Orbán Viktor Tusványoson: Magyarországnak lokális kivételnek kell lennie a globális recesszióban (VIDEÓVAL)

A miniszterelnök tusnádfürdői előadását élő videón mutattuk. Orbán Viktor itt bejelentette a tusványosi tíz pontot, amelyre alapozza majd az ország terveit 2030-ig.

A tusványosi előadás talán legkiemelkedőbb üzenete, hogy Orbán Viktor meghirdette a 2030-ig szóló magyar jövő tíz pontját. A miniszterelnök szerint abban, hogy a globális gazdasági recesszióban Magyarország kivétel lehessen több tényező is segítheti hazánkat.

1. Elsőként azt említette, hogy „nekünk még megvan a határvédelmünk”.
2. A második pont, hogy „családalapú a társadalmunk” van.
3. Harmadikként a nagy hadiipari fejlesztéseket említette.
4. A negyedik, hogy „diverzifikáljuk az energiaforrásainkat”.
5. Orbán Viktor ötödik pontként fontos esélynek nevezte a technológiai váltás kihasználását.
6. A hatodik pont, hogy a külföldi tőke nyugatról és keletről is egyaránt érkezik.
7. Tranzitország vagyunk és tranzit gazdaság is akarunk maradni, ehhez pedig „minden blokkosodást nekünk elleneznünk kell” – ismertette a hetedik pontot.
8. Nyolcadik pontként azt emelte ki, hogy megvan a politikai stabilitás, „hiszen kétharmadunk van” és az elmúlt időszakban „levezényeltünk egy nemzedékváltást is a nemzeti oldalon”.
9. A kilencedik pont a fontos szellemi alapok megléte: „Magyarországnak még megvan a nemzeti gondolata, megvan a nemzeti érzésvilága, megvan a kultúrája”.
10. A tizedik pont,, hogy Magyarországnak vannak ambíciói, közösségi, sőt nemzeti ambíciói vannak. Ahhoz, hogy „a most következő nehéz időszakban megőrizzük a nemzeti ambícióinkat, együtt kell maradnunk, együtt kell maradni az anyaországnak és együtt kell maradni Erdélynek és a többi magyarok lakta területnek a Kárpát-medencében”.

A frissülő tudósítás forrása: Mandiner.hu

Orbán Viktor: jó oka van annak, hogy Fidesz-fröccsöt igyunk!

A miniszterelnök Tusnádfürdőn beszámolt arról, hogy Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke úgy kérte fel az előadásra, hogy feleannyi ideig beszéljen, mint amennyi ideig beszélne. Elmondta, hogy sok mondandója van, s megemlítette, hogy jó oka van annak, hogy „Fidesz-fröccsöt” igyunk; egyharmad-kétharmad. Hozzátette, „van ami örök”.

A beszédet ekkor bekiabálás szakította meg, néhányan egy román feliratú molinót tartottak fel „Van ami örök: Erdély román föld” felirattal. A miniszterelnök megkérte az intézkedő biztonságiakat, hogy Udvariasan, mint a budapesti rendőrök a hidakon a narkósokkal”.

A nyugati civilizáció tartóoszlopai repedeznek

A nyugati világ anyagi és hatalmi visszaszorulása zajlik napjainkban – emelte ki többek között Orbán Viktor.

A kormányfő szerint a veszélyek korába léptünk, és három területen is megrendült a nyugati civilizáció. Korábban azt gondoltuk, a tudomány védőburkában élünk, de jött egy vírus, azt hittük, hogy Európában nem lehet háború, most az a szomszédban az van, és azt gondoltuk a hidegháború nem térhet vissza, de most sokan dolgoznak mégis azon, hogy blokkvilágba szervezzék az életünket.

Hozzátette, hogy az adatok tükrében a világ egyre jobb helynek tűnik, „miközben mi ennek az ellenkezőjét érezzük”. Példaként azt hozta, hogy tovább élünk, a szegénységben élők aránya a töredékére csökkent, a heti munkaórák száma lecsökkent, miközben a szabadidő megnőtt.

„De az általános hangulat mégis az, hogy a világ egyre rosszabb hely és van valamilyen világvégevárás”.

A rivális civilizációk kitanulták a nyugati technológiákat, de az értékrendszert nem vették át

Orbán Viktor szerint ez egy nyugati jelenség, amire a született nyugatosok csak legyintenek, s azt mondják, hogy nincs baj, már 100 éve is erről beszéltek. Viszont a miniszterelnök szerint ami most van, az nem csak szellemi és demográfiai hanyatlás, mint 100 éve, hanem anyagi és hatalmi hanyatlás is.

„A rivális civilizációk kitanulták a nyugati technológiákat, de az értékrendszert nem vették át – jelentette ki. Hozzátette, hogy a legfájóbb ebben az, hogy elvesztettük az energiahordozók feletti ellenőrzést” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a legfájóbb ebben az, hogy elvesztettük az energiahordozók feletti ellenőrzést.

A Nyugat elveszíti a csatát

Orbán Viktor kijelentette, hogy a Nyugat elveszíti a nyersanyagcsatát. Szerinte mára már a világ energiahordozóinak és erőforrásainak túlnyomó része kikerült a nyugati civilizációk kezéből, a mi helyzetünk pedig duplán nehéz.

Kifejtette, hogy 2013-ben az USA a kitermelés új módját indította meg, ami erősebb pozíciót jelentett számukra a nemzetközi politika színterén, tehát külpolitikai fegyverként használják az energiát, fordította le magyarra Orbán.

Elmondta, hogy bátrabb szankciós politikát tudnak így alkalmazni és öncélúan nekiláttak az amerikaiak, hogy erőteljesen ösztönözzék a szövetségeseket az USA-ból érkező szállítmányok megvásárlására.

Európa válaszolt erre, nem akartunk függőségbe kerülni az amerikaiaktól, folytatta Orbán. Így amíg lehet, a német-orosz energiatengelyt megpróbálták megvédeni a nemzetközi politika pedig épp ezt veri szét. A megújuló energia pedig még nem működik eléggé.

A gázfogyasztást csökkentő európai tervről

„Ez einstand” – jelentette ki Orbán arról a tervről, hogy az uniós gázfogyasztást csökkentené a Bizottság 15 százalékkal. Elmondta, hogy egyenlőre nem látni, hogy hogyan kényszerítik ezt ki, hogy hogyan akarják kivitelezni, de ezt mondta „erre van német know-how”.

Hozzátette, hogy a terv az, hogy akinek elfogy a gáza, az elveszi attól, akinek még van. Leszögezte, hogy a Nyugat kezében nincs már többé nyersanyag, csupán katonai erő és tőke.

A demográfiáról, migrációról és kevertfajúságról

A miniszterelnök elmondta, hogy az első és legfontosabb kihívás ma a népesedés és a demográfia kérdése. „Jóval több a temetés, mint a keresztelő.”

Elmondta, hogy a világ népeit két csoportba lehet sorolni; azokra akik képesek a biológiai fenntartásra és azokra akik nem. Leszögezte, hogy sajnálatosan mi a másodikba tartozunk. A helyzetünk javult, de fordulat nincs, pedig mindennek ez az alfája és ómegája. Ha nem lesz fordulat, ellakják tőlünk Kárpát-medencét.

A migráció kapcsán kifejtette, hogy az kettéválasztja Európát, a posztnyugatra és a közép-európaiakra. A miniszterelnök szerint az internacionalista baloldal csele, hogy Európában eleve kevert népesség él. Orbán azt mondta, ez szemfényvesztés. Van, ahol európai és Európán kívüli népek keverednek, és ahol európai népek keverednek, mint a Kárpát-medence. „Mi nem vagyunk kevert fajúak” – mondta, és nem is akarunk azok lenni. Hozzátette, hogy az Európán belüli népnek a keveredéseit tekintik kevertfajúságnak, holott két nép van, az Európán belüli s az Európán kívüli.

Transzgender: Nem. Transzilvánia: Igen.

A miniszterelnök beszámolt arról, hogy Varga Juditnak hála sikerült a helyreállítási alap visszatartott pénzeit leválasztani a gyermekvédelmi törvény kapcsán kialakult ideológiai nézeteltérésről. Kijelentette, hogy nem akarjuk megmondani, hogy Nyugaton hogyan éljenek, csak fogadják el azt, hogy nálunk az apa férfi és az anya nő.

Hozzátette, hogy „mi csak transzszilvániát tudunk kimondani, amit egyébként is Erdélynek hívunk.”

Leszögezte, hogy háború van, háborús inflációval és gazdasági válsággal, de ez csak paravánt von a mélyen gyökeredző demográfiai, gender és migrációs gondok elé. A jövőnk a miniszterelnök szerint ezeken a kérdéseken fordul meg majd.

A visegrádi négyek ezekben a kérdésekben egységesen tudott fellépni, de beesett a háború, ami megrázta a V4-es együttműködést.

A miniszterelnök szerint a lengyel-magyar kapcsolat most szívkérdés, hiszen magyar szemszögből a háború két szláv nép konfliktusa, amiből szeretnénk kimaradni, míg a lengyelek úgy érzik, benne vannak. Ezért a magyar-lengyel viszonyt most nem szívvel, hanem ésszel kell átmenteni ebben a helyzetben.

Az oroszok nem fogják megtámadni a NATO-t, de az ukránok minél több országot akarnak bevonni

Orbán Viktor kijelentette, hogy eddig 86 magyar ember halt meg a szomszédban dúló háborúban, miközben a bennünket kritizáló nemzetek egyetlen embert sem veszítettek. Hozzátette, hogy a mi kiidulópontunk az, hogy Oroszország nem fogja megtámadni a NATO-t, mert az szimplán erősebb. Viszont az ukránok célja az, hogy minél több országot vonjanak be a háborúba.

Hozzátette, hogy a NATO és az EU úgy döntött, hogy fegyvereket szállítanak és súlyos szankciókat vetnek ki, így de facto részeseivé válnak a háborúnak. Leszögezte, hogy a háború oka az, hogy az oroszok egy világos biztonsági igényt fogalmaztak meg, és azt követelték, hogy Ukrajna ne legyen a NATO-tagja.

Ha Trump lenne az amerikai elnök, Merkel pedig a német kancellár, ez a háború nem robbant volna ki

A miniszterelnök szerint ha most Trump lenne az amerikai elnök, Merkel pedig a német kancellár, ez a háború nem robbant volna ki.

A háborúban a Nyugat stratégiája az volt, hogy Ukrajna angolszász kiképzőkkel és fegyverekkel háborút nyerhet, a szankciók le fogják gyengíteni Oroszországot, a szankciók gazdasági következményeit képesek leszünk kezelni, és a világ felsorakozik a Nyugat mögött. „Most pedig egy olyan kocsiban ülünk, aminek mind a négy kereke defektet kapott.”

Orbán leszögezte, hogy Ukrajna nem fogja megnyerni a háborút, a szankciók pedig nem rengetik meg Moszkvát.

„A világ nemhogy nincs velünk, hanem demonstratíve nincs velünk” – mondta Orbán azzal kapcsolatban, hogy mi hogyan kezeljük a háborút. Elmondta, hogy az Uniónak nem az oroszok vagy az ukránok mellé kéne állnia, hanem közéjük. Szerinte nem érdemes azt hinni, hogy befolyásoljuk a háborút a tanácsainkkal, de mindez morális kérdés: „meg kell próbálni elmondani, és megpróbálni rávenni a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki egy új stratégiát”.
Az új stratégia középpontjában nem a háború megnyerésének, hanem a béketárgyalásnak kellene lennie.

Orosz-ukrán béketárgyalás nem lesz, aki erre vár, hiába vár

A miniszterelnök leszögezte, hogy nem lesz orosz-ukrán béketárgyalás. Hozzátette, hogy egy orosz képviselő néhány napja azt mondta, addig fognak nyomulni, amíg a front olyan messzire nem kerül, amilyen messziről Ukrajna területéről nem lehet belőni Oroszország területére. Eszerint pedig minél nagyobb hatótávolságú fegyvereket adunk Ukrajnának, annál hosszabb lesz a háború.

Ez az imperializmus

A miniszterelnök kifejtette, hogy az egységes uniós külpolitikai döntéshozatal az imperializmus maga. Szerinte az EU-nak ki kellett volna kényszerítenie a minszki megállapodást, viszont még a saját háza táján sem tud rendet rakni. Az is hatalmas probléma, hogy az EU nem tudja megvédeni a saját határait.

„Nem világpolitikai szerepről kell álmodnia az uniónak, hanem a saját feladatát kéne elvégeznie.”

Ki jár jól ezzel a háborúval?

A kérdést azonnal meg is válaszolta a miniszterelnök, kijelentette, hogy azok járnak jól, akiknek minél több energiaforrása van. Így jól járnak az oroszok és az amerikaiak, felsorolta a nagyobb amerikai olajcégeket és elmondta, hogy melyik hányszoros bevételnövekedést könyvelt el. Hozzátette, hogy jól járnak a kínaiak is és rosszul jár az Európai Unió.

A költségvetésről és a beruházásokról

A rezsicsökkentés átalakításáról kifejtette a miniszterelnök, hogy komoly társadalompolitikai eredmény, viszont ilyen energiaárak mellett hétszer annyiba kerülne az államnak a rezsicsökkentés, ha nem változtatott volna a rendszeren. Leszögezte, hogy „10 évig jól működött a rezsicsökkentés, viszont a háború kibillentette”.

Elmondta, hogy 2021-ben az az összeg, amit a magyar állam fizetett ki a különbözet miatt 296 milliárd volt, 2022-ben – ha mostani árak maradnak év végéig -, akkor 2051 milliárdot. Hétszeres összeget, amit nyilvánvalóan a magyar gazdaság így nem bír ki – mondta.

Kifejtette, hogy a költségvetést is racionalizálni kellett, az új beruházásokat leállítják, a megkezdetteket befejezik, mivel „nem hagyunk semmit sem pőrén, torzóban”, valamint fontos feladatnak nevezte azt is, hogy le kell jönni a gázról és át kell térni a többi energiahordozókra. „Le kell jönni a gázról, át kell térni az áramra vagy a biomasszára ez a költségvetés mostani terhei mellett tartható.”

A másik gond ami előttünk áll: a recesszió

Orbán kifejtette, hogy az energiahordozók mellett a másik gond ami előttünk áll, az a recesszió. Kijelentette, hogy a recesszió réme egész Európát gyötri. Hozzátette, hogy szerinte automatikusan a forint gyengülését okozza az, amikor a dollár erősödik az euróval szemben.

„Ennek ellenére a magyar gazdaság az előrejelzések szerint nőni fog.”

Közben Európa több országa visszaesik, ami politikai instabilitást eredményez majd. A magyar dilemma ebben a helyzetben az, lehetséges-e lokális kivétel a globális recesszió alól. A magyar cél az, hogy hazánk az legyen.

A miniszterelnök elmondta, hogy 2020-ban is tudtunk kanyarban előzni, viszont pont a kanyarban kaptunk egy ónosesőt, így most talpon kell maradnunk a járgányunkkal. Beszámolt arról is, hogy 2030-ra egy új helyzet fog kialakulni a világon: ekkorra fognak felhalmozódni a nyugat problémái, például az USA-nak ekkora lesznek nagy gondjai, ekkor jelentkeznek majd az eurózóna nagy problémái is. Viszont, ekkorra leszünk mi is nettó befizetők, azaz többet fizetünk majd be az EU kasszájába, mint amennyit kiveszünk, „így több beleszólásunk is lesz az Unió ügyeibe”.

Orbán Viktor szerint 2030 körül kell csúcsformában lennünk, és akkora kell az erő. 

Hogyan lehet Magyarország lokális kivétel?

A miniszterelnök elmondta, hogy így a beszédének a végén szeretné felsorolni azokat a tényezőket, amivel az előbb említett „lokális kivétel” szerepet megvalósíthatjuk Magyarország számára. A miniszterelnök tíz pontban fejtette ki, hogy hogyan lehet majd hazánk kivétel ebben a vészterhes időszakban:

A kormányfő szólt arról is, hogy több dolog segíti Magyarországot, így a technológiai váltás, és a világ harmadik legnagyobb akkumulátorgyártója lesz hazánk. A külföldi tőkebeáramlás is segíti Magyarországot – tette hozzá. Tranzitország akar maradni Magyarország, azonban ha blokkosodás lesz, akkor egy poros előretolt helyőrség lesz Magyarország.

A politikai stabilitás is nagy előnye Magyarországnak – mondta a kormányfő. Szólt arról is, hogy végrehajtott a Fidesz egy hatalmi generációváltást, mert több 40-es került a vezetésbe. A szellemi alapokról azt mondta, hogy még megvan a magyar kultúra és a nyelv. Magyarországnak nemzeti ambíciói vannak, és a mostani nehéz időszakban együtt kell maradnia az anyaországnak, és a többi magyarok lakta területnek.

A Tusványosi Tíz Pont:

• határvédelem,
• a családok védelme,
• hadseregfejlesztés,
• az energiaforrások diverzifikálása,
• a technológiai váltás kihasználása,
• a külföldi tőke beáramlása,
• a tranzitország-státusz,
• a politikai stabilitás, a kétharmad,
• a szellemi alapok és
• az ambíció.

Az egyórás beszéd után Orbán Viktor a közönség kérdéseire is válaszolt

A miniszterelnöki beszéd után Németh Zsolt hozzátette, hogy reméli, hogy a nemzedékváltás nem terjed ki a miniszterelnökre. Németh felolvasta a közönség papíron beküldött kérdéseit, például azt, hogy mikor lesz vége a háborúnak, maradt-e még normális ember a brüsszeli törvényhozásban.

A miniszterelnök a kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy akkor lesz vége a háborúnak, amikor az amerikaiak és az oroszok megegyeznek.

Elmondta, hogy most még vizsgálja a kormány a törökök aggályait a finn-svéd NATO-tagsággal kapcsolatban, majd ősszel tárgyalja meg a parlament a ratifikálandó szerződést.

A hazai ellenzék kapcsán kifejtette Orbán, hogy „nem érdemes sok reményt fűzni hozzájuk”.

Leszögezte, hogy nem csak az választja el a nemzeti oldalt és a baloldalt, hogy a magyarság előtt álló kérdésekre ki ad jobb választ, hanem egészen másképp képzelik el az életet. „Mi, amikor életről szabadságról gondolkodunk, életfát látunk. Aminek az a lényege, hogy a gyökérzete tükrözi a lombozatát. Ha a gyökérzet kisebb, elpusztul, kidől, ezért a gyökérzettel is kell foglalkozni” – mondta a miniszterelnök, kifejtve, hogy a gyökérzet a nyelv, kultúra és a határon túliak. Leszögezte továbbá azt is, hogy a baloldal azon dolgozik, hogy ezt az életet adó gyökérzetet levágja. Mivel mindent másképp látnak, ezért nagyon vigyázni kell a baloldallal: „Egyetlen feladatunk van: ellenzékben kell őket tartani.”

Összefoglaló

„Kimaradni” – ez volt a kulcsszó. A miniszterelnök a beszédében kifejtette, hogy csak akkor sikerül a nemzetünknek megőrizni a sikereit gazdasági értelemben, ha kimaradunk a háborúból, a migrációból, a genderőrületből, a globális adóból és az európai általános recesszióból. Elmondta, hogy mindez 2010-ben is sikerült, ahogy 2020-ban is, a járvány idején.

A beszédének kulcsfontosságú pillanata volt még továbbá a tusványosi tíz pont bejelentése, azaz azok a nemzetstratégiai jelentőséggel bíró tulajdonságai Magyarországnak, amelyekre alapozza majd a kormány az ország terveit 2030-ig, annak érdekében, hogy addigra az ország nettó befizetővé váljon az Unióban s nálunk legyen majd az erő; „aki fizet, az rendeli a zenét”.

Korábban:

Orbán Viktor miniszterelnök a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tusnádfürdői rendezvényén tart beszédet. A kormányfő az elmúlt években rendszeresen fejtette ki gondolatait a világot és hazánkat érintő politikai, gazdasági és társadalmi kérdésekről. Ez idén sem lesz másként.

Az 1989 óta hagyományosan július második felében megrendezett szabadegyetem szellemi műhelyként szolgál a politikai és közéleti témák megvitatására, kormánypárti és ellenzéki politikusok, valamint ismert személyiségek eszmecseréjének lehetőséget adva. A rendezvény hagyományos szombat délelőtti politikai fórumán Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tart előadást, valamint válaszol a közönség kérdéseire szombaton délelőtt 9:30-tól.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher