Az orosz-ukrán háború 153. napja – FRISSÜL

Immár százötvenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az EU meghosszabbította az Oroszország elleni gazdasági szankciókat

Az Európai Unió (EU) újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedéseket, mivel – indoklása szerint – nem történt előrelépés a Donyec-medencei rendezést célzó minszki megállapodások végrehajtásában – közölte az uniós tanács közleményében kedden.

Az úgynevezett normandiai négyek, Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország 2015 februárjában hozta tető alá a második minszki megállapodást, és a szankciók időtartamát az Európai Tanács annak teljes körű végrehajtásához kötötte. Mivel a végrehajtás még mindig várat magára, az Európai Unió Tanácsa további hat hónapra meghosszabbították a szankciókat – írták.
A korlátozó intézkedéséket az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd az év szeptemberében megerősítette azokat. A szankciók a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak. Kiterjednek a fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére, továbbá korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.
Egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.
Keddi közleményében az uniós Tanács hozzátette: az EU a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Felszólítja Moszkvát, hogy haladéktalanul hagyjon fel a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni, válogatás nélküli támadásokkal, és haladéktalanul és feltétel nélkül vonja ki csapatait és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről.
Az Európai Unió megingathatatlanul elkötelezett amellett, hogy segítse Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való jogának gyakorlásában, valamint egy békés, demokratikus és virágzó jövő építésében. Elkötelezett továbbá amellett, hogy megerősítse Ukrajna azon képességét, hogy a megtámadott ország meg tudja védeni területi egységét és önállóságát – tették hozzá.

Az EU energiaügyi tanácsa elfogadta az Európai Bizottság gázmegtakarítást célzó javaslatát

Az Európai Unió tagállamainak energiaügyekért felelős miniszterei elfogadták az Európai Bizottság gázmegtakarítást célzó javaslatát, melynek értelmében a tagországok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a tél folyamán 15 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást Európa energiaellátása biztonságának növelése érdekében – közölte az uniós tanács kedden.

Az Energiaügyi Tanács rendelete szerint valamennyi EU-tagállam augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkenti a gázfelhasználást, hogy megelőzzék az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválságot. A célok elérésére a tagállamok önkéntes alapon kötelezik el magukat, amennyiben viszont az Európai Bizottság az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást” hirdetne ki, a gázkereslet-csökkentés kötelező valamennyi tagállam számára.
A gázfelhasználás csökkentésének célja, hogy már a tél beállta előtt, majd annak folyamán a tagországok gázkészleteket halmozzanak fel, hogy felkészülten várják az orosz gázellátás esetleges zavarait – írták.
A rendelet azonban egyebek mellett lehetőséget biztosított arra, hogy azok a tagországok, melyek nincsenek összekapcsolva más tagországok gázhálózataival, menetességet kérjenek a kötelező gázfelhasználás csökkentére vonatkozó célok teljesítése alól. Azok a tagállamok, amelyek villamosenergia-hálózatai nincsenek összehangolva az európai villamosenergia-rendszerrel, és amelyek áramtermelése nagymértékben függ a gáztól, szintén mentességet élvezhetnek a villamosenergia-ellátási válság kockázatának elkerülése érdekében.
A tagállamok akkor is eltérést kérhetnek a célérték teljesítésétől, ha elérték gáztárolási kapacitásuk maximumát, ha nagymértékben függenek a gáztól, mint az alapvető fontosságú iparágak alapvető energiaforrásától, vagy gázfogyasztásuk az elmúlt évben legalább 8 százalékkal nőtt az elmúlt öt év átlagához képest.
A tagállamok megállapodtak abban is, hogy intézkedéseik hatása nem érinti a védett fogyasztókat, köztük a háztartásokat és a társadalom működéséhez szükséges alapvető szolgáltatásokat, például az alapvető fontosságú szervezeteket, az egészségügyet és a védelmi hatóságokat. A lehetséges intézkedések közé egyebek között a villamosenergia-ágazatban felhasznált gáz csökkentése, az iparban használt üzemanyag felváltását ösztönző intézkedések, nemzeti figyelemfelkeltő kampányok, a fűtés és a hűtés csökkentésére irányuló célzott kötelezettségek tartozhatnak.
A rendelet kivételes és rendkívüli, korlátozott időre szól. Egy évig marad érvényben, az Európai Bizottság azonban 2023 májusáig vizsgálatot végez, hogy mérlegelje meghosszabbításának szükségességét – tették hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a rendelet tanácsi elfogadását követően kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta: „az EU a mai napon döntő lépést tett annak érdekében, hogy felkészülten nézzen szembe a Vlagyimir Putyin orosz elnök okozta teljes gázkimaradás veszélyével”.
Szavai szerint a rekordidő alatt elért megállapodás biztosítani fogja a gázfogyasztás rendezett és összehangolt csökkentését az Európai Unióban, és szavatolja, hogy Európa megfelelően készülhessen fel a következő télre. A gázfelhasználás 15 százalékos csökkentése iránti közös elkötelezettség jelentős lépés, ugyanis segít elérni azt a célt, hogy a gáztározók elégséges töltöttségi szintet érjenek el már a tél beállta előtt – mondta.
„Az EU minden tőle telhetőt meg fog tenni az ellátás biztonságának biztosítása és a fogyasztók, köztük a háztartások és az ipari szereplők védelme érdekében” – fogalmazott.
A Gazprom hétfői bejelentése, miszerint az Európai Áramlat gázvezetéken keresztül tovább csökkenti az Európába irányuló gázszállításokat, minden igazolható technikai ok nélküli, és Oroszország, mint energiaszolgáltató megbízhatatlanságát mutatja – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Lengyel zsoldosok „likvidálásáról” számolt be az orosz katonai szóvivő

Több mint negyven külföldi zsoldost, főleg lengyeleket öltek meg nagy pontosságú orosz levegő-föld rakétákkal a donyecki régióban lévő Konsztantyinovkában – jelentette ki a keddi hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok szerint Mikolajiv közelében az orosz légierő nagy pontosságú csapásainak következtében megsemmisült az ukrán 59. gépesített lövészdandár tüzérségi alegysége, amely személyi és fegyverállományának több mint 70 százalékát elvesztette. Zajcevénél a 72. gépesített dandár egyik zászlóaljának állásai ellen intézett légitámadás következtében több mint hetven „nacionalista” életét vesztette, és egy lőszerraktár is megsemmisült.
A harcászati légierő, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok a beszámoló szerint nyolc vezetési pontra, egy OSZA-AKM föld-levegő rakétaindítóra, egy amerikai gyártmányú légvédelmi radarállomásra, valamint nyolc fegyver- és lőszerraktárra mértek csapást. A lövegelhárító művelet a szóvivő szerint egy Uragan-, egy Giacint-B-, négy D-20-as, hét Gvozgyika- és kilenc D-30-as üteget fojtott el. A légvédelem az éjszaka folyamán két ukrán drónt lőtt le.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 260 repülőgépet, 144 helikoptert, 1613 drónt, 358 légvédelmi rakétarendszert, 4162 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 763 rakéta-sorozatvetőt, 3301 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4481 különleges katonai járművet veszítettek.
Az orosz fennhatóság alá került Herszon hatóságai szerint keddre virradóra az ukrán hadsereg megpróbált csapást mérni a városra. Működésbe lépett a légvédelem, több lövedéket a levegőben semmisített meg. Kedden újabb ukrán tüzérségi támadások érték a Donyec-medence több városát, köztük Donyecket is.
Az Ukrajnával határos Brjanszk megyében egy ukrán oldalról érkezett drón bombát dobott le Trojebortnoje határátkelőhely vámhivatalára. Négy ember sebesüléseit orvosnak kellett ellátnia.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt hangoztatta, hogy a Kreml nagyra értékeli, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megakadályozta orosz harci repülőgépek Ukrajnába térítését. Az FSZB hétfőn közölte, hogy az ukrán katonai hírszerzés orosz pilótákat próbált meg kétmillió dolláros megvesztegetéssel és uniós útlevél biztosításával dezertálásra rávenni. A műveletben Moszkva szerint szerepe volt Hriszto Grozevnek, a Bellingcat portál szerzőjének is.
Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye oroszbarát közigazgatásának vezetője Telegram-bejegyzésben közölte, hogy a régióban eddig nyolcezren kapták meg az orosz állampolgárságot. További 15 ezren adták be kérelmező irataikat, az ügyintézésre pedig több mint 20 ezren jelentkeztek be előzetesen.

A német külügyminiszter szerint fel kellene gyorsítani a fegyverszállításokat

Fel kellene gyorsítani és jobban kellene egyeztetni az Ukrajnának nyújtott külföldi támogatásokat, beleértve a fegyverszállításokat is – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden Prágában Jan Lipavsky cseh külügyminiszterrel megtartott közös sajtótájékoztatóján.

„Hónapokig eltarthat az Oroszország által brutális módon folytatott háború. Mindnyájan békét akarunk Ukrajnában. Hogy ez mit jelent, és mikor kerül erre sor, azt az Ukrajnában élők döntik el. A béke több, mint pusztán annyi, hogy nincs erőszak és háború, a béke az Ukrajnában élők számára a biztos jövőt jelenti” – tette hozzá a német diplomácia irányítója.
Kiemelte, hogy Csehország már több mint 400 ezer ukrajnai menekültnek adott egy évre szóló speciális vízumot.
Annalena Baerbock megerősítette: az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítások terén folytatódik az a német-cseh együttműködés, amelyről május elején állapodott meg Olaf Scholz német kancellár és Petr Fiala cseh kormányfő. A megállapodás szerint Csehország szovjet gyártmányú fegyvereket küld Ukrajnának, s ezért Németország modern német gyártmányú fegyvereket ad a cseheknek. A prágai sajtóban megjelent értesülések szerint a csehek helikoptereket és tankokat küldtek az ukránoknak, s ezért 15 Leopard 2A4 típusú német harckocsit kapnak. A német miniszter megjegyezte: Berlin ezt a cseh-német gyakorlatot szívesen alkalmazná más országok esetében is.
Jan Lipavsky és Annalena Baerbock találkozójuk végén aláírták a 2022-2024- es évekre szóló cseh-német stratégiai párbeszéd munkaprogramját.
A prágai tárgyalások után a két külügyminiszter ellátogatott Lidice településre, amelyet 1942-ben a német fasiszták felégettek válaszul Reinhard Heydrich, a cseh-német protektorátus vezetőjének meggyilkolására.

Uniós biztos: politikailag motivált a gázszállítás csökkentéséről szóló orosz bejelentés

Politikailag motivált a Gazprom orosz energiavállalat bejelentése, miszerint a héten tovább csökkenti az európai gázszállítást – jelentette ki Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi felelőse Brüsszelben kedden, az európai uniós tagországok energiaügyi minisztereinek soron kívüli tanácskozását megelőzően.

Arra reagálva, hogy a Gazprom hétfőn bejelentette: leállítja egy újabb Siemens-turbina üzemeltetését az Északi Áramlat gázvezetéken, Kadri Simson úgy fogalmazott: „tudjuk, hogy a gázszállítás csökkentésének nincs technikai oka. Ez egy politikailag motivált lépés, melyre készen kell állnunk.”
Aláhúzta: az ilyen esetek bizonyítják, hogy „bölcs stratégia” az Európai Bizottság múlt héten bemutatott tervezete az európai gázkereslet csökkentésére irányuló összehangolt intézkedésekről.
Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy a keddi miniszteri tanácskozáson megállapodnak az uniós bizottsági javaslat alapján születő rendkívüli szabályozásról, amelynek alapján jövő tavaszig 15 százalékkal csökkenne a gázfelhasználás Európában.
Jozef Síkela, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Csehország ipari és kereskedelmi minisztere a tanácsülést megelőzően azt mondta: az Európai Uniónak „a lehető leghamarabb” fel kell lépnie a Gazprom gázszállítással kapcsolatos fenyegetéseivel szemben. A gázszállítás csökkentésére vonatkozó bejelentés jól mutatja, hogy az uniós országoknak vissza kell fogniuk az orosz gáz felhasználását már ezen a télen, mivel – mint mondta – Vlagyimir Putyin orosz elnök kezében zsarolási eszköz a gázellátás.
Robert Habeck német gazdasági miniszter érkezésekor kijelentette: az Európai Bizottság terve megmutatja az orosz elnöknek, hogy az EU egységes még akkor is, ha tagországai kompromisszumra kényszerülnek a közös álláspont kialakítása érdekében.
Habeck a javaslat elfogadását „nagyon fontosnak” nevezte, véleménye szerint a terv azt mutatja, hogy Európa összetart. A szabálytervezet jelzés Oroszországnak, hogy nem lesz képes megbontani az európai egységet – tette hozzá.
Anna Moskwa, az energiaügyekért is felelős lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszter a tanácskozásra érkezve hangsúlyozta, országa ellenzi, hogy kötelező érvényűek legyenek az Európai Bizottság által javasolt gázfogyasztási korlátozások.
„Nem fogadhatunk el olyan döntést, amely ilyen célkitűzés megvalósítását kényszeríti rá a tagországokra. Az energiabiztonság nemzeti hatáskörbe tartozik” – fogalmazott.
Hozzátette: a lengyelországi gáztározók megteltek, országának nincs szüksége a gázfelhasználás korlátozására.
Eamon Ryan, az energiaügyekért is felelős ír környezetvédelmi miniszter érkezésekor azt mondta, hogy a javasolt 15 százalékos csökkentés nem lesz elegendő Európa téli energiaigényének biztosításához.
„Tizenöt százalékos gázmegtakarítás valószínűleg nem lesz elegendő a Gazprom bejelentésének fényében, de jobb, mintha az EU egyáltalán nem reagálna a kialakult helyzetre. A gázfogyasztási korlátozásokra vonatkozó javaslat által küldött jel is fontos” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság múlt szerdán ismertetett javaslata szerint valamennyi EU-tagállam számára célul tűznék ki, hogy augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentse a gázfelhasználást. Ezzel előznék meg az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválságot. A célok elérésére a tagállamok önkéntes alapon köteleznék el magukat, amennyiben viszont a brüsszeli testület az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást” hirdetne ki, a gázkereslet-csökkentés kötelező volna valamennyi tagállam számára.

Ismét orosz rakétatámadás érte Odesszát

Az orosz erők kedd hajnalban ismét csapást mértek Odesszára – közölte a Telegramon Szerhij Bratcsuk, a régió katonai adminisztrációjának vezetője. A támadás helyi idő szerint 5 órakor történt. A rakéták a városközpontot érték, a jelentések szerint eltaláltak egy lakónegyedet is. Ugyanakkor azt írták, hogy nem sebesült meg senki – jelenti a Guardian.

Harkivot is bombázták az oroszok, egy lakónegyedet is találat ért

Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot kedden, helyi idő szerint hajnali 5 óra körül érte támadás – közölte Oleg Szinegubov regionális kormányzó a Guardian szerint. A város polgármestere, Ihor Terehov szerint az orosz erők támadása a városközpontot érte, eltaláltak egy lakónegyedet is.

Szinegubov kedd reggel egy Telegram-posztban azt írta, hogy a lövések következtében kigyulladt egy autószalon teteje, de a legtöbb lövedék nyílt területre csapódott be.

A regionális sürgősségi egészségügyi központ előzetes adatai szerint személyi sérülés nem történt.

Mikolajivot orosz rakétacsapás érte

Orosz lövésekről számoltak be ma reggel a dél-ukrajnai Mikolajiv városában. A városi tanács vezetője, Olekszandr Szenkevics közölte:

Hatalmas robbanások hallatszanak Mikolajivban! Mindenkit arra kérnek, hogy maradjon az óvóhelyeken! A kijárási tilalom lejárta után is folytatódni fog a légicsapás!

A tisztviselő hozzátette, Ukrajna déli részén a Fekete-tenger irányából hatalmas rakétacsapás indult, többek között a légierő bevetésével.

„Mikolajiv térségében a kikötői infrastruktúrát támadták. Ugyanakkor a Mikolajivi körzetet az ideiglenesen megszállt Herszon régióból támadták” – mondta az ukrán vezető a Telegramon az Index szerint.

A Siemens Energy vitatja a Gazpom érvelését

Szerdától drasztikusan csökkenti az Európába irányuló fővezetékén keresztül történő gázszállítást az orosz Gazprom, miután bejelentette, hogy a „műszaki állapota” miatt leállítja az utolsó két működő turbina egyikének működését. Így az Északi Áramlat vezetéken keresztüli napi gázszállítást napi 33 millió köbméterre csökkenti, ami a vezeték kapacitásának mintegy 20%-a.

A turbina karbantartásával megbízott német Siemens Energy csoport vitatja a Gazprom érvelését, és azt mondja, hogy „nincs kapcsolat a turbina és a végrehajtott vagy bejelentett gázleállítások között”.

Ukrajna szerint Oroszország előzetes figyelmeztetés nélkül növelte a nyomást az egyik gázvezetékekben

Az orosz gázóriás, a Gazprom előzetes figyelmeztetés nélkül növelte a nyomást abban a gázvezetékben, amely az orosz gázt Európába szállítja – közölte az ukrán állami gázvállalat vezetője. Az Urenhoj-Pomary-Uzsgorod gázvezetékben az ukrán gázszállító rendszerirányító július 25-én jelentette a nyomásváltozást, figyelmeztetve az orosz Gazpromot, hogy az ingadozások vészhelyzetekhez vezethetnek a vezetéken.

Az ilyen nyomásváltozások vészhelyzetet is okozhatnak, beleértve például a csővezetékek megrongálódását, ezért az üzemeltetők kötelesek figyelmeztetni egymást egy ilyen lépés előtt – tette hozzá az ukrán cég.

A Gazprom nem kommentálta az esetet – írja az Al Jazeera alapján az Index.

Olajraktárat ért találat, többméteres lángok csaptak fel

Nagy tűz ütött ki hajnalban egy olajraktárban Donyeck Budeonnovszkij kerületében – írja az orosz média, azt állítva, hogy az ukrán fegyveres erők mértek csapást a területre.

A helyi lakosok szerint a lángok több tízméteres magasságba csaptak fel. A helyszínen vannak a helyi katasztrófavédelem tagjai.

A donyecki szakadárok által vezetett „népi milícia” is jelen van a helyszínen. Áldozatokról egyelőre nincs információ.

ORFK: 10 716-an érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 5520 ember lépett be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határon belépők közül pedig 5196-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 273 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 284 ember – köztük 109 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Az ukrán elnök nyílt gázháborút lát

Volodimir Zelenszkij szerint Oroszország az Északi Áramlat turbinájára vonatkozó engedmény ellenére sem fogja újraindítani az európai országok gázellátását, ahogyan arra szerződése kötelezi. Mindezt Oroszország szándékosan teszi, hogy minél jobban megnehezítse az európaiak felkészülését a télre. Ez egy nyílt gázháború, amelyet Oroszország az egyesült Európa ellen vív – fogalmazott éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök, aki még erősebb szankciókat – amennyire lehetséges – a teljes orosz kereskedelmi kapcsolatok megszakítását sürgeti.

Német miniszter: Putyin kettős játékot űz a gázszállítások korlátozásával

Vlagyimir Putyin orosz elnök kétszínű játszmát űz a gázszállítások korlátozásával – jelentette ki hétfőn Robert Habeck német gazdasági miniszter.

A Gazprom orosz gázipari óriás szerdán közölte, hogy a teljes kapacitás 20 százalékára csökkenti az Északi Áramlat gázvezetéken Németországba érkező gáz mennyiségét műszaki okok miatt.

Nincsenek műszaki okai a szállítások csökkentésének. A turbina kész, hogy leszállítsák Oroszországba – hangsúlyozta Habeck.

Mint mondta: a Siemens Energy Kanadában megjavított turbinájának exportiratai készen állnak, de Oroszország nem hajlandó kiadni az importengedélyt. A német vállalat megerősítette, hogy haladéktalanul kész leszállítani a berendezést Németországból Oroszországba, amint az engedélyek megvannak.

Oroszország megsérti a szerződéseket, és közben másokat hibáztat. Putyin kettős játékot űz. Ukrajna nagyszabású támogatásának gyengítésével és társadalmunk megosztásával próbálkozik. Ehhez bizonytalanságot gerjeszt, és felhajtja az árakat. Mi pedig egységességgel és összpontosított erőfeszítéssel szállunk ezzel szembe. Óvintézkedéseket teszünk, hogy átvészelhessük a telet – mondta Habeck.

A német tárcavezető szerint a legfőbb eszközök ehhez a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítási infrastruktúrájának gyors kiépítése, a tárolók feltöltése és a gázfogyasztás csökkentése – számolt be az MTI.

Varsó ellenzi, hogy kötelező érvényűek legyenek az EB által javasolt gázfogyasztási korlátozások

Lengyelország nem egyezhet bele az Európai Bizottság (EB) múlt heti javaslatába, miszerint a brüsszeli testület előírhatná a tagállamoknak a kötelező gázfelhasználás-korlátozási célokat – közölte hétfői varsói sajtóértekezletén Anna Moskwa lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszter, aki az energiaügyekért is felel.

Moskwa az uniós energiaügyi miniszterek keddi, soron kívüli találkozója előtt ismertette a lengyel álláspontot az EB új javaslatcsomagjáról.
„Nehéz megvitatni az EB által néhány nap alatt, szinte rögtönözve előkészített kötelező mechanizmusokat, amelyek felhasználás-csökkentésre kényszerítenék rá a tagállamokat” – jelentette ki Moskwa.
Elfogadhatatlannak nevezete, hogy a javasolt gázfogyasztási mechanizmusok kötelezőek lehetnének a tagállamokra nézve. Felidézte: a kötelező korlátozásokat például Görögország, Spanyolország, Portugália, Ciprus és Málta ellenzi.
Hozzátette: Lengyelország készen áll arra, hogy partneri és önkéntes alapon például Németországgal tárgyaljon az energiahordozók diverzifikációjáról, a lengyel és a német kőolajfinomítók együttműködéséről.
A lengyel gazdaság és energiabiztonság szempontjából fontos lenne egy olyan szolidaritási mechanizmus kidolgozása, amelynek keretében megreformálnák és a reform végrehajtásáig fel is függesztenék az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) – mondta Moskwa.
Az ETS reformját, ezen belül a tanúsítványoknak a pénzügyi intézményekben történő forgalmazásának korlátozását Lengyelország tavaly ősszel javasolta.
Az EB múlt szerdán ismertetett javaslata szerint valamennyi tagállam számára célul tűznék ki, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentse a gázfelhasználást. Ezzel megelőznék az ukrajnai háború miatt fenyegető energiaválságot. A célok elérésére a tagállamok önkéntes alapon köteleznék el magukat, amennyiben viszont az EB az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást” hirdetne ki, a gázkereslet-csökkentés kötelező volna valamennyi tagállam számára.

Napokon belül kihajózhatnak az első gabonaexportőrök

Az Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ által pénteken megkötött megállapodás értelmében néhány napon belül útnak indulhatnak az első gabonát exportáló hajók az ország fekete-tengeri kikötőiből – közölte hétfőn az ENSZ szóvivője.

A Reuters értesülései szerint egy koordinációs központ fog kapcsolatot tartani a hajózási iparral, akik a közeljövőben közzéteszik a hajókra vonatkozó részletes eljárásokat.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine