Az orosz-ukrán háború 194. napja – FRISSÜL

Immár százkilencvennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Enerhoatom: megszakadt az összeköttetés a zaporizzsjai atomerőmű és az ukrán hálózat között

Az orosz erők ágyúzásai okozta tűz miatt lekapcsolódott az utolsó vezeték is, amely a zaporizzsjai atomerőműben megtermelt áramot továbbította az ukrán hálózatba – közölte hétfő délután az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat.

A Telegram üzenetküldő alkalmazáson kiadott közlemény szerint egy 330 kilovoltos villamosenergia-átviteli vezeték kapcsolódott le. Az Enerhoatom kiemelte, hogy ez volt az utolsó vezeték, amely összekötötte a zaporizzsjai atomerőmű és a hőerőmű közti csomópontot Ukrajna energiarendszerével. Ennek következményeként a 6-os számú energiablokk lemerült, és lekapcsolódott a hálózatról, és most csak a nukleáris létesítmény saját áramszükségleteit elégíti ki. A vállalat közlése szerint az atomerőművet az ukrán energiahálózattal összekötő többi vezeték már korábban megsérült. Megjegyezték, hogy az orosz erők az elmúlt három napban intenzíven ágyúzták az atomerőmű környékét.
Az ukrán főügyészség a Telegramon közölte, hogy hétfőn orosz tüzérségi támadás érte a keleti országrészben lévő Harkiv megyei Zolocsiv falut, aminek következtében két civil lakos, egy 39 és egy 52 éves férfi életét vesztette. Hét lakóházban és egy autóban keletkeztek károk.
Délután az ország nyugati-középső részében lévő Vinnicja megyében megszólaltak a légoltalmi szirénák – számolt be Szerhij Borzov, a régió kormányzója. Hozzátette, hogy az ukrán légvédelem jól működött. Kérte a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken a riasztás végéig. További részletekről egyelőre nincs információ.
Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be, hogy speciális egységei különleges műveletet hajtottak végre Zaporizzsja megyében, az orosz megszállás alá került Kamjanka-Dnyiprovszkában, ahol megsemmisítették az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bázisát és a régió Oroszországhoz csatlakozásáról tervezett „népszavazás” szavazócéduláinak raktárát. Közölték, hogy a halottak és sebesültek számát még pontosítják, de a helyi civil lakosok közül senki sem sérült meg. Az orosz erők kijárási tilalmat rendeltek el a településen, és katonai helikoptereket észleltek a város felett – írta a hírszerzés közleményében.
Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője hétfői sajtótájékoztatóján közölte, hogy az Oroszország által még 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten tartalékegységeket készítenek fel Ukrajna más területein való bevetésre, és hogy az ukrán erők zárótűz alatt tartják azokat az útvonalakat, amelyeken az orosz csapatok bejuthatnának a háború elején orosz megszállás alá került Herszon megyébe.
Humenyuk szerint a herszoni régióban minden stratégiai híd alkalmatlanná vált nehézfegyverek áthaladására, és a déli védelmi erők már három orosz pontonátkelőhelyet is megsemmisítettek.
Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren felszólította az Oroszország által megszállt területek lakosait, hogy készüljenek fel régiójuk felszabadítására: szereljék fel az óvóhelyeket, készletezzenek ivóvizet, és töltsék fel az akkumulátorokat. „Arra kérjük a megszállt területek, köztük a Krím félsziget lakóit, hogy kövessék a hatóságok közleményeit az ajánlások betartásával kapcsolatban. Különösen most szereljék fel jól az óvóhelyeket, készletezzenek be elegendő vizet, és töltsék fel a pótakkumulátorokat” – írta a tisztségviselő.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy egy hete – az ukrán ellentámadások kezdetekor – sürgős evakuálásra szólította fel az ukrán vezetés a megszállt területeken, különösen a délen lakó ukránokat.

Kreml: Borrell diplomataként jelentéktelenné tette magát

Azzal, hogy „fasiszta államnak” nevezte Oroszországot, Josep Borrell, az uniós külügyi szolgálat vezetője diplomataként teljesen jelentéktelenné tette magát – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

„Az ilyen kijelentésekkel Borrell úr diplomataként teljesen lenullázza magát. Természetesen mostantól nem lehetnek relevánsak az Oroszországgal és a vele folytatott kapcsolatokra vonatkozó nyilatkozatai” – mondta Peszkov.
A News.ru hírportál sajtójelentésekre hivatkozva azt írta, hogy Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Kreml szóvivője által nehezményezett kijelentést az Európai Parlament prágai parlamentközi konferenciáján tette, az Európai Bizottság portálján keresztül online bejelentkezve.
Az uniós fődiplomata az eseményen az angolról áttért anyanyelvére, a spanyolra. A szinkrontolmácscsere után Borrell hangja már nem hallatszott, a spanyol fordításban viszont a képviselők egyik kérdésére adott válasza így végződött: „Egyelőre nincs konkrét tervünk arra, hogyan győzzük le a fasiszta Oroszországot és annak fasiszta rezsimjét.”
Később Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője azt mondta, hogy Borrell nem nevezte Oroszországot „fasiszta államnak vagy fasiszta rezsimnek”, és hogy szerinte fordítási hiba történt.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy Borrellnek a „fasiszta államról és fasiszta rezsimről” szóló szavait az Egyesült Államokra kellett volna tartogatnia, mert a Fehér Ház szóvivője fasisztának minősítette az amerikai republikánusokat.
„Hajrá, Josep!” – írta Zaharova.

Borrell: az EU folytatja Ukrajna katonai támogatását

Az Európai Unió katonai támogatást és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának mindaddig és olyan mértékben, amíg, illetve amilyenre a háborúban álló országnak szüksége van – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az EU-Ukrajna Társulási Tanács nyolcadik ülését követően hétfőn.

Borrell az EU-Ukrajna társulási megállapodás végrehajtását és a felek közötti együttműködés jelenlegi állását áttekintő ülést követően hangsúlyozta: a hétfői tanácskozás fő üzenete az egész világ számára az, hogy az Európai Unió megerősítette Ukrajna politikai és anyagi támogatását, és segíti az országot az európai integrációban.
Kijelentette: Oroszország terve az volt, hogy tönkre tegye és gyarmatosítsa Ukrajnát, a háború azonban közelebb hozta Ukrajnát az Európai Unióhoz. Emlékeztetett: az uniós tagjelölti státus elfogadásával Ukrajna még erősebben elkötelezte magát a szükséges reformok teljesítése mellett. Ha csak egyetlen kötelezettségvállalás nem teljesül, az egész folyamat késedelmet szenved – húzta alá.
Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos hangsúlyozta: az Ukrajna uniós tagjelölti státusával járó reformok, köztük a jogállamiság megerősítésére, a korrupció és a pénzmosás felszámolására, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalások megvalósítása kulcsfontosságú.
Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság több ágazati megállapodást írt alá Ukrajnával együttműködésük további erősítése érdekében. Az EU egyebek mellett 500 millió eurós költségvetés-támogatási programot hagyott jóvá Ukrajna számára, ami hozzá fog járulni a háború miatti belső menekültek és az országba visszatérők lakhatásának és oktatásának biztosításához, valamint támogatni fogja az ukrán mezőgazdaságot is. A felek megállapodást kötöttek arról, hogy az EU hozzáférhetővé teszi Ukrajna számára az uniós digitális programokat. Két további megállapodás pedig lehetővé teszi Ukrajnának, hogy korlátozásmentesen részt vegyen az unió vám- és fiskális programjaiban – közölte a magyar uniós biztos, majd hozzátette: Ukrajna jövője az Európai Unióban van.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a sajtótájékoztatón kijelentette: láthatóan Oroszország nem állítja le a háborút, Ukrajnának ezért további fegyverekre van szüksége, valamint további megszorító intézkedések bevezetésére az agresszorral szemben. Kiemelte: az ország uniós tagjelölti státusának megadása az EU szolidaritását bizonyítja, ami még eltökéltebbé tette az ukránokat a szükséges reformok megvalósítása mellett.
Ha Ukrajna magára marad a szabadságáért, a függetlenségéért, és a demokráciáért vívott harcában, az azt eredményezné, hogy Oroszország közelebb kerülne az Európai Unióhoz – figyelmeztetett az ukrán miniszterelnök.

Putyin Kijevet hibáztatta a Donyec-medencei tragédia miatt

A 2014 utáni ukrán vezetést hibáztatta a Donyec-medencei tragédia miatt Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn egy Petropavlovszk-Kamcsatszkijban megtartott ifjúsági környezetvédelmi tanácskozáson.

„A Donyec-medencében most zajló tragédia annak a nacionalista, neonáci rezsim tevékenységének az eredménye, amely 2014-ben erőszakkal ragadta magához a hatalmat, majd katonai műveleteket indított Donyec-medencében. Kétszer indított el ott nagyobb katonai műveletet tüzérség, légierő, nehéz haditechnika és egyebek alkalmazásával. És még mindig ez történik” – mondta Putyin.
Azt hangoztatta, hogy Oroszországnak „kötelessége segíteni” és védelmére kelni a Donyec-medence lakosságának.
„Minden kísérletünk a probléma békés megoldására kudarcot vallott a kijevi rezsim álláspontja miatt” – fogalmazott az orosz elnök, aki méltatta az orosz hadsereg bátorságát.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a Mikolajiv és Krivij Rih irányából támadó ukrán fegyveres erők egy nap alatt 11 harckocsit, 7 gyalogsági harcjárművet és 8 egyéb páncélozott járművet, 9 nagykaliberű géppuskával felszerelt kisteherautót és több mint 220 katonát veszítettek. Mint mondta, ezenfelül Mikolajiv megyében, Bereznehovate és Murahivka környékén az ukrán 57. gépesített lövészdandár ideiglenes állomáshelyeit nagy pontosságú fegyverek találták el, Voznyeszenszk, illetve Ocsakiv közelében pedig megsemmisült két rakéta- és tüzérségi lőszerraktár, amelyekben több mint 1500 sorozatvető-rakétát, köztük több mint kétszáz amerikai gyártmányú HIMARS rakétát tároltak. Az orosz légierő a Herszon megyei Csocsubejivkánál lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert.
A tábornok szerint Harkiv közelében az orosz légierő precíziós csapása megölte a Kraken „nacionalista” alakulat több mint 30 tagját, 10 járművet pedig üzemképtelenné tett. A donyecki régióban, Krasznopillijánál az ukrán 81. ejtőernyős rohamdandár állásaira mért koncentrált tűzcsapásokban több mint 20 katona esett el és több mint félszáz megsebesült.
A nap folyamán az orosz harcászati légierő, valamint a rakéta- és tüzérségi egységek hat ukrán vezetési pontot, 152 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 48 lőállásban lévő tüzérségi egységet, valamint öt rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárat támadtak, aminek eredményeképpen megsemmisült egy amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvető a Harkiv megyei Timcsenka falu közelében.
Az orosz légvédelem a szóvivő szerint öt drónt – köztük egy Bayraktar-TB2 típusút – és négy amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát lőtt le, valamint HIMARS, Uragan és Vilha sorozatvetők 34 lövedékét fogta el a Herszon megyei Kazacke és Csornobajivka közelében.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 287 repülőgépet, 152 helikoptert, 1877 drónt, 372 légvédelmi rakétarendszert, 4822 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 825 többszörös rakétavetőt, 3368 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5304 katonai járművet semmisítettek meg.
Konasenkov azt mondta, hogy az ukrán erők vasárnap, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) képviselőinek jelenléte ellenére is megpróbáltak drónnal csapást mérni a zaporizzsjai atomerőműre. Közölte, hogy az orosz elektronikai hadviselési eszközök ráhatásának eredményeként az eszköz a létesítmény területétől egy kilométerre lezuhant. Enerhodar város ellen az éjszaka folyamán két tüzérségi támadást intéztek.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva-barát közigazgatási főtanácsának tagja, az Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom elnöke közölte, hogy hétfőn a NAÜ hat hátrahagyott szakértője közül négyen elutaztak a nukleáris erőműből. Az enerhodari hatóságok beszámolója szerint egyébként az ukrán hadsereg a városban két drónnal csapást mért egy lakóházra, amelyben a Rogov vezette mozgalom főhadiszállása működött.
Hétfőn a Donyec-medence több, szakadár ellenőrzés alatt álló településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást.
Az orosz védelmi tárca és az ukrajnai Moszkva-barát hatóságok által kiadott tájékoztatást más források nem erősítették meg.

ORFK: több mint 15 ezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 6649-en léptek be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 8833-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 206 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 39-en érkeztek – köztük 9 gyermek – az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Több várost is bombáztak az oroszok

Egy vezérkari jelentés szerint Oroszország egy nap alatt 14 rakétát lőtt ki és 15 légicsapást mért Ukrajnára. A támadások többek között Harkiv, Mikolajiv és Ochakiv városok infrastruktúráját célozták.

Foszforbombákat használhattak az oroszok a harkivi támadásban

Tizenhat házat romboltak le orosz támadásban szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Harkivi területen lévő ukrajnai Bezrukij faluban. Helyi tisztviselők szerint ez volt a legintenzívebb támadássorozat a háború kezdete óta, és a Derhacsi Hromada közigazgatásának vezetője, Vjacseszlav Zadorenko azt állította, hogy „AZ ELLENSÉG FOSZFOROS LŐSZERT HASZNÁLT A POLGÁRI INFRASTRUKTÚRA ELLEN”.

A csapásokban egyetlen lakos sem sérült meg, sokukat már evakuálták. A tisztviselők szerint még mindig mintegy ezer ember élhet a faluban – írja a Kyiv Independent alapján az Index.

Az eddigi legnagyobb gabonakonvoj indult el Ukrajnából

Tizenhárom, gabonával megrakodott teherhajó hagyta el Ukrajnát vasárnap – közölték az ország tisztviselői a Sky News szerint.

Az infrastrukturális minisztérium közleménye szerint a konvoj 282 500 tonna gabonával indult útnak Odesszából, Csornomorszkból és Pivdennyijből. Mint írják, a gabonamegállapodás óta ez a legnagyobb teherhajókonvoj, ami elhagyta az ukrán kikötőket.

Újabb kárpátaljai katona esett el Ukrajnában

Sijan Viktor a 128-as kárpátaljai különálló hegyi rohamdandárnál szolgált lövészként, a hírek szerint a férfi a herszoni frontvonalon harcolt. A karpataljalap.net úgy tudja, a katona szolyvai származású.

Mindenkit és mindent elpusztítunk, üzente a Zelenszkijhez közel álló tanácsadó

Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója felszólította az ukránokat, hogy higgyenek a győzelmükben, és megjegyezte, hogy Ukrajna fegyveres erői már megkapták az Egyesült Államoktól a Herszon felszabadításához szükséges fegyvereket, írja az Unian hírügynökség.

Aresztovics kommentálta azokat a „rémhíreket” is, amelyek szerint az Orosz Föderáció állítólag atomfegyvereket vethet be. A tanácsadó felszólította az ukránokat, hogy „ne dőljenek be” az orosz propagandának.

„Lassan megölünk mindenkit és mindent, és kikergetjük az oroszokat ebből az országból. Ez egy eldöntött kérdés” – jelentette ki Aresztovics.

Mikola Zsirnov: Ukrajna légvédelme az orosz rakéták 50-70 százalékát a levegőben megsemmisíti

Mikola Zsirnov tábornok, az ukrán főváros, Kijev katonai adminisztrációjának vezetője egy ukrán katonai hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy Ukrajna légvédelme elérte azt a hatékonysági szintet, amikor az orosz rakéták 50-70 százalékát a levegőben megsemmisítik.

Sajnos ma még nem tudjuk biztosítani a légvédelmi műveletek százszázalékos hatékonyságát. Ennek objektív okai vannak: a felderítőberendezések, a repülési és légvédelmi rakétarendszerek elégtelen száma – tette hozzá.

Szavai szerint az ukrán légierőnek alapvetően szovjet rendszerei vannak, amelyek nem bírnak olyan hatékonysággal és megbízhatósággal, mint a NATO-partnerországok légvédelmi rendszerei. A tábornok hangsúlyozta, hogy mindaddig fennáll a Kijev és környéke elleni légi- és rakétacsapások veszélye, amíg az ellenségnek rakéta- és légvédelmi fegyverei vannak.

Jurij Ihnat, a légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravdának adott kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a fronton az elsődleges feladat az ellenség rövid, közepes és nagy hatótávolságú légvédelmi rendszereinek megsemmisítése, amelyeket nagy számban vont Ukrajna területére. Ehhez az ukrán védelmi erőknek nagy hatótávolságú tüzérségre és nyugati gyártmányú többfunkciós vadászgépekre van szükségük – számolt be az MTI alapján az Index.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine