Az orosz-ukrán háború 145. napja – FRISSÜL

Immár száznegyvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az EU megállapodást írt Azerbajdzsánnal a gázszállítások jelentős megnöveléséről

Az Európai Bizottság hétfőn egyetértési megállapodást írt alá Azerbajdzsánnal, ennek értelmében Baku 2027-re több mint kétszeresére növeli gázszállításait az Európai Unióba.

A megállapodás, amelyet Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság és Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke írta alá Bakuban, brüsszeli megfogalmazás szerint „kötelezettségvállalást tartalmaz az úgynevezett Déli Gázfolyosó kapacitásának megkétszerezésére annak érdekében, hogy 2027-ig évente legalább 20 milliárd köbméter gázt továbbítsanak rajta az EU-ba”.
Az együttműködés keretében Azerbajdzsán már most is növeli az EU-ba irányuló földgázszállítását: a tavalyi 8,1 milliárd köbméterről 2022-ra várhatóan 12 milliárd köbméterre – olvasható a testület sajtóközleményében.
Kadri Simson energiaügyi biztos a megállapodással kapcsolatban kijelentette: „Azerbajdzsán már megnövelte az EU-ba irányuló földgázszállítást, és ez a tendencia folytatódni fog: (…) 2027-re várhatóan több mint kétszeresére nő a szállított földgáz mennyisége. Együttműködésünk azonban ezen is túlmutat, felgyorsítva a megújuló energiaforrások elterjedését, és kezelve a metánkibocsátást; ezek a lépések egyrészt növelik az ellátás biztonságát, másrészt hozzájárulnak éghajlat-politikai céljaink eléréséhez.”
Ursula von der Leyen pedig úgy fogalmazott: „Új fejezetet nyitunk az Azerbajdzsánnal – az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való elmozdulásra irányuló erőfeszítéseinkben kulcsfontosságú partnerrel – folytatott energiaügyi együttműködésünkben. Az energia azonban csak egyike azoknak a területeknek, amelyeken fokozhatjuk az Azerbajdzsánnal folytatott együttműködésünket, és várakozással tekintek a kapcsolatunkban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása elé.”
Aliyev egyebek között azt emelte ki, hogy az energiabiztonság szempontjából fontos szerepe van annak, hogy Baku és Brüsszel hosszú távra szólóan folytat kiszámítható és kölcsönös bizalmon alapuló együttműködést.
Az Európai Bizottság sajtóközleménye szerint a testület régóta támogatja a Déli Gázfolyosó bővítését, amely jelentős mértékben hozzájárul a biztonságos, megbízható és kiszámítható földgázellátáshoz Délkelet-Európában, továbbá a Nyugat-Balkánon is, az Adriai-tengeren áthaladó gázvezetéken keresztül.

Sziverszk elfoglalásáról tettek bejelentést a luhanszki szakadárok

A luhanszki szakadárok bejelentést tettek hétfőn Sziverszk város elfoglalásáról, miközben az orosz védelmi miniszter az orosz erők elsőrendű feladatának nevezte meg a polgári célpontokat támadó, nagy hatótávolságú ukrán fegyverek megsemmisítését.

Vitalij Kiszeljov, a luhanszki – Moszkva-barát – szakadár „népköztársaság” belügyminiszter-helyettese az orosz Pervij Kanal tévécsatornának nyilatkozva bejelentette, hogy Sziverszk teljes egészében a luhanszki erők ellenőrzése alá került. Kifejezte reményét, hogy néhány napon belül a Bahmuttól 15 kilométerre fekvő Szoledart is sikerül elfoglalni. Beszámolója szerint az ukrán fegyveres erők ezen a településen közigazgatási épületeket aknáztak alá.
A háború előtt a mintegy 11 ezer lakosú Sziverszk fontos közlekedési csomópont Bahmut, illetve a Szlovjanszk-Kramatorszk agglomeráció irányába. A város 30 kilométerre nyugatra fekszik az orosz és a szakadár erők által korábban bevett Liszicsanszktól.
Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese ugyanezen a tévécsatornán azt mondta, hogy a szakadár erők félig bekerítették Avdijivkát, és két helyen elzárták a város és Kosztyantyinivka közötti utat. Mint mondta, hídfőállást készítenek elő ahhoz, hogy megkezdjék a köztársaság területének „teljes felszabadítását”.
Baszurin a Rosszija 24 hírtelevíziónak azt mondta, hogy a Donyec-medence területének „teljes felszabadítása” idén befejeződik. Konkrétabb dátumot nem nevezett meg. Vasárnapi bejelentés szerint a két délnyugat-ukrajnai szakadár entitás fegyveresei orosz tűztámogatással eddig 253 települést „szabadítottak fel” a Donyecki Népköztársaság területén.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentésben egyebek között 250 külföldi zsoldos, hatvan ukrán „nacionalista” és két Mi-8-as helikopter megsemmisítéséről számolt be. A külföldi fegyvereseket a tábornok szerint Kosztyantyinivka faluban érte csapás.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 257 repülőgépet, 142 helikoptert, 1564 drónt, 356 légvédelmi rakétarendszert, 4099 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 759 rakéta-sorozatvetőt, 3157 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4392 speciális katonai járművet veszítettek.
Kiszeljov egyébként azt is elmondta, hogy a hivatalos vizsgálat – amelynek eredményét hamarosan közzéteszik – megállapította, hogy a mariupoli drámaszínházat az épület belsejében felhalmozott robbanóanyaggal robbantották fel március 16-án ukrán fegyveresek. Az orosz védelmi minisztérium korábban az általa nacionalistának nevezett Azov ukrán alakulatot tette felelőssé a „provokációért”, Kijev szerint pedig orosz katonai csapás érte az épületet.
Andrej Marocsko, a luhanszki milícia alezredese a RIA Novosztyi hírügynökség szerint azt állította, hogy az ukrán oldalon szervkereskedelemre szakosodott nyugati sebészek tevékenységét észlelték.

Putyin: Oroszország nem fog évtizedekre visszaesni

Oroszország nem fog évtizedekre visszaesni és elszigetelten fejlődni az ellene bevezetett korlátozások miatt – jelentette ki a Vlagyimir Putyin orosz elnök a stratégiai fejlesztési és nemzeti projektek tanácsának ülésén, Moszkvában.

Putyin szerint a mai világban „lehetetlen mindent körzővel körülrajzolni és hatalmas kerítéssel körülzárni”. Mint mondta, Oroszország nehézségei mértékének tudatában, átgondoltan kíván új megoldásokat keresni és a meglévő technológiai eredményeire fog támaszkodni.
„Mint tudják, hazánk ellen nemcsak szándékos és célzott korlátozásokat vetettek be, hanem a külföldi csúcstechnológiai termékekhez való hozzáférés gyakorlatilag teljes elzárását is” – fogalmazott az orosz vezető.
„Ez érthető módon hatalmas kihívás országunk számára. De mi nemcsak nem fogunk kétségbe vagy tanácstalanságba esni, vagy ahogy egyes +jóakaróink+ jósolják, évtizedekre visszaesni” – tett hozzá.
Az Egyesült Államok, a G7-országok és az EU az ukrajnai háború kezdete óta több szankciócsomagot is bevezetett Oroszország ellen, egyebek között az államadósság, az energetika, a technológia, a mikroelektronika és a félvezetők tekintetében.
Áprilisban Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy a Moszkva elleni szankciók semmissé tették Oroszország 15 év alatt elért gazdasági eredményeit.
Josep Borrell, az EU diplomáciájának vezetője hétfőn hangot adott véleményének, hogy a szankciók hatása jelenleg talán nem túlságosan érezhető, de hosszú távon hatásosnak bizonyulnak majd. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője erre reagálva azt hangoztatta, hogy „az oroszellenes szankciók hatását az EU számos lakosa azonnal megérezte”.
Szergej Lavrov külügyminiszter korábban úgy vélekedett, hogy az Oroszország elleni szankciókat „valószínűleg nem fogják feloldani”. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese május végén azt mondta, hogy a korlátozások „nagyon hosszú ideig lesznek érvényben”, és akár évtizedekig is eltarthatnak.

Az orosz erők a Donyeck megyei Torecket lőtték

Az orosz erők hétfőn masszív tűz alá vették a Donyeck megyei Toreck városát, az eddigi adatok alapján hat civil vesztette életét – közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.

A közlemény szerint egy lövedék egy kétszintes lakóházba csapódott, amelyben emberek tartózkodtak. A mentést végzők öt holttestet találtak a romok alatt, három embert mentettek ki, közülük egy a kórházban belehalt sérüléseibe.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál a megyei kormányzók helyzetjelentéseiből készített összefoglalójában azt emelte ki, hogy az orosz erők ismét rakétacsapást mértek a dél-ukrajnai Mikolajiv megye azonos nevű székhelyére, ugyanakkor sikertelen támadásokat hajtanak végre a luhanszki régióban. A javarészt megszállt Herszon megyében erősítik pozícióikat, és ágyúzzák a felszabadított településeket.
Mikolajivban rakéta csapódott egy autókereskedésbe és egy mezőgazdasági gépeket árusító szalonba, további találatok a város szélét érték. Áldozatokról egyelőre nem érkezett hír.
Éjjel az orosz hadsereg többször is tüzet nyitott a Dnyipropetrovszk megyei Nyikopolra. Egy embert sérülésekkel kórházba szállítottak. Legfeljebb tíz lakóház is megsemmisült, károk keletkeztek egy helyi kórházban, két helyi üzletben és a kikötőben.
Az oroszok ágyútűz alá vették Ukrajna második legnagyobb városát, Harkivot is, aminek következtében többszintes épületek rongálódtak meg részlegesen. A megyeszékhelyen nem sérült meg senki, de az ügyészség közölte, hogy a régió más településeit érő tüzérségi támadásokban – Pecsenyihi és Kalinove falukban – két civil lakos életét vesztette, három pedig megsebesült.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról számolt be, hogy az oroszok Liszicsanszkból Bahmut felé próbálnak előrenyomulni, és a nemrég elfoglalt városokban mozgósított helyi ukrán lakosokat küldik a csatatérre az ukrán fegyveres erők ellen.
„Az oroszok által nyáron elfoglalt Luhanszk megyei nagyvárosokban a lakosság 10-15 százaléka maradt. Sajnos, a férfi lakosok nem vettek tudomást az orosz mozgósításokról szóló információkról a régió korábban megszállt részében, nem érzékelték a veszélyt. Biztosak voltak abban, hogy az +orosz világ+ mindenekelőtt tisztességes életet jelent. És most, miután nincs házuk, mert az ellenség lerombolta, gazemberekké válnak, akik megölik a szomszédos települések lakóit. Néhányan közülük önként” – fogalmazott a kormányzó.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében arról adott hírt, hogy az ukrán katonák a Donyec-medencében visszaverték az orosz erők rohamműveleteit Donyeck és Bahmut irányába, valamint Kamjanka, Novomihajlivka és Vuhledar közelében.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy Herszon megyében az ukrán légierő támadórepülőgépei csapást mértek egy megerősített orosz állásra és lőszerelosztó pontra, valamint egy orosz katonai csoportosulásra. Arról is hírt adtak, hogy az orosz erők négy rakétát lőttek ki hétfőn Odessza megyére. Ezekből az ukrán légvédelem egyet a levegőben megsemmisített, kettő egy katonai objektumba csapódott, ahol tüzet okozott, egy pedig a Dnyeszter-torkolaton átívelő, használaton kívüli, ennek ellenére folyamatosan támadott hidat találta el. Személyi sérülés a jelentés szerint nem történt.
Andrij Szmirnov, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője egy tévéműsorban pontosította: Volodimir Zelenszkij elnök egyelőre nem menesztette Irina Venegyiktovát a főügyészi posztról és Ivan Bakanovot az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) éléről, hanem ideiglenesen felfüggesztette őket hivatalukból a vizsgálat idejére. Hozzátette: annak alapján dönt majd az elnök dönt arról, hogy javasolja-e a parlamentnek a főügyész és az SZBU vezetőjének felmentését. Szmirnov szerint Venegyiktovát és Bakanovot azért függesztették fel, hogy ne tudják befolyásolni a vizsgálatot.

Légitámadást indítottak az oroszok Odessza ellen

Rakétákkal támadtak meg egy katonai létesítményt Odesszában – tudatta a médiával az ukrán déli hadműveleti parancsnokság.

Helyi idő szerint 11 órakor rakétatámadást hajtottak végre Odessza ellen. Három Szu–35-ös repülőgépből négy rakétát lőttek ki a Fekete-tenger felől. Egy rakétát a tenger felett lőttek le, kettő egy katonai létesítményt talált el. Jelenleg is folynak a mentési munkálatok – számolt be a parancsnokság alapján az UNIAN ukrán hírügynökség.

Hozzátették: a negyedik rakéta a Dnyeszter folyón lévő hídba csapódott. Az átkelőt az orosz csapatok április óta tűz alatt tartják.

A Wagner-csoport kulcsszerepet játszott Liszicsanszk elfoglalásában

A brit védelmi minisztérium állítása szerint Poposna és Liszicsanszk elfoglalásában a Wagner-csoport nevű magánhadseregnek volt a legjelentősebb szerepe. A jelentés szerint az oroszok „a frontvonalbeli erők megerősítésére, valamint a létszámhiány és a veszteségek enyhítésére” használják a zsoldos sereget – írja az Al Jazeera.

A Wagner enyhített a toborzási normákon, így már elítélteket és korábban feketelistára került személyeket is alkalmaznak. Az újoncok számára csak egy minimális képzést biztosítanak, ami befolyásolhatja az oroszok harctéri hatékonyságot – olvasható a jelentésben.

Ukrajna szerint aktív az ellenállás az oroszok által elfoglalt luhanszki területeken

Szerhij Haidai, Ukrajna luhanszki kormányzója szerint a luhanszki régió egy része továbbra is ellenáll az orosz megszállásnak. A kormányzó szerint a terület elleni orosz ágyúzás folyamatos, de a támadó alakulatok sok embert és felszerelést veszítenek.

Haidai szerint az ukrán ellenállás aktív a helyiek segítségével az orosz fennhatóság alatt álló luhanszki területeken – írja a The Gurdian.

A Donyecki Népköztársaság szerint újabb ukrán településeket foglaltak el

Kiadta az aktuális hadműveleti tájékoztatóját a szeparatista Donyecki Népköztársaság. A közlemény szerint az orosz és a Luhanszki Népköztársaság erőivel együtt
MÁR 253 TELEPÜLÉST TARTANAK ELLENŐRZÉSÜK ALATT UKRAJNÁBAN, EZ NÉMI NÖVEKEDÉST JELENT A MÚLT HÉTEN KÖZÖLT ADATOKHOZ KÉPEST.

Az ukrán hadsereg ezek közül 12 település ellen indított tüzérségi támadást az elmúlt időszakban, ezekkel összefüggésben áldozatokról nem számolt be a Donyecki Népköztársaság jelentése – írja a The Guardian alapján az Origo.

Oroszország számára kiemelt célpontok az ukrán nagyhatóválságú rakétarendszerek

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter utasította a hadsereget, hogy Ukrajna nagy ható távolságú rakéta- és tüzérségi fegyvereinek megsemmisítését helyezzék előtérbe – írja a The Guardian.

Lelőttek egy orosz SZU-34-es vadászgépet Luhanszkban

Lelőttek egy orosz SZU-34-es vadászgépet Luhanszkban tegnap este, állítólag baráti tűz miatt zuhant le – írja a liveumap.

Borrell: nem volt tévedés a szankciók bevezetése

Az Oroszország elleni szankciók mellett állt ki Josep Borrell az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn, az uniós tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve.

„Néhány uniós tagország vezetője azt állítja, hogy tévedés volt az Oroszország elleni szankciók bevezetése, én nem így vélem, szerintem ez a helyes út, ezt kell folytatni – jelentette ki.
Borrell elmondta: „biztosítani kell, hogy a szankciók hatékonyak legyenek, mert nagy vita megy arról, hogy a szankciók jobban érintenek-e Európát, mint Oroszországot.”
„Néhány uniós tagország vezetője azt is állítja, hogy az orosz olajimport tilalma növeli az olaj árát, érveiket viszont számokkal kellene alátámasztaniuk. Nézzenek meg egy árgrafikont, látni fogják, hogy az olaj ára a tilalom óta ugyanazon a szinten van, mint a háború előtt. A háború kezdetekor nőtt, majd a tilalom hatására csökkeni kezdett” – hangoztatta.
Mint mondta, a szankciók már éreztetik hatásukat Oroszországban, ezt mutatják az csökkenő orosz termelési adatok. „Most még stratégiai türelemre van szükség, és arra hogy minél hatékonyabban végrehajtásuk a szankciókat” – tette hozzá.
A főképviselő szerint a Kreml fegyverként használja a gázt az EU ellen, több estetben már csökkentik a gázellátást. „Mindenki tudja, hogy az energiaellátás veszélyben van, de az Európai Bizottság ezen a héten egy olyan tervet javasol, amely lehetővé teszi számunkra, hogy minden lehetséges helyzettel szembenézzünk” – jelentette ki.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az ukrán kikötők orosz blokádja veszélyezteti a gabonaszállításokat, ami éhínséghez vezethet a világ számos pontján.
Kiemelte: bár Ukrajna európai szövetségesei minden tőlük telhetőt megtesznek a gabonaexport megkönnyítéséért, a szárazföldi útvonalakon és a Dunán keresztül, a blokád feloldása – tehát a gabonaszállítmányok újraindítása – „élet-halál kérdése”.
Hétfői tanácskozásukon az uniós külügyminiszterek a többi között az Európai Bizottság múlt pénteken bemutatott, az orosz arany importtilalmára vonatkozó javaslatát tárgyalják meg. A testület pénteken kezdeményezte a kettős felhasználású technológiára vonatkozó exportellenőrzés megerősítését és az uniós eszközbefagyasztásra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség szigorítását is.

Észak-Korea elismerte a Donyecki és Luganszki Népköztársaságok függetlenségét

Észak-Korea elismerte a Donyecki és Luganszki Népköztársaságok függetlenségét anélkül, hogy önző célokat követne – mondta Alekszandr Matsegora, Oroszország észak-koreai nagykövete a TASZSZ jelentése szerint.

Az észak-koreaiak semmit sem kaptak tőlünk például a Krím orosznak való elismeréséért, nem állítanak számlát nekünk minden egyes, az ENSZ-ben vagy bármely más nemzetközi platformon a javunkra történő szavazás után – mondta a nagykövet. Matsegora megjegyezte, hogy Phenjan a nemzetközi színtéren mindig azt teszi, amit helyesnek tart, néha még a saját kárára is.

„Észak-Korea azon kevés országok közé tartozik, amelyek megengedhetik maguknak, hogy teljesen független külpolitikát folytassanak” – tette hozzá az Index szerint.

ORFK: 13 078-an érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 6080-an léptek be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6998-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 321 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 110 ember – köztük 45 gyermek – érkezett vasárnap az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Nikopolt lövik az oroszok

Jevhen Jevtusenko, Nikopol katonai közigazgatásának vezetője felszólította a lakosokat, hogy maradjanak óvóhelyeken vagy otthon. Áldozatokról eddig nincs információ. Nikopolt július 16-án támadták legutóbb, akkor két ember meghalt.

Hadihajókkal válaszol Oroszország a Nyugatnak

Ukrajna szerint jelentős számú orosz hadihajót helyeztek át a Fekete-tengeren Szevasztopolból a Krímről keletebbre, Novorosszijszk kikötőjébe. Mindez akkor történt, amikor Kijev újabb, nagyobb hatótávolságú rakétarendszereket kapott nyugati szövetségeseitől – írta a BBC alapján az Origo.

Az aranyat érintő szankciókról hétfőn tárgyalnak az uniós külügyminiszterek

Maros Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke az európai miniszterek prágai találkozója után még pénteken kijelentette, hogy „szankciókat terveznek az arany ellen, amely Oroszország egyik fontos exportcikke”.

Diplomáciai források szerint az uniós külügyminiszterek hétfőn Brüsszelben az orosz aranyra vonatkozó import tilalmáról tárgyalnak – írja a KárpátHír.

Brüsszeli értesülések szerint az uniós külügyminiszterek egyben egy újabb, Ukrajnának szánt, 500 millió eurós katonai segélyt is kezdeményezni fognak.

Azeri földgáz húzhatja ki Európát a bajból

Azeri gázüzletet készül nyélbe ütni az Európai Bizottság elnöke, aki hétfőn Bakuban tárgyal a részletekről. A Euronews értesülése szerint évente legalább 20 milliárd köbméter földgáz érkezik majd az Európai Unióba a déli gázfolyosón a következő öt évben.

Az egyezség célja, hogy csökkentse a kontinens függőségét az orosz energiahordozóktól, és enyhítse a már idén télen várható gázhiányt.

A Transz-anatóliai Gázvezeték (TANAP) az azeri Shah Deniz gázmezőt köti össze az európai piacra vezető gázvezetékekkel. A Kaszpi-tengeren található Shah Deniz a világon az egyik legnagyobb gázmező, több mint 1000 milliárd köbméternyi gázkészlettel rendelkezik.

Európának azért van sürgősen szüksége az azeri gázra, mert Moszkva csökkentette szállításait, hogy megakadályozza az uniós gáztartalékok feltöltését, és elvegye az európai országok kedvét Ukrajna támogatásától – így az Index.

Medvegyev elmondta, mikor következik be a végítélet napja Ukrajnában

„Ukrajna vezetése a Krím elleni támadás esetén a végítéletnek lesz kitéve” – mondta az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev.

„Néhány magasztos vérbohóc, akik időről időre felbukkannak ott néhány nyilatkozattal, szintén megpróbálnak fenyegetni minket – gondolok itt a Krím elleni támadásra és így tovább „– mondta az orosz biztonsági szolgálat helyettes vezetője egy veteránokkal tartott találkozón Volgográdban. Mint Medvegyev hangsúlyozta, Ukrajna részéről az ilyen lépések következményei nyilvánvalóak.

„Ha valami ilyesmi történik, a végítélet napja egyszerre fog bekövetkezni mindannyiuk számára, nagyon gyorsan és keményen. Nagyon nehéz lesz fedezéket találni. Ennek ellenére folyamatosan provokálnak minket ilyen kijelentésekkel” – mondta az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese.

Medvegyev szerint Kijev előbb-utóbb elkezdhet rájönni, hogy a „különleges katonai művelet” céljai, amelyek közé tartozik az ország demilitarizálása és „nácitlanítása”, megvalósulnak.

Medvegyev a TASzSz szerint a jelenlegi helyzetet „a modern történelem nagyon nehéz oldalának” nevezte. „De biztos vagyok benne, hogy hazánk becsülettel, egyre erősebben és erősebben kerül ki ebből a próbatételből. Céljainkat pedig hazánk fejlődése érdekében fogjuk elérni” – zárta beszédét a politikus az Index szerint.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine