Az orosz-ukrán háború 186. napja – FRISSÜL

Immár száznyolcvanhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán katonai célpontokra és hadiüzemre mért csapásokról számolt be az orosz katonai szóvivő

Miközben az orosz offenzíva következtében mintegy 250 ukrán katona életét vesztette Szolvjanszknál és csapások érték a Motor Szics ukrán hadiüzem helikopterjavító kapacitásait is, a zaporizzsjai atomerőműben ukrán belövések miatt csővezetékek sérültek meg – derült ki a vasárnap kiadott orosz hivatalos tájékoztatásból.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve közölte, hogy az orosz légierő precíziós fegyverei a donyecki régióban lévő Szlovjanszknál megölték az ukrán 95. légideszant rohamdandár mintegy 150 katonáját, megsemmisítve 10 páncélozott és egyéb járművet is, ugyanitt a tartalékos-kiképzőközpontban pedig több mint száz ember vesztett életét. Mint mondta, az ukrán 241. területvédelmi dandár 204. zászlóaljának veszteségei Artemivszknál (Bahmutnál) elérték a létszámának 60 százalékát, aminek következtében a Liman operatív-taktikai csoport parancsnoksága a megmaradt állományt Kijevbe vonta vissza a létszám feltöltésére.
A tábornok szerint nagypontosságú levegő-föld fegyverek találták el Zaporizzsjában a Motor Szics gyárnak a harci helikoptereket javító üzemeit.
Az orosz taktikai légierő gépei, valamint a tüzérségi és rakétaerők a beszámoló értelmében három ukrán vezetésipontra, 42 lőállásban lévő tüzérségi egységre, 139 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, egy üzemtároló létesítményre, valamint nyolc rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárra mértek csapást. A légvédelem hat drónt és egy Tocska-U ballisztikus rakétát lőtt le, és elfogta az ukrán Vilha és a HIMARS rakétasorozatvetők 28 lövedékét, egyebek között Herszon megyei hidak és a kahovkai vízerőmű térségében.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 274 repülőgépet, 148 helikoptert, 1 826 drónt, 370 légvédelmi rakétarendszert, 4 400 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 822 rakétasorozatvetőt, 3349 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5095 speciális katonai járművet veszítettek.
Konasenkov szerint az elmúlt nap folyamán két ukrán tüzérségi támadást regisztráltak a zaporizzsjai atomerőmű ellen, amelyek során kilenc lövedéket lőttek ki. Ezek egyike a 2. számú speciális épület tetejére esett, amelyben az orosz TVEL társaság új nukleáris fűtőelemei mellett szilárd radioaktív hulladékot tárolnak. A repeszektől az üzem területén megsérültek a csővezetékek. A szóvivő szerint az orosz tüzérség elfojtotta a Dnyipropetrovszk megyei Marjivka felől érkező tüzet, a sugárzási helyzet az atomerőmű környékén továbbra is normális.
A Donyec-medence szakadárok ellenőrizte több településéről, valamint a megszállt Zaporizzsja megyei megszállt Melitopol egyik elővárosából és a Herszon megyei Novaja Kahovkából és a kahovkai vízierőmű környékéről is jelentettek a helyi hatóságok vasárnap folyamán ukrán tüzérségi támadást.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton elrendelte, hogy az Oroszországba február 18. óta ukrán útlevéllel belépett személyek határozatlan ideig élhessenek és dolgozhassanak az országban. Moszkvában nem az Ukrajna ellen február 24-én elindított támadástól, hanem a Donyec-medence elleni ukrán tüzérségi csapások egy héttel korábban megkezdődött felerősödésétől számítják a konfliktus kiéleződésének kezdetét.
Az ukránok korábban egy fél éven belül legfeljebb 90 nap erejéig tartózkodhattak Oroszországban, a hosszabb tartózkodáshoz vagy munkavállaláshoz külön engedélyt vagy munkavállalási engedélyt kellett beszerezniük. Az új intézkedés lehetővé teszi, hogy az ukrán állampolgárok és az Oroszország által függetlennek elismert ukrajnai szakadár délkeleti régiókból érkezők munkavállalási engedély nélkül dolgozzanak Oroszországban.
Egy másik rendeletben Putyin szociális juttatásokra jogosította fel az Ukrajnából érkezetteket, köztük a nyugdíjasokat, a fogyatékkal élőket és a terhes nőket. Moszkva szerint február óta 3,6 millió ukrán állampolgár, köztük 587 ezer gyermek érkezett Oroszországba.

Az ukrán erők megsemmisítették az oroszok egyik bázisát Melitopolban

Az ukrán erők eltalálták az egyik legnagyobb orosz katonai bázist az ország keleti részében, Zaporizzsja megyében lévő Melitopolban – közölte vasárnap Ivan Fedorov, az orosz megszállás alatti város polgármestere.

A városvezető szavai szerint a megsemmisült orosz támaszpont az Avtokolorit autó-, traktor- és mezőgazdasági gépgyártáshoz szükséges színes öntöttvasat előállító üzem területén állt.
Fedorov beszámolt még arról is, hogy Melitopol közelében, Mirnij településen az ukrán hadsereg megsemmisített egy épületet, amelyben a térség Ukrajnától való elszakadásáról szóló „népszavazást” készítették elő. Megjegyezte, hogy az elmúlt három hétben „minden nap történik valami az oroszokkal a régióban”.
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat vasárnapi közleményében arra figyelmeztetett, hogy ha valamilyen súlyos baleset történne a zaporizzsjai atomerőműnek akár egy energiablokkjában is, a sugárfelhő nemcsak Ukrajna déli részére, de Oroszország déli, délnyugati területeire is kiterjedne. Ezt az augusztus 29-re előrejelzett széljárás alapján számították ki.
A vállalat javasolta, hogy a veszélyeztetett területeken lakók megelőzés céljából kezdjenek el jódot szedni, és lehetőleg minél kevesebbet menjenek ki az utcára.
Dmitro Zsivickij, az északkeleti Szumi megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy a régiót ért szombati orosz támadásokban két polgári lakos sérült meg, egy falunak pedig a teljes infrastruktúrája károsodott.
Az ukrán vezérkar vasárnap reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán katonák a Donyec-medencében az orosz erők offenzíváját három irányban verték vissza: Szlovjanszk, Avgyijivka és Bahmut felé.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál a CNN amerikai hírtelevízió egy háttéranyagára hivatkozva arról írt, hogy az ukrán erők egyre gyakrabban használnak egy ellenállási módszert, amelyet az Egyesült Államokban dolgoztak ki a közelmúltban. Ezt különösen az Oroszország által Ukrajnától még 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten véghezvitt robbantássorozat bizonyítja.
Ez az „ellenállás operatív koncepciója” (Resistance Operating Concept/ROC), amelyet az Egyesült Államok a NATO-val és más szövetségeseivel együtt dolgozott ki 2013-ban, miután Oroszország 2008-ban háborút vívott Grúziával. A CNN megjegyzi, hogy eleinte csak Észtország, Litvánia és Lengyelország fejezte ki lelkesedését, de a Krím 2014-es orosz megszállása után, amely Ukrajnát és a Nyugatot is megdöbbentette, gyorsan megnőtt az érdeklődés a módszer iránt. A koncepció szerint nem cél lázadás szítása vagy támogatása, hanem olyan erők törvényes úton történő bevetése, amelyek a szuverenitás helyreállítása érdekében akciókat hajtanak végre a külföldi megszállók ellen.
A CNN szerint ugyanakkor az ellenállásban nemcsak az ukrán hadsereg, hanem az ország polgári lakossága is részt vesz. Az ország kormányzata erőszakos cselekményekre hívhatja fel a lakosságot, mint például Molotov-koktélok használatára, szándékos gyújtogatásra és ellenséges járművek szabotálására. Ezen túlmenően széles körű üzenetküldő kampányra buzdíthat az ellenséges üzenetek terjedésének megakadályozása és a lakosság összetartásának megőrzése érdekében.
Ukrajnában a háború kezdete óta terjednek az orosz tankok elleni ukrán csapásokról készült videók – amelyeket gyakran pop- vagy heavy metal zenei aláfestéssel tesznek közzé az interneten -, vagy éppen kóbor állatokat megmentő ukrán katonákról készült felvételek – mutatott rá az amerikai televízió. A CNN megjegyezte: „szándékosan vagy sem, ez az ellenállás részévé vált, lehetővé téve Ukrajnának, hogy a maga javára alakítsa a nyugati média címlapjait, és minél emberségesebb képet fessen az ukrán hadsereg tagjairól”.
A CNN kiemelte, hogy az ellenállás élén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök áll, aki „késő esti beszédeivel és gyakori nemzetközi szereplésével nem hagyja, hogy a világ megfeledkezzen az ukrajnai háborúról. Frontlátogatásaival is foglalkozik a világsajtó, ezzel szemben viszont Vlagyimir Putyin orosz elnököt ritkán lehet látni „a Kremlen vagy Szocsin kívül”. Az üzenetek özöne pedig külföldi támogatási hullámot váltott ki, és egyre több fegyver- és lőszerutánpótlást kap Ukrajna – vélekedett a CNN.
Mark Schwartz nyugalmazott altábornagy – aki a módszer kidolgozása idején az Európai Különleges Műveleti Parancsnokságot vezette – a CNN-nek azt mondta, hogy az ukránok minden erőforrás mellett időnként néhány meglehetősen szokatlan eszközt használnak az orosz fegyveres erők aláaknázására. „Egyszerűen elképesztő látni, hogy a hihetetlen számú halálos áldozat és a súlyos veszteségek ellenére az ellenállásra való eltökéltségük nem lankad” – emelte ki Schwartz.
Kevin Stringer nyugalmazott ezredes, aki a módszert kifejlesztő csapatot vezette, kifejezte meggyőződését, hogy a közelmúltban a Krím félszigeten végrehajtott robbantássorozatok jellemzői ennek a harcmodornak a használatát mutatják.

Stoltenberg: a NATO megerősíti jelenlétét az Északi-sarkvidéken

Az orosz fenyegetés miatt a NATO megerősíti jelenlétét az Északi-sark térségében – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak.

Jens Stoltenberg elmondta, hogy Oroszország egyre aktívabb a térségben, sorra nyitják meg újra a szovjet időkben kiépített bázisokat, amelyeken legmodernebb fegyvereiket, köztük hiperszonikus rakétákat állomásoztatnak és tesztelnek.
Ezért a NATO-nak is meg kell erősítenie jelenlétét. A munka már el is kezdődött, a szövetség így elsőként tengerészeti felderítő és járőr repülőgépekbe ruház be, hogy pontos képet alkothasson arról, mi is zajlik „fenn, a messzi északon”, majd még tovább fokozza „erőfeszítéseit” – fejtette ki Jens Stoltenberg, aki a napokban Justin Trudeau kanadai kormányfővel látogatást tett Kanada sarkvidéki területén.
Mint mondta, a régió stratégiai szempontból igen fontos a NATO-nak, mert „döntő jelentőségű összeköttetés Európa és Amerika között, és itt a legkisebb a távolság Észak-Amerika és Oroszország között”.
Hozzátette, hogy Oroszország mellett Kína is fokozott érdeklődést mutat az Északi-sarkvidék iránt.
A Welt am Sonntag összeállításában kiemelte, hogy a NATO-főtitkár első alkalommal kereste fel Kanada sarkvidéki területét.
Hozzátették, hogy az Északi-sark térsége gazdag természeti erőforrásokban, a jégpáncél alatt található például a világ földgázkészletének harmada és kőolajkészletének 16 százaléka, az éghajlata pedig a globális átlagnál háromszor gyorsabban melegedik, ami megkönnyíti az erőforrások kiaknázását és lehetőséget ad új kereskedelmi útvonalak megnyitására.
Moszkva törekvéseit jellemezve idézték Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy nemrégiben tett kijelentését az Északi-sarkvidékről, miszerint „mindenki számára régóta teljesen világos, hogy ez a mi területünk, ez a mi földünk”.

Robbanások Melitopolban

Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere elmondta, hogy helyi idő szerint hajnali 1 óra körül robbanásokat hallottak az oroszok által megszállt városban. További részletek jelenleg nem állnak rendelkezésre.

Hat, mezőgazdasági termékeket szállító hajó futott ki ukrán kikötőkből

Hat, mezőgazdasági termékeket szállító hajó hagyta el az ukrán kikötőket vasárnap reggel – közölte a török védelmi minisztérium.

A mezőgazdasági termékek exportja Ukrajnából egy humanitárius folyosón keresztül történik, azt a török, az orosz és az ukrán hadsereg, valamint az ENSZ képviselői alkotta közös koordinációs központ (JCC) felügyeli. Minden hajót megvizsgálnak, mielőtt azok belépnek a Boszporuszba. Hasonló intézkedéseket alkalmaznak az Ukrajnába tartó üres teherszállító hajókra is.

A JCC folyamatosan tájékoztatja a gabonaszállításban részt vevő feleket a hajók pontos tartózkodási helyéről és útvonaláról, így mind az orosz, mind az ukrán, mind pedig a török katonaság óvni tudja azokat, és biztosítani tudják a tíz tengeri mérföldes (18,5 kilométer) biztonsági zónát a hajóknak a humanitárius tengeri folyosó mentén.

Ukrajna a világ egyik legjelentősebb gabonaexportőre. Az ukrajnai háború februári kezdete óta az ukrán gabona fekete-tengeri exportja megbénult, ami az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) szerint negyvenhétmillió ember akut éhezését okozta világszerte. A gabonaexport újraindításáról júliusban az ENSZ és Törökország közvetítésével született megállapodás.

Johnson szerint Putyin élvezi a háborút

Putyin élvezi az Ukrajna ellen indított háborút, és az orosz elnök tehet arról is, hogy Európában már az egekbe szöktek az energiaárak – jelentette ki Boris Johnson a Sky News beszámolója szerint. A leköszönő brit miniszterelnök nehéz telet, a háztartásoknak hatalmas plusz kiadásokat jósolt, egyúttal előrevetítette azt is, hogy – szerinte – az engedékenyebb európai politikusok a hideg közeledtével enyhíteni fognak a szankciókon, és „koldulni fognak az orosz gázért és olajért”.

Brit hírszerzés: Oroszország nem biztos, hogy érdemben növelni tudja harci erejét

A brit hírszerzés szerint nem világos, hogy Oroszország a fegyveres erők létszámának növekedését több önkéntes „szerződéses” katona toborzásával vagy a sorkatonaságra vonatkozó éves célszámok feloldásával próbálja-e majd pótolni.

Vlagyimir Putyin elnök ezen a héten írt alá egy rendeletet, amely az ország fél éve tartó ukrajnai inváziója nyomán 1,9 millióról 2,04 millióra növeli a fegyveres erők létszámát – emlékeztet az Index.

A brit védelmi minisztérium legfrissebb tájékoztatása szerint a most hatályos orosz jogszabályok alapján a rendelet valószínűleg nem fog „érdemi előrelépést” jelenteni Oroszország harci erejének növelésében. Ennek oka, hogy Oroszország több tízezer katonát veszített, nagyon kevés új szerződéses katonát toboroznak, és a sorkatonák technikailag nem kötelesek orosz területen kívül szolgálni.

Ukrajna és Oroszország továbbra is egymást vádolja az atomerőmű megtámadásával

Az ukrán és orosz erők továbbra is egymást vádolják a zaporizzsjai atomerőmű közelében történt támadásokkal – írja a The Guardian.

Ukrajna szerint az orosz erők a komplexum közelében lévő területekre lőnek, Oroszország pedig azt állítja, hogy ukrán lövedékek csapódtak be abba az épületbe, ahol nukleáris üzemanyagot tárolnak

Az ukrajnai Dnyipropetrovszk régió kormányzója, Valentyin Reznyicsenko szerint orosz Grad rakéták és tüzérségi lövedékek mértek csapást Nyikopol és Marhanetsz városokra, amelyek a Dnyeper folyó túlpartján, 10 kilométerre vannak a délkelet-ukrajnai erőműtől.

Igor Konyaszenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, az ukrán erők Marhanetszből lőtték az üzemet. A beszámolója szerint tizenhét ukrán lövedék találta el az erőművet az elmúlt napon, és találat ért négy nukleáris üzemanyagot tároló épületet is – összegez az Index.

Több irányba is megakadályozták az orosz erők offenzíváját

Az ukrán fegyveres erők megakadályozták az oroszok offenzíváját Szlavjanszk, Bahmut és Avdijivka irányába – számolt be az ukrán hadsereg Facebook-oldalán.

Azonban a jelentés szerint továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy az orosz hadsereg Kalibr típusú, tengerről indítható cirkálórakétákat vet be az infrastrukturális létesítmények ellen.

Valamint folytatódtak a támadások Harkiv irányába is. Az ellenséges haderő ágyúzást hajtott végre Harkiv, Pobeda, Protopopovka, Gusarkova, Szlatino, Ivanovka, Petrovka, Russzkaja, Lozovaja és Szosznovka települések ellen – írta az Unian ukrán hírügynökség.

Több mint 22 ezren érkeztek Ukrajnából szombaton

Az ukrán-magyar határszakaszon 7445-en léptek be szombaton Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 14 566-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap.

A beléptetettek közül a rendőrség 304 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írta az ORFK közleményében.

Tudatták továbbá, hogy vonattal 104-en – köztük 24 gyermek – érkeztek az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Ekkor hajlandóak tárgyalni az oroszok

Oroszország megerősítette, hogy akkor hajlandóak tárgyalni Kijevvel, ha az ukránok megadják magukat és leteszik a fegyvert. Leonid Slutszky, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke szerint az ukránoknak meg kell adniuk magukat, drasztikusan csökkenteniük kell a fegyveres erőik létszámát, és végre kell hajtaniuk a „nácitlanítást” – írja az Izvesztija Slutszky Telegram-bejegyzése alapján, mindezt az Origo idézi.

Az orosz hadsereg már 160 ezer katonát bevetett

Az ukrán hírszerzés információi szerint az orosz hadsereg a háború kezdete óta már 160 ezer katonát bevetett.

Vadim Szkibicki, az ukrán hírszerzés vezetőségének egyik tagja a Kijev Independentnek elmondta: az orosz nemzeti gárda embereinek létszáma még ezen felül számolandó – őket bízták meg az oroszok által ellenőrzött szakadár területek kontrollálásával.

Az Egyesült Államok tengeren szállít fegyvereket Ukrajnába

A Pentagon az elmúlt hónapokban kiterjesztette az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat a légi szállítás helyett a tengeren keresztül – írja a Washington Post.

A tengeri fegyverszállítás néhány héttel az orosz invázió kezdete után kezdődött, de tavasszal jelentősen kibővült, amikor Washington elkezdte Kijevet ellátni tarackokkal és más nehézfegyverekkel, amelyekhez folyamatos lőszerutánpótlásra van szükség. A lap megjegyzi, hogy bár a légi úton történő szállítások hatékonyabbak, a tengeri szállítás nagy mennyiségű áru szállítását teszi lehetővé, ami lehetőséget ad Kijevnek arra, hogy fegyverkészleteket halmozzon fel – összegez az Index.

Hat víz alatti drónt kapnak az ukránok aknamentesítésre

Az Egyesült Királyság hat víz alatti drónt ad az ukránoknak, valamint kiképzi azok kezelőszemélyzetét is. A drónok az aknamentesítést segítik majd, érzékelőik segítségével ugyanis képesek felderíteni, lokalizálni és beazonosítani az aknákat, hogy az ukrán haditengerészet megsemmisíthesse azokat, írja a brit védelmi minisztérium Twitteren. A hat drónból hármat az Egyesült Királyság készleteiből biztosítanak, további hármat pedig újonnan vásárolnak. A könnyű szerkezetet sekély part menti környezetben való használatra tervezték, de akár 100 méteres mélységben is hatékonyan működnek. Az ukrán haditengerészet több tucatnyi tagját fogják megtanítani a drónok használatára az elkövetkező hónapokban, az első csoport már el is kezdte a kiképzést, írja közleményében a minisztérium a Telex cikke szerint.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine