Az orosz-ukrán háború 187. napja – FRISSÜL

Immár száznyolcvanhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Oroszország gyakorlatilag felszámolta az ukrán légierő maradványait

Az ukrán légierő állományát gyakorlatilag megsemmisítette az orosz légierő és a légvédelmi rendszerek – közölte egy katonai-diplomáciai forrás hétfőn a TASS-al.

Ukrajna egykori légierejének teljes szakképzett állományát – a Mig-29-es, Szu-27-es és Szu-25-ös repülőgépeket – gyakorlatilag megsemmisítette az orosz légierő valamint a légvédelmi rendszerek hatékony intézkedései – közölte a forrás.

Véleménye szerint a Nyugat további szovjet gyártású harci repülőgépek szállítására tett ígéretei nagy valószínűséggel nem fognak beteljesülni. Ukrajna kénytelen volt gyengén képzett légi kadétokat alkalmazni a harci bevetéseken, ami „katasztrófális veszteségekhez vezetett az ukrán légierő szempontjából” – tette hozzá a forrás.

Hiába akartak Lengyelországban és más kelet-európai országokban pilótákat toborozni, ez nem járt különösebb sikerrel.

Azon kevesek, akik beleegyeztek, már sírban vagy kórházban vannak – magyarázta a TASS-nak nyilatkozó forrás az Index szerint.

Szijjártó: a nemzetközi közösségnek az ukrajnai béketeremtésre kellene összpontosítania

A nemzetközi közösségnek az ukrajnai háború eszkalációját kockáztató törekvések helyett végre azokat az intézkedéseket kellene előtérbe helyeznie, amelyek segítik a béke elérését az országban – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Szlovéniában.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Bledi Stratégiai Fórum megnyitóját követően úgy nyilatkozott, hogy a már több mint fél éve zajló fegyveres konfliktus súlyosan negatív következményekkel jár az egész kontinens számára, például a gazdaság és az energiaellátás területén.
„Mivel mi itt élünk a háború fizikai, földrajzi közelségében és szomszédságában, minket az átlagos európai hatásnál is jobban sújtanak a háború negatív következményei, ezért nekünk Magyarországon, Közép-Európában elementáris érdekünk, hogy minél előbb béke legyen” – szögezte le.
„Azt sürgetjük, hogy a nemzetközi közösség végre azon intézkedéseket, döntéseket helyezze előtérbe, amelyek segítenek a béke elérésében, és végre szoruljanak háttérbe azok a törekvések, amelyek a háború eszkalációját, további folytatását, ne adj’ Isten kiterjedését kockáztatják” – mondta.
Szijjártó Péter ennek kapcsán világossá tette: a kormány továbbra sem szállít fegyvereket, nem is engedélyezi fegyverek közvetlen átszállítását és még csak tárgyalni sem hajlandó az esetleges újabb energetikai szankciókról.
Úgy vélekedett, hogy az elrendelt büntetőintézkedések nem járulnak hozzá a béke gyors eléréséhez és sokkal jobban sújtják Európát, mint Oroszországot.
A miniszter szavai szerint ezért inkább a mihamarabbi béketeremtésre kellene fókuszálni, ehhez pedig közvetlen párbeszédre lenne szükség a háborús felek között, ezért a megfelelő tekintéllyel rendelkező országoknak, nemzetközi szereplőknek adott esetben közvetítőként kellene fellépniük.
„Ugyanis ha a szankciók politikája folytatódik, ha továbbra is a háború eszkalációja irányába mutató fejlemények történnek, akkor Közép-Európa nagyon rosszul fog járni, és ezt mi el akarjuk kerülni” – jelentette ki.

Podoljak: Oroszország azért ágyúzza Enerhodart, hogy elrejtse „nukleáris bűntetteit”

Oroszország rendszeresen ágyúzza a zaporizzsjai atomerőműnek otthont adó Enerhodar várost azért, hogy „elrejtse nukleáris bűntetteit és az orosz propaganda számára olyan képet fessen, amelynek alapján az ukrán erőket okolhatják a támadásokért” – jelentette ki hétfőn Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren.

„A megszállt Enerhodar Oroszország általi cinikus és szisztematikus ágyúzása egy szervezett véres show-műsor, amelynek célja a helyi lakosság megfélemlítése, az ukrán fegyveres erők hibáztatása és az oroszok által elkövetett nukleáris bűntettek elfedése. A barbárokat nem érdekli, hány embert ölnek meg egy propagandaképért” – fogalmazott a tisztségviselő.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy hétfőre virradóra – Kijev szerint – Oroszország csapásokat mért az általa megszállt Enerhodar lakóövezetei ellen, amelynek következtében legalább tíz embert sebesítettek meg repeszek.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség küldöttségétől elvárja, hogy a zaporizzsjai atomerőműben tett látogatását követően egyértelműen jelentse ki hogy az orosz hadsereg jogsértéseket követett el. „Tudjuk, hogy Oroszország nemcsak Ukrajnát, hanem az egész világot nukleáris incidens veszélyének tette ki. A nemzetközi közösséget egyetlen követelésnek kell egyesítenie: az orosz csapatok vonuljanak ki a zaporizzsjai atomerőműből” – szögezte le stockholmi látogatása alatt tartott sajtótájékoztatóján.
A „Kahovka” elnevezésű ukrán műveleti alakulat arról számolt be, hogy áttörték az oroszok első védelmi vonalát az orosz csapatok által a február 24-én kezdődött Ukrajna elleni invázió elején orosz kézre került dél-ukrajnai Herszon közelében. A műveletről videofelvételt is közzétettek az interneten. Közleményük szerint az önkényesen kikiáltott szakadár „Donyecki Népköztársaság” 109. ezrede „visszavonult a herszoni régióban elfoglalt pozícióiból, az őket támogató orosz ejtőernyősök elmenekültek a csatatérről”. A videón egy oroszul beszélő katona panaszkodik, hogy az ukrán fegyveres erők áttörték az orosz csapatok első védelmi vonalát a megyében. Az Ukrajinszka Pravda című lapnak az ukrán fegyveres erőknél egy másik forrás megerősítette, hogy egyes területeken valóban áttörés történt az oroszok első védelmi vonalán, de szavai szerint korai még komoly eredményről beszéni. „Az ukrán fegyveres erők számos irányban megkezdték a támadó hadműveleteket Ukrajna déli részén” – mondta Natalija Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője.
A „Kahovka” hadműveleti alakulat hozzátette, hogy Herszon megyében gyakorlatilag egy híd sem maradt épen, amelyen az oroszok utánpótlást szállíthatnának, ugyanis az ukrán erők amerikai gyártmányú HIMARS rakéta-sorozatvetőkkel lerombolták valamennyit, és már csak gyaloghidak maradtak. Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte: múlt szombaton készült műholdfelvételek azt mutatták, hogy az orosz csapatok pontonhidat építenek közvetlenül az Antonyivszkij-híd mellett Herszonban, amelyet alaposan megrongáltak az ukrán csapások.
Az ukrán erők csapást mértek a Herszon megyei Beriszlavban egy gépgyártó üzem területén létesített orosz támaszpontra, amelyen az orosz csapatok haditechnikát, lőszereket tároltak és katonákat állomásoztattak – közölte Volodimir Litvinov, a járási katonai adminisztráció vezetője. Szavai szerint tűz ütött ki a bázison.
Közben Jurij Vitrenko, a Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezetője figyelmeztette az ország lakosságát, hogy a téli fűtési szezonban várhatóan 4 Celsius-fokkal lesz alacsonyabb a hőmérséklet a lakásokban a megszokottnál. „Az ukránok valószínűleg az elmúlt évtizedek leghidegebb télével néznek szembe” – hangsúlyozta. Jelezte, hogy a beltéri hőmérsékletet 17-18 Celsius-fokra állítják be, ami körülbelül négy fokkal a normál hőmérséklet alatt van, és azt tanácsolta az embereknek, hogy takarót és meleg ruhát vegyenek fel arra az esetre, ha a kinti hőmérséklet -10 Celsius-fok alá csökkenne. Vitrenko szerint az idén a fűtést később kapcsolják be az otthonokban és korábban leállítják.
„Nyugati pénzügyi támogatás nélkül nem lesz elég gázunk, ami azt jelenti, hogy nagyon nagy a kockázata az energiarendszer meghibásodásának is” – emelte ki a Naftohaz vezetője. Elmondta, hogy Ukrajnának körülbelül 10 milliárd dollárra van szüksége a gázbehozatalának fedezéséhez.

Ukrán ellentámadás indult Herszon környékén

Áttörte az első orosz védelmi vonalakat és ellentámadásba lendült az ukrán hadsereg az ország déli részén található Herszon város környékén. Azt ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy ez a hónapok óta tervezett, egymillió fős hadsereggel kivitelezett nagy ukrán ellentámadás kezdete, vagy csak egy kisebb előrenyomulás.

A helyszínről érkező hírek szerint az elmúlt napok komoly ágyúzásai után az ukrán csapatok több irányból egyszerre indultak meg, és több kisebb települést el is foglaltak. Az offenzíva célja a 300 ezer körüli lakosú Herszon kikötőváros visszafoglalása – írja a Telex.

Európa Tanács: aggasztó az erőszakos eltűnések száma Ukrajnában

Aggodalomra ad okot az Ukrajna elleni orosz offenzíva következtében erőszakkal eltüntetett emberek száma – hangsúlyozta Dunja Mijatovic az Európa Tanács emberi jogi biztosa hétfői közleményében.

Mijatovic az erőszakos eltűnések áldozatainak augusztus 30-i világnapja alkalmából közzétett sajtóközleményében felhívta a figyelmet: a jelentések szerint az orosz erők ukrán civileket, helyi tisztviselőket, újságírókat és emberi jogi aktivistákat raboltak el és tartottak fogva, visszavonulásuk után nem derült ki, mi lett velük és hol vannak.
„Minden, Ukrajnában eltűntnek nyilvánított személyt meg kell találni, és szabadon kell engedni. Az erőszakos eltűnések minden esetét megfelelően ki kell vizsgálni, és a felelősöket meg kell büntetni” – húzta alá a strasbourgi szervezet vezetője.
Véleménye szerint, az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy az erőszakos eltűnések általában hosszú távú problémává válnak, ami óriási szenvedést okoz az áldozatok hozzátartozóinak, és sérti emberi jogaikat. „A családoknak joguk van tudni hozzátartozóik sorsáról, és a társadalom egészének is joga van tudni az igazságot ezekről az eseményekről” – tette hozzá.
Kiemelte továbbá, hogy az erőszakos eltűnésekhez kapcsolódó igazságszolgáltatás elmaradása továbbra is súlyos probléma több európai országban, többek között Albániában, Azerbajdzsánban, Bosznia- Hercegovinában, Horvátországban, Cipruson, Georgiában, Koszovóban, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Oroszországban, Szerbiában, Spanyolországban, Törökországban, és Észak-Írországban.
A biztos határozott fellépést sürgetett az Európában eltűnt személyek és erőszakos eltűnések megoldása érdekében. „Ehhez meg kell erősíteni a nemzeti jogszabályokat, meg kell nyitni a levéltárakat, lehetővé tenni az exhumálási programokat és a földi maradványok azonosítását, büntetőeljárást kell indítani az elkövetők ellen, és jóvátételt kell nyújtani az áldozatoknak és családjaiknak” – húzta alá. Felszólította az európai országokat az ENSZ az erőszakos eltűnések elleni védelemről szóló nemzetközi egyezményének ratifikálására, amely véleménye szerint az első fontos lépés az ilyen bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása és megbüntetése, valamint az áldozatok és hozzátartozóik védelme felé.

Oroszország további 90 ezer katona mozgósítását tervezi

Oroszország további 90 ezer katona mozgósítását tervezi – írta közleményében az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának képviselője, Vagyim Szkibitszkij.

A képviselő szerint az oroszok önkéntes zászlóaljakat és tartalékosokat vonnak össze egy zászlóaljba. Valamint tart a toborzás a katonai körzeteikben is, hogy pótolják a veszteségeket – írta a Sky News.

Moszkva üdvözli a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség zaporizzsjai látogatását

Moszkva üdvözli a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) látogatását a jelenleg orosz kézben lévő Zaporizzsja Atomerőműben.

Hétfő reggel az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete közölte, hogy régóta várt szakértői delegációjuk úton van az erőműhöz.

Oroszország nemzetközi szervezetek melletti állandó bécsi képviselője, Mihail Uljanov azt mondta, reméli, hogy a NAÜ-misszió „számos találgatást eloszlat” az erőmű állapotával kapcsolatban – írta a Sky News az orosz médiára hivatkozva.

Rendkívüli uniós energiaügyi miniszteri találkozót hív össze Csehország

Csehország mint az Európai Unió Tanácsának soros elnöke szeptember 9-ére összehívta Brüsszelbe az Európai Unió energiaügyi minisztereinek rendkívüli tanácskozását- jelentette be Jozef Síkela cseh ipari és közlekedési miniszter hétfőn Prágában sajtótájékoztatón.

Síkela szerint a találkozón megvitatják a jelenlegi energiaválságot és a szükséges konkrét sürgősségi intézkedéseket.
A miniszter újságírók előtt azt mondta, hogy az európai energetikai piac összeomlott, ezért sürgős intézkedésekre van szükség. Az energiaválságért Síkela Oroszországot, Vlagyimir Putyin orosz elnök politikáját tette felelőssé. A másik fontos ok, hogy Európában nagy szárazság van, ami nehezíti a vízerőművek működtetését, illetve az a tény, hogy például Franciaországban jelenleg különböző okokból leállt az atomerőművek mintegy fele.
A Európai Unió energiaügyi tanácsának rendkívüli brüsszeli ülésén Síkela szerint a miniszterek megvitatják majd a gázárak maximálására tett javaslatot. Rámutatott, hogy a gáz az egyik legfontosabb alapanyaga az áramtermelésnek.
Jozef Síkela úgy vélte: ez az út kevésbé költséges megoldása a jelenlegi problémának, mintha az áramárakat kellene csökkenteni.

Újjáépítik az oroszok a mariupoli színházat

Újjáépítik az orosz megszállók a háborúban lebombázott mariupoli színházat, hogy elrejtsék a háborús bűneiket – írta Petro Andruscsenko, a város polgármesterének tanácsadója.

Mint ismeretes, a Donyeck Regionális Drámai Színházat civilek ezrei használták menedékhelyként légitámadások esetén márciusban. A támadásban körülbelül hatszáz civil vesztette életét. Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy szándékosan bombázta a színházat – írta a Sky News.

Az uniós miniszterek megvitatják az ukrán katonák kiképzési misszióját

Az Európai Unió védelmi és külügyminiszterei e heti prágai ülésükön megvitatják az ukrán katonák katonai kiképzési missziójának léltrehozási lehetőségeit.

„Unióként meg kell néznünk, hogy mit tehetünk még Ukrajna támogatása és az oroszok háborús költségeinek növelése érdekében” – fogalmazott Josep Borrell, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főképviselője a múlt héten.

Borell az is elmondta, hogy az Európai Unió külügyminiszterei nem valószínű, hogy a találkozójukon egyhangúlag támogatni fogják az vízumtilalom kivetését az orosz állampolgárokra.

Orosz katonai szóvivő: ukrán drónt lőttek le a zaporizzsjai atomerőműnél

Csapásmérő drónnal kísérelték meg vasárnap megtámadni az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőművet az ukrán fegyveres erők – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint kézifegyverekkel sikerült lelőni a drónt, amely a 1. számú speciális épület tetejére zuhant, amelyben amerikai eredetű nukleáris fűtőanyagot és szilárd radioaktív hulladékot tárolnak. Mint mondta, ezzel súlyos károkat és áldozatokat sikerült elkerülni, a műszaki személyzet továbbra is kézben tartja az atomerőmű zavartalan működését, a sugárzás szintje normális.
Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megyének a megszálló erők által kinevezett közigazgatásának vezetője hétfőn a Pervij Kanal televíziónak elmondta, hogy a lelőtt szerkezet egy amerikai gyártmányú kamikaze drón volt. Balickij szerint robbanótöltete a tetőbe csapódva felrobbant, de nagyobb kárt nem okozott.
Konasenkov beszámolója értelmében az ukrán fegyveres erők az éjszaka folyamán nyolc nagykaliberű lövedéket lőttek ki a kahovkai víztároló túlpartján lévő Nikopolból és Marganecből az atomerőmű közelében fekvő Enerhodar lakónegyedeire, aminek következtében civilek sérültek meg (a helyi hatóságik szerint tízen). Hozzátette, hogy két lövedék az atomerőmű közvetlen közelében robbant fel. A szóvivő szerint az orosz tüzérség a támadást elfojtotta.
Elmondta, hogy a Dnyipropetrovszk megyei Marganecnél nagypontosságú föld-föld fegyverek megsemmisítették az ukrán 108. területvédelmi dandár ideiglenes telepítési pontját és lőszerraktárát, valamint eltalálták az Ajdar és az Azov „náci” alakulat táborhelyét. Ennek következtében több mint száz ember életét vesztette, 20 haditechnikai eszköz és több mint háromezer rakétasorozatvető-lövedék pedig megsemmisült.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak kijelentette, hogy szó sincs demilitarizált övezet létrehozásáról a zaporizzsjai atomerőmű körül. Műszaki szakemberekre hárította annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy fontolóra vették-e a létesítménynek az orosz hálózatra való átkapcsolásának lehetőségét.
Peszkov szerint az orosz fél érdekelt abban, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) „régóta várt” missziója felkeresse az atomerőművet és továbbra is nyitott az együttműködésre. Hangsúlyozta, hogy Moszkva az ellenőrzése alatt álló területen szavatolni fogja a NAÜ-küldöttség biztonságát. Úgy vélekedett, az ukrán félre nemzetközi nyomást kell gyakorolni annak érdekében, hogy enyhítse az erőmű körüli katonai feszültséget.
Balickij a Rosszija 24 televíziónak azt mondta, hogy nem vár komoly eredményt a NAÜ-missziótól, amelynek a héten várható érkezéséről a Moszkva-barát hatóságokat nem értesítették.
Az orosz katonai szóvivő egyébként azt is elmondta, hogy Artemivszk (Bahmut) környékén elesett az ukrán 53. gépesített dandár és a Kraken alakulat több mint 30 embere, további mint félszáz pedig megsebesült. Az orosz harcászati légierő, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok az éjszak folyamán kilenc ukrán vezetésipontra, 142 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, 52 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint hat ukrán rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárra mért csapást. Az orosz harci gépek az elmúlt nap folyamán lelőttek két ukrán Szu-25-ös repülőt, a légvédelem pedig elfogott hat drónt, három Tocska-U ballisztikus rakétát, valamint 21 Vilha- és HIMARS-lövedéket.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn közzétett egy videót, amely a tárca szerint a Mikolajiv megyei Blagodatne község orosz légideszantosok általi elfoglalását mutatja be. A szakadár Donyecki Népköztársaság területvédelmi törzse közölte, hogy az orosz és a szakadár „szövetséges” erők bevették az Artemivszk (Bahmut) járásközponttól 16 kilométerre lévő Kodema települést, ahonnan az ukrán hadsereg tűz alatt tartotta Horlivkát. Ezzel a háború kezdete óta „felszabadított” települések száma 271-re nőtt.
A nap folyamán a szakadár és a háború során elfoglalt ukrajnai területek több településéről érkezett jelentés ukrán tüzérségi támadásról, egyebek között Donyeckből és Herszon megyei Kahovkai járásból.
A TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökség egy meg nem nevezett, újságíróknak nyilatkozó „katonai-diplomáciai forrásra” hivatkozva azt írta, hogy az orosz légierő és a légvédelmi erők gyakorlatilag felszámolták az ukrán légierő teljes képzett repülőállományát. Az informátor szerint Kijev az ukrán légierő harkivi katonai iskolája kadétjainak bevetésére kényszerült, akiknek kiképzését befejezni nem volt mód, az újoncokat pedig emiatt már az első vagy a második harci repülésükön lelövik.
Kudarcot vallottnak nevezte a nyugati országok azon kísérleteit, hogy Lengyelországban és más kelet-európai országokban toborozzanak szerződéses pilótákat szovjet repülőgépekre, mert akik beleegyeztek, azóta „már a sírban vagy kórházban fekszenek”. Az informátor azt mondta, hogy a Pentagon most az Egyesült Államokba menekült afgán pilótákat toboroz és képez ki Kaliforniában, aki majd a tervek szerint Lengyelországon keresztül jutnak el Ukrajnába. Azt is hangoztatta hogy a különleges műveleti egységekben szolgált afgánokat is megpróbálják Ukrajnába leszerződtetni.
Az orosz védelmi minisztérium legfrissebb összesítése szerint a háború kezdete óta az ukrán légierő 276 ukrán repülőgépet és 148 helikoptert veszített. A Moszkva által közölt ukrán veszteségi adatokat más forrás nem erősítette meg.

ORFK: 17 167-en érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 7055 ember lépett be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 10 112-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 465 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 545-en – köztük 170 gyermek – érkeztek az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Az orosz hadsereg tüzet okozott a zaporizzsjai atomerőmű közelében

A drónt is bevető sikertelen provokáció után az oroszok nem álltak meg, hanem tüzet okoztak a zaporizzsjai atomerőmű közelében. Öt aknát engedtek el az atomerőmű part menti területén, ezek többsége elsüllyedt a vízben.

A céljuk biztosítani a szárazföldet az állomással szomszédos tengerparti területen. A „kamikazedrónok” használatával további provokációra készülhetnek – közölte az Enerhodar.

A rasszisták minden módszert bevetnek a békés lakosság megfélemlítésére – írják a közösségi csatornán.

Enerhoatom: Oroszországot is elérné a sugárfelhő egy atomkatasztrófa esetén

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat vasárnapi közleményében arra figyelmeztetett, hogy ha valamilyen súlyos baleset történne a zaporizzsjai atomerőműnek akár egy energiablokkjában is, a sugárfelhő nemcsak Ukrajna déli részére, de Oroszország déli, délnyugati területeire is kiterjedne. Ezt az augusztus 29-re előrejelzett széljárás alapján számították ki.

A vállalat javasolta, hogy a veszélyeztetett területeken lakók megelőzés céljából kezdjenek el jódot szedni, és lehetőleg minél kevesebbet menjenek ki az utcára.

Osztrák kancellár: véget kell vetnünk ennek az őrületnek, ami most az energiapiacokon zajlik

Az Európa-szerte emelkedő energiaárak miatt Karl Nehammer osztrák kancellár vasárnap felszólította az Európai Uniót (EU), hogy válassza le a villamos energia árát a gáz áráról, hogy megakadályozza azoknak a további emelkedését. Szorgalmazta azt is, hogy az EU vezessen be ársapkát az áramdíjakra.

Mint mondta, „nem hagyhatjuk, hogy Putyin döntsön mindennap az energia áráról” – számolt be a Guardian.

A villamosenergia-áraknak csökkenniük kell. Véget kell vetnünk ennek az őrületnek, ami most az energiapiacokon zajlik – nyilatkozta az osztrák kancellár.

Ausztria gázellátása jelentős mértékben függ az orosz piactól, viszont az elektromos áram nagy részét megújuló energiaforrásokból állítják elő. A Reuters hírügynökség megjegyezte: Ausztriában sokan egyre inkább értetlenül figyelik, hogy az energiapiacon az áram és a gáz ára mégis szorosan összefügg.

Petr Fiala, a soros EU-elnökséget betöltő Csehország kormányfője pénteken bejelentette, hogy hamarosan összehívják a tagállamok energiaügyi minisztereinek sürgősségi tanácskozását. Nehammer megerősítette, hogy az áramdíjak leválasztásának terve szerepelni fog az ülés napirendjén – írja az Index.

Oroszország állítja, eltaláltak egy helikopterek javítását szolgáló ukrán létesítményt

Oroszország azt állítja, hogy az ukrajnai Zaporizzsja régióban található Motor Sich gyár műhelyeit találta el.

A létesítményben az ukrán légierő számára készült helikoptereket javítják – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A konfliktusról szóló frissítésben az orosz védelmi minisztérium azt mondta: az orosz légierő nagy pontosságú fegyverei Zaporozsje városában, a Motor Szecs üzem területén találat érte azokat a gyártóműhelyeket, amelyekben az ukrán légierő helikoptereit javítják.

Arról is beszámoltak, hogy az ukrán erők az elmúlt két napban a zaporizzsjai atomerőművet lőtték. Ukrajna és Oroszország továbbra is egymást vádolja az erőműt ért támadások miatt.

Két rakéta csapódott be Harkiv központjában

Igor Tyerjeohov, Harkiv polgármestere két orosz rakétatámadásról számolt be a város központjában – közölték Telegramon.

Egy adminisztratív épület megsemmisült. Áldozatok nincsenek – olvasható a jelentésben.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine