Lázár János: aki előbb kezdi meg az új világ építését, előbb fogja belakni

A fenntartható mezőgazdaságot, a nemzeti élelmiszeripart működtetni képes szakember lesz a következő évtizedben a jövő kulcsa, világszerte ez lesz az egyik legkeresettebb szaktudás – mondta az építési és beruházási miniszter a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tanévnyitóján hétfőn Gödöllőn.

Lázár János mint a MATE fenntartója, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja „az ország két legerősebb embere”, azaz Orbán Viktor miniszterelnök és Csányi Sándor kuratóriumi elnök nevében is köszöntötte az újjáalapított, újjászervezett felsőoktatási intézmény hallgatóit és oktatóit az új tanév kezdetén. Ünnepi beszédében kiemelte, a MATE-ra fontos szerep hárul a következő időszakban, hiszen a magyar gazdaság egyik legerősebb végvárává válhat. „A nemzeti szuverenitásunk egyik legfontosabb eleme, a nemzeti önellátó képesség hátországává szeretnénk tenni ezt az agráregyetemet” – fogalmazott.

Az agrárszakember az új informatikus

Az építési és beruházási miniszter úgy folytatta, az elmúlt évtizedben bekövetkezett vagy kicsúcsosodott változások példátlan mértékben emelték az universitas, az itt dolgozó szakemberek, az itt tanuló hallgatóik ázsióját. „Ami az 1990-es években a jogász, a 2000-es években a közgazdász, a 2010-es években az informatikus volt, az a következő évtizedben a fenntartható mezőgazdaságot, a nemzeti élelmiszeripart működtetni képes szakember lesz. Világszerte ez lesz az egyik legkeresettebb szaktudás, a legjobb személyes perspektívát kínáló pálya” – üzente a fiataloknak.

Hangsúlyozta: a MATE fejlődését, sikerét az biztosítja, hogy az agrárium területén itt testesült először az akadémiai, a kutató szféra, az állam és a magánszektor példátlan, szükségszerű és rendkívül időszerű összefogása. Az egyetem újjáalapítását, az integrációt a munka kezdetének nevezte, s mint rámutatott, a kialakult együttműködésre fel kell építeni Európa, sőt, a világ egyik legjobb, Közép-Európa a Kárpátoktól délre eső részének legkiválóbb agráregyetemét. Ezt célozta a modellváltás is, melynek révén az egyetem vagyonát kezelő alapítvány nemcsak megőrizni, de gyarapítani is hivatott a vagyont – részletezte.

Véget kell vetni az öntözés „Pató Pál” -korszakának

Lázár János a tanévnyitón négy világrengető változásra, kataklizmára hívta fel a hallgatók figyelmét, melyek meghatározzák majd az életüket, a mindennapjaikat. Az időjárás változása, a klímaválság, a koronavírus-világjárvány és az energiaválság mellett az orosz–ukrán háborút említette ezek között.

Azt mondta: a 2022-es és mindenkit végképp meggyőzhetett, hogy a klímaváltozás nem a ködös jövő, hanem azonnali alkalmazkodást igényel. Ennek jegyében – a tradíciók megőrzése mellett – határozott és radikális változásokat sürgetett hazánk mezőgazdasággal és élelmiszeriparral kapcsolatos gyakorlatán. Leszögezte: a következő években a MATE tudósainak és diákjainak kell megmondani, hogy kell újragondolni a magyar növénytermesztést és állattenyésztést, mit érdemes kivenni a portfólióból, mit lehet beleemelni, s milyen nemesítő munkával lehetünk képesek ellenállóvá tenni növényeinket az új időjárással szemben. Az öntözés fontosságáról is szólt. Aláhúzta: véget kell vetni a „Pató Pál”-korszaknak, nincs több vesztegetni való idő, hiszen az öntözés Magyarország elmúlt harminc évének legnagyobb elszalasztott lehetősége. Ennek illusztrálására megemlítette, tavaly 73 ezer hektáron folyt öntözés, miközben ez korábban az 500 ezer hektárt is meghaladta. A miniszter szerint átfogó fejlesztési programra és annak gyakorlati megvalósítására van szükség, hogy a magyar vízbázist egyrészt megvédjük, másrészt azt az agrárium szempontjából is hasznosítani tudjuk. Ha megtanulunk a kevesebből is többet öntözni, hatékonyabban, akkor ez az okosabb, fenntarthatóbb vízgazdálkodás gazdaggá teheti Magyarországot és a magyar mezőgazdasági vállalkozókat – hangsúlyozta.

Az élelmiszerrel való ellátás a nemzeti szuverenitás záloga

A Covid legfőbb tanulságának azt nevezte Lázár János, hogy a nemzeti önellátó képesség, a nemzeti élelmiszeripar visszaszerezte jelentőségét a globális gazdaság korában. „Az élelmiszerrel való ellátás a legfontosabb feladat egy ország életében, a nemzeti szuverenitás egyik meghatározó feltétele, ami nélkül nincs pénzügyi és politikai függetlenség” – hangoztatta.

Ami pedig az energiaválságot és a háborút illeti, a tárcavezető szerint súlyos következményekkel jártak Európa rosszul átgondolt és végrehajtott energiaátállási kísérletei és a szankciók egyaránt. Mindezek következtében az aranykornak egy időre biztos vége van, s olyan új világ veszi kezdetét gazdasági és társadalmi értelemben is, mely kemény választásokra és változásokra kényszerít mindenkit – fejtette ki. „Aki előbb kezdi el az új világ építését, az előbb fogja belakni, előbb fogja magát otthon érezni benne” – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

Lázár szerint éppen ezért olyan beruházások kellenek, melyek tekintettel vannak a drasztikus változásokra. Magyarországnak a jelen helyzetben például atomerőművet, akkumulátorgyárat, energiatakarékos intézményeket, ingatlanokat, öntöző- és csatornarendszereket, víztárazókat, olcsó és hatékony szállítást lehetővé tevő utakat, vasutakat és a nemzeti önellátáshoz szükséges agrárinfrasturktúrát kell építenie, s ehhez olyan szellemi hátországot, mint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.