Elemző: Orbán Viktor nemzetközi véleményvezérré vált

Dallasi beszédével szintet lépett a magyar miniszterelnök, a nyugati jobboldal egyik renovátoraként szólalt meg – állítja az Indexnek nyilatkozó szakértő, Kovács János.

Amint arról a Promenad24 is beszámolt, Orbán Viktor csütörtökön Dallasban, a világ egyik legnagyobb konzervatív politikai rendezvényén, az amerikai CPAC-en (Conservative Political Action Conference) tartott nagyívű nyitóbeszédet. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője úgy értékelt: a balliberális oldal valósággal sokkot kapott az előadástól és annak fogadtatásától. „Orbán Viktor ma a világ legsikeresebb konzervatív, jobboldali vezetője, ezért támadja ilyen erővel őt a globális baloldal” – jegyezte meg.

Az Index által megkérdezett másik elemző, Kovács János úgy látja, hogy Orbán Viktor nemzetközi véleményvezéri ambíciói most érnek be. „Lehet, hogy az általa képviselt állam- és társadalomfelfogás jelenleg ellenzékben, illetve kisebbségben van a nyugati társadalmakban, de kevés olyan politikai vezető van, aki igyekszik – mintegy modellként – stratégiai víziót, cselekvési alternatívát, metafizikai tartalmat adni a politikának” – húzta alá az elemző.

Úgy értékelt, Dallasban egy „víziót adó kampánybeszéd” hangzott el, amelynek alig burkolt célja, hogy a magyar és az amerikai jobboldal stratégiai szövetségre lépjen egymással, felfedezve az ideológiai rokonságot és a közös ellenséget – ez érződött a civilizációs tétadásból, valamint a tengerentúli és az európai társadalmi-politikai folyamatok összekapcsolásából is. Hozzáfűzte, Orbán Viktor gyakorlott szónokként, veterán politikusként képes úgy keretezni a beszédeit, hogy azok kontextustól és hallgatóságtól függően kedvező fogadtatásra leljenek, de legalább figyelemfelkeltőek legyenek, sikerének ez az egyik titka.

Kovács János szerint a dallasi beszédben nem véletlenül kerültek elő azok „a szimbolikus erővel is bíró, identitásadó kihívások, amelyek mentén a tengerentúli jobboldal könnyedén felfedezheti az ideológiai rokonságot, legalább részben adaptálható sikerreceptként tekinthet az orbáni kormányzásra”. Felsorolta: „illegális migráció és határvédelem, a globális elitekkel szembeni nemzeti szuverenitás és büszkeség, a »woke« társadalommérnökséggel szembeállítható tradicionális értékek, a progresszív baloldal kollektivizmusa helyetti, a liberalizmus számára is üdvös individualizmus, a genderelméletekkel szembeni, hagyományos családfogalom, a nyugati kultúrkör civilizációs örökségének védelme”.

Az Indexnek nyilaktozó elemző kitért arra is, hogy „Orbán Viktor ideológiai vérfrissítést kívánt adni az útkeresésben lévő amerikai jobboldalnak, egyúttal ki is használta a lehetőséget, hogy állásfoglalásán keresztül befolyást gyakoroljon az amerikai belpolitikára, méltassa a félidős választásokra készülő szövetségeseit, párhuzamot vonjon a 2024-es amerikai elnökválasztás és az európai parlamenti választás tétje között, jelezve azt is, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldalán ugyanazzal a globális hálózattal hadakoznak”.

Úgy összegzett: Orbán politikusi habitusa és közpolitikai megoldásai a Demokrata Párt véleményformálói körében a legszélsőségesebb jelzőket vonják maguk után, de még a republikánusok körében is keményvonalas jobboldaliként tarthatják számon a magyar miniszterelnököt. Ugyanakkor

a személyével való foglalkozás, a rá irányuló figyelem mutatja, hogy Magyarország geopolitikai súlyához képest mostanra nagy hatású vezetővé vált, akire ellenfelei is odafigyelnek.

Kovács János végezetül arra is kitért, hogy a kormányfő „a CPAC-en a nyugati jobboldal egyik renovátoraként szólalt meg, míg a bálványosi szabadegyetemi rendezvényen a magyar érdekeket és életérzést a nyugati progresszióval szemben is meghatározó gondolkodóként”.

Az elemző rögzítette, Orbán Viktor „noha Tusványoson Magyarország EU- és NATO-tagságát nem kérdőjelezte meg, leszögezte, hogy az EU-nak Oroszországgal is »történelmi szerződésre« van szüksége, és a mondandójából egyértelműen kitűnt, hogy felfogása szerint Európának a globális vetélkedésben az Egyesült Államok nemcsak partnere, de egyben versenytársa is, a Nyugattal szemben pedig létezik egy sajátos közép-európai érték- és sorsközösség, amelyet a visegrádi csoport testesít meg”. Véleménye szerint a tusnádfürdői beszéd és a Texasban elhangzott kormányfői felszólalás is igyekezett kontrasztba állítani egymással a hazafias kormányzást, a lokalizmust, valamint a globális elitek által vallott internacionalizmust és kulturális relativizmust tápláló nyitottságdoktrínát.

Orbán Viktor teljes dallasi beszéde IDE KATTINTVA olvasható el, de alább videón is mutatjuk!

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher