Nagy Márton: egy új korszak köszöntött be a kontinensen, amit háborús gazdaságnak nevezhetünk

Az energiaháborúban nemcsak a lakosság rezsicsökkentésének fenntartása, hanem az energiaintenzív iparágakban a sérülékeny kis- és középvállalatok támogatása is egyre fontosabbá válik – szögezte le a gazdaságfejlesztési miniszter.

Az energiaválságból való gazdasági kilábalás mikéntjéről írt tanulságos dolgozatot az egyik napilapban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. „Az orosz–ukrán háború nem csillapodik, sőt gazdasági értelemben is egyre kiterjedtebb. Energiaháború zajlik Európában, az áram- és gázárak az egekben. Azt se feledjük, hogy az év végéig lehet már csak a tengeren orosz olajat vásárolni, így élesedik az olajembargó, annak minden negatív következményével. Sok európai ország az elszabaduló energiaárakra a fogyasztás kötelező csökkentésével reagált” – elemez a Magyar Nemzetben a tárcavezető.

Nagy Márton szerint ezzel egy új korszak köszöntött be a kontinensen, amit háborús gazdaságnak nevezhetünk. A háborús gazdaságpolitika nehéz dilemmákkal néz szembe. Példaként hozza „az önként orosz energiatússzá váló Németországot” ahol a családok pénzéből mentik meg a korábbi években jelentős nyereséget felhalmozó gázszolgáltató vállalatokat. De Svájcban sem rózsásabb a helyzet: a hatóságok szerint fel kell készülni olyan helyzet kialakulására, amikor az ATM-ek és a bankkártyák egyszer csak nem működnek, így a pénzfelvétel, a vásárlás vagy éppen a tankolás korlátok közé szorul, a közvilágítás már nem biztosított, az otthonokban és a közintézményekben hideg van, az emberek pedig fosztogatni kezdenek.

Egy ilyen helyzetben Nagy Márton szerint nem lehet hosszú távon elérhető megoldásokban gondolkodni, azonnal cselekedni kell. Brüsszel most is képtelen erre, az „ötletbörzék” pedig ad hoc megoldásokat vetnek fel kellő megalapozottság nélkül. Az uniós ársapka nem jó ötlet, viszont az áram és gáz árának elválasztása igen. „Az áram árát ugyanis ma teljes mértékben és helytelenül a földgáz ára határozza meg – ahogy erre a miniszterelnök is felhívta már a figyelmet majd fél évvel ezelőtt –, miközben az európai áramtermelés csupán harminc százalékát adják gázerőművek. A többi atom-, szél-, nap- és vízenergiából származik vagy éppen olajból”.

A gáz árának európai szintű korlátozása – lényegében a referenciaként használt holland gáztőzsde árainak maximálása – átgondolatlan ötlet, ugyanis könnyen egy indirekt orosz gázembargóhoz vezethet. Az EU a gáz nyolcvan százalékát importálja, főként Oroszországból. Ha az árat korlátozni fogják, Oroszország teljesen elzárhatja a csapokat. Az energiaszektor extraprofitjának megadóztatása és az így befolyt bevételekből a lakosság és a vállalatok energiaköltségének támogatása Magyarországon bevett modell, de sok ország, például Németország tartózkodott ettől.

Ugyanakkor mára az energiaárak gazdasági hatásai sokkal erősebbek, mint a fiskális vagy monetáris politika hatásai. Éppen ezért a kormányoknak és a jegybankoknak egyre nagyobb kontrollt kell gyakorolniuk az energiaárak felett. Mindezek mellett a hosszú távú szerződések különböző országok között különböző árakkal operálnak. A pénzügyi piac túlszabályozottságával párhuzamosan az energiapiac meglehetősen alulszabályozott. Továbbá a monetáris politikát is át kell gondolni, hiszen egy energiaválság idején a kamatpolitika ereje kevéssé jelentős.

„A jegybankokat fel kell ruházni az energiapiac (akár átmeneti) befolyásolásának, az energiaárak intervenciós lehetőségével”. Az Európai Központi Bank így beléphetne az energiapiacra azzal a szándékkal, hogy javítsa a likviditást és interveniáljon. Az energiapiaci beavatkozást egy, a jegybankok által finanszírozott pénzügyi alap is végezhetné európai szinten.

Az energiaháborúban nemcsak a lakosság rezsicsökkentésének fenntartása, hanem az energiaintenzív iparágakban a sérülékeny kis- és középvállalatok támogatása is egyre fontosabbá válik. Ma már sok cég képtelen a fogyasztói árak emelésével kompenzálni az energiaköltségek emelkedését. Egyrészt ekkora áremelést már nem tud végrehajtani a piacon, másrészt ebben az esetben a kereslet visszaesésével is kalkulálnia kell. Nem jön ki a matek.

A gazdaság, a munkahelyek és a családok védelme érdekében proaktívan segíteni kell az életképes vállalatokon. Egy háborús gazdasági környezetben sem szabad tehát szem elől téveszteni nemzetgazdaságunk legfontosabb pilléreinek védelmét, nem szabad letérni a magyar útról – zárta írását a gazdaságfejlesztési miniszter.

Forrás: Hirado.hu, fotó: MTI/Balogh Zoltán