Az orosz-ukrán háború 193. napja – FRISSÜL

Immár százkilencvenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Zelenszkij ismét haditanácsot hívott össze

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő elnökletével vasárnap ismét haditanácsot tartottak Kijevben, a héten immár harmadik alkalommal – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnöki honlapon közölt tájékoztatásra hivatkozva.

„A háborúban nincs szabadnap, folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a fronton lévőkkel. Nem megyek bele a részletekbe, de az ukrán zászlók visszatérnek oda, ahol lenniük kell. A mi földünkön nincs helyük a betolakodóknak” – fogalmazott Zelenszkij az értekezlet után kiadott közleményben.
Az ülésen mások mellett részt vett Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára, Olekszij Reznyikov védelmi miniszter, Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Szerhij Saptala vezérkari főnök, Jurij Lebigy, a nemzeti gárda parancsnoka és Denisz Monasztirszkij belügyminiszter. Videoösszeköttetés útján bekapcsolódott Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetője, Olekszandr Szirszkij, a szárazföldi erők parancsnoka, Andrij Kovalcsuk, a déli műveleti parancsnokság, valamint Szerhij Litvinov, a nyugati műveleti parancsnokság vezetője.
A találkozón a főparancsnok, a hadműveleti területek parancsnokai és a hírszerzés vezetője beszámoltak a fronton kialakult helyzetről. A mostanit megelőzően augusztus 31-én és szeptember 2-án hívott össze Zelenszkij ilyen jellegű tanácskozást.
Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó közben a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy vasárnap este az orosz erők ismét lőtték a megyeszékhely, Harkiv város két kerületét. Hozzátette, hogy az eddigi információk alapján két polgári személy sérült meg. Ihor Terehov harkivi polgármester arról számolt be, hogy több családi házban és egy többemeletes épületben keletkeztek károk.
Az ukrán vezérkar kora esti harctéri helyzetjelentésében azt emelte ki, hogy a nap folyamán az orosz erők 14 rakétát lőttek ki és több mint 15 légicsapást mértek Ukrajnára, az ukrán csapatok pedig nyolc település – Krasznopillja, Bahmutszke, Bahmut, Majorszk, Zajceve, Kodema, Szoledar és Pervomajszke – térségében verték vissza támadásaikat.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Olaf Scholz német kancellárral Berlinben tartott megbeszélésén azt indítványozta, hogy az Európai Unió és az ENSZ is küldjön szakértőket a zaporizzsjai atomerőműbe. Erről Smihal maga számolt be a Twitteren. Szavai szerint a kétoldalú találkozón az ukrán védelmi képesség megerősítésére és Ukrajna további átfogó támogatására összpontosítottak.
„Európa energiabiztonsága változatlanul napirenden van. Javasoltam, hogy az EU és az ENSZ küldjön missziót a zaporizzsjai atomerőműbe. Meggyőződtem arról, hogy Németország megbízható és következetes partnere Ukrajnának” – írta az ukrán kormányfő. További részleteket a Scholz-cal folytatott tárgyalásáról nem hozott nyilvánosságra.

Kreml: a szankciókról döntő európai politikusok tehetnek növekvő áramszámlákról

Nem a Gazprom, hanem a szankciókról döntő európai politikusok hibája, hogy Európa elutasította az Északi Áramlat gázvezeték turbináinak szervizelését, ami maga után vonta a lakossági áramszámlák növekedését – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Rosszija 1 televízió vasárnap bemutatott Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.

„Ha az európaiak teljesen abszurd módon úgy döntöttek, hogy megtagadják (.) a Gazprom tulajdonában lévő berendezések szervizelését, melyeknek a szervizelése egyébként szerződéses kötelezettségük, az nem a Gazprom hibája, hanem a politikusoké, akik a szankciókról szóló döntést meghozták” – mondta Peszkov.
„Pontosan ezek a szerencsétlen politikusok azok, akik miatt a honfitársaik most halálos agyvérzést kapnak, amikor meglátják a villanyszámlájukat. És most, amikor hidegebb lesz, a helyzet még rosszabbra fordul” – tette hozzá.
Meglátása szerint az orosz gázvállalat egyetlen olyan lépést sem tett, amely megingathatná az évtizedek alatt megszilárdult megbízható szállítói hírnevét. Az orosz-EU kapcsolatok jövőjével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy minden konfrontáció az enyhüléssel ér véget, ahogy a válsághelyzeteket is a tárgyalóasztalnál szokták lezárni, de ez valószínűleg nem fog hamarosan bekövetkezni. Leszögezte, hogy a párbeszéd során az uniónak szem előtt kell majd tartania Oroszország érdekeit.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes ugyanebben a műsorban nyilatkozva úgy vélekedett, Európában a rövidlátó politika az energiapiacok összeomlásához vezetett, és a kontinensre a hidegek beálltával kiszámíthatatlan tél köszönthet. Az Északi Áramlat gázvezeték működésének felfüggesztésével kapcsolatban rámutatott, hogy a jelenleg Németországban lévő, Kanadában megjavított turbina szervizelésének és visszaszállításának meg kell felelnie a szerződésben foglaltaknak.
Oroszországban a hidegek alatt is garantáltan lesz fűtés és világítás – tette hozzá. Novak szerint a gáz Oroszországban jelenleg negyvenszer olcsóbb, mint Európában, ami feltétlen versenyelőnyt jelent.
A Gazprom pénteken jelentette be, hogy a karbantartási művelet során olajszivárgást fedezett fel az Északi Áramlat utolsó turbinában, ami miatt nem újítja fel szombaton a gázszállítást a vezetéken keresztül, ahogy azt eredtileg eltervezte, hanem teljesen felfüggeszti.
Peszkov egyébként arra figyelmeztetett a tévéműsorban, hogy Oroszország az uniós vízumkorlátozásokra mindenképpen válaszolni fog, a saját érdekeit szem előtt tartva, aszimmetrikus vagy szimmetrikus módon. Emlékeztetett arra is, hogy a Nyugat csak az egyik része a világnak, Oroszország előtt továbbra is rengeteg más olyan hely áll nyitva, ahol lehetősége van az üzletre és az új együttműködési csatornák létrehozására.

Polgármester-helyettes: egy orosz támadás több ezer tonna gabonát semmisített meg Ukrajna déli részén

Az orosz erők vasárnap csapást mértek egy gabonatárolóra a dél-ukrajnai Mikolajiv megye Ocsakiv településén, ahol több ezer tonna gabona semmisült meg – közölte Olekszij Vaszkov, a város polgármester-helyettese.

A tisztségviselő elmondta, hogy még tart a romok eltakarítása. Hozzátette, hogy az orosz támadásban több tucat lakóház is megrongálódott, de sérültekről nem kaptak jelentést.
Az ukrán főügyészség arról adott hírt, hogy vasárnapra virradóan Harkivban egy orosz rakéta becsapódott a város Kijevszkij kerületében található étteremkomplexum területén. A robbanás után tűz ütött ki, amely szinte a komplexum teljes területét lángba borította. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint két főépület és egy nyári pavilon gyulladt ki, összesen 2200 négyzetméterre terjedt ki a tűz. A szakemberek megállították a lángok továbbterjedését a szomszédos épületekre és az erdőre. A főügyészség megállapította, hogy az oroszországi Belgorod környékéről lőtték ki becsapódott Sz-300-as légvédelmi rakétát.
Az orosz The Insider című független oknyomozó hírportál nyilvánosságra hozta, hogy a birtokukba jutott egy videófelvétel, amelynek tanúsága szerint az orosz csapatok a zaporizzsjai atomerőmű területéről lőnek rakéta-sorozatvetőkkel. A videófelvétel állítólag szombatra virradó éjszaka készült. Látható rajta, hogy a rakéta-sorozatvetők az egyik energiablokk közvetlen közelében helyezkednek el.
A The Insider felkérte a független orosz bloggerekből álló Conflict Intelligence Team (CIT) szakértőit, hogy vizsgálják meg a felvételt.
„A képsorokon a zaporizzsjai hőerőmű kéményei láthatók. A felvétel valóban a Dnyeper (Dnyipro) folyó túloldaláról készült, a kamera délre van irányítva. Ez azt jelenti, hogy a rakéta-sorozatvetők kilövőhelye a zaporizzsjai hőerőműtől nyugatra van. Az atomerőmű területe is nyugatra van a hőerőműtől, de nem lehet pontosan megállapítani, hogy valóban a nukleáris létesítmény területéről indítanak-e rakétákat” – írta a The Insider.
A The Insider már beszámolt arról, hogy az orosz erők folyamatosan lövik a villanyvezetékeket, hogy az atomerőművet lekapcsolják az ukrán elektromos hálózatról, abban a reményben, hogy ezután csatlakoztathatják az orosz hálózathoz – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán és az orosz fél hetek óta egymást vádolja az atomerőmű és környékének lövetésével.
Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyében lévő, orosz megszállás alá került Melitopol polgármestere egy tévéműsorban azt mondta, hogy az oroszok a város öt központi iskolájában építettek ki maguknak katonai bázist, laktanyát, valamint lőszerraktárt, és ezekben a tanintézményekben emiatt nem kezdődhetett el a tanítás.Mikola Zsirnov tábornok, az ukrán főváros, Kijev katonai adminisztrációjának vezetője egy ukrán katonai hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy Ukrajna légvédelme elérte azt a hatékonysági szintet, amikor az orosz rakéták 50-70 százalékát a levegőben megsemmisítik. „Sajnos, ma még nem tudjuk biztosítani a légvédelmi műveletek száz százalékos hatékonyságát. Ennek objektív oka vannak: a felderítő berendezések, a repülési és légvédelmi rakétarendszerek elégtelen száma” – tette hozzá. Szavai szerint az ukrán légierőnek alapvetően szovjet rendszerei vannak, amelyek nem bírnak olyan hatékonysággal és megbízhatósággal, mint a NATO-partnerországok légvédelmi rendszerei. A tábornok hangsúlyozta, hogy mindaddig fennáll a Kijev és környéke elleni légi és rakétacsapások veszélye, amíg az ellenségnek rakéta- és légvédelmi fegyverei vannak.
Jurij Ihnat, a légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravdának adott kommentárjában hangsúlyozta, hogy a fronton az elsődleges feladat az ellenség rövid-, közép- és nagy hatótávolságú légvédelmi rendszereinek megsemmisítése, amelyeket nagy számban vont Ukrajna területére. Ehhez az ukrán védelmi erőknek nagyhatótávolságú tüzérségre és nyugati gyártmányú többfunkciós vadászgépekre van szükségük.
Az ukrán légierő sajtószolgálata közölte, hogy vasárnap reggel két, vélhetően Iszkander típusú orosz rakétát semmisítettek meg.
Ruszlan Sztrilec környezetvédelmi miniszter közlése szerint a háború februári kezdete óta Oroszország legalább 3500 rakétát lőtt ki Ukrajnára.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy az ukrán légierő szombaton 24-szer mért csapást orosz katonák és felszerelések koncentrációs területeire, az oroszok erődítményeire és parancsnoki állásaira, továbbá szállítási útvonalaira. „Az ellenség megerősített veszteségei: 138 katona, kilenc harckocsi, egy tarack, egy Uragan típusú rakéta-sorozatlövő rendszer, egy Sz-300-as kilövő, egy 152-es kaliberű ágyú és 18 páncélozott jármű” – írták közleményükben. Hozzátették, hogy Mikolajiv megyében, Bastankánál egy orosz lőszerraktár is megsemmisült, valamint a Herszon megyei Beriszlav mellett eltaláltak egy kompátkelőt. „A Fekete-tengeren vihar van, ezért az orosz hajók közelebb keresnek menedéket bázisaikhoz a megszállt Krím félsziget partjai mentén” – jegyezték meg.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint egy nap alatt mintegy 450 orosz katona vesztette életét Ukrajnában, a háború kezdete óta pedig eddig már 49 500-an.

Kreml: Zelenszkijjel Moszkva feltételeinek végrehajtásáról kell tárgyalni

Oroszországnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel csak Moszkva feltételeinek végrehajtásáról van tárgyalni valója – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő vasárnap a Rosszija-1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsorában.

Peszkov arra a kérdésre válaszolt így, hogy van-e még Moszkvának miről tárgyalnia Zelenszkijjel, miután az ukrán államfő többször is értésre adta, hogy nem hajlandó a konfliktus békés rendezésére.
„Természetesen van, arról, hogy a feltételeinket hogyan fogják teljesíteni” – nyilatkozott a szóvivő.
A tisztségviselő igenlően válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszország feltételei változatlanok maradtak-e.
„A művelet halad a maga útján, minden célját el fogja érni” – tette hozzá.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők továbbra is sikertelenül próbálják megvetni a lábukat a Mikolajiv és Krivij Rih felőli támadásokkal. Az ukrán fél ezen a frontszakaszon szombaton 11 harckocsit, 17 gyalogsági harcjárművet – köztük négy amerikai gyártmányú Bradley típusút -, tíz egyéb páncélozott harcjárművet, öt nagykaliberű géppuskával felszerelt kisteherautót és több mint 150 katonát veszített, az orosz légierő pedig lelőtte az egyik Szu-25-ös harci gépét a Mikolajiv megyei Romanivkánál – közölte.
A donyecki régióban, Kramatorszk közelében Konasenkov szerint nagypontosságú levegő-föld fegyverek megsemmisítették az ukrán 80. ejtőernyős dandár több mint 120 katonáját, 11 páncélozott és egyéb járművét, valamint lőszerraktárát. A 30. gépesített és a 95. ejtőernyős rohamdandár állásaira a Harkiv megyei Huszarovkánál, illetve a donyecki régióbeli Adamivkánál mért koncentrált tűzcsapások következtében 110 ember vesztette életét. Kurahove településnél mintegy félszáz külföldi „zsoldost” öltek meg az orosz légierő nagypontosságú fegyverei.
A harcászati légierő, valamint a rakéta- és tüzérségi erők az elmúlt nap folyamán négy ukrán vezetésipontot – köztük a Kraken alakulat főhadiszállását Harkiv közelében – 57 lőállásban lévő tüzérségi egységet, 189 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást és három lőszerraktárt semmisítettek meg. Az orosz légvédelmi erők lelőttek öt drónt, három amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát, valamint négy HIMARS és három Vilha sorozatvető által kibocsátott rakétát.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 287 repülőgépet, 151 helikoptert, 1872 drónt, 372 légvédelmi rakétarendszert semmisítettek meg, 4804 harckocsi és egyéb páncélozott harcjárművet, 824 sorozatvetőt, 3367 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 5276 speciális katonai járművet veszítettek.
Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fegyveres erők szombaton a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hátrahagyott képviselőinek jelenléte ellenére is nyolc, felfüggesztett lőszert szállító drónnal kíséreltek meg csapást mérni a zaporizzsjai atomerőmű területére. Az orosz elektronikai hadviselési eszközök ezeket biztonságos távolságra blokkolták.
Zaporizzsja megye Moszkva-barát hatóságai vasárnap azt közölték, hogy az éjszaka folyamán és délelőtt az erőművet és Enerhodar várost nem érte ukrán támadás. Az előzetes tervek szerint a NAÜ munkatársai kedden távoznak majd a nukleáris létesítményből.
Alekszandr Volga, Enerhodar város oroszok által kinevezett közigazgatásának vezetője a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy egy ukrán tüzérségi lövedék korábban átütötte a zaporizzsjai nukleáris létesítmény egyik erőművi blokkjának falát. Emlékeztetett rá, hogy blokkok biztonsági rendszerében egyetlen csapás nem képes kárt okozni. Közölte, hogy az atomerőmű területén folyamatosan mérik a háttérsugárzást, amelyben nem mutattak ki növekedést.
Volga tájékoztatása szerint az atomerőműben talált amerikai gyártmányú sorozatvetőrakéták és taracklőszerek darabjait bemutatták a NAÜ küldöttségének a létesítményben tett látogatása során. Az interjúban a tisztségviselő azt is állította, hogy az enerhodari pedagógusokat folyamatosan életveszélyes fenyegetések érik az ukrán hatóságok részéről és a szülőket is megpróbálják elriasztani attól, hogy iskolába küldjék a gyerekeiket.
A Donyec-medence több, szakadár ellenőrzés alá került városából számoltak be a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapásokról és civil sebesültekről. Vasárnap az orosz légvédelem Herszonnál a TASZSZ szerint legkevesebb tíz rakétát vetett be.
A RIA Novosztyi hírügynökség egyébként az orosz védelmi tárcára hivatkozva vasárnap arról számolt be, hogy az orosz hadsereg a rádiókommunikációban – miként a második világháborúban -tuvai nyelven beszélő katonákat alkalmaz. Az ilyen „kódbeszéd” megfejthetetlen az ukrán lehallgatók számára. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter tuvai származású.

Ukrán polgármester: az orosz erők kórházakat és iskolákat lőttek Mikolajivban

Kórházakat, iskolákat és lakóépületeket lőttek az orosz erők az éjszaka folyamán Mikolajivban – közölte a város polgármestere.

A közművek és a mentőcsapatok jelenleg is a helyszínen dolgoznak – tette hozzá Olekszandr Szenkevics.

A városvezető szerint a támadás következtében károk keletkeztek az elektromos hálózatban és a vízellátásban is.

Egyelőre nem tudni, hogy vannak-e áldozatok – számolt be a Sky News.

Több csapás is érte Harkiv egyik lakónegyedét éjszaka

Az orosz erők szeptember 3-ról 4-re virradó éjjel megtámadták a Kijevszkij negyedet Harkiv városában – számolt be Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere a Telegramon.

Két csapásról tudunk. A jelentések szerint az első Kijevszkij negyed lakóövezetét érte, ám az áldozatokról és a keletkezett kárról egyelőre még nincs pontos információm – írta a polgármester.

Oroszország helyett Azerbajdzsánban rendezik a 2023-as sportlövő világbajnokságot

Nem Oroszországban, hanem Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban rendezik a 2023-as sportlövő világbajnokságot.

A nemzetközi szövetség (ISSF) honlapján szombaton közölt hírben nem indokolta a szervezet végrehajtó bizottságának pénteki döntését, de az minden bizonnyal összefüggésben van Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával.
Az ISSF ugyanis – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ajánlásának megfelelően – korábban már eltiltotta az általa szervezett versenyekről az orosz és fehérorosz sportlövőket, illetve tavasszal elismerését fejezte ki, amiért az európai szövetség (ESC) Moszkva helyett idén az olimpiai kvalifikációs sportlövő Európa-bajnokságot Larnacán és Wroclawban rendezi.
A 2023-as sportlövő vb-t a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) Oroszországra kirótt szankciói miatt már 12 hónappal elhalasztották.
Az ISSF elnöke az orosz milliárdos iparmágnás, Vlagyimir Lisin – a Forbes becslése szerint Oroszország leggazdagabb embere -, aki az ötkarikás sportokban járatos insidethegames.biz tájékoztatása alapján a szervezet egyiptomi kongresszusán, november végén ismét indulni kíván a tisztségért. Kihívója az olasz Luciano Rossi lesz, aki a 2018-as elnökválasztáson 148-144-re maradt alul vele szemben a szavazáson.

Brit hírszerzés: mentálisan és fizikálisan is a végét járja az orosz hadsereg

A brit védelmi minisztérium szerint az orosz erők a harci fáradtság és a magas veszteségek mellett „morális és fegyelmi problémáktól” is szenvednek.

A csapatok fő panasza valószínűleg továbbra is a fizetésekkel kapcsolatos, beleértve azt is, hogy nagy eséllyel a beigért prémiumok elmaradtak – áll a brit hírszerzés legfrissebb jelentésében.

A hírszerzés szerint valószínűleg a parancsnokok közti „nyílt korrupció”, valamint a „nem hatékony katonai bürokrácia” áll a háttérben.

Ukrán hadijelentés: közel 50 ezer orosz katona halt meg a háború kezdete óta

Ukrán közlés szerint közel 50 ezer orosz katona halt meg a háború kitörése óta.

Az ukrán védelmi minisztérium legfrissebb jelentésében azt írta, csapataik Oroszország további 450 katonájával végeztek az elmúlt 24 órában, miközben az ország déli részén folytatódnak a harcok – számolt be a Sky News.

ORFK: csaknem 20 ezren érkeztek Ukrajnából szombaton

Az ukrán-magyar határszakaszon 6863-an léptek be szombaton Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 12 593-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 293 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 105-en érkeztek – köztük 30 gyermek – az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

A csernyihivi régiót lövi az orosz tüzérség

Vjacseszlav Csaus kormányzó közölte, hogy több mint 50 robbanás hallatszott Mykhailychna Sloboda faluban szeptember 3-án. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Lekapcsolták a hálózatról a zaporizzsjai atomerőművet

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség arról tájékoztatott, hogy a zaporizzsjai atomerőművet ismét lekapcsolták az elektromos hálózatról, és leállították az egyik blokkot.

Erről a NAÜ megfigyelői számoltak be, akik bebocsátást nyertek a létesítménybe.

„Az atomerőmű ismét elvesztette a kapcsolatot az utolsó megmaradt, külső fő távvezetékkel, de az erőmű továbbra is áramot szolgáltat a hálózatba egy tartalékvezetéken keresztül” – áll a jelentésben.

Arról is beszámoltak, hogy az erőmű két működő blokkja közül az egyiket hálózati korlátozások miatt leválasztották a hálózatról.

Tartalékvezetéken ad áramot a zaporizzsjai erőmű

Az atomerőmű ismét elvesztette a kapcsolatot az utolsó megmaradt külső fő áramvezetékkel, de az erőmű továbbra is ellátja a hálózatot tartalékvezetéken keresztül – jelentette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine