Az orosz-ukrán háború 196. napja – FRISSÜL

Immár százkilencvenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Polgármester: az orosz erők támadásai miatt Enerhodarban ismét megszakadt az áramellátás

Az orosz erők ismét ágyúzták Enerhodart, amelyben a zaporizzsjai atomerőmű van, emiatt egy napon belül másodszor szűnt meg az áramszolgáltatás az egész városban – közölte szerdán Dmitro Orlov, az orosz megszállás alá került település ukrán polgármestere.

Lehetetlen megbecsülni, hogy a karbantartók mikorra állítják helyre az áramellátást – mondta a városvezető. Egyre sűrűbb az ágyúzás, így a szakembereknek nincs idejük helyreállítani a károkat egy-egy támadás után – tette hozzá. Azt javasolta a város lakóinak, hogy készletezzenek be maguknak olyan élelmiszereket, amelyeket nem kell főzni.
Enerhodar ellen augusztus eleje óta tartanak a tüzérségi támadások. Az ukrán és az orosz oldal egymást vádolja a város lövetésével. Az Ukrajinszka Pravda hírportál által közölt értesülések szerint az orosz megszállók nem engedik az ott élő embereknek elhagyni a várost. Az ukrán hatóságok arra szólították fel a zaporizzsjai atomerőmű közelében található települések lakóit, hogy meneküljenek el, amilyen módon csak tudnak, mert Oroszország nem járul hozzá humanitárius folyosók létesítéséhez – írta a hírportál.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka és Mihajlo Zabrodszkij tábornok, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke közös cikket jelentettek meg az Ukrinform hírügynökségben, és ebben megerősítették, hogy az ukrán erők mértek rakétacsapásokat orosz légitámaszpontokra az Oroszország által még 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten. Konkrétan elismerték – amit Kijev korábban tagadott -, hogy az ukrán erők találták el a Novofedorivka melletti repülőteret. Kifejtették, hogy a Krím feletti orosz ellenőrzés elvesztése jelentősen befolyásolja majd a háború kimenetelét, de katonailag a félsziget felszabadításának csak átmeneti hatása lesz. Szerintük a Krím felszabadítása esetén ugyan Oroszország elveszíti ottani bázisait, de helyette a Fekete-tenger keleti partján fekvő novorosszijszki haditengerészeti bázist használhatják Ukrajna elleni támadásokra, így továbbra is fennmarad az ország katonai fenyegetettsége a nagyobb hatótávolágú rakéták támadásaitól.
Közben az ukrán déli műveleti parancsokság arról számolt be, hogy az ukrán erők megsemmisítettek egy vízi járművet a fedélzetén orosz katonákkal és hadfelszereléssel Herszon megyében. A közlemény szerint ez akkor történt, amikor az orosz erők megpróbáltak alternatív átkelőt létesíteni Hola-Prisztany térségében. A parancsnokság hozzátette, hogy mivel a kahovkai hidat az ukrán erők folyamatosan tűz alatt tartják, az oroszok képtelenek javításokat végezni rajta. A jelentés szerint a délen harcoló ukrán erők harminc orosz katonával végeztek, és két gyalogsági harcjárművet megsemmisítettek, Beriszlav térségében pedig szétlőttek egy orosz lőszerraktárt.
Az ukrán légideszant rohamcsapatainak parancsnoksága közölte, hogy Igla típusú mozgatható légvédelmi rakétarendszerrel lelőttek két orosz Szu-25-ös támadórepülőgépet. A gépek lelövéséről Facebook-oldalukon videofelvételt is közzétettek.

Orosz katonai szóvivő: leállt az ukrán támadás a déli frontszakaszon

Nem hajtottak végre támadó műveleteket az ukrán csapatok a Mikolajiv és Krivij Rih irányából az elmúlt nap folyamán súlyos ember- és eszközveszteségeik miatt – közölte Igor Konasenov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint ezen a frontszakaszon nagypontosságú csapások érték az ukrán 24. gépesített dandár parancsnoki állását, valamint a 46. légimozgékonysági és a 61. lövészdandár állásait. A Mikolajiv megyei Peremoha község közelében megsemmisült a 406. tüzérdandár lőszerraktára, az orosz légierő pedig lelőtt egy ukrán MiG-29-es egy Szu-25-ös harci gépet a térségben.
A beszámoló értelmében az ukrán 57. gépesített lövészdandár katonái a Herszon megyei Bila Krinicjánál és a Mikolajiv megyei Velike Artakovénél megtagadták a harcot, és elhagyták állásaikat. Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők az említett frontszakaszon egy nap alatt négy harckocsit, hat gyalogsági harcjárművet és öt egyéb páncélozott járművet, két nagykaliberű géppuskával felszerelt kisteherautót, valamint több mint 150 katonát veszítettek.
Konasenkov bejelentette, hogy a donyecki régióban végrehajtott sikeres offenzíva eredményeként az orosz fegyveres erők egységei „teljesen felszabadították” Kodema községet. A szakadárok augusztus 29-én már közölték a település bevételét, de a környéken ezt követően harcok folytak.
Orosz sajtójelentések szerint egyébként az ukrán erők kedden és szerdán Harkiv megyében, elsősorban Balaklejánál tettek sikertelennek minősített támadási kísérletet. Orosz katonai kommentátorok az ukrán ellentámadási próbálkozásokat a küszöbönálló újabb ramsteini adományozói konferenciával hozták összefüggésbe.
A katonai szóvivő azt mondta: precíziós fegyverek a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih közelében megsemmisítették az ukrán fegyveres erők több 5500 tonnányi üzemanyagkészletét, és Harkiv közelében eltalálták a Kraken „nacionalista” alakulat ideiglenes telepítési pontját, mintegy 30 ember halálát okozva és tíz járművet megsemmisítve. Harkiv megye három településén az ukrán 113. területvédelmi dandár állásaira mért koncentrált tűzcsapások több mint negyven katonát öltek meg, és több mint nyolcvanat megsebesítettek.
A harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a nap folyamán hat vezetésipontot, 47 tüzérségi egységet, valamint 143 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve egyebek közt egy Vilha sorozatvetőkbe való rakétákat gyártó létesítményt a donyecki régióban lévő Konsztantyinivkánál, valamint három rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt és egy amerikai gyártmányú lövegelhárító radarállomást a Dnyipropetrovszk megyei Zelenodolszknál. Az orosz légvédelem lelőtt nyolc ukrán drónt, egy Tocska-U balliszikus rakétát, valamint HIMARS és Vilha sorozatvetők húsz lövedékét. A tárca által kiadott tájékoztatást más forrás nem erősítette meg.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 292 repülőgépet, 152 helikoptert, 1897 drónt, 373 légvédelmi rakétarendszert, 4855 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 825 sorozatvetőt, 3369 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5360 katonai járművet veszítettek.
Az orosz hadijelentés szerint az ukrán tüzérség az elmúlt nap folyamán három alkalommal támadta Enerhodar várost, a kahovkai víztározó túlpartján fekvő Iljinka és Marhanec körzetekből 16 lövedéket kilőve. Ezek egyike egy transzformátorállomásba csapódott, így a város áram nélkül marad. A tüzet az orosz tüzérség elfojtotta.
Jevgenyij Balickij, aki Zaporizzsja megyének az orosz megszálló erők által kinevezett közigazgatási vezetője, a Szolovjov LIVE médiacsatornán nyilatkozva nem zárta ki az erőmű teljes leállításának eshetőségét, mert működését a támadások ellehetetlenítik.
Andrej Turcsak, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára kijelentette Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló területein jelképesen a népi egység ünnepnapján, november 4-én kellene népszavazást tartani a hovatartozásról. Kirill Sztremouszov, Herszon megye Moszkva-barát vezetésének helyettes vezetője a TASZSZ-nak azt mondta, hogy a régióban november 4-én készülnek a referendumot megtartani.

Putyin: Oroszország a „különleges hadművelettel” megerősítette szuverenitását

Oroszország az ukrajnai „különleges hadművelet” eredményeképpen megerősítette szuverenitását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.

„Úgy gondolom, hogy semmit sem veszítettünk, és nem is fogunk semmit sem veszíteni (a háborúval). Ami a nyereségeket illeti, azt mondhatom, hogy a fő nyereség a szuverenitásunk megerősítése, és ez elkerülhetetlen következménye annak, ami most történik” – mondta az orosz államfő.
Putyin hangoztatta, hogy Moszkva nem elkezdte a katonai műveleteket Ukrajnában, hanem csak megpróbálja befejezni őket. Az orosz vezető szerint a harcok 2014-ben kezdődtek, miután Ukrajnában puccsot hajtottak végre azok, „akik a saját népüket akarták elnyomni”.
Álláspontja szerint a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett invázió tudatos tükörválasz az Ukrajnában évek óta zajló eseményekre, amelynek célja a Donyec-medencében élők megsegítése.
„Ez a kötelességünk, amelyet a végsőkig teljesítünk” – fogalmazott Putyin.
Hangot adott azon álláspontjának, miszerint a konfliktussal párhuzamosan Oroszországban és a világban végbemenő polarizáció csak haszonnal jár majd, mert lehetővé teszi mindennek az elvetését, ami akadályozza a fejlődést és továbblépést.
A gazdasági konfrontációra kitérve azt fejtegette: az egész világot fenyegető nyugati „szankciós láznak” az a katalizátora, hogy az Egyesült Államok kezéből „kicsúszik a dominancia”, a nyugati elit pedig képtelen az objektív tények elfogadására. Mint mondta, ennek eredményeképpen Európa fejlettségi szintjét és életminőségét „a szankciók kohójába vetik, (…) feláldozzák annak érdekében, hogy fenntartsák az Egyesült Államok diktatúráját a világ ügyeiben”.
Azt hangoztatta, hogy az európai vállalatok versenyképességét csökkenti az orosz kapcsolatok megszakítása, és „nem lenne meglepő”, ha helyüket mind a kontinensen, mind a világpiacon amerikai vetélytársaik vennék át. Meglátása szerint a dollárba és más nyugati valutákba vetett bizalom elveszett, és a fejlett országokban az infláció többéves csúcsokat ért el.
Putyin kijelentette, hogy megbízhatónak és hitelesnek tartja a zaporizzsjai atomerőmű helyzetéről a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) missziója által elkészített jelentést.
„Természetesen nyomás alatt vannak (…) és nem mondhatják közvetlenül, hogy a lövések ukrán területről jönnek, de ez nyilvánvaló dolog”- mondta.
Bejelentette, hogy az orosz fél kész „akár holnap” újságírókat, köztük európaiakat vagy amerikaiakat elvinni a létesítménybe. Közölte, hogy utasította a Roszatomot: dolgozzon ki további javaslatokat az atomerőmű biztonságának fokozására. Megjegyezte: nem az jelenti a fő veszélyt, ha a reaktorokat találat éri, hanem ha a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló létesítményeket.
Moszkva nem fog tükörintézkedésekkel válaszolni az orosz állampolgárokkal szembeni vízumszigorításokra, és nem tesz olyat, ami nem szolgálja az érdekeit. Leszögezte, hogy Oroszország maga nem fogja megszakítani a kapcsolatokat a Nyugattal, a gazdaság mellett beleértve a kultúrát, az oktatást és a sportot is.
„Furcsa diplomáciai hozzáállásnak” nevezte Josep Borrellnek, az Európai Unió külpolitikai főképviselőjének azt a korábbi kijelentését, miszerint „Oroszországot a harctéren kell legyőzni”. Azzal kapcsolatban, hogy Borrell jelentések szerint lefasisztázta Oroszországot, azt mondta, hogy „Isten legyen a bírája, mondjon, amit akar”. Megjegyezte, hogy szerinte az 1930-as évek Spanyolországában a diplomata „a puccsisták oldalára állt volna”, ahogy most is a 2014-es államcsíny nyomán uralomra került ukrán kurzus pártját fogja.
„Ukrajnában a hatalom valójában szélsőséges nacionalisták és neonácik kezébe került, akik totális terrort alkalmaznak. Sokan még a szájukat is félnek kinyitni, hogy kimondják, amit valójában gondolnak” – mondta.
„Mi néha kritikusak vagyunk egyes állampolgárainkkal szemben, akik sajátos módon értelmezik a Donyec-medence védelmében tett lépéseinket, mert nem tudják, hogy ott az utcán bírósági tárgyalás nélkül lövik le azokat, akiknek más a véleményük, mint a hatalmon lévőknek. Ott egyszerűen fizikailag semmisítik meg őket” – fogalmazott az orosz vezető.
Putyin szerint Ukrajnában sokan vannak, akik gyűlölik a kijevi rezsimet, és készek harcolni ellene.
A brit miniszterelnök-váltásról azt mondta, hogy „messze nem demokratikus eljárás” keretében történt, mert a brit népnek nem volt benne szerepe. Azt mondta, a brit elitre tartozik, hogy Liz Truss kormányzása alatt London hogyan fogja alakítani a Moszkvával való kapcsolatait. Hozzátette, hogy az oroszok dolga a saját érdekeikkel törődni, amit következetesen meg is fognak tenni, „efelől senkinek ne legyenek kétségei”.

Az Európai Bizottság az Ukrajnának megítélt pénzügyi támogatás második részletének kifizetését javasolja

Az Európai Bizottság a júniusban Ukrajna újjáépítésére, valamint nemzetközi hiteleinek visszafizetésére jóváhagyott, 9 milliárd eurós pénzügyi támogatás második, 5 milliárd eurós részletének kifizetését javasolja – közölte a brüsszeli testület szerdán.

Közölték, a hitel „gyors pénzügyi támogatásként szolgál az akut finanszírozási igények kielégítésére, és biztosítja az ukrán állam folyamatos működését.
Ukrajna finanszírozási igényei az orosz invázió miatt megnőttek, az utakban, hidakban, gyárakban, lakóházakban, kórházakban és más infrastruktúrában okozott károk mellett az ország elvesztette hozzáférését a nemzetközi pénzügyi piacokhoz is. Ennek eredményeként Ukrajnának legkevesebb 37,3 milliárd eurója hiányzik a 2022-es finanszírozási igények kielégítésére a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint.
Az Európai Bizottság augusztus elején folyósította a hitelcsomag első, 1,2 milliárd eurós részletét. A második, 5 milliárd eurós részlet után fennmaradó, legfeljebb 3 milliárd eurót a lehető leghamarabb biztosítani fogják Ukrajna számára – írták.
Az Ukrajna számára jóváhagyott hiteleket a tagállamok által nyújtott garanciák fedezik, amelyek kiegészítik az uniós költségvetésből rendelkezésre álló tartalékokat. A makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozására az Európai Bizottság az EU nevében kölcsönt vesz fel a tőkepiacokon. Az uniós költségvetés kivételesen a kamatköltségeket is finanszírozza – tették hozzá.

Az orosz erők több települést lőttek Donyeck és Harkiv megyékben

Az orosz hadsereg aktívan lőtte a Donyeck megyei Kramatorszk és Szlovjanszk környékét, valamint ismét rakétákkal támadta Harkivot és a közelében lévő településeket, aminek következtében néhányan megsérültek – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzókra hivatkozva.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó közölte, hogy Kramatorszkot hajnalban érte tüzérségi támadás, emiatt tűz ütött ki egy egészségügyi intézményben. A városi tanács később pontosította, hogy egy pszichiátriai kórházban keletkeztek károk.
Szlovjanszkban hajnali négy óra körül az oroszok rálőttek a 4-es számú iskola egyik kihelyezett részlegére, és eltaláltak egy többszintes házat. Később a megyei rendőrség nyilvánosságra hozta, hogy legalább három ember rekedt a romok alatt. A hatóság közlése szerint károk keletkeztek egy fül-orr-gégészeti kórházban is.
Az orosz erők két rakétacsapást mértek Harkiv városra szerdára virradóan. Oleh Szinyehubov megyei kormányzó közlése szerint az egyik rakéta egy kétszintes épületet talált el, a közeli autómosó kigyulladt, és kár keletkezett kávézókban, üzletekben és gépkocsikban. A második rakéta a földet érte. Az előzetes információk alapján senki sem sérült meg. Az előző nap Harkiv megyében több települést is lőttek az orosz csapatok. A megyeszékhelytől nem messze fekvő Pecsenyihi településen rakéta csapódott be, két helyi lakos, egy 45 éves férfi és egy 17 éves fiú sérüléseket szenvedett.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője közben arról adott hírt, hogy az ukrán légierő szerda reggel lelőtt egy orosz Ka-52-es helikoptert a déli herszoni régió felett. Elmondta, hogy előző nap a déli erők katonái megsemmisítettek négyet a régóra kilőtt öt orosz H-101-es rakétából, egy másikat pedig a keleti légi erők egy katonája lőtt le. Egy rakéta eltalálta az ukrán infrastruktúra „néhány objektumát” – tette hozzá. A szóvivő beszámolt még arról, hogy az éjszaka két orosz drónt semmisítettek meg keleten, a légvédelem pedig egy ellenséges Szu-25-ös támadógépet is lelőtt.
Ihnat egy tévéműsorban azt is kifejtette, hogy az orosz csapatok az Ukrajna elleni háborúban egyre gyakrabban használnak elavult szovjet fegyvereket, például H-22-es és H-59-es rakétákat, valamint Sz-300-as légvédelmi rendszereket, mert az orosz készletek „kissé megcsappantak”.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy a Kelet-Ukrajnában bevetett Wagner orosz zsoldoshadsereg tagjainak már negyven százaléka vagy meghalt vagy megsebesült. „Az ideiglenesen megszállt területeken, köztük a harkivi régióban található Alekszandrivka faluban működő orosz katonai magáncégek jelentős veszteségeket szenvednek el. A súlyos sebesültek és az elesettek ezeknek az egységeknek több mint 40 százalékát teszik ki. Sok halott holttestét nem azonosították, és eltűntnek tekintik” – mutatott rá a vezérkar.
A kijevi katonai vezetés legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig Ukrajnában hozzávetőlegesen 56 610 orosz katona halt meg, közülük 460 az elmúlt napban. Az ukrán katonák megsemmisítettek egyebek mellett 2097 harckocsit és 4520 páncélozott járművet, 1194 tüzérségi fegyvert, 237 repülőgépet és 208 helikoptert.
Litvánia újabb tétel katonai segélyt küldött Ukrajnának, 105 milliméteres tarackokat – számolt be a Jevropejszka Pravda a litván védelmi minisztériumra hivatkozva. Azt nem közölték, hány darab fegyvert indítottak útnak. Vilnius hangsúlyozta, hogy Ukrajnának folyamatos fegyverellátásra van szüksége, ezért „nem lehet szünetet tartani”.
Mihajlo Fedorov, a digitális fejlesztésekért felelős miniszter közölte, hogy Ukrajna „drónhadserege” kibővült az első húsz darab, lengyel gyártmányú Warmate típusú drónnal, amelyeket a Monobankon keresztül nyújtott adományokból vásároltak.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter közben szerdán aláírta azt a rendeletet, amely szerint a nők katonai szolgálatba való felvételét egy évvel, 2023. október 1-jéig elhalasztják.

Von der Leyen: az EU árplafont javasol az orosz gázra

Az Európai Bizottság ársapkát javasol az orosz gázra, valamint intézkedések meghozatalát, köztük a villamosenergia-felhasználás kötelező uniós csökkentésére csúcsidőben, illetve a nem gázzal üzemelő áramtermelők bevételeinek felső határának bevezetését – közölte Ursula von der Leyen, a testület elnöke Brüsszelben szerdán.

Ursula von der Leyen kifejtette, az orosz gázra vonatkozó árplafon bevezetésével az EU csökkenteni fogja Oroszország bevételeit, melyet – mint mondta – Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború finanszírozására használ.
Közölte, az Európai Bizottság javaslatot fog tenni a villamos-energia megtakarítására az áramfogyasztás csökkentése által csúcsidőben. A brüsszeli testület javaslatot fog tenni az alacsony költségű villamosenergiát termelő vállalatok bevételeinek felső határára. Mint kifejtette, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelők váratlan bevételekhez jutnak, amelyek nem tükrözik termelési költségeiket. Szavai szerint itt az ideje, hogy a fogyasztók részesüljenek annak előnyeiből, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia-előállítók, például a megújuló energiaforrásokat alkalmazó áramtermelők költségei alacsonyak.
Hozzátette, ugyanez vonatkozik a fosszilis tüzelőanyagot használó cégek váratlan nyereségére is. Mivel az olaj- és gázipari vállalatok is hatalmas nyereséget értek el, az Európai Bizottság szolidaritási hozzájárulást fog javasolni az érintett vállalatok számára. A bevételeket a tagállamoknak a kiszolgáltatott háztartások, és tiszta energiaforrások alkalmazásának támogatására kell fordítaniuk – mondta.
Végezetül közölte, noha támogatni kell az energiaszolgáltató társaságokat, hogy megbirkózzanak a piaci ingadozásokkal, az érintett vállalatok jelenleg váratlanul nagy összegek biztosítását kérik a túléléshez, ami veszélyezteti az EU kereskedelmi tevékenységét és a piacok stabilitását. Az EU ezért segíteni fogja a tagállamokat, hogy képesek legyenek likviditási támogatást nyújtani az érintett energiavállalatoknak – tette hozzá Ursula von der Leyen.

Putyin: nincs értelme az orosz gázár korlátozásának

Nincs értelme korlátozni az orosz gáz árát az uniós országok számára, mert akkor máshová fogják eladni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum szerdai plenáris ülésén.

„Ha valaki megpróbálna ránk erőltetni valamit, szeretném megjegyezni: azok, akik ránk erőltetnének valamit, ma nincsenek abban a helyzetben, hogy diktáljanak nekünk. Észhez kellene térniük” – mondta.
Mint mondta, a Nyugatnak az energiaszállítások korlátozása esetén vagy a magas árakhoz kellene támogatást nyújtania, ami azért rossz, mert nem változtatja meg a fogyasztói magatartást, vagy a fogyasztást kellene csökkentenie, ami gazdaságilag életképes ugyan, de társadalmilag veszélyes.
„Jobb, ha ragaszkodunk a szerződéses kötelezettségekhez, a vonatkozó szabályokhoz és a civilizált kapcsolatokhoz” – hangoztatta Putyin.
Azt az elhatározást, hogy árkorlátozást kell bevezetni az orosz energiaforrásokra, „teljesen ostobának”, minősítette, mert szerinte semmit sem használ a kezdeményezőknek, Oroszország viszont nem fog veszteségesen olajat és gázt szállítani.
Rámutatott, hogy Oroszországnak nem okoz gondot a világpiacon eladni az energiaforrásait, különös tekintettel a Kínával fenntartott „nagyszerű” kapcsolataira, amelynek gazdasága, mint mondta vásárlóerő-paritáson számolva meghaladja az amerikait. Mint mondta, a kereslet növekszik a Szibéria Ereje gázvezeték pedig teljes kapacitással üzemel.
Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy Oroszország kész más országok igényeit kielégíteni, a prioritást számára a belső piaca jelenti. Megjegyezte, az európai piac mindig prémium kategóriájúnak számított, de az Ukrajna körüli válság elkezdésével megszűnt annak lenni és még az európaiak amerikai partnerei is átirányították a cseppfolyósított földgázt szállító tartályhajóikat ázsiai országokba, köztük Kínába, mert ott többet adnak érte.
Putyin kijelentette, hogy ha Németország visszaadja Oroszországnak a Kanadában megjavított Siemens-turbinát, akkor az Északi Áramlat 1 újraindul. Rámutatott, hogy az Északi Áramlat 2 elindításához „csak meg kell nyomni a gombot”, de ehhez ki kellene vonni a vezetéket szankciók alól.
A fórumon Luvszannamszrajn Ojun-Erdene mongol miniszterelnök azt mondta, hogy hazáján keresztül Oroszországból Kínába vezető gázvezeték 2029-re készülhet el. Mint mondta, a Gazprommal egyeztetett előzetes megvalósíthatósági tanulmányt a közeljövőben fogja a kormány benyújtani a mongol parlamentnek.
Az orosz elnök szerint a Mongólián át Kínába irányuló gázszállítások paramétereiről és még az árakról is megállapodtak már Ulánbátorral, Pekinggel pedig még tart az egyezkedés. A mongol kormány július közepén jelentette be, hogy a Szibéria Ereje-2 gázvezeték építése 2024-ben kezdődhet meg. A Financial Timesnak adott interjújában Ojun-Erdene rámutatott, hogy az ukrajnai orosz különleges művelet akadályozza a projekt fejlesztését, de reményét fejezte ki, hogy a munka a tervek szerint folytatódik.
Az RBK orosz gazdasági lap szerint a Mongólián átvezető vezeték a szibériai mezőket az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területtel kapcsolja majd össze, a hossza mintegy 6700 kilométer, a tervezett kapacitása pedig évi 50 milliárd köbméter lesz. Januárban a South China Morning Post azt írta, hogy Peking igyekszik felgyorsítani a Szibéria Ereje-2 építését, hogy csökkentse az Ausztráliából származó szállításoktól való függőséget. A kínai vámhivatal szerint Kína cseppfolyósított földgáz- (LNG-) importjának mintegy 43 százaléka származott Ausztráliából 2020-ban.
Putyin Vlagyivosztokban egyebek között azt is elmondta, hogy Oroszországnak idén mintegy 500 milliárd rubel (mintegy 3300 milliárd forint) költségvetési többlete lesz. Az oroszországi inflációról azt mondta, hogy „csökkenő tendenciát” mutat, és az év végére várhatóan 12 százalékos lesz, a jövő év első és második negyedévében elérheti az 5-6, vagy akár 4 százalékos célt.

Putyin lehetségesnek nevezte az ukrajnai gabonaexport korlátozását

Felvetette szerdán a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon elmondott beszédében az ukrajnai gabonaexport korlátozását Vlagyimir Putyin orosz elnök arra hivatkozva, hogy a szállítmányok nem Afrikába, hanem az Európai Unióba mentek.

Mint mondta Moszkva mindent megtett az ukrán gabona exportjának biztosítása érdekében, ám az ukrán kikötőkből kifutott 87 hajóból mindössze 2 ment Afrikába, a 2 millió tonna gabonából 67 000 tonnát szállítottak oda.
Az orosz elnök úgy vélekedett, hogy érdemes lehet korlátozni az ukrajnai gabonaexportot és kilátásba helyezte, hogy a kérdésről konzultál Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
„Számos európai ország ma ugyanúgy gyarmatosítóként viselkedik, ahogy azt a korábbi évtizedekben és évszázadokban tette. Ismét becsapták a fejlődő országokat, és ezután is ezt fogják tenni” – mondta Putyin, aki szerint az ukrán gabonának csak a 3 százaléka jutott el a fejlődő világba.
Hangot adott álláspontjának, miszerint „ezzel a megközelítéssel a világ élelmezési problémáinak mértéke csak növekedni fog”, ami „példátlan humanitárius katasztrófához” vezethet.
Oroszország és Ukrajna Törökország és az ENSZ közreműködésével július 22-én állapodott meg abban, hogy három ukrán kikötőből, köztük Odesszából elszállítják a gabonát. A megegyezésnek köszönhetően a Kommerszant orosz gazdasági lap szerint Ukrajna augusztus végéig egymillió tonna élelmiszert exportált. Az orosz külügyminisztérium korábban kifogásolta, hogy az ukrán kikötőkből élelmiszert szállító hajók útvonala szerinte nem egyeztethető össze az ENSZ vezetésének korábban kinyilvánított céljával, hogy segítsenek a rászoruló afrikai és ázsiai országoknak.
Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nehezményezte, hogy a Nyugat nem szüntette meg azokat a logisztikai szankciókat, amelyek akadályozzák az orosz gabona és műtrágya piacra jutását, így nem teljesíti az Oroszország és az ENSZ közötti memorandum erre vonatkozó részének végrehajtására tett ígéreteit. Lavrov „mesterségesen eltúlzottnak” nevezte azokat a kijelentéseket amelyek az ukrajnai orosz fellépést okolják az élelmiszerpiaci nehézségek kialakulásáért.

Századvég: a magyarok döntő többsége a mielőbbi béketárgyalásokban látja a megoldást

A Századvég Alapítvány kutatása szerint a magyarok döntő többsége az újabb brüsszeli szankciók helyett az orosz-ukrán háborút lezáró béketárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazza.

A Századvég azt közölte szerdán az MTI-vel: a szeptemberben, ezer ember megkérdezésével készült kutatásuk során azt mérték fel, mit gondolnak a magyarok az orosz-ukrán konfliktusban érintett vezető politikusokról, illetve a brüsszeli szankciós politikáról.
„Napjainkra világossá vált, hogy Brüsszel szankciós politikája – melynek célja Oroszország Ukrajnát célzó katonai törekvéseinek megfékezése volt – kudarcot vallott, ugyanakkor Európa gazdaságára és energiabiztonságára bénító hatást gyakorolt” – írták.
Kiemelték, hogy az orosz-ukrán háború, illetve Brüsszel szankciós politikája az elmúlt hónapokban Európa-szerte az energiahordozók árának robbanásszerű emelkedéséhez, energiahiányhoz, valamint háborús inflációhoz vezetett. Ugyan Európa érdekei azt diktálnák, hogy a fegyveres konfliktust lezáró béketárgyalások mielőbb elkezdődhessenek, a brüsszeli vezetők újabb büntetőintézkedések bevezetését fontolgatják – közölték.
Hozzátették, ezen kívül felmerült, hogy az Európai Bizottság rendkívüli hadigazdálkodási irányítású jogköröket szerezzen a tagállamok rovására, ami szintén arra utal, hogy Brüsszel a béke előmozdítása helyett hosszú távon is háborús állapotokra tervez „berendezkedni”.
Ezzel szemben a Századvég kutatása szerint a megkérdezett magyarok több mint négyötöde (86 százaléka) egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra a háború mielőbbi lezárása érdekében – írták.
Megjegyezték: miután az orosz-ukrán válságban érintett vezető politikusok továbbra sem a békekötésben érdekeltek, nem meglepő, hogy megítélésük a magyar lakosság körében negatív.
A kutatás szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya – a júniusban mért adatokkal megegyezően – 68 százalékra tehető, míg a Vlagyimir Putyin orosz elnökről negatív véleményt formálók tábora a júniusi 72 százalékról 69 százalékra mérséklődött. Az amerikai elnök és az Európai Bizottság elnökének megítélése júniushoz viszonyítva érdemben nem változott: szeptemberben Joe Bidenről a megkérdezettek közel kétharmada (64 százaléka), Ursula von der Leyenről a válaszadók fele (50 százaléka) fogalmazott meg kedvezőtlen véleményt.
Hangsúlyozták: a szankciók hatásosságával kapcsolatos aggályokat mutatja, hogy a magyarok fele (50 százaléka) úgy látja, az Oroszországgal szemben eddig meghozott szankciók már most is túlzók, míg a megkérdezettek negyede (25 százaléka) szerint a már bevezetett intézkedések elegendőek, nincs szükség újabb lépésekre.
Érdekességnek nevezték, hogy májusban még csupán a válaszadók 31 százaléka ítélte túlzónak az addig bevezetett szankciókat. Azoknak az aránya, akik keveslik az Oroszországgal szemben az elmúlt hónapokban meghozott büntetőintézkedéseket, mindössze 20 százalékra tehető.
A szankciós politika Európára gyakorolt negatív következményei tükröződnek a lakossági véleményekben is, ugyanis a megkérdezettek 72 százaléka összességében inkább károsnak tartja – Európára és benne Magyarországra nézve – az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által eddig bevezetett, Oroszországot érintő szankciókat, ezzel szemben 21 százalékuk inkább hasznosnak gondolja az említett intézkedéseket – áll a közleményben.

ORFK: mintegy 13 ezren érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 5766-an léptek be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7261-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 150 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 137-en érkeztek – köztük 27 gyermek – az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Energiaügyi biztos: Oroszország felesleges gázt éget el, mert nem tudja tárolni

Oroszország felesleges gázt éget el, mert nincs kapacitása a tárolására az Európába irányuló szállítások leállítása után – mondta Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa.

Műholdaink a földgáz szivárgását vagy fáklyázást regisztrálnak, ami nagyon környezetszennyező – fogalmazott Kadri Simson.

Elmondása szerint az oroszoknak nincs alternatív vezetékes kapcsolatuk a világ más régióival, és a saját föld alatti gáztárolójuk is megtelt – írja a Guardian.

A török elnök a szankciókat okolja az energiaválságért

Recep Tayyip Erdogan balkáni körútra indult, első állomása Bosznia-Hercegovina volt, ahol többek között az európai energiaválságról is beszélt – írja az Euronews. A török elnök szerint Vlagyimir Putyin a szankciók miatt kényszerült arra, hogy fegyverként használja a gázt.

Erdogan arról is szólt, hogy Törökországnak nincsenek gázellátási gondjai.

Zelenszkij: Ukrajna megmenti a világot a gabonával

Ukrajna a gabonájával továbbra is megmenti a világot – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren.

Az államfő elmondása szerint az elkövetkező hetekben Szomáliába 28 600 tonna búza érkezik Ukrajnából.

Ebben az országban – Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt – az ENSZ ez év végére éhínséget jósolt – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.

Kreml: egy orosz-ukrán csúcshoz előkészített megállapodásokra lenne szükség

Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozóját rögzített megállapodásokkel kellene megalapozni, de erről most „nincsen szó” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője újságíróknak kedden Vlagyivosztokban.

„Ami a Putyin-Zelenszkij találkozót illeti, itt semmi sem változott. Senki sem akar pusztán a találkozó kedvéért találkozni. Ahhoz, hogy egy ilyen találkozó létrejöhessen, illetve hogy a találkozónak akárcsak a gondolata is napirendre kerüljön, dolgozni kell, és meg kell teremteni a legmagasabb szinten rögzíthető megállapodások alapjait. Erről egyelőre nincsen szó”- mondta.
Peszkov az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy Putyin feltétlenül fel fogja keresni a Donyec-medencét, „amikor eljön az ideje”. Hozzátette, hogy Oroszország folytatja a régió helyreállítását.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta: az ukrán fegyveres erők az elmúlt egy napban a front egyes szakaszain tovább próbálkoztak a támadással Mikolajiv-Krivij Rih irányából, és 12 harckocsit, 11 páncélozott harcjárművet és 8 egyéb páncélozott járművet, 6 nagykaliberű géppuskával felszerelt kisteherautót, valamint 210 katonát veszítettek. A tábornok szerint a Mikolajiv megyei Velike Artakive közelében három rakéta-, tüzérségi fegyver- és lőszerraktár is megsemmisült. A légierő és a légvédelem a régióban három ukrán Szu-25-öst lőtt le.
A szóvivő szerint tengeri indítású Kalibr manőverező repülőgépek a Dnyipropetrovszk megyei Karpovka falu közelében megsemmisítettek egy nagy katonai üzemanyagtárolót. Nagypontosságú levegő-föld fegyverek a donyecki régióban, Artemivszknél az ukrán 54. és a 93. gépesített dandár mintegy 250 katonáját ölték meg, és több mint tíz páncélozott és egyéb járművét tették üzemképtelenné, a Zaporizzsjai megyei Veszeljankánál pedig a 65. gépesített dandár 1. zászlóaljának mintegy száz harcosát és 15 haditechnikai eszközét semmisítették meg.
A tábornok szerint nagy veszteségei miatt és a váltás hiányában az ukrán 53. gépesített dandár katonái megtagadták a harci feladatok végrehajtását, és csoportosan hagyták el állásaikat a donyecki régióban lévő Zajceve térségében.
A harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok a nap folyamán három ukrán vezetéspontot, 52 lőállásban lévő tüzérségi egységet, 161 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, és egyebek között megsemmisítettek egy Buk-M1 típusú légvédelmi rakétaindítót. Az orosz légvédelem lelőtt 12 drónt, egy Tocska-U ballisztikus rakétát és 11 amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvető-lövedéket, utóbbiakat a kahovkai vízierőmű közelében.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 290 repülőgépet, 152 helikoptert, 1889 drónt, 373 légvédelmi rakétarendszert, 4845 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 825 rakétasorozatvetőt, 3369 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5343 katonai járművet veszítettek.
Konasenkov szerint az elmúlt nap folyamán a Dnyipropetrovszk megyei, ukrán kézen lévő Marhanec felől 15 ukrán tüzérségi támadás érte Enerhodar várost és a zaporizzsjai atomerőmű területét, a húsz lövedékből három a nukleáris létesítmény területén csapódott be; az első az 1. számú speciális épület tetejét találta el, a második az épület és a második erőműegység között ért földet, a harmadik pedig a desztillált víz tárolására használt tartályok közelében robbant fel, a második erőműegység közelében. A tábornok szerint az orosz tüzérség a támadást elfojtotta, az atomerőmű körüli sugárzási szint pedig normális. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Enerhodart kedden is érték tüzérségi támadások. Az elektromos vezeték megrongálódása miatt a város áramellátása megszakadt.
Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője a Rosszija 24 hírcsatornán kijelentette, hogy a donyecki régióban az ukrán erők az augusztus 29-én „felszabadított” Kodema visszafoglalásával próbálkoznak, de, mint mondta, a támadásaikat visszaverik.
Az ukrajnai Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került Berdjanszk belvárosában a melitopoli rendőrség szerint kedden ismeretlenek felrobbantották Artyom Bargyin helyőrségparancsnok gépkocsiját. Sajtójelentések szerint a detonációt lövöldözés kísérte, Bargyint súlyos állapotban szállították kórházba. A helyi hatóságok a támadást terrorcselekménynek minősítették.
A nap folyamán a Donyec-medence több szakadár kézen lévő települését érte ukrán tüzérségi támadás. Az orosz védelmi tárca és a megszálló erők által támogatott hatóságok közléseit más források nem erősítették meg.
Az oroszországi Kurszk megye kormányzója közölte, hogy az ukrán határhoz közeli Tyotkino községet több mint húsz belövés érte. A község a transzformátor meghibásodása miatt áram nélkül maradt.
A megszállt dél-ukrajnai Herszon megye Moszkva-barát közigazgatása kedden bejelentette, hogy áttért az orosz jogrend alkalmazására.

Óvóhelyek építését támogatta Kárpátalján a Magyar Református Szeretetszolgálat

Az ukrajnai háború miatt óvóhelyek építését támogatta Kárpátalján a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) 81 millió forint értékben – jelentették be kedden Beregszászon.

Az MRSZ a támogatást a Kárpátaljai Református Egyházkerületnek (KRE) juttatta el az ukrán állami előírások által kötelezővé tett óvóhelyek létrehozására. A támogatásból a megye négy református líceuma, valamint a KRE által fenntartott beregszászi idősotthon óvóhelyének kialakítására nyílik lehetőség. Ezek berendezését is segíti adományaival az MRSZ – hangzott el azon a közös sajtótájékoztatón, amelyet a két partnerszervezet a KRE által fenntartott idősotthonban tartott.
Cibere Károly, az MRSZ elnöke elmondta, hogy folyamatos a kapcsolat a KRE vezetőivel. Most azért érkeztek Kárpátaljára, hogy megtekintsék a nyáron elvégzett fejlesztéseket, illetve egyeztessenek a következő időszak teendőivel kapcsolatban. A legfontosabb eredménynek azt nevezte, hogy a református líceumokban sikerült biztosítani a jelenléti oktatás biztonsági feltételeit, az idősek otthonában pedig folynak az ukrán előírásoknak megfelelő óvóhely-kivitelezési munkálatok.
Az MRSZ ezenkívül három hónapon át fedezte a 76 kárpátaljai gyülekezet rezsiköltségét összesen 21 millió forint értékben. További 40 millió forintból tartós élelmiszerekkel töltötte fel raktárait a szeretetszolgálat, hogy a következő hónapokban élelemmel is segíthessék a kárpátaljaiakat.
Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke rámutatott, hogy a kerület által fenntartott oktatási intézmények szeptemberi elindulása az ott tanuló diákok révén több száz családnak adhat reményt, bizonyos mértékben fékezi az elvándorlást azzal, hogy idehaza biztonságos körülmények között tanulhatnak a gyerekek.
A KRE püspöke aláhúzta: a kárpátaljai magyarok jelesre vizsgáztak a háború első hónapjaiban, amikor minden sérelmüket félretéve segítették az eltérő nyelvű és kultúrájú menekülteket. Erre a toleranciára, az elesettek iránti odafigyelésre fokozottan szükség lesz az előttünk álló, minden bizonnyal nagyon nehéz téli hónapok átvészeléséhez – tette hozzá.
Nagy Béla, a KRE főgondnoka kifejtette: reményeik szerint a tél beállta előtt sikerül kialakítani az idősotthon ötvenszemélyes óvóhelyét. Reménykeltőnek nevezte, hogy a Magyarok Kenyere program révén biztosított a KRE Diakóniai Osztálya által működtetett, a rászorulókat folyamatosan kenyérrel ellátó pékség liszttel való ellátása a teljes téli időszakra.

Amerikai hírszerzés: Oroszország Észak-Koreához fordult fegyverekért

Az amerikai hírszerzés információi szerint Oroszország megkereste Észak-Koreát, hogy több millió rakéta és tüzérségi gránát beszerzéséről tárgyaljon – közölte az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon szóvivője kedden, megerősítve a témáról szóló amerikai sajtóértesülést.

Pat Ryder dandártábornok egy sajtótájékoztatón hivatalosan annyit közölt: úgy tudják, kifejezetten Moszkva kereste meg a phenjani vezetést a vételi szándékkal, de arról egyelőre nincs tudomásuk, hogy létrejött-e már üzlet, és megkezdődtek-e a szállítások.
A szóvivő megjegyezte, hogy ez az értesülés „rámutat és aláhúzza Oroszország helyzetét, amelyben a háború miatt találta magát logisztikai téren és képességeinek fenntartását illetően Ukrajnában”.
A hírszerzés értesüléseiről először a The New York Times című lap számolt be.
Észak-Korea azon 3 ország közé tartozik – Oroszország és Szíria mellett -, amely függetlenként ismeri el az Ukrajnától elszakadását kimondó luhanszki és donyecki régiót.
Észak-Korea az elmúlt időszakban fokozta rakétakísérleteit is, idén eddig már mintegy harmincat hajtott végre, köztük 2017 óta először interkontinentális ballisztikus eszközt is tesztelt.
Az amerikai sajtó a múlt héten arról számolt be, hogy Oroszország az ukrajnai fronton bevethető, fegyverek szállítására alkalmas drónokat vásárolt Irántól. A CNN azt jelentette, hogy a pilóta nélküli repülőgépeket augusztusban katonai tehergépekkel szállították el egy iráni katonai repülőtérről Oroszországba.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine