Az előző polgármesterek előrelátása menti meg Vásárhelyt a rezsikatasztrófától

Az utolsó jelentős geotermikus beruházást Lázár János hajtotta végre a városban. Alighanem ez a fejlesztés menti meg most a bezárásoktól Vásárhely belvárosi kulturális és művelődési intézményeit. Csak ez a projekt százmilliókat jelent most a településnek. Márki-Zay Péter szokásához híven más tollával ékeskedne.

Miközben a legtöbb magyarországi települést rendkívüli takarékossági lépésekre, megszorításokra, intézménybezárásokra kényszeríti a háborús helyzet és az elhibázott szankciók következtében elszabadult energiaárak, Hódmezővásárhelyen – a polgármestere kommunikációja szerint – az idei év működése biztosítottnak látszik. Ezt Márki-Zay Péter azzal magyarázza, hogy a helyi intézmények fűtése no meg a városi távfűtés jelentős része a geotermikus energián alapul, sőt, egy egészen rövidke, néhány méteres szakaszt érintő miniberuházással most megoldják majd, hogy a Cseresnyés Kollégium mellett az Oldalkosár utcai óvodát és bölcsődét is a termálhálózatra kössék. Csakhogy az immár bizonyítottan Amerikából pénzelt politikus hiába húzza ki magát büszkén, s mutogat magára, korántsem az ő érdeme, hogy a város viszonylag nyugodt lehet még az idei esztendőben. Márki-Zay – rossz szokásához híven – megint más tollával próbál ékeskedni!

A helyzet ugyanis az, hogy az előző polgármesterek (Rapcsák András, Lázár János, Almási István) bölcs előrelátása és tudatos városfejlesztése menti most meg Vásárhelyt a rezsikatasztrófától. A geotermia rendszerszintű használata, a gázról termálhőre való átállás első határozott és komoly lépéseit az 1990-es években a Rapcsák András-féle városvezetés tette meg, több termálkutat, illetv a legutolsó nagyszabású termálberuházást pedig Lázár János polgármestersége alatt valósították meg, s Almási István irányításával fejezték be. Ennek révén jött létre 2012-re az úgynevezett belvárosi termálkör.

A település kiváló természeti adottságait kihasználva a geotermikus energia hasznosítása egyébként már 1954-ben megkezdődött, a strand és a kórház fűtési célú melegvíz-ellátásával. Az 1990-es évek közepén Rapcsák András polgármester irányításával érte el a város az újabb mérföldkövet, hatalmas léptékű beruházásokat hajtva végre a gáz kiváltásában. Mindennek köszönhetően melegedhet geotermikus energiával melegszik a strand és a kórház mellett többek között a városháza, a Németh László Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, az Emlékpont Múzeum, a Tesco, az Interspar, a HISZK Gregus Máté Tagintézmény (az egykori József Attila Általános Iskola), a Fekete Sas és a Hotel Ginkgo Sas. Ezzel évente közel 5 millió köbméter gázt tud megtakarítani a város, ami a mai árakon több milliárd forint spórolást jelent.

A 2000-es években, 2007-re Lázár János polgármestersége alatt újabb kutat és visszasajtoló kutat létesítettek, illetve ez időben, a 2010-es évek elején épült ki a belvárosi termálkör, fejlődött és bővült a vásárhelyi geotermikus rendszer. Egy kiemelt, közel 200 milliós, az EU által is támogatott fejlesztési program keretében a város intézményei közül a Tornyai János Múzeum, a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ, az Alföldi Galéria és a Cseresnyés Kollégium kapott a gáz- helyett termálfűtést. A munkálatok során mintegy 3 kilométernyi gerincvezetéket fektettek le a déli termálkút és az érintett egységek között. A négy intézmény fűtésrendszere olcsóbbá, gazdaságosabbá vált. Az átalakítással évente összesen 110 ezer köbméter földgáz felhasználását tudta kiváltani a város, aminek köszönhetően most, hogy aranyárban mérik a gázt a piacon, százmilliók maradhatnak Vásárhely kasszájában.

Nem mellesleg a Lázár János-féle városvezetés által megvalósított, 2012 végén, Almási István polgármestersége idején átadott projekt révén menekülhetnek meg most a bezárástól a fent említett belvárosi kulturális, művelődési intézmények. Jellemzően ezek azok az egységek, melyeket most egyre-másra zárnak be a magyarországi települések, mert az elszabadult energiaárak miatt nem tudják fizetni a fűtésszámláikat. Hódmezővásárhelyen azért maradhatnak nyitva, s szolgálhatják továbbra is a közösséget, mert a korábbi polgármesterek gondos gazdaként, okosan tervezve fejlesztették a várost, építettek annak természeti kincsére.

Illusztráció: Pixabay.com