Az orosz-ukrán háború 197. napja – FRISSÜL

Immár százkilencvenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Recesszióba kerül a német gazdaság 2023-ban két vezető kutatóintézet szerint

Recesszióba kerül Németország gazdasága két vezető gazdaságkutató intézet csütörtökön megjelent előrejelzése szerint, és súlyos nehézségekre számít Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter is, aki ugyancsak csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag) azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támadást indított a német gazdasági rendszer ellen.

Robert Habeck a 2023-as költségvetés tervezetének vitájához hozzászólva kiemelte, hogy nem indokolt az 1973-as olajválsághoz hasonlítani az utóbbi hónapokban kibontakozott gazdasági folyamatokat, mert „sokkal összetettebb a helyzet”, hiszen az Ukrajna ellen háborúzó orosz elnök, Vlagyimir Putyin agressziója Németország ellen is irányul, méghozzá a gazdasági rendszeren keresztül.
Vlagyimir Putyin az energiaárak „manipulációjával” akarja térdre kényszeríteni Németországot és az EU-t – mondta a Zöldek politikusa, hozzátéve, hogy ezt a támadást el kell hárítani, ezért a villamos energia és a földgáz esetében is ki kell dolgozni árcsökkentő mechanizmusokat.
Az energiaügyekért felelős európai uniós tagállami miniszterek pénteki tanácskozásával kapcsolatban kiemelte: ha nem sikerül gyors és határozott lépéseket tenni közösségi szinten, a német kormány nemzeti szinten vezet be új szabályozást.
Ezzel lefölözik a nem tervezett módon, váratlanul keletkező jelentős profitot, amelyet a villamos energiát nem földgázzal, hanem olcsóbb megoldásokkal előállító cégek halmoznak fel annak révén, hogy a földgáztüzelésű erőművek költségeihez szabott áron adhatják el az olcsóbban megtermelt energiát.
Ezt a lefölözött hasznot a kormány az emberek terheinek csökkentésére fordítja – jelentette ki Robert Habeck.
Kifejtette, hogy a kormány a vállalkozásokat fenyegető súlyos nehézségekről sem feledkezik meg. Az eddigi három – együttvéve csaknem 100 milliárd eurós – tehercsökkentő csomag után a kis-, és a közepes méretű vállalkozások előtt is megnyitja az úgynevezett energiaár-tompító programot, amelyet eredetileg az energiaintenzív – a termékek előállításához kiugróan sok energiát felhasználó – ágazatokban tevékenykedő cégek támogatására indítottak.
A szövetségi kormány mellett egyre több elemző is a gazdasági helyzet romlására számít, szintén az ukrajnai háborúval összefüggésben. Csütörtökön a német nyelvterület legtekintélyesebb kutatóintézetei közül kettő is lefelé módosította a német gazdaság kilátásairól szóló előrejelzését.
A Kielben működő világgazdasági kutatóintézet (Kiel Institut für Weltwirtschaft – IfW) közleménye szerint „a német gazdaság fellendülését hirtelen megszakítják az Ukrajna elleni orosz támadó háború következményei”.
A hazai össztermék (GDP) az idén várhatóan 1,4 százalékkal nő, szemben a legutóbbi, nyári prognózisban jelzett 2,1 százalékkal. Jövőre minden bizonnyal visszaesik az Európai Unió legnagyobb gazdasága, az eddig várt 3,3 százalékos növekedés helyett 0,7 százalékos visszaesés várható.
Az infláció az idén éves átlagban 8 százalékos, jövőre még magasabb, 8,7 százalék lehet, és a gazdasági növekedés csak 2024-ben indul be ismét, amikor a GDP 1,7 százalékkal bővülhet és az infláció 3,1 százalékra mérséklődhet – áll az IfW előrejelzésében.
Az energia, főleg az importált energia drágulása „konjunkturális lavinaként” nyomja le a német gazdaságot – idézték a közleményben Stefan Kooths-ot, az intézet alelnökét, aki kiemelte, hogy a háztartások elkölthető jövedelme az ország újraegyesítése óta a legnagyobb mértékben, 4,1 százalékkal csökkenhet jövőre.
Az energiaválság feltartóztatja a koronavírus-járvány utáni fellendülést, és a drága energiaimport arra kényszeríti az országot, hogy a szokottnál sokkal többet utaljon külföldre a megtermelt jövedelméből. Ez „szegényebbé teszi Németországot” – húzta alá Stefan Kooths.
Borúlátó a hallei Leibniz gazdaságkutató intézet is (Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung Halle – IWH), amely az új prognózisát bemutató közleményében kiemelte, hogy „a német gazdaság recesszió előtt áll”, mindenekelőtt a fosszilis tüzelőanyagok árának hatalmas mértékű, a földgáz nagykereskedelmi árát tekintve például éves szinten ötszörös emelkedése miatt.
Kifejtették: míg tavaly a Németországba irányuló földgázimport költségei a GDP 0,75 százalékát tették ki, a földgáz drágulása miatt az idén és jövőre várhatóan nagyobb terhek sújtják majd a német gazdaságot, mint az 1970-es évek két olajválsága, amelyek a GDP nagyjából 2 százalékát emésztették fel.
Az IWH előrejelzése szerint a GDP az idén még 1,1 százalékkal növekedhet, 2023-ban viszont 1,4 százalékos visszaesés várható, és csak 2024-ben lehet ismét – bár erőteljes, 2,3 százalékos – gazdasági növekedés.
Az infláció az idén 7,9 százalék, jövőre az IfW becslésénél is nagyobb, 9,5 százalék lehet. Enyhülés 2024-ben várható, amikor 2,7 százalékra lassulhat a fogyasztói árak emelkedési üteme.
Kiemelték: az orosz földgázszállítások elapadása, valamint a gáz- és villamosenergia-árak emelkedése „hatalmas mértékű reáljövedelem-csökkenéshez és recesszióhoz vezet”, méghozzá nemcsak Németországban, hanem az egész euróövezetben.

Blinken Kijevben több mint kétmilliárd dolláros katonai segítséget jelentett be Ukrajnának és több európai államnak

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere csütörtökön Kijevben bejelentette, hogy Washington több mint kétmilliárd dollár értékben nyújt katonai segítséget Ukrajnának és 18 másik európai országnak.

„Tájékoztattam (Volodimir) Zelenszkij elnököt, hogy a (Joe Biden amerikai) elnök adta felhatalmazásomnak megfelelően 2022 szeptemberétől engedélyeztem a huszadik fegyver- és felszereléscsomagunkat Ukrajnának. Ez a 675 millió dolláros csomag további fegyvereket, lőszereket és felszereléseket tartalmaz az Egyesült Államok védelmi minisztériumának készletéből. Ezen túlmenően az (amerikai) külügyminisztérium tájékoztatta a kongresszust azon szándékunkról, hogy további 2,2 milliárd dollárt kívánunk hosszú távú, külső katonai finanszírozásra fordítani Ukrajna és 18 szomszédja biztonságának megerősítésére. Olyan NATO-tagokról és regionális biztonsági partnerekről van szó, amelyek esetében a legnagyobb az orosz agresszió kockázata. A mai bejelentés után az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyek összege körülbelül 15,2 milliárd dollár a Biden-adminisztárció hivatalba lépése óta” – áll Blinken közleményében, amelyet az ukrán elnökkel folytatott megbeszélése után adott ki.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy Blinken előre nem bejelentett látogatásra érkezett csütörtökön az ukrán fővárosba.
Az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint Zelenszkij a megbeszélés után kijelentette, hogy az amerikai külügyminiszter küldöttségének látogatása fontos jelzés és „garancia arra, hogy Ukrajna vissza tudja szerezni ideiglenesen megszállt területeit”.
„A delegáció látogatása fontos jelzés számunkra, megerősíti azt a nemzetközi összefogást, amely Ukrajna szabadságáért, a demokráciáért, a népünkért, az emberekért, a földünkért indult az Oroszország agressziójával szembeni háborúban. Hálásak vagyunk ezért a jelzésért, a jelentős támogatásért, amelyet naponta nyújtanak” – hangoztatta Zelenszkij. Kiemelte: „ezek nagyon fontos jelzések, amelyek azt jelzik, hogy az Egyesült Államok velünk van. Számunkra ez a garancia arra, hogy vissza tudjuk szerezni a területeinket”.
Az államfő köszönetét fejezte ki Joe Biden amerikai elnöknek, a teljes amerikai elnöki adminisztrációnak és az amerikai kongresszus képviselőinek is Ukrajna támogatásáért.
Közben Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán erők már több mint 700 négyzetkilométert foglaltak vissza a harkivi és déli országrészekben. Szavai szerint jelenleg az ukrán katonai egységek Harkiv irányában – csaknem 50 kilométeres mélységig – behatoltak az ellenséges védelmi vonalak mögé, és több mint húsz települést foglaltak vissza eddig. Hangsúlyozta, hogy a műveletek még folytatódnak.
Az ukrán 36. tengerészgyalogos dandár sajtószolgálata pedig arról adott hírt, hogy megsemmisítették az orosz erők egy megerősített állását Herszon megyében. „A 120 milliméteres aknák tüze hatására az orosz megszállók lelassították offenzívájuk ütemét, és elhagyták pozícióikat” – írták a sajtóközleményben. A műveletről videofelvételt is közzétettek a Youtube-on.

Moszkva-párti harkivi vezető: az ukránok megkísérelték körülzárni Balakliját

Az orosz hadsereg visszaverte az ukrán fegyveres erők arra irányuló kísérletét, hogy körülzárják Balakliját – jelentette ki Vitalij Gancsev, Harkiv megye orosz részről kinevezett katonai-polgári közigazgatásának vezetője csütörtökön a Rosszija 24 hírtelevízióban.

„Balaklija térségében az ukrán fegyveres erők kísérletet tettek arra, hogy elfoglalják a várost, hogy gyűrűbe zárják, de csak annyit értek el, hogy egy kicsit meghajlították a védelmi vonalat, majd ismét visszaszorították őket” – mondta a tisztségviselő.
Gancsev szerint „a városban minden rendben van, a város él, de állandó tűz alatt áll. Közölte, hogy Kupjanszkból és a Kupjanszki járásból evakuálják a nőket és a gyerekeket, mert a várost és környékét folyamatos ukrán rakétatámadások érik. A tisztségviselő szerint az ukrán hadsereg „súlyos anyagi és erkölcsi károkat” okozott a lakosságnak.
Jevgenyij Poddubnij, a VGTRK állami médiaszervezet haditudósítója szintén a Rosszija 24 adásban azt mondta, hogy az ukrán erők, amelyeket Balaklijánál és Sevcsenkovénél sikerült megállítani, „jelentős veszteségeket szenvedtek”. Mint mondta, a helyzet „rendkívül feszült”, de jobb, mint egy nappal korábban.
Az orosz médiában immár harmadik napja jelennek meg szórványosan hírek arról, hogy az ukrán hadsereg a mikolajivi-Krivij Rih-i (az ukrán jelentésekben herszoninak nevezett) déli irány mellett Harkiv környékén, északon is ellentámadást indított és hogy a térségben súlyos harcok folynak. A hivatalos orosz hadijelentések azonban az ottani összecsapásokról nem tettek említést a Harkiv megyei ukrán katonai célpontokra mért csapásokon felül.
Alekszej Leonkov orosz katonai szakértő csütörtökön a Vesztyi FM állami rádióadón nyilatkozva „aggasztónak” nevezte a Harkiv megye Izjumi járásában lévő Balaklijánál kialakult helyzetet. Leonkov azt mondta, hogy egyes információk szerint az ukránok a Nyugat-Ukrajna és Kijev védelmére megkímélt tartalékaikat vetették be, hogy sikereket tudjanak felmutatni Ukrajnát támogató országok védelmi tárcavezetőinek csütörtöki ramsteini tanácskozásán.
A szakértő szerint Herszon közelében a tartalékok bevetése kudarccal zárult, ám Izjum-Balaklija irányban ezzel kétnapos taktikai sikert arattak. „De ez rövid életű lesz: mindenki tudja, hogy ott nem fogják tudni megvetni a lábukat” – vélekedett.
Igor Konasenkov altábornagy , az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentésben sem tett említést az északi frontszakaszon kialakult helyzetről csak annyit, hogy Balaklija közelében sikerült megsemmisíteni egy ukrán lőszerraktárt. A déli, mikolajiv-Krivij Rih-i szakasszal kapcsolatban azt állította, hogy itt a ukrán fegyveres erők az elszenvedett súlyos veszteségeik miatt már második napja nem támadnak.
Közölte, hogy az elmúlt nap folyamán ebben az irányban két ukrán harckocsi, hat gyalogsági harcjármű és öt egyéb páncélozott jármű, hét nagykaliberű géppuskával felszerelt kisteherautó, egy Szu-25-ös csatarepülőgép és egy lőszerraktár semmisült meg, valamint több mint 190 katona esett el.
A tábornok szerint a donyecki régióban az orosz légierő nagypontosságú csapásai Szlovjanszknál a 95. ejtőernyős rohamdandár, Kramatorszknál pedig a 81. ejtőernyős dandár összesen mintegy 120 katonáját ölték meg, valamint 15 páncélozott és egyéb járművét tették üzemképtelenné. Az orosz harcászati légierő gépe valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok a nap folyamán öt ukrán vezetési pontot, 51 tüzérségi egységet, 167 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint öt rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt támadtak, megsemmisítve egyebek között egy Buk-M1 föld-levegő rakétaindítót, valamint egy légi célfelderítő és -követő radart. Az orosz légvédelem lelőtt 13 drónt, valamint 16 HIMARS és három Vilha sorozatvető által indított rakétát.
A helyi hatóságok a szakadár Donyecki Népköztársaság és a háború kezdete óta megszállt más ukrajnai régiók több településéről jelentettek tüzérségi támadást. A Herszon megyei Nova Kahovka belvárosát ért belövés következtében legkevesebb három civil életét vesztette. Mariupolban, az Iljics fémmű területének takarítása közben négy munkás sebesült meg robbanás következtében.
A zaporizzsjai erőművel szomszédos Enerhodarban kamikaze drón találta el a városi önkormányzat épületét. Őrizetbe vettek egy embert, akit azzal gyanúsítanak, hogy kiadta az intézmény koordinátáit az ukrán hadseregnek. A városban szerda este felrobbantották az Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom irodáját, a merényletnek nem voltak áldozatai.
Enerhodarból csütörtökön újabb ukrán tüzérségi támadásról érkeztek jelentések.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva-barát közigazgatási főtanácsának tagja közölte, hogy két ukrán drón mért csapást a megye orosz és ukrán területei közötti vasziljevkai átkelőpontra. Orosz sajtójelentések szerint a határon hosszú ideig várakoznak az orosz ellenőrzés alá került területekre visszatérni kívánó menekültek, aminek egyik okát abban látják, hogy ott nem vezettek be hadkötelezettséget.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója közölte, hogy a légvédelem két rakétát lőtt le a régió székhelye fölött. A támadásnak nem volt sérültje.
Az orosz legfelsőbb bíróság a főügyész keresetének eleget téve csütörtökön szélsőséges szervezetté minősítette, és az ország területén betiltotta az ukrán SZICS-C14, az Ukrán Nacionalisták Szervezete Önkéntes Szervezete és a Fekete Bizottság csoportosulásokat. A főügyészség szerint ezek a „náci ideológia alapján álló” szervezetek terrorcselekmények elkövetésére szólítottak fel Oroszországban.

Több halálos áldozat Donyeck megyében, Harkiv is támadás alatt

Oleh Szinjehubov, Harkiv megye kormányzója arról számolt be, hogy az orosz erők az elmúlt 24 órában öt támadást intéztek Harkiv város több kerülete ellen, számolt be a Kijev Independent hírportál.

Az ukrán fél közlése szerint a város ellen intézett támadás következtében ketten kerültek kórházba repesz- és robbanási sérülésekkel a Harkivszkij kerületben, ketten Csuhuivszkij, ketten pedig az Iziumszkij kerületben sérültek meg, köztük egy kétéves gyermek.

Donyeck megye kormányzója, Pavlo Kirilenko arról számolt be, orosz tüzérségi-és rakétatámadásokban három ember vesztette életét Szlovjanszkban, ketten pedig Marinkában. Egy ember Halytsynivka, egy pedig Vodyane településen vesztette életét.

Fehéroroszország hadgyakorlat tart az ukrán határnál

A fehérorosz védelmi minisztérium közölte, hadserege szeptember 14-ig tart hadgyakorlatokat tart az ország Ukrajnával és Lengyelországgal határos régióiban, valamint Minszk és Vicebszk térségében, számolt be a Kijev Independent hírportál.

Oleksii Hromov, az ukrán vezérkari főnök helyettese szerint a gyakorlatok a határátlépésre összpontosítanak.

Kijev szerint a fehérorosz kormány célja Ukrajna azon részeinek elfoglalása, amelyeket Fehéroroszország úgynevezett „elveszett területeknek” tart, beleértve az ukrajnai Volyn, Rivne és Zsitomir megyék egyes részeit.

Oleksii Hromov szerint ennek ellenére továbbra is alacsony az esélye annak, hogy Fehéroroszország támadást indítson Ukrajna ellen.

Ismét bombáznak a zaporizzsjai atomerőmű körül

Folytatódtak a harcok a zaporizzsjai atomerőmű közelében, nem sokkal azután, hogy az ENSZ atomenergia-felügyeleti szerve kedden nyilvánosságra hozott jelentésében biztonsági zóna létrehozását sürgette a létesítmény körül, a nukleáris katasztrófa megelőzése érdekében – számolt be az 1News hírportál.

A Dnyipropetrovszki terület kormányzója, Valentyin Reznyicsenko közlése szerint az orosz erők rakétákkal és nehéztüzérséggel lőtték Nikopolt. A város a Dnyeper folyó partján, a zaporizzsjai atomerőművel szemben helyezkedik el.

Enerhodar polgármestere, Dmitro Orlov tájékoztatása szerint a város a napokban ismét orosz támadás alá került, aminek a következtében áramellátás nélkül maradt. Hozzátette, a folyamatos tüzérségi támadás miatt a sürgős helyreállítási munkálatokat sem tudják elvégezni.

Ukrán fegyveres erők főparancsnoka: nincs láthatáron az orosz–ukrán háború vége

Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szerint véres és drága háború van kiátásban jövőre is. Ez egy hosszú konfliktus lesz, amely jelentős emberveszteséggel és hatalmas kiadásokkal fog járni, és amelynek nincs láthatáron egy biztos végkifejlete.

Az ukrajnai háború jelenlegi helyzetét elemezte egy frissen megjelent cikkben Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és Mihajlo Zabrodszkij altábornagy. A katonai vezetők szerint is az egyik fő kérdés, amely felmerül, hogy meddig fog tartani a konfliktus. Zaluzsnij kiemelte, hogy a háború már hónapok óta tart. És minden okunk megvan azt hinni, hogy 2022-en belül semmiképpen sem fog véget érni – szögezte le.

Hozzátette, az adatok és kilátások eltérők lehetnek, de ismét aláhúzta, hogy ez egy hosszú konfliktus lesz, amely jelentős emberveszteséggel és hatalmas kiadásokkal fog járni, és amelynek nincs láthatáron egy biztos végkifejlete. A háború jelenlegi helyzetével kapcsolatban leírta, hogy a Donyecki terület közigazgatási határának elérése tekinthető az orosz erőfeszítések valószínűsíthető végcéljának.

A Zaporizzsja irányába az előrenyomulás pedig biztosítaná a további észak felé irányuló akciót, ami lehetővé tenné Zaporizzsja és Dnyipro városok elfoglalását. Ezt azt eredményezné, hogy az ukrán fél elveszítené az ország bal oldalának nagy része felett az ellenőrzést. Ezek után, Zaluzsnij értékelése szerint, amennyiben ez megtörténik, akkor nem zárható ki a Kijev feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló újbóli tervek és a Fehérorosz Köztársaság területéről történő újabb invázió veszélye sem.

Az orosz hadsereg esetleges sikere Ukrajna déli részén, amennyiben gyorsan és helyesen használják ki, kettős hatást eredményezhet. Egyfelől, ez elég reális kilátásokat nyitna Mikolajev és Odessza elfoglalására, másfelől fenyegetést teremtene Ukrajna középső és nyugati régiói felé is.

Kiemelte, hogy az ukrán hadsereg rendkívül nehéz helyzetben van, szinte az egész frontvonalon, ezért a stratégiai helyzet radikális megváltoztatásának egyetlen módja az, ha az ukrán hadsereg 2023 folyamán több egymást követő, ideális esetben egyidejűleg végrehajtott ellencsapást indít. Ukrajnának emellett pedig a Krím félszigetre kell koncentrálnia. A Krím ugyanis az orosz agresszió déli stratégiai szárnyának utánpótlási útvonalainak alapja. Valamint a Krím ad otthont az orosz fekete-tengeri flotta fő haditengerészeti bázisának, valamint repülőterek hálózatának, amelyekről légicsapásokat lehet indítani Ukrajna szinte egész területén.

Ezért arra van szükség, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei továbbra is katonailag és pénzügyileg támogassák az országot. Ebben a tekintetben a legfontosabb szerinte az ukrán tüzérségi és rakétaerők, a taktikai repülés, a haditengerészet és Ukrajna katonai erejének más összetevőinek újbóli felszerelése.

Az ukrán ellenállás alapja az ország partnereinek „masszív” katonai és gazdasági támogatása – fogalmazott. Ukrajna azon erőfeszítése, hogy túlélje Oroszország támadását, jelentős anyagi erőforrásokat és pénzeszközöket igényel továbbra is. A partnerországokból érkező jelentős mennyiségű katonai segítségnek 2023-ban is folyamatosnak kell maradnia.

Zaluzsnij cikkében hangsúlyozta, hogy nehéz elképzelni, hogy Oroszország valóban bevetne taktikai nukleáris fegyvereket a háborúban. De nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a fenyegetést, amely egész Európára nézve felmerül. Nem zárható ki teljesen annak a lehetősége sem, hogy a világ vezető hatalmai közvetlenül is bekapcsolódnak egy „korlátozott” nukleáris konfliktusba, ami közelebb hozza a harmadik világháború kilátását – írja a Hirado.hu.

Moszkva-párti harkivi vezető: az ukránok megkísérelték körülzárni Balakliját

Az orosz hadsereg visszaverte az ukrán fegyveres erők arra irányuló kísérletét, hogy körülzárják Balakliját – jelentette ki Vitalij Gancsev, Harkiv megye orosz részről kinevezett katonai-polgári közigazgatásának vezetője csütörtökön a Rosszija 24 hírtelevízióban.

„Balaklija térségében az ukrán fegyveres erők kísérletet tettek arra, hogy elfoglalják a várost, hogy gyűrűbe zárják, de csak annyit értek el, hogy egy kicsit meghajlították a védelmi vonalat, majd ismét visszaszorították őket” – mondta a tisztségviselő.
Gancsev szerint „a városban minden rendben van, a város él, de állandó bombázás alatt áll. Közölte, hogy Kupjanszkból és a Kupjanszki járásból evakuálják a nőket és a gyerekeket, mert a várost és környékét folyamatos ukrán rakétatámadások érik. A tisztségviselő szerint az ukrán hadsereg „súlyos anyagi és erkölcsi károkat” okozott a lakosságnak.
Az orosz médiában immár harmadik napja jelenek meg szórványosan hírek arról, hogy az ukrán hadsereg a mikolajivi-Krivij Rih-i irány mellett Harkiv környékén is ellentámadás indított és hogy a térségben súlyos harcok folynak. A hivatalos orosz hadijelentések azonban az ottani összecsapásokról nem tettek említést, a Harkiv megyei ukrán katonai célpontokra mért csapásokon felül.
Alekszij Leonkov orosz katonai szakértő csütörtökön a Vesztyi FM állami rádióadón nyilatkozva „aggasztónak” nevezte a Harkiv megye Izjumi járásában lévő Balaklijánál kialakult helyzetet. Leonkov azt mondta, hogy egyes információk szerint az ukránok a Nyugat-Ukrajna és Kijev védelmére megkímélt tartalékaikat vetették be, hogy sikereket tudjanak felmutatni Ukrajnát támogató országok védelmi tárcavezetői ramsteini csütörtöki tanácskozásán.
A szakértő szerint Herszon közelében a tartalékok bevetése kudarccal zárult, ám Izjum-Balaklija irányban ezzel kétnapos taktikai sikert tudtak aratni.
„De ez rövid életű lesz: mindenki tudja, hogy ott nem fogják tudni megvetni a lábukat” – véli a katonai szakértő.
Az orosz legfelsőbb bíróság a főügyész keresetének eleget téve csütörtökön szélsőséges szervezetté minősítette és az ország területi betiltotta az ukrán SZICS-C14, az Ukrán Nacionalisták Szervezete Önkéntes Szervezete és a Fekete Bizottság csoportosulást.

Washington további 675 millió dolláros katonai segítséget nyújt Ukrajnának

Az Egyesült Államok további 675 millió dollár értékben támogatja katonai felszereléssel az „illegális, imperialista és igazolhatatlan” orosz támadás ellen védekező Ukrajnát – jelentette be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter csütörtökön a németországi Ramstein légitámaszponton.

A miniszter az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) ülését megnyitó beszédében kiemelte, hogy a washingtoni vezetés 6,3 milliárd dollár értékű támogatásról döntött a fórum legutóbbi, júliusi tanácskozása óta.
A Joe Biden amerikai elnök által szerdán engedélyezett újabb támogatási csomaggal a többi között tarackokkal, tűzérségi lőszerrel, harcjárművekkel és páncéltörő rakétarendszerekkel segítik a védekezést – mondta.
Lloyd Austin kiemelte, hogy Kijev támogatóinak meg kell erősíteniük a hosszú távú segítség iránti elkötelezettségüket, mert „nehéz út” áll az országukat „bátran védelmező” ukránok előtt. Ugyanakkor arról is szólt, hogy a védekezés sikeres, és változóban van a háború jellege.
Kifejtette: a csoport megalakulása óta Ukrajna önvédelmi képessége jelentősen erősödött, ezt mutatja egyebek mellett, hogy közreműködésével az ukrán hadsereg 26 nagy hatótávolságú rakétavető rendszerhez jutott.
Mint mondta, az Egyesült Királyságtól a felszerelés Ukrajnába juttatásához is nélkülözhetetlen segítséget nyújtó Lengyelországon át Észak-Macedóniáig számos ország segíti Ukrajnát, és ezt a támogatást összehangoltan, együttműködve biztosítják.
A csoportot áprilisban alakították meg, első miniszteri szintű tanácskozását ugyancsak a Ramstein amerikai támaszponton tartották. Az informális konzultációs fórumként működő együttműködéshez ötvennél is több ország csatlakozott. A munkát az Egyesült Államok hangolja össze.
Az amerikai védelmi minisztérium egy magas beosztású tisztségviselője a csütörtöki tanácskozással kapcsolatban közölte: az együttműködéshez csatlakozó országok nemcsak arról egyeztetnek, hogy miként lehet erősíteni Ukrajna védelmi képességeit, hanem arról is, hogy miként lehet elérni azt, hogy az ukrán fegyveres erők átvegyék a kezdeményezést és visszaverjék a támadókat.

Pentagon: az ukrán fegyveres erők hosszú távú fejlesztéséről szóló terven dolgozik az Egyesült Államok

Az amerikai védelmi minisztérium részletes elemzést és útitervet dolgoz ki arra, hogy miként tudja közép- és hosszú távon támogatni Ukrajna fegyveres erejét, a katonai eszközökről is szóló dokumentumot hamarosan Kijevben is bemutatják – jelentette a CNN hírtelevízió a honlapján a tárca egy magas rangú tisztségviselőjét idézve.

Az értesülés szerint az elemző munkát az Egyesült Államok egyesített vezérkari főnökségének elnöke, Mark Milley tábornok irányítja, a tervet az Ukrajnának nyújtott és ígért többmilliárdos katonai segítségre alapozzák.
A magas rangú védelmi tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy a munka kezdeti szakaszában járnak: az ukrán fegyveres erők jövőjére koncentrálnak, elsősorban arra, hogy az Egyesült Államok mit kíván elérni abban a tekintetben, hogy Kijev milyen eszközökkel rendelkezzen a közép- és hosszú távon. Washington elhúzódó konfliktusra számít, és a háborút követő 5 évre is készít elemzést Ukrajna haderejét illetően – derül ki a beszámolóból.
Az értesülés szerint az amerikai katonai szakértők ukránokkal is együttműködnek a tervek kidolgozásában, és ha azokat Joe Biden elnök elfogadja, akkor az eredmény több évre szóló fegyvereladás is lehet, valamint egy hosszú távú katonai képzési program, amelyet az Egyesült Államok nyújtana Ukrajna számára.
A tisztségviselő arról is beszámolt, hogy az elemzés egy-két hónapon belül elkészül, de tartalmát a következő hónapokban folyamatosan igazítják az ukrajnai haderő előrehaladásához a hadszíntéren.

ORFK: mintegy 12 700-an érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 5861-en léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6828-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 249 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 63-an érkeztek – köztük 19 gyermek – az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Jó híreket közölt az ukrán elnök

Éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jó hírekről számolt be a harkovi régióból – anélkül, hogy bármilyen konkrét katonai sikert megemlített volna, szerinte ugyanis most nincs itt az ideje arról beszélni, hogy mely településekre került vissza az ukrán zászló. Néhány napja kezdte el direktben megnevezni azokat a katonai egységeket, amelyeknek köszönetet mondott a harci tevékenységükért vagy megdícsérte őket az eredményekért. Most is így tett, öt dandár katonáit említette a legjobbak között.

Az ukrán elnök videóüzenetében bejelentette, hogy ezentúl szeptember 7-e az ukrán katonai hírszerzés ünnepnapja lesz. Volodimir Zelenszkij különösen elégedett a munkájukkal, szerinte nem lehet túlbecsülni a hírszerzés hozzájárulását az ország védelméhez és leendő győzelméhez. Ennek megfelelően többeket állami kitüntetésben részesített. Korábban állami szinten nem létezett ilyen ünnep, pedig a katonai hírszerzők általában ezen a napon kaptak gratulációt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetében igyekezett megnyugtatni a kétkedőket, hogy Ukrajna nem feledkezik el a fogságba esett embereiről. Azt mondta, hogy hirszerzési és egyéb szinteken sosem állt le az a munka, amelynek célja az ukrán hadifoglyok kiszabadítása. A különböző harci helyzetekben igyekeznek minél több ellenséges katonát elfogni, hogy fogolycserével ösztönözzék az ukrán hadifoglyok szabadon bocsátását – tudósít az Origo.

Ukrán katonai vezetők elismerték a krími csapást

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és Mihajlo Zabrodszkij tábornok, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke az MTI szerint közös cikket jelentettek meg az Ukrinform hírügynökségben, amelyben megerősítették, hogy az ukrán erők mértek rakétacsapásokat orosz légi támaszpontokra az Oroszország által még 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten.

Konkrétan elismerték – amit Kijev korábban tagadott –, hogy az ukrán erők találták el a Novofedorivka melletti repülőteret. A Krím feletti orosz ellenőrzés elvesztése jelentősen befolyásolja majd a háború kimenetelét, de katonailag a félsziget felszabadításának csak átmeneti hatása lesz.

Szerintük a Krím felszabadítása esetén ugyan Oroszország elveszíti ottani bázisait, de helyette a Fekete-tenger keleti partján fekvő novorosszijszki haditengerészeti bázist használhatják Ukrajna elleni támadásokra, így továbbra is fennmarad az ország katonai fenyegetettsége a nagyobb hatótávolságú rakéták támadásaitól.

Ukrajna a zaporizzsjai atomerőmű leállítását fontolgatja

Európa legnagyobb atomerőműve még mindig le van választva az ukrán hálózatról, miután bombázások miatt tönkrementek a külső áramvezetékei. Moszkva és Kijev továbbra is egymást vádolja az erőművet és annak környékét ért támadásokért, eközben az ENSZ szervezete, az Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tegnapi jelentésében „komoly aggodalmát” fejezte ki a helyzet miatt.

Oleh Korikov elmondta, hogy az erőmű jelenleg saját maga termeli meg a működéséhez szükséges áramot, de ha továbbra is lekapcsolva marad a hálózatról, akkor be kell vetni a tartalék dízelgenerátorokat, ami a gázolaj akadozó ukrajnai hozzáférhetősége miatt veszélyes lehet. Ha elfogy a tartalék generátorokat üzemeltető dízelüzemanyag, akkor az potenciálisan a reaktor olyan meghibásodását okozná, amely során radioaktív anyagok kerülnének a környezetbe.

„Ennek nemcsak Ukrajna területére nézve lennének következményei, hanem határokon átnyúló következményekkel is járna” – mondta a szakértő.

A hatalmas, hat reaktoros zaporizzsjai atomerőmű leállítása további nehézségeket jelentene Ukrajnának, pedig már így is energiahiányos télre készülnek a háború miatt – így a Telex.

Harkivtól délre is haladhat egy ukrán ellentámadás

Az ukrán hadsereg hivatalosan még nem kommentálta a híreket, de több beszámoló szerint az ukrán erők Harkivtól délre is ellentámadást indítottak Balaklija város közelében. A Guardian szerint az oroszbarát donyecki szakadárok egyik képviselője is arról írt a Telegramon, hogy az ukrán erők komoly tüzérségi előkészítés után indították meg az offenzívát, és lényegében körbeveszik a várost.

Ha itt sikerülne előrenyomulniuk, akkor megnyílna az út Izjum felé, de több szakértő szerint ennek az offenzívának az elsődleges célja északabbra, Kupjanszk városa lehet, aminek fontos szerepe van a kelet-ukrajnai frontra irányuló orosz logisztikában.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója, Olekszij Aresztovics kedden este annyit mondott, hogy a Harkivi régióban is „villámgyors változások” változások vannak, párhuzamosan az ukrán erők múlt hét elején megindított déli ellentámadásával, amiről itt írtunk részletesebben.

Korábban a brit védelmi minisztérium is kiemelte napi jelentésében, hogy az elmúlt 24 órában három fronton folytak heves harcok: északon, Harkiv közelében; keleten a Donbaszban; és délen, a Herszoni területen. A Harkivi régióban lévő helyzetről beszámolt az Institute for the Study of War (ISW) is, amely szerint azzal nyílt lehetőség a mostani ukrán támadásokra, hogy az oroszok egyes erőket átcsoportosítottak a herszoni frontra. Szerintük az ukrán erők elfoglalhatták a Balaklijától néhány kilométerre fekvő Verbivkát – összegez a Telex.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine