Az orosz-ukrán háború 188. napja – FRISSÜL

Immár száznyolcvannyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán polgármester: az orosz erők ismét Mikolajivot lőtték, áldozatok

Az orosz erők megint ágyúzták a dél-ukrajnai Mikolajivot, az előzetes információk szerint egy civil áldozata és egy sebesültje van a támadásnak – közölte Olekszandr Szenkevics, a megyeszékhely város polgármestere a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A városvezető rendkívüli óvatosságra és arra kérte a település lakóit, hogy lehetőleg ne menjenek az utcára.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy hétfőn két lakos halt meg és 24 szenvedett sérüléseket a Mikolajivot ért orosz támadásokban.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy kora délután az ukrán erők ismételt csapásokat mértek a Mikolajiv megyével szomszédos, javarészt orosz megszállás alá került herszoni régióban lévő hidakra, amelyeken keresztül az orosz csapatok utánpótláshoz juthatnak. A közlés szerint az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek több mint 220 tüzelési feladatot hajtottak végre, amivel további károkat okoztak köztük a megyeszékhelynél lévő Antonyivszkij- és a Darjivszkij-hidakban. A parancsnokság közölte, hogy heves pozícióharcok folynak a déli frontvonal mentén. Az éjszaka folyamán az ukrán bombázók két csapást mértek olyan területekre, amelyeken orosz katonai erőket összpontosítottak.
Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők több tucat települést ágyúznak és bombáznak Herszon megyében.
Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta Kijevben Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatóját – számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökség az ukrán elnök sajtószolgálatára hivatkozva.
A NAÜ vezetője a mostanit megelőzően április végén járt Ukrajnában. Grossi most a NAÜ-nek azt a küldöttségét vezeti, amely az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőművet készül felkeresni. A misszióban 14 szakértő kapott helyet Lengyelországból, Litvániából, Kínából, Szerbiából, Franciaországból, Olaszországból, Mexikóból, Albániából, Jordániából és Észak-Macedóniából.
Zelenszkij a találkozó előtt kijelentette: Ukrajna érdekelt abban, hogy a NAÜ missziója eljusson a zaporizzsjai atomerőműhöz. Az államfő hangsúlyozta, hogy Kijev bízik a NAÜ szakembereiben, ugyanakkor elvárja, hogy ne pusztán csak ellenőrizzék a helyzetet a nukleáris létesítményben, hanem szülessenek stratégiai döntések a látogatás eredményeként. „Az állomás ukrán tulajdonban van, és ukrán szakemberek irányítják” – szögezte le. Hangoztatta, hogy „sürgősen mihamarabb mentesítsék a fegyverektől az erőművet, vonjanak ki onnan minden orosz katonát, távolítsák el a létesítményből a robbanóanyagokat, és mindenfajta fegyvert. Hozzátette, hogy az erőműnek ismét az ukrán állam ellenőrzése alá kell kerülnie.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren bejelentette, hogy Kijev elkezdte a kiürítési útvonalak kidolgozását az Oroszország által még 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigetről. „Egyértelmű, hogy Ukrajna számára az állampolgárok élete abszolút prioritás. Ezért már dolgozunk kiürítési útvonalakon a megszállt Krím azon lakosai számára, akik a félsziget felszabadításának idejére szeretnék elhagyni a területet” – írta. Podoljak addig is arra kérte a félsziget összes lakosát, hogy maradjanak távol a katonai létesítményektől és ellenőrizzék, hol vannak biztonságot nyújtó óvóhelyek.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben a Krím félszigeten egyre gyakoribbakká váltak a robbanások Szimferopolban, Szevasztopolban, Bahcsiszarájban, valamint Dzsankoj, Alupka és Jevpatoria közelében.
Petro Andrjusenko, az Azovi-tenger partján fekvő, Donyeck megyei Mariupol polgármesterének tanácsadója arról adott hírt, hogy „éhséglázdás” tört ki az orosz megszállás alá került városban, amikor a Nemzetközi Vöröskereszt megpróbálta leállítani az élelmiszer-segélyek kiosztását a túl nagy létszámban összegyűlt tömeg miatt. „Tekintettel arra, hogy nem érkezik humanitárius segély a megszállóktól, sokak számára az egyetlen élelemforrás a vöröskereszt humanitárius segélyei. A túl nagy tömeg miatt azonban a vöröskereszt megpróbálta leállítani a kiosztást, ami igazi lázadást váltott ki” – írta kedden a Telegramon.

Kreml: az EU-ba irányuló orosz gázszállítást csak a szankciók akadályozzák

Az Európába irányuló orosz gázszállítást csak Moszkvával szemben bevezetett nyugati szankciókkal kapcsolatos technológiai problémák akadályozzák – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

Peszkov ezt azzal kapcsolatban jelentette ki, hogy szerdától három napig szünetel majd az Oroszországból Európába irányuló gázszállítás az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül, a Gazprom orosz gázvállalat szerint az egyetlen üzemben maradt gázkompresszor-egység javítása miatt.
„Garantált, hogy a szállításokat – a szankciók okozta technológiai problémáktól eltekintve – semmi sem akadályozza. Oroszország kész volt és továbbra is kész eleget tenni minden kötelezettségének” – válaszolta a Kreml szóvivője arra a kérdésre, hogy vajon a szervizelési munkálatok befejezése után van-e garancia arra, hogy ezen az útvonalon folytatódik majd a szállítás.
Emlékeztetett arra, hogy az uniós országok, valamint az Egyesült Királyság, Kanada és az Egyesült Államok olyan szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek „nem teszik lehetővé a normál karbantartási és javítási munkálatok elvégzését, és nem teszik lehetővé, hogy jogilag formalizálják a szükséges egységeknek és szerelvényeknek a működési helyükre való visszatérését”.
„Más akadálya nincs annak, hogy Oroszország teljesítse kötelezettségeit” – hangsúlyozta Peszkov, aki „irracionálisnak” nevezte az európaiak magatartását, amelyért szerinte az egyszerű polgároknak kell megfizetniük.
Az Oroszországból Németországba a Balti-tengeren át vezető Északi Áramlat gázvezeték július 27. óta több gázturbina leállása miatt maximális kapacitásának 20 százalékán üzemel. Az egyiket, amelyet a Siemens Energy Kanadában gyártott, Montrealba küldték javításra. A Moszkva ellen Ottawa által bevezetett szankciók miatt a gyártó kezdetben nem volt hajlandó visszaszolgáltatni a javított berendezést Németországnak, de Berlin megismételt kérései nyomán mégis a visszaszolgáltatás mellett döntött. Július 25-én a Gazprom bejelentette, hogy a Portovaja kompresszorállomáson egy újabb gázturbina hajtómű is leállásra kényszerült, az előírt javítási határidő elérkezése miatt. Így az állomáson csak egy turbina maradt munkaképes állapotban.
Peszkov egyébként „az őrültséggel határos irracionalitásként” jellemezte az uniós vitát, amely az oroszok számára kiállítandó turistavízumok korlátozásának lehetőségéről zajlik. Az eljárást az „ésszerűtlen” európai gazdaságpolitikához hasonlította, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva nem fog válasz nélkül hagyni egy negatív vízumügyi döntést, és meg fogja védeni állampolgárai érdekeit.

Ukrán elnöki tanácsadó: az oroszok ágyúzzák a NAÜ-küldöttség útvonalát a zaporizzsjai atomerőmű felé

Az orosz erők szándékosan azt a folyosót ágyúzzák, amelyen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének el kellene jutnia Kijevből a zaporizzsjai atomerőműbe – állította Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjnek tanácsadója kedden a Twitteren.

A tisztségviselő szavai szerint ez előre látható volt, ugyanis Moszkva azt követeli, hogy a NAÜ-misszió orosz ellenőrzés alatti területről, a Krím félsziget, vagy a Donyec-medence irányából utazzon a nukleáris létesítményhez. Podoljak ugyanakkor leszögezte: az ukrán álláspont változatlanul az, hogy Kijev ellenőrzése alatti területről kell a küldöttségnek elérnie az atomerőművet. „Úgyszintén változatlanok az ukrán fél követelései: az orosz csapatok vonuljanak ki az erőmű területéről és csakis ukrán személyzet maradjon a létesítményben.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter augusztus 23-án a francia külügyminiszterrel folytatott megbeszélése során megerősítette Oroszország hozzájárulását a NAÜ-küldöttség látogatásához az orosz megszállás alatt lévő zaporizzsjai atomerőműben. Még mindig nem tudni azonban, hogy a küldöttség végül milyen útvonalon halad majd. Augusztus 25-én, fennállása során először az atomerőmű teljesen lekapcsolódott az elektromos hálózatról.
Közben az ukrán energetikai minisztérium sajtóosztálya az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek megerősítette kedden, hogy a 14 nemzetközi szakértőből álló NAÜ küldöttség – Rafael Grossi főigazgatóval – megérkezett Kijevbe. További részleteket biztonsági okokra hivatkozva nem hoztak nyilvánosságra.
Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Mikolajiv megye kormányzója kedden videoüzenetében azzal a felhívással fordult az országban működő önkéntesekhez, hogy folytassanak újabb gyűjtéseket a déli megyékben harcoló ukrán katonák megsegítésére, mert – mint mondta – hamarosan elkezdődik a herszoni régió újjáépítése. Hozzátette, hogy heves harcok folynak délen, az ukrán hadsereg éjjel-nappal tevékenykedik, de megjegyezte, hogy nem kommentálja ezeket az információkat. Elmondta, hogy a háborúhoz már mindenki hozzászokott egy kicsit, a hadsereg támogatása pedig emiatt csökkent. Ugyanakkor Kim szerint az ukrán fegyveres erőknek most drónokra és járművekre van nagy szüksége, ezért éppen ilyen dolgokat kell most vásárolni számukra.
Az Ukrajinszka Pravda orosz híradásokra, és anonim helyi Telegram-csatornákra hivatkozva arról számolt be, hogy reggel az oroszok által megszállt Herszon városát mintegy öt robbanás rázta meg. A helyi Telegram-csatornákon közzétett információk szerint tűz ütött ki az autópiac közelében, ahol nagyobb csoport orosz katona tartózkodik.
Az ukrán légierő arról számolt be, hogy egy nap alatt több mint 15-ször hajtottak végre légicsapásokat orosz állások ellen az ország különböző részeiben, továbbá megsemmisítettek egy H-39-es, levegő-föld orosz rakétát és három ellenséges drónt. „Az ukrán vadász-, bombázó és más katonai repülőgépek rakéta- és bombatámadásokat hajtottak végre lőszerraktárak, páncélozott harci járművek, légvédelmi rendszerek, többszörös kilövésű rakétarendszerek, üzemanyag- és kenőanyag-tartalékok, valamint orosz katonai csoportosulások ellen” – írta a légierő a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményében.
Az ukrán vezérkar a Facebookon közzétett jelentésében kiemelte, hogy az oroszok egy nap alatt csaknem ötszáz katonát veszítettek. A kijevi katonai vezetés legfrissebb, keddi összesítése alapján eddig 47 550 orosz katona halt meg. Az ukrán hadsereg megsemmisített egyebek mellett 1954 harckocsit és 1079 tüzérségi rendszert.

Orosz katonai szóvivő: több mint 1200 ukrán katona esett el az ellentámadási kísérletben

Több mint 1200 ukrán katona esett el a déli frontszakaszon meghiúsult ellentámadási kísérlet során – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a Mikolajiv-Krivij Rih felől és más irányokból megkísérelt támadása során az orosz hadseregcsoportosulás az elmúlt egy nap alatt 48 harckocsit, 46 gyalogsági harcjárművet, 37 egyéb páncélozott harcjárművet, nyolc nagy kaliberű géppuskával felszerelt kisteherautót, valamint több mint 1200 ukrán katonát semmisített meg.
Az orosz védelmi tárca a hétfő esti közleményében még 560 fő feletti ukrán veszteségről volt szó.
Konasenkov szerint az orosz hadsereg szétverte az ukrán 128. független hegyi rohamdandár egységeit, amelyeket Nyugat-Ukrajnából dobtak át a műveletben való részvételre. Mint mondta, dandár öt katonája megadta magát.
Kirill Sztremuszov, a Herszon megyei közigazgatás helyettes vezetője közölte, hogy Herszonban „likvidáltak egy diverzáns és felderítő csoportot”, a légvédelem pedig kedden három alkalommal lépett működésbe. Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese a Rosszija 24 hírtelevíziónak kijelentette, hogy az ukrán hadsereg sikertelen ellentámadási kísérletet tett az Artemivszk (Bahmut) járásközponttól 16 kilométerre lévő Kodema településnél, amely során húsz tankot és harminc embert vesztett. Kodema „felszabadításáról” hétfőn tettek bejelentést a szakadárok.
Az orosz hivatalos hadijelentés szerint egyébként a Dnyipropetrovszk megyei Olekszandrivkánál nagypontosságú föld-föld fegyverek eltalálták az ukrán fegyveres erők 1. páncélos dandárjának ideiglenes telepítési pontját és lőszerraktárát, aminek következtében több mint kétszáz harcos, köztük mintegy 40 külföldi „zsoldos” életét vesztette, valamint több mint húsz páncélozott jármű és nagy mennyiségű tüzérségi lőszer semmisült meg. A donyecki régióban lévő Konsztantyinivka közelében koncentrált csapások érték az ukrán idegenlégió ideiglenes telephelyét és a Kraken alakulat vezetésipontját, több mint száz ember életét kioltva és hét haditechnikai eszközt üzemképtelenné téve.
Konasenkov altábornagy azt mondta, hogy a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih városában az orosz légierő precíziós fegyverei megsemmisítették az Intervzriprom robbanóanyaggyár termelési létesítményeit. Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi csapatok az elmúlt nap folyamán öt vezetésipontra, 52 lőállásban lévő tüzérségi egységre, 142 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint három rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárra mértek csapást. Az orosz légvédelem lelőtt két Szu-25-ös repülőgépet, öt drónt, három ukrán Tocska-U ballisztikus rakétát, valamint 44 HIMARS-, öt Vilha- és négy Uragan-lövedéket
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 278 repülőgépet, 148 helikoptert, 1837 drónt, 370 légvédelmi rakétarendszert, 4539 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 822 rakétasorozatvetőt, 3357 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5136 speciális katonai járművet veszítettek. Ezeket az adatokat más források nem erősítették meg.
Konasenkov szerint az ukrán hadsereg hétfőn négy drónnal kísérelt meg csapást mérni a zaporizzsjai atomerőmű területére, ezeket mind elfogták. Elmondta, hogy egy amerikai gyártmányú eszköz az amerikai gyártmányú nukleáris üzemanyagot és szilárd radioaktív hulladékot tároló 1. számú speciális épület tetején landolt, de nagyobb kárt nem okozott.
A szóvivő közölte, hogy az elmúlt 24 órában két ukrán tüzérségi lövedék robbant fel az 1. épület közvetlen közelében robbantak fel. Ezt követően az orosz tüzérség elfojtotta a Marhanec környékéről érkező tüzet.
Enerhodar Moszkva-barát elöljárósága kedd reggel azt állította, hogy az erőműre mért csapásokkal Kijev meg akarja akadályozni, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Rafael Grossi főigazgató vezette NAÜ-misszió küldetését. Korábbi sajtójelentések szerint a NAÜ ellenőrei augusztus 31. és szeptember 3. között keresik majd fel a zaporizzsjai atomerőművet.
Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megyének az orosz megszálló erők által kinevezett közigazgatásának vezetője az RT televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a helyi hatóságok a NAÜ-misszióval „objektívan és becsületesen” fogják ismertetni az erőmű körül kialakult helyzetet és bemutatják majd, hogy honnan érkeztek a lövések, de nincsenek illúzióik ezzel kapcsolatban. Ismét ígéretet tett a küldöttség biztonságának szavatolására.
A TASZSZ hírügynökség szerint kedden ismeretlenk sikertelen robbantásos merényletet kíséreltek meg a herszoni közlekedési rendőrség egyik alkalmazottja ellen, amikor a gépkocsijén éppen a családjával utazott. A pokolgépet előzetesen az utcán helyezték el, a merényletben senki sem sérült meg.
A helyi hatóságok szerint az ukrán lövések következtében megszakadt a Herszon megyei Novaja Kahovka nyugati részének áram- és gázellátása. A várost két nap alatt mintegy száz rakétát lőttek ki.
Kedden ukrán tüzérségi csapásokról érkeztek jelentések a Donyec-medence több, a szakadárok ellenőrizte területéről. A támadások következtében Donyeckben legkevesebb egy civil életét vesztette.
Az orosz védelmi minisztérium, közölte, hogy Zaporizzsja megye lakosai közül eddig több mint nyolcezren kapták meg az orosz állampolgárságot a benyújtott több mint 35 ezer folyamodvány alapján.

Több mint százötven céget alapítottak Romániában az ukrajnai menekültek

Több mint négyezer ukrán menekült dolgozik Romániában, az általuk alapított cégek száma pedig meghaladja a százötvenet; az ukrán állampolgárok tulajdonában levő cégek 20 százalékát az idén alapították – írta kedden a Maszol.ro kolozsvári magyar hírportál a Ziarul Financiar gazdasági lapra és a Confidas piackutató cég által összegyűjtött adatokra hivatkozva.

A háború kitörése óta Romániába érkezett több mint kétmillió ukrajnai menekült elsöprő többsége csak átutazott Románián, egy részük azonban hosszabb távú tartózkodást tervez. A bukaresti munkaügyi tárca adatai szerint jelenleg közel 6500 ukrán állampolgár dolgozik az országban, közülük 4300-an háborús menekültek. A legtöbb menekült a feldolgozóiparban, az építőiparban, a vendéglátóiparban, és kiskereskedelemben helyezkedett el.
Vannak olyanok is, akik vállalkozóként próbálnak jövedelemhez jutni: július végéig 166 ukrán tulajdonban levő céget jegyeztek be Romániában, közülük 152-t a háború kitörése után. Ezek többsége az informatika, a szállítás, a kereskedelem, a tanácsadás és az építkezés területén működik.
Az ukrán tőke szerepe elhanyagolható a román gazdaságban: összesen 860 ukrán cég működik Romániában, ezek közel 20 százalékát idén jegyezték be. Másfelől az egyik legnagyobb román édességgyártó, a Kandia Dulce igazgatója, Dragos Militaru szerint a Romániába érkező háborús menekültek tömegei, ha kis mértékben is, de hozzájárultak a lakossági fogyasztás növekedéséhez, pénzt hoztak az országba.
A Galac megyei mezőgazdasági vállalat társtulajdonosa, Daniel Ciuhureanu pedig úgy vélekedett: a romániai mezőgazdaság is profitált a szomszédban dúló háborúból, főleg az Ukrajnával szomszédos vidékeken. Heteken át napi húsz, zöldségfélékkel megrakott kamion indult útnak Romániából a háború sújtotta országba. Ha nem lett volna ez a piac, vagonszámra került volna a szemétbe a paradicsom, mert jött a hőség, és nem lett volna, aki átvegyen ekkora mennyiségeket – magyarázta a Maszol által idézett vállalkozó.

Az EU kálium-jodid tablettát adományozott Ukrajnának

Az Európai Unió ötmillió kálium-jodid tablettát adományozott Ukrajnának az esetleges radioaktív sugárterhelés megelőzésére – közölte az Európai Bizottság kedden.

A brüsszeli testület közleménye szerint augusztus 26-án érkezett kálium-jodid tabletták iránti kérelem az ukrán kormánytól. Kijev a támogatást megelőző biztonsági intézkedésként kérte az EU-tól a zaporizzsjai atomerőmű körüli terület védelmi szintjének növelésére.
Közölték: válaszul az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül azonnal 5,5 millió kálium-jodid tablettát juttatott Ukrajna számára. A tabletták közül – több mint 500 ezer euró értékben – ötmillió darabot az unió rescEU nevű vészhelyzeti tartalékaiból biztosították, 500 ezer tablettát pedig Ausztria ajánlott fel.
Az uniós bizottsági közlemény Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki kijelentette: soha egyetlen atomerőművet sem szabad háborús helyszínné változtatni. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az atomerőmű körüli harcok nyomán civilek élete kerül veszélybe, és kijelentette, hogy a nukleáris létesítmény körüli összes katonai műveletet azonnal le kell állítani.
Az EU továbbra is készen áll a cselekvésre, hogy segítsen Ukrajnának, mert a felkészültség életeket ment meg – tette hozzá a válságkezelésért felelős uniós biztos.

Orosz katonai szóvivő: több mint 1200 ukrán katona esett el az ellentámadási kísérletben

Több mint 1200 ukrán katona esett el a déli frontszakaszon meghiúsult ellentámadási kísérlet során – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők a Mikolajiv-Krivij Rih felől és más irányokból megkísérelt támadása során az orosz hadseregcsoportosulás az elmúlt egy nap alatt 48 harckocsit, 46 gyalogsági harcjárművet, 37 egyéb páncélozott harcjárművet, nyolc nagy kaliberű géppuskával felszerelt kisteherautót, valamint több mint 1200 katonát semmisített meg.
Az orosz védelmi tárca a hétfő esti közleményében még 560 fő feletti ukrán veszteségről volt szó.

Ukrajnáról tárgyalnak az EU-tagországok védelmi miniszterei informális találkozójukon Prágában

Oroszország Ukrajna elleni támadása a legfontosabb témája az EU-tagországok védelmi miniszterei informális találkozójának, amely kedden kezdődött Prágában.

A miniszterek megvitatják, milyen hatással van az ukrajnai háború az EU tagországainak biztonságára, illetve hogyan tudnának segíteni a megtámadott országnak, elsősorban fegyverek szállításával és katonai kiképzéssel. Joseph Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vezetésével a védelmi miniszterek megtárgyalják egy kiképző misszió létrehozásának feltételeit is az ukrán katonák számára – mondta Jana Cernochová cseh védelmi miniszter a találkozó előtt újságíróknak.
Borell szintén a tárgyalások előtt nyilatkozva arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ukrajnai helyzet nem javul, ezért továbbra is nagy szükség van Ukrajna támogatására. Az uniós diplomata bízik abban, hogy a prágai találkozón a kiképzési misszió létrehozása zöld jelzést kaphat.
Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter kijelentette: felajánlja kollégáinak, hogy a kiképző központot Szlovákia területén hozzák létre. Azt mondta, hogy Pozsony és Prága már egy éve javasolta ilyen kiképző misszió létrehozását.
Az informális tárgyalások Ukrajnával kapcsolatos részéhez videotelefonon keresztül Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter is csatlakozik.
További napirendi pont az EU-beruházások hiányosságai a szervezet védelmi képességeinek növelésébe. Napirenden lesz az afrikai helyzet is – jegyezte meg újságírók előtt Jana Cernochová.

Újra több mint 17 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére augusztus 29-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6536 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 10870 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 219 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. Az ukrajnai háború elől augusztus 29-én 312 ember, köztük 82 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Kulcsfontosságú várost lőttek az ukránok

Ukrán rakétatámadás érte az oroszok megszállta Nova Kakhovkát is, a város víz és áram nélkül maradt – közölték az oroszok által kinevezett helyi hatóság tisztviselői a RIA hírügynökséggel.

A város Herszontól keletre van, fontos kikötőváros a Dnyeper folyó mellett.

Ukrán előrenyomulás Herszonban, Zelenszkij menekülésre szólítja fel az oroszokat

Az ukrán csapatok áttörték az orosz védelmet a frontvonal több részén, Herszon város közelében – állította hétfőn Zelenszkij egyik vezető tanácsadója. Az ukrán elnök azt mondta, itt az ideje, hogy az orosz hadsereg elmeneküljön, aki fél visszamenni Oroszországba, az adja meg magát, Ukrajna garantálja a genfi egyezmények betartását.

Oroszország korábban cáfolta az ukrán áttörést Herszonban, ők azt állítják, hogy az sikertelen volt és súlyos veszteségeket okoztak az ukrán csapatoknak – jegyzi meg az Origo.

A Fehér Ház demilitarizált övezetet követel az atomerőmű körül

A Fehér Ház felszólította Oroszországot, hogy járuljon hozzá a zaporizzsjai atomerőmű körüli demilitarizált övezet létrehozásához.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője újságíróknak elmondta, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által vezetett látogatást az erőműben.

Az erőmű ellenőrzött leállítása lenne a legbiztonságosabb megoldás – tette hozzá.

Német miniszter: Oroszország nem fogja folytatni a gázszállításokat

Németországnak szembe kell néznie a „keserű valósággal”, hogy Oroszország nem fogja helyreállítani az országba irányuló gázszállításokat – mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter egy panelbeszélgetésen.

Habeck kommentje azután hangzott el, hogy a Gazprom közölte: a hónap végén három napra leállítja az Európába irányuló földgázszállításokat az Északi Áramlat gázvezeték nem tervezett karbantartása miatt, és ezzel nyomást gyakorol a régióra – írja az al-Dzsazíra.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyanezen az eseményen hangsúlyozta: az európai villamosenergia-piac teljes reformját a jövő év elejére megfelelően és technikailag is meg kell valósítani – írja az Index.

Zelenszkij egy falánk aligátorhoz hasonlította Oroszországot

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy falánk aligátorhoz hasonlította Oroszországot, majd kijelentette, hogy az orosz fél nem szándékozik tárgyalóasztalhoz ülni – írja az Unian hírügynökség. Az elnök hangsúlyozta: Ukrajna vissza akarja szerezni elveszített területeit.

Az ő felfogásuk szerint a tárgyalások ultimátumot jelentenek, amelyben el kell ismernünk, hogy a Donbasz és a Krím orosz terület – mondta Zelenszkij. Megjegyezte: az oroszok a nyilvánosságban már azt hangoztatják, hogy Ukrajnának állítólag el kellene ismernie az ideiglenesen megszállt dél-ukrajnai területeket orosz területeknek, miután ott „népszavazást” tartanak.

Ugyanakkor Zelenszkij hozzátette: azt is észre kell venni, hogy valójában Oroszország nem olyan erős és hatalmas – írja az Index.

Ukrán támadás meghiúsításáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

A front déli szakszán megkísérelt ukrán támadás meghiúsításáról számolt be hétfő esti közleményében az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök személyes parancsára az ukrán csapatok három irányban kíséreltek meg támadást Mikolajiv és Herszon megyében. A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az orosz csapatcsoportosulás az ukrán fegyveres erők 26 harckocsiját, 23 gyalogsági harcjárművét és kilenc egyéb páncélozott harcjárművét semmisítették meg, valamint két Szu-25-ös támadó repülőgépét lőtték le.
Az orosz közlemény szerint az ukrán emberveszteség meghaladta az 560 katonát.
A nap folyamán a Moszkva-barát hatóságok Herszon megye több településéről számoltak be intenzív ukrán tüzérségi támadásról.

Az orosz erők Mikolajiv lakókörzeteit lőtték, áldozatok

Az orosz erők hétfőn tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Mikolajiv város lakóövezeteire, aminek következtében az előzetes adatok szerint két civil vesztette életét és tizenegyen sebesültek meg – közölte Vitalij Kim megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy Olekszandr Szenkevics mikolajivi polgármester korábban két halálos áldozatról és öt sérültről számolt be. A hírportál jelentése szerint hétfő délután robbanások sorozata hallatszott Mikolajiv és a szomszédos Herszon megyében, a hatóságok arra kérték az embereket, hogy maradjanak az óvóhelyeken.
Natalija Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője hétfői sajtótájékoztatóján közölte: a megszállt területek, különösen a déli megyék lakosait arra kérik, hogy a lehető leggyorsabban evakuáljanak vagy keressenek menedéket, ahol kivárják a harcok elcsitulását.
Szavai szerint az Oroszország által megszállt ukrajnai területeken a harci események alakulása „most nagyon erőteljes, a helyzet dinamikusan változik”.
A herszoni régió megyei tanácsa szintén figyelmeztette a lakosságot, hogy maradjon közel a biztonságos helyekhez, készletezzen élelmiszerből és ivóvízből, és ellenőrizze az elsősegély-készleteket. Hangsúlyozták: ha van a közelben orosz katonai létesítmény, mielőbb költözzenek távolabb.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója közben arra szólította fel a politikusokat és a közvélemény formálóit, hogy ne tegyenek „elhamarkodott, hangos” bejelentéseket az ukrán erők ellentámadásairól, hanem várják meg a hatóságok, illetve a hadsereg hivatalos közlését. „Megértem közös vágyainkat és álmainkat, de mégis azt javaslom, hogy óvatosan kommentáljunk, bármilyen katonai műveletünkről legyen is szó” – fogalmazott a tisztségviselő.
Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő megerősítette, hogy hétfőn a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttsége megérkezik Kijevbe, és a rá következő napokban felkeresi az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőművet. Szavai szerint a NAÜ az ukrán kormány meghívására állított össze küldöttséget, amelyben tizennégy nemzetközi szakértő kapott helyet. A missziót Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója vezeti. Kiemelte, hogy a küldöttség az ukrán kormány által ellenőrzött területről éri el az atomerőműnek otthont adó Enerhodart. A misszió várhatóan a következő napokban kezdi meg munkáját a nukleáris létesítményben, és három feladatra összpontosít: fizikai védelemre, nukleáris biztonságra és a radioaktív anyagok kiszabadulásának megakadályozására vonatkozó garanciákra.
„Ukrajna álláspontja egyértelmű: a zaporozsjei atomerőmű orosz csapatok általi megszállása, valamint az, hogy nagy mennyiségű katonai felszerelést és lőszert vittek be a területére, minden nemzetközi szabályt sért, rendkívüli veszélynek teszi ki az atomerőművet” – mondta Nyikolenko. Hozzátette: az ukrán külügyminisztérium elvárja, hogy a NAÜ komoly szerepet vállaljon az atomerőmű területnek demilitarizálásában.
Hétfő délután robbanások történtek a Zaporizzsja megyében lévő, orosz megszállás alá került Melitopol városban. Ivan Fedorov, a település polgármestere a város északi kijárata környékén történt mintegy négy nagyerejű robbanásról számolt be. „Még gyűjtjük az információkat az ellenség veszteségeiről” – tette hozzá Telegram-üzenetében. A robbanásokról beszámolt a RIA-Novosztyi és a RIA-Melitopol helyi hírportál is.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine