Az orosz-ukrán háború 150. napja – FRISSÜL

Immár százötvenedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az Egyesült Államok felháborítónak tartja az odesszai támadást

Az Egyesült Államok kijevi nagykövete kijelentette, hogy Moszkvát felelősségre kell vonni a szombati, szerinte „felháborító” orosz csapásért, amely Odessza kikötővárosára irányult.

Az orosz rakéták egy nappal azután csapódtak be az odesszai kikötőbe, hogy Oroszország és Ukrajna az ENSZ és Törökország közvetítésével megállapodást írt alá a fekete-tengeri kikötők újranyitásáról és a gabonaexport újraindításáról.

A Kreml továbbra is fegyverként használja az élelmiszereket. Oroszországot felelősségre kell vonni – mondta Bridget Brink.

Rakétacsapás érte az odesszai kikötőt

Több orosz rakéta is becsapódott Odessza kikötőjében. A támadás alig egy nappal azután történt, hogy Oroszország és Ukrajna aláírt egy megállapodást az ukrán gabonaexport fekete-tengeri újrakezdéséről.

Hat robbanás rázta meg Odessza városát, erről Olekszij Honcsarenko ukrán parlamenti képviselő számolt be a Telegramon, írja az Unian hírügynökség.

Honcsarenko azt is elmondta, hogy tűz ütött ki az odesszai kikötőben. Később hozzátette, hogy „Odessza felett légi csata zajlik az égen”.

Az oroszok ismét megmutatták, hogy mit érnek a velük kötött alkuk. Csak Ukrajna felfegyverzésével tudjuk valóban biztosítani az ukrán mezőgazdasági exportot – jegyezte meg a politikus.

Isztambulban Törökország és az ENSZ közvetítésével aláírta Oroszország Ukrajnával együtt a fekete-tengeri gabonaexport újraindításáról szóló megállapodást. António Guterres szerint a megállapodás lehetővé teszi jelentős mennyiségű élelmiszer exportját Odessza, Csornomorszk és Pivdennij kikötőkből. Az ENSZ főtitkára felszólította Oroszországot és Ukrajnát a megállapodás maradéktalan betartására.

Több halálos áldozata is volt az orosz rakétacsapásnak

Három ember meghalt szombaton, amikor 13 orosz rakéta csapódott be egy katonai repülőtérre és egy vasúti pályaudvarra Kirovohrad régiójában – közölte a helyi kormányzó.

A Reuters jelentése szerint Andrij Raikovics kormányzó a televízióban azt nyilatkozta, hogy egy elektromos alállomás két biztonsági őre, valamint egy ukrán katona veszítette életét, továbbá kilencen megsérültek.

Raikovics elmondta, hogy a támadás miatt megszakadt az elektromos hálózat, és emiatt a régió fővárosának, Kropivnickijnek egyik kerülete áram nélkül maradt.

Heves harcok zajlanak Herszonban

A brit védelmi minisztérium friss helyzetjelentése szerint az elmúlt 48 órában heves harcok zajlottak Herszon tartományban, a Dnyipro folyótól nyugatra, írja a Sky News.

Hozzátették, hogy az orosz erők tüzérségi tüzet alkalmaztak az Inhulec folyó mentén, amely a Dnyipro egyik mellékfolyója.

Az orosz erők utánpótlási vonalai a folyótól nyugatra egyre inkább veszélybe kerülnek, olvasható a közleményben.

Hozzátették, hogy az ukrán csapások további károkat okoztak a kulcsfontosságú Antonovszkij hídban, így nem sokat értek az oroszok által elvégzett ideiglenes javítások.

Német külügyminiszter: ha nem kapunk gázt, felkelések lesznek

Hiába indult újra az Északi Áramlat és jön ismét orosz gáz a Balti-tenger alatt Németországba, június második feléhez hasonlóan csak csökkentett mennyiség érkezik. A téli gázellátás problémás lehet, a már egyébként is magas világpiaci gázárak pedig elszabadulhatnak. A német külügyminiszter felkelésektől tart gázhiány esetén.

Németországban jelenleg 65 százalékos az átlagos töltöttség a Bundesnetzagentur tegnapi jelentése szerint.

A dokumentum arra is figyelmeztet, hogy a nagykereskedelmi árak a szállított mennyiség csökkenése miatt „érezhetően növekedtek”, „magas szintre álltak be”, és mind a cégeknek, mind a háztartásoknak „egyértelmű áremelkedésre” kell berendezkedniük. Sokan már most az árak duplázódásával szembesülnek – ez az éves elszámolás idejétől is függ –, jövőre pedig a havi gázszámla minimum a háromszorosára nő majd Klaus Müller szerint és a német külügyminiszter is már lázadásokkal számol a helyzet további romolása esetén.

„Ha nem kapjuk meg a gázturbinát, akkor nem fogunk több gázt kapni, és akkor többé egyáltalán nem fogjuk tudni támogatni Ukrajnát, mert a népfelkelésekkel leszünk elfoglalva” – mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter.

ORFK: 14 224-en érkeztek Ukrajnából pénteken

Az ukrán-magyar határszakaszon 7417 ember lépett be pénteken Magyarországra, a román-magyar határon belépők közül pedig 6807-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 330 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 66 ember – köztük 23 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Zelenszkij nem kötne tűzszünetet Oroszországgal a megszállt területek visszafoglalása nélkül

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Oroszországgal kötött tűzszünet a megszállt területek visszaszerzése nélkül csak meghosszabbítaná a háborút.

A Wall Street Journalnak adott pénteki interjújában arra figyelmeztetett, hogy egy olyan tűzszünet, amely lehetővé teszi Oroszország számára, hogy megtartsa a februári invázió óta elfoglalt ukrán területeket, csak egy még szélesebb körű konfliktust eredményezne, és Moszkvának lehetőséget adna arra, hogy feltöltődjön és átcsoportosuljon a következő harci fordulóra.

Kamikaze drónnal mértek csapást az ukránok egy orosz katonai táborra

Az ukrán erők csapást mértek egy kamikaze drónnal az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőmű melletti orosz katonai táborra, a támadásban életét vesztette három orosz katona, 12 pedig megsebesült – közölte pénteken az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.

A közlemény szerint a sátortábor elleni támadással orosz haditechnikai eszközöket semmisítettek meg, köztük egy járművet légelhárító ágyúkkal és egy Grad típusú rakéta-sorozatvetőt. Maga a sátortábor is megsemmisült, a csapás következében ugyanis tűz ütött ki, amit hosszú ideig oltottak. Az ukrán titkosszolgálat videofelvételt is közzétett a támadásról és a kigyulladt orosz táborról – írta az MTI.

Ukrajnában már 6,5 millió tonnánál tart az idei aratás

Denisz Smihal miniszterelnök szerint Ukrajnában idén már 6,5 tonna terményt betakarítottak.

Smihal nem részletezte, hogy egész pontosan miből és mennyit.

Az ukrán kormány közben teljes gőzzel támogatja az agrárszektort Smihal szerint, eddig már 40 milliárd hrivnya (424 milliárd forint) értékben osztottak ki kölcsönöket.

Smihal bejelentése azt a hírt követte, hogy Oroszország és Ukrajna megállapodott, újraindulhat az ukrán gabona exportja a Fekete-tengeren keresztül, amivel csökkenthetik a világ élelmiszerhiányát és a növekvő árakat is.

Újabb 500 millió eurós katonai segélyt kap Ukrajna az EU-tól

Az Európai Unió újabb 500 millió eurós (nagyjából 198 milliárd forintos) katonai segélyt hagyott jóvá az Európai Békekeret (EPF) szabályozása alatt.

A segély arra szolgál, hogy megerősítse az ukrajnai fegyveres erők támogatását, és megvédje az ukrajnai civileket az orosz katonai agressziótól

Az újabb segéllyel együtt az EU már 2,5 milliárd euró értékben támogatta Ukrajnát.

A felek aláírták az ukrán gabonaexportról szóló megállapodást, de nem egymással

Megszületett egy megállapodás az ukrán gabonaexportról – írja a Guardian. Ez alapján újraindulhat az ukrán élelmiszerexport a Fekete-tengeren, amivel – ha minden jól megy – elkerülhető a globális élelmezési válság.

Ukrajna a világ ötödik legnagyobb gabonaexportőre, valamint jelentős árpa- és kukoricaexportőr. A blokád feloldásával öt hónap után újra elindulhatnak a szállítmányok Dél-Ukrajnából.

A Törökországban tartott tárgyalásokat lezáró ceremónián részt vett António Guterres, az ENSZ főtitkára, valamint Recep Tayyip Erdoğan is. Mihajlo Podoljak, Ukrajna főtárgyalója azonban kihangsúlyozta, hogy a két fél nem egymással egyezett meg.

Ukrajna és Oroszország az ENSZ-szel és Törökországgal ír alá egy-egy ugyanolyan egyezményt, mert Ukrajna nem hajlandó semmit sem aláírni Oroszországgal közösen. A másik feltételük volt, hogy az oroszok sem a szállításban, sem az ukrán kikötők ellenőrzésében nem vehetnek részt. Provokáció esetén azonnali katonai választ ígért.

Ha felmerül az igény egyes szállítmányok ellenőrzésére, akkor azt egy nemzetközi csapat végzi el török vizeken – így a Telex.

A német kormány aláásta a saját hitelességét – teljes kudarc a fegyvercsere

Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja óta a német kormány gyökeresen változtatott az addigi álláspontján: kijelentette, hogy hajlandó fegyverrel is támogatni a háborúban álló országot.

Az eddigi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a német kormány inkább csak beszél a fegyverszállításokról, ahelyett, hogy tenne is valamit, ezzel azonban csak a saját hitelességét aknázza alá.

Jól illusztrálja ezt a német kormány által kitalált többoldalú fegyverzetcsere-program kudarca, amiről a közszolgálati ARD készített elemzést. A fegyvercsereprogram lényege, hogy a szovjet vagy orosz eredetű fegyverzettel rendelkező uniós és/vagy NATO-tagállamok Ukrajna rendelkezésére bocsátják a készleteik egy részét, cserébe pedig Németország nyújt nekik kárpótlást a Bundeswehr raktáraiból.

A csere első fele sikeresen meg is valósult, többek között Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia is nagy mennyiségben szállított lőszert és fegyverzetet Ukrajnába. Ám amikor a németeknek kellett volna rendezniük a saját részüket, a dolog valahogy mindig elakadt, ezért az eddig átadott fegyverek száma nem több mint nulla – így az Index.

Ukrajna egy nyugati fegyverek ellenőrzésére szolgáló információs központot hoz létre

Ukrajna egy új információs központ létrehozását tervezi, amellyel a nyugati fegyverek és eszközök használatát akarja ellenőrizni – írja a Guardian.

A rendszer meghatározott státuszokat rendelne az eszközökhöz, úgy mint, „szállításra kész”, „úton”, vagy „fegyveres erőkhöz érkezett”. Emellett egy, a szovjet fegyvermintákhoz hasonlatos besorolást is szeretnének alkalmazni annak érdekében, hogy pontosan nyomon tudják követni a nyugati fegyverszállítmányok útvonalát és használatát.

A rendszer jelentősen megkönnyíti a haditudósítók és a külföldi médiumok munkáját, valamint segítségével a lehető leggyorsabban jutnak el a világ többi részéhez a háború aktuális eseményei.

Pentagon: Oroszország eddig egyetlen HIMARS rakétarendszert sem tudott megsemmisíteni

Oroszország eddig egyetlen HIMARS rakétarendszert sem tudott megsemmisíteni, amelyet az Egyesült Államok küldött Ukrajna megsegítésére a jelenleg folyó háborúban – jelentette ki Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a Newsweek című hetilap közlése szerint.

Milley a lap szerint egy minapi sajtónyilatkozatban azt mondta, hogy „az ukránok nagyon hatékonyan kezelik ezeket a nagy pontosságú fegyvereket az (orosz) célpontok ellen.”
Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) korábban azt közölte, hogy a HIMARS-rendszerek „jelentős hatást gyakorolnak a frontvonalon történő eseményekre” Ukrajnában.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője viszont a pénteki orosz hadijelentést ismertetve arról beszélt: az orosz hadsereg négy amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetőt, valamint egy hozzá tartozó szállító és töltőberendezést semmisített meg nagy pontosságú fegyverekkel július 5. és 20. között Ukrajnában.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a hét közepén bejelentette, hogy az Egyesült Államok további négy M142-es típusú HIMARS rakétarendszert küld Ukrajnának, ezzel összesen 16-ra növelve az ilyen fegyverzetek számát.
A miniszter azt is elmondta, hogy az amerikai kormányzat a rakétaindító rendszerek mellett hamarosan további HIMARS-rakétákat is szállít Kijevnek, valamint „nagy pontosságú, távvezérelt tüzérségi rakétákat, taktikai katonai járműveket és egyéb olyan felszerelést, amelyre nagy szüksége van az ukrán hadseregnek”.
Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója a Newsweek magazinnak azt mondta, hogy az orosz katonai erők „pánik üzemmódban” vannak, amióta a HIMARS rendszerek megérkeztek Ukrajnába.

Kijev: az ukrán erők csapást mértek a zaporizzsjai atomerőmű melletti orosz katonai táborra

Az ukrán erők csapást mértek egy kamikaze drónnal az orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőmű melletti orosz katonai táborra, a támadásban életét vesztette három orosz katona, 12 pedig megsebesült – közölte pénteken az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.

A közlemény szerint a sátortábor elleni támadással orosz haditechnikai eszközöket semmisítettek meg, köztük egy járművet légelhárító ágyúkkal és egy Grad típusú rakéta-sorozatvetőt. Maga a sátortábor is megsemmisült, a csapás következében ugyanis tűz ütött ki, amit hosszú ideig oltottak. Az ukrán titkosszolgálat videofelvételt is közzétett a támadásról és a kigyulladt orosz táborról.
Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról adott hírt, hogy az ukrán katonák feltartóztatták az orosz erők előrenyomulását a Donyec-medencében Bahmut és Kramatorszk irányába, továbbá az ország déli részén Andrijivka és Bilohorivka települések felé, továbbá visszaverték a Donyeck megyei rohamműveleteiket Veszele és Vogyane falvak irányába.
Az Europol pénteki közleményében pontosította egy korábbi állítását az Ukrajnából folyó fegyvercsempészettel kapcsolatban. Mint írták, ők ennek „potenciális veszélyére” hívták fel a figyelmet, konkrét eseteket még nem jegyeztek fel. „Az Europol szorosan együttműködik az ukrán tisztségviselőkkel az Európai Unióba irányuló illegális fegyvereladások veszélyének csökkentése érdekében. Teljesen megbízunk bennük, mivel új lépéseket tesznek a lőfegyverek megfigyelésére és nyomon követésére” – írta közleményében a rendőri együttműködést koordináló európai uniós szervezet.
A Jevropejszka Pravda hírportál a brit miniszterelnök hivatalára hivatkozva beszámolt arról, hogy Boris Johnson pénteken telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Johnson üdvözölte az Ukrajnából a Fekete-tengeren keresztül tervezett gabonaexportról szóló megállapodás aláírását. Egyetértettek abban, hogy a megállapodást valamennyi félnek maradéktalanul végre kell hajtania.
„Állandó kapcsolatban vagyok Ukrajna nagy barátjával, Boris Johnsonnal. Beszéltünk az ukrán katonák Nagy-Britanniában történő kiképzésének növeléséről és a katonai együttműködés egyéb területeiről” – írta tárgyalásuk után Zelenszkij a Twitteren. Hozzátette: meggyőződött afelől, hogy „az Egyesült Királyság támogatása Ukrajnának továbbra is erős és feltétel nélküli”.
Zelenszkijjel közölt interjút pénteken a The Wall Street Journal című amerikai lap. Az ukrán elnök ebben azt mondta, tartós megoldást csak az hozhat, ha Oroszország kivonul a háború kezdete óta elfoglalt valamennyi területről. Úgy vélte, enélkül egy fegyverszünet is csak kitolná a háborút, mert Oroszországnak is lehetőséget adna arra, hogy rendezze sorait.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine