Az orosz-ukrán háború 149. napja – FRISSÜL

Immár száznegyvenkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kijev: az ukrán erők megsemmisítették az oroszok egy tüzérségi zászlóalját

Az ukrán hadsereg légideszant és szárazföldi erőinek tüzérségi egységei megsemmisítettek egy tarackokból álló orosz tüzérségi zászlóaljat, legénységgel, felszereléssel és lőszerrel együtt – közölte az ukrán légideszant erők parancsnoksága pénteken a Facebookon.

A közlemény szerint nyolc darab 152 milliméteres tarackot semmisítettek meg. A csapásról videofelvételt is közzétett az ukrán hadsereg, ugyanakkor arra nem tértek ki, hogy a támadást hol hajtották végre.
Az ukrán vezérkar péntek reggeli helyzetjelentésében azt írta: a déli frontvonalon az ukrán katonák visszaverték az oroszok rohamműveleteit, akik visszavonultak és most arra összpontosítják erőiket, hogy megakadályozzák az ukrán csapatok ellentámadását.
A kijevi vezérkar közölte azt is, hogy mostanáig már körülbelül 39 ezer orosz katona vesztette életét Ukrajnában.
Jurij Szobolevszkij, a déli országrészben lévő Herszon megyei tanácsának elnökhelyettese a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy a régiót megszálló orosz erők pontonátkelő építését tervezik a megyeszékhely, Herszon városa közelében, miután az ukrán hadsereg a héten két támadást is végrehajtott a stratégiailag fontos Antonyivszkij-híd ellen. Az Ukrajinszka Pravda hírportál rámutatott arra, hogy a Dnyeper (Dnyipro) folyón átívelő Antonyivszkij-híd fontos szállítási útvonal, amelyen keresztül az orosz erők felszereléseket és lőszereket szállítottak az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krímből. A híd az ukrán támadások következtében annyira megrongálódott, hogy az orosz megszálló hatóságoknak le kellett zárniuk.
Szobolevszkij megjegyezte: szerinte az oroszok Ukrajna megszállt területein kezdik „azt érezni, hogy egy idegen országban vannak, ahol egyáltalán nem látják őket szívesen”.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Twitteren kijelentette, hogy Kijev érdemi tárgyalást vár az Europol illetékeseivel, tényekkel és bizonyítékokkal az Ukrajnából érkező „fegyverek és katonai áruk feketepiaci kereskedelmének” eseteiről. Hangsúlyozta: az ukrán hatóságok érdekeltek a gyors információcserében, hogy mihamarabb reagálhassanak az ilyen esetekre. A tisztségviselő felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az Ukrajnából kiinduló fegyvercsempészetről szóló hírek a nyugati médiában időben egybeestek a MakZim elnevezésű nagyszabású orosz információs művelet bevetésével, amelynek célja Ukrajna hiteltelenítése, a szövetségesek fegyverszállításának leállítása.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Jan Op Gen Oorth, az Europol szóvivője korábban kijelentette, hogy Ukrajnából származó lőfegyverek és katonai áruk jelentek meg a nemzetközi feketepiacon.
Pénteken az ukrán rendfenntartók razziát tartottak egy kijevi katonai üzlethálózatnál, amelynek vezetőit azzal gyanúsítják, hogy Lengyelországtól humanitárius segélyként kapott védőfelszerelésekből próbáltak anyagi hasznot húzni.

Aláírták a megállapodást az ukrán gabonaexportról

Péntek kora délután Oroszország és Ukrajna képviselői Isztambulban, Antonio Guterres ENSZ-főtitkár és Recep Tayyin Erdogan török elnök jelenlétében aláírták a megállapodást az ukrán gabonaexportról. Ezáltal öt hónap után biztonságosan újraindulhat a gabonakiszállítás Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből a világ más tájaira.

Kreml: akár 300 „nacionalistát” is megölhettek a kramatorszki iskolai légicsapás során

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy „akár 300 nacionalistát” is megölt egy kramatorszki iskolaépület elleni légicsapás.

A földi telepítésű precíziós fegyverekkel végrehajtott csapás következtében megsemmisült a kramatorszki 23. számú iskola épületében állomásozó Fekete Százas nacionalista alakulat ideiglenes állomáshelye. Megsemmisítettek akár háromszáz nacionalistát és több mint 40 egységnyi speciális felszerelést – állította a minisztérium a napi műveleti tájékoztatójában anélkül, hogy bármilyen bizonyítékot szolgáltatott volna.

A minisztérium azt is közölte, hogy a július 5–20. közötti időszakban megsemmisítette az Egyesült Államok által szállított HIMARS rakétarendszer négy indítóállványát és egy szállító-rakodó járművét. Állítása szerint 12 ukrán drónt is lelőttek – írja a Guardian alapján az Index.

Négy amerikai HIMARS rakétasorozatvető megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Négy amerikai gyártmányú HIMARS rakétasorozatvetőt, valamint egy hozzá tartozó szállító és töltőberendezést semmisítettek meg nagypontosságú fegyverekkel július 5. és 20. között az orosz fegyveres erők Ukrajnában – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok egyebek között azt is állította, hogy Kramatorszk egyik iskolájában föld-föld precíziós fegyverrel megsemmisítették a „feketeszázak” nacionalista szervezet ideiglenes állomáshelyét, aminek következtében mintegy 300 ember életét vesztette, és több mint 40 katonai jármű megsemmisült.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 260 repülőgépet, 144 helikoptert, 1589 drónt, 357 légvédelmi rakétarendszert, 4141 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 762 rakétasorozatvetőt, 3176 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4453 speciális katonai járművet veszítettek.
Gyenyisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője közölte, hogy az entitás területén blokkolták a Google elérhetőségét. A döntést a politikus azzal indokolta, hogy az amerikai IT-vállalat az oroszajkúak, különösen a Donyec-medence lakói elleni erőszakot hirdető „terrorista propagandát” terjeszt. Leonyid Paszecsnyik, a Luhanszki Népköztársaság vezetője szintén a terrorizmus és a szélsőségesség propagálásával vádolta meg a Google-t.
A Donyecki Népköztársaság hatóságai pénteken közölték, hogy a konfliktus eszkalációjának 156 napja alatt a régióban 262 civil, köztük 16 gyerek vesztette életét a régióban ukrán belövések következtében. A szakadár régióban ezt december 17-től, az ukrán tüzérségi támadások intenzívvé válásától számítják. Pénteken a Donyec-medence több városából jelentettek ukrán tüzérségi támadást, azt állítva, hogy az elmúlt nap folyamán 96 alkalommal vették tűz alá a donyecki szakadár területet, és mintegy 660 lövedéket lőttek ki rá.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön azt mondta, hogy a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban a 2014-es kijevi erőszakos hatalomváltás óta több mint 150, idén február – a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború kezdete – óta pedig több mint 40 gyerek vesztette életét.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtök éjjel kiadott nyilatkozatában azt állította, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló Szlovjanszkban orosz egyenruhába átöltözött és Szent György-szalagot viselő ukrán fegyveresek házakat fosztogattak és civileket bántalmaztak. A tábornok szerint az incidensről felvételek készültek, amelyeket feltételezése szerint a médiában fognak terjeszteni.
Az állami finanszírozású Közvélemény Alap (FOM) pénteken közölt felmérése szerint az oroszok 78 százaléka bízik meg Vlagyimir Putyin orosz elnökben. A vezetővel szembeni bizalmatlanságát a megkérdezettek 13 százaléka fejezte ki. A válaszadók 80 százaléka szerint az államfő jól végzi a dolgát a posztján, 10 százalék szerint pedig nem. A felmérést egy 1500 fős országos reprezentatív mintán végezték el a múlt héten, a megengedett statisztikai hibahatár 2,5 százalék.
A VCIOM állami közvéleménykutató intézet szerint Putyin tevékenységét 81,1 százalék helyeseli, az elnök bizalmi indexe pedig 78,1 százalékos. A 11 250 fős reprezentatív mintán elvégzett felmérés statisztikai hibahatára 95 százalékos valószínűséggel nem haladja meg az egy százalékot.

Öt országot vett fel a „barátságtalan” államok listájára az orosz kormány

Görögország, Dánia, Szlovénia, Horvátország és Szlovákia is felkerült pénteken az orosz kormány által „barátságtalannak” minősített külföldi államok listájára.

„A kormány frissítette azon külföldi államok listáját, amelyek barátságtalan cselekményeket követnek el a külföldön működő orosz diplomáciai és konzuli képviseletekkel szemben. A listára Görögország, Dánia, Szlovénia, Horvátország és Szlovákia került fel” – áll a korány közleményében.
A listán szereplő országok számára korlátozzák vagy megtiltják az oroszországi lakosok alkalmazását diplomáciai és konzuli képviseleteiken. A pénteken ismertetett rendelet értelmében Görögország esetében 34, Dániáéban 20, Szlovákiáéban 16 fő ez a limit. Szlovénia és Horvátország nem vehet fel helyi alkalmazottakat. Az orosz kormány közölte, hogy a lajstrom, amelyen eddig az Egyesült Államok és Csehország szerepelt, tovább bővülhet.
Márciusban a moszkvai kabinet jóváhagyta az Oroszországgal szemben barátságtalan cselekményeket elkövető – alapvetően az ukrajnai háború miatt szankciókat bevezető – 48 külföldi állam és terület listáját is. Ezen mások mellett szerepel az összes uniós ország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada is.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlement elnöke korábban azt mondta, Oroszország mindent megtesz azért, hogy ne töltse meg a vele szemben barátságtalan országok kasszáját.

Magyarország segít az Ukrajnában rekedt gabona szállításában

Magyarország minden segítséget megad ahhoz, hogy az Ukrajnában rekedt gabona, elsősorban a búza, a kukorica, illetve a napraforgó eljusson a világ különböző részére – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken az Ukrajnából érkező vasúti gabonaszállítmányok határon való zökkenőmentes, folyamatos és gyors áthaladásáról tartott sajtótájékoztatón, Eperjeske átrakó helyen.

Hangsúlyozta, igyekeznek jogilag és fizikailag is gördülékennyé tenni a folyamatot.
Kiemelte, a vámeljárást egyszerűsítették és meggyorsították. Példaként említette, hogy az Ukrajnából érkező gabona szállításánál elegendő egy nyilatkozattal igazolni az áru származási helyét. A növényegészségügyi eljárást is egyszerűbbé tették, hogy gyorsabb legyen az átrakodás.
Hozzátette, a rendőrök, a vonatkozó előírások betartása mellett, 10-15 perc alatt elvégzik a feladatukat szerelvényenként.
Megjegyezte, a gabonaszállító szerelvényeket rendkívül felgyorsított eljárási rendben fogadják, a különböző eljárások nem vesznek igénybe 1-1,5 óránál többet.
Rétvári Bence elmondta, az átrakó helyeken folyamatos munkarendben dolgoznak. A MÁV nyolc vágányt megerősített és állított újra szolgálatba. Az elmúlt négy hónapban öt és félszeresére növekedett az átrakó kapacitás a Záhony Portnál és a környező átrakodó állomásokon. A meglévő átrakodó eszközök mellé mobil átrakodókat is szolgálatba állítottak. Az állami mellett magán átrakodó kapacitások is működnek.
Kifejtette, Magyarország ezzel is hozzájárul ahhoz, hogy az Ukrajnában rekedt gabona minél nagyobb mennyiségben jusson el
szárazföldön Európába, a kikötőkbe, a célállomásokra. Magyarország mindent megtesz azért, hogy az ukrán szállítmányok a világ minden részére eljussanak, ezzel enyhítsék azt az élelmiszerválságot a világban, amelyet az ukrán-orosz háború okoz. Ezzel is segítenek abban, hogy az Ukrajnában idén megtermelt gabona a raktárakba kerülhessen – sorolta az államtitkár.
Hudák Zsolt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság főkapitány-helyettese sajtótájékoztatón kiemelte, a rendőrség odafigyel a schengeni előírások betartására, a megnövekedett forgalom mellett is rendelkezésre áll a létszám az okmányokat ellenőrzésére.

Majdnem 400 ezer ukrán menekült kapott különleges védettségi vízumot Csehországban

Több mint 398 ezer ukrán menekült kapott csütörtökig különleges védettségi vízumot Csehországban – közölte pénteken a Twitteren a cseh belügyminisztérium.

Az egy évre szóló különleges vízum alapján az ideiglenesen Csehországban tartózkodó ukrán állampolgárok jogosultságot szereznek az állami szociális ellátásokra, az egészségügyi rendszer igénybevételére, a munkavállalásra és az oktatási rendszer használatára.
Az ukrajnai menekültek közül 370 ezren már bejelentkeztek az idegenrendészeten is, ahol ideiglenes személyi okmányokat kaptak.
A minisztérium kimutatása szerint a felnőtt ukrajnai menekültek 71,5 százaléka nő, 28,5 százaléka pedig férfi.
A ténylegesen Csehországban tartózkodó ukrán menekültek pontos száma nem ismert, a hatósági becslések szerint jelenleg már meghaladja a 300 ezret. Mintegy százezer menekült ugyanakkor részben visszatért Ukrajnába, részben Nyugatra távozott.
A szeptemberben kezdődő új iskolai évre a cseh általános iskolákba eddig mintegy 40 ezer ukrán iskolaköteles gyermek iratkozott be, 30 ezerrel kevesebb, mint ahány gyermeket az illetékes regionális közigazgatási szervek nyilvántartanak – közölte a héten Martin Kuba dél-csehországi regionális elöljáró, a Régiók Szövetségének elnöke.
Marian Jurecka munkaügyi és népjóléti miniszter a héten elmondta, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió februári kezdete óta eddig 92 ezer ukrajnai menekült vállalt munkát Csehországban. Közlése szerint az ukránok többnyire a hosszabb ideje szabad állásokat töltik be.
A prágai sajtóban megjelent becslések szerint a Csehországban tartózkodó ukrajnai menekültek legalább kétharmada azzal számol, hogy hosszabb ideig marad vagy letelepszik Csehországban.

Lukasenka: a „nukleáris szakadék” elkerülése érdekében be kell fejezni a háborút

A belarusz elnök a konfliktus lezárásáról szóló alkut szorgalmazza, hozzátéve, hogy bármilyen békemegállapodás teljes mértékben Kijevtől függ. Alekszandr Lukasenka kijelentette, hogy Moszkvának, Kijevnek és az utóbbi nyugati szövetségeseinek meg kell állapodniuk az ukrajnai háború leállításában, hogy elkerüljék a „nukleáris háború szakadékát”.

Meg kell állítani ezt a konfliktust, és meg kell állapodni. Véget kell vetni ennek a zűrzavarnak, a hadműveleteknek és a háborúnak Ukrajnában – mondta Lukasenka, Vlagyimir Putyin közeli szövetségese az AFP hírügynökségnek csütörtökön Minszkben.

Brit hírszerzés: nagyon fogynak az orosz rakéták, kritikus a hiány

„Kritikus hiány” alakult ki a szárazföld ellen irányuló rakétákból az orosz csapatoknál – véli a brit hírszerzés.

Erre abból következtettek, hogy az orosz csapatok egyre gyakrabban vetik be a légvédelmi rakétáikat szárazföldi célpontok ellen. Ezek a rakéták a gyalogság és a könnyebb célpontok ellen szintén alkalmasak lehetnek, azonban a pontosságuk kisebb, és ezért nagyobb annak az esélye, hogy civil célpontokat találnak el velük.

A hírszerzés arról is beszámolt, hogy a Donbászban jelenleg Kramatorszkot és Sziverszket bombázza nagy erővel az orosz tüzérség, előkészítve ezzel az előrenyomulást. A vulehirszki hőerőmű ellen pedig már támadást is indítottak, de ezt egyelőre visszaverték az ukránok.

Az orosz csapatok egyre közelednek Ukrajna második legnagyobb erőművéhez

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma napi hírszerzési jelentésében azt írta, hogy az ukrán erők egyelőre visszaverik a Donyecktől 50 kilométerre északkeletre fekvő vuhlehirszki erőmű elleni támadásokat, az orosz csapatok azonban egyre közelednek célpontjukhoz.

A minisztérium a Twitteren hozzátette, hogy Oroszország továbbra is Kramatorszk és Sziverszk városokra összpontosítja tüzérségi erejét.

Kirilenko: Minden orosz meg fog fizetni az ukrajnai bűneiért!

Pavlo Kirilenko, Donyeck ukrán kormányzója elmondta, hogy július 21-én öt civil halt meg a térségben, és további tíz ember megsebesült. A Telegramnak küldött bejegyzésében azt mondta, hogy hárman Sziverszkben vesztették életüket.

Egy későbbi üzenetében a régió összes civil áldozatának számát közölte, amióta Oroszország legutóbbi ukrajnai inváziója megkezdődött: Az ukrajnai orosz invázió kezdete óta 637 civil halt meg és további 1641 sebesült meg a donyecki régiót ért bombázások és ágyúzások következtében. Az orosz áldozatok száma Mariupolban és Volnovakhában jelenleg nem ismert.

Minden orosz meg fog fizetni az ukrajnai bűneiért! – zárta üzenetét a donyecki kormányzó.

A brit hírszerzés szerint nehéz utánpótlást szereznie az orosz hadseregnek

Az MI6 igazgatója, Richard Moore egy aspeni biztonsági konferencián azt nyilatkozta, hogy egyre nehezebb új katonákat besoroznia és katonai eszközöket küldenie a frontvonalra az orosz vezetésnek. Szerinte így lehetősége lesz Ukrajnának visszavágnia a következő hetekben.

Azt is mondta, hogy Oroszországnak nem sikerült gyorsan elérnie az eredeti célokat, mint például az ukrán kormány megdöntése és Kijev elfoglalása, ezért most már csak Kelet-Ukrajnára koncentrál az orosz hadsereg.

Azokat a híreket, amelyek szerint Vlagyimir Putyin valamilyen súlyos betegségben szenved, pletykának minősítette.

Minden fegyverüket bevetik az oroszok Luhanszkban

Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó szerint az oroszok jelenleg minden tartalékukat a régióban vetik be. „Előző nap az ellenség minden elérhető fegyverével majdnem az összes falut és várost bombázta a régióban” – írta a Telegramon.

ORFK: 13 201-en érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 6891 ember lépett be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határon belépők közül pedig 6310-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 342 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 47 ember – köztük 26 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Zelenszkij: komoly veszteségeket tudunk okozni az oroszoknak

Ukrajna hadseregének megvan a lehetősége arra, hogy sikereket érjen el a harctéren és jelentős veszteségeket okozzon Oroszországnak – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön, miután magas rangú parancsnokokkal egyeztetett.

Zelenszkij egy késő esti videóbeszédben elmondta, hogy a találkozón megvitatták a modern fegyverek beszerzését, és hozzátette, hogy FOKOZNI KELL AZ OROSZOK ELLENI TÁMADÁSOK INTENZITÁSÁT.

Egyetértettünk abban, hogy erőinknek komoly lehetőségei vannak arra, hogy előrenyomuljanak a harctéren és jelentős újabb veszteségeket okozzanak a megszállóknak – mondta az Origo szerint.

15 ezerre becsülik a meghalt orosz katonák számát Ukrajnában

Brit és amerikai források is 15 ezerre teszik az Ukrajnában meghalt orosz katonák számát – írja a Le Monde.

Richard Moore, a brit külügyi hírszerzés (MI6) vezetője csütörtökön kijelentette, hogy a 15 ezres szám óvatos becslés, előző nap a CIA főnöke is hasonló adatot mondott.

Az ukrán kormány ugyanakkor jóval magasabb becsléseket közöl, júliusi bejelentésük szerint edddig 36 200 orosz katona halt meg, míg Moszkva legutóbb március 25-én adott ki erre vonatkozó adatot, az 1351 orosz katona haláláról szólt.

Kiszivárgott a Kreml rettegett terve

Oroszország szeptemberre tervezi Ukrajna ötödének annektálását. A Kreml arra törekszik, hogy az oroszok által megszállt területeken úgynevezett „népszavazásokat” tartsanak – jelentette a Bloomberg az ügyet ismerő névtelen forrásokra hivatkozva.

A források szerint a figyelem a donyecki és luhanszki területekre, valamint a déli területeken fekvő Herszon és Zaporizzsja területekre összpontosul. A projektet Szergej Kirijenko irányítja, aki rendszeresen látogat el az oroszok által megszállt területekre, hogy felügyelje a népszavazások előkészítésével megbízott tisztviselők munkáját – mondták a források az Index szerint.

Az inváziós erők a háború elnyújtására törekednek

Oroszország igyekszik elnyújtani az ukrajnai háborút, de Kijev ezt nem engedheti meg, és a tél előtt győznie kell – jelentette ki Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője.

A tél után, amikor az oroszoknak több idejük lesz beásni magukat, minden bizonnyal nehezebb lesz nyerni. Ebbe igyekeznek belerángatni minket. Nagyon fontos, hogy ne adjuk meg nekik ezt a lehetőséget – idézte a Kárpátalja a politikust.

Több mint 80 támadás volt egyetlen nap alatt Szumi megyében

Az elmúlt napon több mint 80 orosz ágyútámadás érte Szumi megyét – állítja Dmitro Zsivickij, a megyei katonai adminisztráció vezetője, akinek szavait a Kárpátinfo.net idézte a karpat.in.ua alapján.

A tájékoztatás szerint a salihinszki kistérségre négyszer lőttek gránátvetőkből a reggeli órákban, később pedig 30 lövés érkezett rakéta-sorozatvetőkből. A támadások miatt az erdészet két szolgálati járműve is kigyulladt, egy személy megsérült.

Az eszmanszki kistérségét szintén többször támadás érte, itt összesen 26 alkalomról érkeztek jelentések.

Zelenszkij videoüzenetben reagált a rossz egészségi állapotáról elterjesztett álhírre

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetben cáfolta csütörtökön a rossz egészségi állapotáról elterjedt álhírt – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Hackertámadás nyomán ukrán rádióállomásokon került adásba az az álhír, amely szerint az államfő súlyos állapotban van és kórházban, intenzív osztályon ápolják.
„Oroszország újabb álhírt terjesztett el, amely szerint Zelenszkij elnök nem irányítja az államot, mert kórházban van, pontosabban intenzív osztályon súlyos egészségi állapota miatt. Nos, én az irodában vagyok” – fogalmazott az államfő az Instagramon közzétett felvételen.
„Minden tisztelettel az idősek iránt, a 44 nem 70” – zárta szavait Zelenszkij, utalva Vlagyimir Putyin orosz elnök közelgő 70. születésnapjára.
Közben Vadim Szkibickij, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának képviselője sajtótájékoztatón reagált Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai kijelentésére, amely szerint az Ukrajna ellen indított orosz inváziónak megváltoztak a „földrajzi koordinátái”, és Moszkva már nemcsak a keleten lévő Donyec-medence egészére, hanem Ukrajna déli megyéire is igényt formál. Az ukrán hírszerzés értékelése szerint az ilyen politikai nyilatkozatok előkészítik az alapot a dél-ukrajnai elfoglalt területeknek az Oroszországi Föderációhoz csatolásához.
Szkibickij rámutatott: Lavrov azért tette ezt a nyilatkozatot, hogy felkészítse a nemzetközi közösséget az „ukrajnai orosz ajkú lakosság védelmére” vonatkozó politika előmozdítására. Szkibickij szerint az oroszok úgynevezett népszavazást terveznek, vagy más módon akarják Oroszországhoz csatolni az általuk megszállt területeket, beleértve Herszon és Zaporizzsja megyéket. „Tudomásunk van arról, hogy a megszállt területeken szavazóhelyiségeket hoztak létre, és a megszállók már készítik a választási névjegyzékeket a népszavazáshoz. Ezeken a területeken nagyon nehéz a humanitárius helyzet, az oroszok szigorúan ellenőrzik az ott maradt állampolgárainkat, ezért nagyon nehéz nekik bármit is tanácsolni. A morált azonban fenn kell tartani. Az ellenállási mozgalom működik (a megszállt területeken), és érezhető az eredménye” – hangoztatta a hírszerzési tisztségviselő.

Terroristák kezébe kerülhetnek az Ukrajnából kicsempészett fegyverek

Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) adatokkal rendelkezik az Ukrajnából történő fegyvercsempészetről. Ezt az Europol szóvivője közölte – írja az Unian hírügynökség a Spiegelre hivatkozva.

Fennáll a veszélye annak, hogy a fegyverek szervezett bűnözők vagy terroristák kezébe kerülnek – mondta a szóvivő.

Elmondása szerint észrevették, ahogy a lőfegyverekkel rendelkező személyek elhagyják Ukrajnát. Aggodalomra ad okot az is, hogy fegyvereket és lőszereket tárolnak a határ mentén.

Amint arról korábban az Unian is beszámolt, július 12-én a Financial Times közölt egy cikket, amely szerint a NATO és az EU országai szorgalmazzák az Ukrajnának szállított fegyverek nyomon követési rendszerének javítását, mivel attól tartanak, hogy azok az európai feketepiacon kötnek ki.

Az oktatás és a közlekedésfejlesztés is szóba került Magyar Levente kijevi tárgyalásain

Többek között az oktatás, a közlekedés- és területfejlesztés témakörét érintően tárgyalt a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ukrán minisztériumi vezetőkkel Kijevben.

Magyar Levente a közmédiának nyilatkozva elmondta, szerdán több kétoldalú találkozón tekintették át az ukrán partnerekkel a magyar-ukrán „viszonyrendszer legfontosabb elemeit”, érintve az oktatást, a közlekedés- és területfejlesztést és egyéb területeket, ahol eddig is „komoly munka zajlott”, de ezeket a háború megakasztotta.
Megbeszélést folytatott Mikola Tocsickij külügyminiszter-helyettessel, Olekszij Skuratovval, az oktatási tárca európai integrációért felelős miniszterhelyettesével, Ihor Korhovijjal, a területfejlesztési minisztérium integrációs miniszterhelyettesével és Kirilo Timosenkóval, az elnöki iroda helyettes vezetőjével.
Az államtitkár szerint minden területen haladást értek el, megállapodtak arról, hogy a záhony-csapi térségben „növeljük a határ áteresztő-kapacitását” annak érdekében, hogy az ukrán gabonát Magyarországon keresztül is tudják exportálni. Ezáltal – mint mondta – Magyarország a migrációnak is elejét tudja venni, hiszen ha Afrikába eljut a gabona, akkor kevesebben fognak nekiindulni a veszélyes földközi-tengeri átkelésnek.
Kiemelte, ehhez Magyarországnak komoly vasúti fejlesztéseket kell elvégeznie a záhonyi térségben; egy munkacsoport már dolgozik ezeken a projekteken.
Magyar Levente beszámolója szerint az oktatás és a kisebbségi jogok területén is sikerült előrehaladást elérni a tárgyalásokon. Mint mondta, arra kérte ukrán partnereit, hogy „ha figyelmük van ezekre az ügyekre, akkor mi készek vagyunk folytatni a konstruktív párbeszédet, és megoldást találni a kárpátaljai magyarok aggályaira jogaik tekintetében”.
Szóba kerültek az Ukrajnán belüli területfejlesztési kérdések is, amit az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül tud a magyar kormány támogatni. Ez a szervezet professzionális módon, komoly tapasztalattal a háta mögött, Ukrajnát jól ismerő helyi szakemberekkel végzi el a magyar kormány finanszírozásával azt a munkát, amit az ukrán belső menekültek megsegítésére és Ukrajna infrastruktúra-fejlesztésére irányoz elő a magyar kormány – ismertette az államtitkár.
Magyar Levente megemlítette azt is, hogy fontos megbeszélést folytatott az ukrán elnök külügyi főtanácsadójával, Ihor Zsovkvával is, akivel arra a megállapításra jutottak, hogy a háború nem hátráltathatja a két ország képviselőit abban, hogy a korábbi, még lezáratlan ügyeket előmozdítsák. „Erre Ukrajnában van fogadókészség és Magyarország részéről is van akarat, hogy ezen a téren előrehaladást érjünk el” – fogalmazott.
„Optimista vagyok a tekintetben, hogy a nyitott kérdésekre is pontot tudunk tenni. A legelemibb igény most Ukrajnában a háborúval kapcsolatos szükségletek kielégítése, és ebben Magyarország ami segítséget meg tud adni, azt megadja a jövőben is – mondta.
Csütörtök reggel Magyar Levente találkozott Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettessel, majd Epifanyij metropolitával, az ukrán ortodox egyház vezetőjével, akikkel áttekintették Magyarország ukrajnai humanitárius tevékenységét.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine