Mentőövet dobhat az állam a bajba jutott önkormányzatoknak
Vizsgálja az állam annak a lehetőségét, hogy miként tudja támogatni azokat az önkormányzatokat, amelyeknek gondot okoz a megnövekedett energiaárak kigazdálkodása – értesült a Magyar Nemzet több önkormányzati érdekvélelmi szövetségtől. Több nagyváros arra készül, hogy maga siet a lakosság segítségére az energiaválság miatt.
A kistelepüléseken minden kisebb léptékű, de a gond az nagy lehet – jelentette ki az energiaárak emelkedésével kapcsolatban a Magyar Faluszövetség elnöke. Szabó Gellért a Magyar Nemzetnek elmondta, ha az egészen kis falvaknak az áremelkedés miatt több százezres vagy akár milliós nagyságrenddel kell nagyobb költséggel tervezniük, az komoly veszélyt jelenthet. A Bács-Kiskun megyei Szentkirály polgármestere kifejtette: a kormányzat érzékeli ezt a problémát.
Az önkormányzatokkal kapcsolatban is működik egy tárcaközi bizottság, és azon dolgoznak, hogy az energiaárak emelkedését elviselhetővé tegyék a települések számára, és ezt jogszabályi keretbe foglalják – fogalmazott Szabó Gellért. Hozzátette: biztos benne, hogy a megnövekedett költségeket a kistelepülésekre engedni teljes egészében nem lehet, mert ezt a terhet nincs miből kigazdálkodniuk. A legrosszabb helyzetben a legkisebbek vannak, és azok, ahol nincs iparűzésiadó-bevétel. Kitért arra, hogy a kormány az önkormányzatok működési nehézségeinek orvoslására rendkívüli kiegészítő támogatást biztosít, de ez a keret szavai szerint most kevés lesz. – Persze azt is tudjuk, hogy a központi költségvetés nem tud minden terhet átvállalni. Meg kell találni a mind két fél számára megfelelő megoldást
– mutatott rá. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is azt emelte ki, hogy a hazai önkormányzatok két kategóriába sorolhatóak. Az egyikben azok vannak, ahol van adóbevétel, a másikban pedig olyanok, ahol nincs. – Sajnos az utóbbi csoportba tartozik a települések nyolcvan százaléka, ezek az önkormányzatok támogatásra szorulnak.
Ám ahol van adóbevétel, ott is sok terhet cipelnek a települések, meg kell nézni, hogy mekkora a teherbíró képességük. Van, ahol adni kell támogatást, míg néhány helyen erre nem lesz szükség
– hangsúlyozta a Somogy megyei Tab polgármestere. Schmidt Jenő megerősítette, hogy a kormány segíteni fog az önkormányzatokon, most a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium a megoldáson dolgozik. Egy pontos adatbázist készítenek, de erről részleteket Schmidt Jenő egyelőre nem tud. A TÖOSZ elnöke kitért arra is, hogy egyes, nagyobb önkormányzatoknak az év végéig vagy akár 2023. decemberig fix áras szerződéseik vannak, így nekik könnyebb a helyzetük.
A nagyvárosok valamivel könnyebb helyzetben vannak, ahol jelentősen nagyobb az iparűzésiadó-bevétel.
Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke kérdésre elmondta, éppen egy felmérést végeznek, ahol megnézik, hogy a gáz és a villamos energia árának növekedése miatt augusztus 1-jét követően mekkora lehet a többletköltség év végéig mindazoknál, akik az egyetemes szolgáltatói rendszerből kikerülnek. Megpróbálják a mai árakat alapul véve azt is megvizsgálni, hogy mi várható 2023 elejétől. Úgy becsülik, hogy a megnövekedett gáz- és villamos áram árak miatt a többletköltség 1,5-3 milliárd forint lehet egy-egy nagyvárosban.
– Nyilvánvaló, hogy nekünk is sokkal többe fog kerülni minden, de ennek ellenére mi, itt Kaposváron, még augusztus 20-a előtt létrehozzuk a rezsivédelmi tanácsot.
A testületnek az lesz a feladata, hogy áttekintse, hány olyan család, háztartás van, ahol átlag feletti a gáz-, illetve a villamosáram-fogyasztás, és ahol a megnövekedett költségek a megélhetést veszélyeztetik – fogalmazott Szita Károly. Hozzáfűzte: lehetőségeikhez mérten igyekeznek segíteni a lakosságon, és tudomása szerint más nagyvárosok is erre készülnek. A politikus reményét fejezte ki, hogy a háború minél előbb véget ér, és Brüsszel is megembereli magát, és felhagy a kudarcot vallott energiapolitikájával, ami minden baj okozója.
