Az orosz-ukrán háború 161. napja – FRISSÜL

Immár százhatvanegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Újabb orosz harci sikerekről számoltak be Moszkvában

Újabb orosz hadi sikerekről, köztük külföldi fegyverek, ukrán harci járművek és ötvennél több katona megsemmisítéséről számolt be szerdai sajtótájékoztatóján az orosz védelmi minisztérium szóvivője Moszkvában.

Igor Konasenkov altábornagy állítása szerint az orosz erők megsemmisítettek több raktárt, köztük a Lviv megyei Radekhiv falu közelében létesített bázist, ahol az ukránok Lengyelországból érkezett külföldi hadianyagot tároltak. Emellett beszámolt több ukrán vezetési pont, valamint 133 olyan célpont támadásáról, ahol ukrán katonák gyülekeztek, illetve felszerelést összpontosítottak.
Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna eddig 261 repülőgépet, 145 helikoptert, 1669 drónt, 361 légvédelmirakéta-rendszert, 4231 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 782 rakéta-sorozatvetőt, 3242 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4676 különleges katonai járművet veszített.
Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettes szerdán külföldi katonai attasék előtt megismételte azt az egyelőre más forrásból ellenőrizhetetlen állítást, miszerint az ukrán hadsereg gyilkolta meg HIMARS rakétákkal az Azov ezred orosz fogságban lévő tagjait Olenivkában.
Ukrajna ragaszkodott ahhoz, hogy az Azov ezred Mariupolban kapitulált tagjait Olenivkában, a 120-as büntetőtelepen helyezzék el, majd az amerikai rakétákkal csapást mért rájuk – mondta.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter július 29-én Twitter-bejegyzésben tagadta az orosz vádakat. Közölte: a támadást az orosz hadsereg követte el.
Alekszandr Fomin állítása szerint az ukránok azért mértek csapást a börtönre, mert egy nappal korábban nyilvánosságra került Dmitro „Oreszt” Kozackij, a mariupoli Azovsztal egyik fogságba esett védőjének vallomása.
Ebben Kozackij azt mondta: Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó még a Moszkva által indított háború előtt olyan videókat rendelt, amelyeken orosz foglyok kivégzését imitálják. Közölte: Kijev ezekkel a felvételekkel akart háborúellenes hangulatot kelteni Oroszországban.
A fogoly azt mondta, hogy az Azovsztal üzemben őrzött anyagot megsemmisítették.

Gerhard Schröder szerint a Kreml diplomáciai megoldást tart szükségesnek

Gerhard Schröder volt német kancellár szerint az orosz vezetés tárgyalással zárná le az Ukrajna ellen indított háborúját.

A Vlagyimir Putyin barátjaként számon tartott volt német politikus egy szerdán ismertetett interjúban elmondta, hogy az orosz elnöknél tett újabb látogatásáról azt a „jó hírt” hozta, hogy „a Kreml tárgyalásos megoldást akar”.
A háború első szakaszában, márciusban voltak már tárgyalások, például Isztambulban, török közvetítéssel, és a törökök továbbra is nagyon segítőkészek. Ezt mutatja az orosz támadás miatt Ukrajnában rekedt gabona tengeri szállításáról Törökország és az ENSZ részvételével kidolgozott ukrán-orosz megállapodás – mondta Gerhard Schröder a Stern című német hírmagazinban közölt interjúban.
Ezt a megállapodást „talán lassan tűzszünetté lehet fejleszteni” – közölte.
Kiemelte, hogy az orosz kormány részéről „hiba” volt háborút indítani Ukrajna ellen, mert a két ország közötti viszonyban „igazán fontos problémák” tárgyalással is rendezhetők.
Ehhez mindkét félnek engednie kell, és nem szabad eleve „békediktátumnak” minősíteni minden olyan megállapodást, amelyben Ukrajna engedményeket tesz. Így például „abszurd” az az elképzelés, hogy Ukrajna visszaszerzi a 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím félszigetet, amely a tatár kisebbséget leszámítva amúgy is orosz lakosságú terület. Az Moszkva által elutasított ukrán NATO-csatlakozás ügyében is lehetséges a békés megoldás, hiszen maga Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is azt az álláspontot képviseli, hogy vannak alternatívák, köztük az osztrák mintájú fegyveres semlegesség – sorolta Gerhard Schröder.
Arról is szólt, hogy a konfliktus diplomáciai rendezéséhez elengedhetetlen az Egyesült Államok hozzájárulása. Közölte: nem Moszkva, hanem a Siemens német iparvállalat felelős azért, hogy csupán 20 százalékos kihasználtsággal működik az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat-1 vezeték.
Azzal kapcsolatban, hogy a háború kezdete óta a korábbinál is élesebb bírálatok érik az orosz elnökhöz fűződő viszonya miatt, kijelentette, hogy továbbra is kapcsolatban marad Vlagyimir Putyinnal.
Gerhard Schröder a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusaként és kancellárként – a szociáldemokraták és a Zöldek 1998-2005 közötti koalíciójának vezetőjeként – barátkozott össze Vlagyimir Putyinnal. Hivatali idejében egy 2004-es kijelentésével kellett leginkább megdöbbenést, amelyben úgy vélte, hogy az orosz elnök „kifogástalan demokrata”.
Az elveszített 2005-ös szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságában, 2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyeft kőolaj- és földgázipari társaság részvényesei választották meg ugyancsak felügyelőbizottsági elnöknek.
Gerhard Schröder a bírálatok hatására májusban távozott vállalati tisztségeiből. A megtámadott Ukrajna mellett kiálló SPD-től azonban így is igen távolra sodródott. Tagsága megszüntetését csaknem húsz pártszervezet kezdeményezte, az ügyben júliusban indult eljárás.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint teljesen elszabadult a zaporizzsjai erőmű

„Ellenőrizhetetlenné vált, teljesen elszabadult” Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai erőmű, mondta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója. Rafael Grossi szerint az ottani helyzet napról napra veszélyesebbé válik, „a nukleáris biztonság minden elvét megsértették”, és arra kérte Oroszországot és Ukrajnát is, hogy egy nukleáris baleset megelőzése érdekében tegyék lehetővé, hogy szakértők menjenek a helyszínre.

Az ukrán atomenergia-hivatal, az Energoatom korábbi jelentése szerint az orosz hadsereg 14 nehéztüzérségi egységet helyezett el az atomerőmű területén. A fegyverek, a lőszerkészlet és robbanóanyagok veszélyesen közel vannak az erőmű jelenleg is működő reaktoraihoz, ami minden létező biztonsági előírást súlyosan megsért. Így gyakorlatilag garantált, hogy az ukránok nyugatról kapott precíziós, nagy hatótávolságú tüzérségi fegyvereitől biztonságban vannak – elvégre ki merne nekiállni egy működő atomerőműre lőni.

Grossi szerint bár az atomenergia hivatalnak van némi kapcsolata az erőmű személyzetével, annak vannak hiányosságai. Ráadásul megszakadt az ellátási lánca az erőműbe szállított berendezések és pótalkatrészeknek, így „nem vagyunk biztosak abban, hogy az erőmű mindent megkap, amire szüksége van”.

A zaporizzsjai erőmű Európa legnagyobb nukleáris létesítménye, de világszinten is top10-es. A hat reaktora egyenként másfélszer akkora teljesítményű, mint a teljes paksi atomerőmű – írja a Sky News híre alapján a Telex.

Zendülés az ukrán hadseregben, megtagadták a parancsot

Nagy veszteségeik miatt megtagadták a kapott parancs végrehajtását a 132. ukrán felderítő zászlóalj tagjai – írja a RIA Novosztyi orosz hírügynökség az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.

Közlésük szerint a zászlóalj a Harkivi területen teljesít szolgálatot, és az orosz tüzérségi csapások miatt szenvedett súlyos veszteségeket.

Az oroszok korábban azt állították, hogy két ukrán dandárnál – Harkivban, valamint Zaporizzsja térségében – is tömeges dezertálásba kezdtek az ukrán katonák a nagy veszteségek miatt. Korábban az ukrán fél is megfogalmazott hasonló állításokat az oroszokról – így az Index.

Nem tudják leszállítani a turbinát, amely az Északi Áramlathoz kéne

A Siemens közölte, hogy nem tudja átadni a Gazpromnak azt a turbinát, amelyre az Északi Áramlat karbantartásánál szükség van.

Olaf Scholz német kancellár szerdán tett látogatást a cégnél. Az eseményen Christian Bruch, a Siemens ügyvezetője azt mondta: ők beszereztek minden, a leszállításhoz szükséges dokumentumot,

DE A GAZPROM NEM VÁLASZOLT AZ EZZEL KAPCSOLATOS MEGKERESÉSÜKRE.

„Ezért nem tudjuk leszállítani a turbinát, amely már egy hete itt áll” – mondta Bruch a RIA Novosztyi szerint.

Scholz: befejeződött az Északi Áramlat-1 földgázvezetékhez szükséges turbina karbantartása

Befejeződött az Északi Áramlat-1 földgázvezetékhez szükséges turbina karbantartása, így nincs technikai akadálya annak, hogy Oroszország teljesítse a gázszállítási szerződésekben vállalt kötelezettségeit – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán a karbantartást végző vállalat mühlheimi telephelyén.

A kancellár a több tonnás berendezés előtt tartott tájékoztatóján elmondta, hogy a turbina nem csupán kifogástalan állapotban van, hanem az összes hivatalos dokumentum is rendelkezésre áll ahhoz, hogy leszállítsák a vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai óriásvállalatnak.
A turbina használatba vételének jogi akadályai sincsenek, hiszen a földgáz-kitermelés és földgázkereskedelem területét nem érintik az Ukrajna ellen indított háborúja miatt Oroszországra kivetett szankciók.
Már csak arra van szükség, hogy az orosz fél oldalán „legyen valaki, aki azt akarja, hogy megérkezzen” a berendezés, ebben az esetben „nagyon gyorsan” eljuttatják – mondta Olaf Scholz.
A kancellár arról is szólt, hogy a Gazprom az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 mellett a Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül futó Yamal vezeték, valamint a Németországba az Ukrajna-Szlovákia-Ausztria útvonalon érkező Transgas vezeték révén is rendelkezik megfelelő kapacitással ahhoz, hogy hiánytalanul teljesítse szerződéses kötelezettségeit.
Ugyanakkor az Ukrajna elleni háború miatt továbbra is számolni kell azzal, hogy adódhatnak az orosz fél által „mondvacsinált okok, amelyek miatt majd valami megint nem működik” – mondta a német kancellár, ismertetve az orosz földgázimport kiváltását szolgáló intézkedéseket, köztük a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas tengeri terminálok építését.
A turbina előre tervezett, rutinszerű karbantartásával kapcsolatban Christian Bruch, a munkálatokat végző Siemens Energy elnök-vezérigazgatója a többi között elmondta, hogy a portovajai kompresszorállomáson – ahol a berendezést üzemeltetik – a Gazprom rendelkezésére áll egy ugyanolyan turbina, mint amely a mühlheimi telephelyen vesztegel. Az eddigi gyakorlat szerint ezt a turbinát akkor állítják üzembe, amikor már úton van az állomás felé a karbantartásra elszállított berendezés.
Az Északi Áramlat-1 mindössze 20 százalékos kapacitáson működik, a Gazprom állítása szerint kizárólag a turbina karbantartásával összefüggő műszaki okok miatt.
A turbina karbantartását a Siemens Energy egy kanadai telephelyén végezték, és a munka befejezése után Justin Trudeau kanadai kormányfő közreműködésével szállították Németországba. Ezzel kapcsolatban Olaf Scholz a mühleimi tájékoztatón kiemelte: nagyon hálás az ottawai vezetésnek azért az igen jelentős hozzájárulásért, amellyel segített világossá tenni, hogy „nincsen semmilyen műszaki oka a gázszállítás visszafogásának az Északi Áramlat-1 vezetéken”.
Mindezzel kapcsolatban a kancellár a The Globe and Mail című kanadai lapnak egy interjúban – amelyet a német kormány portálján is közöltek – kifejtette, hogy Justin Trudeau segítségével „leleplezték” Vlagyimir Putyin „blöffjét”, az orosz elnök így már nem magyarázhatja technikai okokkal a gázszállítások visszafogását.
Németországban Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta.

Oroszország azzal vádolja Amerikát, hogy közvetlenül avatkozik be a háborúba

Oroszország azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy közvetlenül vesz részt a háborúban. Az orosz védelmi minisztérium szerint az USA műholdképekkel és valós idejű információkkal segítetti az ukránokat abban, hogy felhasználják az amerikai gyártmányú rakétarendszereket. A minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov altábornagy azt mondta, ezt bizonyítani is tudják, mert az oroszok lehallgattak telefonhívásokat ukrán tisztviselők között.

Közben a Pentagon azt állítja, az USA „részletes, időérzékeny információkat adott Ukrajnának, hogy segítsen nekik megérteni a fenyegetéseket, amelyekkel szembenéznek, és megvédjék országukat az orosz agresszióval szemben”.

Az USA korábban 16 HIMARS-rendszert adott át Ukrajnának, ezen a héten pedig további négy érkezett. Pár hete további 25-30 HIMARS-rakétarendszer leszállításáról állapodott meg az Egyesült Államok Ukrajnával. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a 70-80 km-ig nagyon pontos találatleadásra képes fegyvereknek kulcsszerepe volt abban, hogy lelassult a kelet-ukrajnai orosz előrenyomulás – összegez a Sky News híre alapján a Telex.

Zelenszkij szerint az ukrán erők nem tudják felvenni a harcot az oroszokkal

Volodimir Zelenszkij szerint hiába az Egyesült Államok rakétatüzérségi szállítmányai, az ukrán erők egyelőre nem tudtak fölülkerekedni Oroszország csapatain, amelyek a nehéztüzérség és a haderő létszámának területén előnyt szereztek.

Ez nagyon érezhető a harcokban, különösen Donbászban. Egész egyszerűen pokol, szavakkal nem lehet leírni – mondta Zelenszkij.

Templomot és óvodát ért támadás a Dnyipropetrovszki régióban

Augusztus 3-ára virradó éjszaka támadás érte az ukrán Dnyipropetrovszki régiót – számolt be a régió katonai igazgatása Telegram-csatornán.

A közlemény szerint a támadásban egy óvoda és egy templom is megsérült, valamint egy teljes település maradt áram nélkül. A romok eltakarításán jelenleg is dolgoznak.

Éjszaka az orosz hadsereg lecsapott a Krivorizka körzetre. Az ellenség két településre lőtt, Zelenodolszkát és Aposztolivszkát érte támadás. Zelenodolszkán találat érte Velika Kosztromka falut. Egy óvoda, egy templom és egy villanyvezeték is megsérült. A falu áram nélkül maradt. A katasztrófavédelem munkatársai jelenleg is dolgoznak – írták a bejegyzésben, melyet az Index szemléz.

Megsemmisülhetett a Herszont és Krímet összekötő vasútvonal a brit hírszerzés szerint

„Nagy valószínűséggel” megsemmisült a dél-ukrajnai Herszon régió és az elcsatolt Krím közötti vasúti összeköttetés, amikor az ukránok egy orosz lőszervonatot támadtak meg rajta, állítja a brit hírszerzés. Bár várható, hogy az oroszok pár napon belül helyreállítják a vonalat, a britek szerint az utánpótlási útvonalként továbbra is sebezhető marad. Valószínűleg megnő a Herszonból és környékéről menekülő civilek száma is, állítják.

Pár napja az ukránok bejelentették, hogy megkezdik az orosz kézen lévő Herszon visszaszerzését, ehhez már a Dnyipro folyón átívelő Antonovszkij hidat is lőtték, ami az oroszok által elfoglalt Herszon városát köti össze a többi területtel, így extrém fontos az utánpótlás szempontjából – így a Telex.

Peszkov: az Egyesült Államok provokátor állam

Moszkva egyetért Kínával Nancy Pelosi tajvani látogatása kapcsán, ezért arra figyelmeztette Washingtont, hogy egy ilyen „provokatív látogatás” konfliktust okozhat Washington és Peking között – írja a Reuters.

Most még nem tudjuk biztosan megmondani, hogy eljut-e oda vagy sem, de minden, ami ezzel az úttal és az esetleges tajvani látogatással kapcsolatos, tisztán provokatív – nyilatkozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Nancy Pelosi látogatása egyszerűen csak egy provokatív kísérlet, amelyet Washington azért csinál, hogy nyomást gyakoroljon Kínára – közölte az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova is.

Az Egyesült Államok provokátor állam. Oroszország megerősíti az „egy Kína” elvét, és ellenzi a sziget bármilyen formájú függetlenségét – jelentette ki a szóvivő.

Európai energiaválság: Schröder beindítaná az Északi Áramlat 2-t

Németország a háború kirobbanása előtt két nappal felfüggesztette az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyezését, hiába épült éveken keresztül annak érdekében, hogy közvetlenül szállíthassa a gázt Oroszországból Németországba. A vezeték tavaly szeptemberre már elkészült, de az engedélyeztetésre még várni kellett – írja a Spiegel.

Gerhard Schröder, egykori német kancellár szerint mégis üzembe kellene helyezni az Északi Áramlat 2 vezetéket, ha már elkészültek vele – közölte a nyilvánossággal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. Ha a másik északi vezeték mellett ez is szállítaná a gázt, akkor a német iparnak és a háztartásoknak nem kellene aggódniuk az ellátási problémák miatt – részletezte.

ORFK: 12 659-en érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 6628 ember lépett be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6031-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 274 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – olvasható a közleményben.
Az ORFK tudatta: az ukrajnai háború elől menekülve kedden 151 ember, köztük 42 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság szerdán azt közölte a rendőrség honlapján, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták a police.hu oldalon.

Ukrán védelmi miniszter: a hadsereg annyi fegyvert kapott Amerikától, hogy az éjszakát nappallá változtathatja

Az Egyesült Államok 550 millió dollár értékű legújabb katonai támogatása újabb befektetés a NATO keleti szárnyának védelmébe és a demokrácia támogatásába az Európai Unióban – közölte kedden Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Twitteren, melyről a kárpátinfo.net cikkében számoltak be.

Mint hangsúlyozta, „tüzéreink készen állnak arra, hogy az éjszakát nappallá változtassák, és kiűzzék az orosz megszállókat Ukrajnából!”

Kiemelte: „köszönet Joe Biden amerikai elnöknek és az Egyesült Államok védelmi miniszterének, Lloyd Austinnak, az egész amerikai népnek, amiért ilyen vezetőket választott!”

Orosz csapás ért egy katonai létesítményt Lvivben

Két robbanást jelentettek kedd este a nyugat-ukrajnai Lviv város Cservonohrad körzetében egy katonai létesítmény közelében – számoltak be róla a Sky News cikkében.

Makszim Kozickij, a régió kormányzója elmondta, hogy Oroszország kedden nyolc cirkálórakétát lőtt ki keletről – ezek közül néhányat lelőttek.

A létesítményben keletkezett károk mértékét azonban „még vizsgálják”. Emberáldozatokról eddig még nem számoltak be.

Szijjártó: az egész világon érezteti drámai hatását a háború

Az ukrajnai háború az egész világon érezteti a drámai hatását – közölte a külgazdasági és külügyminiszter kedden a közösségi oldalán.

Szijjártó Péter bejegyzésében úgy fogalmazott: a háború és a szankciók nyomán rendkívüli világgazdasági kihívásokkal szembesülünk, az energiaellátás biztonságát érő kihívásokról már nem is beszélve.
Világszerte mennek fel az árak, szakadnak meg az ellátási láncok és válik bizonytalanná az eddig megingathatatlannak hitt energiaellátás – írta.
Hozzátette: New Yorkban – ahol az Atomsorompó Szerződés Felülvizsgálati Konferenciáján vett részt – egyetértett Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszterrel abban, hogy a következmények a háború idejének kitolódásával még a mostaninál is jóval drámaibbak lesznek, így a legrosszabb még mindig előttünk van.
Egyetértettek abban is, hogy a nemzetközi törekvéseknek most már végre kizárólag a mielőbbi béketeremtést kéne célozniuk, és tartózkodni kellene a háborút meghosszabbító, annak következményeit súlyosbító lépésektől – emelte ki Szijjártó Péter.
Jelezte: a két külügyminiszter abban is egyetértett, hogy a kommunikációs csatornák elvágása végzetes hiba volna, az ugyanis teljesen ellehetetlenítené a békéről szóló tárgyalásokat. Márpedig tisztában kell leni azzal, hogy minden háború tárgyalásokkal ér véget – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.
Szijjártó Péter mindezek alapján megerősítette a magyar pozíciót: azonnali tűzszünetre és a béketárgyalások haladéktalan megkezdésére van szükség.

Spanyolország 400 eurós havi támogatást biztosít a rászoruló ukrán menekülteknek

Spanyolország 400 eurós (158 ezer forint) havi támogatást biztosít a rászoruló ukrán menekülteknek – olvasható a befogadásért, társadalombiztosításért és migrációért felelős minisztérium honlapján kedden megjelent közleményben.

A közvetlen támogatásra azok jogosultak, akik rendelkeznek ideiglenes tartózkodási engedéllyel, melyet a spanyol kormány soron kívül biztosít az ukrajnai háború elől menekülőknek, és amellyel hozzáférnek az egészségügyi, valamint szociális ellátáshoz, az oktatáshoz, és lehetőséget kapnak a munkavállalásra.
A szaktárca közleményében hangsúlyozta: eddig 130 ezer ukrán menekült érkezett Spanyolországba, többségük rendelkezik saját anyagi forrásokkal, valamint számíthat családi, baráti támogatásra is, ám vannak olyanok, akiknek jelenleg nincs meg a megélhetéshez szükséges pénzügyi háttere.
Ők a támogatást legfeljebb fél évig vehetik igénybe, amely további 100 euróval növekszik gyermekenként – derült ki a közleményből.
A spanyol kormány az intézkedésre 52,8 millió eurót különített el hétfői ülésén, emellett további 30 millió euróról döntött a tartományok számára, hogy javítsák a ukrán menekültek ellátását, többek között a lakhatás vagy az oktatás területén.

Ukrajna 53 települést foglalt vissza Herszon régióban

Ukrajna 53 települést foglalt vissza a többségében oroszok által megszállt déli Herszon régióban a moszkvai invázió kezdete óta – írja az Al Jazeera.

Oroszország legelőször Dél-Ukrajna területeit foglalta el. Ukrajna most nagyszabású ellentámadásba kezdett, és nyugati gyártmányú, nagy hatótávolságú fegyvereket vetett be az oroszok ellen.

Ukrán miniszter: Ukrajna naponta három hajó gabonát fog exportálni

Ukrajna a következő két hétben napi három hajóra korlátozza a gabonaszállítást. Erről Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter számolt be a Bloombergnek hétfőn. Így a biztonságos útvonalak próbaüzemben való tesztelése után a gabonaexport négy-hat héten belül elérheti a havi 3 millió tonnát – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Az első gabonaszállító hajó hétfőn hagyta el Odessza kikötőjét.

A török hatóságok azonban úgy vélik, hogy a tervek szerint napi egy gabonaszállító hajó hagyhatja el az ukrán kikötőket.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine