Milyen adózási módokat választhatnak a korábbi KATA-sok? Szakértői tippek!

Novák Katalin köztársasági elnök hétfőn aláírta a KATA-törvényt. Az államfő egyúttal közölte, ígéretet kapott a kormánytól arra, hogy a részletszabályok kialakítása során megnyugtató válaszok születnek a jogosan felmerülő kérdésekre. A Promenad24 könyvelőt, adózási szakértőt kérdezett arról, hogy a jelenlegi helyzetben minden lehetőségek, alternatív adózási módok állnak azok rendelkezésére, akik kiesnének a KATA-körből.

Átalányadózó egyéni vállalkozó

Mint lapunknak a szakértők elárulták, amennyiben a korábbi KATA-s vállalkozó marad egyéni vállalkozó, akkor a szintén nagyon egyszerű és méltányos adózást biztosító átalányadózást is választhatja, amely jelenleg 24 millió Ft bevételig érhető el. Az átalányadózás lényege, hogy a vállalkozónak nem kell költségszámlákat gyűjtenie, hanem a bevételéből számolódik ki a jövedelme egy meghatározott költségszint figyelembe vételével (ami jellemzően 40 százalék).

Azon túl, hogy viszonylag egyszerű ez az adózási mód, nagy előnye, hogy a minimálbér feléig meg sem kell fizetni az adót, vagyis havi 100 ezer, éves szinten 1,2 millió forint teljesen adómentesen elérhető ebben a változatban. Részmunkaidőben vállalkozók esetében szinte biztos, hogy ez egy nagyon kedvező alternatíva. Ha valaki ennél magasabb adóköteles jövedelmet szerez, akkor az efeletti részre kell megfizetnie az SZJA-t és a járulékokat – húzták alá szakértőink.

Normál szabályok szerinti egyéni vállalkozó

Úgy folytatták, hogy a KATA-s vállalkozó emellett választhatja – ha a költségelszámolás számára kedvezőbb – a normál szabályok szerint adózó egyéni vállalkozóvá válást is.

A magas költséghányaddal működő vagy adott esetben veszteséges vállalkozók számára vélhetően ez a legjobb alternatíva, mivel itt van lehetőség a költségszámlák elszámolására, és így adott esetben nagyon kicsi (veszteség esetén 0 forint) adófizetési kötelezettség keletkezik. A minimálbér után itt is meg kell fizetni a járulékokat.

Vissza a munkaerőpiacra

A harmadik lehetőségként említették a szakértők: az egyéni vállalkozó esetén elképzelhető, hogy felhagy a vállalkozási tevékenységgel, és megjelenik a munkaerőpiacon, ahol a munkaerőpiac jelenlegi feszessége mellett viszonylag gyorsan és nagy valószínűséggel fog tudni munkát vállalni munkaviszony keretében.

Fontos tudni, hogy havi 1 millió forint bevételt és költség nélküliséget feltételezve az átalányadózó egyéni vállalkozó összes adóterhelése mintegy 23 százalék, a klasszikus egyéni vállalkozónál ez az arány 30 százalék, míg a munkát terhelő adóék jelenleg 41,2 százalék – hívták fel rá a figyelmet.

A kedvező EKHO-zás még mindig adott

Az előadóművészek, színészek, újságírók, operatőrök, díszlettervezők és sok más hasonló szakma képviselői, valamint a sportolók és az edzők továbbra is választhatják az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást (EKHO), mely szintén egy egyszerű, csökkentett terhekkel működő adónem, ahol 15+13 százalék ekhót kell fizetni a kifizetések után. Az EKHO választása 60 millió forintig lehetséges, de sportolók esetében az összeghatár 500 millióig is elmehet – tudtuk meg.

A társas vállalkozásoknál a KIVA vagy az egyéni vállalkozóvá válás lehet a nyerő

A nem egyéni vállalkozók (Bt.-k és Kkt.-k) szintén dönthetnek úgy, hogy a vállalkozást feladják, és visszatérnek a munkaerőpiacra. Emellett választhatják a növekedést elősegítő KIVA adónemet, vagy a társasági adó szerinti adózást, esetleg dönthetnek az egyéni vállalkozóvá válás mellett, és akkor a fenti lehetőségek szerint adózhatnak. Ezek közül az általunk megkérdezett könyvelők és adózási szakértők szerint a KIVA alanyiság vagy az egyéni vállalkozóvá válás lehet a legnépszerűbb választás.

Illusztráció: Pixabay.com