Mérce: a CIA-hez közel álló külföldi szervezetektől kapott pénzt a Márki-Zay vezette ellenzék

A balliberális portál is beleszállt Márki-Zay Péter amerikai kampánymilliárdjaiba. Úgy fogalmaznak: a miniszterelnök-jelölt a semmiből gründolt, a CIA-től és a Morgan Stanley-től kézfogásnyi távolságra lévő külföldi szervezetektől vett fel pénzt a választási kampány alatt, a kampányfinanszírozás szabályozási szürke zónájában bujkálva.

Ezekről szól a cikk, íme a főbb állítások:

• Nem tudható, hogy milyen pénzgyűjtő kampányból ered, és kiktől származik az a pénz, amit az MMM számára az amerikai Action for Democray átutalt;
• Nincs rá egyelőre semmilyen bizonyíték, hogy csak magyar adományozóktól gyűjtöttek volna össze a mintegy 2 milliárd forintnyi dollárt;
• A 2022 elején alakított szervezet „kulcsfontosságú csatatérállamokban” akarta „védelmezni” a demokráciát az „antidemokratikus erőktől”, erre gyűjtött pénzt;
• Az Action for Democracyt egy tekintélyes, részben az amerikai külüggyel, pénzügyi és hírszerző körökkel jó kapcsolatban lévő, illetve attól nem túl távol elhelyezkedő tanácsadói kör irányítja, az elnök a Bajnai Gordon és Karácsony Gergely (no meg Gyurcsány Ferenc) bizalmi embereként számon tartott Korányi Dávid;
• Márki-Zay „a semmiből gründolt, a CIA-től és a Morgan Stanley-től kézfogásnyi távolságra lévő külföldi szervezetektől” fogadott el pénzt a választási kampány alatt, ami legalábbis felveti a bújtatott politikai támogatás és a magyar választói akarat külföldi befolyásolásának kérdését.

Mint arról a Promenad24 az elmúlt két hétben közel húsz cikkben beszámolt, komoly országos botrány robbant ki annak kapcsán, hogy kiderült: Márki-Zay Pétert külföldről, konkrétan Amerikából pénzelik. Az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom csaknem 2 milliárd forintnak megfelelő támogatást kapott dollárban az Action for Democracy nevű, frissen alapított amerikai szervezettől, még a választási kampány után, júniusban is érkeztek a százmillió forintos nagyságrendű tételek. Márki-Zay közzétett egy úgynevezett „elszámolást”, melyről bemutattuk, valójában egy ordas nagy kamu, nem hozta ugyanis nyilvánosságra, pontosan kiktől jött be a nagy kosárnyi lóvé az USA-ból, s azt sem, kiknek, milyen szolgáltatásért, mennyit szórt ki – például jutott-e pénz, ha igen, mennyi a családtagoknak, rokonoknak, haveroknak.

A Mérce „függetlenobjektív” portál most annak járt utána, mi fán terem ez a sokat emlegetett Action for Democracy, kik állnak mögötte. Azt írják: a pénzt folyósító szervezet az Action for Democracy (AD), amely 2022 januárjában alakult meg, és bemutatkozása szerint egy „olyan aggódó civilekből álló globális szervezet, akik erőt (power) akarnak adni azoknak, akik a szabadságért és a demokráciáért küzdenek”. Az AD honlapján továbbá az is olvasható, hogy a 2022-es évben több olyan helyen is választások lesznek, amelyek „kulcsfontosságú csatatérállamok”, ahol a demokrácia a leginkább fenyegetett”. Az AD szerint ezen 2022-es választások „döntik majd el a sorsát ezeknek a demokráciáknak”. A szervezet állítása az, hogy a demokratikus vezetőkbe és intézményrendszerbe vetett bizalom globálisan soha nem látott mértékben csökkent, miközben az antidemokratikus erők egyre erősödnek, és ezen segíteni kell, méghozzá a demokratikus polgári aktivizmus elősegítésével. Az állampolgári aktivizmus az Action for Democracy pedig pénzgyűjtő kampányokkal igyekszik segíteni, amely kampányok során befolyt összegeket – a jelek szerint – a „csatatérállamokban” működő, a szervezet értékeit valló partnerszervezeteknek ad támogatásképp.

Kiknek a pénze?

A szervezet, miután Márki-Zay Péter nyilatkozott a tőlük kapott pénzekről, sietett leszögezni, hogy az AD nem támogatta az általános ellenzéki politikai kampányt, és a pénzadományokat kifejezetten a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) számára, „információterjesztés” céljából gyűjtötték. Azt is állítják, hogy a pénzadományok kizárólag magyar állampolgároktól, több ezer adományozótól származnak. Ezt azonban egyelőre semmilyen, nyilvánosan elérhető ténnyel nem sikerült alátámasztani – szögezi le a Mérce. A balliberális újság hangsúlyozza: az AD arról nem közölt részleteket, honnan tudják azt biztosan, hogy kizárólag, avagy zömében magyar állampolgárok adományait fogadták, mint ahogy magának a gyűjtésnek sem találták nyomát.

A Mérce ugyanakkor megtudta: az országgyűlési kampány során a magyarországi adománygyűjtést az MMM-nél a DatAdat (a Gyurcsány-Bajnai korszak több prominensének tulajdonában álló, célzott hirdetéseket kínáló kampánytechnológiai cég) által biztosított szoftver segítségével végezték. Nem világos azonban a lap szerint, hogy miért volt szükség egy további adománygyűjtő operációra, egy külföldi szervezet közbeiktatásával. Márki-Zay ezt azzal igyekezett magyarázni, hogy ő kevéssé ismert az Egyesült Államokban, ezért kellett elfogadniuk az Action for Democracy segítségét.

A Mérce mindezek kapcsán rögzíti: az MMM partnere mind ezidáig nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítani a folyósított pénz konkrét forrását, vagyis legalábbis nem transzparens a finanszírozás ezen része. „A nem egyértelmű adományozói háttérrel, illetve a kampány során, az azzal párhuzamosan és hasonló irányban elköltött külföldi, illetve nehezen ellenőrizhető pénzek transzparenciája komoly aggályokat vet fel” – írják. Emlékeztetnek, korábban a Transparency International vezetője, Ligeti Miklós is felhívta a figyelmet, Márki-Zayék civil szervezetek közbeiktatásával gyakorlatilag kijátszották a külföldi kampánytámogatást tiltó szabályozásokat.

Márki-Zay ugyan tagadta, hogy tiltott pártfinanszírozás történt volna, ám a Mérce megjegyzi: nem történt más, mint hogy az ellenzéki pártokra segített rá a kampányban az MMM, „felhasználva például az Action for Democracy-től érkező pénzt, aminek eredetéről szintén alig lehet valamit tudni biztosan”.

Kiknek a szervezete?

A Mérce kitér rá, nem tudható, hogy milyen pénzgyűjtő kampányból ered, és kiktől származik az MMM számára átutalt pénz, viszont az Action for Democracy bemutatkozása, illetve tanácsadói testülete legalább nyilvánosan szerepel a szervezet honlapján, illetve tudható még ezen felül a szervezet elnökének neve is.

Ezeken felül nem tudható, hogy pontosan milyen szervezeti struktúrában működnek, pusztán annyit, hogy egy tekintélyes, részben az amerikai külüggyel, pénzügyi és hírszerző körökkel jó kapcsolatban lévő, illetve attól nem túl távol elhelyezkedő tanácsadói kör és Korányi Dávid elnök közös munkája eredményeként állampolgárokat szólítanak meg szerte a világon – állításuk szerint – adománygyűjtési, és közéleti aktivizmusra buzdítás céljából. Hogy ez utóbbi pontosan mit takar, illetve takar-e tényleges működést, se a honlapjuk, se a média nem segített sokat.

A CIA-tól karnyújtásnyira lévő külföldi finanszírozók

Az Action for Democracy tanácsadói között több, nemzetközi tekintéllyel rendelkező atlantista társadalomtudós – mint például Francis Fukuyama – is szerepel, és néhány, az Egyesült Államok külpolitikája szempontjából fontosabb figura is.

Az elnök: Korányi Dávid energiapiaci szakértő, politikai tanácsadó, aki a Bajnai-kormány idején a miniszterelnök külpolitikai és nemzetbiztonsági főtanácsadója, majd később ugyanezen területen a kabinet szakállamtitkára volt. 2021-től Karácsony Gergely várospolitikai főtanácsadójaként dolgozik. A tanácsadók: Anne Applebaum történész és újságíró, Wesley Clark, az Egyesült Államok nyugalmazott négycsillagos tábornoka, Timothy Snyder történész a Yale Egyetemről, valamint Chris Maroshegyi, a Meta (Facebook) stratégiaalkotója. Rajtuk kívül tanácsokat ad Marton Kati, Robert Boorstin, David Milliband, Timothy Garton Ash, Zeid Ra’ad Al Hussein, Charles Gati, Eleni Kounalakis, Rafał Trzaskowski és Simon Chang. (Egytől egyig közismert balliberális figurák egyébként.)

A Mérce mindezeket mérlegre téve úgy összegez: Márki-Zay „a semmiből gründolt, a CIA-től és a Morgan Stanley-től kézfogásnyi távolságra lévő külföldi szervezetektől” vett fel pénzt a választási kampány alatt, a kampányfinanszírozás szabályozási szürke zónájában bujkálva, ami legalábbis felveti a bújtatott politikai támogatás kérdését, illetve a külföldi támogatás nyilvánvalóan arra is alkalmas lehet a lap szerint, hogy befolyásolja a magyar választók akaratát.