Hétfőn ünnepli a katolikus egyház Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét.

    A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében idézték Ferenc pápa Szűz Máriával kapcsolatos szavait: „A Szűzanya az a csillag, aki utat mutat nekünk. (.) Ahogy a zsinat is tanítja, ő +a biztos remény és vigasztalás jeleként ragyog Isten zarándok népe számára.+”

    Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariaenek, azaz „a Szentséges Szűz elszenderülésének” neveztek. A 6. században egész keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték – áll a sajtóanyagban.

    XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe” – írták.

    Hozzátették: az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezik Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.

    Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük akkor is, ha nem vasárnapra esik.

    Magyarországon több székesegyház – köztük az esztergomi bazilika – és számos templom tartja ezen a napon a búcsúját, vagyis ünnepli a védőszentjét.