Az orosz-ukrán háború 146. napja – FRISSÜL

Immár száznegyvenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Szijjártó: a gyermekek a legnagyobb vesztesei az ukrajnai háborúnak

A gyermekek a legnagyobb vesztesei az ukrajnai háborúnak, és bár Magyarország mindent megtesz a fájdalmaik enyhítése érdekében, a megoldást a béke jelentené – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban.

A tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának „Gyermekek és fegyveres konfliktusok” című nyílt vitáját megelőzően arról számolt be, hogy a harcok kezdete óta eltelt 146 napban mintegy 840 ezer menekült érkezett Magyarországra, és a sorozási szabályok miatt alapvetően szétszakadt családokról, anyákról és gyerekeikről van szó.
Hangsúlyozta: hazánk mindent elkövet a háború miatt szenvedő gyermekek fájdalmainak enyhítése érdekében, a hatóságok a maradni kívánó szülőknek munkát, gyerekeiknek oktatást és egészségügyi ellátást biztosítanak.
Az utóbbi hónapokban 500 ukrajnai gyermek járt óvodába, 1700 pedig iskolába Magyarországon, és ez a lehetőség a szeptemberben induló tanévben is biztosított lesz számukra. A kormány emellett vállalta 130 gyerek speciális orvosi ellátását, illetve ezer ösztöndíjas helyet kínált fel menekült diákok számára a magyarországi felsőoktatási intézményekben – sorolta.
Szijjártó Péter ugyanakkor leszögezte, hogy a valódi megoldást a béke jelentené. „A béke az egyetlen megoldás és a béke a megoldás mindenre. A béke a megoldás a háborús infláció letörésére, amely gúzsba köti az európai gazdaságokat. A béke a megoldás az energiaellátásunk bizonytalanságára Európában. A béke a megoldás az élelmezési válság megelőzésére is” – fogalmazott.
„És ugyanígy a béke a megoldás arra is, hogy a gyermekek szenvedései megszűnjenek, hogy a családok újraegyesülhessenek és újabb gyermekeknek ne kelljen elmenekülniük” – tette hozzá.
A miniszter később találkozik majd a világszervezet humanitárius ügyekért és békefenntartásért felelős főtitkár-helyetteseivel, illetve az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) főigazgatójával is.
Tájékoztatása szerint az illetékeseknél indítványozni fogja, hogy a nemzetközi közösség erőfeszítései végre a békét célozzák, ugyanis minél előbb tűzszünetre, béketárgyalásokra van szükség. „Ki vagy mi, ha nem az ENSZ tud ebben segíteni?” – tette fel a kérdést.

Két orosz Tu-160-as rakétahordozó hétórás repülést tartott a Barents-tenger felett

Az orosz hadászati légierő két Tu-160-as stratégiai rakétahordozója az előzetes tervek szerinti repülést hajtott végre a Barents-tenger semleges vizei felett – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a Tu-160-asok több mint hétórás rutinrepülésének vadászkíséretet az orosz Északi Flotta légierejének MiG-31-es repülőgépei és légvédelme biztosították. A közlemény rámutatott, hogy a nagy hatótávolságú orosz repülőgépek rendszeresen repülnek az északi sarkvidéki, az észak-atlanti, a fekete- és a balti-tengeri, valamint a csendes-óceáni semleges vizek felett.
A repüléseket a légtérhasználat nemzetközi szabályainak megfelelően hajtják végre.
Januárban az orosz légierő Tu-160-as stratégiai rakétahordozói 13 órás repülést hajtottak végre a Jeges-tenger felett.

Kramatorszk központját lőtték az orosz erők

Az orosz erők csapást mértek kedden a Donyeck megyei, stratégiai fontosságú Kramatorszk központjára, a támadás következtében legalább egy ember életét vesztette – közölte Olekszandr Honcsarenko, a város polgármestere.

Pavlo Kirilenko a megye kormányzója hozzáfűzte, hogy az első információk szerint az oroszok repülőgépről indított rakétákat lőttek ki a városra. Tűz ütött ki a becsapódások epicentrumában lévő többszintes lakóépületekben. Az állami katasztrófavédelmi szolgálat munkatársai oltják a tüzeket és segítséget nyújtanak az embereknek – számolt be a kormányzó.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette, hogy az elmúlt napokban az orosz erők több csapást is mértek Kramatorszk ipari övezetére.
Az országos rendőrség sajtóközleménye szerint az orosz hadsereg az elmúlt napban 26-szor lőtte Donyeck megyét, kilenc településre mértek csapást repülőgépekről, illetve Grad és Uragan típusú rakéta-sorozatvetőkből. Kramatorszkon kívül támadást hajtottak végre Bahmut, Avgyijivka, Kosztyantinyivka és Szoledar települések ellen is. A támadások következtében 22 polgári létesítmény semmisült meg, ezen belül 15 lakóház, két gyár, egy tehenészet és egy technikum.
Az Ukrajinszka Pravda megyei kormányzói hivatalok közléseiből készített összefoglalójában kiemelte, hogy keddre virradó éjjel az orosz hadsereg rakétákat lőtt ki Odessza térségére, aminek következtében hatan megsebesültek. Az ukrán légvédelemnek csupán egy rakétát sikerült megsemmisítenie a levegőben. Harkiv városát az éjjel nem ágyúzták, de egy orosz rakéta becsapódott a régió csuhujivi járásában. Dnyipropetrovszk megyében az orosz erők Nyikopol és Krivij Rih térségét lőtték, több lakóház megrongálódott, de senki nem sebesült meg. A keletkezett tüzeket eloltották.
A megszállt területek reintegrációjáért felelős ukrán minisztérium közölte, hogy az oroszokkal lezajlott csere keretében újabb 45 elesett ukrán katona holttestét kapta vissza Ukrajna. Arról a tárca nem számolt be, hogy cserébe hány holttestet adtak át az orosz félnek.
Az ukrán parlament kedden megszavazta Ivan Bakanov menesztését az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) éléről és Irina Venegyiktova főügyész leváltását – számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Mindkét tisztségviselő menesztését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezte, aki a korábbi híradások szerint elégedetlen volt munkájukkal. Az ukrán alkotmány szerint az államfő joga vezetőt jelölni az SZBU és a főügyészség élére. A parlament kinevezte Okszana Zsolnovicsot szociálpolitikai miniszternek. Elődje, Marina Lazebna július 15-én nyújtotta be lemondását. Zsolnovicsot Denisz Smihal miniszterelnök jelölte a tárca élére. Az új miniszter eddig az elnöki iroda szociálpolitikai és egészségügyi osztályát vezette.

Radikális fegyveresek és nyugati lőszer megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

A Jobboldali Szektor radikális nacionalista ukrán csoportosulás mintegy kétszáz fegyveresének és egy nyugati nyugati lőszert tároló raktár megsemmisítéséről számolt be a keddi hadijelentésben Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok szerint a Jobboldali Szektor fegyveres alegységére a Zaporizzsja megyei Kamisevaha faluban, az amerikai és nyugat-európai fegyverekhez való lőszert tároló raktárra pedig az Odessza megyei Belenke község közelében mértek csapást precíziós fegyverrel. Hasonló támadás érte a Donyeck megyei Dolina falunál az ukrán 81. légimozgékonysági dandárja egyik zászlóalját, aminek következtében több mint 60 katona életét vesztette, hét páncélozott jármű és egy lőszerraktár pedig megsemmisült.
Konasenkov azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők a 66. és 72. gépesített, 58. gépesítettlövész és 10. hegyi rohamdandárja jelentős emberveszteségeinek pótlására kényszermozgósítást rendeltek el a Donyec-medence több településén. A lövegelhárítási művelet keretében négy ukrán sorozatvetős, valamint tizenhárom D-20-as és tíz D-30-as ágyút kezelő tüzérségi szakaszt semmisítettek meg. A beszámoló szerint a harcászati légierő, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok az elmúlt nap folyamán hét vezetési pontra, öt lőszerraktárra, és 197 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást.
Az orosz légvédelem lelőtt egy Mi-24-es helikoptert, négy drónt, valamint négy Tocska-U rakétát és öt Uragan-lövedéket fogtak el.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 257 repülőgépet, 143 helikoptert, 1568 drónt, 356 légvédelmi rakétarendszert, 4106 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 759 rakétasorozatvetőt, 3160 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4392 speciális katonai járművet veszített.
A helyi hatóságok szerint kedden a Donyec-medence több, szakadár és orosz ellenőrzés alá került települését érte ukrán tüzérségi támadás. Herszon megyében helyi bejelentés szerint a légvédelem elfogott öt, amerikai HIMARS sorozatvetőből a Herszont és az Aleskit összekötő Dnyeper-hídra kilőtt rakétát, egy hatodik pedig felrobbant az objektum közelében. A tájékoztatás szerint a híd eddig négy helyen rongálódott meg, a helyreállítás folyik.
Hétfőn a kahovkai vízierőműre lőttek HIMARS-lövedékkel. Az objektum a tájékoztatás szerint sértetlen maradt, de a parkolójában történt becsapódások következtében két ember életét vesztette. Szergej Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese kijelentette, hogy az Egyesült Államokból már megérkeztek az első 300 kilométeres hatótávolságú rakétavető-lőszerek Ukrajnába.
Orosz katonai elemzők utólag elhamarkodottnak minősítették a luhanszki szakadároknak a Sziverszk bevételéről tett hétfői bejelentését, rámutatva, hogy a városba való bevonulás előtt a „népi milíciának” előbb meg kell szállnia a környező magaslatokat. A város feletti ellenőrzés kérdését ugyanakkor de facto lezártnak nevezeték. Andrej Marocsko, a luhanszki milícia alezredese a TASZSZ szerint kijelentette, hogy az ukrán hadvezetés Popaszna környékén ellentámadásra készül az „idegenlégió” bevetésével.
Alekszej Kucurubenko, a Donyecki Népköztársaság főügyészsége nyomozati osztályának vezetője kedden a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva valótlannak nevezte azt az állítást, amely szerint háromszáz ember vesztette életét márciusban a mariupoli színházban történt robbanás következtében. Bejelentette, hogy az épület romjai között 14 holttestet találtak.
Kucurubenko szerint a nyomozók arra a megállapításra jutottak, hogy az épületet belülről, „burok nélküli robbanószerkezettel” robbantották fel. Mint mondta, a romeltakarításkor semmilyen roncsoló elemet, valamint légibomba- és más lőszerszilánkot nem találtak. Szemtanúkra hivatkozva azt mondta, hogy az incidens előtt néhány nappal egyenruhások ládákat vittek be az épületbe, amelyek szerinte robbanóanyagot tartalmazhattak.
A nyilatkozó szerint a robbanás idejére a civilek már elhagyták a színházat, amelyben az ukrán hadsereg lőállásokat alakított ki. Az orosz védelmi minisztérium korábban a „nacionalista” Azov ukrán alakulatot tette felelőssé a március 16-i „provokációért”, Kijev szerint pedig orosz katonai csapás érte az épületet.

Magyar Levente: Magyarország a rendelkezésére álló eszközökkel segíti Ukrajnát

Magyarország a rendelkezésére álló eszközökkel kész minden segítséget megadni Ukrajnának – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden a nyugat-ukrajnai Lembergben, a város polgármesterével folytatott találkozón.

Magyar Levente kiemelte, Magyarország kész nagy számban befogadni és ápolni sérült ukrán gyerekeket és sebesült katonákat.
Magyarország folytatja azt az ösztöndíjprogramot is, amelynek keretében több ezer olyan ukrán felsőoktatási hallgatót tud fogadni, akinek el kellett hagynia a szülőföldjét vagy meg kellett szakítania a tanulmányait – tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy Magyarország kész kiterjeszteni a humanitárius segélyprogramot még több vonatkozásban a nyugat-ukrajnai régióra, Lembergben ugyanis már van egy hatalmas irodája az Ökumenikus Segélyszervezetnek, amelyen keresztül a magyar kormány az itteni programját bonyolítja le.
Andrij Szadovij polgármester bemutatta, mi történt a városban az elmúlt hónapokban, és elmondta, hogy a háború kitörése óta több mint ötmillió menekült utazott keresztül a településen. Megköszönte Magyarország támogatását, és jelezte azt is, hogy készen állnak az Ökumenikus Segélyszervet nyugat-ukrajnai irodájával is az együttműködésre.
Magyar Levente találkozott Makszim Kozickijjal, a megye katonai kormányzójával, akit szintén tájékoztatott a Magyarország által felajánlott lehetőségekről.
A kormányzó háláját fejezte ki Magyarországnak, amiért befogadott egymillió ukrán menekültet.
Az államtitkár útja Kijevben és környékén folytatódik, ahol Magyarország az Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül segíti a háború sújtotta településeket.

Találat ért egy tömbházat Kramatorszkban

A Donyeck megyei Kramatorszkban találat ért egy tömbházat. A ház kigyulladt, legalább egy ember meghalt – tudatta Pavlo Kyrylenko kormányzó.

Ukrajnából lőtték az orosz települést

A Brjanszk megyei Novij Jurkovics települést Ukrajna területéről lőtték – állítja Alekszandr Bogomaz, az orosz Brjanszki régió kormányzója. Áldozatokról egyelőre nem tudni, de az utakban komoly kár keletkezett – tudatta a Telegramon.

A település Csernyihiv régiójától északra található, közel az ukrán, orosz és fehérorosz határhoz.

Medvegyev: mi fogjuk diktálni a béke feltételeit

Dimitrij Medvegyev volt orosz elnök (jelenleg a moszkvai Biztonsági Tanács helyettes vezetője) a Telegramon fejtette ki, mi lesz szerinte a háború vége: „Oroszország el fogja érni minden célját. Békét fogunk kötni – de a mi feltételeink mellett” – írta.

Elemzők szerint Putyin valóban a békekötésre játszik hosszú távon, és azt próbálja elérni, hogy Ukrajna minél nagyobb területét legyen kénytelen feladni a békeszerződéssel. Az idő egyszerre dolgozik az oroszoknak (ahogy közeledik az ősz, majd a tél, úgy lesz egyre erősebb fegyver Európa gázellátással zsarolása), de az ukránoknak is (a modern nyugati fegyverekkel gyakorlatilag megállították az orosz előretörést, és már az ellentámadásra készülnek) – jelenti a Reuters alapján a Telex.

Zelenszkij: Oroszországot minősítsék terrorista állammá

Volodimir Zelenszkij ukrán álamfő megismételte azt a felhívását, hogy Oroszországot „terrorista állammá” nyilvánítsák, és nemzetközi bíróság elé állítsák azokat, akik Ukrajnában háborús bűnöket követnek el – adta hírül a Guardian.

„Az ukránok a példa nélkül járulnak hozzá a terrorizmus elleni küzdelemhez. Hálásak vagyunk mindenkinek, aki segít nekünk” – közölte Zelenszkij.

Az Európai Bizottság nem számít az Északi Áramlat 1 csütörtöki újraindítására

Mint megírtuk, nemsokára akár teljes kapacitással is küldhetik majd az oroszok a gázt a németek felé az Északi Áramlat 1 útvonalon.

Az Európai Bizottság azonban nem számít arra, hogy a gázvezeték újraindul az éves 10 napos karbantartás után, amely a tervek szerint csütörtökön zárul – jelentette a Wall Street Journal Johannes Hahn európai költségvetési biztosra hivatkozva.

Arra számítunk, hogy az Északi Áramlat 1 nem áll újra üzembe – mondta Hahn Szingapúrban újságíróknak.

Hahn megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy az orosz Gazprom közölte az európai fogyasztókkal: rendkívüli körülmények miatt nem tudja garantálni a gázszállítást, ami tovább fokozta Európában a félelmeket – írja az Al Jazeera.

Az EU 500 millió eurós alapot javasol az uniós tagállamok fegyverkezésének támogatására

Az Európai Bizottság 500 millió eurós alap létrehozását javasolta kedden, amelyet a tagországok közös védelmi beszerzéseinek és fegyverkészletük feltöltésének ösztönzésére fordítanának 2022 és 2024 között az uniós költségvetésből.

Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos a javaslatot bemutató sajtótájékoztatón elmonda: a tagállamok az orosz-ukrajnai háború során kimerítették nemzeti fegyverkészletiket, ami olyan sebezhetőséget teremtett, amelyet sürgősen kezelni kell.
„Amellett, hogy az alap segít feltölteni a fegyverkészletek egy részét az Ukrajnának történő fegyverszállítások után, az uniós költségvetésen keresztül ösztönözi a tagállamokat a közös vásárlásra. Európa védelme nagy lépésekkel halad előre” – közölte.
A bizottság sajtóközleménye szerint a pénzügyi alap által elkerülhetővé válik a tagállamok közötti verseny ugyanazokért a védelmi termékekért és költségmegtakarítást eredményez.
Egy adott védelmi projekt finanszírozásában legalább három uniós tagállamnak kell részt vennie, és a beruházásnak fejlesztenie kell az európai védelmi ipart, továbbá a beszerzéseknek a kritikus védelmi termékekre kell irányulnia – áll a bizottság közleményében.
A bizottságot a tagállami vezetőket tömörítő tanács és az Európai Parlament kérte fel a javaslat kidolgozására.

Az oroszok az éjjel 40-szer találták el Nikopolt

A rakéták miatt kigyulladt két ipari épület. Több tömbház és elektromos vezeték is megrongálódott. Áldozatokról nem érkezett jelentés – tudatta Valentyin Reznichenko Dnyipro régió kormányzója.

Rakétatámadás érte Odesszát

Hat ember, köztük egy gyermek megsérült egy nagy erejű rakétatámadás következtében Odessza régióban. A Pivdeny hadműveleti parancsnokság műveleti parancsnoksága tájékoztatása szerint az ellenséges csapatok éjszaka támadták Odessza térségét.

Hét Kalibr rakétát indítottak a Fekete-tengerről. Egyet a légvédelmi erők lőttek le, 6 pedig egy civil falut talált el. Hat ember megsérült, köztük egy gyermek – áll a közleményben.

A lövések következtében három magánház és két melléképület megsemmisült és kigyulladt, de egy óvoda, több autó, iskola, kulturális központ is megrongálódott – írja az Unian.

ORFK: 10 480-an érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 5629 ember lépett be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határon belépők közül pedig 4851-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 269 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 144 ember – köztük 52 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Az oroszok egy toronyház udvarát lőtték Mikolajiv mellett, a támadásnak négy áldozata van

Az oroszok egy toronyház udvarát lőtték Mikolajiv mellett, a támadásnak négy áldozata van – tudatta közleményben Dmitro Pletencsuk. A Mikolajiv Területi Katonai Igazgatóság sajtótitkára hozzátette, hogy az orosz erőknek volt egy filmes stábja is a helyszínen, amely a támadásról készített képeket és videót a média számára – számolt be a The Kyiv Inependent.

Nagyon bíznak az ukránok az amerikai sorozatvetőkben

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka tegnap azt mondta hogy az Egyesült Államok által biztosított M142 HIMARS rakétarendszerek változást hoztak a harctéren.

Beszédet mond az ukrán first lady az amerikai Kongresszusban

Olena Zelenszka ukrán first lady szerdán beszédet mond az amerikai kongresszus előtt – jelentette be Nancy Pelosi képviselőházi elnök hivatala hétfőn a CNN szerint.

A képviselőház és a szenátus minden tagját meghívták a beszédre, amelyet délelőtt 11 órakor tartanak a washingtoni Capitol Visitor Center kongresszusi előadótermében.

Szörnyű tervet eszelt ki a Kreml, állítja a katonai szakértő

A jövőben a Kreml egy sor terrortámadás megszervezéséhez folyamodhat, hogy aztán hadiállapotot és általános mozgósítást vezessen be. Ezt a véleményt Oleh Zsdanov ukrán katonai szakértő fogalmazta meg – írja az Unian hírügynökség.

Az oroszok az ukránok dehumanizálásában gondolkodnak, tette hozzá Zsdanov. A szakértő szerint terrortámadások sorozatára lehet készüli, ha a Kreml egyszer elhatározza magát – így az Index.

Újabb 500 millió eurós támogatást kap Ukrajna

Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei újabb 500 millió eurós uniós támogatásról állapodtak meg, hogy Ukrajna fegyvereket vásárolhasson – írja a Guardian.

Az EU külügyminisztereinek mai találkozóján politikai megállapodás született az Ukrajnának nyújtott katonai segítség ötödik részletéről – mondta Ann Linde, Svédország külügyminisztere.

A pénznek segítenie kell az Uniót abban, hogy továbbra is közösen vásároljon felszerelést és készleteket az ukrán hadsereg számára, beleértve a halálos fegyvereket is, amelyeket a blokk szerint védelmi célokra kell használni.

Zelenszkij beterjesztette a parlament elé az SZBU-főnök leváltásáról szóló javaslatot

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beterjesztette hétfőn a parlament elé azt a javaslatot, hogy Ivan Bakanovot menesszék az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) éléről – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A dokumentum már elérhető a törvényhozás hivatalos honlapján is. Eszerint az indítványt a parlament plenáris ülésén Fegyir Venyiszlavszkij, az alkotmánybíróságnak az államfő által delegált tagja fogja ismertetni. Zseleznyak közlése szerint a következő plenáris ülésen Bakanov menesztésének kérdése az első napirendi pont lesz.
Zelenszkij vasárnap este adott ki rendeletet, amelyben felfüggesztette hivatalából Bakanovot és Irina Venegyiktova főügyészt. Hétfőn Andrij Szmirnov, az elnöki iroda helyettes vezetője egy tévéműsorban pontosította, hogy Zelenszkij még nem menesztette sem Bakanovot, sem Venegyiktovát, hanem ideiglenesen függesztette fel őket hivatalukból a munkájuk vizsgálatának idejére.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál felidézte a Politico című amerikai lap június 24-i cikkét, amelyben a lap azt írta, hogy Zelenszkij már akkor fontolgatta az SZBU főnökének felmentését egy sor sikertelen művelet és Herszon megye elvesztése miatt. Zelenszkij akkor azzal reagált erre az értesülésre, hogy az SZBU vagy bármely más rendvédelmi szerv vezetésének leváltása ezek tevékenységének felülvizsgálatától függ.
Az ukrán vezérkar hétfő esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán katonák veszteségeket okoztak az orosz erőknek, és visszavonulásra kényszerítették őket Szlovjanszk és Avgyijivka irányban, valamint visszaverték a támadásukat Bahmut irányában.
Olekszandr Kovalenko katonai szakértő a 24-es tévécsatornának nyilatkozva ezzel összefüggésben kifejtette: egyelőre nem stabilizálódott a frontvonal a Donyec-medencében a vezérkarnak az orosz csapatok támadásainak visszaveréséről szóló rendszeres jelentései ellenére. A szakértő emlékeztetett arra, hogy a Donyec-medencében az orosz csapatok továbbra is létszámfölényben vannak az ukrán fegyveres erőkkel szemben. „Előrehaladásukat azonban befolyásolják az ukrán erők sikeres csapásai raktáraikra és parancsnoki állásaikra. Mindazonáltal az ellenségnek van még némi ereje az előretöréshez” – állapította meg Kovalenko. „Például engem nagyon aggaszt a sziverszki irány, van rá esély, hogy éppen ebbe az irányba fokozzák az előrenyomulást” – tette hozzá. Előrejelzése szerint a közeljövőben az oroszok szinte a teljes frontvonal mentén átmennek védekezésbe. Szerinte ahol a védelmük meggyengül, az ukrán fegyveres erők ellentámadásba lendülnek, az orosz pedig visszavonulnak.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegramon nyilvánosságra hozta, hogy az orosz parancsnokság egy része 1969-ben kiadott topográfiai térképet használt a háború februári kezdetekor. Ez azokból a dokumentumokból derült ki, amelyeket Harkiv megye orosz megszállás alá került részeiben koboztak el. Az oroszok által használt térképeken például hiányzott Harkiv városának egyik lakónegyede, amely csak a hetvenes években épült fel, és két víztározó is a régióban. Az ukrán-orosz államhatárt pedig golyóstollal rajzolták rá a térképre, hiszen 1969-ben még nem létezett, akkor még Ukrajna és Oroszország a Szovjetunió része volt.

Román külügy: 2,7 millió tonna ukrán gabonát exportáltak Románián keresztül

Románián 2,7 millió tonna ukrán gabona haladt át az elmúlt időszakban, ami a Kijev által exportált mennyiségnek a felét jelenti – jelentette ki Bogdan Aurescu román külügyminiszter hétfőn az európai uniós külügyi tanácsülésen Brüsszelben.

A román külügyminisztérium közleménye szerint a román diplomácia vezetője arra biztatta Ukrajnát, hogy folytassa a reformokat. Ugyanakkor kiemelte, hogy ezeket rendkívül nehéz körülmények között kell végrehajtania a háború miatt, ezért hangsúlyozta, hogy az EU tagállamainak teljes támogatására van szükség anyagi, humanitárius, katonai és gazdasági szempontból egyaránt.
Aurescu kifejtette: Románia támogatja az Oroszország ellen irányuló szankciós rendszer konszolidálását. Az orosz propaganda tevékenységével kapcsolatban a román diplomácia vezetője kifejtette: Romániában is érezhető a félretájékoztatás jelensége, amelynek egyik példájaként említette azt a narratívát, miszerint Bukarest miért támogatja Ukrajnát, és ezeket az erőforrásokat miért nem fordítja a román népre.
Bogdan Aurescu leszögezte: valamennyi EU-tagállam stratégiai fontosságú érdeke Ukrajna támogatása, hiszen ha Kijev kudarcot vall, akkor sérül és veszélybe kerül Románia, valamint egész Európa és az euroatlanti térség biztonsága.
A külügyminiszter a Moldovai Köztársaság támogatásának fontosságát is kiemelte. Emlékeztetett, hogy a Bukarest által pénteken szervezett adományozói konferencián 615 millió eurót kínáltak fel a résztvevők, amiből több mint 432 millió eurót vissza nem térítendő támogatások tettek ki.

Kreml: Moszkva teljesen más feltételekkel fog tárgyalni Kijevvel

Moszkva feltételei teljesen mások lesznek, ha újraindulnak az orosz-ukrán tárgyalások – jelentette ki Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó újságíróknak hétfőn.

Emlékeztett rá, hogy a kétoldalú tárgyalásokat – a bucsai incidenst követően – függesztették fel, miután március végén a küldöttek „elvi megállapodásra” jutottak az isztambuli tárgyalásokon. Mint mondta, ezután pedig az ukrán delegáció „nem tartott és nem is tart fenn semmilyen kapcsolatot” Oroszországgal.
„Tehát ha most újraindulnak a tárgyalások, a feltételek már teljesen mások lesznek. Egyelőre azonban nem látszik érdeklődés sem Kijev, sem a nyugati államok részéről” – hangoztatta Usakov.
Az orosz és az ukrán delegáció legutóbb március végén találkozott Isztambulban, majd a megbeszélések online formában folytatódtak. Májusban Moszkva közölte, hogy Kijev befagyasztotta a tárgyalásokat, és úgy döntött, hogy visszalép az isztambuli megállapodásoktól. Vlagyimir Putyin elnök szerint amíg Ukrajna kétoldalú csúcstalálkozón akarta rendezni a Krím és Donyec-medence sorsát, addig Oroszország ragaszkodott ahhoz, hogy a kérdést már a békemegállapodás kidolgozásának szakaszában rendezzék.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a tárgyalások folytatásának feltételeként nevezte meg az elveszített területek visszaszolgáltatását és az ország szuverenitásának teljes helyreállítását keleten és délen. Az orosz diplomáciai tárca szerint ezzel szemben Ukrajnának el kellene ismernie „a fennálló területi realitásokat, beleértve a Krím, valamint a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság jelenlegi státuszát”. Andrij Rudenko külügyminiszter-helyettes azt is mondta, hogy az esetleges jövőbeli megállapodásnak tartalmaznia kell Ukrajna semleges, el nem kötelezett és nukleáris fegyverektől mentes státusát.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban hétfőn megjelent interjújában kifogásolta, hogy a „bucsai provokációval” kapcsolatban nyugati országok és Ukrajna még az olyan elemi kérdésekre sem válaszoltak, hogy kik voltak az ott megtalált halottak, és mi volt patológiai vizsgálatuk eredménye. Ennek okát az orosz diplomácia vezetője abban látja, hogy az „információs hamisítványnak” a nyugati médiában megtartott „propagandapremierje” után Kijevnek már nincs más mondanivalója.
Usakov elnöki tanácsadó azt is elmondta a sajtónak, hogy Putyin kedden Teheránban Ali Hamenei ajatolláhhal, Irán legfelsőbb vezetőjével, valamint Ebrahim Raiszivel, az iszlám köztársaság és Recep Tayyip Erdogannal, Törökország elnökével fog tárgyalni. Az orosz államfő teheráni látogatásának elsődleges célja, hogy ott részt vegyen a szíriai rendezésről egyeztető „asztanai trojka” – Irán, Oroszország és Törökország – csúcstalálkozóján -, de a vizit alkalmat ad kétoldalú megbeszélésekre is.

Borrell: az uniós tagállamoknak folytatniuk kell a nyomásgyakorlást az orosz gazdaságra

Az európai uniós tagállamoknak továbbra is ki kell állniuk döntéseik mellett, és folytatniuk kell a nyomásgyakorlást az orosz gazdaságra – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

Borrell szerint erre azért is van szükség, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök arra számít, hogy az európai demokráciák túl gyengék, és belefáradnak az ukrajnai háborúba. De ezt Európa nem engedheti meg magának – hangsúlyozta a főképviselő.
Elmondta, hogy az EU folytatja a szankciókkal kapcsolatos munkát, mivel még több intézkedésre van szükség azok szigorúbb végrehajtásával kapcsolatban. Megerősítette korábbi álláspontját, miszerint a szankciók működnek, és megviselik orosz gazdaságot. „Természetesen nem fogják egyik napról a másikra megállítani a háborút, de nagy gazdasági problémákat fognak okozni Oroszországnak” – hangoztatta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy azoknak, akik szerint az orosz olaj importtilalma okozza az olajárak növekedését, tényekkel és számokkal kellene érveléseiket alátámasztani. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy az EU számít-e az orosz gázellátás leállítására, Borrell azt válaszolta: az Európai Bizottság szerdán átfogó tervet mutat be az energiaellátás biztosításra, mert „minden forgatókönyvre fel kell készülnünk, nem tudhatjuk, mit hoz a nyár”.
A főképviselő tájékozatott arról, hogy mivel Ukrajnának több fegyverre van szüksége, a külügyminiszteri tanácskozáson politikai megállapodás született arról, hogy az EU az Európai békekeret program keretében további 500 millió euróval támogatja az ukrán fegyverbeszerzést.
Borrell azt is közölte, hogy a külügyminiszterek egyetértettek az EU-Izrael Társulási Tanács újbóli összehívásáról, amely 2012 óta nem ülésezett. Hozzáfűzte: a közel-keleti helyzetet illetően „az EU álláspontja nem változott, továbbra is a kétállami megoldást támogatjuk. A palesztin területeken romlik a helyzet, és a társulási tanács jó lehetőséget adhat arra, hogy Izraellel megbeszéljük ezeket a kérdéseket” – jelentette ki.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine