” – mondta Peszkov.
Azt a hírt kommentálva, miszerint az ukrán hatóságok Harkiv megyében olyan orosz és ukrán tanárokat vettek őrizetbe, akik az orosz megszállás alá került területeken az orosz tanrend szerint tanítottak a helyi iskolákban, a szóvivő Szergej Kravcov orosz oktatási miniszterre hivatkozva azt mondta, hogy a területeken jelenleg nincsenek orosz tanárok.
Harkiv megye oroszok által kinevezett katonai és polgári közigazgatása arról tájékoztatta a TASZSZ-t kedden, hogy a visszafoglalt Harkiv megyei településekre bevonult ukrán hadsereg „terrorizálja” a civileket, és falvakat zárt le „tisztogatás” céljából. Az orosz védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy „átcsoportosította” erőit a Harkiv megyei Balaklija és Izjum térségéből, és a szakadár Donyecki Népköztársaságba vezényelte át őket. Nyugati híradások és elemzők szerint az orosz hadsereg eddigi legnagyobb vereségét szenvedte el az északi frontszakaszon.
Peszkov kedden ismételten a védelmi tárca hatáskörébe utalta az „átcsoportosítás” kommentálását. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a Kreml jelenleg nem tervezi a mozgósítás elrendelését.
A szóvivő szerint a „különleges hadművelet” ügyében Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz állampolgárok konszolidált támogatását tudhatja maga mögött. Mint mondta, ezt bizonyítják a közvélemény-kutatások, és ezt mutatja a hétvégén megtartott választások eredménye is.
„Ami a más, kritikus nézőpontokat illeti, amíg ezek a jelenlegi jogi kereteken belül maradnak, addig az pluralizmus. De ez a határ nagyon-nagyon keskeny, itt nagyon óvatosnak kell lenni” – mondta Peszkov.
Megjegyezte, hogy a közvélemény nagyon érzékenyen reagál a háború fejleményeire.
Szergej Lavrov külügyminiszter egy keddi moszkvai tanácskozáson kijelentette, hogy a Nyugat „hibrid háborút” indított Oroszország ellen, amely „példátlanná vált”, miután, mint fogalmazott, Moszkva „rákényszerült a különleges hadműveletre”. Lavrov szerint a Nyugat célja Oroszország gazdaságának tönkretétele.
Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma (parlamenti alsóház) elnöke keddi Telegram-bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy szerinte Washington azzal, hogy az utolsó ukránig folytatja a háborút, „erősen téved, ha azt hiszi, hogy az őt nem fogja érinteni”.

Az oroszok kivonultak a Luhanszk megyei Kreminnából

Az orosz erők teljesen kivonultak a luhanszki régióbeli Kreminna településről – közölte kedden Szerhij Hajdaj, a megye kormányzója egy tévéműsorban.

A tisztségviselő ugyanakkor úgy tudja, hogy az ukrán csapatok még nem vonultak be a településre, mert a Donyeck megyei Liman körül súlyos harcok dúlnak.
„Kreminnában harmadik napja leng az ukrán zászló az adminisztráció épületén. Ez azt jelzi, hogy az összes megszálló és a velük együttműködők mindannyian elmenekültek” – magyarázta Hajdaj. Hozzátette: az oroszok gyakorlatilag Sztarobilszk várost is kiürítették, amely számukra afféle „átrakodó terület” volt eddig. Kifejtette, hogy az orosz erők Szvatove és Trojicke térségében próbálnak védelmi vonalat kialakítani, egyrészt azért, mert ez a terület közel van az orosz államhatárhoz, másrészt pedig innen vezet egy útvonal Luhanszk megyéből Liman felé. Megjegyezte: kulcsfontosságú Luhanszk megye számára, hogy Limant felszabadítsák az ukrán erők.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója arról írt a Twitteren, hogy Ukrajnának légvédelmi rendszerekre van szüksége létfontosságú infrastruktúrájának védelme érdekében, és még több fegyverre megszállt területeinek felszabadításához, beleértve Donyecket és Luhanszkot. A tisztségviselő szerint Luhanszk vagy Donyeck felszabadításának dominóhatása lesz, lerombolja a az orosz frontot, és politikai destabilizációhoz vezet Oroszországban.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Financial Times című bit lapnak kijelentette, hogy Kijev villámtámadása a vártnál sokkal jobban sikerült, de Ukrajnának meg kell védenie az általa visszafoglalt hatalmas területet egy esetleges orosz ellentámadástól. A tárcavezető figyelmeztetett arra, hogy az orosz erősítés ellentámadást indíthat Ukrajna szerteágazó utánpótlási vonalai ellen, és az ukrán egységeket az orosz csapatok bekeríthetik, ha túlságosan előrenyomulnak.
Reznyikov kifejtette azt is, hogy a déli Herszon megyében az ukrán ellentámadás azért halad lassabban, mint a harkivi régióban, mert az mezőgazdasági régió, és az oroszok védelmi lövészárokként használhatják az öntözőcsatornákat.
Közben a washingtoni hadtudományi intézet (ISW) elemzői legfrissebb jelentésükben műholdas felvételek alapján arról számoltak be, hogy az orosz erők elhagyták a Herszon városától mindössze 15 kilométerre lévő, műveleti szempontból jelentős Kiszelivka települést.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az RBK-Ukrajina hírportálnak nyilatkozva kijelentette, hogy Kijev nem zárja ki a tárgyalásokat Oroszországgal, de csak akkor hajlandó megállapodni Moszkvával, ha Ukrajna területi integritásának teljes helyreállításáról van szó. Szavai szerint a nemzetközi partnerek egyetértenek abban, hogy jelenleg semmi jel nem utal arra, hogy Oroszország készen állna ilyen tárgyalásokra, vagy hogy az ilyen tárgyalások feltételei már adottak lennének. A miniszter nem zárta ki, hogy Ukrajna területének egy részét katonai, egy részét pedig diplomáciai úton fogják visszaszerezni.
Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó közben arról számolt be, hogy az éjszaka folyamán a megyeszékhelyet nem érte támadás, viszont Lozove települést lőtték az orosz erők, és találat ért egy oktatási intézményt. Az elmúlt napban Harkivot és környékét, a csuhijivi és a kupjanszki járást is folyamatosan érték orosz támadások. A sürgősségi egészségügyi ellátó központ tájékoztatása szerint az elmúlt napban Harkivban egy civil halt meg, és hatan sérültek meg. A kupjanszki járásban ketten vesztették életüket, ezen kívül még hárman sérültek meg a megye különböző részeiben.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál a helyi kormányzók közléseiből készített összeállításában arról számolt be, hogy Donyeck megyében az elmúlt napon legalább hatan haltak meg, és 14-en sérültek meg a helyi lakosok közül.
Az ukrán erők stratégiai kommunikációs osztálya arról adott hírt, hogy Kupjanszknál megsemmisítették az első drónt, amelyet Irántól vásárolt Oroszország. Az ukrán vezérkar összesítése szerint eddig már megközelítőleg 53 300 orosz katona halt meg Ukrajnában. A vezérkar napi jelentésében arról írt, hogy a felszabadított területeken naponta mintegy kétszáz, oroszok által elkövetett háborús bűncselekményt rögzítenek, ezen felül tíz régióban több mint 70 ezer négyzetkilométer van aláaknázva, illetve fel nem robbant lövedékekkel teleszórva Ukrajnában.

Finn kormányfő: még több szankciót kell kivetni Oroszországra

Minden lehetséges eszközzel és formában támogatni kell Ukrajnát, és még több szankciót kell kivetni Oroszországra – jelentette ki Sanna Marin finn kormányfő Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén kedden.

Sanna Marin beszédében hangsúlyozta, minél nagyobb hatást ér el az Európai Unió a szankciók által, annál drágább lesz Oroszország számára a háború folytatása.
„A támogatásunkkal Ukrajna meg foga nyerni, szívünkben már meg is nyerte a háborút” – fogalmazott.
Kijelentette: Oroszország az energiaellátást zsarolásra használja, és meg akarja osztani az uniós egységet. Ezzel szemben Ukrajna elleni háborúja miatt Oroszország magára maradt, az Európai Unió pedig egységesebb, mint valaha. Oroszország saját gazdaságát és jövőjét teszi tönkre – húzta alá.
A finn miniszterelnök fontosnak nevezte, hogy a szankciók érezhetők legyenek az oroszok mindennapi életében, ugyanis – mint mondta – nem elfogadható, hogy amíg ukrán állampolgárok halnak meg, addig az orosz állampolgárok szabadon utazhatnak.
Hangsúlyozta: Ukrajna jövője az Európai Unión belül van. Meg kell nyitni az unió kapuit minden olyan európai ország ellőtt, amely magáénak vallja az európai értékeket, és hajlandó a szükséges reformok végrehajtására.
Kijelentette: Európában az országok maguk dönthetnek a világban elfoglalt helyükről, Oroszország azonban az országok ezen jogát vitatja. Az orosz agresszió nyomán Finnország és Svédország bejelentette csatlakozási szándékát a NATO-hoz. A két ország tagságával a katonai szövetség még erősebbé válik, és fokozza a védelmet az egész észak-európai térségben – szögezte le.
Sanna Marin kiemelte: az energiaellátási láncok nem lehetnek kiszolgáltatva külföldi hatalmaknak vagy unión kívüli országoknak. A legfontosabb infrastruktúráknak európai kézben kell maradniuk. Ez nemcsak energiabiztonsági kérdés, hanem a társadalom működőképességének és biztonságának is a garanciája – mondta.
Végezetül azt mondta: az európai állampolgárok nem intézményi választásokat szeretnének, hanem reformokat. Ez azt is jelenti, hogy növelni kell a minősített többségi szavazások arányát – tette hozzá a finn kormányfő.
Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában hangsúlyozta: meg kellene állítani az európai gazdaság mélyrepülését, ugyanis minden uniós állampolgár már most a bőrén érzi az elrontott szankciós politika hatását a rezsiszámlától az élelmiszerárakig. Ha az unió ezen az úton marad, akkor visszatér a recesszió és nőni fog a munkanélküliség – figyelmeztetett.
„A számok világosan mutatják, hogy az oroszok elleni szankciók többet ártanak nekünk, európaiaknak, mint magának az agresszornak. E téren teljes irányváltásra van szükség” – jelentette ki.
A képviselő hangsúlyozta: a gázárplafonra vonatkozó javaslat egyértelműen aláásná az ellátásbiztonságot. Az ársapka hatására leállna az orosz gázbehozatal, s a tengeri kijárattal nem rendelkező Közép-Európa azt a többieknél hatványozottabban sínylené meg.
Győri Enikő egyek mellett abban kérte a finn miniszterelnök együttműködését, hogy az ideológia ne keveredjen a szakmai kérdésekkel. A „mindenfajta szerződéses alapot nélkülöző föderalista álmok kergetése” helyett vissza kell hozni a tagállamok közötti jóhiszemű, egymást kölcsönös tiszteletben tartó politika kultúráját – mondta.
„Kérem, legyen partner abban, hogy abbamaradjon a kioktatósdi. Így véget vethetnénk a parttalan jogállamisági vitáknak is” – mondta.
Az ideológiai különbségeket le kell választani az uniós pénzek folyósításáról szóló tárgyalásokról. Ezáltal a magyarok végre hozzájuthatnának az őket megillető forrásokhoz – tette hozzá Győri Enikő.

Brit katonai hírszerzés: Moszkva védelmére létrehozott orosz alakulatok szenvedtek súlyos veszteségeket

Az utóbbi napok ukrajnai ellentámadásában olyan orosz alakulatok is súlyos veszteségeket szenvedtek, amelyek eredeti feladata Moszkva védelme és a NATO-val szembeni hadviselés volt – áll a brit katonai hírszerzés kedden ismertetett friss helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint a Harkiv megyéből az elmúlt egy hétben visszavonult orosz egységek az első harckocsizó gárdahadsereghez tartoznak, amely az orosz nyugati katonai körzet parancsnoksága alatt áll.
Ez az egység már az Ukrajna elleni orosz invázió kezdeti szakaszában is súlyos veszteségeket szenvedett, és a Harkivban indított ukrán ellentámadás kezdetéig sem pótolták teljesen ezeket a veszteségeket – áll a brit katonai hírszerzés keddi ismertetésében.
A brit védelmi tárca beszámolója szerint az első harckocsizó gárdahadsereg az orosz fegyveres erők egyik legtekintélyesebb alakulata, és eredetileg Moszkva védelme a feladata, valamint az, hogy az ellentámadás frontvonalában haladjon a NATO és Oroszország közötti háború esetén.
Mivel ez az alakulat az orosz nyugati katonai körzet alá tartozó egyéb egységekkel együtt mára súlyos mértékben leépült, a NATO-val szembeni hadviselésre létrehozott hagyományos orosz haderők általánosságban is jelentősen meggyengültek, és valószínűleg évekbe telik, mire Oroszország ismét ki tudja építeni ezt a katonai kapacitást – áll a brit katonai hírszerzés kedden idézett elemzésében.

ORFK: mintegy 11 ezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 5894-en léptek be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5308-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 164 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 87-en érkeztek – köztük 30 gyermek – az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Zelenszkij újabb szankciókat sürget

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében újabb, még szigorúbb szankciókat sürget Oroszországgal szemben, mert szerinte az eddigiek nem korlátozták eléggé a mozgásterét. Ismét többször is terrorista államnak nevezte Oroszországot, és nehezényezte, hogy a világ még mindig nem ismerte el hivatalosan Oroszországot a terrorizmust támogató államként.

Szeptember elejétől harcosaink már több mint 6000 négyzetkilométernyi területet felszabadítottak Ukrajna területén – keleten és délen. Csapataink mozgása folytatódik – mondta éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij több harci egység munkáját külön is kiemelte, élén a légvédelemmel, amelyik 12 ellenéges rakétából 9-et sikeresen megsemmisített a becsapódás előtt.

Helyreállították az ukránok Dnyipropetrovszk régió, Poltava régió, Szumi régió, Harkov régió és Harkov városának energiaellátását. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az elvonuló orosz erők kétségbeesésükben még gyakrabban nyúlnak majd ahhoz az eszközhöz, hogy lőjjék a civil infrastruktúrát – mondta az ukrán elnök, aki azt ígérte, hogy egy koordináló parancsnokságot állítanak fel, amelyik az ilyen esetekre gyorsan reagál. Volodimir Zelenszkij szerint a megrongálódott objektumok helyreállítására és a megszállt területek megsegítésére is jut pénz – idézi az Origo.

A csecsen vezető „meglepetést” ígér

Az Ahmat csecsen különleges műveleti egység „érdekes meglepetéssel” készül az ukrán erők számára – írta Ramzan Kadirov csecsen vezető a TASZSZ szerint.

Kadirov a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta: az Ahmat katonái „éjt nappallá téve” dolgoznak Ukrajna „nácimentesítésén”, és most ehhez előkészítettek egy meglepetést.

Hamarosan kiderül, hogy miről van szó. Most még nem fedem fel a lapokat – írta Kadirov az Index szerint.

Kijev: csak ukrán irányítás alatt szavatolható a zaporizzsjai atomerőmű biztonsága

A zaporizzsjai atomerőmű biztonságának szavatolásához három alapvető feltétel teljesülése szükséges, amelyekkel a hivatalos Kijev kész egyetérteni: a létesítmény orosz megszállásának megszüntetése, területének demilitarizálása és irányításának visszaadása Ukrajnának – közölte hétfőn Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő a Jevropejszka Pravda hírportál szerint.

A diplomata arra reagált, hogy Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója hétfői bécsi sajtótájékoztatóján azt mondta: „látta jelét” annak, hogy Ukrajna és Oroszország is beleegyezne egy „nukleáris biztonsági és védelmi övezet” kialakításába az orosz megszállás alá került atomerőmű körül.

„A zaporizzsjai atomerőmű nukleáris biztonságának szavatolása csakis a megszállás megszüntetése, a létesítmény demilitarizálása és Ukrajna ellenőrzése alá történő visszahelyezése után lehetséges. A NAÜ minden erőfeszítésének e cél elérésére kell irányulnia. Bármely más megoldás nem kényszeríti rá Oroszországot arra, hogy abbahagyja veszélyes játékát” – hangsúlyozta Nyikolenko.

A Jevropejszka Pravda szerint az atomerőmű helyzete augusztus elején került reflektorfénybe, miután az orosz hadsereg elkezdte az erőmű és környéke lövetését. Oroszország azzal az ürüggyel utasítja vissza a létesítmény demilitarizálására irányuló felhívásokat, hogy „meg kell védenie” a provokációktól, és Ukrajnát okolja az ágyúzásért – írta a hírportál.

Az erőműben tett látogatásuk után a NAÜ szakértői jelentésükben megerősítették, hogy Oroszország „katonákat, valamint harci járműveket és felszereléseket” telepített a nukleáris létesítménybe.

Bulgária újranyitotta kijevi nagykövetségét

Bulgária hétfőn újranyitotta kijevi nagykövetségét – jelentette be a szófiai külügyminisztérium.

„Szeptember 12-vel ismét megkezdte működését a kijevi nagykövetség, ami újabb jele az Ukrajnának nyújtott erős bolgár támogatásnak. Országunk, amely továbbra is mindenben segítséget nyújt Ukrajnának, ezen belül a háború elől elmenekült állampolgárainak (…) támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi épségét nemzetközileg elismert határai között, beleértve területi vizeit is” – olvasható a bolgár diplomáciai tárca állásfoglalásában.

A bolgár nagykövetség egyelőre korlátozott létszámmal fog működni, élén ügyvivővel. A konzuli szolgálat szintén kisebb létszámmal és korlátozott szolgáltatást nyújtva fog tudni tevékenykedni a Bulgáriával kialakított kommunikációs csatornák helyreállításáig.

Az EU nem ismeri el a krími orosz választások eredményét

Az Európai Unió nem ismeri el az Oroszország által elcsatolt ukrajnai területeken tartott regionális és helyhatósági választások jogosságát és azok eredményét – jelentette ki az Európai Unió külügyi szolgálatának (EKSZ) szóvivője hétfőn. Az EU külügyi szolgálata szóvivője útján arra reagált, hogy péntektől vasárnapig regionális és helyhatósági választásokat tartottak Oroszországban, valamint a 2014-ben annektált Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában.

A közlemény szerint az EU nem ismeri el a Krím-félsziget Oroszország általi annektálását, amit a nemzetközi jog megsértésének tart. A Krím Ukrajna része – húzták alá.

Szergej Lavrov fogadta a Hamász küldöttségét

Az orosz külügyminiszter Moszkvában találkozott a Hamász palesztin mozgalom Iszmail Haníje vezette küldöttségével. Lavrov és a Hamász Politikai Hivatalának elnöke megvitatta a közel-keleti helyzetet, különös tekintettel a palesztin kérdésre.

Az orosz fél hangsúlyozta a palesztin nemzeti egység mielőbbi helyreállításának fontosságát a Palesztin Felszabadítási Szervezet politikai platformján, valamint „a palesztin–izraeli konfliktusnak az általánosan elismert nemzetközi jogon nyugvó rendezésének szükségességét, amelynek alapját az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a közgyűlés vonatkozó határozatai, valamint az arab békekezdeményezés képezik”.

A Hamász küldöttségével egyeztetett Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes, az orosz elnök közel-keleti és afrikai országokért felelős különmegbízottja is, aki részletes konzultációt folytatott a delegációval.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine