Az orosz-ukrán háború 162. napja – FRISSÜL

Immár százhatvankettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az ukránok szerint szégyenteljes az Amnesty jelentése

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó Twitteren adott hangot felháborodásának az Amnesty International jelentésével kapcsolatban. A tanácsadó szerint Moszkva az, aki megpróbálja aláásni az ukrán haderő hitelességét a nyugati társadalmak szemében, mert meg akarja szakítani a fegyverutánpótlást.

Szégyen, hogy egy Amnestyhez hasonló szervezet részt vesz ebben a dezinformációs és propagandakampányban – közölte Mihajlo Podoljak.

Amnesty International: az ukrán katonák szándékosan civil épületekben rendezik be a bázisukat

Az Amnesty International civil szervezet friss tanulmánya kimondta: szándékosan iskolákat és kórházakat használ az ukrán hadsereg bázisként. A tanulmány szerzői leírják azt is, hogy „az ukrán hadsereg ukrán civilek életét sodorja veszélybe azzal, hogy katonai bázisokat alakít ki és különböző fegyverrendszereket működtet lakóövezetekben, nemritkán iskolákban és kórházakban” – számolt be a Ma7 felvidéki portál cikke alapján az Index.

Kiderítették azt is, hogy egyetlen alkalommal sem evakuálták a harcállások elfoglalása előtt a polgári lakosságot. Az Amnesty munkatársai három hónap leforgása alatt összesen 19 olyan települést találtak, ahol az ukránok polgári infrastruktúrát fedezékként használva folytattak harci cselekményeket. Sok esetben lett volna más választásuk is – állítja a civil szervezet.

Kreml: a Gazprom szeretné visszakapni az Északi Áramlat 1 gázturbináját

A Gazprom orosz állami gázipari vállalat szeretné visszakapni az Északi Áramlat 1 gázvezeték megjavított turbináját, ám fontosnak tarja annak jogi megerősítését, hogy a berendezés nem áll szankciók alatt, az uniós szóbeli biztosítékok ebben az esetben nem elegendőek – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

A Gazprom szerdán azt közölte, hogy a vezetékhez szükséges hajtómű Oroszországba szállítása jelenleg lehetetlen Kanada, az EU és az Egyesült Királyság szankciói, valamint a Siemens szerződéses kötelezettségeinek megszegése miatt. A Kreml szóvivőjétől kérdezték, vajon ez azt jelenti-e, hogy az orosz gázipari vállalat nem hajlandó átvenni a berendezést.
„Nem, a Gazprom nagyon szeretné megkapni ezt a turbinát. De nem a Gazprom vetette ki a szankciókat” – válaszolta Peszkov.
„Ebben az esetben a Gazprom számára fontos, hogy jogi dokumentumokat kapjon, amelyek kimondják, hogy ezt a turbinát nem szankcionálták. A szavak ebben az esetben egyáltalán nem elegendőek” – tette hozzá.
A szóvivő szerint eltérő lehet például az EU és az Egyesült Királyság álláspontja. Rámutatott, hogy a turbinát a német Siemens brit leányvállalata szervizeli, brit törvények szerint, brit joghatóság alatt.
„Tehát természetesen ebben az esetben a Gazpromot és hazánkat sújtó szankciók miatt a Gazpromnak be kell biztosítania magát és a tulajdonát. Mert ez a turbina a Gazprom tulajdona” – mondta Peszkov.
Telegram-csatornáján a Gazprom csütörtökön ismételten azt állította, hogy az Oroszország ellen bevezetett szankciók akadályozzák a gázturbina visszaszállítását a portovajai kompresszorállomásra. A cég közleményében rámutatott, hogy a hatómű a kanadai szankciók miatt és a Gazprom beleegyezése nélkül Oroszország helyett Németországba került a kanadai javítást követően, ami nem felel meg a szerződés feltételeinek. A kanadai hatóságok a Siemens Energy Canada Limited számára – amely nem szerződő fél – dokumentumokat állítottak ki a turbina exportjára, aminek semmi köze a hatályos karbantartási szerződéshez.
„A hajtómű Oroszországba szállítása esetén fennáll a veszélye annak, hogy a kanadai hatóságok ezt a kiadott engedély feltételei megsértésének vagy megkerülésének tekintik. Ez viszont az engedély visszavonásához vezethet, és ahhoz, hogy a Portovaja kompresszorállomás többi motorját nem lehet majd Kanadában javíttatni” – állt a közleményben.
A Gazprom rámutatott, hogy a szerződő fél az Industrial Turbine Company (UK) Limited, amelyre a brit jogszabályi követelmények vonatkoznak, beleértve a szankciós korlátozásokat is.
„Mivel az EU és az Egyesült Királyság nem adott hivatalos tájékoztatást a szankciók alkalmazásáról, nem egyértelmű, hogy a Portovaja kompresszorállomás gázturbina-hajtóműveinek javítása és szállítása nem esik-e exportkorlátozás alá” – ált a dokumentumban.
Az Oroszországból Európába gázt szállító Északi Áramlat 1 páros csővezeték két gázturbina leállása miatt július 27. óta a maximális kapacitásának csak mintegy 20 százalékán működik. Az egyik hajtóművet, amelyet a Siemens Energy Kanadában gyártott, Montrealba küldték javításra. A Moszkva ellen az ukrajnai agresszió miatt Ottawa által bevezetett szankciók következtében a gyártó eleinte nem volt hajlandó visszaszolgáltatni a megjavított berendezést Németországnak, de Berlin többszöri kérése hatására mégis a visszaszolgáltatás mellett döntött.

Halálos áldozatokról számolt be a helyi kormányzó Toreckből

Nyolc ember meghalt, négy pedig megsérült, köztük három gyerek a kelet-ukrajnai Toreck csütörtöki orosz tüzérségi rakétatámadásában – jelentette be Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója Telegram-oldalán csütörtökön.

A Donyecktől 70 kilométerre északra fekvő Toreck lövetése során a rakéták eltalálták a városi közösségi közlekedési hálózat egyik megállóját, ahol többen várakoztak.

Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke szerint a támadás újabb terrorcselekmény volt, és megismételte korábbi felhívását, hogy a nemzetközi közösség tagjai nyilvánítsák Oroszországot terrorizmust támogató állammá, amellyel további büntetőintézkedéseket lehetne elfogadtatni Moszkvával szemben.

Oroszország korábban tagadta, hogy Ukrajnában polgári célpontokat támadna, és visszautasította a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos vádakat.

NATO-főtitkár: a második világháború óta nem tapasztalt pusztítást látunk

Jens Stoltenberg kijelentette, hogy a katonai szövetség „nem lehet közömbös” az Oroszország által Ukrajnát sújtott „brutális és agresszív háborúval”.

„Háborús cselekményeket, civilek elleni támadásokat és a második világháború óta nem látott pusztítást látunk” – mondta csütörtökön Norvégiában.

Stoltenberg méltatta a NATO szövetségét, amiért vállalta, hogy Finnországot és Svédországot is felveszi tagjai közé. Az Egyesült Államok Szenátusa szerdán hagyta jóvá a két ország csatlakozását, ezzel 23 nőtt azon tagállamok száma, akik rábólintottak a bővítésre. A főtitkár kiemelte, hogy eddig ez a NATO történetének leggyorsabb csatlakozási folyamata.

Hozzátette, hogy az a világ, ahol Putyin számára az a tanulság, hogy katonai erővel kapja meg, amit akar, egy veszélyesebb világ számunkra. „Ha Oroszország megnyeri ezt a háborút, megerősíti abban, hogy az erőszak működik és akkor a többi szomszédos ország megtámadása következhet” – fogalmazott a Telex cikke szerint.

Súlyos ukrán veszteségekről számolt be az orosz katonai szóvivő

Mintegy félezer ukrán katona vesztette életét két, az orosz légierő által végrehajtot precíziós csapásban – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az ukrán 92. gépesített dandár Harkiv közelében mintegy 130 katonát és 13 páncélozott járművet, a 95. légideszant rohamdandár pedig Konstantinovkánál mintegy 400 embert és 20 egységnyi hadfelszerelést veszített. Mint mondta, Szoledar, Artemivszk és Avdiivka környékén az ukrán 54. gépesített, valamint az 56. és az 58. gépesített lövészdandár alegységei elvesztették harcképességüket és a súlyos veszteségek miatt feladták állásaikat.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi csapatok két vezetési pontra, 194 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, két lőszerraktárra és egy üzemanyagtárolóra mértek csapást. A donyecki régióban folytatott lövegelhárító művelet következtében a jelentés értelmében három ukrán Grad-, négy Gvozgyika-, három D-30-as szakasz semmisült meg. Az orosz légvédelem négy drónt és öt sorozatvető-rakétát lőtt le.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 261 repülőgépet, 145 helikoptert, 1673 drónt, 361 légvédelmi rakétarendszert, 4244 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 786 rakétasorozatvetőt, 3251 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4696 speciális katonai járművet semmisítettek meg.
Az ukrán tüzérség csütörtökön ismét tűz alá vette Donyeck belvárosát. Az állami Vesztyi FM rádió szerint legkevesebb két rakétatalálat érte a drámaszínházat, ahol Olga Kacsura, a donyecki „népi milícia” ezredesének búcsúztatására készültek. A támadás következtében öten életüket vesztették,
Kacsura, aki közismert volt a szakadár köztársaságban, 2014 óta harcolt a Donyec-medencei konfliktusban és egy rakétavetős alegység parancsnoka volt. Arról, hogy életét vesztette Horlivkánál, szerdán hangzott el bejelentés. A parancsnoknőnek Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön posztumusz az Oroszország Hőse kitűntetést adományozta.
A donyecki hatóságok tájékoztatása szerint az elmúlt nap folyamán két civil vesztette életét, tizenöten pedig megsebesültek, közülük négyen Lepesztok típusú, kazettás rakéták által szétszórt taposóaknától.

Ukrajna szerint Moszkva újabb támadó hadműveletekre készülhet Dél-Ukrajnában

Ukrajna arra figyelmeztetett, hogy Oroszország újabb támadó hadműveletekre készülhet Dél-Ukrajnában. Az ukrán jelentés szerint az orosz hadsereg az ország több részén is fokozta a tüzérségi és harci aktivitását.

DMYTRO ZHYVYTSKY, AZ OROSZORSZÁGGAL HATÁROS SZUMI RÉGIÓ KORMÁNYZÓJA ELMONDTA, HOGY SZERDÁN A RÉGIÓBAN HÁROM VÁROST LŐTTEK AZ OROSZOK, ÖSSZESEN 55 RAKÉTÁT LŐTTEK KI. SÉRÜLTEK NEM VOLTAK, DE HÁZAK ÉS ÜZLETHELYISÉGEK MEGRONGÁLÓDTAK A TÁMADÁSBAN.

A közép-ukrajnai Zaporizzsjától nyugatra fekvő Nikopol polgármestere, Jevhen Jevtusenko a Telegram-csatornáján közölte, hogy városát az éjszaka folyamán bombázta az orosz hadsereg – írja a The Guardian alapján az Origo.

Grossi: Európa legnagyobb erőműve teljesen irányíthatatlanná vált

Az ENSZ nukleáris főnöke a hét elején arra figyelmeztetett, hogy Európa legnagyobb ukrajnai atomerőműve „teljesen irányíthatatlanná vált”, és sürgős kérést intézett Oroszországhoz és Ukrajnához, hogy a helyzet stabilizálása és a nukleáris baleset elkerülése érdekében gyorsan engedjék be a szakértőket a kiterjedt komplexumba.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója az Associated Pressnek adott keddi interjújában elmondta, hogy a helyzet napról napra veszélyesebbé válik a délkeleti Enerhodar városában lévő Zaporizzsja-erőműben, amelyet március elején foglaltak el orosz csapatok.

A nukleáris biztonság minden elvét megsértették az erőműben. Ami kockán forog, az rendkívül komoly, nagyon súlyos és veszélyes. Az erőmű fizikai épségét nem tartották tiszteletben – összegzett Grossi az Index szerint.

Ukrajna szerint már 41 ezer fő felett van az orosz hadsereg vesztesége

Ukrajna szerint az orosz hadereg az orosz-ukrán háború kezdete óta már 41 és fél ezer főt vesztett.

A jelentés szerint az ukrán hadsereg többek között 1789 orosz tankot, 191 helikoptert és 946 tüzérségi üteget semmisített meg.

A britek szerint Ukrajna az orosz utánpótlási vonalakat támadja

A brit védelmi minisztérium kiadta a legfrissebb napi hírszerzési jelentését az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

A britek szerint az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek továbbra is orosz katonai erődítményeket, logisztikai támaszpontokat és lőszerraktárakat vesznek célba, ami
VALÓSZÍNŰLEG JELENTŐSEN BÉNÍTJA AZ OROSZ ÚTÁNPÓTLÁSI VONALAKAT ÉS KÖZVETVE CSÖKKENTI A KATONAI ALAKULATOK HARCÉRTÉKÉT.

Az első ukrán gabonát szállító hajó sikeresen megérkezett tegnap Törökországba a Fekete-tengerről, a britek szerint minden valószínűséggel újabb hajók indulnak majd ezután, de a február óta tartó orosz blokád okozta kereskedelmi lemaradást nehéz lesz behozni.

OROSZORSZÁG VALÓSZÍNŰLEG RADARREFLEKTOROKAT HELYEZETT EL A VÍZBEN A NEMRÉG MEGRONGÁLÓDOTT ANTONIVSZKIJ HÍD KÖZELÉBEN ÉS AZ AHHOZ KÖZELI VASÚTI HÍDNÁL A DÉL-UKRAJNAI HERSZONBAN; MINDKÉT HÍD A DNYIPRO FOLYÓN ÍVEL ÁT.

A radarreflektorokat valószínűleg arra használják, hogy elrejtsék a hidat (csökkentsék a radarképet) a különböző típusú radarok és rakétacélzó berendezések elől. A britek szerint ez is mutatja, hogy Oroszország mekkora fenyegetést érez a nyugati, nagy pontosságú fegyverek miatt – áll a jelentésben az Origo szerint.

ORFK: 13 383-an érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 7231 ember lépett be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6152-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 274 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Az ORFK tudatta: az ukrajnai háború elől menekülve szerdán 99 ember, köztük 37 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság csütörtökön azt közölte a rendőrség honlapján, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták a police.hu oldalon.

55 rakétatalálat érte tegnap a Szumi régiót

Dmitro Zsivitszkij kormányzó bejelentése szerint az oroszok Junakivka, Myropillia és Krasnopillia településeket lőtték.

Ukrán külügyminiszter: Putyin csatlósai hazudnak

Oroszország az Ukrajna elleni háborúra összpontosít, nem a tárgyalásokra – írta közösségi oldalán Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Nincs cinikusabb annál, mint amikor Putyin csatlósai azt mondják, hogy Oroszország készen áll a béketárgyalásra. Ezt a »készültséget« nap mint nap halljuk és látjuk: tüzérségi csapások, civilek elleni rakétaterror, tömeges atrocitások. Oroszország továbbra is a háborúra összpontosít, minden más csak ködösítés – idézte az ukrán diplomácia vezetőjének bejegyzését az Unian.

Ukrajna szerint Belaruszból dobnak át diverzánsokat az oroszok

Az ukrán vezérkar tájékoztatója szerint az oroszok belarusz területekről dobnak át diverzáns csoportokat ukrán területekre − írta meg a Kárpáthír.

Ezek a hadműveleti akciócsoportok elsősorban a határ menti régióban tevékenykednek. Csernyihiv és Szumi megyékben légi felderítést folytatnak, miközben belarusz területről ágyúzzák az ukrajnai határ menti térséget.

Szlobozsanszk térségében az ukrán véderő ellentámadásának megakadályozása és az elfoglalt ellenséges pozíciók megtartása a célja a diverziós csoportok bevetésének.

Csapásmérő csoportot hoznak létre, a célpont Zelenszkij szülővárosa

Ukrajna katonai csapásmérő csoport létrehozásába kezdett, amelynek célja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosának, Krivij Rihnek a elfoglalása − közölte az ukrán hadsereg, amely arra figyelmeztetett, hogy Moszkva újabb támadó hadműveletekre készülhet az ország déli részén.

Jelentésében Ukrajna déli katonai parancsnoksága feszültnek minősítette a helyzetet, és közölte, hogy Oroszország kedden támadást intézett a frontvonal mentén − írta meg az Al Jazeera.

Oroszország megkezdte egy csapásmérő csoport létrehozását Krivij Rih irányában. Az is elég valószínű, hogy az ellenség ellentámadást készít elő azzal a céllal, hogy eljusson a herszoni régió közigazgatási határáig − közölték az Index szerint.

Az első ukrán gabonát szállító hajó sikeresen elérte Törökországot

Biztonságosan megérkezett Isztambul kikötőjébe az ukrán gabonával megrakott Razoni teherhajó, amely az elsőként hagyta el az odesszai kikötőt.

A hírt a török védelmi minisztérium közölte – írja a Karpat.in.ua.

A hajót egy közös – ukrán és orosz képviselőkből álló ellenőrző csoport – vizsgálja át, az ellenőrzési tevékenységekért a megállapodás részeként létrehozott isztambuli Koordinációs Központ felel.

Ezt követően a hajó a 26 ezer tonna kukoricát tartalmazó libanoni Tripoli kikötőjébe szállítja.

Orosz veszteségek Dél-Ukrajnában

Az ukrán hadsereg jelentése szerint az ország déli részén csapataik megsemmisítettek két orosz parancsnoki állást, egy T-72-es harckocsit, két rakétavetőt, néhány ágyút és egy drónt is. Az ukrán légierő két orosz erődítést támadott Blahodatne és Pravdyne körzetekben.

Gazprom: a szankciók miatt lehetetlen visszaszállítani az Északi Áramlat-1 turbináját

Nem lehet visszaszállítani Oroszországba az Északi Áramlat-1 gázvezeték turbináját a nyugati szankciók miatt – közölte a Gazprom szerdán.

Lehetetlen leszállítani a Kanadában megjavított turbinát az Északi Áramlat-1 gázvezeték portovajai kompresszorállomására az Oroszország ellen bevezetett kanadai, uniós és brit szankciók, valamint a Siemens szerződéses kötelezettségeinek megszegése miatt – tudatta az orosz gázipari vállalat Telegram-csatornáján.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten Moszkvában fogadta Gerhard Schröder volt német kancellárt.
Közölte, hogy Schröder, aki május végéig a Rosznyefty orosz olajipari vállalat igazgatótanácsának tagja volt, aggodalmát fejezte ki az Európában kibontakozó energiaválság miatt, és megkérte Putyint, hogy fejtse ki álláspontját a helyzetről, aki mások mellett Lengyelországot és Ukrajnát vádolta a krízis kialakulása miatt.
A szóvivő szerint a volt német kormányfő nem jelezte szándékát, hogy az ügyben közvetítő legyen. Peszkov szerint Schröder volt az, aki megkérdezte Putyint, hogy válsághelyzetben az Északi Áramlat-2 elméletileg szállíthatna-e gázt Európába, vagyis nem az orosz elnök volt a kezdeményező, aki erre azt mondta, műszakilag ez megoldható, a vezeték készen áll az azonnali használatra.
A szóvivő közölte, a beszélgetést rögzítették arra az esetre, „ha valaki úgy döntene, hogy eljátszik a tartalmával”.
Putyin a szóvivő szerint arra is felhívta a figyelmet, hogy a megváltozott körülmények miatt a második vezeték kapacitásának fele az orosz fogyasztásra van fenntartva, vagyis az Északi Áramlat-2-n legfeljebb 27,5 milliárd köbmétert lehetne szállítani az év végéig.
Peszkov tájékoztatása szerint a felek megbeszélték az Északi Áramlat-1 turbináinak a karbantartásból való visszatérésével kapcsolatos nehézségeket is.
Putyin emlékeztetett, hogy az a turbina, amelyet Kanadába küldtek karbantartásra, jelenleg Németországban van, de „nincs meg minden papírja”. A Schödernek adott magyarázat szerint a Siemens az egész projektet brit joghatóság alá helyezte, és a hatályos szerződések szerinti szolgáltatást nem a német vállalat központja, hanem a Siemens brit leányvállalata végzi, a brit jog alapján.
Peszkov szerint a Gazprom mint a turbina tulajdonosa ezért dokumentumokat köteles beszerezni arról, hogy nem szankcionált termékről van szó, valamint iratokat kell benyújtania a berendezés műszaki állapotáról.
„Egyelőre ezek a dokumentumok, tudomásunk szerint, nem állnak rendelkezésre” – mondta a szóvivő.
Hozzátette, hogy egy másik turbina is tönkrement, és több más meghibásodás is történt, amelyek megjavítását a Gazprom várja, ám a brit leányvállalat nem siet a javítással. Peszkov kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Kanada érdekelt lenne az európai orosz gázszállítás felújításában, mert, mint mondta, maga is arra készül, hogy cseppfolyósított földgázt szállítson erre a piacra.
Olaf Scholz német kancellár szerdán bejelentette, hogy befejeződött az Északi Áramlat-1 földgázvezetékhez szükséges turbina karbantartása, így nincs technikai akadálya annak, hogy Oroszország teljesítse a gázszállítási szerződésekben vállalt kötelezettségeit.
Wolfgang Büchner német kormányszóvivő azt mondta, hogy a hajtómű Oroszországba történő szállításához nincs szükség további garanciákra, mivel erre az egységre nem vonatkoznak a szankciók. Hozzátette, hogy Németország részéről minden adott ahhoz, hogy a turbinát Oroszországba küldjék.
Az Északi Áramlat két gázturbina leállása miatt július 27. óta kapacitásának mintegy 20 százalékán üzemel. Az egyiket – amelyet a Siemens Energy Kanadában gyártatott – Montrealba küldték javításra. A Moszkva elleni ottawai szankciók miatt a gyártó kezdetben nem volt hajlandó visszaszolgáltatni a berendezést Németországnak, de Berlin számos kérése után ezt mégis megtette.
Vitalij Markelov, a Gazprom helyettes vezetője július végén azzal vádolta meg a Siemens Energyt, hogy nem teljesíti az Északi Áramlat-1 meghibásodott hajtóműveinek javítására vonatkozó kötelezettségeit. Ennek következtében a portovajai kompresszorállomáson csak egy turbina működőképes.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine