Lázár János: van még egy házi feladatom, 2024-re vissza akarjuk szerezni a vásárhelyiek bizalmát (videóval)

2023-ban és 2024-ben a háború miatt igencsak szűkében leszünk a forrásoknak. Kevesebb pénzből többet és jobban kell építeni idehaza a következő években. A cél, hogy 2030-ra ne lehessen észrevenni a különbséget, ha Hegyeshalomnál valaki átjön Ausztriából Magyarországra – mondta el a tihanyi Tranziton Lázár János. Az építési és beruházási miniszter arról is beszélt, kiemelt kormányzati szándék, hogy megerősítsék a vidéket, a vidéki középosztályt, s a magyar vállalkozókat hozzák helyzetbe. A politikus emellett „házi feladatának” nevezte, hogy 2024-ben a polgári oldal visszaszerezze a jelenleg egy „bukott ember” által túszul ejtett Hódmezővásárhelyt. Cikkünkben a mintegy 80 perces beszélgetés videóját is megtekinthetik!

„Tégláról téglára. A következő időszak beruházásai” – ez volt a címe annak a kerekasztal-beszélgetésnek, ahol szombaton délután Lázár Jánost kérdezték Tihanyban a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpón. Az építési és beruházási miniszter kiemelte: Európa és benne Magyarország pénz szűkébe került, mégpedig a háború miatt. Leszögezte, hazudik a liberális mainstream, amikor azt állítja, hogy a háború nélkül is gazdasági problémáink lennének, hiszen Brüsszelből is sok milliárd eurónyi forrás jár még nekünk ebben a ciklusban, s 5-10 százalékos gazdasági növekedést mutatott fel az ország. A háború miatt szöktek az egekbe az energiaárak, illetve szabadultak el a kamatok, ez szűkítette be a mozgásterünket. Ebben a helyzetben kért tőle segítséget a miniszterelnök, hogy vizsgálja felül és menedzselje az építkezéseket, a beruházásokat.

Lázár János elmondta, egyesével, tételesen kell felülvizsgálni sok ezer beruházást. Alapelv, hogy torzóban semmi sem maradhat az országban, legyen szó állami vagy civil építkezésről. Még javában zajlik a munka, de már 2100 milliárd forintnyi tervezett – jellemzően a közinfrastruktúrát érintő – projektet függesztettek ugyanakkor fel a pénzszűke miatt, ezekben 2025–26 előtt nem várható egy kapavágás sem. A tárcavezető szerint ugyanis nem valószínű, hogy gyorsan véget ér a háború, s megszűnnek annak következményei. Reméli, lesz megállapodás Brüsszellel az uniós forrásokról, de nincs egyszerű dolgunk, mert Navracsics Tibor „nem úriemberekkel tárgyal, hanem gazemberekkel”, s miközben az EU-pénzek érkezése nem kegy, hanem jár nekünk, „az unió azt kéri tőlünk, köpjünk fel, s álljunk alá”. A jelen helyzetben Lázár feladata, hogy előkészítse a beruházásokat arra az időszakra, amikor majd lesznek források – hangzott el. Ennek válságálló pénzköltésnek kell majd lennie. „Kevesebből többet és jobban építeni, ez a mottó. A felfüggesztési pont pedig az, hogy 2030-ra olyan országot építsünk, ahol nem lehet érezni a különbséget, mikor valaki Ausztria felől átlép Magyarországra” – húzta alá a miniszter. Hozzátette: erős, független, szuverén, jóval gazdagabb országot akarnak építeni, ehhez olyan beruházásokra van szükség az oktatásban, az egészségügyben, az iparban és a gazdaságban, melyek GDP-t termelnek. A cél, hogy az államadósság a GDP 80 százaléka helyett 50 százalék körül legyen, s növekedjenek a devizatartalékaink.

A tárcavezető nem rejtette a véka alá, határozott kormányzati szándék egy olyan nemzeti vállalkozói réteg kiépítése, mely bírja az állam támogatását. Mint kifejtette, a miniszterelnöktől is azt a feladatot kapta, hogy az építőiparban is a magyar vállalkozásoknak kedvezzenek, ahogyan egyébként ezt más országok, így az EU nyugati tagállamai is teszik a saját vállalkozóikkal a beruházások kapcsán. Így a jövőben arra törekednek majd, hogy a hazai projekteknél magyarok tervezzenek, magyar mérnökök közreműködjenek, magyarok végezzék a kivitelezést magyarok javára, itthoni építőanyagokból. Ettől még sok szegmensben nagyon messze járunk – fájlalta Lázár János. Hozzáfűzte, hogy a helyzet megváltozzon, az állami beruházások rendjéről szóló, a tárcája által hamarosan benyújtandó törvény számos ponton – az európai normák mentén – kedvezni akar a magyar vállalkozóknak. Azt akarják, hogy jusson is, maradjon is, vagyis átlátható körülmények között a magyar vállalkozók kapják meg, ami őket illeti, de az állam érdekeit is meg fogják védeni. Többek között azt javasolják, hogy legyen érvénytelen az a közbeszerzés, ahol csak egy ajánlat van, az érvényességhez legalább két ajánlat legyen szükséges. A magyar vállalkozóknak pedig – boncolgatta – arra kell összpontosítsanak, hogy automatizáljanak, robotizáljanak, fordítsanak az innovációra, legyenek költséghatékonyabbak, fejlesszenek ennek érdekében, ez ugyanis az állam elvárása.

„A budapestiek jól fognak velem járni, a vidékiek meg még jobban” – folytatta Lázár János, aki arra is kitért, Budapest csodálatos világváros és a nemzet fővárosa, ekként tekint rá a kormány és a Fidesz is, s szeretné, ha a Kárpátoktól délre eső régió központja lenne. Fejlesztésére odafigyelnek, de a kialakult gazdasági helyzetben türelmet kérnek a budapestiektől, mert a vidéknek is meg kell kapnia a fejlesztéseket. A miniszter azt mondta, ma már Debrecent, Miskolcot, Nyíregyházát, Zalaegerszeget, Győrt, Kecskemétet sem lehet zárójelbe tenni. Így például szükséges azt vizsgálni, a Hódmezővásárhely és Szeged között megépült tram-train mintájára vidéken hol lehet és érdemes elővárosi vasutakat létesíteni. „A vidék támogatása, a vidék fejlesztése a magyar jobboldal számára a politikai realitás. Olyan ember vagyok, aki nem hagyja ezt szó nélkül, ezt mindenki tudja rólam. Aki lemond a vidékről, az politikai öngyilkosságot követ el. Nekünk szükségünk van a nagyvárosokra, a közepes városokra és a falvakra. Nem hagyhatjuk, hogy a vidéki ember legyen a vesztese a következő időszak nehézségeinek” – húzta alá, hozzátéve: alulról nyitott középosztály szervezését tűzték ki célul, melynek részeként a vidéki középosztály megerősítését tűzte zászlajára a kormányzat.

Azt is elárulta, nem száműzetésként élte meg a 2018 és 2022 közötti éveket, hanem óriási esélyként: a választókerületével és Mezőhegyessel foglalkozva azon tudott dolgozni, hogy a globalizáció és az urbanizáció szorításában miként lehet vonzóvá tenni a fiataloknak a vidéki, a falusi életformát. Rengeteg időt, energiát fordított erre, s fantasztikus képességű polgármesterekben lelt társakra, a közösen kialakított modelleket igyekszik átültetni a nagypolitikába – ismertette hitvallását.

Lázár János a beszélgetés során személyes „házi feladatának” nevezte, hogy az egy „bukott ember” által túszul ejtett Hódmezővásárhelyt 2024-ben visszaszerezze a polgári oldal. „Arra törekszünk, hogy visszanyerjük a választók bizalmát. Sok a feladat és a tennivaló, de be szeretném bizonyítani, hogy jó munkával és tisztességgel újra méltók lehetünk a bizalomra” – fogalmazott.

Végül hangsúlyozta: természetesen vannak tervei és elképzelései hosszabb távon is, de a legfontosabb számára, hogy Magyarország milyen ország lesz 2030-ra. Korábban az 1910-es évek elején és az 1930-as évek végén tudtunk felzárkózni a Lajtán túli világhoz, most megint szűkülhet az olló, de egy újjáalakuló világrendben kell újrapozicionálni hazánkat. Meglátása szerint az ország és a polgári politikai közösség számára ezt a továbblépést csakis az Orbán Viktor vezette Fidesz tudja biztosítani, lehetővé téve, hogy a 2030-2034-re elérjünk arra szintre, ahol akkor Ausztria vagy Németország áll. Ugyanakkor – húzta alá – oda kell rá figyelni, hogy ne rutinból történjen a kormányzás, hanem mindig meglegyen benne a megvalósítási képesség. Egyfajta „ősbűnnek” minősítette ugyanis, hogy tíz évvel az erről szóló politikai döntés után Paks 2 még nem készült el, pedig ha ma áramot, energiát termelne, sokkal, de sokkal kevésbé kellene aggódnunk az energia- és gazdasági gondok miatt.

Fotó: Facebook/Tranzit